KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-132 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2017. május 24-i ülésére Tárgy: Adóhatóság munkájáról beszámoló Érintett bizottságok: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület/Bizottság! A képviselő-testület munkatervében 2017. május 24-i ülésén tűzte napirendre a jegyző beszámolóját az önkormányzat adóztatásáról, a 2016. évi adóhatósági munkáról. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. (3) bekezdés g/ pontja szerint: A települési önkormányzat képviselő-testülete: a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást. Az adóhatósági munkáról szóló beszámoló az előterjesztés mellékletét képezi. Határozati javaslat Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a jegyző beszámolóját az önkormányzati adóztatásról, az adóhatóság 2016. évi munkájáról. Határidő: azonnal Felelős: Czukkerné dr. Pintér Erzsébet jegyző A határozat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel. Kistarcsa, 2017. május 10. Czukkerné dr. Pintér Erzsébet jegyző 1
Beszámoló az önkormányzati adóztatásról, a 2016. évi adóhatósági munkáról Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban tájékoztatjuk a Tisztelt Képviselő-testületet a helyi adóbevételek alakulásáról, az Application Service Providing, (a továbbiakban: ASP) rendszer keretében működő önkormányzati adónyilvántartásról, valamint az adóhatóság operatív feladatairól, éves tevékenységről. Kiemelten szeretnénk szólni, az elektronikus ügyintézésben elért sikereinkről. A Magyar Államkincstár kiemelt szakmai partnerként kérte fel önkormányzatunkat a 2016 novemberében megrendezett XVII. Önkormányzati Költségvetési és Adókonferencián történő részvételre. Az új rendszerrel kapcsolatos tapasztalatainkról számoltunk be a jövőben csatlakozó önkormányzatoknak. A beszámolókban évről-évre bemutatjuk az adóztatással kapcsolatos tevékenységeket és azok eredményességére vonatkozó adatokat. Az adóalanyok számát, az adóbevételek alakulását, a behajtási cselekmények módját és azok eredményességét. A 2016. évi beszámoló az első olyan teljes év, amikor az ASP rendszerével dolgozhattunk, ahol az adóztatási folyamat kizárólag már az egységes felületen került rögzítésre. Az ASP szolgáltatás számos fejlesztésen esett át a 2016-os évben is. A szolgáltató a háttérinfrastruktúra üzemeltetés és rendszerfelügyelet mellett felhasználó-barát újításokkal követi nyomon a napi operatív munkában felmerülő folyamatokat. A különböző szakrendszerek működtetése mellett szoftverüzemeltetést, jogszabálykövetést, frissítések telepítését, Help Desk szolgáltatások nyújtását és egyéb feladatokat is ellát. Felhasználói szemszögből nézve, összességében elmondható, hogy a zárási technikák, külső adatállományok (gépjármű, bank) betöltésével, integrációjával kapcsolatos feladatok, egyenlegközlők és elektronikus bevallás feldolgozás, valamint a különböző adatszolgáltatások leegyszerűsödtek. 2016. évben a tömegesen előállított értesítők és iratok fizikailag történő előállítása során a rendszer használata elősegítette az adóbevételek alakulását, az adózói befizetések követését, a fizetési fegyelem alakulását. 2017. január 1-től további közel 1700 önkormányzat csatlakozott az egységes ügymenetet biztosító rendszerhez, amit majd a fővárost kivéve, 2018. január 1-jével valamennyi önkormányzat követ majd. Tehát a folyamatos fejlesztések mellett történő munkavégzés során biztosítania kell a szolgáltatónak a hibátlan működést. Mostani beszámolónkkal a 2016. december 31-ig végzett adóhatósági feladataink eredményéről kívánjuk a Tisztelt Képviselő- testületet tájékoztatni. 2
Jogi szabályozás áttekintése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja a helyi adóval, gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzat lényegi eleme a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása, ennek egyik fontos eleme a helyi adók rendszere. Az önkormányzat képviselő-testületének egyik alapjoga, hogy önkormányzati rendelet útján a helyi adóztatást szabályozza. Egyes adók, díjak (gépjárműadó, talajterhelési díj) esetében központi egységes szabályozás alapján, míg a helyi adók esetében törvényi keretek között helyi rendelet is szabályozza az adóztatást. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) felhatalmazása alapján az önkormányzat kizárólagos joga, hogy a törvényben meghatározott adóalanyok és adótárgyak tekintetében helyi adókat vagy azok valamelyikét bevezesse. A Htv. és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. Törvényi keretek között a képviselő-testület dönt a helyi adók bevezetéséről, az alkalmazott adómértékekről, kedvezményekről és mentességekről. Kistarcsa Város Önkormányzata a helyi adók jelenleg alkalmazott mértékeit a helyi sajátosságokhoz, a gazdálkodási követelményekhez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan állapította meg, a törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokat is figyelembe véve. A helyi adóztatás az önkormányzat kezében továbbra is olyan lehetőség, amely a helyi vagyoni érdekeltséghez, a kommunális fejlesztésekhez, valamint a helyi gazdasági tevékenységhez kapcsolódhat. A szabályozás lehetővé teszi azt, hogy a lakosság és a vállalkozók is adóztathatóak legyenek. Helyi adókat érintő uniós megfelelés tekintetében az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen adónemek működtetését bízzák az önkormányzatokra, illetve milyen korlátokat állítanak számukra. A Htv. az önkormányzati rendeleteknek a közösségi támogatási szabályokkal való összhangja érdekében már keretek közé szorítja az önkormányzatok kedvezmény-, mentesség- nyújtási lehetőségét. A rendeletek megalkotása során a helyi adópolitika alapvető célja az, hogy a helyi adók az önkormányzat folyamatos, állandó, stabilan előre tervezhető, biztos bevételi forrását jelentsék, ugyanakkor az adózói kört illetően méltányos, igazságos és megfizethető legyen. A Htv.-ben nevesített adónemek közül Kistarcsa Város Önkormányzata a telekadót, helyi iparűzési adót vezette be. Az önkormányzati adóhatósági munka elsődleges szabályozását az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) határozza meg. A közigazgatás hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásait az Art. elsődlegessége mellett kell alkalmazni. Az egyes adónemekre vonatkozó részletes szabályokat az ún. egyedi jogszabályok, a Htv., a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) és a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény tartalmazza. A végrehajtási 3
