Zsolnay Nemzetközi Kerámia Szimpózium Iszlám tradíciók európai dekorativitás Nagy várakozás előzte meg a program indulását, amely a nemzetközi politikai helyzet szír válságkedvezőtlen alakulása miatt majdnem kudarcba fulladt. Az történt ugyanis, hogy az eredetileg az Arab Emírségekből meghívni szándékozott művészekkel kapcsolatban kiderült, hogy a beutazási vízum megszerzése több hónapot, esetenként több mint fél évet is igénybe vehet. A mentőöv részben a palesztin konzulátus részéről érkezett, akik a Zsolnay Porcelánmanufaktúra többségi tulajdonosa Beshar Najari közvetítésével segítettek egy jelentős nemzetközi reputációval rendelkező képzőművész, Ahmad Kanaan meghívásában. Ahmad Kanaan palesztinként izraeli állampolgár, így mentesült a vízumkényszer alól, és volt annyira rugalmas, hogy a program indulását alig egy hónappal megelőző meghívásunknak eleget tudott tenni. Ugyancsak a palesztin konzulátus munkatársa, Amira Sharkia adta a másik mentő ötletet is, miszerint az arab tradíciók közvetlen és személyes képviseletét Magyarországon élő arab művész is biztosítani tudja, és ő javasolta Linda Karim meghívását, aki szír-magyar családban született és festőművész diplomáját épp a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Az előkészületeket nagyban befolyásolta továbbá, hogy az eredetileg megpályázott összegnél jóval kevesebb támogatást nyertünk. A projekt kialakítása során ugyanakkor olyan együttműködés alakult ki a szervezők, így a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt, valamint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara között, hogy a nehézségek ellenére a megrendezés mellett döntöttünk. Az első Zsolnay Nemzetközi Kerámia Szimpózium meghívott művészei a következők voltak: Burkus Judit DLA keramikusművész Linda Karim festőművész Nagy Márta DLA keramikusművész Ráthonyi Kinga DLA keramikusművész Ahmad Kanaan szobrászművész Erdei Viktor keramikusművész Fusz György DLA keramikusművész Pál Zoltán szobrászművész A program munkafeltételeinek biztosítása, köszönhetően az NKA támogatásának, valamint az együttműködő partnerek eltökéltségének, magas színvonalon sikerült. A Zsolnay Kulturális Negyed kitűnő helyszínnek bizonyult. A napi munka elsősorban a Művészeti Kar műtermeiben zajlott, a szükséges
anyagokat, speciális eszközöket és az égetéseket a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt szállította, a művészek elszállásolását a Zsolnay Kulturális Negyed vendégszobáiban oldottuk meg. Fontos segítséget kaptunk a Művészeti Kar hallgatóitól, akik az asszisztensi közreműködést biztosították. A szimpózium meghirdetett tematikája nagyon inspiratívnak bizonyult. Az első munkamegbeszélésen kiderült, hogy a résztvevők mindegyike kész tervekkel érkezett, beleértve palesztin vendégünket is, akiről kiderült, hogy rendkívül otthonosan mozog a szimpóziumok világában, és festői és szobrászi munkássága során jónéhány olyan motívumot használt, amelyek viszonylag könnyen átfordíthatók voltak a kerámia nyelvére. Az indító beszélgetésekben részt vettek a Zsolnay Porcelánmanufaktúra vezetői is, és az első perctől kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy a gyárthatóság, az alkalmazott művészeti megközelítés egyáltalán nem korlátozta a résztvevők alkotó fantáziáját. Közösen ismerkedtek meg a gyár termékkínálatát különösen a historizmus korszakában jelentős mértékben befolyásoló iszlám hatásokkal, a kor kimagasló műremekeivel. Komoly szakmai viták formálták az egyéni munkaprogramokat, és az elkötelezett, felelősségteljes hozzáállás mindvégig jellemezte az együtt töltött 2 hetet. Jelen beszámoló összeállításában is nagyban támaszkodtunk a résztvevők közreműködésére. Az eredményeket a művészek saját kommentárjaival kiegészítve mutatjuk be, és az általuk készített munkafotókkal prezentáljuk:
Burkus Judit A szimpózium során a megadott témára két hagyományos, a Zsolnay Porcelán Manufaktúra által jelenleg is gyártott, formavilágában a keleti hagyományokhoz kapcsolódó vázaforma feldolgozását készítettem el. Az első az úgynevezett kabak váza volt, amelyről négy változat készült, különböző felbontásokban. A vázák íves felületét geometrikusan, origamiszerűen bontottam meg, a modellek papírból készültek és kis háromszögek határolják felszínüket. Az első változat vízszintesen és függőlegesen is négy részre sávra van osztva, a további modellek 4x12, 12x4 és 12x12 részre tagolódnak. Ezen kívül elkészült még egy forma 4x12 felbontású változata is. A tárgyak létrehozásával a hagyományos kerámiaformákat ötvöztem a kortárs papírművészet alakzataival, ezáltal frissítve fel őket és téve alkalmassá modern enteriőrökben való megjelenésre.
