ELŐTERJESZTÉS CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉHEZ. a helyi adózás helyzetéről

Átírás

1 Csorvás Város Önkormányzatának Jegyzőjétől 5920 Csorvás, Rákóczi u. 17. Tel.: 66/ ELŐTERJESZTÉS CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉHEZ a helyi adózás helyzetéről Tisztelt Képviselő- testület! A helyi adók bevezetésének keretszabályairól az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. ( a továbbiakban: Mötv.) a rendelkezik. Az önkormányzat a helyi adó kivetésének jogával élve meghatározhatja a feladatellátása egyik forrásaként számításba vehető helyi adóbevételek típusát és mértékét. Az adóztatás részletes szabályait a helyi adókról szóló évi C. törvény állapítja meg. Az önkormányzati adóhatósági eljárást az adózás rendjéről szóló évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) szabályozza. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásait az Art. elsődlegessége mellett kell alkalmazni. Az egyes adónemekre vonatkozó különös, azaz az általánostól eltérő szabályokat, az ún. egyedi adójogszabályok, mint pl. - a gépjárműadóról szóló 1991.évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjtv.), - a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.), - a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény ( a továbbiakban:jöt.), valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, az adók módjára behajtható köztartozások esetében az ezeket szabályozó alapjogszabályok tartalmazzák. Az önkormányzati adóhatóság a jegyző, aki ezt a feladat- és hatáskörét a Polgármesteri Hivatal pénzügyi- és gazdasági irodája adócsoportján keresztül gyakorolja. Az adócsoport két ügyintézője a munkaköri leírásukban rögzített megosztás szerint - - ellátja az elsőfokú adóhatósági feladatokat valamennyi adónem tekintetében, - beszedi a saját adókintlévőségeket, - behajtja az adók módjára behajtandó tartozásokat, - könyveli az adószámlák pénzforgalmát, - elkészíti az információs jelentéseket, a zárásokat, és az adatszolgáltatásokat, valamint továbbítja azokat pl. a Magyar Államkincstár felé. - új feladatként lépett be január 01.-től a desztilláló berendezéssel rendelkező magánfőzők esetében, a kötelező bejelentések nyilvántartása, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb jelentési és ellenőrzési feladatok ellátása.

2 2 Csorváson a helyi adónemek közül az adóalanyok a magánszemélyek kommunális adóját, és iparűzési adót fizetnek. Úgynevezett átengedett adóbevételt képez a gépjárműadó 40%-a. Saját bevételi forrást jelent még a talajterhelési díj, és az egyéb, adók módjára behajtandó köztartozások egy része. A évi költségvetés bevételi előirányzatában 12,1 %-ot képviselnek a helyi adókból és az átengedett központi adókból származó bevételek, melyek előirányzott összege mindösszesen ezer forint. Magánszemélyek kommunális adója: A magánszemélyek kommunális adóját az önkormányzat kivetéssel állapítja meg. Az adó megállapításához a fizetésre kötelezettnek (kötelezetteknek) adóbevallást kell benyújtani. A továbbiakban mindaddig nem kell bevallást adni, ameddig nem történik az adózást érintő változás, (mint pl.: ingatlan szerzése, vagy eladása ). A Htv a alapján az adó éves felső határa adótárgyanként Ft, mely a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással valorizálható, év január 1-jétől a fogyasztói árszínvonal változása miatt az adómaximum mértéke adótárgyanként forint lehet ben ennél az adónemnél 2278 adóalanyt tartunk nyilván. Az adótárgyak száma: db, az adó mértéke ingatlanonként Ft/év, illetve tanya ingatlanok után Ft/év. Kommunális adófizetési kötelezettség terheli a Htv-ben foglaltak szerint azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész vagy telek tulajdonjogával, illetve nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Magánszemélyek kommunális adójából a költségvetésben előirányzott bevétel ezer Ft. Tárgyévi előírás Tárgyévi befizetés Tárgyévi hátralék nov.15-éig. Előző évek hátraléka ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft Februárban minden adózónak értesítést küldtünk az éves befizetési kötelezettségéről, és a még fennálló tartozásáról is, augusztusban pedig a számlaegyenleg értesítő adott információt az adózónak arról, hogy mennyi a hátraléka, illetve mennyi a szeptember 15-éig fizetendő adó összege. A tartozással rendelkező adózók munkahelyi adatait már év elejétől folyamatosan kértük le a Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szervétől, eddig kb. 410 fő adózóról kaptunk információt. Továbbra is igaz sajnos, hogy sok esetben a hátralékkal rendelkező adózóknak nincs nyilvántartott jogviszonya, vagy nem rendelkeznek végrehajtás alá vonható jövedelemmel. Ezekben az esetekben kevés lehetőségünk marad a tartozás behajtására. Az adó beszedése érdekében a hátralékos adózóknak felszólítást küldtünk ki november hó elején a tartozásaik rendezésére, melyben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy az adó meg nem

