Iktatási szám:/ H Á Z I R E N D

Iktatási szám:/ H Á Z I R E N D

TARTALOMJEGYZÉK I. Általános információk... 55 II. Az intézmény pontos nyitva tartása... 55 III. Az óvoda használatba vételének rendje... 55 IV. Gyermekek az óvodában... 56 V. Szülők az óvodában... 60 VI. Pedagógiai munka az óvodában... 61 VII. Egyéb, az intézmény biztonságát garantáló szabályok... 62 VIII. A házirend nyilvánossága, megismerése... 62 IX. Záró rendelkezések... 62 X. Legitimációs záradék... 63

I. Általános információk Az óvoda neve: Ein Herz für Kinder Zweisprachiger Kindergarten in Großturwall Törökbálinti Csupaszív Kétnyelvű Óvoda Az óvoda címe: 2045 TÖRÖKBÁLINT Baross u. 23. Az óvodatitkári iroda telefonszáma: 06/23 335-011; 06/20 225-5302; Az óvodatitkári iroda e-mail címe: csupaszivtitkar@torokbalint.hu Az óvoda e-mail címe: csupasziv@torokbalint.hu Az óvodavezető neve: Karsainé Gasser Mária Fogadóórája: telefonos egyeztetéssel hétfőnként Az óvodavezető helyettes neve: Rittmann Erika Fogadóórája: előzetes egyeztetéssel igény szerint Az óvoda ügyintézőjének neve: Hajas Annamária Az óvoda fejlesztőpedagógusa: Szentiványi Orsolya Elérhetősége: 06/20 366 4159 Az óvoda gyermekvédelmi felelőse: Baintner Fanni Elérhetősége: csifi2011@gmail.com Az óvoda gyerekorvosa: dr Vágvölgyi Tímea Az óvoda védőnője: Gubicza Ilona Elérhetősége: Az óvoda logopédusa: Kaczur Brigitta Elérhetősége: Az óvoda gyermekpszichológusa: Strehli Orsolya Elérhetősége: II. Az intézmény pontos nyitva tartása 1. A nevelési év meghatározása: szeptember 1-jétől augusztus 31-ig. A szorgalmi időszak meghatározása: szeptember 1-jétől május 31-ig. A nevelés nélküli napok száma öt, időpontjuk: 1.: szeptember 29; 2..; december 1.; 3.: január 2., 4.: április 03.: június 15. Nyári zárás tervezett ideje: augusztus 01. augusztus 28. (4 hét) Téli zárás ideje: december 24. január 01. (nyitás 01.02.) Ügyeletet biztosít a Bóbita Óvoda Az ügyeletek megszervezésének rendje zárás alatt, illetve a nevelés nélküli napokon: Az intézmény nyári, illetve téli zárásának ideje alatt a város egy másik, erre a célra kijelölt óvodájában ügyeleti ellátást lehet igénybe venni. (Esetünkben a Walla óvodában) A nevelés nélküli napokon, valamint nyáron június 15-e után a gyerekeket összevont, ügyeleti csoportban helyezzük el a nyári zárásig. Két nevelés nélküli napon a Walla óvoda fogadja az ügyeletet igénylőket. A gyerekek reggel 6 órától 7.45 óráig, délután 16.15 órától 17 óráig ügyeleti szobában tartózkodnak, egy ügyeletes óvónő felügyelete alatt. 7.30, ill. 7.45 után a gyerekeket saját szobájukban, a saját óvónőjüknek adják át. 2. Napi nyitva tartás: hétfőtől péntekig reggel 6.00-tól délután 17.00-ig. Az óvoda bejárati ajtaja zárva tartásának rendje: Reggel: 9.00 óra és 12.00 óra között Délben: 13.30 és 15.00 óra között Délután: 16.00 órától, amennyiben valamennyi óvodai csoport már az udvaron tartózkodik. A gyerek óvodában tartózkodásának maximális ideje: napi 10 óra. Egy gyerek napi tíz óránál hosszabb ideig nem tartózkodhat az óvodában, annak ellenére, hogy az intézmény nyitva tartási ideje ennél hosszabb. 1. Mikor veheti igénybe a gyerek az óvodát? III. Az óvoda használatba vételének rendje Az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

2. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. 3. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. 4. Óvodánk elsősorban azokat a gyermekeket veszi fel, akinek szülője önkéntes nyilatkozattal a német nemzetiséghez tartozónak vallja magát. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. 5. Amikor a gyerek egészséges, és erről orvosi igazolást tud a szülő bemutatni az óvónőnek. 6. Akkor, ha a szülő az étkezési térítési díjat befizette az adott hónapra. 2. Óvodai beiratkozás 2.1 A szülők számára egy szervezett nyílt nap (Ovi-tájékoztató) során lehetőséget biztosítunk a gyermekek és a szülők számára az intézmény megtekintésére és a felmerülő kérdések megválaszolására. 2.2 A beiratkozás a szülő személyes megjelenésével történik. Ekkor a szülők tájékoztatása után a gyerek adatai rögzítésre kerülnek. Örülünk, ha a beiratkozásra a gyermeket is magukkal hozzák! 2.3 A felvételről vagy az esetleges elutasításról írásban értesítjük a szülőket. 2.4 A beiratkozás folyamatos, a jelentkezési lap kitöltésével válik érvényessé. Az adatok igazolása érdekében a gyerek és a szülők személyazonosságát, lakcímét igazoló dokumentumokat be kell mutatni. 2.5. A város egyetlen kétnyelvű (német nemzetiségű) óvodájaként az egész városból fogadhatunk gyermekeket. 2.6. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. 3. Az elhelyezés megszűnése 3.1 Ha a gyerek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot hiányzik, az óvoda két alkalommal írásban figyelmezteti a szülőket a hiányzás következményeiről, majd értesíti a jegyzőt és a Segítő Kéz Szolgálatot. 3.2 Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja áthelyeztetni gyermekét, vagy írásban lemond az óvodai férőhelyről. 3.3 Óvodaköteles gyerek igazolatlan hiányzásáról, illetve rendszeres késéséről a jegyzőt is értesíteni kell. 1. A gyermek jogai 1 IV. Gyermekek az óvodában 1.1. A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 1.2. A gyermeknek joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt, végig pedagógus felügyelete alatt álljon, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi vagy magánintézményben vegye igénybe az óvodai ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét. 1 Nkt. 46.

g) a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. h) a gyermek az intézmény eszközeit (játékok, foglalkozási és fejlesztőeszközök), berendezéseit (bútorok, felszerelési tárgyak ), felszereléseit ingyenesen használhatja. Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezete és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában. 1.3. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az adott óvoda akkor jelölhető ki SNI gyermek fogadására, ellátására, ha az alapító okiratában erre felhatalmazása van a fenntartó részéről, és rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. 1.4. Az óvoda a gyermeknek az óvodai elhelyezéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 2 2. A gyerekek ápoltsága, ruházata az óvodában 2.1 A gyerek akkor ápolt, ha a teste, a haja, illetve a körme tiszta, az utóbbi megfelelő méretűre le van vágva. 2.2 A szobai, udvari váltóruhát, cipőt egészségi és kényelmi szempontok szerint, az időjárásnak megfelelően válasszák. Jó, ha az öltözet önálló öltözködésre alkalmas. 2.3 Az öltözék, cipő, csizma jellel való ellátását kérjük az elcserélés elkerülése érdekében. A ruhákat, cipőket a kijelölt helyen, az öltözőben, a gyerek saját polcán helyezzék el. Mivel több gyermek használ egy szekrényt, az csak a legfontosabb holmik tárolására alkalmas. 2.4 A ruhászsákba tegyenek pótruhát (fehérnemű, zokni, póló, alj). 2.5 Tornafelszerelés meglétéről (az adott csoport óvónőinek kérése alapján) és annak tisztaságáról gondoskodjanak a heti nagytorna napján. A tornafelszerelést kérjük a váltóruhától elkülönítve (külön zsákban) tárolják. 2.6. Óvodai és nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséhez, alkalomhoz illő ruha és lábbeli viselését ajánljuk. 3. A gyerekek étkeztetése az óvodában 3.1 A gyerekek napi háromszori táplálkozásának megszervezése az óvoda feladata. Az óvoda köteles a felhasznált élelmiszerekből ételmintát 48 órán át a hűtőben megőrizni (ÁNTSZ), kivéve a kirándulásokra készült tízórai és a vitaminpótlására szolgáló plusz gyümölcs, zöldség. 3.2 Házilag készített süteményt, tortát a szigorú HACCP-s előírás miatt nem tudunk bevenni. 3.3 A gyerek egyéni etetése otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyerek előtt, az óvoda területén (csokoládé, túrórudi, cukorka, banán...) nem etikus. 3.4 Ételallergia esetén szakorvosi javaslattal az eltérő étkezés megrendelésére lehetőség van. 3.5 Az étkezések időpontja: reggeli 8.00 és 9.00 óra között, tízórai (a szülői közösség egyetértése esetén, a szülők által hozott gyümölcs v. zöldség) 10.30-11.00 között, ebéd 12.00 óra és 12.30 óra között, uzsonna 15 órakor. 3.6 Célszerű a nagyon korán (6 és 7 óra között) érkező gyermeket otthon megreggeliztetni, az óvodai reggelit pedig 8.00-9.00 óra között fogyasztja el. 3.7. A kulturált étkezési szokások kialakítására az óvoda nagy gondot fordít. 3.8. Az óvodai étkezési térítési díjak befizetése postai utalványon, vagy átutalással történik. Az utalványok átvehetők a csoport faliújságján az erre rendszeresített tartókból minden hó 7-e és 10-e között. A befizetési határidő 15-e. Az étkezési térítés előre fizetendő, a túlfizetéseket a következő hónapban jóváírjuk. Az étkezési nyilvántartások megtekinthetők az óvodatitkárnál. 3.9. A gyermek hiányzása esetén az óvoda automatikusan nem mondja le az étkezést, a lejelentés elmulasztása esetén a 2 Nkt. 58. (3) bekezdés

térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség. A hiányzások bejelentése 9.00-ig lehetséges az óvodatitkárnál személyesen, telefonon, e-mailben, vagy írásban a csoportok faliújságján, a lejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá. Amennyiben a gyerek a lejelentett napok után továbbra is hiányzik, újra le kell jelenteni, mert a folytatás nem automatikus. Ha újra igénylik az étkezést, azt szintén 24 órával előtte 9.00-ig jelezni kell. Az ingyenes étkezésben részesülő családokra is vonatkozik az étel rendelés lemondásának és újra rendelésének kötelezettsége. Amikor a szülő tájékoztatja az óvónőt, hogy a gyermeke beteg, az nem jelenti azt, hogy egyúttal a lejelentés is megtörtént, mivel a csoportszobát nem hagyhatja el, az óvodatitkárt így nem tudja értesíteni. 3.10. Étkezési kedvezmények: Alanyi jogon járó 100%-os étkezési kedvezményre az Államkincstár hivatalos igazolásával válnak jogosulttá a nagycsaládosok és a tartósan beteg gyermeket nevelő családok. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők 100%-os kedvezményben részesülnek a határozat bemutatásával. A 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 6. melléklete alapján Nyilatkozat-ot tölthet ki a szülő a gyermekétkezés normatív kedvezményének igényléséhez. A polgármesteri hivataltól is igényelhető étkezési támogatás szociális rászorultság alapján, az ehhez szükséges nyomtatvány kitöltésével, melyet kérünk 09.15-ig leadni. A kedvezményt minden tanévben újra kell igényelni. 4. A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok 4.1 A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (régi nevén ÁNTSZ) által előírt szabály, hogy a tanév alatt (szeptember 1- jétől június 15-ig) betegség esetén a hiányzás után be kell mutatni az orvosi igazolást. Az új ovisokat csak orvosi igazolással tudjuk fogadni, kivéve, ha a helyi bölcsődéből érkeznek orvosi igazolással. Minden új gyereknek igazolnia kell, hogy megkapta az életkorának megfelelő védőoltásokat. 4.2 Az óvodában csak teljesen egészséges gyerek tartózkodhat! Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyerek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyerek átvételének megtagadása. 4.3 Otthonról beküldött gyógyszer beadása a nap folyamán az óvónők részéről tilos! Kivéve az allergia, illetve a napközben keletkezett magas láz csillapítására szolgáló készítményeket. 4.4 Amennyiben a gyerek napközben belázasodik, hány, hasmenése, hasgörcse, illetve kötőhártya-gyulladása van, az óvónő köteles a szülőt telefonon értesíteni. Ilyen esetben a gyereket a lehető legrövidebb idő alatt el kell vinni az óvodából. Az orvos felkereséséről a szülő gondoskodik. Ezután a gyerek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába. 4.5 Az óvónő teendője baleset, vagy napközben megbetegedő gyerek esetén: A gyereket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoportja felügyeletét meg kell szerveznie. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról kell gondoskodni (mentő, orvos kihívása). A gyermekbalesetről felvett jegyzőkönyv egy példányát átadjuk a szülőnek. 4.6 Fertőző betegség (rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű...) esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvoda a bejelentést követően jelez a többi szülő felé, és fertőtlenítő takarítást végez. 4.7. A védőnők rendszeres tisztasági szűrést végeznek az intézményben, amelynek része a fejtetvesség szűrése. A fejtetvesség kezelése a szülő feladata, fejtetvesség esetén csak védőnői igazolással tudjuk a gyermeket újra fogadni. 4.8. A szülő kötelessége felhívni az óvónők figyelmét arra, ha gyermeke valamilyen betegségben, allergiában szenved és azt az adatlapon írásban jelezni. Az adatlapon köteles megadni a napközben mindenkor elérhető telefonszámot/okat, amelyen/eken probléma esetén értesíthető. 5. Egyéb szabályozások 5.1 A gyerekek érkezésének és távozásának rendje 5.1.1 Az óvodába érkezésekor a szülő minden esetben személyesen adja át a gyermekét az óvónőnek, egyébként a kapuból elengedett gyerekért felelősséget nem tudunk vállalni, mivel az óvónő nem is tud a gyerek megérkezéséről. 5.1.2 A szülő minden esetben ellenőrizze, hogy a gyermeke ne hozzon be az óvodába olyan tárgyat, amely baleset forrása lehet (pl. gyufa, kés, tű stb.). 5.1.3 A gyereket a szülők, ezen kívül az általuk megnevezett, írásban bejelentett felnőtt, illetve nagyobb testvér viheti haza. Ennek hiányában a gyermeket nem adja ki az óvoda! Ha kivételes esetként más jön a gyermekért, azt a szülő az adott napon jelezze a csoport óvónőjének. 5.1.4. A gyermek elvitelekor minden esetben kézfogással búcsúzzon el az óvónőtől. Ha a szülő eljött gyermekéért, kérjük, ne tartózkodjanak tovább az óvoda területén, mert a csoportot felügyelő óvónők (különösen az udvaron) nem tudják kellőképpen

