PÁLYARENDSZABÁLYOK Jóváhagyta az MLSZ elnöksége 75./2005. (06. 30.) számú határozatával.
1. A szabályzat hatálya (1) E szabályzatot kell alkalmazni: a) a nemzeti válogatottak mérkőzéseire; b) a nemzetközi kupamérkőzésekre; c) a nemzeti bajnokság és Magyar Kupa keretében szervezett mérkőzésekre; d) minden c) pontban meg nem határozott mérkőzésre; e) azokra mérkőzésekre, melyeken: ea) a mérkőzés helyszínéül szolgáló létesítmény befogadóképességének legalább 70%-ára kibocsátott jegyeket a mérkőzés időpontja előtt egy héttel már értékesítették és a rendelkezésre álló további információk alapján telt ház várható; eb) a vendégszurkolók részére biztosított jegyek 90%-a vagy 500 db jegy a mérkőzés időpontja előtt egy héttel már értékesítésre került, feltéve, hogy azokon néző jelen lehet. (2) A szabályzat hatálya nem terjed ki a (1)-ben meghatározott mérkőzések esetében a korosztályos, illetve tartalékcsapatok, a női bajnokság mérkőzéseire, valamint az edzőmérkőzésekre. (3) A szabályzat hatálya nem terjed ki az edzőmérkőzésekre. 2. Hitelesítés és osztályba sorolás feltételei (1) A labdarúgó pályákat és a hozzá kapcsolódó létesítményeket minden évben az új bajnokság ( az őszi szezon) megkezdése előtt, (vagy ha azt megelőzi főtáblára jutott csapatok Magyar Kupa mérkőzése) hitelesíteni és osztályba sorolni kell. A hitelesítés akkor kezdhető meg, ha előtte a sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a helyi önkormányzat illetékes szerve, a rendőrség, a tűzoltóság, katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) ellenőrizte és az ezt igazoló dokumentumok a sportszervezet birtokában vannak. Ennek hiányában a hitelesítés nem kezdhető meg! (2) Az első és másodosztályban induló férfi felnőtt sportszervezetek létesítményeinek hitelesítéseit az MLL, a harmadosztályban induló férfi felnőtt sportszervezetek létesítményeinek hitelesítéseit az MLSZ NB III Versenybizottságai, az összes többi nagypályás, futsal, kispályás és teremlabdarúgással kapcsolatos sportlétesítmények hitelesítéseit a területileg illetékes LSZ végzi. (3) A hitelesítést végző szervezeti egységnek a hitelesítés időpontjáról a 2. sz. melléklet szerinti értesítést kell küldeni a sportszervezetek részére, melyben fel vannak sorolva a hitelesítés feltételei (4) A hitelesítés egyben az osztályba sorolást is jelent. a) NB I-es férfi felnőtt sportszervezet csak első osztályba, b) NB II- es férfi felnőtt sportszervezet legalább harmad osztályba, c) NB III-as férfi felnőtt sportszervezet legalább negyed osztályba, d) Területi I. osztályú férfi felnőtt sportszervezet legalább ötöd osztályba, e) Területi II. osztályú vagy annál alacsonyabb bajnoki osztályban játszó férfi felnőtt sportszervezet legalább hatod osztályba, f) Valamennyi női felnőtt bajnokságban játszó sportszervezet legalább ötöd osztályba sorolt pályán játszhatja le hivatalos mérkőzéseit, 2
g) Valamennyi futsal, kispályás és teremlabdarúgó bajnoki osztályban játszó férfi-női felnőtt sportszervezet legalább ötöd osztályba sorolt pályán játszhatja le hivatalos mérkőzéseit. (5) A hitelesítési jegyzőkönyvet (3. sz. melléklet) három példányban kell elkészíteni, melyből: - egy példányt a sporttelepen; - egy példányt a sportszervezet irattárában; - egy példányt a hitelesítést végző szervezeti egységnél kell tartani. (6) A hitelesítési díj és az utazási költség a pályatulajdonost vagy a pálya állandó használóját terhelik. A hitelesítési díj mindenkor az MLSZ által kiadott Versenykiírás Függelékének előírásai szerint fizetendő (7) A mérkőzésre kijelölt játékvezető a hitelesítést és az osztályba sorolást nem minősítheti, nem változtathatja meg, észrevételeit a játékvezetői jelentésben kell megtenni. Jogköre csak arra hatalmazza fel, hogy a játéktér és felszerelése a mérkőzés időpontjában játékra alkalmas-e vagy sem. 3. Hitelesítés év közben Abban az esetben, ha a hitelesített pályán a pályatulajdonos vagy a pálya használója év közben olyan változtatásokat végeztet, amelyek kapcsolatosak a játéktérrel pl. új kapufa vagy csőkapu beállítása, pályaméret változtatása esetén - köteles kérni a pálya újra hitelesítését. Az év közben végrehajtott hitelesítés költségei is a pályatulajdonost, illetve a pálya állandó használóját terhelik. 4. Időleges engedély (1) Pályahitelesítéskor a 2. -ban részletezett besorolásoktól időlegesen eltérhetnek, ha a pályatulajdonos vagy a használó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időre elkészítteti azokat az előírt építményeket, berendezéseket, amelyek a pályát magasabb (nem azonos osztályú) rangú mérkőzések tartására is alkalmassá teszik (pl.még nincs világítás). (2) A hitelesítést végző személy javaslatára az MLL, az NB III Versenybizottság és az illetékes területi szövetség ideiglenesen és előre meghatározott időpontig megengedheti olyan pálya használatát is, amelyeknek területén kívüli öltözőket használnak a játékosok, játékvezetők. Ez esetben meg kell határozni, hogy a sportszervezetnek milyen intézkedéseket kell tennie a játékosok, játékvezetők és hivatalos személyek biztonságának megőrzésére. (3) Az egy-egy esetre szóló engedélyt a pályahitelesítése során az MLL, az NB III Versenybizottság és az illetékes területi szövetség képviselője a hitelesítési jegyzőkönyvön a megjegyzési rovatba beírva adhatja meg. 3
