Monitoring jelentés 2007 Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117
Leányvári löszvölgy 2 Botanikai jelentés 3 Egyenesszárnyúak 5 Előzetes rovartani adatok 17 Nagydorogi Szenes legelő 20 Botanikai jelentés 21 Előzetes rovartani adatok 24 Barcsi borókás 28 Botanikai jelentés 29 Tószegi legelő 31 Botanikai jelentés 32 Egyenesszárnyúak 34 Puhatestűek 35 Bogarak I. 49 Bogarak II. 53 Vértesboglári gyepek 55 Botanikai jelentés 56 Pókok 58 Hangyák 71 Belső-bárándi tátorjános 75 Botanikai jelentés 76 Pókok 78 Egyenesszárnyúak 96 Puhatestűek 101 Bogarak. 118 1
Leányvári löszvölgy 2
Research Report 2007 Horváth András Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary LIFE 05NAT/HU/000117 project Leányvári-völgy project site 1. Research activities: 10 May 8 June 20 June 24 June 14 July floristic data recording floristic data recording floristic data recording micro- and macrocoenological data recording floristic data recording Results: 8 macrocoenological releves in 2m x 2m quadrats 4 short microcoenological transect (each is 4 m long and consists of 80 microquadrats) floristic data for managed and control stands Other activities: Consultation with colleagues attended to monitoring researches of LIFE project (13 April) A scientific publication as a book chapter that refers the LIFE project (attached as pdf file): VIRÁGH K. HORVÁTH A. BARTHA S. SOMODI I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Kutatás, oktatás, értékteremtés (ed.: MOLNÁR E.). MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 89-110. A scientific book that refers the LIFE project (first chapter has been attached as pdf file): HORVÁTH A. SZITÁR K. (szerk.) 2007: Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 240. Contributions to an oral presentation about the microcoenological monitoring methods: BARTHA S. HORVÁTH A. TÜRKE I. VIRÁGH K. MOLNÁR E. ILLYÉS E. 2006: Mikrocönológiai monitorozás - módszertani vizsgálatok. MBT Botanikai Szakosztályának 1422. ülése, Budapest. Contributions to two oral presentation (in an international congress) about the microcoenological monitoring methods: BARTHA, S. HORVÁTH, A. VIRÁGH, K. 2007: Monitoring fine-scale patterns in grasslands with minimum sampling efforts. Oral presentation at the "Monitoring the effectiveness of nature conservation" Conference, Birmensdorf, Switzerland.; VIRÁGH, K. HORVÁTH, A. BARTHA, S. SOMODI, I. 2007: A multiscale methodological approach novel in monitoring the effectiveness of grassland management. Oral presentation at the "Monitoring the effectiveness of nature conservation" Conference, Birmensdorf, Switzerland. 3
2. Trends in values of indicator variables Using our previous and recent data from managed and control stands of Belsőbáránd LIFE project site and other sites, we evaluated the effects of degradation on compositional structure of wooded steppe meadows applying information statistical method (cf. publication cited above). We could reveal that spatial organization is stronger in the degraded stands, but the complexity is much lower in disturbed stands. In the coenostate space of two information statistical variables (florula diversity and associatum), the range given by the samples from intact stands can serve as a reference variability range (cf. publication cited above). This monitoring method will help us to detect the effects of treatments much earlier than traditional measures or field experience would, and to evaluate management before changes on community structure become irreversible. However, because of yearly variation of compositional and structural characteristics of studied grassland, we can evaluate real trends in three or five years time after a treatment. 3. Notes The photo at right shows a burned loess grassland stand, while the other one at left illustrates a not burned stand in Leányvári-völgy project site, in 2007: 4
Egyenesszárnyú-rovar együttesek monitorozása a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén 2006-ban Kutatási jelentés Készítette: PS-AP Bt. 2006 5
Bevezetés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság felkérésére a 2006. év folyamán a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) által kijelölt lokalitásokban és élőhely típusokhoz kapcsolódóan végeztük az egyenesszárnyú rovarok (Orthoptera) közösség szintű monitorozását. Anyag és módszer A fűhálós mintavételeket a protokoll szerint előre kimért 10x10 méteres kvadrátokban végeztük. Kvadrátonként 300 fűháló-csapással gyűjtöttük az egyenesszárnyúakat 40 cm átmérőjű fűhálóval. A fűhálós mintavételek során begyűjtött példányokat élve meghatározás után az élőhelyen szabadon eresztettük, és ugyanezt tettük a kiegészítő egyelés során talált példányokkal is. Mindezt hang alapján történő jelenlét detektálással egészítettük ki. Eredmények A mintavétel eredményeit az élőhelyek/mintavételi kvadrátok rövid szöveges leírása után táblázatos formában közöljük a protokoll kívánalmainak megfelelően. A fűhálózásos alapmintavétel mennyiségi adatait és az egyelés illetve akusztikus detektálás kiegészítő adatait mintavételi kvadrátonként külön táblázatokban (lásd: 1-8. táblázat), míg az élőhelyekre vonatkozó adatokat egy közös táblázatban összesítettük (lásd: 9. táblázat). Az egyes kvadrátok fényképei (1-8. fényképek) a mintavételi helyszínek pontosabb azonosítását segítik. A helyek leírásai mellett közöljük a kvadrátok kijelölésének alapjául szolgáló földrajzi koordinátákat is. Dunaföldvár, Leányvári-völgy: helyenkén bokrosodó, többnyire zárt löszpusztagyep a völgy keleties kitettségű nyugati oldalának középső, és északi harmadában. A mintavételi kvadrátokat oldaluk szerint nagyjából észak-dél, kelet-nyugat tájolásban fektettük le. A kvadrátok elhelyezkedése a mintavételi területen a 2. ábrán látható. 6
-2/1. kvadrát Leírás: Majdnem zárt, alacsony löszgyep a völgy középső harmadában (5. fénykép) kb. 15º-os keleti kitettségű lejtőn. A 10x10m-es mintavételi kvadrát délnyugati sarkának koordinátái: É.SZ. 46º 43,094' K.H. 18º 51,802'. mv. hely Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 1. kvadrát mv. időpontja 2006.06.23. 11 50 h 2006.08.11. 13 30 h 2006.09.30. 13 30 h faj neve L e/a L e/a L e/a Phaneroptera falcata 1 2 1 Poecilimon intermedius 10 Leptophyes albovittata 1 Metrioptera bicolor 4 Conocephalus discolor 1 Oecanthus pellucens 1 Tetrix nutans 1 2 3 Tetrix subulata 3 1 Stenobothrus crassipes 9 8 1 Stenobothrus lineatus 1 2 Stenobothrus nigromaculatus 1 Omocestus haemorrhoidalis 4 3 2 1 Chorthippus mollis 10 14 Chorthippus brunneus + 4 Chorthippus parallelus 7 7 1 Euchorthippus declivus 2 Euchorthippus pulvinatus 1 Phaneroptera sp. 14 Tetrix sp. 4 Stenobothrus sp. 7 Omocestus sp. 6 Chorthippus sp. 18 35 Euchorthippus sp. 14 5. Táblázat. A Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 1. kvadrát 2006 évi mintavételeinek eredménye (L: lárvák, e-a: egyelés és akusztikus detektálás esetleges kiegészítő eredménye). 7
