DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2014 DEBRECEN, 2009.
BEVEZETŐ...4 I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA...4 I/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...4 II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME...14 III. TERÜLETHASZNÁLAT...17 IV. VÍZGAZDÁLKODÁS...20 IV/1. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...20 IV/2. GEOLÓGIA...23 IV/3. HIDROGEOLÓGIA...26 IV/4. HIDRODINAMIKAI JELLEMZŐK...27 IV/5. TALAJ, FELSZÍNALATTI VÍZ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE...28 IV/6. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS...30 IV/7. A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS, - GYŰJTÉS, ELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS...31 IV/8. AZ IVÓVÍZELLÁTÁS...37 V. KÖZLEKEDÉS...40 V/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS, A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...40 V/2. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG, ÖSSZEKÖTTETÉS...40 V/3. DEBRECEN KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE...51 V/4. A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE...52 VI. ENERGIAGAZDÁLKODÁS...53 VI/1. DEBRECEN VÁROS JELENLEGI ENERGETIKAI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA...53 VI/2. A VÁROSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS JÖVŐJE...55 VII. LEVEGŐVÉDELEM...61 VII/L. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...61 VII/2. ÁGAZATOK LEVEGŐKÖRNYEZETI HATÁSAI...64 VII/3. A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...72 VIII. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM...81 VIII/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...81 VIII/2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ZAJA...84 VIII/3. VASÚTI KÖZLEKEDÉS...94 VIII/4. LÉGI KÖZLEKEDÉS, A DEBRECENI REPÜLŐTÉR...97 VIII/5. IPARI ÜZEMEK ZAJTERHELÉSE...100 VIII/6. SZABADIDŐS, KULTURÁLIS, SPORT ÉS SZÓRAKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGEK...101 IX. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...102 IX/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...102 IX/2. KOMMUNÁLIS HULLADÉKKEZELÉS...104 IX/3. VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE...124 X. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA...142 XI. ZÖLDFELÜLET-, ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS...147 XI /1. JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...147 2
XII. KÖRNYEZETI NEVELÉS...154 XIII. KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGY...157 XIV. RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS ELHÁRÍTÁSA, A KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSE...160 XV. TERMÉSZETVÉDELEM...164 XVI. MELLÉKLETEK...195 XVII. CÉLPROGRAMOK...196 XVII/1. VÍZGAZDÁLKODÁS...196 XVII/2. LEVEGŐVÉDELEM...198 XVII/3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...200 XVII/4. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM...202 XVII/5. ZÖLDTERÜLET, ZÖLDFELÜLET GAZDÁLKODÁS...204 XVII/6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS...206 3
BEVEZETŐ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében készíthetők átfogó-, tematikus- és egyedi környezetvédelmi tervek. Az átfogó környezetvédelmi terv lehet országos, területi (regionális, megyei és települési) környezetvédelmi program. A hivatkozott környezetvédelmi törvény 48/B. (2) pontja előírja az átfogó környezetvédelmi terv tartalmát. Meghatározó első fázis a környezeti elemek állapotának bemutatása és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelés. A környezetvédelmi törvény 48/A. (2) pontja előírja, hogy a tervezés során az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel össze kell hangolni. Erre tekintettel a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP). A legújabb NKP 2009-2014 (NKP3) tervezetét