5. Sportlétesítmények (stadionok) korszerűsítése vagy újak építése Meglévő sportlétesítmények korszerűsítése vagy újak építése akkor engedélyezhető, ha az megfelel: - a környezet és természetvédelmi követelményeknek. - az építési és egészségügyi előírásoknak, - a biztonságtechnikai előírásoknak, külön figyelemmel a nézők biztonságos elhelyezésére - a fogyatékos labdarúgók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot; Létesítményekre vonatkozó előírások: OSZTÁLYBA SOROLÁS FELTÉTELEI 6. I. osztályú pálya a) tájékoztató táblák: a stadion közvetlen környékén (jól látható helyeken) tájékoztató táblák vannak, hogy hol lesznek elhelyezve a hazai, illetve a vendégnézők; b) külső kerítés: a létesítményt legalább 2 m magas, szilárd anyagból készült külső kerítés veszi körül; c) bejárati kapu: rendelkezik a nézőtér befogadó képességének megfelelő számú bejárati kapuval; - a vendégcsapat szurkolóinak külön kaput kell biztosítani; - a bejárati kapuknál ez mobil megoldás is lehet szűkítő folyosókat kell kialakítani; d) a nézőtér - a nézőteret a kaputól a szertorokig el kell látni tájékoztató jelzésekkel; - a stadionnak legalább 3000 egyedi ülőhellyel kell rendelkeznie, melyből legalább 1000 fedett ülőhelyes, illetve az összes ülőhely egyharmadának fedettnek kell lenni; - 1000 egyéni ülőhelyenként legalább 5 helyet kell biztosítani mozgássérültek számára, a feljutó rámpával együtt; - 1000 nézőnként férfiaknak 5 angol WC-t és 8 piszoárt, női nézőknek 5 angol WC-t kell biztosítani, melyekben lenni kell a hideg vizes kézmosási, kéztörlési és/vagy kézszárítási lehetőségnek; - a vendégcsapat szurkolóinak külön szektort vagy szektorokat (a fentiek szerint) kell biztosítani, külön bejárati kapuval és mellette lévő pénztárral; e) biztonságtechnikai előírások: - a stadion bejáratától (kapuktól) a nézőtérig (szektorokig) acélszerkezetű kerítéssel kell biztosítani az elválasztást; - a nézőtéren különálló szertorokat kell kialakítani, szektoronként 1200-1500 fő helyezhető el; - az összes nyilvános átjárót és lépcsőt feltűnő színűre (pl. sárgára) kell festeni; - az állóhelyeken történő tömeghullámzást meggátoló kerítéselemeket az építész-rendészeti előírásoknak megfelelően kell elhelyezni; - az egyes szektorokból tűz, (tömeg) verekedés, stb. esetén a pályára való menekülés lehetőségét a játéktér irányába nyíló sárgára festett un. menekülő kapukon keresztül kell biztosítani; - a kapukat a mérkőzések alatt nyitva kell tartani, őrzésükről külön kell gondoskodni; f) hangosítás: a stadionon belül és kívül tartózkodók részére a nézőtéri zaj mellett is - tisztán hallható, megfelelő erősségű tájékoztatást kell biztosítani a mérkőzéssel kapcsolatos eseményekről; g) eredményjelző berendezés: elektromos üzemeltetésűnek kell lenni; - mutassa a mérkőzés időtartamát, a csapatok összeállítását, az eredmény alakulását; h) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény legalább 8 (zárható, fűthető, világítható) játékos öltözővel, melyekben biztosítva van a kulturált öltözködés, tisztálkodás feltétele; az első csapatok (hazai-vendég) öltözőire az alábbi külön előírások az érvényesek: - legalább 100-100 m 2 alapterületű legyen; 4
- 25-25 fő részére kell biztosítani ülőhelyet, a ruhásszekrényeket (fogasokat); - közvetlenül az öltözőkből kell nyílni a legalább 15 m 2 -es zuhanyzónak (fürdőnek), benne 5 hideg - melegvizes (süllyesztett) zuhanyzóállással, 2-4 db mosdótállal, 1(legalább 6-8 m 2 es) fürdőmedencével, melyben a lépcső lejárót korláttal kell ellátni); - közvetlenül az öltözőkből kell nyílni WC helyiségeknek, benne 2 angol WC-vel és 1 piszoárral; - biztosítani kell 1-1, a taktikai megbeszélésekhez használt táblát; i) gyúró szoba: az öltözők mellett kell lenni a legalább 15 m 2 -es gyúró szobának, benne 2 masszírozó ággyal; j) játékvezetői öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény legalább 4 zárható, fűthető és kellően megvilágított játékvezetői öltözővel melyekben biztosítva van a kulturált öltözködés, tisztálkodás feltétele; az első csapat mérkőzéseit vezető játékvezetők részére kijelölt öltözőben az alábbiakat kell biztosítani: - 4 fő részére ülőhelyet, öltözőszekrényt (fogast); - 1 db íróasztalt, 2 székkel; - 1 db masszírozó ágyat; - 1 db hűtőszekrény; - közvetlenül az öltözőből kell nyílni a zuhanyzónak és az angol típusú WC-nek; k) orvosi szoba: az öltözők mellett (vagy azon a folyosón) kell lenni a legalább 15 m 2 -es orvosi szobának; - felszereltsége: 1 vizsgálóágy, 1 hordágy, 1 üvegszekrény (a gyógyszereknek), 1 oxigénpalack (maszkkal), 1 vérnyomásmérő és 1 telefon (külső-belső vonallal); - az orvosi szoba mellett kell lenni a legalább 6m 2 -es, un. pihenőfülkének; l) elsősegély szoba: a nézők orvosi ellátására szolgál; m) ellenőri szoba: közel legyen a csapatok és játékvezetők öltözőjéhez; - felszereltsége:1 asztal, 1 szék, 1 ruhásszekrény, 1 mellékhelyiség (mosdóval), 1 (külső-belső vonallal ellátott) telefon, 1 fénymásoló és 1 fax gép; n) ellenőrző (dopping-kontroll) szoba: - felszereltsége: 4 fő részére ülőhely és fogas, 1 hideg-melegvizes zuhanyzó,1 kézmosó (tükörrel(,1 angol WC, 1 asztal és 4 szék, 1 hűtőszekrény; o) biztonsági irányító csoport helyisége: legalább 16 m 2 -es legyen; - a stadionban úgy kell elhelyezni, hogy a nézőtér minden egyes pontja jól belátható legyen; - közvetlen kapcsolatban kell lenni a stadion hangosító és elektronikus vezérlő helyiségével; - felszereltsége: biztonsági pult, videó rendszer, 6 képernyős léptethető kamerafigyelő rendszer, 2 íróasztal, 4 szék, külső-belső vonallal ellátott telefon. A játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) stadion vagy fő pálya: bajnoki, kupa vagy egyéb hivatalos mérkőzéseket csak természetes füves talajú pályán lehet lejátszani: /UEFA Klublicenc szerint/ Nemzetközi mérkőzésen: - hosszúsága 105 m ; - szélessége 68 m ; I. osztályú mérkőzésen: - hosszúsága 100-105 m; - szélessége 64-68 m; b) labdafogó háló: - mindkét kapu mögött, a kapuvonallal párhuzamosan kell elhelyezni; - a kapurögzítő elemektől legalább 3,5 m-re; - hossza: legalább a 16,5 m-es vonalak meghosszabbításai között; - magassága: legalább 4-6 m (a nézőtéri lelátó magasságától függően); - kialakítása: fémanyag állvány keretre un. a lengőhálót kell fel szerelni, ez rugalmasan ütésálló (háló ill. labdakímélő); c) csere tábla: csak elektromos kijelzésű az elfogadott; d) hordágy: a két kispad között úgy kell elhelyezni, hogy az a közlekedést ne zavarja; lehet: - hagyományos (kézi), mely gyalogos beteg szállítást biztosít; - elektromos meghajtású (önjáró): egy gk. vezető; szükség van két fő hordágyvivőre megkülönböztető mellény viseléssel; 5