3 3 fizetése esetén az adóhatóság a végrehajtást megindítja. Eddig 123 fő munkabérére, illetve járandóságára tudtunk küldeni letiltási rendelvényt a munkáltatókhoz, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz összesen ezer forint összegben. Sok esetben problémát jelent a határozatok, a felszólítások kézbesítése is, mivel az adóalanyok a bejelentett lakcímen nem tartózkodnak, illetve tartózkodási helyük ismeretlen, elérhetőségükről (levelezési cím ) nem tesznek bejelentést. Helyi iparűzési adó: A költségvetési egyensúly megteremtésének fontos eszköze a helyi adóbevétel.ilyen adóbevétel a helyi iparűzési adó is amelynél az adó alanya az általa benyújtott bevallás alapján állapítja meg a fizetendő adó alapját, illetve az adó összegét. Az önkormányzati adóbevétel meghatározó részét az állandó jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adó képezi. Önkormányzatunk illetékességi területén az állandó jellegű iparűzési tevékenység után az adó mértéke a Htv-ben meghatározott maximum, azaz az adóalap 2%-a. Ebben az adóévben 435 vállalkozás, ( melyből 189 az őstermelő ) tartozik az állandó jellegű helyi iparűzési adófizetési kötelezettség hatálya alá. A helyi iparűzési adóról szóló 19/1995.(XII.29.) önkormányzati rendelet 4. (2) bekezdése szerint - a évről május 31-éig benyújtott és feldolgozott iparűzési adóbevallások alapján - 61 vállalkozó mentesült az iparűzési adó megfizetésének kötelezettségétől, összesen 296 ezer Ft értékben. Ezekben az esetekben a vállalkozási szintű adóalap egyik vállalkozásnál sem haladta meg az 500 ezer forintot. A Htv. 40/A. (1) bek. b.) pontja lehetőséget ad az adó csökkentésére oly módon, hogy a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb az adó összegének mértékéig levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, a megtett úttal arányos útdíj 7,5 %-a. A 2014-es évről beadott bevallásban öt vállalkozó csökkentette ilyen módon az adóját, melynek összege mindösszesen: Ft volt. Helyi iparűzési adóból a költségvetésben előirányzott bevétel ezer Ft. Tárgyévi előírás Tárgyévi befizetés Tárgyévi hátralék Előző évek hátraléka ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft Előző évi túlfizetés miatt ezer Ft-ot vissza kellett fizetni az érintett adózóknak. A felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alá került, vagy jogutód nélkül megszűnt vállalkozások tartozása összesen ezer Ft, amit a végrehajtási jog elévüléséig, azaz öt évig nyilván kell tartani, de a megtérülésükre már nagyon kicsi az esély. Letiltási rendelvényt egyéni vállalkozások esetében 227 ezer forint összegben bocsátottunk ki, ami még nem realizálódott. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé korábban egy