eljárásban az Art. mögöttes jogszabályaként a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai a mérvadóak. Külön ki kell emelni az adatok személyes védelmét és az adótitok fontosságát, figyelemmel arra, hogy az adóhatóságot (annak dolgozóit) a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Bevételek Kistarcsa Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók biztosítják. Ennek összetétele az ország költségvetési helyzetének és az országgyűlés döntésének függvénye. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételeit növelik. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Az önkormányzat rendeleteiben szabályozza a helyi adók mértékeit, kedvezményeit, mentességeit, melyek alapvetően hatással vannak az adóbevételek nagyságára. A Htv. ugyanis továbbra is lehetőséget biztosít az önkormányzatnak, hogy a vállalkozások és magánszemélyek teherviselő képességét mérlegelve, az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan határozza meg. Az adócsoport működése Az adócsoport összetétele, létszáma és képesítése az előző évhez képest nem változott. Az ASP keretében a felhasználók a tevékenységük támogatásához szükséges ügyviteli, vagy egyéb szoftvereket úgy veszik igénybe, hogy interneten keresztül kapcsolódnak a szolgáltatónál elhelyezett szerverekhez, az ezeken működő adatbázisokhoz és az adatokat kezelő programokhoz. A felhasználói gépeken böngészőprogramnak kell futnia és gyors internet kapcsolattal kell rendelkeznie. A napi operatív munkához a tárgyi feltételek biztosítottak. A nagy adózói létszám (10.909) és a különböző adónemek alkalmazása a jövőben is megkívánja a nagy tömegű értesítők, tértivevények, határozatok határidőben történő előállítását, valamint az ehhez szükséges eszköz erőforrást is. A különböző technikai eszközök igénybe vételével könnyebben működtethető az adóhatósági feladatok ellátása. Ügyintézők közötti munkamegosztás az év elején kiadott munkaterv alapján történik. Minden ügyintéző minden adónem nyilvántartásában és a munkatervben a meghatározott munkafolyamatban részt vesz. Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás ABC rend szerint történik. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél minden adóhatósági ügyében ugyanazon ügyintéző jár el. 4
Az adócsoport feladata a korábbi évekhez hasonlóan az alábbi adónemekre, illetve főbb feladatokra terjed ki: Az adóhatósági munka egyes kiemelt fázisai: - Gépjárműadóval kapcsolatos feladatok - Helyi adók (iparűzési adó, telekadó) beszedése és kapcsolódó feladatok - Talajterhelési díj bevallás feldolgozása és járulékos feladatai - Adók módjára behajtandó köztartozások (egyéb díjak és idegen adók) beszedése - Késedelmi pótlék nyilvántartása, beszedése - Mulasztási bírság kiszabása, beszedése - Hatósági bizonyítványok, adóigazolások kiállítása - Adó- és értékbizonyítványok készítése - Államigazgatási eljárási illeték beszedése - Az adószámlák pénzforgalmi könyvelése - Adatszolgáltatás a Magyar Államkincstár felé - Kapcsolattartás társhatóságokkal - Belső információk nyújtása a Hivatalvezetés felé. - Adózók bejelentkezése alapján a törzsállomány karbantartása, - Adóalanyok körének egyeztetése (ez alapján folyamatosan, illetve szükség szerinti felhívása a kötelezettség teljesítésének pótlására): - Helyszíni szemlék során a településen vállalkozási tevékenységet folytatók észlelése, helyi és környékbeli hirdetési újságok és egyéb informális csatornákon szerzett információk alapján. - Céginformációs adatbázis egybevetése az önkormányzati adónyilvántartással (ezen a területen az egyéb feldolgozási feladatok biztosítása mellett tervezzük az eseti jelleg helyett a negyedévenkénti rendszeres adategyeztetés lefolytatását). - A bevallások utólagos ellenőrzését esetenként kiterjesztjük az állami adóhatóságtól megkért bevallási adatok egybevetésével. - Az I. félévi előlegfizetési kötelezettségről értesítés, befizetési csekk készítése, postázása. - Folyamatos személyes és telefoni tájékoztatás, segítségnyújtás a bevallások kitöltéséhez. Egyeztetés a befizetett adóelőlegek összegéről, a folyószámla állásáról. - Teljességvizsgálat a bejelentkezések és bevallások pótlására vonatkozóan. A felszólításban megadott határidőben nem teljesített kötelezettség esetén mulasztási bírság került kiszabásra. - Egyedi adóelőleg-módosítási, részletfizetési kérelmek elbírálása, határozathozatallal elsőfokú adóigazgatási eljárás, illetve méltányossági eljárás keretében. - A folyószámla-egyenleggel rendelkezők részére értesítéssel, csekk előre nyomtatással egyenlegközlő postázása. - Felszámolási eljárás indulása esetén hitelezői igények bejelentése a felszámolóbiztos felé. - Fizetési hátralékok esetén felszólítás kiküldése, eredménytelenség esetén végrehajtási eljárás megindítása. 5