-2/2. kvadrát Leírás: Zárt löszgyep a völgy középső harmadában, kb. 15º-os keleti lejtőn (6. fénykép). A 10x10m-es mintavételi kvadrát délnyugati sarkának koordinátái: É.SZ. 46º 43,135' K.H. 18º 51,798'. mv. hely Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 2. kvadrát mv. időpontja 2006.06.23. 12 25 h 2006.08.11. 14h 2006.09.30. 13 55 h faj neve L e/a L e/a L e/a Metrioptera bicolor 9 1 Stenobothrus crassipes 1 1 1 Stenobothrus lineatus 1 Omocestus haemorrhoidalis 2 1 Chorthippus mollis 7 7 Chorthippus brunneus 1 Chorthippus parallelus 10 11 2 Phaneroptera sp. 27 Stenobothrus sp. 3 Omocestus sp. 5 Chorthippus sp. 23 25 Euchorthippus sp. 1 6. Táblázat. A Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 2. kvadrát 2006 évi mintavételeinek eredménye (L: lárvák, e-a: egyelés és akusztikus detektálás esetleges kiegészítő eredménye). 8
-2/3. kvadrát Leírás: Zárt, kissé zavart, siskanádas löszgyep kisebb bokrokkal a völgy hátsó harmadában, kb. 12º-os keleti lejtőn (7. fénykép). A 10x10m-es mintavételi kvadrát délnyugati sarkának koordinátái: É.SZ. 46º 43,201' K.H. 18º 51,783'. mv. hely Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 3. kvadrát mv. időpontja 2006.06.23. 13h 2006.08.11. 14 30 h 2006.09.30. 14 20 h faj neve L e/a L e/a L e/a Poecilimon intermedius 1 Leptophyes albovittata 2 Tettigonia viridissima 1 Metrioptera bicolor 6 Oecanthus pellucens 5 4 Tetrix subulata 1 Calliptamus italicus 1 2 Stenobothrus crassipes 1 Stenobothrus lineatus 1 2 2 Chorthippus mollis 6 11 Chorthippus parallelus 13 11 2 2 Chorthippus dorsatus 2 1 Phaneroptera sp. 16 Stenobothrus sp. 10 Omocestus sp. 3 Chorthippus sp. 35 19 Euchorthippus sp. 6 7. Táblázat. A Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 3. kvadrát 2006 évi mintavételeinek eredménye (L: lárvák, e-a: egyelés és akusztikus detektálás esetleges kiegészítő eredménye). 9
-2/4. kvadrát Leírás: Zárt, viszonylag alacsony alsó gyepszintű löszgyep kisebb bokrokkal a völgy hátsó harmadában, kb. 10-12º-os keleti lejtőn (8. fénykép). A 10x10m-es mintavételi kvadrát délnyugati sarkának koordinátái: É.SZ. 46º 43,252' K.H. 18º 25,951'. mv. hely Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 4. kvadrát mv. időpontja 2006.06.23. 13 35 h 2006.08.11. 15h 2006.09.30. 14 45 h faj neve L e/a L e/a L e/a Phaneroptera falcata 2 2 Metrioptera bicolor 1 5 1 1 Oecanthus pellucens 4 6 7 1 Stenobothrus crassipes 3 5 1 Stenobothrus lineatus 2 Chorthippus mollis 1 4 6 Chorthippus brunneus + Chorthippus parallelus 7 3 1 Chorthippus dorsatus 1 1 Euchorthippus declivus 1 Phaneroptera sp. 18 1 Stenobothrus sp. 17 Omocestus sp. 3 Chorthippus sp. 14 15 Euchorthippus sp. 3 8. Táblázat. A Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 4. kvadrát 2006 évi mintavételeinek eredménye (L: lárvák, e-a: egyelés és akusztikus detektálás esetleges kiegészítő eredménye). 10
mv. időpont habitat-folt méret (ha izolált) Orth. denzitás gyepszint magasság(ok) borítás egyszikű arány kétszikű arány Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 1. kvadrát 2006.06.23. - 2-4/m 2 10-35 (45)cm 90-100% 40% 60% 2006.08.11. 2-3/m 2 15-30 45cm 95-100% 60% 40% 2006.09.30. 0,5-1/m 2 20-40 50cm 95-100% 70% 30% Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 2. kvadrát 2006.06.23. - 2-3/m 2 20-60cm 95-100% 35% 65% 2006.08.11. 0,5-1/m 2 20-40cm 95-100% 60% 40% 2006.09.30. 0,2-0,3/m 2 25-40cm 95-100% 70% 30% Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 3. kvadrát 2006.06.23. - 1,5-2,5/m 2 25-60-90cm 100% 40% 60% 2006.08.11. 1-1,5/m 2 20-50 60cm 100% 40% 60% 2006.09.30. 0,4-0,6/m 2 20-30 40-60cm 90-100% 65% 35% Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 4. kvadrát 2006.06.23. - 1-2/m 2 15-30 65cm 95% 60% 40% 2006.08.11. 1-2/m 2 25-40 55cm 100% 65% 35% 2006.09.30. 0,3-0,6/m 2 20-30 40-50cm 95-100% 75% 25% 9. Táblázat. A 2006 évi mintavételek során felvett élőhelyi adatok mintavételi kvadrátonként. Az adatok átlagos, becsült értékek. 11
Dunaföldvár/ Leányvári-völgy faj neve mintav. időp. 6.23. 8.11. 9.30. Phaneroptera falcata + + Phaneroptera nana Phaneroptera sp. + Poecilimon intermedius + Leptophyes albovittata + Platycleis albopunctata Pterolepis germanica Tettigonia viridissima + Metrioptera bicolor + + Saga pedo Conocephalus discolor + Oecanthus pellucens + + Tetrix nutans + + Tetrix subulata + + Tetrix sp. + Pezotettix giornae Calliptamus italicus + + Oedipoda caerulescens Stenobothrus crassipes + + Stenobothrus lineatus + + Stenobothrus nigromaculatus + Stenobothrus sp. + Omocestus haemorrhoidalis + + Omocestus sp. + + Chorthippus biguttulus Chorthippus brunneus + + Chorthippus mollis + + Chorthippus dorsatus + + Chorthippus parallelus + + Chorthippus sp. + + Euchorthippus declivus + + Euchorthippus pulvinatus + Euchorthippus sp. + össz fajszám 20 10. Táblázat. A mintavételi helyekre összesített Orthoptera fajegyüttesek a 2006 évi mintavételek időpontjaiban DDNPI területén. A félkövérrel szedett fajok védettek. 12
Rövid értékelés A dél-mezőföldi Leányvári-völgy löszpusztagyepje fajgazdag egyenesszárnyú együttesnek ad otthont. A négy kvadrátban gyűjtött fűhálós minták (649 példány) és a kiegészítő észlelések alapján négyzetenként 9-17, átlagosan 13 fajt, mindösszesen 20 fajt tartalmazó, fajgazdag Orthoptera együttest találtunk. Az egyedsűrűség értékek a június végi négyzetméterenkénti 1-4 példányról szeptember végére 0,2-1 példányra csökkentek. A területen összesen egy védett fajt, a kis termetű, röpképtelen, parthenogenetikus szaporodású keleti pókszöcskét (Poecilimon intermedius) sikerült kimutatni, amely utóbbi 30 évben ezen kívül az csak a Sajó-völgyből került elő. A faj itteni megtalálásakor észlelt kis populációhoz képest a völgy középső harmadában és északi vége felé viszonylag nagy egyedszámban volt található. 13
