Vendégszolgálati szakképzés az egészségturizmusban Ausbildung zum Gästebetreuerin im Gesundheitsturismus



Hasonló dokumentumok
SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub,

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban


A Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve

A PROJEKTRŐL.

TERÜLETI VONZÓKÉPESSÉG A DUNA RÉGIÓBAN ÉS HAZÁNKBAN ATTRACTIVE DANUBE

A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

Interreg SKHU Kisprojekt Alap a nyugati határtérségben SKHU/1701/1.1/002 SKHU/1701/4.1/004

Partium vidéki örökségei és ezek turisztikai hasznosításának lehetőségei

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében június 7.

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u Tel.:

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, augusztus 25.

Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások

Tájékoztató felnőttképzési program résztvevői számára

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Helyi termék fejlesztési tapasztalatok a Zala Termálvölgye térségben

TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEKRŐL

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

Vezető Kedvezményezett: Nagyváradi Egyetem (Románia) Érmelléki Népfőiskola (Magyarország) ,70, amelyből ,69 ERFA támogatás

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

A tételek nappali és levelező tagozaton

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

6. RECOM TURIZMUS TÉMÁJÚ HÁLÓZATI TALÁLKOZÓ

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

ünnepélyes avatása és megnyitására

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme

Bakonyban. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-án tartandó ülésére

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

A falusi és a tanyasi turizmus

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Környezeti nevelés, szemléletformálás a Pannontáj-Sokoró Natúrparkban

A helyi élelmiszerrendszer fejlesztés lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében október 27. Budapest

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

HÍRLEVÉL. Szombathely november 30. Page 1

Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés Sárospatakon TOP


Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban

Településfejlesztés a Vidékfejlesztési Programban

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

NTP-FTH SPECIÁLIS TEHETSÉGBANK SZAKMAI BESZÁMOLÓ


17/2003. (III.26.) Önkormányzati Határozat

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv


Project Co-financed by the European Union within the INTERREG IIIB CADSES Programme

Tanyafejlesztési Program

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

A Tápió Natúrpark. Kialakításának fejleményei és terveinek bemutatása. Antalicz Csaba Tápió Közalapítvány

Transdanube.Pearls. A Transdanube.Pearls projekt. bemutatása

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

A terület- és településmarketing (place marketing)

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Az egyetem, az innováció és a társadalmi tőke kapcsolatáról a Pécsi Tudományegyetem példája és a déldunántúli vállalkozások véleménye alapján

Tanyafejlesztési Program

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 7.sz.melléklet. Beavatkozás

A Balaton Fejlesztési Tanács évi munkaterve

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

A terület- és településmarketing (place marketing)

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

Kisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 15-i ülésére

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében. Bad Sauerbrunn november 19.

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

Az EU gazdasági és politikai unió

Helyi gazdaságfejlesztési tapasztalatok és lehetőségek. Dr.G.Fekete Éva egyetemi docens Miskolci Egyetem

Átírás:

A esettanulmányokat készítették: Smahó Melinda Nagyné Bereczky Szilvia Erdős Ferenc Gyertyánági Endre Vendégszolgálati szakképzés az egészségturizmusban Ausbildung zum Gästebetreuerin im Gesundheitsturismus A projekt előtörténete A projekt alap ötlete, az egészségorientált vendéggondozás megvalósítása a Kurbad Tatzmannsdof AG-től származott. A Kurbad Tatzmannsdorf AG 100%-ban Burgenland tartomány tulajdonában van. A vállalat hat hotelt üzemeltet összesen 640 szobával és székhelye Tatsmannsdorfban van. Évente átlagosan 390-400 főt foglalkoztat. A meglévő kapacitással és teljesítménnyel a vállalat a régióban az idegenforgalom motorjának számít. A szállodalánc vendégei alapvetően két csoportba sorolhatók: vagy magánvendégek vagy a társadalombiztosítás által támogatott kúrán vesznek részt. 2004-ben a forgalom 56%-át a társadalombiztosítás által támogatott betegek tették ki, míg 44%-át a privátvendégek. A vállalat célja ennek az aránynak a megfordítása, abból a célból, hogy a társadalombiztosítási támogatásoktól a jövőben minél inkább függetleníteni tudja magát. A minél több privátügyfél megnyerése érdekében kiemelten szükséges a jól képzett vendéggondozók alkalmazása. A cég a napi terápiaprogramból kiindulva olyan vendéggondozói képzést szeretett volna megvalósítani, melynek során nagy hangsúlyt fektetnek az egészségre. Ez azt jelenti, hogy a vendéggondozónak komoly figyelmet kell fordítania a vendég egészségi állapotára és ez alapján kialakítani a kezelési programot. Ennek megfelelően a mozgás, a táplálkozás és feszültségoldó technikák kiemelt figyelmet kapnak. Ez más, mint a szokásos vendégápolói feladatkör, itt a hallgatók a képzés során fiziológiát, pszichológiát, pedagógiát, sporttudományt, anatómiát, elsősegélynyújtást, terápiát, idegenforgalmat és munkajogot is tanulnak. Természetesen a tanfolyam nem tárgyalja ezeket a témaköröket teljes mélységükig, csak ezen tudományok alapelemeit veszi sorra és próbálja összekapcsolni a különböző interdiszciplináris területeket.

