ABONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2007. (V.10.) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

ABONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2007. (V.10.) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Abony város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. -ának (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében megalkotja Abony Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét, jóváhagyja a település Szabályozási Tervlapjait (továbbiakban: SZT) valamint kötelezően elrendeli azok együttes alkalmazását. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA, ALKALMAZÁSA 1. (1) Jelen rendelet hatálya Abony város közigazgatási területére terjed ki. (2) A helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezik az alábbiakban felsorolt szabályozási és övezeti tervlapok, a szabályzat azokkal együtt alkalmazandó: a) 3.1, 3.2 sz.: Belterületi szabályozási tervlapok (M=1:4.000), b) 4. sz.: Szabályozási tervlap a városközpont területére (M=1:2.000), c) 5.1, 5.2 sz.: Külterületi övezeti tervlapok (M=1:10.000), d) SZT-m1 SZT-m23: Módosított szabályozási tervlapok (M=1:2.000, 1:4.000, 1:10.000) (3) A HÉSZ függelékei: a) F-3: A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok tájékoztató jegyzéke. (4) A HÉSZ elfogadása után készülő szabályozási tervek szintén a HÉSZ rajzi mellékleteit képezik. (5) A rendelet hatálya alá tartozó területen e rendeletet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak figyelembe vételével kell alkalmazni. KÖTELEZŐ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 2. (1) Kötelező szabályozási elemek a szabályozási tervlapokon: A meglévő és tervezett belterület határa. Tervezett szabályozási vonal. Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa. Védőterületek, védőtávolságok, védősávok. Műemlék és műemléki környezet határa. Országos jelentőségű védett természeti terület ex lege védett terület határa; Természetvédelmi terület határa - országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 európai ökológiai hálózat területének határa; Természeti terület, javasolt helyi jelentőségű védett természeti terület határa; Nyilvántartott régészeti lelőhely határa. Rekultiválandó terület; Helyi védelemre javasolt épület és építmény, valamint helyi értékvédelmi terület határa. 13

II. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS 3. A műemlékek műemléki környezetében, valamint a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása és hatálybalépése után a helyi értékvédelem alatt álló épületek és építmények és a helyi értékvédelmi területen lévő telkek esetében az építési engedélyezési eljárást megelőzően a településképi követelmények és a műszaki kialakíthatóság előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell beszerezni. I I I. F E J E Z E T AZ Ö V E Z E T E K R E V O N A T K O Z Ó ELŐ Í R Á S O K ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 4. (1) A város területén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (2) A felszíni vagy felszín alatti vizek mozgását befolyásoló építmények elhelyezése esetén az illetékes vízügyi hatóság szakhatóságként működik közre. (3) Az adott telek beépíthetőségét talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni: a) Folyóvíz partvonalától számított 100 m-en belül, b) feltöltött területeken, mélyfekvésű, valamint a +90,5 Bfm magasság alatti területeken. (4) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg. (5) A területfelhasználásnak megfelelő fő funkciójú épületet a telkek utca felőli építési vonalán kell elhelyezni. (6) Homlokvonali kerítést létesíteni az OTÉK-nak megfelelően szabad, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet. (7) A műemléki épületeken a tetőfedés csak cserépfedés, a sor- és láncházaknál csak egységes nem mázas cserépfedés, egyéb lakóépületeken cserép-, nád-, zsindely- és lindab-fedés létesíthető. (8) Lakótelken lakókocsi és konténer csak az építési helyen belül helyezhető el. a) Eredeti funkciójára használt lakókocsi és konténer engedély nélkül elhelyezhető. b) Vállalkozási tevékenység céljára használt lakókocsi csak engedéllyel helyezhető el. (9) A város belterületén közterületen, valamint a telkek közterületről látható részén legfeljebb 1 m 2 -es hirdetőtábla helyezhető el. Az 1 m 2 -nél nagyobb hirdetőtáblák fél éven belül lebontandók. (10) A település területén állattartó építmény elhelyezése esetén az állattartást szabályozó mindenkor érvényes helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani. (11) A város igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna nem helyezhető el: a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén, b) műemléki környezet területén, c) helyi értékvédelmi területen, d) helyi védelem alatt álló épületen, építményen. Egyéb területeken antenna az épület legmagasabb pontjától számított 3 méteres magasságig helyezhető el. (12) Antennatorony nem helyezhető el a) az állandó emberi tartózkodásra szolgáló épülettől 100 m-en belül, b) helyi természeti érték, helyi tájérték 100 méteres környezetében, valamint c) természeti területen, ex lege (a természetvédelemi törvény értelmében) védett területen és országos védettségű területen és 100 méteres környezetében. 14

