Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet, 6344. Hajós, Rózsa u. 2. ZÁLOGHITELEZÉS ÜZLETSZABÁLYZATA Tevékenységi engedélyszám: PSZÁF EN-I-1411/2010. sz. határozat Kelte: 2010.11.08. Tevékenységi engedély meghosszabbítása: PSZÁF H-EN-I-1685/2012. határozattal Kelte: 2012.12.12 Jelen Üzletszabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága a 15/III//2010. számú határozatával elfogadta, hatályos a PSZÁF. jóváhagyó határozata alapján 2010.11.08. napjától. A tevékenységi engedély meghosszabbítva: 2012. december 12. napjától Az Igazgatóság felhatalmazza az ügyvezető-igazgatót, hogy a záloghitelezés ügyviteli szabályait meghatározza a korábban kiadott ügyviteli szabályok módosításával. Egységes szerkezetbe foglalt módosítások (módosítások dőlt betűkkel szedve): - 5/VII/2012. sz. igazgatósági határozatta elfogadva Kelt: Hajós, 2012. augusztus 28.. Földes Lajos igazgatóság elnöke 1
A Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) 3..(1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtása tevékenységi kör végzésére jogosult az ÁPTF 760/1997/F. számú határozata alapján. A pénzkölcsön nyújtása tevékenységi körön belül a Takarékszövetkezet zálogkölcsönzést (kézi zálogjog kikötésével történő kölcsönzés) is végez. A Takarékszövetkezet által az AVA-ZÁLOGHÁZ és Ékszer Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (6200. Kiskőrös, Petőfi tér 9. 1.em. 8.), mint pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő (a továbbiakban: megbízott) útján folytatott záloghitelezésre a jelen Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. (Jelen szabályzat nem érinti a PROVIZÓRIUM Záloghitelező, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (6300. Kalocsa, Foktői u. 68. Cégjegyzékszáma: 03-09-107741.) kiemelt közvetítőnek minősülő által folytatott záloghitelezési tevékenységet, melyre nézve külön üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak.) A zálogkölcsönzést a Takarékszövetkezet megbízásából a megbízott, mint pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult jogi személy végzi a PSZÁF engedélye, illetve meghosszabbító engedélye alapján (engedélyszám a címlapon feltüntetve). A zálogkölcsönzés helye: a megbízott bérleményét képező ingatlan, (a továbbiakban: zálogház) 6200. Kiskőrös, Petőfi tér 9. 1. em. 8. szám alatt. I. Időbeli hatály A szabályzat hatálya Jelen Üzletszabályzat a PSZÁF engedélye alapján 2010. november 08. napjától 2012. november 30-ig hatályos. Ezt követő időponttól a szabályzat rendelkezései a PSZÁF tevékenységi engedélyt meghosszabbító határozatának keltétől alkalmazandók. Személyi hatály A Szabályzat alkalmazásában szerződő felek: egyrészről a Takarékszövetkezet, mint zálogkölcsönt folyósító megbízó jogán a megbízott, másrészről bármely nagykorú természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél) akinek, vagy amelynek részére a Takarékszövetkezet megbízottja útján kölcsönt nyújt kézi zálogjog kikötésével. Zálogtárgyat zálogba adni, illetve kiváltani csak a fenti személyek jogosultak. Ittas, vagy egyéb állapota miatt nem beszámítható személyektől zálogtárgyat elfogadni nem szabad és részükre kiadni sem lehet. Ha alapos gyanú merül fel, hogy a zálogként felkínált tárgy bűncselekmény útján jutott az elzálogosító birtokába, az ügyfél és a zálogtárgy visszatartásával haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. Tárgyi hatály 2