Az önkormányzat illetékességi területén élő, illetve itt vállalkozási tevékenységet folytató, valamint adóköteles vagyontárggyal rendelkező adózók jelentős része az adócsoportban dolgozók munkáján keresztül találkozik a Polgármesteri Hivatallal. Az adócsoportban folyó munka nagyságrendjét részben az ügyiratforgalom, valamint az adótárgyakról készített kimutatás mutatja be: Ügyirat típusa 2015 (db) 2016 (db) Adótárgyak bevallások 2015 (db) 2016 (db) Telekadó 285 275 Telekadó 84 123 Iparűzési adó 1758 1771 Iparűzési adó 1252 1072 Gépjárműadó 2289 3133 - korábbi évek felderítése 128 58 Talajterhelési díj 85 356 - Ipa feltöltés 158 106 Adó- és 157 201 Gépjárműadó 4536 3056 értékbizonyítvány Adóigazolások 150 66 Talajterhelési 69 526 díj Adóbehajtás végrehajtási cselekmények 1612 2023 - korábbi évek felderítése 25 290 Adók módjára 280 196 Jövedéki adó 23 6 történő behajtás Egyenlegközlők kiküldése bejelentkezés 7850 5000 Ipa bejelentkezés vált. bej. 69 256 Összesen: 14466 13021 Összesen: 6344 5493 Látható a két év összehasonlításában, hogy az ügyiratforgalom csökkent. A telkek sorozatos beépítésével a telekadó alanyok száma is csökkent. Az iparűzési adó alanyok számában bekövetkezett csökkenést részben indokolja a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása, valamint egy teljes körű vállalkozói adatbázis áttekintése, melynek eredményeként kikerültek a változás-bejelentési kötelezettségüket elmulasztó, de már megszűnt cégek az aktív nyilvántartásból. A működő adóalanyok száma 2016. évben 180 adóalannyal csökkent. Valamint az egyenlegértesítők kiküldésénél csak az 1000 forintot meghaladó tartozással vagy túlfizetéssel érintett adózók esetében került kiküldésre folyószámla egyenleg értesítő. Az iparűzési adó feltöltéssel érintett adózók száma is és az adóbevétel is 44 millió forintról 32 millió forintra csökkent. A gépjármű adóztatásban résztvevő adózók száma is csökkenést mutat, valamint az adóigazolások kiadását kevesebb esetben igényelték. A talajterhelési díj bevallások 5 évet átfogó teljesség vizsgálata során a 290 adózót szólítottunk fel bevallási kötelezettség elmulasztása miatt. A bevallásokban kötelezettségként 5.828 e Ft forint került előírásra, melyből 4.927 e Ft bevételt realizáltunk. Az adóhatósági munka jelentős részét kitevő ügyiratok (jogerősítendő határozatok, felszólítások, egyéb hivatalos iratok) kézbesítése tértivevényesen történik. Az éves adófizetési kötelezettségről szóló értesítők, az Art. által kötelezően minden évben október 31-ig kerülnek postázásra, normál postai küldeményként. 6
A pénzforgalom feldolgozása folyamatosan történik. Az ügyintézési határidők betartása feszített munkatempót kíván meg az apparátustól, melyet tovább nehezít a bevallási határidőkhöz, negyedéves jelentésekhez, illetve az adóév zárásához, indításához kapcsolódó munkatorlódás, emellett az adófizetési készséggel összefüggésben jelentkező adóbehajtási ügyek, problémás ügyek számának szaporodása. 1. Gépjárműadó: A Gjt. előírásai alapján az adókötelezettséget érintő változások bejelentése a KEKKH járműnyilvántartásából történő adatletöltés az adócsoport munkatársai által online történik az alábbi rendszerességgel: az év eleji nyitóállomány február elején, az adókötelezettséget érintő évközi változások minden hónapban - az átadott január 1-jei állapotnak megfelelő nyitóállomány teljes átvizsgálása, adózói azonosítóval történő ellátása szükséges, az átvizsgált és javított nyitóállomány adózói beazonosítását ezután kell elvégezni; - a nyitó állomány alapján kell az újonnan adóztatás alá kerülő gépjárművekre egyedi határozatot készíteni, és a kistarcsai illetőségből eladás vagy lakcímváltozás miatt kikerült járművek adóztatását ugyancsak határozattal kell megszüntetni; - azon adózók esetében, ahol a járműállományban nem történt előző évhez változás, egyenlegközlő készítésére kerül sor; - az év eleji változások fenti átvezetése és az éves adókötelezettség beterhelése után minden adózó részére kinyomtatásra, majd kiküldésre kerül az elkészített irattal (határozat, egyenlegközlő) együtt a befizetéshez szükséges csekk; - az évközi változásjelentések feldolgozás-előkészítése (átvett adatállomány átnézése, kódolása) havi terminusban történik. Az adóhatóság kivetéssel, határozatban állapítja meg az adókötelezettséget, és ugyancsak határozattal szüntetheti meg azt a törvényi feltételek fennállása esetén. Az adómentesség biztosítása is határozattal történhet. 2. Helyi iparűzési adó: Településünkön 1999. január 1-jétől került bevezetésre a helyi iparűzési adó az állandó jelleggel végzett, 2010. július 1-től az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség vonatkozásában. Az Art. értelmében a helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése önadózással történik. Ennek értelmében az adózó kötelessége bejelenteni az adókötelezettség keletkezésének, változásának, megszűnésének tényét, az adót bevallani és megfizetni. A Htv. előírása az adókötelezettséget, az adózók körét és az elszámolás módját meghatározza. Az önkormányzatnak a törvény felhatalmazása alapján bizonyos korlátok között az adókedvezmények és az adómérték meghatározásánál van mozgástere. Az iparűzési adó mértéke a törvényi maximumban, azaz 2%-ban van megállapítva. A helyi iparűzési adóról szóló 26/1999. (XII.15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: IPA rendelet) 3. -a adómentességet biztosított azon vállalkozásoknak, melyek vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1.500.000,- Ft-ot. A képviselő-testület 2016. novemberi ülésén 2017. január 1. napjától hatályon kívül helyezte fenti adómentességet. Az iparűzési adó 7
bevételt kis mértékben érintette a kedvezmény kivonása. Egy-egy adózóra vetítve a 2015. év adatai alapján 9.000 Ft/év adóbevételt jelent 342 adózót érintve, ezért e csekély összegű adótétel nem indokolta az IPA rendeletben a kedvezmény fennmaradását. 