Képes melléklet 2. Ábra. A mintavételi kvadrátok (1-4) elhelyezkedése a dunaföldvári Leányvári-völgyben 2006-ban. 5. Fénykép. A Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 1. kvadrát az első mintavételkor 2006-ban. 14
6. Fénykép. A Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 2. kvadrát az első mintavételkor 2006-ban. 7. Fénykép. A Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 3. kvadrát az első mintavételkor 2006-ban. 15
8. Fénykép. A Dunaföldvár/ Leányvári-völgy/ 4. kvadrát az első mintavételkor 2006-ban. 16
Előzetes adatok a bölcskei Leányvári-völgy rovarfaunájához Somay László 2008. 17
Bevezetés A Mezőföld zoológiai kutatottsága sajnálatos módon az ország többi területéhez képest elmaradott. A terület nagy részéről mindössze szórványos adatok állnak rendelkezésre. Ennek oka az lehet, hogy már igen hosszú ideje kultúrtáj, és csak itt-ott találunk többé-kevésbé természetes fel nem tört területeket. A következőkben rövid áttekintést adok a Mezőföld területéről vagy ahhoz is kapcsolódóan megjelent faunisztikai forrásmunkákról. Az 1870-80-as években Kalocsán, az érseki székhelyen működő jezsuita gimnázium tanárai kutatták a térség flóráját (Menyhárt, 1877) és faunáját. Ennek kapcsán a Duna túlsó partján is járván, elsősorban Paks és Dunakömlőd környékén, de néha még távolabb is elkalandozva, a homok és löszterületek bogárfaunájáról is közölnek fajokat (Speiser, 1883, 1893). Alig valamivel később, a löszterület egy másik szegletén, a Tolnai-hegyhát és a Mezőföld határán fekvő Simontornyán folytatta Pillich Ferenc patikus szerteágazó rovartani gyűjtőmunkáját. A több mint egy évtizeden át folyó kutatás Simontornyát rovartani szempontból az ország egyik legjobban kikutatott vidékévé tette. Pillich eredményeiről több közleményben is beszámolt, majd faunisztikai adatainak összegzéseként, saját költségén kiadta a máig fontos forrásmunkaként számontartott könyvét (Pillich, 1914). Ezt követően sokáig csak egy-egy szórvány adat bukkan fel a Mezőföld területéről, melyek az egyes rovarcsoportok lelőhelyadatainak lajstromba vételével kerülnek publikálásra. Ilyen adatokat találunk például Kovács Lajos klasszikus nagylepke-faunisztikai szintézisében (Kovács 1953, 1956), majd később az egyes bogár- és hártyásszárnyú családok lelőhelyadatait taglaló tanulmányokban is. Ezen adatoknak összegyűjtése fontos alapul szolgálna minden további mezőföldi kutatás számára. 1959-ben jelent meg a földrajzi monográfiák sorozatában "A Mezőföld természeti földrajza", melyben az állatvilágról Loksa Imre közöl rövid összefoglalást (Loksa, 1959). Ő is a terület kikutatatlanságát hangsúlyozza, majd felvázolja a terület állatföldrajzi képét, a rendelkezésre álló adatok alapján. A mezőföldi nagylepke-fauna első összefoglalását Szeőke Kálmán készítette el, aki a növényvédelmi fénycsapda-hálózat fejér megyei anyagát dolgozta fel (Szeőke, 1978). A első hazai nemzeti parkok megalakulásakor a zoológusok figyelme elsősorban azok faunisztikai feltárására irányul. Ezen természetvédelmi célú kutatások rengeteg adattal járulnak hozzá Magyarország faunájának ismeretéhez. A dél-mezőföldi homokpuszták állatvilága különösképpen a Kiskunsági Nemzeti Park homokterületeinek faunájával mutat sok hasonlóságot. A mezőföldi természetvédelmi területek is ekkortájt kezdtek el megalakulni, első körben 1975-ben, majd egy második hullámban 1987-ben. A tolnai Mezőföld védett és védelemre javasolt területeinek természeti értékeit Kalotás (é.n.) tekinti át. Ezt követően a Farkas (1992) közöl értékes adatokat két ide tartozó védett terület, a németkéri Látó-hegy és a kistápéi láprétek nappali lepke faunájához. Ugyanebben az évben jelenik meg Fazekas (1992) könyve Tolna megye nappali lepkéiről, ebben szintén találunk mezőföldi adatokat is. Az utóbbi időben a velencei táj és a Sárvíz menti szikesek lepkefaunájáról is jelentek meg közlemények (Petrich, 2001a, 2001b). 18
A bölcskei Leányvári-völgy A terület védetté nyilvánítására a tátorján 80-as években történt felfedezését követően került sor. A terepadottságok miatt megmaradt löszgyepek a tátorján mellett sok más értékes löszpusztai növényfajt megőriztek. A löszvölgyben zoológiai kutatások alig folytak, és csak kisszámú faunisztikai adat ismert innét. Jelentős felfedezés volt az országosan ritka keleti pókszöcske (Poecilimon intermedius) itteni előfordulása. A kutatás szempontjából említést érdemelnek még a bölcskei honismereti táborok, melyek során lepkészeti gyűjtések is folytak. Ezek pontos ideje és helyszíne nem derül ki a közölt listából, de mindenképpen a környékbeli löszgyepeket érinti, valószínűsíthetően a Leányvári-völgyet is. A lista online is elérhető (Szeőke, 1994). A szántók közé szorult Leányvári-völgy, illetve kiemelkedő zoológiai értéke a keleti pókszöcske (Poecilimon intermedius). Összefoglalás Az előzetes terepbejárások alkalmából és az eddig rendelkezésre álló adatokból kiderül, hogy mindkét terület faunája értékes, további kutatásra feltétlenül érdemes. A projekt keretében célzott vizsgálatokat kell a továbbiakban folytatni, lehetőség szerint minél több állatcsoportra. 19
Nagydorogi Szenes legelő 20
Report 2007 Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary Registration number: LIFE 05NAT/HU/000117 Compiled by Rebeka Szabó 20. December 2007. Nagydorogi Szenes-legelő study site 1. Activities: 12. April: Spring status survey. 23. May: Setting up of a new seeding experiment with the propagule of Stipa borysthenica, characteristic specialist species of the sandy grassland. 12, 13. June: Field sampling with phytocoenological relevés of 2 by 2 meters, and recording lineas inside and outside of the exclusions. 14. September: Status survey Results: - 30 phytocoenological relevés of 2 by 2 meters - 6 relevés of the grazing exclusion and control quadrats - 6, 3-meter-long micro-linea with 5 by 5 centimetres cell size Other activites: 13. April: LIFE monitoring workshop with the zoologists 30-31. March: Participation on the 4 th Hungarian Conservation Biology conference with the topic: Protection of the Hungarian Grasslands: Research, Management, Reconstruction and Husbandry, Tokaj, Hungary. - Oral presentation. 8-11. July: Participation in the 25 th IALE Landscape Ecology Congress in Wageningen, The Netherlands. - Poster presentation of the LIFE Nature project. 2. Changes in the indicator variables Introduction As the setting up of the mangement actions and the baseline survey took place in 2006, we have only one year of grassland management, which cannot result in clear botanical differences or trends. Moreover, the very different weather of the starting (extremely wet and cool year and mild winter without precipitation) and the second year (after the dry and mild winter a very hot summer up to July) masks the possible effects of the treatments. The experimental areas on the ex-arable field are particularly sensitive to the weather fluctuations, 21