e) tartalék játékvezető: részére külön fedett kispadot szükséges biztosítani a felező vonalnál; - itt kell elhelyezni: 1db asztalt, 1 db széket és a cseretáblát; f) kispad: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között, a felezővonal közelében; - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 3 m legyen; - mérete: hossza legalább 9 m, szélessége legalább 1,5 m; - anyaga: fémvázas szerkezetű, átlátszó műanyag burkolattal; - kialakítása: hátfala a nézőtér felőli oldalon, az oldalvonallal párhuzamos, a két oldalfala merőleges az oldalvonalra, a játékos kijáró oldalakra pedig HAZAI, ill. VENDÉG feliratok kerülnek; - tetőzete a nézőtér felé lejtéssel legalább 2,2 m magas; g) technikai zóna: a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására edzői jelzővonalat kell felfesteni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a játéktér oldalvonalától 1 m-re; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; h) belső kerítés: a játéktér oldalvonalától (a stadion építésétől függően) legalább 6 m, a kapuk mögött 15 m távolságra, az egész játékteret megszakítás nélküli, összefüggő, legalább 2,2 m magas, zárt kerítés vegye körül, sárgára (világos színűre) festett menekülő kapukkal, mely minden szektornál külön-külön kell, hogy legyen; i) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető zárt közlekedő útvonal, mely a játékosok, játékvezetők és a csapatokhoz közvetlenül tartozó sportvezetők biztonságos közlekedését biztosítja a mérkőzés idején; - méretei: szélessége legalább 1,7 2 m, magassága mindenhol (még az esetleges lépcsőknél ill. a lejtőknél is) érje el 2,2 métert; - kialakítása: egyenletes járófelület, csúszásgátló burkolattal; - a lelépőjáró és homlok felületének fehérszínűnek kell lenni; - 8 m-nél hosszabb távolság valamint belső lépcső ill. lejtő esetén elektromos megvilágítás; - oldalfalának sima felületűnek kell lenni, kiálló tárgy, vagy bármilyen berendezés illetve pályahasználati eszköz ott nem tárolható; - az öltözői folyosóról a pálya felé nyíló, zárható ajtóval és JÁTÉKOS KIJÁRÓ feliratú táblával kell ellátni; - háromnál több lépcső ill. ennek megfelelő szintkülönbség esetén kétoldalú kapaszkodó korlátot kell balesetveszély mentesen kialakítani; j) tartalék pálya: a sportszervezetnek füves, (természetes vagy mű) tartalék pályákkal is kell rendelkeznie, melyek méreteik alapján legalább II. osztályú követelményűek. k) villanyvilágítás: a játéktér megvilágítását olyan reflektorokkal kell biztosítani, melyek minimális fényereje 1200 Lux; (minden bajnoki év kezdetén a hitelesítési bemérést el kell végeztetni) 7. II. osztályú pálya Létesítményekre vonatkozó előírások a) tájékoztató táblák: a sportlétesítmény (stadion) közvetlen környékén (jól látható helyeken) tájékoztató táblák vannak, hogy hol lesznek elhelyezve a hazai, illetve a vendégnézők; b) külsőkerítés: a létesítményt (lehetőleg szilárd anyagból készült) külsőkerítés veszi körül; c) bejárati kapu: rendelkezik 3 bejárati kapuval; - a vendégnézőknek külön kaput kell biztosítani; - a bejárati kapuknál ez mobil megoldás is lehet szűkítő folyosókat kell kialakítani; 6
d) nézőtér - a befogadóképessége eléri a 2000 főt, és legalább 500 ülőhely is van; - a bejárattól a szertorokig vezető utat tájékoztató (útbaigazító) jelzésekkel kell ellátni; - a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van; biztonságtechnikai előírások: - a stadion bejáratától a nézőtérig acélszerkezetű kerítéssel kell biztosítani az elválasztást; - a nézőtéren különálló szertorokat kell kialakítani, szektoronként 1000-1200 fő helyezhető el; - az összes nyilvános átjárót és lépcsőt feltűnő színűre (pl. sárgára) kell festeni; - az állóhelyeken történő tömeghullámzást meggátoló kerítéselemeket az építész-rendészeti előírásoknak megfelelően kell elhelyezni; - a szektorokból tűz, (tömeg) verekedés, stb. esetén a pályára való menekülés lehetőségét a játéktér irányába nyíló sárgára festett kapukon keresztül kell biztosítani; - minden szektornál kell lenni egy menekülő kapunak; - a kapukat a mérkőzések alatt nyitva kell tartani, őrzésükről külön kell gondoskodni; e) tájékoztató rendszer: a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer illetve eredményjelző tábla van (ez lehet mechanikus is); f) média: a média (elektronikus, írott) képviselő számára a lelátón elkülönített fedett hely van; g) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 olyan zárható, fűthető, világítható játékos öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés és tisztálkodás feltétele; - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ülőhelyet,ruhásszekrényt (fogast); - a zuhanyozónak (fürdőnek) az öltözőből kell nyílnia, abban öltözőnként 4 hideg-meleg vizes zuhanyozóállásnak és 2 db WC- nek kell lennie; h) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 2, a csapatoktól külön álló, zárható, fűthető, kellően meg világított játékvezetői öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) és a tisztálkodás feltétele; - 1db (író) asztal; - 1db hűtőszekrény; A játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) főpálya: bajnoki, kupa vagy egyéb hivatalos mérkőzéseket csak természetes füves talajú pályán lehet lejátszani; hossza: 100-110 m; szélessége: 64-75 m; i) labdafogó háló: elhelyezése a kapuvonallal párhuzamosan, a kapurögzítő elemektől legalább 3,5 m-re; hossza: legalább 18 m, magassága 4 m ; j) csere tábla: lehet mechanikus is; k) hordágy: a két kispad között úgy kell elhelyezni, hogy az a közlekedést ne zavarja; két fő hordágyvivő, megkülönböztető mellény viseléssel; l) kispad: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között, a felezővonal közelében; - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 3 m legyen; - mérete: hossza legalább 9 m, szélessége legalább 1,5 m; m) technikai zóna: a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására edzői jelzővonalat kell felfesteni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a játéktér oldalvonalától 1 m-re; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; n) belsőkerítés: a játékteret megszakítás nélküli, összefüggő kerítéssel kell ellátni, melynek az oldalvonaltól legalább 3 m, a kapuvonaltól legalább 7,5 m távolságra kell lenni, magassága legalább 2 m; o) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy az a nézőktől elzárt terület legyen, azt a játékosok, játékvezetők és a csapatokhoz tartozó vezetők bármikor biztonságosan használhassák; 7