2015. év során módosultak a Htv. iparűzési adómentességről szóló szabályok: az iparűzési adóban adott adómentesség, kedvezmény (2,5 millió forintig) csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősült, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható. A fenti szabályok az IPA rendeletbe 2016. január 1. napjától hatályba léptek. Az IPA rendelet tartalmazta a csekély összegű támogatásra vonatkozó 1407/2013/EU bizottsági rendelet ide vonatkozó részletes szabályait. Ebből következően a szabályozás szerint a kedvezményezetteknek előzetesen május 31-ig, a bevallás benyújtási határidő előtt nyilatkozniuk kellett arról, hogy a folyó évben és az azt megelőző 2 évben milyen csekély összegű támogatásban részesültek. A nyilatkozat hiányában nem lehetett igénybe venni a mentességet, illetve kedvezményt. Az adózónak a nyilatkozatot 10 évig meg kell őriznie. Az adóhatóságnak igazolás-kiállítási kötelezettsége keletkezett a csekély összegű (de minimis) támogatást igénybe vevő adóalany felé. A fenti szabályozás gyakorlati alkalmazása során felmerülő adminisztrációs terhek jelentkezése mind az ügyfél, mind az adóhatóság részéről az iparűzési adókedvezmény kivezetésének célszerűségét vonta maga után, melyet a jogalkotó maga is érzékelt, így a Htv. 39/C. (5) bekezdése, ami a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozik, 2017. január 1. napjával hatályát vesztette. Tapasztalataink alapján megállapítható, hogy néhány egyedi esettől eltekintve a nagyadózók fizetőképessége és készsége nem változott. A kisebb adózók esetében változó a bevallási és fizetési fegyelem. Egyre több esetben tapasztaljuk az állami adóhatóság által az adószám felfüggesztés, adószám törlés és kényszertörlési eljárás megindítását. Ezek általában egybeesnek azon adózói körrel, akik az önkormányzati adóhatóság felé sem teljesítik megfelelően adókötelezettségüket. Az adóhatóság vállalkozásokat változás-bejelentési kötelezettséget érintő háttér ellenőrzéseket folytatott, a különböző hatósági nyilvántartások adataiból. Az adóhatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságokról az adózót értesítette és felhívta változás-bejelentési kötelezettsége teljesítésére. Ezáltal megháromszorozódott a nyilvántartott bejelentések száma, mely hozzájárult egy pontosabb adóhatósági nyilvántartáshoz. A szisztematikus adózói adatbázis felülvizsgálatával (felszámolás, kényszertörlés, megszűnés) miatt mintegy 1,6 M Ft bevétel kiesés keletkezett 180 adózó megszűnése tekintetében. Ugyanakkor a jelenleg a működő adóalanyok száma 2016. évben 10%-os összadóbevétel növekedést eredményezett. A decemberi iparűzési adó feltöltés 106 adózót érintett, mintegy 32 M Ft összegben. 8
3. Elektronikus ügyintézés Az Önkormányzati Hivatali Portál (továbbiakban: Portál) az Önkormányzati ASP Központ szolgáltatásait igénybe vevő önkormányzatok esetében természetes és nem természetes személyek számára biztosít elektronikus ügyintézési lehetőséget. A Portál bárki számára elérhető, azonban egyes funkciók regisztrációhoz kötöttek, mások szabadon használhatók regisztráció nélkül is. A Portál funkciói: - Ügyindítás online űrlapkitöltéssel (a kitöltés nem regisztrációhoz kötött, a e-benyújtás igen), - Ügykövetés (Regisztrációt igényel), - Adóegyenleg lekérdezés (Regisztrációt igényel). A 2016. évi adóbevallások rögzítése már az új rendszerben történt. Az iparűzési adóbevallások 2016.02.01-től már elektronikusan érkeztek. Az előkészítő munkát követően a bevallások feldolgozásakor a rögzítési munkafolyamat kimarad. Közel 1000 bevallást rövid időn belül sikerült feldolgozni. A megnyert időt az érdemi ügyintézésre, az ellenőrzésekre és a végrehajtási tevékenység eredményességére fordítottuk. 4. Telekadó: A Képviselő-testület 2012. év elején szükségesnek látta az adóbevételek növelését, a Htv. 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján mérlegelve egy új helyi adónem bevezetésének lehetőségeit úgy döntött, hogy a telekadóról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendeletével 2012. április 1. napjától bevezeti telekadót. Minden adótárgyra vonatkozóan adóalanyonként (tulajdonosonként) mentesség esetén is a bevezetés évében bevallást kellett benyújtani, amelyre az önkormányzati adóhatóság ingatlanonként és tulajdonosonként határozattal állapította meg a mentességet vagy az adókötelezettséget. Megvizsgáltuk az éves telekadó-bevétel összetételét: adótárgyak száma: 3464 db, építménnyel lefedett: 3068 db, fizetési kötelezettség szerint adóalanyok száma: 440 fő, Beterhelt telekadó összege: 51.193.401 Ft 2016. évben a telekadó bevallások feldolgozásának üteme a 2015. évi ASP átállás miatt elhúzódott, így a felderítésre váró tulajdonos változások megnövekedtek. Az adózói bejelentés elmulasztása miatt hiányzó bevallások pótlására történő egyeztetés minden évben folyamatosan történik. A telekadó bevételek elmaradásának fő oka, a telkek beépítésének tudható be, valamint a jogkövető adózói magatartás elmaradása, ami a tulajdonos változások bejelentésének, és épülettel való feltüntetés bejelentésének hiánya okoz, valamint a pénzügyi nehézségekkel, eladósodottsággal küzdő adózói kör tovább már nem terhelhető. Az végrehajtásban megállapítható, hogy a hátralékkal érintett adózó rendszerint igazolható jövedelemmel, bankszámlával nem rendelkezik, ingó vagyona nincs, az ingatlanára pedig már ráterheltük a tartozást. 9
5. Talajterhelési díj Törvény kötelező érvényű rendelkezése alapján 2004. július 1. hatállyal került bevezetésre. Azon adóalanyokat terheli, akik a kiépített közcsatornára nem csatlakoztak rá. A talajterhelési díj adónak minősül, önadózás keretében kell bevallani és megfizetni minden év március 31-ig. Az induló adózói állomány 1100 fő körül volt, mely évről-évre csökken. 2016. évben 236 főt terhelt bevallási kötelezettség. A díj alapja a fogyasztott víz mennyisége (m 3 ), mértéke a törvény értelmében - bevezetésétől kezdve - minden évben emelkedett. A talajterhelési díj mértéke 2012. február 1-től 3600,- Ft/m 3 -re emelkedett, melyből az önkormányzati rendelet 80%-os adókedvezményt biztosít, így a csatornarákötéssel nem rendelkező adózók adókötelezettsége 720,- Ft/m 3. Ezen adóbevétel nem képezi a folyó működési bevételek összegét, mivel elkülönített számlán kell nyilvántartani, jogszabály alapján felhasználása külön szabályozott. 