as their vegetation is dynamically changing and developing year by year. For this reason no statistical analysis could be made on the data, but rough results can be shown based on my two years experience on the site and using my expert knowledge. Methods and site description The Nagydorogi Szenes-legelő site can be devided to 3 different parts according to their history and abiotic conditions. 1. Ex-arable field on a sandy hill, abandoned in 2001, sown by a commercial seedmixture. The treatment is mowing and slight grazing by sheep, which is monitored by a 12 x 12 m treatment exclusion quadrat. The grazing is quite incidental because of some alfalfa growing on the area, that can be dangerous for the sheep. 2. Ex-arable field on a sandy lowland, abandoned in 2001, sown by a commercial seedmixture. The treatment is mowing and grazing by sheep, which is monitored by a 12 x 12 m treatment exclusion quadrat. 3. Closed sandy grassland, managed by sheep grazing, monitored by a 12 x 12 m grazing exclusion quadrat. Rough results (Table 1.) 1. The sandy hill area was dominated by annual disturbance tolerant species both in 2006 and 2007. However, after one year a considerable change can be seen in the dominance pattern and litter accumulation of the exclusion quadrat. The general dominance of Trifolium arvense (which has been sown in 2001 and used as fodder) decreased in the exclusion quadrat, and the cover of Conyza canadensis (weed, grazed by sheep rather when it s young) increased. 2. The extreme abundance of grasses (mainly Dactylis glomerata) characterized the sandy lowland area in 2006, the average height of the grassland exceeded 1 m. Due to the arid weather of the following year, the biomass production of the grasses was much less, and the cover of the herbs relatively increased in 2007. In the exclusion quadrat a dense and thick litter layer could be observed, and the cover of standing litter was also considerable. The number of species was lower in the exclusion quadrat, but more time and data is needed for the analysis of the species composition. 3. The closed sandy grassland was dominated by it s usual characteristic species, but disturbance tolerant species were also present already in the first year of the project. As this is a natural habitat, the species composition did not change considerably in one year. However, as a result of grazing exclusion, the cover of standing litter and the grass height increased. % average cover in 2007 1. Sandy hill Vascular plant Litter Standing litter 2006 Starting 70 45 0 2007 Exclusion 60 55 8 22
2. Sandy lowland 3. Closed grassland 2007 Treated 85 40 0 2006 Starting 80 95 0 2007 Exclusion 90 95 20 2007 Treated 80 90 0 2006 Starting 100 70 0 2007 Exclusion 100 100 5 2007 Treated 100 90 0.1 Table 1. Comparison of the average cover values on the three different parts of Szenes legelő. 3. Comments A process of litter accumulation has started in all areas due to the management exclusion. The slight changes in the species composition are more detectable on the ex-arable fields, as their vegetation is continuously changing during the process of secondary succession, thus it has a much smaller resistance to the outside effects or disturbances (weather, treatments, etc). We are expecting decreasing quality for grazing and fodding of the exclusion qadrats, but clear conclusions can be only drawn after longer management period. 23
Előzetes adatok a nagydorogi Szenes-legelő rovarfaunájához Somay László 2008. 24
Bevezetés A Mezőföld zoológiai kutatottsága sajnálatos módon az ország többi területéhez képest elmaradott. A terület nagy részéről mindössze szórványos adatok állnak rendelkezésre. Ennek oka az lehet, hogy már igen hosszú ideje kultúrtáj, és csak itt-ott találunk többé-kevésbé természetes fel nem tört területeket. A következőkben rövid áttekintést adok a Mezőföld területéről vagy ahhoz is kapcsolódóan megjelent faunisztikai forrásmunkákról. Az 1870-80-as években Kalocsán, az érseki székhelyen működő jezsuita gimnázium tanárai kutatták a térség flóráját (Menyhárt, 1877) és faunáját. Ennek kapcsán a Duna túlsó partján is járván, elsősorban Paks és Dunakömlőd környékén, de néha még távolabb is elkalandozva, a homok és löszterületek bogárfaunájáról is közölnek fajokat (Speiser, 1883, 1893). Alig valamivel később, a löszterület egy másik szegletén, a Tolnai-hegyhát és a Mezőföld határán fekvő Simontornyán folytatta Pillich Ferenc patikus szerteágazó rovartani gyűjtőmunkáját. A több mint egy évtizeden át folyó kutatás Simontornyát rovartani szempontból az ország egyik legjobban kikutatott vidékévé tette. Pillich eredményeiről több közleményben is beszámolt, majd faunisztikai adatainak összegzéseként, saját költségén kiadta a máig fontos forrásmunkaként számontartott könyvét (Pillich, 1914). Ezt követően sokáig csak egy-egy szórvány adat bukkan fel a Mezőföld területéről, melyek az egyes rovarcsoportok lelőhelyadatainak lajstromba vételével kerülnek publikálásra. Ilyen adatokat találunk például Kovács Lajos klasszikus nagylepke-faunisztikai szintézisében (Kovács 1953, 1956), majd később az egyes bogár- és hártyásszárnyú családok lelőhelyadatait taglaló tanulmányokban is. Ezen adatoknak összegyűjtése fontos alapul szolgálna minden további mezőföldi kutatás számára. 1959-ben jelent meg a földrajzi monográfiák sorozatában "A Mezőföld természeti földrajza", melyben az állatvilágról Loksa Imre közöl rövid összefoglalást (Loksa, 1959). Ő is a terület kikutatatlanságát hangsúlyozza, majd felvázolja a terület állatföldrajzi képét, a rendelkezésre álló adatok alapján. A mezőföldi nagylepke-fauna első összefoglalását Szeőke Kálmán készítette el, aki a növényvédelmi fénycsapda-hálózat fejér megyei anyagát dolgozta fel (Szeőke, 1978). A első hazai nemzeti parkok megalakulásakor a zoológusok figyelme elsősorban azok faunisztikai feltárására irányul. Ezen természetvédelmi célú kutatások rengeteg adattal járulnak hozzá Magyarország faunájának ismeretéhez. A dél-mezőföldi homokpuszták állatvilága különösképpen a Kiskunsági Nemzeti Park homokterületeinek faunájával mutat sok hasonlóságot. A mezőföldi természetvédelmi területek is ekkortájt kezdtek el megalakulni, első körben 1975-ben, majd egy második hullámban 1987-ben. A tolnai Mezőföld védett és védelemre javasolt területeinek természeti értékeit Kalotás (é.n.) tekinti át. Ezt követően a Farkas (1992) közöl értékes adatokat két ide tartozó védett terület, a németkéri Látó-hegy és a kistápéi láprétek nappali lepke faunájához. Ugyanebben az évben jelenik meg Fazekas (1992) könyve Tolna megye nappali lepkéiről, ebben szintén találunk mezőföldi adatokat is. Az utóbbi időben a velencei táj és a Sárvíz menti szikesek lepkefaunájáról is jelentek meg közlemények (Petrich, 2001a, 2001b). 25