B E É P Í T É S R E S Z ÁN T T E R Ü L E T E K L A K Ó Ö V E Z E T E K LAKÓEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 5. (1) A település lakóövezeteiben olyan kereskedelmi, gazdasági, mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket. (2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és épülettel már rendelkező építési telken is létesíthető lakóépület az övezeti előírásban foglalt mértékig, ha az összes egyéb előírás betartható. (3) A telekalakítás szabályai: a) Az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén 16 méter, szabadon álló beépítési mód esetén 20 méter, legkisebb mélysége 30 m lehet. b) A már beépült területeken kialakítandó új építési telkek legkisebb szélessége 14 m. (4) Az előkert mélysége: a városközpont területén kialakult, a belterület peremén lévő területeken 5 és 8 m közötti lehet, a már beépült változó méretű előkertes területeken új építés esetén az előkert mérete a telek két oldalán elhelyezkedő két-két telken lévő épületek előkertjei közül a legnagyobb és a legkisebb, mint határértékek között állapítandó meg. (5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az új épületet a telekhatártól 1,5 m-re kell elhelyezni. A 14 m és annál kisebb szélességű telkek esetében ez a távolság 0,8 m-ig csökkenthető. (6) Ha a már jelenleg is kialakult építési telek legkisebb szélessége 16 m-nél kisebb, akkor az építmények közötti legkisebb oldalkert méretet 4 m-re lehet lecsökkenteni. Ezt az engedményt csak akkor lehet alkalmazni, ha az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előzetes engedélyt adott a 4 m-es oldalkert alkalmazására, továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak, valamint ha valamennyi érintett építési telek tekintetében igazolt, hogy teljesülnek az OTÉK-ban megfogalmazott feltételek. (7) Sorházak és ikerházak esetén egységes homlokzati megjelenést kell alkalmazni. (8) A 3 szintes és annál alacsonyabb épületek tetőhajlásszöge 30-45 o közé eshet. (9) Az övezetek telkein az építési hely hossza 60 m-nél nem hosszabb telek esetén legfeljebb 30 m, 60 m-nél hosszabb telek esetén legfeljebb 40 m lehet. Meglévő nyúlványos telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. (10) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el: A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők: közműbecsatlakozási műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el: gépkocsitároló az állattartási rendelet előírásainak megfelelő állattartó építmény, illetve egyéb mezőgazdasági építmény. Az alábbi létesítmények pedig csak az építési helyen belül, és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el. közműpótló műtárgy kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor kerti épített tűzrakóhely háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem állatkifutó 15

trágyatároló, komposztáló siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. AZ Lke-1 JELŰ LAKÓ 6. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Lke-1 Zártsorú, kialakult / 500 m 2 30 % 6,0/7,0 m 50 % (2) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el: legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény. (3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. AZ Lke-2 JELŰ LAKÓ 7. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Lke-2 Oldalhatáron álló 500 m 2 30 % 5,5 m 50 % (2) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el: legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, helyi egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény. (3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. AZ Lf-1 JELŰ LAKÓ 8. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Lf-1 Oldalhatáron álló 500 m 2 30 % 5,0 m 50 % (2) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el: lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kézműipari építmény, sportépítmény. 16