a KvVM elkészítette. I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA I/1. Általános jellemzés Debrecen elhelyezkedése A települést, mint környezeti rendszert tárgyiasult közlekedési kapcsolataival, településszerkezetével, infrastrukturális hálózataival, jellegzetes gazdasági adottságaival jellemezhetjük. Debrecen Hajdú-Bihar Megye székhelye. A város területe 46.165 ha, lakossága 206 225 fő (2008.). Debrecen hazánk legnagyobb vidéki városa. Debrecen megközelíthető közúton: Budapestről a 4-es úton Hajdúszoboszlón keresztül, a 47-es úton Berettyóújfalu felől, a 33-as úton Tiszafüred felől, a 35-ös úton Hajdúböszörmény felől, a 48-as úton Érmihályfalva (Románia) felől, a 471-es úton Mátészalka felől, vasúton: a Budapest- Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Nagykereki-Sáránd-Debrecen, a Létavértes-Sáránd- Debrecen, a Füzesabony-Debrecen, a Tiszalök-Debrecen, a Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen vonalon. Növekvő jelentőségűek légi kapcsolatai: a Debreceni Repülőtér Kelet-magyarország legjobban felszerelt ilyen létesítménye. Debrecenből rendszeres távolsági buszjárat összességében nyolc megyeszékhelyre indul. Debrecen Budapesttől való távolsága (közúton): 240 km, amely már autópályán is elérhető. A legközelebbi határátkelőtől való távolsága: 35 km. A városon áthalad egy jelentős nemzetközi útvonal is, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó. A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. Debrecen Erdélyt a Felvidékkel és Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonal mentén terül el. A város története Debrecen évszázadok óta a térség természetes központja, a trianoni döntés (1920. június 4.) nyomán fokozatosan átvette a Romániához csatolt Nagyvárad szerepkörét is. A történelmi szerepkört átveszi az EU peremvárosaként. A térségi kapcsolatok mellett meghatározóak a területi viszonyok. A földrajzi helyzet sokáig meghatározta a város fejlődését, ezért a továbbiakban is fontos a kapcsolatok kiterjesztése. 4
Debrecen szerepénél fogva 1876 óta Hajdú megye, 1950 óta pedig Hajdú-Bihar megye székhelye. A város szuburbanizációs övezete, az agglomerációt is figyelembe véve, mintegy 350 ezer ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A kezdeti fellángolást követően mérséklődött az érdeklődés a Debrecenhez tartozó lakóövezetek iránt: Bellegelő, Dombos, Ondód, Szepes, Pallag, Nagysándor-telep, Kismacs, Nagymacs, Nagycsere, Haláp, Bánk, Pac, Józsa. Mind között Józsa őrizte meg vonzerejét, a Pallagi lakóparkok szervezése megkezdődött. Az elmúlt években Debrecen körül fokozatosan egy agglomerálódó térség alakult ki, amely kezdetben előbb a megyeszékhelyekből kitelepülő lakosság, a későbbiekben pedig a gazdasági tevékenységek elsődleges célterületévé vált. Ezek a térségek központjaikkal, egységes gazdasági, munkaerő-piaci teret alkotnak. Debrecen agglomerálódó térségének települései: Balmazújváros, Bocskaikert, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nagyhegyes, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs. Az agglomeráció belső gyűrűjében 6 község található. A külső gyűrű 11 településének területe a település-együttes 63%-át fedi le, népességének pedig mintegy harmada él itt. A település szerkezete Tényezői: Beépített terület: területfelhasználás, HÉSZ kategóriák, építési övezetek Gazdasági szerkezet: ipari/mezőgazdasági és üzemi területek Infrastruktúra: áram-, földgáz-, hő-szolgáltatás Közlekedés-szerkezet: úthálózat, közlekedési ágak, forgalmi adatok. Debrecen telepítésszerkezete történeti folyamatok eredményeként alakult ki. Több tűzvész után, illetve a szocialista városfejlesztések során sem módosították jelentősen. Ezt tükrözi az úthálózat. A múlt század 60-as éveiben bérházas, 70-80-as éveiben lakótömbös jellegű lakótelepek alakultak ki többnyire az