Linda Karim Hogyan nyilvánul meg terveimben egyben a tradicionalitás és a modernizmus? A formaterv által tudnám ezt a legjobban szemléltetni. A két csésze terv egy hagyományos forma, ami a Zsolnay porcelántól nem áll messze. Az öblös formát másképpen már felhasználta, viszont a csészealj homorú oldalai egy modern változat. Korban és formában az ellentétje a csészének, mégis harmonizálnak egymással. A szimpózium megkezdése előtt már tudtam, hogy hogyan szeretném megvalósítani a terveket. Egy kevéssel bővült az ötlettáram azzal, hogy személyesen is részt vehettem a szimpóziumban. Három dekortervet készítettem el, melyből kettőnek az ötlete a szimpózium alatt született meg. Gyökereim egy része Irakból származik, ezért szerettem volna egy Iszlám tradíciók Európai dekorativitás tematikájú szimpóziumon mezopotámiai jellegű tervet létrehozni. Az elsőt az ókori babiloni mondavilág ihlette meg. A nap-föld, férfinő princípiumok játszottak szerepet. A csészén Istar földanya látható, amint jellegzetes testtartásában búzakalászt tart a kezében, ezzel is jelképezvén a termékenység szimbólumát. Hajában félhold látható, mint az Innin-Astarte szobron, amit a Louvre-ban őriznek. Szemöldöke összeér, hisz keleten a szépségideált még manapság is ez jelképezi. Egy másik főistenséget Shemis-t (Shamash-t) a csészealjon ábrázoltam, mivel a nap sugarai jobban érvényesülnek ezen a felületen. Míg az első dekor az iszlám vallás előzményeit dolgozza fel, addig a másodikon már e vallás hatásai konkrétan kimutathatók. Ezt az iszlámot ábrázoló művészetből merítettem. A csészén található hold és a csillagok jellegzetesek a keleti művészetben, ezenkívül megtalálható rajta az ember, melynek belső csipkés vonalvezetése van. Úgy gondoltam, hogy a sötétkéktől eltérően világosabb kéket használok az aranyhoz, mivel ez a színskála új utakra is vezethet. Ez a szín a Lapis Lazuli, azaz ultramarin kék. Ez a csészeforma különbözik az előzőtől, hiszen nagyobb és öblösebb. A harmadik terv a tudás fáját jelképezi a kígyóval. A fa ágait kígyók ábrázolják. Két féle változatot készítettem, az egyik éjszakai, a másik egy nappali változat. Lásd hold és nap motívumok. Talán ez áll az én festészetemhez a legközelebb. Jelenlegi művészetemben nagy szerepet játszik a fa mint rejtett önarckép, vagy mint önálló lény. Kiváltságnak tartom, hogy részt vehettem ebben a projektben, amit ezúton szeretnék megköszönni.