AZ Lf-2 JELŰ LAKÓ 9. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Lf-2 Oldalhatáron álló 700 m 2 25 % 5,0 m 50 % (2) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el: lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kézműipari építmény, sportépítmény. AZ Lf-3 JELŰ LAKÓ 10. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Oldalhatáron Lf-3 álló 800 m 2 * 20 % 4,5 m 40 % * telekegyesítés esetén a kialakítható legkisebb telekméret ennél kisebb is lehet. (2) Az építési övezetben az alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el: lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kézműipari építmény, sportépítmény. V E G Y E S É P Í T É S I Ö V E Z E T E K A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI EK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 11. (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe elsődlegesen intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak. (2) A település vegyes építési övezeteiben olyan kereskedelmi és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei nem haladják meg a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt határértékeket. (3) A telekalakítás szabályai: Az övezetek területén kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m, szabadonálló beépítési mód esetén 20 m, legkisebb mélysége 30 méter lehet. (4) Az előkert mélysége az övezetekben a kialakult. (5) Az övezetekben az épületek utcai homlokzatmagassága a kialakulthoz igazodjon és attól a homlokzat hosszának legfeljebb egyharmadában térhet el, legfeljebb 0,50 m-t. 17

(6) Az övezetekben elhelyezésre kerülő épületeken magastetőt kell alkalmazni. A tető hajlásszöge 9 m alatti építménymagasság esetén legalább 25 O, 9 m-es építménymagasság fölött legalább 18 o lehet. (7) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: gépkocsitároló közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (8) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A Vt-1 JELŰ (ABONY TELEPÜLÉSKÖZPONTI RÉSZEINEK VEGYES TERÜLETE) 12. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: / Zártsorú, Vt-1 500 m 2 kialakult 45 % ** 6,0/7,0 m 30 % ** ** a saroktelkek esetén, ha a kialakult beépítés módja zártsorú, a beépítés mértéke legfeljebb 70 %. Ebben az esetben a zöldfelület mértéke legalább 15 %. (2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény. A Vt-2 JELŰ (ABONY IGAZGATÁSI, OKTATÁSI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYHÁZI FUNKCIÓJÚ VEGYES TERÜLETEI) 13. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: / Vt-2 Kialakult 2000 m 2 45 % *** 10,0/12,0 m 30 % *** *** a saroktelkek esetén, ha a kialakult beépítés módja zártsorú, a beépítés mértéke legfeljebb 70 %. Ebben az esetben a zöldfelület mértéke legalább 15 %. (2) Az övezet telkein önálló lakóépület nem létesíthető. Az övezet területén lakófunkció csak nem önálló épületben elhelyezett szolgálati lakásként létesíthető. (3) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények a következők: igazgatási épület, 18

egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, sportépítmény. A Vt-3 JELŰ (ABONY KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ FUNKCIÓJÚ VEGYES TERÜLETEI) 14. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: / Vt-3 Kialakult 2000 m 2 45 %**** 8,0/10,0 m 30 %**** **** a saroktelkek esetén, ha a kialakult beépítés módja zártsorú a beépítés mértéke legfeljebb 70 %. Ebben az esetben a zöldfelület mértéke legalább 15 %. (2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények a következők: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény. G A Z D A S Á G I É P Í T É S I Ö V E Z E T E K GAZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI EINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 15. (1) Az építési övezetek területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú lehet. (2) Az építési övezetekben olyan kereskedelmi-szolgáltató, ipari-gazdasági és mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei nem haladják meg a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt határértékeket. (3) Az építési övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges technológiai létesítmények, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni, a pontszerű építmény magassága legfeljebb a megengedett építménymagasság kétszerese lehet. (4) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m 2 -e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. (5) A gazdasági területek építési telkein a telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védőzöldsávot kell telepíteni, melynek minimális szélessége 10 m. A Gksz-1 JELŰ KERESKEDELMI-GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI (ABONY MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT, BELTERÜLETI GAZDASÁGI TERÜLETEI) 16. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Gksz-1 Szabadon álló 2000 m 2 35 % 7,5 m 40 % 19