2015-ben megkezdődött a teljességvizsgálat, melyet megelőzött egy lakossági tájékoztató a helyi újságban, miszerint szankciómentesen pótolhatja az ellenőrzés megkezdése előtt az adózó az elmulasztott talajterhelési bevallásait. A vizsgálatsorozat 2016. évben is folytatódott. A hiányzó adóbevallások feltárása és az adózók felszólítása megkezdődött. A folyószámlák felülvizsgálata során megállapítható, hogy egyes adózók folyószámlája túlfizetést mutat azért, mert az adókötelezettség befizetése megtörtént, azonban az önadózás keretében az adóbevallás benyújtására nem került sor. Szükségesnek tartjuk ezen a területen is a teljes körű adategyeztetést és ellenőrzést, amelynek munkaigényessége miatt ez a feladat áthúzódik a 2017. első félévére is. A jelenlegi eredmények szerint a feltárt hiányzó adóbevallások pótlásából 5.828 e Ft kötelezettség keletkezett, mely 150 adózót érintett. A beszedett talajterhelési díj összege 4.927 e Ft volt, a tervezett 1,7 M Ft adóévet érintő bevételekkel együtt. A teljesség vizsgálat eredménye: megközelítőleg 300%-os bevétel növekedést eredményezett. 6. Jövedéki adóztatás A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény magánfőzésre vonatkozó szabályai 2016. január 1-jével jelentősen módosultak. Az adófizetés változása az önkormányzati adóhatóság feladatkörében is változást eredményezett. Az új szabály szerint párlat adójegy igénylésére csak a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság által regisztrált magánfőző jogosult. Az önkormányzatnál regisztrált, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelentett magánfőzőnek magánfőzés keretében történő párlat előállításához 2016. január 1-től az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell igényelni, beszerezni a lakóhelye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) megyei/fővárosi adó-és vámigazgatóságtól. A párlat adójegy egy olyan igazoló szelvény, amely adójegyenként egy liter párlat előállítására jogosítja a magánfőzőt. Igazolja egy liter párlat 700 forint jövedéki 10
adótartalmának megfizetését, valamint a magánfőzött párlat eredetét is. A magánfőzőnek tárgyévi első párlat előállítása előtt, legalább 5 darab 700 forint értékű párlat adójegyet kötelező igényelnie. A párlat adójegyet csak az a magánfőző igényelhet, aki a desztillálóberendezés megszerzését a tulajdonszerzéstől számított 15 napon belül előzetesen bejelentette a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére, amely a bejelentésről a teljesítést követő hónap 15. napjáig értesíti az illetékes megyei/fővárosi adó- és vámigazgatóságot. Párlat adójegyeket a vámhatóság kizárólag az önkormányzati adóhatóság értesítését követően tudja kiadni a magánfőző részére. Mindezen szabályok azt mutatják, hogy a jövedéki adóztatásban az önkormányzati adóhatósághoz történő bevallás benyújtási kötelezettség, valamint állami adóhatósághoz történő adatszolgáltatási kötelezettség megszűnt a magánfőzött párlat tekintetében, de a NAVal történő szoros együttműködés továbbra is fennáll. 7. Késedelmi pótlék Az Art. előírja, hogy az adó meg nem fizetése vagy késedelmes befizetés esetén késedelmi pótlékot kell fizetnie az adózónak, az eredeti esedékesség napjától számítottan. Az ASP Adó program a napi kamatot folyamatosan számítja, beterhelése egy évben egyszer és évzárás keretében történik. A késedelmi pótlék sajátosságából adódóan bár mértéke a jegybanki alapkamat csökkenésével együtt csökken a késedelmes fizetések és kamathalmozódások miatt évről-évre igen jelentős. Az adózók részére a késedelmi pótlék kiküldése minden évben legalább egyszer a törvényi határidőben (október 31-ig) megtörténik. Minden olyan esetben, amikor az adózóval személyes egyeztetés történik, adóigazolást kér, vagy adóbehajtási cselekményre kerül sor, a pótlék megfizetése tárgyában is eljárunk. 2016. évben két esetben került kiküldésre valamennyi adónemmel együtt a késedelmi pótlék is értesítő is. Az I. negyedévben az éves adókötelezettségről szóló értesítéssel együtt, valamint október hónapban, a II. féléves adókötelezettség esedékessége után az összes fennálló adótartozás közlésével együtt. Jelenleg az adóhatóság a késedelmi pótlékot összeghatártól függetlenül felszámolja, de 2016- tól a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékról nem tartja írja elő. Ez jelentős adminisztrációs csökkentés, hiszen így a hatóság és az adózók mentesülnek a jelentéktelen késedelmi pótlék összegekkel kapcsolatos levelezés és nyilvántartási kötelezettségek alól. A magánszemélynek 2016-ban már nem a korábbi 100 forintot, hanem az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie az adóhatóság felé. Ezzel összhangban az adóhatóság az eddigi 100 forintos összeghatár helyett az 1000 forintot el nem érő adótúlfizetést nem fogja kiutalni és nem tartja majd nyilván. 8. Hatósági bizonyítványok, adóigazolások Az ügyfél kérelmére, különböző eljárásokhoz (pl. közbeszerzési eljárás, taxi-engedély, fuvarozói engedély, parkolási engedély, stb.) kell kiállítani az önkormányzati adóhatóságnak. 11
Kiállítása abban az esetben történhet, amennyiben az adózó folyószámlája tartozást nem mutat. Amennyiben valamilyen hátralék áll fenn, az adózónak be kell fizetnie (ez általában azonnal rendezésre is kerül). Eljárási határidő: 6 nap, de jellemzően az ügyfelek érdekében soron kívül, vagy legkésőbb a következő félfogadási napra elkészül az adóigazolás. 2016. évtől illetékmentes az adóigazolás kiadása. 2016. évben a kiállított hatósági bizonyítvány (adóigazolás) száma: 66 db. 9. Adó- és értékbizonyítványok elkészítése Adó- és értékbizonyítványok kiállítása hagyatéki eljáráshoz, gyámügyi eljárás, végrehajtási eljáráshoz és egyéb közigazgatási eljáráshoz történik, az önkormányzat illetékességi területén található ingatlanokra vonatkozóan. A belterületi ingatlanok esetében ez személyes időpontegyeztetés vagy tértivevényes levélben történő értesítés (végzés) alapján az ingatlan külső- és belső megtekintése során történt adatfelvételre épül, az állami adóhatóság által korábban megadott átlagos értékadata, az ingatlan elhelyezkedése, állapota, beköltözhető vagy lakottsági foka és a helyben kialakult értékviszonyok arányosítása alapján. 