- az oldalkerítés csak rögzített lehet; - szélességének legalább 2,5 m-nek; kell lennie; - magasságának 2, 2 m-nek kell lennie, - oldalt és fölül is zárt kell legyen; p) tartalék pálya: a sportszervezetnek füves, (természetes vagy mű) tartalék pályákkal is kell rendelkeznie, melyek méreteik alapján legalább III. osztályú követelményűek. q) villanyvilágítás: nem kötelező. Amennyiben van, a játéktér megvilágítását olyan reflektorokkal kell biztosítani, melyek minimális fényereje 600 Lux; (minden bajnoki év kezdetén a hitelesítési bemérést el kell végeztetni) Létesítményekre vonatkozó előírások 8. III. osztályú pálya a) tájékoztató táblák: a sportlétesítmény (pálya) közvetlen környékén (jól látható helyeken) tájékoztató táblák vannak, hogy hol vannak elhelyezve a hazai, illetve a vendégnézők; b) külsőkerítés: a létesítményt (lehetőleg szilárd anyagból készült) külsőkerítés veszi körül; c) bejárati kapu: rendelkezik legalább 2 bejárati kapuval; - a vendégnézőknek külön kaput kell biztosítani; - a bejárati kapuknál ez mobil megoldás is lehet szűkítő folyosókat kell kialakítani; d) nézőtér - befogadóképessége eléri az 1000 főt, és legalább 100 ülőhely van; - a befogadóképességének megfelelő, de legalább 4, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van, kézmosási lehetőséggel. e) tájékoztató rendszer: a résztvevők és nézők állandó tájékoztatására hangosbemondó rendszer működik és legalább (mechanikus) eredményjelző tábla van; f) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 zárható, fűthető, világítható játékos öltözővel, melyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés és tisztálkodás feltétele. - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ülőhelyet, ruhásszekrényt (fogast); - a zuhanyozónak (fürdőnek) az öltözőből kell nyílni, abban öltözőnként 3 hideg-meleg vizes zuhanyozóállásnak és 1 db WC- nek kell lennie; g) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható, fűthető, kellően világítható játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) -és a tisztálkodás feltétele; - 1db (író) asztal; - 1db hűtőszekrény; A játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) főpálya: természetes füves pálya; - hossza: 100-110 m, - szélessége 64-75 m; b) labdafogó háló: elhelyezése a kapuvonallal párhuzamosan, a kapurögzítő elemektől legalább 3,5 m-re; - hossza: legalább 15 m, magassága legalább 4 m ; c) csere tábla: mechanikus; d) hordágy: a két kispad között úgy kell elhelyezni, hogy az a közlekedést ne zavarja; két fő hordágyvivő, megkülönböztető mellény viseléssel; 8
e) kispad: helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza legalább 7 m, szélessége 1 m; - anyaga: nincs konkrét előírás; - kialakítása: tetőzete a nézőtér felé lejtsen, f) technikai zóna: ahol kispad van, ott technikai zónát kell kijelölni; - a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására jelzővonalat kell felfesteni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a játéktér oldalvonalától 1 m-re; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; g) belsőkerítés: a játékteret megszakítás nélküli, összefüggő kerítéssel kell ellátni, melynek az oldalvonaltól legalább 3 m, a kapuvonaltól legalább 5-8 m távolságra kell lenni, magassága legalább 1, 2 m; - ha a kerítést korláttal helyettesítik, annak legalább 3 sorosnak kell legyen; h) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy az a nézőktől elzárt terület legyen, azt a játékosok, játékvezetők és a csapatokhoz tartozó vezetők bármikor biztonságosan használhassák; - az oldalkerítés csak rögzített lehet, - szélessége legalább 2,5 m, - magassága 2, 2 m, i) tartalék pálya: a sportszervezetnek tartalék pályával is kell rendelkezni; j) villanyvilágítás: nem kötelező. Amennyiben van, a játéktér megvilágítását olyan reflektorokkal kell biztosítani, melyek minimális fényereje 300 Lux; (minden bajnoki év kezdetén a hitelesítési bemérést el kell végeztetni) Létesítményre vonatkozó előírások 9. IV. osztályú pálya a) nézőtér: befogadóképessége eléri az 500 főt; - a befogadóképességének megfelelő, de legalább 2, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van; b) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 4 zárható, fűthető, világítható öltözővel, amelyekben biztosítva van a kultúrált öltözködés, tisztálkodás feltétele; - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). - ha kevesebb az öltöző az előírtnál, akkor azoknak olyan méretűeknek kell lennie, hogy elférjen benne a 2 felnőtt és a 2 ifjúsági csapat. - ha a zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként 2 hideg-meleg vizes zuhanyozónak kell lennie; - ha a zuhanyzó, fürdő közös, abban legalább 6 hideg-melegvizes zuhanyzóállásnak kell lenni c) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló zárható, fűthető és kellően megvilágított öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosás feltétele. - ha nincs benne zuhanyozási (fürdési) lehetőség, akkor azt a csapatoktól külön állóan kell biztosítani - 1db (író) asztal; Játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) főpálya: természetes füves pálya legyen; - hossza: 100-110 m; - szélessége 60-75 m; 9
b) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. - A játékos kijáró oldalkerítése mozgatható (mobil) is lehet, - szélességének legalább 2,5 m, - magasságának 1,2 m; - ha a kerítést korláttal, oldják meg, az legalább 3 soros kell legyen. c) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2 m-re, a kapuk mögött 3-5m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, - magassága legalább 1,2 m; - ha a kerítést korláttal helyettesítik, legalább 3 soros kell legyen; d) kispad: helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza legalább 7 m, szélessége 1 m; - anyaga: nincs konkrét előírás; - kialakítása: tetőzete a nézőtér felé lejtsen e) technikai zóna: ahol kispad van, ott technikai zónát kell kijelölni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására jelzővonalat kell felfesteni; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; f) tartalék pálya: a sportszervezetnek tartalék pályával is kell rendelkezni g) villanyvilágítás: nem kötelező. Amennyiben van, a játéktér megvilágítását olyan reflektorokkal kell biztosítani, melyek minimális fényereje 150 Lux; (minden bajnoki év kezdetén a hitelesítési bemérést el kell végeztetni). Létesítményre