4 4 magánszemély adózó tartozását adtuk át behajtásra, melyet az adózó időközben önként megfizetett. Gépjárműadó: A gépjárműadó nem minősül helyi adónak, ennek megfelelően az adóalanyok nem a helyi rendelet, hanem a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvényben meghatározott szabályok szerint adóznak. A gépjárműadó megállapítása a központi adatbázisból, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által szolgáltatott adatok alapján történik Az éves adóztatás alapját képező adatok közlése minden év január 31. napjáig történik, ezt követően pedig az adókötelezettséget érintő évközi változásokról havonta történik adatszolgáltatás. A 2015-es adóévben nyilvántartásunkban 1169 adóalany, és 1559 db adótárgy szerepel. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 32. (1) bekezdése alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül megállapított, és január 1-jétől beszedett ( megfizetett, behajtott), a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó 40%-a a települési önkormányzatot, a beszedett adó 60%-a a központi költségvetést illeti meg. Így ebben az évben nov. 15-éig az önkormányzat bevétele ezer Ft volt, a bevétel többi részét átutaltuk a kincstári számlára. A gépjárműadó utalások ellenőrzése negyedévente a Magyar Államkincstár ÖNEGM rendszerén keresztül történik. A költségvetésben előirányzott bevétel ezer Ft. Tárgyévi előírás Tárgyévi befizetés 2015 nov.15.-éig Tárgyévi hátralék Előző évek hátraléka ezer Ft ezer Ft ezer Ft ezer Ft.Az előző évek hátraléka - az iparűzési adónál is leírtak szerint - tartalmazza a megszűnt adóalanyok (vállalkozások) hátralékát is, ami 569 ezer forint. Letiltási rendelvényt 36 fő esetében bocsátottunk ki, 685 ezer forint összegben. Ennek a bevételnek a realizálódása folyamatos. A Gjt.9. (4) bekezdése szerint, amennyiben az adóalany gépjármű tartozása az egy évi adótételt meghaladja, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjármű forgalomból történő kivonását. A jogszabályi lehetőséget figyelembe véve 8 gépjármű esetében történt kezdeményezés az okmányirodánál a gépjármű forgalomból történő kivonására. Az összesen forint gépjárműadó tartozásból az adózók a hátralék jelentős részét befizették, így esetükben a gépjárművek forgalomból történő kivonására tett intézkedésünket a Békéscsabai Okmányirodánál visszavontuk. A Gjtv. 5. f.) pontja alapján súlyos mozgáskorlátozottság miatti gépjárműadó-mentességben ebben az évben 22 adózó részesült, forint összegben.

5 5 Talajterhelési díj: A Ktd. törvény által szabályozott, és a talajterhelési díjra vonatkozó bevallások feldolgozása az önkormányzati adóhatóság feladata. Talajterhelési díjat annak kell fizetni, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötött rá. A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott víz mennyisége, összegének kiszámítása pedig az egységdíj (1200 Ft/m 3 ), és a területérzékenységi szorzó alapján történik (városunkban a területérzékenységi szorzó 1,5). Ebben az évben 26 polgár adott bevallást az elfogyasztott víz mennyiségéről. A költségvetésben előirányzott bevétel ezer Ft. A tárgyévi előírás ezer Ft, melyből ezer Ft bevétel folyt be. A tárgyévi hátralék: ezer Ft, az előző évek hátraléka: ezer Ft. A jelentősen megemelkedett díjtétel miatt továbbra is nőtt azoknak az adózóknak a hátraléka, akik a csatornára való rácsatlakozást még mindig nem oldották meg, mert nehéz anyagi helyzetük miatt sem a rákötés megvalósítására, sem az igen magas összegű talajterhelési díj megfizetésére nem képesek. A talajterhelési díj behajtása céljából 16 fő esetében, ezer forint összegben éltünk a letiltás lehetőségével. Késedelmi pótlék: Késedelmi pótlék címen a költségvetésben előirányzott bevétel ezer Ft, melyből a tárgyév november 15-éig 989 ezer Ft folyt be. A tárgyévi hátralék: 708 ezer Ft, az előző évek hátraléka: ezer Ft. Késedelmi pótlék a határidőre meg nem fizetett adók után kerül felszámításra. Mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A különböző adónemekre vonatkozó letiltási rendelvények tartalmazzák a késedelmi pótlék tartozásokat is. A felszámolás, vagy végelszámolás alatt lévő, illetve a megszűnt vállalkozások késedelmi pótlék tartozása ezer forint. Letiltási rendelvényt 103 fő esetében, 635 ezer forint összegben bocsátottunk ki. Jövedéki adó A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény ( a továbbiakban: Jöt.) egyes rendelkezései az Európai Uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizációnak való megfelelés miatt módosultak, ezért a magánfőzésre és a bérfőzésre vonatkozó szabályok január 1-jétől jelentős mértékben megváltoztak. A magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak. Településünkön eddig 7 adózó jelentette be a desztillálóberendezés tulajdonjogának megszerzését. A magánfőzésben előállított párlat évi átalányadója 1000 forint, melyet a magánfőző a tárgyévet követő év január 15. napjáig köteles az önkormányzat felé bevallani és megfizetni. Első alkalommal január 15-ig.