A projekt alapötlete onnan származott, hogy a West/Nyugat Pannónia Eurégióban (kiváltképp Burgenlandban és Zala megyében) rendkívül sok wellness-hotel üzemel, s minden olyan létesítménynek amely komoly szolgáltatást kíván nyújtani, szüksége lehet ilyen szakemberekre. Ebből kifolyólag az ilyen képzettségű szakemberekre rendkívül magas az igény a régióban. A szállodák közti kapcsolatot a határokon átnyúló Europäischer SPA Word projekt már korábban meglapozta. Interreg-pályázat A projektben résztvevők 2001-ben nyújtották be az INTERREG pályázatot a tanfolyam indítására, melynek elnyerése után a képzés 2003 októberében kezdődhetett meg és 2004 júniusában zárult. A projekt egy képzési program az INTERREG III keretében, mely vendégszolgálati (vendéggondozói) szakképzést jelent az egészségturizmus területére. A pályázatot a Kurbad Tatzmannsdorf AG a burgenlandi BFI-vel és a határmenti magyar wellness-hotelek egyesületével közösen nyújtotta be. A működés jellemzői A BFI (Berufsförderungsinstitut Burgenland Burgenlandi Felnőttképzési Intézet) bonyolította és társfinanszírozta a projektet. A BFI Ausztria egyetlen felnőttképzési intézménye, amely tartományszerte 22 képzési egységgel rendelkezik. A tanfolyamra több mint 100 jelentkező volt, akikből felvételi eljárás során 20 főt választottak ki. A tanfolyamnak volt magyar résztvevője is. A 2. képzés 2004 októbertől 2005 júniusig zajlott. Ezt már nem támogatta az EU, költségtérítéses volt és a Munkaügyi Központ támogatásával valósult meg. Ezen a kurzuson már nem volt magyar résztvevő. Megfigyelhető, hogy a kiképzett szakemberek a jövedelmi különbségek miatt kizárólag az osztrák területen helyezkednek el. A képzés szervezői nagy hangsúlyt fektetnek a terápia és a vendéggondozás közti különbség tudatosítására. A terápia során terapeuták, orvosok dolgoznak, míg a komplex vendéggondozás ettől különböző, speciális ismereteket igényel. Ezek a szakemberek a terapeuták, az orvosok és a betegek között helyezkednek el, mint egy csatlakozási felületet biztosítva a beteg felé. Ezen kompetenciák által a szolgáltatási színvonalat jelentősen emelni lehet.

A projekt megvalósítása során felmerülő problémák A projekt megvalósítása során problémaként jelentkezett, hogy a második képzési csoportban résztvevők esetében a képzés sokkal kevésbé bizonyult hatékonynak; közül sokan, akik a képzés előtt munkanélküliek voltak a képzés után sem lettek elég motiváltak ebben a szakmában való elhelyezkedésre. Jövőbeli hatások A projekt tovagyűrűző hatásaként értékelhető, hogy a tanfolyamot elvégzett személyek munkahelyükön ráirányítják a figyelmet a vendéggondozás fontosságára, így ezek a létesítmények egyre nagyobb hangsúlyt fognak fektetni erre a szolgáltatási szegmensre, melynek során a multiplikációs hatás miatt várhatóan egyre több vendég igényli majd az ilyen irányú szolgáltatásokat. Ezzel összefüggésben a vendégek növekvő száma előreláthatólag a turizmus más szegmenseire nézve is multiplikatív hatással lesz.