vonatkozó előírások 10. V. osztályú pálya a) nézőtér: befogadóképessége eléri legalább az 500 főt; a befogadóképességének megfelelő, de legalább 2, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van. b) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 2 zárható, fűthető, világítható játékos öltözővel, amelyekben biztosítva van 2 felnőtt és 2 ifjúsági csapat részére a kultúrált öltözködési, tisztálkodási lehetőség; - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). - ha zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként legalább 2 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak kell lennie; - ha a zuhanyzó, fürdő közös, abban legalább 6 hideg-melegvizes zuhanyzóállásnak kell lenni c) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló, zárható, fűthető és kellően megvilágított játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosás feltétele; - ha nincs benne zuhanyozási (fürdési) lehetőség, akkor azt a csapatoktól külön állóan kell biztosítani; - 1db (író) asztal; d) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. A játékos kijáró oldalkerítése mozgatható (mobil) is lehet. Szélessége legalább 2,5 m, magassága 1,2 m kell legyen. - ha a kerítést korláttal, helyettesítik, az legalább 3 soros kell legyen 10
e) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2 m-re, a kapuk mögött 3,5m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága legalább 1,2 m kell, hogy legyen. - ha a kerítést korláttal helyettesítik, annak legalább 3 sorosnak kell lennie; f) kispad: helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza legalább 7 m, szélessége 1 m; - anyaga: nincs konkrét előírás; - kialakítása: tetőzete a nézőtér felé lejtsen g) technikai zóna: ahol kispad van, ott technikai zónát kell kijelölni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására jelzővonalat kell felfesteni; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; Játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) főpálya: lehetőleg természetes füves pálya legyen; hossza: 95-110 m; szélessége: 55-75 m; b) tartalék pálya: a sportszervezetnek tartalék pályával is kell rendelkezni Létesítményre vonatkozó előírások 11. VI. osztályú pálya h) nézőtér: befogadóképessége eléri legalább az 300 főt; a befogadóképességének megfelelő, de legalább 2, a nézők számára nemenként külön biztosított illemhely van. i) játékos öltöző: rendelkezik a sportlétesítmény területén legalább 2 zárható, fűthető, világítható játékos öltözővel, amelyekben biztosítva van 2 felnőtt és 2 ifjúsági csapat részére a kultúrált öltözködési, tisztálkodási lehetőség; - öltözőnként 20 fő részére kell biztosítani ruhásszekrényeket (fogasokat), padokat (székeket). - ha zuhanyzó (fürdő) az öltözőből nyílik, abban öltözőként legalább 2 hideg-meleg vizes zuhanyzóállásnak kell lennie; - ha a zuhanyzó, fürdő közös, abban legalább 4 hideg-melegvizes zuhanyzóállásnak kell lenni j) játékvezetői öltöző: rendelkezik legalább 1, a csapatoktól külön álló, zárható, fűthető és kellően megvilágított játékvezetői öltözővel, melyben biztosítva van a kultúrált öltözködés, - ruhaszekrény (fogas), pad (szék) - és legalább a kézmosás feltétele. - ha nincs benne zuhanyozási (fürdési) lehetőség, akkor azt a csapatoktól külön állóan kell biztosítani - 1db (író) asztal; k) játékos kijáró: az öltözőkből a játéktérre vezető utat, a játékos kijárót úgy kell kialakítani, hogy azt a játékosok, játékvezetők és a hivatalos, előírt számú közreműködők bármikor biztonságosan használhassák, a közönségtől elkülönítve. l) belsőkerítés: a játékteret oldalvonalától legalább 2 m-re, a kapuk mögött 3,5m távolságra, megszakítás nélkül, összefüggő kerítéssel (korláttal) kell ellátni, melynek magassága legalább 1,2 m kell, hogy legyen. m) kispad: helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, - az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; - méretek: hossza legalább 5 m, szélessége 1 m; - anyaga: nincs konkrét előírás; 11
n) technikai zóna: ahol kispad van, ott technikai zónát kell kijelölni; - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására jelzővonalat kell felfesteni; Játéktérre és közvetlen környezetére vonatkozó előírások a) pálya: lehetőleg természetes füves pálya legyen; hossza: 90-110 m; szélessége: 50-75 m; (1) Nagypályás labdarúgó pályák: 12. Játéktérre vonatkozó általános előírások a) játéktér felépítése, kialakítása: - méretei az osztályba sorolás függvényében változhat, de minden esetben téglalap alakú; b) vonalazások: - vonalaknak a játéktér minden jelzésén azonos szélességűnek kell lennie; - ennek meghatározója a mindenkori kapuoszlopok és a keresztléc szélessége, illetve átmérője, mely 12 cm-nél nem lehet szélesebb; - a vonalaknak, íveknek folyamatosnak és jól láthatónak kell lennie, melyet nem lehet V-alakú árokkal helyettesíteni; - a játéktér vonalai mindig ahhoz a területhez tartoznak, amit határolnak; - anyaga: olyan legyen, mely nem veszélyes a játékosok testi épségére; - színe: üssön el a mindenkori talaj színétől; c) határvonalak: - a játékteret egyenes határvonalakkal kell jelölni; d) kapuk: - helye: mindkét kapuvonal közepén kell elhelyezni (szimmetrikusan), azt a függőleges síkban beállított oszlop-párt, melyet fent a talajjal párhuzamos keresztléc köt össze, és azok egyenlő távolságra vannak a sarokzászló rúdjától; - mérete: a kapuoszlopok belső síkja közti vízszintes távolság 7,32 m, a keresztlécek alsó síkja és a gólvonal pályaszintje közötti függőleges távolság 2,44 m; - anyaga: fa, acélcső, alumíniumcső, ovális alumínium profil, vagy lesarkított zárt szelvény; - formája: négyzet, téglalap, kör vagy ovális; - a kapuoszlopok és a keresztlécek szélességének, vastagságának illetve külső átmérőjének (ide tartozik az ovális legnagyobb átmérője is) azonosnak kell lenni, de nem lehet több 12 cm-nél; - rögzítése: a kapuoszlopokat legalább 0,8-0,9 m-es mélységben függőlegesen, betonba ágyazva, vagy betonba ágyazott védőcsőbe (első és másod osztályba sorolt pályáknál csak így lehet) kell elhelyezni, utóbbi esetben a függőleges síkú rögzítést kiékeléssel kell biztosítani; - a kapuoszlopokat (kapufákat) a keresztléceket és a háló tartó kereteket fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig hiánymentes maradjon; e) kapuhálók: - anyaga: készülhet kenderből, jutából vagy nylonból, olyan hálós-csomós kötéssűrűséggel, amelyen a labda nem juthat át; első és másod osztályba sorolt pályák esetében: - a kapuk mögött a kapuoszlopokhoz és a keresztléchez un. kapuhálókat kell rögzíteni a játéktérrel ellentétes, hátoldalukon kialakított kis kampókra, lent a talajhoz un. hálórögzítő kerettel (amely a kapuoszlopokhoz csuklós kapcsolattal kapcsolódik), felül pedig hálótartó kötéllel, a keresztléc magasságában, azzal párhuzamosan, belógás mentesen, rugalmasan kerüljön megtartásra; 12