átszellőzési viszonyok mellőzésével. Fokozatosan felszámolódtak a D-Ny-i peremek kertségei. A házgyári lakótelepeken a zöldövezetek és játszóterek nem tudták betölteni ökológiai és regenerációs szerepüket. A 90-es évektől felgyorsult a társas, és családi-házas építkezés gyakran funkcionális zavarokkal. Spontán lakóparkok jöttek létre gyakran előnytelen zsúfoltsággal. Több D-i, ÉK-i, illetve a Nagy Sándor telepen alkalomszerűen megújultak a családi házak. Természetföldrajzi adottságok A város három kistáj, a Dél Nyírség homokkal fedett hordalékkúp síksága, a déli, illetve nyugati futásirányú eróziós völgyek tagolta, egykori hordalékkúp síkság, a Hajdúhát, valamint a löszös iszappal fedett, ármentes, enyhén hullámos, gyengén szabdalt hordalékkúp síkság, a Dél Hajdúság találkozásánál fekszik. Az alsó pleisztocén elején az É-i - Kárpátok és az Északi - Középhegység felől érkező folyók É-D-i irányban folytak át a Hortobágy - Hajdúság - Nyírség területén a Tiszával való egyesülésig. A Tisza Szamos futásiránya a Nyírség területén DNy-i irányba húzódott. 5
A hegységkeret felől érkező folyók a medence területén nagy vastagságban rakták le hordalékukat, és kiterjedt hordalékkúp-síkságokat halmoztak fel. A hordalékkúp síkságok épülése klimatikus és tektonikus okok miatt nem volt folyamatos a negyedidőszak folyamán. A folyóvizek ekkor részben bevágódtak hordalékkúpjukba, részben elhagyták azoknak egyes részeit, így kiterjedt területeken szünetelt a folyóvízi elöntés, és az ármentessé vált térszíneken megindult a folyóvízi üledékek áthalmozása és a talajképződés. A pleisztocén végén a Nyírség centruma emelkedni kezdett, aminek következtében a Tisza és a Szamos lecsúszott hordalékkúpjáról, majd azt megkerülve a Hajdúság Ny-i peremén, a Hortobágy területén keresztül folyt déli irányba a fő erózióbázisa felé. A hideg száraz glaciális éghajlaton megindulhatott a folyóvízi üledékek eolikus átformálása. A felszíni formákat és a talaj adottságokat, a területet felépítő hordalékkúpok anyaga és jellegzetes formái határozzák meg. Éghajlati jellemzők A tájhatáron fekvő város éghajlatáról elmondható, hogy a szomszédos tájak éghajlata is itt találkozik, így a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán elterülő, mérsékelten száraz, helyenként száraz, vízhiányos területről beszélhetünk. Az évi napsütéses órák száma 2000 óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 C. A csapadék eloszlása változatos, az évi csapadékmennyiség 550-600 mm közötti. Az uralkodó szélirány ÉK-i, a második és a harmadik helyen majdnem azonos értékkel az É-i és a D-i szél áll. Terület felszíni vízfolyásokban szegény, a város területén csak a kis vízhozamú és rossz vízminőségű Tócó - patak található, amely a táj geológia fejlődéstörténete szempontjából jelentős szerepet játszó nyírvízvölgyek egyikében fut. Erdőgazdálkodás, természetvédelem A megyében itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű, összefüggő erdők, amelyek korábban elsősorban gazdasági (fakitermelés) szempontból voltak jelentősek. Az 1970-es évektől kezdődően azonban egyre inkább előtérbe kerül az erdők rekreációs és környezetvédelmi funkciója. 1939. szeptember 1.-én a Debreceni Nagyerdő területén hozták létre Magyarország első természetvédelmi területét, amely ekkor még gyöngyvirágos tölgyesként érdemelte ki a védelmet. A Nagyerdő a Nyírséget egykor összefüggően borító tölgyes maradványa. Mára a talajvíz mélyre süllyedése és a vízhiány miatt sokat veszített természetes növény- és állatvilágából, őshonos vegetációjába több tájidegen flóraelem is keveredik. Debrecent délről-délkeletről öleli körül az Erdőspusztáknak nevezett táj, amely ma jelentős kirándulóhely tanösvényekkel, kilátókkal. A terület a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része, valamikor a kocsányos tölgy volt az uralkodó