átlátni a játszó gyermekek sokaságát. 5.1.5. A válófélben lévő szülők esetében a gyerek elvitelét csak bírósági végzés bemutatása után korlátozhatja valamelyik szülő a másik rovására. 5.1.6 Amennyiben a gyerekért nem jönnek az óvoda zárásáig (5-ig), az ügyeletes óvónő kötelessége telefonon keresni a szülőt. 5.2 Az óvodába járási kötelezettség Az harmadik életévét betöltött gyerek számára kötelező a délelőtti foglalkozásokon való részvétel. A foglalkozások ideje október 1-jétől: 9.00 és 11 óra között van, de az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló játék, játékos tanulási folyamatok keretében zajlik. Amennyiben ezekről a gyerek (indokolatlan hiányzás, sorozatos késés miatt) rendszeresen távol marad, az óvoda vezetője értesíti a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat és az óvoda haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. 5.3 A távolmaradás, hiányzás megkérésének, indoklásának és egészségügyi igazolásának szabályai 5.3.1 Betegség miatti hiányzás esetén csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát a gyermek, az igazolások tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. 5.3.2. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, c) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 5.3.3. Egyéb esetben, amennyiben a szülő három napnál hosszabb ideig (üdülés, külföldön való tartózkodás...) nem kívánja az óvodát igénybe venni az intézmény vezetőjétől írásban szükséges engedélyt kell kérni. 5.3.4. 10 igazolatlan hiányzás után a szülőt felszólítjuk a rendszeres óvodába járásra, két felszólítás után a Gyermekjóléti szolgálatot és a jegyzőt is értesítenie kell az óvodának. 5.4 A gyerekek otthonról behozott tárgyainak, játékainak szabályozása Az óvodának a Nkt. 25. (3) bekezdése szerint lehetősége van az óvodai élet gyakorlásához nem szükséges eszközök, tárgyak bevitelét megtiltani, korlátozni vagy feltételekhez kötni, így előírhatja a bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. Az óvoda egyelőre nem határozza meg, milyen értékhatár vonatkozik a behozott tárgyakra, ám a szülőknek célszerű ezt mérlegelni, figyelembe venni. Mindennap ellenőrizze az óvodába hozott játékszereket és egyéb eszközöket, mérje fel annak értékét, közösségben való biztonságos használatát, veszélyességét, méretét, és csak azután engedje gyermekének behozni azt. Az óvodába járáshoz nem szükséges tárgyak behozatalát az óvoda csoportjai is feltételhez köthetik, illetve korlátozhatják. A gyermeki jogok tiszteletben tartása, érzelmi kötődések fontossága érdekében kedvenc játékok behozhatók. Ételt, italt nem hozhatnak a gyerekek az óvodába, nem etikus, ha nem tudja társait megkínálni, valamint ÁNTSZ előírás sem teszi lehetővé. Az óvodában csak a konyha által küldött élelmiszereket fogyaszthatják a gyermekek. Kivételek ez alól az óvodában tartott ünnepek, rendezvények (pl. Kerti parti, Anyák napja, Sommerfest, Márton nap, Farsang), s gyümölcs-zöldség, melyet a gyermekek heti rendszerességgel hoznak. Születésnapra kész tortát lehet behozni blokkal/számlával, mely jelzi az eredetet, szavatosságot. 5.5 A gyerekek nagyobb csoportjának meghatározása Nagyobb csoport lehet: az azonos csoportba járó, ugyanahhoz a két óvónőhöz tartozó gyerekek csoportja, az életkortól függetlenül, amennyiben vegyes csoportról van szó; Az azonos életkorú gyerekek csoportjától függetlenül, például az óvodát kezdő, illetve az iskolába menő gyerekek csoportja; Külön speciális foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportja, például a fejlesztő, felzárkóztató, logopédiai foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportja; Az önköltséges és ingyenes tanfolyamokon, foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportja (kézműves foglalkozás, hittan)