- a kapuoszlopokat és a keresztléceket fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig hiánymentes maradjon; -.a hálórögzítő keretet ugyancsak fehér színű, vízálló huzattal kell bevonni, amely folytonosanbiztonságos hálóleerősítést biztosít a két kapuoszlop közt, a hálórögzítő keret teljes hosszában; háromtól - hatod osztályba sorolt pályák esetében: - a kapuk mögött a kapuoszlopokhoz és a keresztléc mögötti részre hálótartót kell felszerelni, és erre a hálót kampós megoldással úgy kell rögzíteni, hogy az a kapust (vagy más játékost) mozgásában ne akadályozza; - a kapuoszlopokat, a keresztlécet és a hálótartót fehér színű, tartós minőségű festékkel kell lefesteni úgy, hogy az a bajnoki évben végig meg maradjon; f) kapuelőtér: - a kapuvonalon mindkét kapuoszlop belső élétől az oldalvonal irányába 5,5 m-es távolságot kell megjelölni. Innen, a kapuvonal külső szélétől mért 5,5 m hosszúságú vonalat kell húzni a játéktér irányába, és ezek a vonalak a kapuvonallal párhuzamos egyenessel legyenek összekötve. E vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet kapuelőtérnek nevezzük; g) büntetőterület, büntetőpont: - a kapuvonalon mindkét kapuoszlop belső élétől az oldalvonal irányába 16,5 m-es távolságot kell megjelölni; - a kapuvonal külső szélétől mért 16,5 m hosszúságú vonalat kell húzni a játéktér irányába, és ezek a vonalak a kapuvonallal párhuzamos egyenessel legyenek összekötve; - e vonalakkal és a kapuvonallal határolt területet nevezzük büntetőterületnek; - mindkét büntetőterületen a kapuvonal középpontjától a kapuvonalra merőleges képzeletbeli egyenesre a kapuvonal belső szélétől 11 m-t mérünk és e távolság végpontját megjelöljük; ez a bűntetőpont, melynek átmérője 22 cm; - mindkét büntetőpont középpontjától 9,15 m sugarú körívet húzunk a büntetőterületen kívül, a kapuvonallal párhuzamos 16,5 m-es vonal között; h) felezővonal, kezdőpont, kezdőkör: - a játéktéren keresztül felezővonalat kell húzni (ez által két térfél jön létre), az oldalvonalak felezőpontjait összekötve, a kapuvonalakkal párhuzamosan; - a játéktér középpontját láthatóvá kell tenni egy 22-cm átmérőjű kezdőponttal; - ezt 9,15 m sugarú, un. kezdőkörrel kell körül venni; i) sarokpont, saroktér (negyed körív), sarokrúd, sarokzászló: - első és másod osztályba sorolt pálya esetén a sarokpontokban enyhe elhajlást biztosító gumis, un. flexibilis zászlórudat kell elhelyezni; harmad osztálytól a sarokpontokban a játéktér talajába süllyesztett védőcsőbe 1, 5 m magas zászlórudat kell elhelyezni; - és azon 0,4 x 0,4 méteres élénkszínű zászlónak kell lennie; - a rúd (fa vagy műanyag) él mentes legyen, a teteje nem lehet hegyes; - a felezővonalaknál is helyezhetők el zászlót tartó rudak, de csak játéktéren kívül, az oldalvonaltól legalább1m-re; j) segédvonal (nem kötelezően előírt jelzés): - szögletrúgásnál az előírt távolság könnyebb betartása érdekében a negyed körívtől a kapuvonallal párhuzamosan, de már játéktéren kívül 9,15m távolságot jelölhetünk ki és ezt egy 0,4 m vonallal megjelöljük; az így megjelölt vonalat segédvonalnak nevezzük; k) kispadok (a hazai és vendégcsapat részére) - helye: azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között a felezővonal közelében, az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m kell, hogy legyen; l) technikai zóna: - a kispadok oldalaitól 1-1méterre oldalirányban, a pálya oldalvonalától 1 m-re jelzővonalat kell felfesteni a mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására; - a vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni; 13
m) műfüves pályák A műfüves pályákat be kell sorolni az összes feltétel megléte esetén abba az osztályba, amelyekre a feltételei biztosítottak a FIFA előírásai szerint. (2) Futsal labdarúgó pályák: A sporttelep: A sporttelep öltözői mosdó-, fürdőkészülékkel felszerelt, padokkal, székekkel, fogasokkal, ruhásszekrényekkel ellátott, zárható, fűthető és világíthatóak legyenek. Ugyanez vonatkozik a játékvezetők és az időmérő öltözőire is, amelyeket el kell különíteni a játékosok öltözőjétől. Az öltözőben vagy a közelében fürdőnek ill. WC-nek kell lenni. A játéktér: a) a határvonalak: a játéktérnek minden esetben téglalap alakúnak kell lenni. A bajnoki- és kupa mérkőzéseket csak olyan teremben lehet megrendezni, ahol a játéktér hosszúsága 38-42 m, szélessége 18-22 m. A játékteret vonalakkal kell határolni. A vonalak ahhoz a helyhez tartoznak, amit határolnak. Minden vonalnak 5-8 cm szélesnek kell lennie. A hosszabbik vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbiket alapvonalnak nevezzük. A felezővonal pontosan kettéosztja a játékteret. A kezdőrúgás pontját a felezővonal közepén kell megjelölni. A kezdőpontból egy 3 m sugarú körívet kell húzni, ez a kezdőkör; b) a büntetőterület: a büntetőterületet mindkét alapvonalra a következő módon kell felfesteni: mindkét kapufa külső élétől egy 6 m sugarú negyed körívet kell húzni a játéktérre befelé, a két oldalsó kapufa képzeletbeli magasságáig. Ezeket a negyed köríveket, egy a gólvonallal párhuzamos 3,16 m hosszúságú egyenessel kell összekötni. Az így kapott területet nevezzük büntetőterületnek; c) az első büntetőpont: mindkét kapufától egyenlő távolságra 6 m-re a gólvonalra számított képzeletbeli merőlegesre egy jól látható jelölést kell alkalmazni. Ez az első büntetőpont; d) a második büntetőpont: mindkét kapufától egyenlő távolságra 10 m-re a gólvonalra számított képzeletbeli merőlegesre egy jól látható jelölést kell alkalmazni. Ez az második büntetőpont; e) szöglet negyed körív: a játéktér minden