fafajta, a Nagyerdőhöz hasonlóan itt is a gyöngyvirágos tölgyes volt jellemző. Mára csak kisebb nagyobb foltokban maradt meg az egykor összefüggő erdő. A mélyebb fekvésű részeken nyír- és fűzlápok jellemzőek. Az Erdőspuszták keleti nyúlványai egészen az országhatárig húzódnak, északkeleten a Guti-erdő a folytatása, de jelentős összefüggő erdőket találunk a Debrecen és Hajdúhadház közötti térségben, Nagycsere, Haláp, és Bánk környékén. A város természeti értékei közül kiemelkedik a jó termőföld, és a kiváló gyógyhatású termálvíz. Előbbi a környék mezőgazdaságát, utóbbi pedig az idegenforgalmat alapozza meg. 6
Infrastrukturális hálózatok Plánum 97 Kft. Az infrastrukturális hálózatok az anyag-, energia-, információ áramlását és a közlekedést (szállítást) hivatottak biztosítani. Működőképességük, illetve más hálózatokkal kialakított kapcsolatuk a fejlődés dinamizmusát és minőségét is meghatározza. Lényeges szerepük van a város üzemeltetésében (közmű) és a környezeti hatások továbbításában. Hálózatok jellemzői: Hálózat Hossza (km) Háztartási fogyasztó (db) Kisf. villamos hálózat 1.486,3 113 127 Vezetékes gáz 923,2 69 065 Távfűtés 85,7 31 142 Vízcsőhálózat 708,1 87 771 Közcsatorna 420,0 78 800 Villamos sín 12,7 - Trolibusz felső vezeték 31,5 - A hálózatot üzemeltetők: - E-ON Zrt. - TIGÁZ Zrt. - Debreceni Hőszolgáltató Zrt. - Debreceni Vízmű Zrt. - DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Gazdasági jellemzők A város szuburbanizációs övezete az agglomerációt is figyelembe véve mintegy 241 362 ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A város természeti értékei közül kiemelkedik a jó termőföld, és a kiváló gyógy-hatású termálvíz. Debrecen tradicionális iparágai a gyógyszergyártás, műanyag feldolgozás, orvosi műszerek, gyógyászati eszközök előállítása, továbbá a híradás-technikai berendezések, villamos- és háztartási készülékek gyártása. Az élelmiszeripar, biotechnológia, taneszköz-gyártás, valamint környezetvédelmi ipar is több évtizedes hagyománnyal rendelkezik. Regisztrált vállalkozások száma: (KSH) Idő 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Debrecen 22.033 24.818 25.812 26.762 21.396 28.263 28.505 Megye 40.387 43.925 45.545 47.387 53.195 54.371 50.842 Idő 2006 2007 2008 Debrecen 28033 28828 33 567 Megye 49816 51564 84 245 7
A vállalkozások közül az egyéni vállalkozások száma meghatározó. Részarányuk Debrecenben az összes vállalkozáshoz viszonyítva 60,1 % (20164 db). A regisztrált gazdasági szervezetek 52 %-a tekinthető működőnek. A külföldi tőke ágazati megoszlására az ipar dominanciája jellemző (97 %). Megyénkben a külföldiek között legjelentősebb összegekkel német és olasz befektetők vannak jelen. Az utóbbi időben jelentős részben megszaporodott a kínai befektetők érdekeltsége is. Ipar Debrecen ipari struktúrájában a hagyományos, elsősorban élelmiszeripari feldolgozó cégek jelentőségét emeljük ki. Jelentős bázist képviselnek a gyógyszergyártás, a csapágygyártás, valamint az orvosiműszer-gyártás, könnyűipar, elektronika, műanyagipar. Sajnálatosan több megszűnt ipari vállalat (pl. Kefegyár, Bútorgyár, Dohánygyár, Házgyár (ÁÉV), Bőrgyár, BHG, Barnevál) gazdasági szerepét nem pótolták. A hazai érdekeltségű ipari vállalatok/vállalkozások gazdasági szerepe sem jelentős. A külföldi tőke ágazati részvételi aránya 97 %. Ipari parkok Debrecen ipari parkjai: Debreceni Nyugati Ipari Park Debreceni Egyetemi Ipari Park (Agrár Park) Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park (DELOG) Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park. A város nyugati részén található Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park betelt. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. újabb területeket biztosít a Debrecenben befektetni szándékozóknak. A Debreceni Déli Ipari területe 350 ha lesz, az első ütemben 87 ha-t kívánnak beépíteni. Ezen kívül több vállalkozói park is gyarapítja a cégek megtelepedési lehetőségeit. 