2016. évben 201 db adó- és értékbizonyítvány kiállítását végezték el az adócsoport munkatársai. A lefolytatott helyszíni adatfelvétel száma kb. 90%-os, melyen két fő adóügyi ügyintéző vett részt minden esetben. 10. Államigazgatási eljárási illeték Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény értelmében azokban az esetben, amikor az államigazgatási eljárás lefolytatásáért az ügyfélnek illetéket kell fizetni, az adóhatósági ügyintézők feladata az illetékkötelezettség megállapítása, előírása, a befizetéshez csekk biztosítása. Illetékköteles eljárások: - adó- és értékbizonyítványok kiállítása, kivéve az illetékmentes eljáráshoz szükséges iratokat (pl. gyámügyi eljárás, hagyaték eljárás), - méltányossági eljárás (magánszemély esetén illetékmentes, társas vállalkozások esetében 10.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni), - jogorvoslati eljárások (fellebbezés, végrehajtási kifogás). Az illetékkötelezettség elmaradása esetén az önkormányzati adóhatóság határozattal kötelezi az ügyfelet az elmulasztott illeték befizetésére. Az illeték befizetésének elmaradása esetén végrehajtási eljárással kell a hátralékot beszedni, túlfizetés esetén az adózó kérelme alapján intézkedni a visszautalásról. Tévesen illetékbélyegben lerótt illeték esetén az önkormányzati adóhatóság intézkedése vagy az ügyfél kérelme alapján az állami adóhatóság teljesíti a visszatérítést. 12
11. Adószámlák pénzforgalmi könyvelése Az önkormányzati adóhatóságnak minden adónemre kiterjedően külön adóbevételi számlát kell vezetnie. A teljes pénzforgalom rögzítését is az adóügyi ügyintézők végzik negyedévente felváltva. Az adózók részére kiállított csekkek az ASP ADÓ programmal kitöltött formátumban készülnek. A csekkek kitöltése során a rendszer viszonylag bonyolult módon kezeli a kitöltést. Ezért az előállítás több időt vesz igénybe, azonban a pénzforgalom feldolgozása során egyszerűbb, és gyorsabb és pontosabb adatrögzítésre ad lehetőséget. 2016. évben kizárólag az elektronikus adatszolgáltatással érkező csekkek feldolgozására került sor. A gépi csekk feldolgozás során a könyvelési munka gyorsabb és a hibalehetőség is kisebb. A kézi könyvelés éves szinten több ezer tételt jelent. Mivel az informatikai háttér adott, így nincs akadálya a 100%-os gépi állomány feldolgozásának. Tapasztalataink szerint a legtöbb adónemnél az adózók nem szorgalmazzák a banki befizetéseket, továbbra is a hagyományos befizetést részesítik előnyben. Felmerült az adózók részéről, a készpénzben, illetve bankkártyával történő adóbefizetés igénye. A jövőben erre vonatkozóan újabb technikai megoldások átgondolására lenne szükség. 2016. évben az összes adószámla vonatkozásában közel 1000 bankszámla-kivonatot rögzítettek az adócsoport munkatársai. 12. Az adóbevételek alakulása, összetétele, ezekre ható tényezők A magyar adórendszerben a helyi adók léte egy kétszintű jogalkotás eredményeként áll elő. A helyi adóztatás közvetve az Alaptörvényből fakad, melynek 32. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. A helyi adókból származó bevétel az önkormányzat sajátos működési bevételének részét képezi, ebből állami elvonás nincs. Ezen közterhek léte valójában az önkormányzatok alkotmányos és gazdasági önállóságának a záloga. A Htv. alapján a helyi adózás struktúrája három fő rendszerelemre épül, nevezetesen: vagyoni típusú adók, a kommunális adók és a helyi iparűzési adó. Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók fajtáit és mértékét önkormányzati rendeletben állapíthatja meg. A törvényi szabályozás alapján 1999. január 1-től a helyi iparűzési adó, 2012. április 1-jei hatállyal a telekadó került bevezetésre. Kistarcsa Város Önkormányzatának feladatellátását a sajátos működési bevételek, támogatások, az átengedett központi adók biztosítják. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj), adóügyi jogkövetkezmények (késedelmi pótlék, bírság), adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok 100%-a, a beszedett közigazgatási bírság 40%-a az önkormányzatot illetik meg. 2013. évtől a beszedett gépjármű 40%-a maradt az önkormányzatnál, a 60% a központi költségvetés javára elvonásra került, melynek nagysága 2016. évben: 61 millió Ft volt. 13
Adóbevételek alakulása: (adatok: ezer Ft-ban) 2012. (eft) 2013. (eft) 2014. (eft) 2015. (eft) 2016. (eft) Adónem Telekadó 39 321 60 875 62 866 59 561 51 224 Iparűzési adó 228 358 286 536 307 544 343 977 344 651 Gépjárműadó*** 102 869 41 623 41 387 41 602 40 194 Késedelmi pótlék 7361 5 884 2083 1 849 1 540 Bírság* 380 525 1 231 Egyéb* 1 365 1193 1 181 329 72 Idegen* 892 706 1 397 Talajterhelési díj** 7 936 3 955 3 719 1 787 4 927 Összesen: 388 482 400 066 418 780 450 336 445 639 * a költségvetési előirányzatban az egyéb adóbevételek egy összegben szerepelnek, ** a talajterhelési díj a környezetvédelmi alap számla bevételeként elkülönítetten kezelt, *** 2013. évtől a beszedett gépjárműadó a 40%-a marad csak az önkormányzatnál Megállapítható, hogy az önkormányzat működéséhez szükséges források jelentős része az adók beszedésével biztosított, emellett az adóügyi apparátus az állam által ide delegált más hatósági feladatokat is elvégez. A bevételek tervezése során egyik nagy bizonytalansági tényező a helyi iparűzési adóban a feltöltési kötelezettségek várható nagyságrendje: az adóalanyok által a december 20-i feltöltési kötelezettségre befizetett iparűzési adó összege. A hátralékok mellett jelentős az önkormányzati adóhatóságnál jelentkező túlfizetés nagyságrendje, mely 2016. évben 30.138 eft-ot képviselt. Az előző évi helyi iparűzési adóbevallás határidejéhez kapcsolódóan (május 31.), valamint az egyenlegközlők kiküldése után (szeptember-október hónap) a visszaigényelhető adótöbbletek miatt a folyó bevételből kell (kellett) finanszírozni az előző év elszámolásából adódó visszautalásokat is. Ezek nagyrészt az iparűzési adóbevallás május 31-i határidejéhez kapcsolódva, a bevallások folyamatos feldolgozása alapján június-július hónapra koncentrálódnak. A visszautalt adók összege: 2012-ben: 18.266 eft, 2013-ban 12.601 eft, 2014. évben 16.505 eft, 2015-ben: 11.230 eft. 2016. évben 12.000 eft Az adatok azt mutatják, hogy a kedvezőtlen gazdasági kihatások önkormányzati adóbevételeinket regresszíven nem befolyásolták, a nehéz gazdasági-pénzügyi helyzet ellenére az összesített adóbevételek évről-évre növekedést mutatnak. Évről-évre emelkedő tendenciát mutat a helyi iparűzési adóbevétel emelkedése, melynél jelentős befolyásoló tényező, hogy növekedtek az önkormányzat illetékességi területén nagy összegű adóerőt jelentő vállalkozások befizetései. A telekadó bevétel éves szinten 51 millió Ft körüli értéket 14