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el: Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület, A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, Igazgatási vagy egyéb irodaépület, Üzemanyagtöltő. (3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m, legkisebb mélysége 50 m lehet. (4) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (5) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor kerti épített tűzrakóhely kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. A Gksz-2 JELŰ KERESKEDELMI-GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI (ABONY MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT GAZDASÁGI TERÜLETEI) 17. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Gksz-2 Szabadon álló 5000 m 2 30 % 7,5 m 40 % (2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el: Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület, A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, Igazgatási vagy egyéb irodaépület. (3) Az övezetben kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 50 m, legkisebb mélysége 60 m lehet. (4) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor kerti épített tűzrakóhely kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. 20

A Gip-1 JELŰ IPARI-GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI (ABONY MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT IPARI TERÜLETEI, A MEGLÉVŐ MEZŐGAZDASÁGI INTENZÍV TERMELŐ ÉS FELDOLGOZÓ ÜZEMI TELEPHELYEK, MAJOROK TERÜLETE) 18. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Gip-1 Szabadon álló 5000 m 2 35 % 8,0 m 30 % (2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el: Bármely gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület, A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, Igazgatási vagy egyéb irodaépület, Üzemanyagtöltő. (3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 50 m, legkisebb mélysége 60 m lehet. (4) Az építési övezetben az alábbi meghatározott melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor kerti épített tűzrakóhely kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (5) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A Gip-2 JELŰ IPARI GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI (A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERÜLETE) 19. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: Gip-2 Szabadon álló Kialakult 35 % 10,5 m 30 % (2) Az építési övezetben ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények valamint ezt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. 21

Ü D Ü L Ő T E R Ü L E T E K ÜDÜLŐTERÜLETEK ÉPÍTÉSI EI 20. (1) Az üdülőövezetekben csak az övezetben üdülők ellátását szolgáló olyan kereskedelmi tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei nem haladják meg a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt határértékeket. (2) Az övezetekben nem helyezhető el szerelési-, műhely- és gazdasági épület, valamint haszonállattartás céljára szolgáló építmény. (3) A beépítés feltétele az OTÉK szerinti részleges közművesítettség azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvíz- és gázhálózatra való rákötés lehetőségét is biztosítani kell. (4) Az üdülőépületeken a tető hajlásszöge 30-45 o közötti lehet. (5) Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m 2 -e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. (6) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. AZ Üh-1 JELŰ HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLETEK (A MEGLÉVŐ ÜDÜLŐTERÜLETEK) 21. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Üh-1 Oldalhatáron álló 600 m 2 20 % 4,5 m 60 % (2) Az építési övezetben elhelyezhető épületek, építmények: legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek, sportépítmények, kereskedelmi épületek. K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K, É P Í T É S I Ö V E Z E T E K KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI EINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 22. (1) A különleges területek építési övezeteibe a város területén a szociális otthon területe (Keü), a meglévő és tervezett strand (Kst), a temetők területei (Kt), a sportpálya (Ksp) és sport-rekreációs területek (Ksr), valamint a bánya (Kb) és a hulladéklerakó területe (Kh) tartozik. (2) Az építési övezetek kialakult telkei nem oszthatók meg. (3) Az építési övezetek területén az előkert nagysága minimum 5 méter. (4) Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 22

A Keü JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI (A SZOCIÁLIS OTTHON TERÜLETE) 23. (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: Keü Szabadonálló Kialakult 15 %, 5,5 m 60 % (2) Az építési övezetben egészségügyi célú területek épületei, építményei, valamint ezt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. A Ksp JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI (A SPORTPÁLYA TERÜLETE) 24. (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: Ksp Szabadon álló Kialakult 10 %, 5,5 m 80 % (2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület). (3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. 23