6 6 Magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal, és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A párlat előállítása a magánfőző lakhelyén, gyümölcsösében legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat előállítás céljára kialakított desztilláló berendezésen évente 50 liter mennyiség. A magánfőző a Jöt. 67/A. (6) bekezdése alapján a vámhatóságnak köteles bejelenteni a törvényes lefőzhető mennyiséget meghaladó párlatot, és kérnie kell annak megsemmisítését. Egyéb, adók módjára behajtandó köztartozások, végrehajtási eljárás A saját adóhátralékok behajtásán kívül a jogszabályokban meghatározott, és a más szervek által behajtás céljából átadott köztartozások megfizettetése is az adóhatóság feladata. Az adóhatóság e jogkörének gyakorlása során az Art. szabályai szerint, míg a végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII.tv.(Vht.) rendelkezéseinek alkalmazásával jár el. Sikeres behajtás után az adóhatóság átutalja a befizetett összeget a jogosultnak. Ez alól a főszabály alól egyedül a közigazgatási bírság esetében van kivétel, melynél a behajtott hátralék 40 %-a az önkormányzat bevétele marad. Ebbe a körbe tartoznak a társhatóságok, a kormányhivatalok szakigazgatási szervei, valamint a rendvédelmi szervek megkeresései alapján kimutatott köztartozások (mint pld.: az igazgatási szolgáltatási díj, a közigazgatási bírság, a megelőlegezett gyermektartásdíj, a jogalap nélkül felvett családi pótlék stb ). Statisztikai adatok a évi értesítésekről és felszólításokról februárjában a fizetendő éves helyi adókról, és a meglévő hátralékokról értesítést kapott minden adózó, abból a célból, hogy tisztában legyen az éves fizetési kötelezettségével. Összesen levél került kézbesítésre. Augusztusban, a második féléves befizetések határideje előtt, darab tértivevényes számlaegyenleg-értesítőt küldtünk ki, amelyek tartalmazták a fennálló hátralékokat, és a szeptember 15-éig esedékes fizetési kötelezettség teljesítésére történő felhívást. November elején 960 fő hátralékos kapott fizetési felszólítást. Az adó és az egyéb bevételek beszedése folyamatosan és következetesen, a törvényben meghatározott rend szerint történik. Az előterjesztés összegzéseként elmondható, hogy az adóhatóságnak továbbra is az a fő feladata, hogy az önkormányzati gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen adóbevételeket biztosítsa, minden törvényes lehetőséget kihasználva elérje, hogy a hátralékot felhalmozó adózók rendezzék a tartozásukat. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az ismertetett tények alapján a helyi adózás helyzetét tárgyalja és vitassa meg, majd fogadja el az előterjesztést. C s o r v á s, november 19. Tisztelettel: Dr Kerekesné Dr Mracskó Gyöngyi sk. jegyző