sarkában (szöglet) egy 25 cm sugarú negyed körívet kell húzni. A sarokrúgást ezen belül kell elvégezni; f) cserezóna: a cserezóna mindkét térfélen az oldalvonalnál, - ahol a cserepad van, ahol a csere folyamán felmennek a játékosok a játéktérre ill. lejönnek onnan található. A cserezóna közvetlenül a két csapat cserepadja előtt található. Hosszúsága: 3 m oldalanként. A cserezóna mindkét végén egy 80 cm hosszú vonalat kell húzni, amely 40-40 cm-re nyúlik be a játéktérre ill. azon kívülre. Ezek a vonalak határolják a cserezónát, amelyen belül a cserét el kell végezni. Ezen az oldalon az időmérőnek fenntartott helyet szabadon kell hagyni, rálátást biztosítva ezáltal a játéktérre; g) a kapuk: a kapukat az alapvonalak közepén kell felállítani. A kapu két oldalsó kapufából áll, amely fent egy keresztléccel van összekötve. Az alsó kapufák közötti távolság 3 m, míg a magasságuk 2 m. A kapufák és a keresztléc vasragsága 8 cm. A gólvonal szélességének a kapufáéval meg kell egyezni. A kapuhálót a kapura kell rögzíteni. A hálók alsó részét is rögzíteni kell a talajhoz. A hálót a kapu háta mögött legalább 80 cm-re, maximum 100 cm-re kihúzva kell rögzíteni, szabad területet biztosítva a kapus mozgásának. A kapuhálók anyaga kenderből, jutából vagy nylonból készülhet; h) a játéktér felülete: a játéktér felületének simának és egyenletesnek kell lennie. Ajánlatos fa vagy műanyag borítású játékteret alkalmazni. A műfű engedélyezett. Beton ill. aszfalt felületek nem engedélyezettek; 14
i) a játéktér jelzéseinek anyaga: a játéktérnek 5-8 cm széles vonalú jelzését olyan anyaggal kell elkészíteni, amely élénken elüt a mindenkori talaj színétől; j) reklám: a pályán reklám felfestése engedélyezett, amennyiben a hivatalos határvonalak jól elkülöníthetők, jól láthatók ezen reklámoktól. II. fejezet MÉRKŐZÉS RENDEZÉSI SZABÁLYOK 13. A mérkőzés szervezése (1) Labdarúgó mérkőzés szervezője az MLSZ, a szervezeti egységei és a sportszervezetek lehetnek. (2) Az MLSZ az ország valamennyi labdarúgó pályáját igénybe veheti válogatott mérkőzés megrendezésére, illetve a válogatott csapat edzéseire a sportszervezettel történt előzetes megállapodás alapján. 14. A szervezés feltételei (1) Nemzeti (hazai) mérkőzések az MLSZ előírásai szerint szervezhetők. Nemzetközi mérkőzések szervezésénél figyelembe kell venni a nemzetközi szakszövetségek (FIFA, UEFA) által meghatározott (egyéb) előírásokat is. (2) Labdarúgó mérkőzés csak olyan sportlétesítményben szervezhető, amely megfelel a szakhatósági követelményeknek, hitelesítve van és biztonságban vannak a mérkőzésen résztvevők (vagyontárgyaikkal együtt). (3) A szervező a labdarúgó mérkőzés jellegének megfelelően köteles a fogyatékos nézőknek a helyszínre való akadálymentes bejutását, ott az akadálymentes közlekedést lehetővé tenni és a helyszín kommunikációs akadálymentesítését elvégezni. (4) A szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményeken (táblákon) köteles meghatározni a labdarúgó mérkőzés megtekintésének feltételeit. 15. A szervező felelőssége (1) A szervező felelős a 14. (1) bekezdésében meghatározott előírások betartásáért és betartásának ellenőrzéséért. (2) A szervező köteles megtenni vagy az illetékes hatóságnál kezdeményezni minden olyan intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi, és vagyonbiztonságának megóvása érdekében szükséges. 15
(3) A szervező a sportrendezvény biztonságára vonatkozó előírások felróható megszegésével másnak okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel. Rendező szerv, rendező megbízása esetén a szervező és a rendező szerv, rendező felelőssége egyetemleges. (4) A szervező felelőssége a nézőknek a labdarúgó mérkőzés helyszínére történő beléptetése megkezdésétől addig tart, amíg a nézők a labdarúgó mérkőzés helyszínét elhagyják. (5) A rendező szerv, rendező köteles a labdarúgó mérkőzés időtartama alatt, valamint a rendőrség igényei szerint a labdarúgó mérkőzést megelőzően, illetve követően az illetékes rendőrségi vezetővel a labdarúgó mérkőzés biztonsága érdekében együttműködni, és részére az igényelt segítséget megadni. (6) A szervező kötelessége a mérkőzések biztonságos megrendezése érdekében biztonsági igazgatót (megbízottat) kijelölni, de ezzel a szervező felelőssége nem hárul át a biztonsági igazgatóra (megbízottra). (7) Az MLSZ az (1)-ben meghatározott előírások be nem tartása esetén a szervezővel szemben a szabályzataiban meghatározott joghátrányt alkalmazza, és a Fegyelmi Szabályzatban meghatározottak szerint jár el. 16. Biztonsági igazgató (megbízott) (1) Az NB-s sportszervezetek kötelesek a labdarúgó mérkőzések előkészítésének, megrendezésének lebonyolítására Biztonsági igazgatót, megbízottat kijelölni. (2) A Biztonsági igazgató, megbízott feladata: a) az MLSZ, MLL és az NB III-as Versenybizottságok illetékes bizottságával való együttműködés; b) hitelesítések előkészítése, a végrehajtásában való részvétel; - a jogszabályokban előírt különböző tervek ( pl. biztonsági, kiürítési, menekítési ) elkészítése - a hatóságokkal (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, mentők stb.) való kapcsolattartás; - az előírt helyszíni ellenőrzések, - a labdarúgó mérkőzés lebonyolításának irányítása stb. 17. A labdarúgó mérkőzés biztonsági terve (1) A labdarúgó mérkőzés biztonsági tervének tartalmaznia kell: a) a labdarúgó mérkőzés megnevezését, helyét, időpontját és időtartamát, a rendező szerv, rendező megnevezését, képviselőinek nevét és címét, továbbá a rendezvény helyszínének leírását és vázlatrajzát; b) a kiadható belépőjegyek számát, a jegyek vásárlásához (elosztásához) kapcsolódó esetleges korlátozásokat; c) a labdarúgó mérkőzés helyszínére való belépés és eltávozás rendjét; d) a közönségnek különösen a fogyatékos nézőknek a labdarúgó mérkőzés helyszínén történő elhelyezésére, az elhelyezés esetleges megváltoztatására vonatkozó előírásokat; e) a labdarúgó mérkőzésre be nem vihető tárgyak körét, valamint azokat a magatartásokat, amelyek tanúsítója a labdarúgó mérkőzésről eltávolítható, vagy akinek a belépése megtagadható; 16