V. Szülők az óvodában 1. A szülők jogai és kötelességei 1.1 A szülő jogai 1.1.1 A szülő joga a szabad óvodaválasztás (állami, egyházi, magán). A gyereket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetve ahol a szülő dolgozik. A felvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvodaköteles gyerek felvételét a kijelölt óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza. Az óvodának helyhiány esetén az alábbi esetekben fel kell vennie a kapcsolatot a körzeti óvodájával, és segítenie kell a gyerek elhelyezését, ha a gyermek -betöltötte a harmadik életévét, és hátrányos helyzetű, -a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. -a szerint jogosult a napközbeni ellátás igénybevételére, -felvételét a gyámhatóság kezdeményezte, -a gyermek tanköteles korú. 1.1.2 A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, intézményi értékelési programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor betekintés céljából át kell adni a szülőnek. A fent nevezett dokumentumokról tájékoztatást kérhet az óvodavezetőtől és/vagy helyettesétől. 1.1.3 Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. 1.1.4 Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. 1.1.5 Kezdeményezheti szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, és abban tevékenyen közreműködhet. 1.1.6 Az óvodai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 1.1.7 Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. A gyerekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, és az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. 1.1.8. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon. 1.2 A szülő kötelességei 1.2.1 A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. 1.2.2 Kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását; Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja vinni a gyermekét, az új óvoda igazolását meg kell kérni. Visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt. Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és legalább fél évenként írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. 3 1.2.3 Kötelessége, hogy figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyerek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását. 1.2.4 Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg. 1.2.5 Tartsa tiszteletbe az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői-oktatói munka, illetve a gyerekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számítanak. 1.2.6. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a pedagógiai szakszolgálatnál, továbbá biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. 3 EMMI-rendelet 63. (1) bekezdés

2. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása Az óvodánkba járó gyerekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakkal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Például: ne tegyenek a gyerek előtt indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre; ne biztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap az Ön gyerekét érte esetleg sérelem. 3. A nevelőkkel való kapcsolattartás, együttműködés lehetőségei A szülőknek lehetőségük van arra, és azt mi igényeljük is, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkozást. Annak érdekében, hogy a gyerekeket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi, valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. Az együttműködésre alkalmas fórumok: -szülői értekezletek, -játszódélutánok, -csoportlátogatások, (előzetes egyeztetés után a szülők betekintést nyerhetnek az óvodai életbe) -közös rendezvények, -fogadóórák (vezetői, óvónői), -az óvónővel való rövid, esetenkénti megbeszélések. Kérésünk, hogy reggel és hazavitelkor a néhány mondatos információcserén túl se a gyerekkel kapcsolatos, se magánjellegű beszélgetés miatt az óvónő figyelmét a gyerekekkel való foglalatossága közben hosszabb időre ne vonják el, mert az előidézheti baleset kialakulását, és zavarhatja a nevelés-oktatás folyamatát! A gyermekükkel kapcsolatban információt, tájékoztatást csak a gyerek saját óvónőitől vagy az óvodavezetőtől kérjenek. Az óvodatitkár, a pedagógiai asszisztens, dadusok nem illetékesek. 4. Az óvoda helyiségeinek (csoportszobáinak, konyhájának, WC-jének) és udvarának a szülők általi használatának rendjét az ÁNTSZ-előírásoknak és a helyi szabályozásoknak megfelelően alakítjuk. Az intézmény egész területén, beleértve az óvoda udvarát is, tilos a dohányzás! VI. Pedagógiai munka az óvodában 1. Az óvodai életet, a foglalkozásokat, tevékenységeket az óvodánknak oly módon kell megszerveznie, hogy a szülők és a fenntartó igényeinek megfeleljen, és a szakmai követelményekben megfogalmazott színvonalon eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével és ellátásával, gondozásával összefüggő feladatainak. Az óvoda saját pedagógiai programja bármikor megtekinthető az óvoda honlapján, vagy elkérhető a vezetőtől. 2. Nevelési alapelveink Törekszünk arra, hogy az általunk nevelt óvodások sokoldalúan, harmonikusan fejlődjenek. Személyiségük kibontakoztatásakor figyelembe vesszük az életkori sajátosságaikat és az egyéni képességeiket. Nevelésük során a gyermek mindenek felett álló érdekeit tartjuk szem előtt. 3. Gyermekek értékelése A gyermekek fejlettségének nyomon követését az óvónők végzik a gyermekenként vezetett fejlődési naplóban és a csoportnaplóban a megfigyelések alapján. A gyermekről adott információk kiterjednek a gyermek társas kapcsolataira, játékára, mozgás- és értelmi fejlettségére. A szülő egyéni beszélgetések, fogadóórák alkalmával betekintést nyerhet gyermeke egyéni fejlődését tükröző dokumentumokba. Érdektelenséget tapasztalva az óvónő szülői találkozót kezdeményezhet, melynek időpontjáról a szülőt egy héttel korábban értesíteni kell. Amennyiben a szülő kezdeményezi a kapcsolatfelvételt, úgy annak idejét egyeztetni kell az óvónővel. 4. A gyermekek jutalmazásának módszerei, eszközei A nevelés, a személyiségalakítás elengedhetetlen eszközei a jutalmazás és a büntetés. Az óvodai nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk a jutalmazást, a pozitív megerősítést. Előnyben részesítjük a szóbeli elismerést és a metakommunikáció eszközeit, de esetenként élünk a tárgyi jutalmazás lehetőségével is. (matrica, varázskavics, stb.)

Büntetést, fegyelmezést kizárólag abban esetben alkalmazunk, ha a gyermek viselkedésével balesetveszélyes szituációt idéz elő, megszegi a házirend és a csoport által alkotott szabályokat, valamint zavarja társai nyugalmát. Ebben az esetben a figyelmeztetés, a megbeszélés, a meggyőzés lehetőségével élünk. Végső esetben a gyermeket kiemeljük a konfliktusos szituációból. X. Legitimációs záradék

X. Legitimációs záradék