Türkenschlacht und Friedensweg Mogersdorf Török ütközet és a béke útja Mogersdorf A projekt előtörténete 1995-ben Mogersdorfban került megrendezésre az Europäisches Umweltcampus nevű nemzetközi rendezvény főiskolai és egyetemi hallgatók részvételével. Itt merült fel az ötlet, hogy az 1664. augusztus 1-i csata emlékére, amelyben a keresztény sereg megállította az Oszmán Birodalom nyugat felé történő terjeszkedését, emlékhelyet állítsanak. A település határában található Schlösselberg körül kialakították az ún. Friedensweg-et a béke gondolatának közvetítésére. 1945 óta minden békeévben elhelyeznek ezen az úton egy követ, jelképezve ezzel a béke és a népek megértésének eszméjét. Interreg-pályázat Az emlékhely és a Friedensweg kialakítása a schlösselbergi emlékhely helyreállításával kezdődött, amelynek megvalósítására a Verein zur Förderung des Naturparks Raab (a Rába Naturparkért Egyesület) 1997-ben egy Interreg projektet nyújtott be. Az egyesületet a jennersdorfi járás 7 községének önkormányzata alkotja. Eredetileg úgy tervezték, hogy a projektet négy fázisban valósítják meg, a pénzügyi nehézségek miatt azonban néhány projektelemet kivettek a programból, amelyek megvalósítását későbbi pályázatokból tervezik. A projekt működése, jellemzői A projekt első fázisa 1997-től 1999-ig tartott, 1999-ben az emlékhelyet megnyitották a turisták előtt. 2000-ben újabb Interreg pályázatot nyújtottak be a mogersdorfi Friedensweg illetve az egyesületben résztvevő hat környékbeli település saját tematikus útjainak kialakítására (római sírok, zarándokút, természet, határ). Ennek keretében a törökök elleni csata audiovizuális prezentációjának elkészítését is vállalták. Ezen tevékenységekre 130 000 euró keretösszeg áll rendelkezésükre, amelynek 30%-a önrész, 70%-a pedig európai uniós és tartományi támogatás. A projekt jelenleg is folyamatban van, lezárása 2006 decemberére várható.

A projekt megvalósítása során felmerülő problémák A projekt megvalósítói magyar partnerként az Őrség Naturpark és Szentgotthárd város önkormányzatának bevonását tervezték a programba. Bár a magyar partnerek kinyilvánították együttműködési készségüket, kiderült, hogy az országhatár még mindig fizikai akadályt képez, s gátolja az együttműködést. Ennek oka, hogy a látogatók számára az osztrák-magyar határ még nem teljesen szabadon átjárható, mivel egyelőre még nem képezi részét a schengeni határszakasznak. Az esetleges határellenőrzés miatti várakozás terhes a naturparkot felkereső turisták számára, ezért a határon átnyúló túrák szervezése még nem vált népszerűvé. A projekt megvalósítása során jogi probléma nem merült fel, ám a lakosság meggyőzésére nagy energiát kellett fordítani. El kellett fogadtatni a falvak lakosaival, hogy a turizmusba való befektetés a térség fejlesztését szolgálja, és a jövőben megtérül. A projekt megvalósítása során ugyancsak nehézséget jelentett az előfinanszírozás, mivel az egyesület számára nem volt könnyű az önrész előteremtése. Az előfinanszírozás költségei pedig elveszett pénznek tekinthetők. További probléma adódott a multimédiás prezentáció elkészítésével kapcsolatban, ami a szolgáltató/kivitelező késése miatt még nem fejeződött be. Jövőbeli hatások és tervek A projekt tovagyűrűző hatásokat fejt ki a turisztikai szektor és a foglalkoztatás területén. A loipersdorfi, blumaui és stegersbachi termálfürdő és a güssingi Megújuló Energiák Európai Központja látogatói számára Mogersdorf és környéke is vonzó kirándulási célpont lehet. A látogatók emelkedő száma a helyi vendéglőkre is kedvező hatással van. A régióbeli, képzett

natúrparki idegenvezetők jelenleg mellékállásban vezetnek túrákat, ám a látogatók számának növekedésével hosszabb távon elképzelhető, hogy néhányan közülük főállásban végzik majd ezt a tevékenységet. A jövőben a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére kívánnak koncentrálni, elsősorban az Őrség Natúrpark Egyesülettel szeretnének szorosabb együttműködést kialakítani. Az osztrák egyesület abban bízik, hogy az elkövetkezendő években több európai uniós támogatás koncentrálódik majd a határon átnyúló együttműködésre, amely a két egyesület közös munkájának pénzügyi hátterét biztosítja.