A Szabályzat rendelkezéseit a kézi zálogjog kikötésével történő kölcsönnyújtásra kell alkalmazni. II. Titoktartás A Takarékszövetkezet, illetve megbízottja a zálogkölcsönzés során tudomására jutott minden olyan tényről, adatról, információról, megoldásról, amely a Hpt. 49.-50. -ai szerint üzleti titoknak, illetve banktitoknak minősül harmadik személyeknek felvilágosítást nem adhat csak a hivatkozott törvényben meghatározott esetekben és feltétellel. Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az Ügyfél, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható bank titokkört pontosan megjelölve közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratokba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a banktitok kiadására vonatkozó felhatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a takarékszövetkezettel megkötendő szerződés keretében adja meg, b) törvény (Hpt.) a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a takarékszövetkezet érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. III. A záloghitelezés folyamata A záloghitelezésnek minősül a zálogtárgy ellenében, rövid időre történő kölcsönnyújtás. 1. A zálogkölcsönzés feltételei: - A zálogtárgyak köre: = nemesfém ékszerek, nemesfém díszmű tárgyak = képzőművészeti alkotások = porcelán tárgyak - Zálogkölcsönzésből kizárt tárgyak: = tűzveszélyes és robbanásveszélyes tárgyak = vallási kegytárgyak = lőfegyverek, kivéve azok, amelyek már eredeti céljukra nem használhatók = olyan tárgyak, amelyekről a rajtuk levő jelzésből egyértelműen megállapítható, hogy az nem a zálogba adó tulajdona (pl: szálloda, honvédség, stb. tulajdona) = mindazon tárgyak, amelyek közforgalmát vagy kézi zálogként való elfogadását jogszabály tiltja. A kézizálogul el nem fogadható tárgyak felvételét meg kell tagadni. 3
2. A zálogkölcsön futamideje, az elzálogosítás időtartama: A zálogkölcsön futamideje legfeljebb 3 hónap, a türelmi idő a futamidő lejártát követő 15 nap. A futamidő a türelmi időn túl nem hosszabbítható meg. A türelmi idő lejártát követően a zálogtárgy feletti rendelkezési jogosultság a takarékszövetkezetet illeti meg. 3. A zálogkölcsön összege, kamatai, kezelési költsége: A zálogkölcsön összege legfeljebb adósonként a zálogtárgy becsértékének 65 %-a, minimum: 5.000,-Ft, maximum Ötszázezer forint. Ezen értékhatár felett kivételesen sor kerülhet kölcsön folyósítására a megbízó takarékszövetkezet külön írásbeli engedélye alapján. (Engedélyező fórum: ügyvezetés.) Az ügyleti kamat mértéke: Az ügyleti kamat havonta, minden megkezdett hónap után kerül felszámításra, melynek mindenkori mértékét a megbízottnál kifüggesztett Hirdetmény tartalmazza - figyelemmel a felszámítható THM maximumra is. Az ügyleti kamat mértéke az Üzletszabályzat 2012. évi módosításának időpontjában havi 1,955 %. A Hirdetmény szerinti kamatmérték minden naptári félév első napjától utolsó napjáig érvényes azzal, hogy ezen időintervallumban folyósított kölcsönök a teljes lejárati időn belül a Hirdetmény szerinti fix kamatlábbal kamatoznak. A hónapok fordulónapja a záloghitel folyósítása napjának megfelelő számozású naptári nap. Ha a fordulónap munkaszüneti napra esik, akkor a fordulónap a következő munkanap. A kamatszámítás módja: tőke x hónapok száma x % 100 Az egyszeri kezelési költség mértéke: a folyósított zálogkölcsön összegének 5,5, %-a. A számítás alapja: a folyósításra kerülő zálogkölcsön összege. A késedelmi kamat mértéke: A türelmi időre további évi 6 % mértékű késedelmi kamat kerül felszámításra. A késedelmi kamat alapja a megbízót megillető követelés teljes összege (tőke + ügyleti kamat ). A késedelmi kamatszámítás módja: tőke + ügyleti kamat x napok száma x % 360 Az ügyleti kamat, az egyszeri kezelési költség és a késedelmi kamat mértékét a takarékszövetkezet mindenkori Hirdetménye tartalmazza, melyet a zálogkölcsönzés számára nyitva álló helyiségben, ügyféltérben (zálogházban) ki kell függeszteni. Az egyszeri kezelési költség a zálogkölcsön folyósításakor egy összegben esedékes, a zálogkölcsön összege és a kamatok a kölcsön lejártakor válnak esedékessé. A zálogtárgy a zálogkölcsön összegének, ügyleti kamatának, esetleges késedelmi kamatának és az egyszeri kezelési költség összegének megfizetése esetén szolgáltatható ki. 4. A becsérték meghatározása: 4