A Kt JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI (A TEMETŐK TERÜLETEI) 25. (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: Kt Szabadon álló Kialakult 10 % 5,0 m 40 % (2) Az építési övezetben a temető és az ezzel a funkcióval lévő épület, építmény helyezhető el. (3) A legnagyobb építménymagasság értéke temetőkápolna esetén 10 m. (4) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető. (5) A meglevő temető védőtávolsága 50 m, mely a szabályozási tervlapon látható. A védőtávolság a szomszédos területek már meglévő beépítése esetén a következőképpen értendő: a temető területén belül a telekhatártól számított 20 méter széles belső védőtávolság, amelyen belül csak urnás temetés engedélyezhető. A temető védőövezetének a temető telkébe eső részén hagyományos temetés nem folytatható. a temető területén kívül a telekhatártól számított 30 méter széles sáv külső védőtávolság. o A védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. o A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el. (6) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni. (7) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. A Kst JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI (A STRAND TERÜLETE) 26. (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Kst Szabadonálló 5000 m 2 20 %, 6,5 m 60 % (2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, kereskedelmi célú épületek). (3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) 24

kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. A Ksr JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI (EGYÉB TERVEZETT NAGY KITERJEDÉSŰ SPORT-REKREÁCIÓS TERÜLETEK) 27. (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: Ksr Szabadonálló 5000 m 2 15 %, 5,0 m 60 % (2) Az építési övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület). (3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. A Kb JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI (A BÁNYÁK TERÜLETE) 28. (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: Kb Szabadonálló Kialakult 10 %, 5,0 m 30 % (2) Az építési övezetben a nyersanyaglelőhelyek, bányák épületei, építményei, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (4) A bánya területére rekultivációs tervet kell készíteni, s a területet ennek megfelelően kell rekultiválni. 25

A Kh JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI (A HULLADÉKUDVAR TERÜLETE) 29. (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: Kh Szabadon álló Kialakult 10 % 5,0 m 40 % (2) Az építési övezetben települési szilárd és folyékony hulladékkezelő és hulladéklerakó területek, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: közműbecsatlakozási műtárgy közműpótló műtárgy hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. B E É P Í T É S R E N E M S Z ÁN T T E R Ü L E T E K A K Ö Z L E K E D É S I Ö V E Z E T E K É S K Ö Z M Ű V E K T E R Ü L E T E A KÖ JELŰ KÖZLEKEDÉSI 30. (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. (3) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. (4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) A tervezett M4 autópálya: K.I. b) A 4. sz. főút: K.III. c) A 40. sz. főút belterületi szakasza B.IV.b. d) A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak: külterületen K.V., belterületen B.IV.b. e) Belterületi gyűjtőutak: B.V.c. f) Egyéb települési utak, utcák: B.VI.d. (5) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve: a) Tervezett autópálya mentén 100-100 m, amelyen belül épület, 50 m-en belül kerítés nem helyezhető el. b) Gyorsforgalmi és országos főutak nyomvonala mentén 100-100 m. c) Az alsóbbrendű országos közutak mentén 50-50 m. Ezen belül kerítés az úttengelytől 20 m- re, épület 30 m-re helyezhető el. (6) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. (7) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon: a) főút: jellemzően 30,0 m, min. 20,0-25,0 méter, b) gyűjtő út: jellemzően 22,0 m, min. 18,0-20,0 méter, c) lakóutca: jellemzően 12,0 méter (max. 10 telket kiszolgáló lakóutca esetében min. 8,0 méter, 26

d) a külterületi közutak szabályozási szélessége min. 12 m. (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani). (8) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. a) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. b) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. (9) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (10) Az új vállalkozások, jelentősebb forgalomkeltő létesítmények építési engedélyének megadását alátámasztó forgalmi méretezés elkészítéséhez lehet kötni. (11) A közlekedési övezet telkein csak szabadon álló beépítéssel és legfeljebb 5%-os beépítettséggel létesíthető épület, építmény. (12) A vasútvonal és az állomás 50 m-es védőtávolságán belül elhelyezni tervezett nem vasúti építmények engedélyezéséhez a Vasúti Felügyelet szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni. KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 31. (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető és engedélyezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú, községi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. (3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni. (4) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt. (5) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében. (6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni. (8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (9) A város területén beépített, illetve beépítésre szánt területen új épület építésére építési engedély csak akkor adható az OTÉK-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint, ha: a) a lakóterület építési övezetei esetén a teljes közműellátás rendelkezésre áll, 27