A nagydorogi Szenes-legelő Védetté nyilvánításában fontos szerepet játszottak a homoki gyepek, és a mélyebb fekvésű, időszakosan még vízborítás alatt is álló részeken található láprétek növényfajai, valamint egyedülálló módón az endemikus szekszárdi csiperke itteni termőhelyének megóvása. A hosszú ideje legeltetéssel hasznosított terület botanikai értékeivel szemben, változatos állatvilága kevésbé kutatott, leginkább madárvilága ismert. Gerinctelen állatvilága jórészt még feltárásra vár. Az előzetes terepbejárások során 2006 áprilisában, egy-két alkalommal alkalmi gyűjtéseket folytattunk éjszakai lámpázással és nappali egyeléssel. A célcsoportok a nagylepkék és a bogarak egyes csoportjai voltak. A kimutatott fajok az alábbi csoportok között oszlanak meg, tételes felsorolásuk az 1. mellékletben található. Lepidoptera: 36 (Noctuidae: 13, Nolidae: 1, Notodontidae: 7, Drepanidae: 3, Sphingidae: 2, Arctidae: 2, Geometridae: 7, Lycaenidae: 1) Coleoptera: 10 (Carabidae: 4, Hydrophylidae: 2, Silphidae: 1, Trogidae: 1, Melolonthidae: 2) Orthoptera: 1 (Gryllotalpidae: 1) A nagylepkék faunaelem és faunakomponens szerinti tipizálását Varga et al 2005 nyomán adtam meg. A kisszámú gyűjtött adatból is jól látszik, hogy a lepkefajok tekintélyes részét a legelőt keletről határoló erdőfolt és nedvesebb gyepek fajai teszik ki. Mellettük jelennek meg alacsonyabb számban a homokgyepekhez (is) kötődő fajok. A Szenes-legelő és környéke légifotón, x-szel jelölve az éjszakai lámpázás helye. 26
A területről előkerült védett fajok Arctia festiva (Díszes medvelepke) Pontomediterrán faj, viszonylag nagy elterjedésű. Magyarországon elsősorban a homokvidékeken él, de a Középhegység déli lejtőin, mészkőszikla- és dolomitgyepekben is előfordul. Egyetlen nemzedéke tavasszal (április-májusban) repül. Az ivari kétalakúság viszonylag erős, a nőstény igen keveset mozog, a hímek az éjszaka második felében aktívak. Leginkább a legkopárabb, nyílt homokgyepekben bukkanunk rá, amint a talajhoz simulva nappali pihenőjét tölti. A hernyó apró növényeken polifág, áttelelés után bábozódik. A korábbi populációk döntő többsége mára igen erősen összezsugorodott vagy kipusztult, egyedül a Kiskunságban vannak még nagyobb állományai. A Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet homokterületein még viszonylag sokfelé találkozhatunk vele (Ürge-mező, Ökör-hegy stb.), fennmaradásához a nyílt homokgyepek változtatás nélküli fenntartása szükséges. Lycaena thersamon (Kis tűzlepke) Kelet-Európa és Közép-Ázsia sztyepvidékén terjedt el, a Kárpát-medencétől nyugatra csak szórványosan és alkalmilag található. Magyarországon széles körben elterjedt, sokféle élőhelyen előfordul. Általában három nemzedéke repül az év során, többé-kevésbé egymásba folyva április közepétől egészen októberig. Tápnövénye elsősorban a mezei sóska (Rumex acetosa). A Dél-Mezőföld homokgyepjeiben máshol is előfordul, a Szenes-legelőn egy kisebb populációját találtuk. Carabus hungaricus (Magyar futrinka) A Kárpát-medencétől az Uralig terjedő sztyep és erdőssztyep zónában fordul elő. Nálunk a Budai-hegység, a Gerecse és a Keleti-Bakony, illetve az Alföld fátlan társulásaiban él. A hazai Carabus fajok közül a leginkább szárazságkedvelő, és a legkevésbé ragaszkodik az erdőkhöz. A középhegységben a sziklagyepeket és a lejtősztyepeket lakja, az Alföldön a nyílt és zárt homoki gyepeket. Nappal kövek alá rejtőzik, vagy pedig mélyen beássa magát a homokba. Kifejlett egyedeivel leggyakrabban nyár végén és ősszel találkozhatunk. Carabus germari (Dunántúli kékfutrinka) Előfordul a Nyugati-Alpoktól keletre, északon Csehországig, délen Crna Goráig, nálunk csak a Dunántúlon él. A Duna vonala éles választóvonalnak tűnik a két, külsejében igen hasonló C. violaceus és C. germari elterjedése között. Zárt erdőkben és fátlan növényzetben egyaránt megtalálható, gyakran húzódik be lakott területekre is. Carabus cancellatus (Ragyás futrinka) Elterjedési területe Európa (a Brit-szigeteket és Spanyolországot kivéve), Szibéria és Mongólia. Változatos környezeti feltételek között fordul elő: sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt megtalálható, az alföldi nedves réteken éppúgy, mint a hegyvidéki zárt bükkösökben. A kiegyenlítettebb páratartalmú helyeket részesíti előnyben, a száraz pusztákat kerüli. Magyarországon több alfaja él. A Szenes-legelő melletti nedvesebb területeken él. Carabus convexus (Selymes futrinka) Elterjedési területe a Pireneusoktól a Nyugat-Szibériai-alföldig húzódik, déli határát Olaszország, Görögország, Kis-Ázsia, Örményország képezi. Magyarországon a síkság, illetve domb- és hegyvidék erdeiben él. Az előző fajhoz hasonlóan szintén a legelő menti erdősebb területen él. 27
Barcsi borókás 28