képvisel, melynél figyelembe kell venni, hogy az építési telkeken növekvő számban megkezdett lakóházépítések, illetve befejezések az adóbevétel csökkenését jelentik. Ugyancsak a bevételek csökkenésének irányába hat az ipari övezetbe sorolt külterületi telkek mezőgazdasági művelési ágba történő visszaminősítése, vagy pl. kiemelt övezetben lévő beépítetlen ipari telkek beépítése. Meg kell jegyezni azonban, hogy az utóbbi a foglalkoztatás növelését, valamint iparűzési adóbevételt eredményezhet. 13. Hátralékkezelés, behajtási tevékenység Az évek során az adózók adófizetési morálja, a fizetési nehézségek következtében bekövetkezett fizetési készség, és sok-sok egyéb tényező miatt rendkívül megnövekedett a kintlévőségek nagysága. Az adóhatósági munkában egyre nagyobb hangsúlyt kapott a hátralékok kezelése, a követelések behajtása. Az apparátus munkáját nagymértékben nehezíti, hogy növekszik az önkéntes adóbefizetést nem teljesítők száma. Az adócsoport éves szinten mintegy 2000-2500 végrehajtási cselekmény foganatosít. Adózónként változó eredményességgel. Olykor az első végrehajtási cselekmény sikerrel jár, míg más adózók esetében 5-6 megkeresést, letiltást kell eszközölni az eredmény érdekében. Megállapítható, hogy az adóbevételek viszonylag nagy hányada csak adóhatósági ráhatás, egyéb kényszerintézkedés megtételének eredményeképpen realizálódott. Sok esetben az adózó csak a végrehajtási intézkedések elkerülése, vagy éppen ezek következtében hajlandó teljesíteni adófizetési kötelezettségét. Az előző évekhez képest jelentős számban növekedett a járandóságból való letiltások és bankszámla számokra benyújtott hatósági átutalási megbízások (inkasszók) száma. Az egyéni vállalkozók jelentős száma nem rendelkezik pénzforgalmi számlával, illetve a vállalkozók számláin nincs pénzforgalom, fedezet sem. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) adatszolgáltatása alapján az adóhátralékkal, illetve egyéb ún. közadó hátralékkal rendelkezők jelentős részének nincs nyilvántartott jogviszonya, melynek következtében munkabérből, járandóságból letiltást az adóhatóság nem tud eszközölni. Igen jelentős azok száma, akik csak olyan jövedelemmel rendelkeznek, melyből végrehajtási jogszabály előírásai alapján letiltás nem foganatosítható (pl. rokkantsági járadék, ápolási díj, segélyek, gyermekgondozási ellátások) Adóbehajtási munkánk gördülékenyebbé tétele, a kieső adatszolgáltatási idők elkerülése, illetve postázási költségmegtakarítás érdekében 2016. évben is az OEP-től online ügyfélkapun történik. Ezzel elektronikus úton sokkal gyorsabban, általában már a megkeresést követő napon rendelkezésünkre áll az adótartozással rendelkező személy foglalkoztatói jogviszonya (feltéve, ha van jogviszonya). A végrehajtási cselekmények előkészítése, a megtehető intézkedések megtétele igen sok adminisztratív munka eredményeképpen jön létre. A behajtási munkafolyamat során sok esetben csak a megismételt adatkérés, felszólítás vagy letiltás is eredménytelen, illetve csak többször megkísérelt behajtási cselekmény eredményeképpen folyik be a tartozás vagy annak egy része. 15
A 2016. évi évközi adócsomag-módosítás tartalmazta a gyermektartásdíjjal kapcsolatos ügyekre vonatkozó szabályozást, miszerint a folyamatban lévő behajtási ügyeket 2017. január elsejétől át kell adni az állami adó hatóságnak. Továbbá az elévülési időre vonatkozó rendelkezés szerint a végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ez a szabályozás több végrehajtási ügyet is érintett. Az Art. előírásai alapján lehetőség van az állami adóhatóság felé gépjárműadó és helyi adók tartozásainak végrehajtásra történő átadására. Ezzel a lehetőséggel apparátusunk sok esetben él(t) is. A 2016. évi hátralékkezelési munkafolyamatok eredménye ként 2016. évben 2023 db végrehajtási cselekményt és 30,6 M Ft bevételt realizáltunk. 14. Adók módjára történő behajtás: Minden olyan esetben, amikor az alapjogszabály (pl. szabálysértési törvény) arról rendelkezik, hogy az adott jogszabály által előírt kötelezettség meg nem fizetése esetén azt adók módjára kell behajtani, az Art. alapján más hatóság megkeresésére az érintett személy állandó lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak kell intézkednie a tartozás beszedése tárgyában a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint. E körbe tartoznak többek között: a rendőrhatóság által és saját hatóságunk által kivetett bírságok, közigazgatási bírságok, munkaügyi bírságok, jogalap nélkül felvett ellátások, más önkormányzati adóhatóságok által kimutatott adótartozások (ha az adós új lakóhelye Kistarcsa illetékességi területén található). A rendőrhatóságok által kivetett közigazgatási bírságok behajtása esetén a bevétel 40%-a marad az önkormányzatnál, egyéb adók módjára történő behajtás bevételét a megkereső számlájára tovább kell utalni. A behajtási eljárás folyamata a következő: - az adós részére felszólítás, csekk küldése (tértivevényes iratként), - eredménytelen kézbesítés esetén ismételt kiküldés, - megkereső hatóság tájékoztatása a behajtás eredményéről vagy eredménytelenség esetén az ügy állásáról (közbenső intézkedés), - OEP megkeresése eredménytelen behajtás esetén az adós foglalkoztatójának adatáról, - Végzés a munkabérből való letiltás érdekében (amennyiben adósnak van munkahelye), - Munkáltató határozattal történő kötelezése a letiltás elmaradása esetén, önkéntes teljesítés esetén végrehajtás bankszámlára, - Az adós bankszámlájára történő hatósági átutalási megbízás kiterjesztése, - Ingó foglalás (jellemzően gépjármű lefoglalása), - Beszedett összeg saját költségvetési számlánkra történő átvezetése, vagy más hatóság részére történő továbbutalása, - Megkereső hatóság végleges tájékoztatása az ügy lezárásáról. 2015. évben 300 db, 2016. évben 145 adók módjára történő behajtással kapcsolatos megkeresés érkezett hatóságunkhoz. 16