b) a vegyes terület építési övezeteiben az intézményi területeken a teljes közműellátás rendelkezésre áll. c) az üdülőterület építési övezetében részleges közművesítettség rendelkezésre áll, azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvíz- és gázhálózatra való rákötés lehetőségét is biztosítani kell. Vízellátás (10) A vízvezetékek védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó. (11) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni. (12) A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett. Csatornázás (13) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg rövid időre - sem engedélyezhető. b) A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A település csatornázásra kerülő utcáiban az érintett telkek tulajdonosait kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre a csatorna kiépítését követő egy éven belül. d) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad. (14) A településen elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni. (15) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (16) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: a) Zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető. b) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak mentén. (17) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (18) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba. (19) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára a) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, b) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő folyóvizek partélétől 5 m szélességű sáv szabadon hagyandó. (20) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad. Földgázellátás (21) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. (22) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. Villamosenergia ellátás (23) A meglévő középfeszültségű 20 kv-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni. 28

(24) A településen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját kizárólag térszín alatt földkábelbe fektetve lehet megvalósítani. (25) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére. (26) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. Távközlés (27) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV-hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad. (28) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó. (29) Hírközlési antennák a fő rálátási irányokban nem károsíthatják sem a településképet, sem a tájképet. Z Ö L D T E R Ü L E T I Ö V E Z E T E K A EKRE ÉS ZÖLDTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 32. (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. (2) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni. (3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) Nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a; 50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a; 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén, a felület 100 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe. b) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe. (3) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. (4) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével- legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki. (5) Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető. (6) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (7) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (8) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását. 29

A Zkp JELŰ ZÖLDTERÜLETI (A KÖZPARKOK TERÜLETEI) 33. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: Zkp Szabadon álló A TELEK TERÜLETE Kialakult 2 % 3,5 m 85 % (2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető. (3) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. (4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (5) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. (6) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. (7) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (8) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); vízmedence; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. (9) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazható. A tető hajlásszöge 30-45 fok között választható meg. E R D Ő Ö V E Z E T E K AZ ERDŐ EK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 34. (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. (2) Az erdő övezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de az azonos övezetbe tartozó telkek összevonhatók. (3) Az erdőterületek a körzeti erdőterv alapján álló erdészeti üzemterveknek megfelelően tartandók fenn. Az erdőterületek művelését illetően az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes Igazgatósága gyakorolja a szakhatósági jogköröket. AZ Eg JELŰ ERDŐ (A GAZDASÁGI ERDŐTERÜLETEK) 35. (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: 30

Eg Szabadon álló 100.000 m 2 0,5 % 7,5 m (2) Az övezetben az erdőgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei, valamint legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhetők el. Lakóépület csak a gazdasági építménnyel egyidőben, vagy az erdőgazdasági célú épület elkészülte és használatba vételi engedélyének megléte után létesíthető. (3) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges építmények (pl. magasles) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (4) Az övezetben bármely épület, építmény csak akkor építhető, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdő művelési ágban van. (5) Az övezethez tartozó erdők területét min. 50 %-ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, mely vadföldként funkcionálhat. (6) Az övezet területén mezőgazdasági jellegű építmény is elhelyezhető, és a helyi állattartási rendeletnek megfelelő külterületi lakott helyekre vonatkozó környezeti határértékeket meg nem haladó hatású tevékenység folytatható (haszonállattartás). (7) A 10.000 m 2 -nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető. (8) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti épített tűzrakóhely, vízmedence; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. AZ EV JELŰ ERDŐ (A VÉDERDŐK TERÜLETEI) 36. (1) Az övezetben csak az erdő- és vadgazdálkodáshoz szükséges építmények - vadvédelmi kerítés, vadetető, stb. - létesíthetők. (2) Az övezet erdőterületeinek, véderdőinek és védőzöldsávjainak, fásításainak területét min. 75 %- ban faállománnyal kell betelepíteni, fennmaradó részüket gyepes és cserjés felületként kell kialakítani. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia. M E Z Ő G A Z D A S Á G I Ö V E Z E T E K A MEZŐGAZDASÁGI EK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 37. (1) Ha a telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik. 31