Report 2007 Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary Registration number: LIFE 05NAT/HU/000117 Compiled by Rebeka Szabó 20. December 2007. Darányi borókás study site 1. Activities in 2007: 12. April: Spring status survey, marking the place of a grazing-exclusion quadrat on a newly cleared area. 23., 24., 25. July: Field sampling with phytocoenological relevés of 2 by 2 meters, and recording lineas inside and outside of the exclusions. 10. September: Sampling of a Prunus serotina clear-cut. Results: - 40 phytocoenological relevés of 2 by 2 meters - 10 relevés of the grazing exclusion and control quadrats - 8, 3-meter-long micro-linea with 5 by 5 centimetres cell size Other activites: 13. April: LIFE monitoring workshop with the zoologists 30-31. March: Participation on the 4 th Hungarian Conservation Biology conference with the topic: Protection of the Hungarian Grasslands: Research, Management, Reconstruction and Husbandry, Tokaj, Hungary. - Oral presentation. 8-11. July: Participation in the 25 th IALE Landscape Ecology Congress in Wageningen, The Netherlands. - Poster presentation of the LIFE Nature project. 2. Changes in the indicator variables Introduction As the setting up of the mangement actions and the baseline survey took place in 2006, we have only one year of grassland management, which cannot result in clear botanical changes or trends. Moreover, the very different weather of the starting (extremely wet and cool year and mild winter without precipitation) and the second year (after the dry and mild winter a very hot summer up to July) masks the possible effect of the treatments. Methods and site description 29
The Darányi borókás site can be devided to four different parts according to their history, habitat conditions and different management targets. Rough results 1. Natural sandy grassland burnt down in 2001. The treatment is sheep grazing, monitored by two 12 x 12 m grazing exclusion quadrat 2. Secondary sandy grassland, regenerating after a flood in 1999, and burning in 2001. The treatment is sheep grazing, monitored by a 12 x 12 m exclusion quadrat 3. Sandy forest steppe, with patches of sandy grassland and juniper and oak trees. The dead junipers and the invasive tree species (Prunus serotina) were eliminated in autumn 2006. The treatment during the vegetation season is sheep grazing, which is monitored by a 12 x 12 m exclusion quadrat. 4. Small-scale experiment for eliminating the invasive Prunus serotina. 1. The natural sandy grassland was dominated by it s usual characteristic species in both 2006 and 2007. The effect of sheep grazing could be observed mostly in the smaller grassland height and the lower litter cover. 2. The difference between the grazed and non-grazed area was more visible on the secondary grassland. Besides the average increase of grassland height, the abundance of weeds and invasive species increased in the grazing-exclusion quadrats. 3. The clearing of the dead and invasive trees resulted in an open vegetation with more grassland patches. However, due to the former litter accumulation and the disturbance during the tree elimination, most of the sandy grassland patches are in a regenerating status, and the weeds reach a high abundance on a few patches. The effect of grazing will be detectable in the following year, as the exclusion quadrat has been set up in the spring 2007. 4. An approximately 25 by 25 meter large Prunus serotina stand was cut in the summer 2007. After the regrowth of the Prunus seedlings, different tteatments have been applied (mowing, grazing and herbicid treatment) in order to eliminate the dense Prunus serotina stand. The efficiency of the different treatments will be seen in the following years. 3. Comments The initial effects of the management actions can be well observed on the different habitats of the Darányi borókás site. The lack of grazing resulted in a slight increase of the litter and the abundance of the weed species on the grasslands. To detect the effect of the treatments regrading woody habitats needs longer botanical monitoring. As the four parts of the Darányi borókás site are composed by different habitat types, no general variable could be selected to demonstrate the effect of the different teatments at this point of the monitoring. Thus the detaled changes will be analysed concerning each habitat separately in the forthcoming reports. 30
Tószegi legelő 31
Research Report 2007 Habitat Management on the Pannonian Grasslands in Hungary Registration number: LIFE 05NAT/HU/000117 Compiled by Zsolt Molnár 17. December 2007. Tószegi-leglő study site 1. Activities in 2007: 28-31. May: Field sampling, recording 2 by 2 meters releves and 3 meter long lineas Results: - 18 2 by 2 metres releves - 9 3-meter-long micro-linea with 5 by 5 centimetres cell size - Height records of grasses in centimetres 2. Changes in the indicator variables Introduction After two yeras of monitoring, it is not possible to draw conclusions on trends (time is too short to result in detectable changes in the vegetation). Morover, the weather in 2006 and 2007 was very different. 2006 was an nexpectedly wet year with cool weather and high precipitation. The grasses grew exraordinally dense and high. The winter of 2006-2007 was extremely mild with nearly no frost, which is rather unlikely in our country. The year of 2007 was just the opposite. There was nearly no precipitation during the winter and spring, but it was extremely hot. Rapid rains fell in June, followed by a dry and warm period in July. Consequently the plants were very small, mostly only the dry tolerant species could flower, the grasses and the herbs were short. Another difficulty in the Tószeg area, that because of unforeseenable property problems, in the already developed sampling design, there was not possible to create enclosures. At the same time, we have found out, that there exist a massive long-term grazing intensity gradient through the pasture, so instead of having grazed and non-grazed comparisons, we created a grazing intensity gradient (but also monitor the original plots, to have detailed reference data. 32
Rough comparisons Though, the very different weather in 2006 and 2007 makes the detection of the changes rather contingent, we are trying to make rough comparisons on the structure of the vegetation. The cover and height of the vegetation mostly decreased as a consequence of the drought, but the species numbers decreased only slightly. The reason might be, that alkali species are mostly tolerant to drought, so often as tiny individuals, but survive. The area of bare surface did not increased (only in the bare alkali mud habitat), as could have been expected, since in the alkali grasslands, heavy grazing mostly increase vegetation cover by producing short, but wide-growing or creeping individuals. The hight of the vegetation was also modified by the modified grazing regime (the pasture belongs to one farmer, and he decides the actual grazing regime, depending on fodder availability). Achillea steppes Alkali meadows Bare alkali mud average values 2006 2007 2006 2007 2006 2007 herb layer cover % 80 70 85 25 55 35 bare ground % 10 10 2 3 10 25 height of herb layer cm 20 10 100 10 1 7 species number / plot 11 8 5 4 10 11 33