A zálogtárgyként felajánlott tárgyak becsértékét szakképzett becsüs állapítja meg. A becsérték eltérhet a forgalmi értéktől. 5. A kézi zálogszerződés megkötése: 5.1. A pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályok A zálogház ügyintézője köteles az ügyfél vagy meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személy azonosítását elvégezni a pénzmosás megelőzéséről rendelkező 2007. évi CXXXVI. törvény és a zálogház pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályzatának rendelkezései alapján.: a) üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződés megkötésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. 5.2. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás, szerződéskötés A zálog-kölcsönnyújtást megelőzően a zálogház ügyintézője köteles az ügyfél részére tájékoztatást adni: o a cégnevéről, székhelyéről, és felügyeleti hatóságának megjelöléséről, o a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet, o arról, hogy kiemelt közvetítőként a megbízó nevében és javára jár el, a megbízó érdekeit képviseli, o arról, hogy a zálog-kölcsönszerződés megkötéséért közvetítői díjazásban részesül, továbbá o a zálogkölcsönzésre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a fogyasztói ügyfél részére a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (4..) szerinti adatokról. o arról, hogy mint zálogkölcsönzés megbízottként, illetve kiemelt közvetítőként való végzéséért, (a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért) kizárólag a takarékszövetkezettől, mint megbízótól jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a megbízott azon jogosultságát, hogy a zálogkölcsönt igénybe vevő ügyfél számára más a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel. A tájékoztatás történhet szóban, illetve írásbeli formában. 5.3. A zálogjegy 5
A vagyontárgyak elzálogosítását az erre a célra rendszeresített sorszámozott zálogjegy tanúsítja. A zálogjegy bemutatóra szóló okmány, (nem értékpapír) mintáját jelen szabályzat melléklete tartalmazza. A zálogjegy részei: - az úgynevezett zálogjegy - az igazoló szelvény - a raktárutalvány. A zálogjegyet az ügyfél/adós kapja meg, az igazolószelvény belső kezelési és ellenőrzési célt szolgál, a raktárutalvány a raktározásnál kerül felhasználásra. A zálogjegy tartalmazza: - a zálogkölcsönt nyújtó nevét és székhelyét és azt a tényt, hogy a takarékszövetkezet megbízásából annak ügynökeként jár el - a záloghitelt igénybevevő nevét és lakcímét 100.000.- Ft feletti kölcsön esetén - a zálogjegy sorszámát, - az elzálogosítás napját és a kölcsön lejáratának napját (év, hó, nap) - a zálogtárgy megnevezését (súly, méret, db-szám, állapot rögzítésével) - a zálogtárgy becsértékét, - a zálogkölcsön összegét számokkal és betűkkel kiírva, - a zálogfiók bélyegzőjét és a pénztáros kézjegyét. A zálogjegy hátoldalán az elzálogosítással kapcsolatos az ügyfelek számára legfontosabb tudnivalók szerepelnek. 5.4. A zálogtárgyak raktározása: A kézi zálogként elfogadott vagyontárgyak megőrzése a zálogházban erre a célra elkülönített raktárhelyiségben történik, amely a bankbiztonság általános feltételeinek megfelel. Ha a zálogtárgy a zálogkölcsön futamideje alatt bármely okból megsemmisül, elvész, vagy abban kár keletkezik, a megbízott a Zálogház az ügyféllel szemben felelősséggel tartozik, a felelősség mértéke a zálogtárgy becsértékéig terjed. 