f) a labdarúgó mérkőzésen való részvétel feltételei, a részvételre vonatkozó korlátozások, továbbá a labdarúgó mérkőzés belső rendjére vonatkozó szabályok nyilvánosságra hozatalának módját; g) a rendezésben közreműködők létszámát, tevékenységük szabályait, a labdarúgó mérkőzés biztonsága érdekében a rendező szerv, rendező által alkalmazni kívánt technikai-védelmi berendezéseket, azok alkalmazási módjának leírását; h) a labdarúgó mérkőzés helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó írásbeli kiürítési, menekítési tervét, figyelemmel a fogyatékos személyek menekítésének biztosítására. (2) A labdarúgó mérkőzés biztonsági tervéhez a szervezőnek másolatban mellékelnie kell a külön jogszabályok által megkövetelt a labdarúgó mérkőzés helyszínére vonatkozó szakhatósági engedélyeket. (3) Amennyiben a szervező a 2004. évi I. törvényben illetve az 54/2004. (03. 31.) kormányrendeletben meghatározott kötelezettségei megszegése következtében a biztosításban résztvevőkön kívül rendőri erők alkalmazása, további rendőri erők összevonása, átcsoportosítása válik szükségessé, a szervező köteles megtéríteni a rendőrségnek az intézkedéssel összefüggésben felmerült igazolt költségeit. (4) Ha a szervező rendszeresen szervez a szabályzat hatálya alá tartozó ugyanolyan labdarúgó mérkőzést és a labdarúgó mérkőzés megtartásának biztonsági feltételei megfelelnek a rendőrség által korábban elfogadott biztonsági feltételeknek, a további ugyanolyan labdarúgó mérkőzések bejelentéséhez a (2)-ben meghatározott mellékleteket nem kell csatolni. (5) A sportszervezet köteles együttműködni a labdarúgó mérkőzés szervezőjével, valamint a rendőrséggel a szurkolótáborok labdarúgó mérkőzésen való biztonságos részvételének megszervezésében. 18. Mérkőzés bejelentése a Rendőrkapitányságon (1) Ha egy adott mérkőzésre a várható nézőszám eléri, illetve meghaladja a 3000 főt, vagy egyébként a körülmények alapján indokolt, a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a mérkőzésnek szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását. (2) A labdarúgó mérkőzés szervezéséről az annak helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot legalább húsz munkanappal a labdarúgó mérkőzés megtartásának tervezett időpontját megelőzően írásban tájékoztatni kell. Ha a labdarúgó mérkőzés több rendőrkapitányság illetékességi területét érinti, a labdarúgó mérkőzés megtartásáról a labdarúgó mérkőzés helye szerint illetékes valamennyi rendőrkapitányságot, illetve a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség a szervezőt terheli. (3) Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a) a tervezett labdarúgó mérkőzés megnevezését, kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínének leírását és vázlatrajzát, illetve útvonalát; b) a szervező képviseletére jogosult személy nevét és címét; c) a labdarúgó mérkőzés zavartalan és biztonságos megtartásával megbízott rendező szerv, rendező nevét, székhelyét, illetve lakcímét; d) a labdarúgó mérkőzés biztosítását ellátó személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző szervezet megnevezését, valamint a szervezet képviselőjének nevét és címét; e) az érvényes bérletek és a kibocsátott belépőjegyek, illetve egyéb, a belépésre jogosító igazolások (a továbbiakban: jegyeladás) számának megadásával a labdarúgó mérkőzésen résztvevők várható létszámát és a jegyeladás alapján a szurkolótáborok megoszlásának előrejelzését; 17
f) a labdarúgó mérkőzésen résztvevő nézők szervezett utaztatására tett intézkedéseket, illetve a nézők valószínűsíthető utazási módját és útvonalát; g) a labdarúgó mérkőzés biztonsági tervét. (4) A (3) szerinti írásbeli tájékoztatáson kívül a szervező a versenynaptárt az abban meghatározott első labdarúgó mérkőzés időpontját megelőzően harminc nappal megküldi az (2) szerinti rendőrségnek és az abban foglalt időpontok változásáról az illetékes rendőrséget tíz munkanappal a labdarúgó mérkőzés előtt értesíti. 19. A labdarúgó mérkőzések rendőri biztosításának díja (1) Az 54/2004. (03. 31.) kormányrendelet alapján létrehozott szakértői bizottság állapítja meg, hogy a 6. - ban meghatározott mérkőzések közül melyek minősülnek kiemelt biztonsági kockázatú mérkőzésnek és melyek nem. A döntést a versenynaptár figyelembe vételével hozza meg a bizottság. A kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített mérkőzés biztosítását a rendőrség közfeladatként látja el. (2) Ha a mérkőzést a bizottság nem minősítette kiemelt biztonsági kockázatúnak és a biztonsági kockázatot érintően új körülmény merült fel, a mérkőzést szervező a mérkőzés időpontja előtt legalább 8 nappal kezdeményezheti a bizottság elnökénél a bizottság összehívását. A bizottság a mérkőzést kiemelt biztonsági kockázatúnak minősítheti és a határozatot a döntést követő napon legalább a mérkőzést megelőzően 5 nappal megküldi a mérkőzést szervezőnek és az MLSZ nek. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. (3) A mérkőzések a 6. -ban foglalt rendezését megelőzően, valamint a bizottság által nem kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített mérkőzés esetén a szervező köteles az illetékes rendőrkapitányságnál kezdeményezni a mérkőzésnek a külön jogszabályban meghatározott szerződésben foglalt díj ellenében történő rendőri biztosítását. A díjra a felek megállapodása az irányadó, a díj azonban nem lehet kevesebb a szolgáltatás önköltségénél. (4) A díjat a szervező téríti meg. (5) Ha a szervező a rendőrséggel kötött szerződésben megállapodott díjat 30 napon belül nem téríti meg, azt a rendőrség az MLL-től igényelheti. Az MLL a kifizetést a sportvállalkozás részére adható juttatások terhére teljesíti. 20. Labdarúgó mérkőzés bejelentése egyéb szerveknek A labdarúgó mérkőzés helyszíne megközelítésének közutat, illetve tömegközlekedést érintő lehetséges útvonaláról és a sportrendezvény elkerülésének lehetséges útvonalairól a szervező tájékoztatja a közút kezelőjét, valamint a többi érintett szervet. 21. Mérkőzés rendezés A szervező a labdarúgó mérkőzéseken köteles rendező szervet, rendezőt megbízni és annak személyét az MLSZ-nek, MLL-nek, illetve a területi labdarúgó szövetségnek a labdarúgó mérkőzés lebonyolítását megelőzően öt munkanappal korábban írásban bejelenteni. Rendező hiányában a labdarúgó mérkőzés nézők részvételével nem tartható meg. 18