Research report 2007 /PS-AP Bt./ Habitat management on the Pannonian grasslands in Hungary (LIFE 05NAT/HU/000117) Indicator component: Grasshoppers (Orthoptera) Project site: Tószeg 1. Activities: 9 th October, 2006: field work (grasshopper samplings at the whole LIFE site). 24 th September, 2007: field work (grasshopper samplings at the whole LIFE site). Results: Faunistical database on the Orthoptera of the Tószeg site. On the basis of the field samplings we found altogether 13 Orthoptera species, all of them at very low density. One of them (Acrida ungarica) is protected in Hungary. 2. Trends in indicator variables In the Tószeg site we have to give the Orthoptera fauna of the whole project area. The field samplings in 2006-07 resulted in the next list. 2006 2007 Conocephalus discolor + + Gryllus campestris + Melanogryllus desertus + (?) Tetrix subulata + Acrida ungarica + Calliptamus italicus + Chorthippus dorsatus + Chorthippus oschei + + Euchorthippus declivus + Omocestus petraeus + Omocestus rufipes + + Stenobothrus crassipes + Aiolopus thalassinus + 34
Kutatási jelentés 2007 Mollusca Puhatestűek Varga András Pannon gyeptípusok élőhelykezelése Magyarországon LIFE 05NAT/HU/000117 számú projekt Tószegi-legelő projekt terület Bevezetés A vizsgálatok a Csigafajok előfordulásának alapfelmérése a Pannon gyepek védelme c. LIFE-NATURE pályázat Tószegi legelő és a Belsőbárándi tátorjános célterületein cimű szerződés alapján készültek. A Tószegi legelő területének puhatestűivel foglalkozó dolgozatot vagy szórványadatot a hazai malakológiai irodalomban (VARGA, A., FÜKÖH, L. & KROLOPP, E. 2005) nem találunk. Gyűjtési módszer Fontos azt kiemelni, a puhatestűeknél nincs szezonalitás, az év bizonyos időszakaiban nem jelennek meg illetve nem tűnnek el szigorú szabályokhoz kötötten egyes fajok. A monitorozási vizsgálatok is megerősítették azt, hogy a puhatestűek szaporodása a hazai éghajlati környezetben (a nyugalmi, téli időszakot leszámítva) semmiféle szezonalitással nem rendelkezik. A mintákban mindig lehet fiatal és idős egyedeket találni. A fiatal egyedek kora (a méretük alapján) azt mutatja, hogy a vegetációs időszakban bármikor kikelhetnek a peték, ha az időjárási viszonyok megfelelőek. A szaporodási ciklusok eltolódását a rapszodikusan jelentkező száraz időszakok okozzák. A puhatestűek vizsgálatakor nem csak a fajszám változását, hanem a környezetváltozás hatására kiváltott életstratégiát is figyelemmel lehet kísérni. A mintavételezések során el kellett dönteni melyik módszert célszerű haszni a tószegi területen: a/ 25 x 25 cm-es kvadrátsorozatok alkalmazása (1-2 cm mélyen a gyepfolt hiánytalan kiemelése az így nyert mintamennyiség összesen kb. 4 liter). b/ csipegetéses módszer, mely az előzőhöz hasonló, hiszen az adott vizsgálati pont különféle mikrohabitátjaiból apróbb gyepfoltok hiánytalan kiemelése történik 1-2 cm mélyen, de a kiemelt felület kisebb (kb. 10x10 cm), több mintavariáns kerül a kiemelt kb. 4 liternyi talajmennyiségbe. A gyepben élő fajok néhány milliméteres nagyságrendűek, így ezek a felületek is elégségesek az itt előforduló fajok mintázására, továbbá előnye, hogy többféle mikrohabitát reprezentálja a mintavételi pontot. 35
Több ponton összehasonlítottam a 25x25 cm-es kvadrátsorozatok faj- és egydszámait a csipegetéses módszer faj- és egyedszám adataival. Gyakorlatilag különbségeket, nem lehetett találni. A kvadrátos módszer ellen szól, a kisebb élőhelyeknél a vizsgált gyepet sok ponton megsérti hiszen hiánytalanul ki kell emelni több 25x25 cm-es felület. A mintavételezések után az élőhely sok ponton világít, összegezve ez a módszer inkább élőhelyromboló hatású. Végeredmény, ami a csipegetéses módszer mellett szól, a kis kiterjedésű élőhelyek esetében szinte nincs környezetkárositó hatása, ezeket a kis kiemelt foltokat a növényzet gyorsan benövi és rövid idő alatt repartiálódik a Mollusca állománya. A mintavételezések feldolgozása után a kvadrátos felvételeket is a köbtartalmuk alapján összesítettem (az excel táblázat megjegyzés rovatában, nyomon lehet követni az egyes kvadrátok egy-egy fajra vonatkozó részadatait). A tószegi terület 16 pontján vettem fel 1-1 mintát (alkalmanként kb. 3-4 liter), összességében 50-65 liternyi mennyiséget, ami 80 db 25x25 cm-es kvadráttal azonos értékű. Egyelő gyűjtéseket nem végeztem, hogy ne befolyásoljam az egyes vizsgálati pontokon felvett közel azonos mintamennyiségek értékelhetőségét. A tószegi terület mintavételezésekor azonnal feltűnt a szárazföldi Mollusca fauna réndkívüli fajszegénysége, ami még egy hihetetlenül alacsony egyedszámmal társult. A konkrét mintavételezések mellett több ponton kerestem a szűkebb értelembe vett Tószegilegelő gyepnövényzetben csigákat, egyeléses módszerrel ez semmiféle eredményhez nem vezetett. Hogy magyarázatot találjak a legelőterület szinte faunamentességéhez, további kvantitatív vizsgálatokhoz alkalmas mintamennyiségeket vettem fel a környék érintetlennek tűnő gyepfoltjaiból, a legelő szegélyzónájában lévő tanyák tanyahelyek elhanyagolt környezetéből. A puhatestű minták kiválogatása a pontatlan eredmények miatt nem végezhető a terepen. A begyűjtött anyag mennyiségi viszonyairól a laboratóriumi körülmények között történő válogatás után győződhetünk meg. Ezért fontos, hogy a mintavételezések során vizsgált pontok mindenféle életteréből azonos módszerekkel vegyük a mintákat. A laboratóriumban történő feldolgozás lépései, rostálás (3 féle lyukbőségű), illetve iszapolás 0,8 x 0,8 mm-es szitán. A legfinomabb rostátum válogatása binokuláris mikroszkóp alatt történik. A hibaszázalék lecsökkentése érdekében a legapróbb rostátumnál a válogatást minden esetben kétszer egymásután elvégezzük feldolgozásra kerültek a még identifikációra alkalmas, legfiatalabb egyedek is. Eredmények A terepbejárások során végzett tevékenység 16 mintavételi pontot eredményezett (1 sz. ábra).a mintavételi pontok nagyobb léptékű tipizálása alapján az alábbi csoportokra bonthatók: A/ a szűkebb értelembe vett legelőterület gyepfoltjai, 6 mintavételi hellyel (No. 4, 6, 12, 13, 15, 16). B/ peremterületi gyepfoltok 4 mintavételi pont (No. 1, 2 7, 10). C/ peremterület tanyái, tanyahelyei 3 mintavételi pont (No. 8, 11, 14). 36