5.5. A zálogszerződés megszűnése: A zálog-kölcsönszerződés megszűnik a zálogtárgy futamidőn, illetve türelmi időn belüli kiváltása esetén, melynek során az adós köteles megfizetni a zálogkölcsön összegét és a kiváltásakor esedékes járulékait is. A türelmi idő elteltéig ki nem váltott zálogtárgyak feletti rendelkezési jog a türelmi idő lejártával átszáll a takarékszövetkezetre. A takarékszövetkezet intézkedik a ki nem váltott zálogtárgyak kényszerértékesítéséről. 5.6. A kényszerértékesítés folyamata: 6
A kényszerértékesítés módja: A kényszerértékesítést a megbízott végzi a takarékszövetkezet megbízása alapján. A kényszerértékesítést a zálogházi tevékenységtől elkülönítetten a zálogház bonyolítja le a zálogház helyiségében a zálogház saját üzletkörében. A kényszerértékesítés költsége: amennyiben ilyen jellegű költség felmerül, az a megbízottat terheli. Az ügyféllel történő elszámolás és az elszámolásért való felelősség: Amennyiben a zálogházi kényszerértékesítés bevétele a takarékszövetkezetet és a zálogfiókot megillető összes költséget (kölcsöntőke, kamatok, kez.ktg., áfa, stb.) meghaladja, úgy a többletérték az ügyfelet illeti meg az általános elévülési időn (5 év) belül. Az ügyféllel való elszámolásról a zálogházi megbízott a kényszerértékesítést követően legkésőbb 30 napon belül köteles ügyfelet írásban tájékoztatni. A tájékoztatásban az ügyfelet fel kell hívni az esetleges többletérték átvételére, illetve amennyiben a kényszerértékesítés bevétele nem éri el a teljes követelés összegét, úgy az ügyfelet az írásbeli értesítésben fel kell szólítani a hiányzó összeg megtérítésére. IV. Eljárás a zálogjegy elvesztése esetén Ha az ügyfél a zálogjegy nála levő példányát elveszti, illetve azt tőle ellopják, vagy más módon megsemmisül lehetősége van letiltási eljárást kezdeményezni. A letiltásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A zálogjegy, illetve zálogtárgy letiltása iránti kérelmet a zálogjegy utolsó jogszerű birtokosa terjesztheti elő. A letiltást (megsemmisítést) kérőnek személyi igazolvánnyal kell igazolnia magát, egyúttal a zálogjegy adatairól és a zálogtárgyról olyan tájékoztatást kell adnia, amely a zálogtárgy minden kétséget kizáró felismeréséhez, pontos azonosításához szükséges. Amennyiben az ügyfél által közölt adatok nem alkalmasak a zálogjegy és a zálogtárgy azonosítására, az ügyfél kérelmét el kell utasítani. A letiltási jegyzőkönyvet a bejelentővel alá kell íratni. A letiltás időtartama: egy hónap. A letiltást kérő személyt tájékoztatni kell a letiltás időtartamának lejártáról és arról, hogy a letiltási idő lejártát követő 15 napon belül jelentkezhet a zálogtárgy kiváltásáért. Abban az esetben, ha az ügyfél a zálogjegyet vásárlás, ajándékozás, vagy egyéb jogszerű módon szerezte meg és a zálogtárgyat nem tudja azonosítani, az ügyfelet fel kell hívni arra, hogy az elzálogosítóval együtt jelenjen meg, ellenkező esetben a letiltási eljárás nem indítható meg. A letiltási eljárás alá vont zálogjegyről a zálogház hirdetményt bocsát ki, amelyben a zálogjegy számának és kiállítási helyének, időpontjának közlésével a zálogjegy birtokosát felhívja, hogy a kifüggesztéstől számított egy hónapon belül a zálogjegyet mutassa be, ellenkező esetben a határidő eltelte után a zálogház a zálogjegyet semmisnek fogja tekinteni. 7