Verein Welterbe Neusiedlersee Welterbe Neusiedlersee Egyesület A projekt előtörténete A Fertő-tavat az UNESCO 1979-ben egyedi természeti értékei miatt bioszféra rezervátummá nyilvánította, hiszen Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sósvizű tava, az eurázsiai sztyeppe tavak legnyugatibb képviselője. A Fertő-Neusiedler See Nemzeti Park 2001 óta képezi a világörökség részét kulturális örökség kategóriában. A világörökség részévé nyilvánított 74 700 négyzetkilométernyi terület 2/3 része Burgenlandban, 1/3 része Magyarországon található. A Fertő-tó területe kb. 320 négyzetkilométerre tehető, amelyből 150 négyzetkilométernyi területet víz, 170 négyzetkilométernyit pedig nád borít. Osztrák oldalon 1993-ban alakult meg a Neusiedler See Seewinkel Nemzeti Park, magyar oldalon ugyanakkor már 1991-ben létrejött a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A két nemzeti park közösen nyújtotta be a kérelmet annak érdekében, hogy a Fertő-tó és környéke a világörökség részévé váljon. A felvételi kérelmet az először megcélzott természeti örökség kategóriában

elutasították, ám a kérvény átdolgozása és újbóli beadása után a kulturális örökség kategóriában elfogadták. Interreg-pályázat 2002-ben a Regionalmanagement Burgenland Interreg pályázatot nyújtott be a határon átnyúló natúrparkok koordinálására, az ezzel kapcsolatos projektek lebonyolítására, kísérésére, valamint a natúrpark térségek területén a titkársági feladatok és nyilvános munkák elvégzésére. A projekt célja, működése, jellemzői A projekt megvalósítása 2003 februárjában indult, 2003. február 21-én megalakult a Verein Welterbe Neusiedlersee. Az egyesületet 20 település önkormányzata, Burgenland Tartomány, Burgenland Tourismus, az Esterházy kastély és a vasút alkotja. A határon átnyúló együttműködés keretében Magyarországon is létrejött egy egyesület 10 település önkormányzata, a Fertő-Hansági Nemzeti Park és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat részvételével. A projekt célja a kultúrtájnak az UNESCO elvárásainak megfelelő megőrzése, gondozása és kíméletes használata, a területtel kapcsolatos tevékenységek koordinálása, koncepciók, tanulmányok és elemzések készítése. Ezen célokat többek között egy, különböző szakterületekre (természeti táj, települések, kultúra, életminőség, stb.) kiterjedő menedzsmentterv készítésével, fesztiválok szervezésével és célzott marketingtevékenységekkel (honlap, mappák, plakátok, stb.) kívánják elérni. A 4 éves projekt költségvetése 450 000 euro, amelynek fele EU támogatás, 25%-át a tartományi kormányzat adja, maradék egynegyed része pedig saját forrás (önrész). A projekt megvalósítása során említésre érdemes probléma nem adódott, mivel a pályázatban nem szerepeltek irreális célkitűzések. Jövőbeli tervek A projekt keretében került sor az Universum magazin kiadására, s további szinergia hatások is érzékelhetők: borgazdaság, borospincék, ünnepi játékok, turizmus.

A projekt jövőjéről nem lehet biztos dolgot mondani, mivel előre nem lehet látni, hogyan alakulnak a támogatások. A projektmanagement abból indul ki, hogy a jövőben semmi sem változik a finanszírozás terén, s a továbbiakban is folytatható és fenntartható lesz a projekt.

Weinidylle A projekt előtörténete A Naturpark in der Weinidylle a dél-burgenlandi térség bortermelő vidékének szívében fekszik, a Pinka patak alsó völgyében, a Deutsch Schützen Eisenberg Bildein Eberau Moschendorf települések által határolt területet foglalja magában, és a Strem patak alsó völgyében Heiligenbrunnig, Strem-ig nyúlik, Güssing város egy részét is magában foglalva. A régió már a hetvenes években is tájvédelmi terület volt. Interreg-pályázat A Naturpark jelenlegi formájában 1999 óta létezik. A park létrehozásával célul tűzték ki a kis parcellákon elhelyezkedő bortermelő területek, az aprócska borospincék és a pincék által szegélyezett kedves utcácskák megőrzését. A Naturpark alapítása óta törekszenek arra, hogy a régió számtalan, de gyakran nem szembetűnő különlegességeit bemutassák az érdeklődő vendégeknek. A vendégeknek komplex szolgáltatás-csomagokat igyekeztek felajánlani, amelyek a táj jellegének megfelelő pihenési és kikapcsolódási lehetőségeket tartalmaznak. Ennek megvalósítására két egymásra épülő Interreg projektet dolgoztak ki. Az első projekt célja a régióra jellemző, de nagyon rossz állapotban lévő borospincék felújításának támogatása volt. A Naturpark idilli lejtőin, a közlekedési útvonalaktól távol, szőlőskertekkel és gyümölcsösökkel körülölelve körülbelül 1600 pince helyezkedik el. A projekt célja, működése Az első Interreg projekt keretében 23 pince felújítására és apartmanná alakítására került sor. A pincék különböző építészeti korszakokból származnak, megfelelő felszereltséggel rendelkeznek, és 2-6 személy számára kínálnak szálláslehetőséget. Több pince felújítása jelenleg is folyamatban van. Minden pincében megkóstolhatók a régió jellegzetes borai, a karakteres kékfrankostól az Uhudlerig. A komplex szolgáltatások értékesítése, valamint az átalakított és vendégfogadásra alkalmassá tett pincék vendégek körében való megismertetése érdekében nagyobb hangsúlyt próbáltak helyezni a marketing tevékenységekre. E cél elérésére 2003-ban újabb Interreg projektet