Nagy Márta A szimpozion témájának megfelelően úgy gondolkodtam, a Zsolnay gyár hagyományaiban meglevő keleti motívumkincsre visszautalva, hogy ebben a hangulatban tervezek használati edényekre új motívumokat. Ezeket a meglévő keleties formavilágú 70-es, illetve a neutrálisan egyszerű, jól gyártható 100-as készlet különböző edénytípusaira képzeltem el. A dekorok máz alatti kézifestést igényelnek, színvilágukban a kobaltkék, bársonyos barna és az arany játsszák a főszerepet. Ez az eljárás magas technikai minőséget képvisel, mely a tervek különleges esztétikai megjelenésével és a kézi festés egyediségével párosulva elegáns megjelenést kölcsönöznek a tárgyaknak.
Ráthonyi Kinga Munkáim célja a kék mázalatti festés, mint az iszlám kerámia művészet illetve a távol-keleti kerámia így az európai kerámia gyökereihez való visszakanyarodás, újragondolás, s XXI.századi nyelven történő újrafogalmazás. Mindez a Zsolnay Gyár korábbi termékeinek motívumkincséből való kiindulással, illetve a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. jelenlegi nyersárujainak illetve technológiai lehetőségeinek felhasználásával.
Erdei Viktor A közel-keleti, arab formavilág és dekorkincs hosszú ideje szerves részét képezi a Zsolnay Gyár arculatának. Limitált szériás termékként jelenleg is jónéhány ilyen forma van gyártásban és forgalomban. Első témám tulajdonképpen a meglévő formapark néhány darabjának formai, illetve dekorációs letisztításáról, majd újraértékeléséről szólt. A kiválasztott formákra az eredeti dekoráció helyett egy markáns, és technológiai kivitelében is más alapszínt vittem fel, melyre jellegzetes keleti hangulatú virágmotívumok kerültek két féle arany kivitelben, aszimmetrikus kompozícióban, kinagyított részletekkel. A témát tovább folytatva a letisztítás addig a szintig jutott, hogy az adott tárgy külső felületén már máz sincs, ezáltal markánsan kiemelve a porcelán anyagszerűségét, finom rusztikusságát, és főleg a forma plasztikai értékeit, melyeket így nem tompít le a máz. Mindezek mellé szintén arany dekoráció került, mely mégis ritmust és hangsúlyt ad a tárgy bizonyos részeinek, és érdekesen hat a matt felületen, egyfajta minimál hangulatot keltve az autentikus formán. A második témámat az arab kerámiakultúrára szintén nagyon jellemző fali-csempék, falburkolatok világa, illetve a máz alatti kobaltos festés-technika ihlette. E téma lényege, hogy a kiégetett csempelapra szórópisztolyos megoldással sablonok segítségével vihetjük fel a kobaltos festéket, melyre egy transzparens türkiz máz kerül. Harmadik témám alapvetően formai jellegű: az arab világban szokás ajándékcsomagként csokoládét adni. Témám e funkciót, és az arab építészetre olya jellemző úgynevezett muqarnas építészeti megoldást ötvözi. Utóbbi lényege, hogy egy rendkívül bonyolult, de kifinomult geometria egy kisméretű fülkékből álló rendszert hoz létre, mely felbontja a burkolni kívánt pl. kapuzatot. E gondolatom célja egy cukorka, illetve csokoládé igényes ajándékozására szolgáló, a muqarnas formai megoldására épülő tál megtervezése volt, mely jó alapjául szolgál, és nagy variációs lehetőséget egy keleti hangulatú dekor elhelyezésére.
Fusz György A Zsolnay hagyományos mintakincsének felhasználása, új formában. A dekoratív jellegű plasztikák felületén megjelenő díszítések teljes spektrumában feldolgozzák a gyár korábbi és a jelenleg is használt dekorációs világát. A formák elszakadnak az ismertektől, de összhatásában, a technikát is beleszámítva egyértelműen utalnak a Zsolnay ismert hagyományokra.