A hirdetményt a zálogfiókban jól látható helyen, egy hónapon át ki kell függeszteni. A határidő eltelte után a zálogház a hirdetményt bevonja a bevonás napjának a hirdetményen való megjelölésével. Ha a letiltási eljárás alatt zálogjegyet szolgáltatnak be és arra a találó, illetve a beszolgáltató nem tart igényt, azt átvételi elismervénnyel a zálogház átveszi, és a letiltást kezdeményező részére az eredeti zálogjegyet kiadja az eljárás megszüntetésével. Ha a zálogjegyet beszolgáltató a zálogjegyre igényt tart közölni kell vele a letiltási eljárás tényét. A letiltást kérelmező és a zálogjegy bemutatója egyezséget köthetnek. Az írásba foglalt egyezséget a zálogháznál le kell adni és a zálogtárgyat az egyezségben megjelölt félnek ki kell adni a letiltási eljárás megszüntetésével. Ha a letiltási idő elteltéig a felek nem tudnak megegyezni és per sem indul, a letiltást kérelmezőt értesíti a zálogház, hogy a letiltási határidő elteltével az eljárás megszűntetésével a zálogjegyet a bemutatónak ki fogja adni. Amennyiben az ügyfél a letiltás lejártát követő 15 napon belül nem jelentkezik a zálogtárgy kiváltásáért, a zálogház a letiltási eljárást megszünteti. Hatóságtól érkező írásbeli letiltások esetén a zálogjegyet bemutató személytől a zálogjegy elismervény ellenében bevonásra kerül a bemutató személyazonosságának rögzítése mellett. Az ügyféllel közli a zálogház, hogy a további tennivalókról értesítést fog kapni. A hatóságilag letiltott zálogtételek esetén a hatóság letiltás alóli feloldását tartalmazó jogerős határozata esetén lehet a zálogtárgyat a határozatban megjelölt személy részére kiadni. V. Eljárás a zálogtárgy zár alá vétele esetén Zár alá vétel: A zár alá vétel vagyontárgy és vagyoni jog feletti rendelkezési jog felfüggesztését jelenti, melyet bíróság rendelhet el. Zár alá vétel elrendelhető arra a vagyontárgyra is, amelyet nem a büntető eljárás alá vont személy (terhelt) birtokol. A zár alá vételről, illetve annak feloldásáról a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet értesíti az azt elrendelő hatóság. A zár alá vételről részletesen a büntető törvénykönyvről szóló 1998. évi XIX. tv (Btk) 159. -a rendelkezik. Biztosítási intézkedés: Vagyontárgyra elrendelt biztosítási intézkedés a zár alá vétel érdekében annak ideiglenes megakadályozása, hogy a büntető eljárás alá vont terhelt vagy más érdekelt a vagyontárgya feletti rendelkezési jogát gyakorolja. Az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság biztosítási intézkedést alkalmazhat, ha a terhelt vagyona elrejtését, rendelkezési jogának átruházását, elidegenítését vagy megterhelését megkísérli, illetőleg ha ez megalapozottan feltehető. Biztosítási intézkedésként a nyomozó hatóság, illetve az ügyész a vagyontárgyat lefoglalja. 8
A biztosítási intézkedés alkalmazható más olyan személlyel szemben is, aki a terhelttel - a dolog elrejtése, rendelkezési jogának átruházása, elidegenítésének megkísérlése céljából - kapcsolatot tart, vagy megalapozottan feltehető, hogy kapcsolatba lép. A biztosítási intézkedés nyilvántartásba vételét követően a biztosítási intézkedést elszenvedő a rendelkezési jog átmeneti jellegű korlátozását tűrni köteles. A biztosítási intézkedésről részletesen a büntető törvénykönyvről szóló 1998. évi XIX. tv (Btk) 160. -a rendelkezik. A nyomozó hatóság, az ügyész gazdálkodó szervezeteket is megkereshet a terhelt vagyonának zárolása és a biztosítási intézkedés nyilvántartásba vétele céljából. A zár alá vételt, illetve biztosítási intézkedést elrendelő hatóság megkeresése esetén mind a megkeresést, mind a - birtokába szabályszerűen került - zárolt, illetve biztosítási intézkedés hatálya alá vont zálogtárgyat a zálogház köteles haladéktalanul nyilvántartásba venni és gondoskodni a zálogtárgy zárolásáról, és ennek megtörténtéről a megkeresést intéző hatóságot tájékoztatni. A zálogház a lefoglalt zálogtárgyat a lefoglalás feloldásáig