D/ vizes élőhelyek 3 mintavételi pont (No. 3, 5, 9) Egy-egy mintavételi pont anyaga kb. 10x10 m-es terület mikrohabitátjaiból került begyűjtésre, a kvantitatív értékelhetőség miatt, minden esetben kb. 4 liternyi talajt tartalmaz. 1 sz. ábra. A gyűjtési pontok. A szerződésben felvetett, megválaszolandó kérdések: 1/ A területen található teljes csiga diverzitás. Egy, a teljes területre vonatkozó csigafajlista elkészítése (kvalitatív adat). 18 faj fordul elő a teljes vizsgált területen, amiből 10 szárazföldi és 8 vizicsiga. Ha a szűkebb értelemben vett Tószegi legelő Mollusca faunáját tekintjük, mindössze 6 faj él (3 szárazföldi és 3 vizicsiga). A peremterületek viszonylag magas fajszáma (18 = 8 szárazföldi és 10 vízi), ahogy haladunk és elérjük a legeltetetett területet, mintegy a harmadára zuhan. A 2 sz. ábrán ez jól megfigyelhető. Ha a diverzitás csökkenését a szárazföldi fajok tekintetében értékeljük, a helyzet szinte katasztrofális. Ha globálisan vizsgáljuk a csökkenést, ebben az esetben valóban a harmada a teljes fajszámnak. Ha lelőhelyenként vizsgáljuk, a helyzet még katasztrofálisabb. A legelőterületen élő fajok Vallonia pulchella, Chondrula tridens, Truncatellina cylindrica eloszlása teljesen egyenetlen. A mintavételezések alapján feltételezhető, hogy akár több négyzetméteres területek is teljesen faunamentesek. A fenti három faj foltszerűen népesíti be a legelőt. Ezekben a foltokban élő populációk rendkívül kis kis egyedszámúak, az esetek többségében a foltokat 1 vagy két faj képviseli. Ebben a viszonylatban a diverzitás negyedére vagy nyolcadára csökken a lelőpontok függvényében. A vízi fajoknál hasonló a helyzet, itt a peremterületek 10 faja maximum harmadára csökken. Ez a jelenség a vízi fajok esetében nem annyira katasztrofális. Ha a peremterületeken több faj 37
él, ezek a fajok magasabb vízállás idején könnyebben le tudják fedni a kevéssé benépesült területeket, összegezve a diverzitás növekedése akár évszakok alatt is bekövetkezhet. A szárazföldi fajok esetében ilyen dinamikus repatriációról nem beszélhetünk. A tószegi terület torzított "metszetének" fajdiv erzitása (a zárój elek a gyűj tési pontok sorszámát tüntetik fel) 8 7 6 5 4 3 2 1 0 gyep belső (16) gyep belső (15) gyep belső (13) gyep belső (12) gyep a határon (10) gyep a határon ( 7) gyep a határon (3) gyep a határon (1) gyep belső (4) gyep belső (2) gyep belső (6) csatornapart a határon (9) tanyakörnyék a határon (14) tanyakörnyék a határon 11) tanyakör nyék a határon (8) 2 sz. ábra: A tószegi terület torzított "metszetének" fajdiverzitása (a zárójelek a gyűjtési pontok sorszámát tüntetik fel. A területen előforduló Mollusca fajok (a víziek tipizálása: döntött betű) A szegélyterületekkel összesítve10 szárazföldi és. 8 vizicsiga faj fordul elő (értékelésük külön fejezetben). A szűkebb értelembe vett Tószegi legelő területén ez a harmadára csökken (ezen a területen élő fajok a listában boldolva). LYMNAEIDAE Radix auricularia (Linnaeus) Lymnaea stagnalis (Linnaeus) PHYSIDAE Physella acuta (Draparnaud) PLANORBIDAE Planorbarius corneus (Linnaeus) Anisus spirorbis (Linnaeus) Gyraulus albus (O.F. Müller) Gyraulus crista (Linnaeus) Segmentina nitida (O.F. Müller) VERTIGINIDAE Truncatellina cylindrica (A. Férussac) PUPILLIDAE Pupilla muscorum (Linnaeus) VALLONIIDAE Vallonia costata (O.F. Müller) Vallonia pulchella (O.F. Müller) 38
ENIDAE Chondrula tridens (O.F. Müller) SUCCINEIDAE Succinella oblonga (Draparnaud) VITRINIDAE Vitrina pellucida (O.F. Müller) HELICIIDAEA Monacha cartusiana (O.F. Müller) Cepaea vindobonensis (C. Pfeiffer) Helix pomatia Linnaeus 39
A gyűjtési foltok fajai és értékelése (vizi fajok döntve) A szűkebb értelembe vett legelőterület gyepfoltjai Térképi sorszám 4: Tószeg, Pakra-hát, gyep (729456, 195785). Rendkívül szegényes, szinte faunamentes terület kb. 4 liter talajmintában ez kb. 5 db 25x25x1-2 cm-es kvadrát mindössze egy faj egyetlen példánya szerepelt. Truncatellina cylindrica 1 Térképi sorszám 6: Tószeg, Pakra-hát, gyep (729188, 195723). Rendkívül szegényes, szinte faunamentes terület kb. 4 liter talajmintában ez kb. 5 db 25x25x1-2 cm-es kvadrát mindössze egy faj egyetlen példánya szerepelt Truncatellina cylindrica 1 Térképi sorszám 12: Köröstételen, Tószegi-legelő (727458, 193979). Valamennyivel faj és egyedgazdagabb folt, feltételezhető, a legeltetés ezeken a részeken nem annyira intenzív. Vallonia pulchella 7 Chondrula tridens 2 Térképi sorszám 13: Tószeg, Tószegi-legelő (727797, 194208). Valamennyivel fajgazdagabb folt, feltételezhető, a legeltetés ezeken a részeken nem annyira intenzív. Vallonia pulchella 2 Chondrula tridens 1 Truncatellina cylindrica 1 Térképi sorszám 15: Tószeg, Tószegi-legelő (728609, 194370). Rendkívül szegényes, szinte faunamentes terület. Truncatellina cylindrica 1 Vallonia pulchella 2 Térképi sorszám 16: Tószeg, Tószegi-legelő (728514, 194930). Rendkívül szegényes, szinte faunamentes terület Truncatellina cylindrica 1 A peremterületi gyepfoltok.
Térképi sorszám 1: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep (728997, 196314). Magasabb faj és egyesdszám jellemzi a vizsgálati pontot. Az Anisus spirorbis jelenléte az időszakos vízborítottságra utal. Cepaea vindobonensis 3 Monacha cartusiana 7 Succinella oblonga 1 Anisus spirorbis 1 Vallonia costata 4 Vallonia pulchella 1 Pupilla muscorum 1 Térképi sorszám 2: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos gyep (728910, 196148). Az Anisus spirorbis nagyszámú jelenléte a hosszabb ideig tartó vízborítottságra utal. Anisus spirorbis 181 Cepaea vindobonensis 1 Térképi sorszám 7: Tószeg, Gevárcs, bolygatatlan gyepfolt a falu közelében (733251, 194495). Szinantróp terület közelében lévő gyepfolt, ideális esetben ilyen mintákat kellene a tószegi legelőnek eredményezni. Chondrula tridens 12 Truncatellina cylindrica 45 Monacha cartusiana 10 Vallonia pulchella 28 Térképi sorszám 10: Tószeg, Bajzáth tanyától D-re bolygatatlan nedves gyepfolt (728830, 193467). Az Anisus spirorbis nagyszámú jelenléte a hosszabb ideig tartó vízborítottságra utal. Anisus spirorbis 112 Vallonia pulchella 2 A peremterület tanyái, tanyahelyei. Térképi sorszám 8: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (729984, 193923). A tanyakörnyék fás gyepes területei jól megőrzik a területre jellemző fajegyütteseket. Monacha cartusiana 28 Helix pomatia 2 Vitrina pellucida 2 Truncatellina cylindrica 28 Chondrula tridens 1 Pupilla muscorum 6 Anisus spirorbis 1 41