Pál Zoltán Három különböző megközelítésben kerestem választ a 2013-as Zsolnay szimpózium feltett kérdésére. ( "meghívott szerzők adjanak kereskedelmi forgalomra képes javaslatokat, olyan új termékek gyártására, melyek egyik tartalmi jellemzője az iszlám kultúra megjelenítése,a Zsolnay technológia és hagyományok figyelembevételével." ) Hosszú évtizedek óta piaci siker 100-as forma, minimál beavatkozással, beformázás (gyártása technológiai átalakítást nem igényel) után az edény belső oldalának kézi munkával történő "amorfizálása" a keletkező felhőszerű negatív tér teljes felületű aranyozása, külső dekornak írott formába (nem az általunk használt számokkal) erős kaligrafikus gesztussal az arab 28-a számot javasoltam. Második termékjavaslatom egy új teáskészlet gyártása. Itt is a 28-s számból és a hold motívumból indítottam a tervezést, lévén ezek az arab kultúra ikonizáló elemei. Föld és hold egy sajátos együttállásával levezethető az aranymetszés végtelen szerkezete az "ARANYTOJÁS ", az így létrejött formát tengelyéből kimozdítottam,modellezés során egyéb, a formain túli, érzékeket jobban kiszolgáló értékek jelentek meg, a bögre visszahajló pereme erősíti koncentrálja az illatokat, növeli a teázás élvezetét. Harmadik kísérletemmel arra a dilemmára kerestem választ, miszerint a Zsolnay mostani termékszerkezete, nem illeszkedik a kortárs belsőépítészet, design trendekhez, ennek okán véleményem szerint elveszít egy meghatározó, hazai és nemzetközi piaci szeletet. 40cm-es fali váza (kis átalakítással többféle funkcióra is képes pld hangulati elem lehet mécsessel etc... ) dupla fallal, a külső fal az arab kultúrából vett geometrikus, csipkeszerű áttöréssel. ( A Zsolnay historizáló ciklusának egyik jellegzetessége). Mindhárom tervemmel figyelembe vettem a a felkérés tematikáját,törekedtem olyan "átírásokra "amelyek nem direktek, így a javasolt termékek piacképesek lehetnek a z európai és az arab kultúrtérben, piacon.
Ahmad Kanaan A nyelvi nehézségek miatt Ahmed Kanaan áttételesen kommentálta terveit. A két választott motívum közül a lovag fontos szerepet játszik munkáiban. Az utóbbi években több köztéri plasztikát is készített a lovag sziluettjére építve. A motívumot egy különleges, az arab világban tipikus építészeti elem, az épületek ablaknyílásainak lezárására szolgáló, áttört kerámia elem megtervezéséhez használta fel. Az áttört elemekből olyan térelválasztó-nyílászáró falazat készíthető, amely beengedi a levegő és a fényt, de megőrzi a belső terek intimitását. Másik terve egy csempe-relief, amely felületében és színeiben is rendkívül változatos falburkolattá építhető. Mindkét terv a Zsolnay Gyár pirogránit részlege számára készült, sorozatgyártásra alkalmas.
Összefoglalva az eredményeket, megállapítható, hogy a viszonylag rövid, de annál intenzívebb közös munka nagyon fontos eredményeket hozott. A program során számos olyan ötlet merült fel, amely a Zsolnay Gyár technológiai feltételrendszerét maximálisan figyelembe véve, bármelyik piacon sikeres termék lehet. Mindegyik résztvevő kollekciójában vannak ilyen tervek. Bebizonyosodott továbbá, hogy a három rendező partner képes a harmonikus együttműködésre, és ez az együttműködés további közös projektek megtervezését és sikeres lebonyolítását vetíti előre. Ugyancsak fontos eredmény, hogy a távolinak tűnő kultúrák egyáltalán nem távoliak. Az agyag az agyag, a gipsz az ugyanolyan gipsz Palesztinában is, mint Magyarországon. Pécs, 2013. október 17. Komor István projektvezető