Az adók módjára behajtandó köztartozás nem adható át végrehajtásra a NAV-nak sem. Ezeket a tartozásokat 4 éves elévülési idejükön belül nyilván kell tartani, és rendszeresen visszatérő munkafeladatként meg kell kísérelni a behajtást, valamint a megkereső hatóságokat a behajtás eredményéről vagy eredménytelenségéről levélben tájékoztatni is szükséges, mely a munkaráfordítás mellett költségkihatással is jár. 15. Kintlévőségek alakulása Az elmúlt év során jelentős előrelépések történtek a hátralékkezelési tevékenységben, mely a kintlévőségek alakulására nagyon pozitívan hatott. Ennek a munkának az eredményét mutatja összegezve az év végi fordulónapon lévő hátralékokról készített alábbi kimutatás: Hátralékok alakulása: (adatok ezer Ft-ban) Adónem 2015 változás 2016 Telekadó 4.114 1.879 5.993 Iparűzési adó 23.657 1.422 25.079 Gépjárműadó 16.142-3.042 13.100 Kés. pótlék 7.944-2.535 5.409 Bírság 561 1.639 2.200 Egyéb adó 486-86 400 Talajterhelés 1.631 5.569 7.200 Illeték 64-64 0 Összesen: 54.599 4.782 59.381 16. Egyéb adóhatósági feladatok Méltányossági kérelmek: A kérelmek elbírálására vonatkozó jogszabályi hátteret elsődlegesen az Art. tartalmazza. A méltányossági eljárás során az adóhatóságnak vizsgálnia kell az adózó, valamint a vele közös háztartásban élők jövedelmi- és vagyoni helyzetét, életkörülményeit. A tényállás teljes körű, minden szempontra kiterjedő tisztázása alapján kell döntést hoznia. 2016. évben benyújtott adómérséklésre/törlésre, illetve fizetési könnyítésre vonatkozó méltányossági kérelmek száma összesen: 6 db. Ellenőrzési eljárás: 2016. évben lefolytatott teljességvizsgálati és ellenőrzési eljárás: 731 ügyben történt. 17
Jogorvoslati eljárások: Az I. fokú adóhatósági döntés ellen 2016. évben 1 db fellebbezés benyújtása történt végrehajtási kifogás ügyében. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helyben hagyta. Adatszolgáltatás, programkarbantartás: Az ASP átállás után 2016. évben is a szolgáltató végzi a program karbantartási feladatokat. Az új felületen továbbra is a Magyar Államkincstár felé negyedéves zárás keretében történik a teljes körű adatszolgáltatás. Továbbá külön részletes adatszolgáltatást kell biztosítani a beszedett gépjárműadóról, annak megosztásáról, illetve a különböző adónemekben nyilvántartott adóbevételekről. Adózók tájékoztatása, nyomtatványok biztosítsa: Jelentős hangsúlyt fektettünk az adófizetők naprakész, minél teljesebb körű tájékoztatására. Ennek keretében az Önkormányzat honlapján folyamatosan, ha szükséges ismétlődő jelleggel minden fontos adózással összefüggő információt közzéteszünk, a Kistarcsai Híradó hasábjain is tájékoztatjuk az aktuális adózási feladatokról, információkról a lakosságot és a vállalkozókat. Az Önkormányzat honlapján elérhetőek az adózással összefüggő bevallási nyomtatványok is, ezeket folyamatosan karbantartjuk és bővítjük. Az internet segítségével közvetlenül elérhető valamennyi nyomtatványunk, természetesen a Polgármesteri Hivatalban továbbra is (igény szerint) átvehető papíralapú nyomtatvány, de tapasztalataink szerint erre már egyre kevesebben tartanak igényt. 17. Az adóhatósági beszámoló összegzése 2016. évben az adóbevételek 455.639 eft összegben realizálódtak, százalékos arányban az eredeti előírás 110%-ban teljesült. Az adóbevételek többségét jelentő iparűzési adó teljesülése csak a feltöltési, adóelőleg-kiegészítési kötelezettség leteltét (december 20.) követően, az év végével realizálódik. Azoknál az adónemeknél, ahol jellemzően két egyenlő részletben történik az adófizetés (telekadó, gépjárműadó) a teljesülési arány már meghaladja az éves tervezett előirányzat 50%-át. Összességében megállapítható, hogy a kitartó, folyamatos, rendszeres odafigyelést, rengeteg munkát igénylő és egyre több eszközt igénybe vevő ellenőrzési és végrehajtási tevékenység igen pozitív eredményt jelent. Az előző évekről származó hátralékok behajtásából 5727 e Ft bevételt realizáltunk. A munka értékelése során azonban meg kell állapítani, hogy a még fennálló korábbi évek hátralékának behajtása egyre nehezebb, mivel ez az adózói kör az, akivel szemben már évek óta többször megkíséreltük beszedni a tartozást, sajnos eddig eredménytelenül. 18
Az adózók által a határidőben történő adóbefizetés még elmarad attól, hogy csak minimálisan növekedjen a kintlévőség. Minden befizetési határidőt követően képződik újabb és komoly nagyságrendű lejárt esedékességű tartozás, melynek csökkentése naprakészséget, gyors reagálást, tapasztalatot és nagy munka-ráfordítást igényel. A behajtási munkafolyamat egyes időszakokban az apparátus leterheltsége miatt háttérbe szorul, mert munkatorlódás miatt egyéb feladatokat kell végrehajtani: pl. az év első két hónapjában az évzárás, évindítás, az éves adókötelezettségek megállapítása és adózókkal való közlése. Az adóhatósági apparátusra háruló feladatot napról-napra határidőben, naprakészen megoldani igen nehéz, a szerteágazó és a változó jogszabályi háttérrel, a gazdasági váltság hatására kialakult gazdasági környezetben. Mindezeket a jogszabályok által körbezárt előírások és lehetőségek figyelembe vételével, az Önkormányzat Képviselő-testületének, a hivatalvezetésnek, valamint az adózók megelégedettségének biztosítása mellett, a közigazgatás szolgáltató jellegét erősítő ügyfélbarát hivatali ügyintézés elvének szem előtt tartásával végezzük. 19