nem jogosult a zálogjegy bemutatójának kiszolgáltatni. VI. A zálogház felelőssége A zálogkölcsönzés során a zálogházi által közreműködőként igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy által az ügyfeleknek okozott kárért az ügyfelek felé a megbízó takarékszövetkezet tartozik felelősséggel. VII. Ügyfélpanaszok A zálogkölcsönzés során felmerülő ügyfélpanaszokat a zálogházhoz kell bejelenteni levélben, telefax útján, telefonon, elektronikus úton, írásban (nyomtatvány, vásárlók könyve, stb.), személyesen, illetve szóban, de levélben és telefonon mindenféleképpen az alábbi elérhetőségeken: levélcím: 6200. Kiskőrös, Petőfi Sándor tér 9.1/8. telefon: 06-30/239-68-37 telefax: 06-78/415-345 e-mail: andrea777@freemail.hu A panasz bejelenthető a takarékszövetkezethez, mint megbízóhoz is az alábbi elérhetőségeken: levélcím: 6344 Hajós, Rózsa u. 2. telefon: 78/404-394, 78/404-536 telefax: 78/404-394 e-mail: tkszhajós@t-online.hu A panaszbejelentésnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmazni: - panaszos neve, - panaszos állandó lakcíme/ levelezési címe/ e-mail címe / telefonszáma 9
- a panaszos értesítésének módja - bejelentéssel/panasszal érintett termék, egyéb hivatkozási szám - a panasz leírása, oka - a panaszos igénye - a panasz bejelentésének időpontja - az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata, mely a panasz elbírálásához szükséges A panasz elbírálására a zálogház jogosult. Az ügyfél által tett panaszügy iratait tájékoztatás céljából a megbízott továbbítja a megbízó takarékszövetkezethez. Ha a panaszt a takarékszövetkezetnél nyújtották be, úgy az, tájékoztatás céljából továbbítja a megbízott részére, ez esetben a panasz elbírálására a takarékszövetkezet ügyvezető-igazgatója jogosult. A Zálogház/Takarékszövetkezet az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését (beérkezését) követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek kivéve, ha a panaszos panaszát személyesen jelenti be és a Zálogház/Takarészövetkezet az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. Ha a határidőt valamilyen ok miatt meg kell hosszabbítani, erről tájékoztatni kell az ügyfelet az indok pontos megjelölésével. A panasz kivizsgálásáért az ügyféllel szemben külön díj nem számítható fel. A panasz elutasítása, vagy a 30 napos válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi testülethez, hatósághoz fordulhat: a) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez - fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése céljából Levelezési cím: 1534. Budapest, BKKP. Pf. 777. tel: 061-4899-100. e-mail cím: ügyfelszolgalat@pszaf.hu b) a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez - a zálogszerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén A Pénzügyi Békéltető Testület a Felügyelet által működtetett szakmailag független testület, melynek hatáskörébe tartozik a fogyasztói ügyfél és a Zálogház között a kézi zálogszerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita (pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a Zálogháznál/Takarékszövetkezetnél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Leve1ezési cím: 1525. Budapest, BKKP Pf.172. tel: 061-4899-100. e-mail cím: pbt@pszaf.hu 10
c) Bírósági eljárás indítható keresettel a Polgári perrendtartás (1952. évi III. törvény) az illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróság előtt. A b) és c) pont szerint eljárások közül az ügyfél bármelyik fórumot igénybe veheti döntése szerint. A bíróság eljárása a békéltető testület eljárása nélkül is bármikor igénybe vehető, mint önálló igényérvényesítés. Melléklet: panaszbejelentő nyomtatvány 11