terveztek és nyújtottak be. A projekt gazdája a Natúrpark Egyesület, amely 5 kisebb egyesületből, valamint 6 községi önkormányzatból áll. A projektet 2004 augusztusában az alábbi finanszírozási feltételekkel jóváhagyták: - 55 000 EUR EU támogatás - 22 000 EUR tartományi támogatás - 32 000 EUR önerő. A projekt teljes költségvetésének 30 százalékát önerőként kellett biztosítani. A projektbe magyar partnerként a 13 településből álló Alsó-Pinkavölgyi Fejlesztési Egyesületet is bevonták, ám a magyar oldali egyéb súlyos problémák miatt konkrét együttműködés nem valósult meg. A projekt célja a Natúrpark Egyesületet alkotó szervezetek és önkormányzatok közös marketing tevékenységének kialakítása, valamint natúrparki idegenvezetői képzési program megvalósítása. A szolgáltatások országos szintű népszerűsítése és ismertté tétele érdekében közösen összeállított, egységes prospektusokat és szóróanyagokat készítettek. A képzési programot a Mezőgazdasági Továbbképző Intézet (Landwirtschaftliche Fortbildungsinstitut) bonyolította le. Az első fázisban 5 fő képzése valósult meg, valamint további 5 fő bevonását tervezik a második képzési kurzusban. A kiképzett natúrparki idegenvezetők számára a Natúrpark Egyesület nem biztosít álláslehetőséget, viszont értékeli az általuk a látogatók számára összeállított szolgáltatáscsomagot. A natúrparki idegenvezetők a tervek szerint önállóan végzik majd tevékenységüket. A projekt megvalósítása során felmerülő problémák A Natúrpark Egyesület, mint projektgazda a partnerség érdekében felvette a kapcsolatot a vaskeresztesi önkormányzattal abban a reményben, hogy Magyarországon hasonló, átalakításra alkalmas pincéket találnak. A magyar önkormányzat részéről azonban nem találtak megfelelő fogadókészségre, s ezért az együttműködés nem jött létre. A projekt megvalósítása során a magyar partnerrel való nehézkes együttműködés jelentette a legnagyobb problémát, amit a fenti példa is bizonyít. A projektgazda úgy látja, hogy a lehetséges magyar partnerek egyelőre infrastrukturális gondjaik megoldására koncentrálnak, ezért a turizmus területén való együttműködésre még nem tudnak megfelelő energiát fordítani.

Jövőbeli tervek, fejlesztések A régióban vannak törekvések arra, hogy nagyobb szállodákat, hoteleket építsenek. Eisenberg településen felmerült egy borhotel építésének gondolata, illetve Eberau vízikastélyának felújítását is tervezik. Ezen beruházások során nagy problémát fognak jelenteni a csökkenő mértékű EU támogatások, mivel Burgenland 2007-től nem minősül elmaradott területnek (1. célterületnek). A pályázatok benyújtásának másik nagy akadálya a minimum 30%-os önerő biztosításának szükségessége. Ilyen jelentős mértékű fejlesztésekhez beruházók jelenlétére lenne szükség, akik jelenleg hiányoznak a régióból. A projekt fenntarthatósága biztosított, mivel a kiképzett natúrparki idegenvezetők önállóan, vállalkozóként dolgoznak, ezért foglalkoztatásuk a Natúrpark Egyesület részéről további forrásokat nem igényel.