2006. december 07-én megvásárolta az Airport Invest Kft-től a közel 87 hektáros területet, majd 2007. július 11-én további 26 hektáros területet vásárolt, így a Déli Ipari Park teljes területe 113 hektár. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park koordinálja az ipari fejlesztéseket: I. National Instruments II. Bumet Hungary Kft. III. Lasselsberger Hungária Kft. IV. Újhelyi Autó II. Kft. V. Hajdúsági Sütödék Zrt. VI. M.E. Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. VII. ESTATE Park Ingatlanfejlesztő Kft. VIII. DIP Invest Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft. (Regionális és Innovációs Technológiai Központ) IX. Faktor Hungary Kft. X. Reichert Hungary Kft. 8
Szolgáltató ipar Az utóbbi években Debrecen visszanyerte kereskedelmi központ szerepét a régióban, amit kereskedelmi- és bevásárlóközpontok, áruházak és több kiskereskedelmi cég megtelepedése jelez. A városban 1115 vendéglátóhely van. A pénzintézetek száma kb. 30 db. A jelentősebb bevásárló (szórakoztató) központok is külföldi érdekeltségűek. Bár gazdasági hatásuk megítélése eltérő, kedvezően befolyásolták a városképet és a közlekedési szokásokat. A szállító és építőanyag-forgalmazó vállalkozások kissé megerősödtek. Az ipari parkokhoz és a repülőtérhez szükséges logisztikai cégek szerepe még nem meghatározó. Mezőgazdaság Debrecen kiterjedt területe és termőföldje a legfontosabb természeti erőforrás. A természeti adottságok döntően befolyásolják a művelésági szerkezetet. A legjobb termőföldek a Tócótól Ny-ra találhatók: a Tócótól K-re erdő a domináns művelési ág, rekreációs területekkel. A város belterületén, elsősorban a peremövezetekben az intenzív kertkultúra volt meghatározó. A nagyvárosi területhasznosítás miatt ezek piacgazdasági szerepe, illetve a hobbikertek jelentősége csökkent. Sajnálatosan kevés a biogazdálkodók köre és hatása. A mezőgazdaság nem/kevésbé látta el a város feldolgozó/élelmiszer iparát. Energetikai növény termesztése nem történik. A (belterületi) állattartás sem jelentős. Míg a 90-es évek előtt a mezőgazdasági termelés főként a szövetkezetekben zajlott, addig 2008. év végén a debreceni település-együttesben összesen 7260 regisztrált vállalkozás végezte tevékenységét ebben a gazdálkodási formában. A debreceni település-együttesben 520.000 egyéni gazdálkodó folytatott mezőgazdasági tevékenységet, akik közül 15.300-an Debrecenben, a hozzá tartozó belső gyűrűben 7.900-an, a külső övezetben pedig 28.700-an gazdálkodtak. A debreceni település-együttesben az egyéni gazdálkodók használatában összesen 41.000 hektár földterület volt, amelynek 72 %-a szántó, majd nagyságrendben a gyep és a kert következett 9, illetve 8 %-kal. Idegenforgalom, turizmus Debrecen jellegzetes alföldi tájon fekszik, környéke turisztikai szempontból jelentős. A város keleti határában kezdődő és mintegy 15 km hosszúságban 4-5 km szélességben északkelet felé húzódó Nagyerdő és Guthi-erdő területén van néhány jelzett turistaút. Sétautak találhatók a monostori csőszházhoz, Nagycserealjára, a Belső-erdő, a Zeleméri-templomrom, a Bodaiszőlők és a Guthi-erdő felé. Debrecen egyre inkább jelentős úti céllá válik. A szálláshelyek mennyisége és minősége is jelentős javulást mutat. A konferencia- és üzleti turizmus az utóbbi években egyre nagyobb intenzitású lett. A gyógyturizmus központja a debreceni Nagyerdőn meglévő és évtizedek óta működő Gyógyfürdő. 2003. év júniusában átadásra került a nemzetközi igényeknek megfelelő 9
sportuszoda, mediterrán és látványfürdő kialakítással. Beindult a wellness turizmus. A belváros látványa jelentősen javult. Társadalmi jellemzők Debrecen az ország legnépesebb vidéki városa, jelentős bázis Kárpátalja, a Felvidék és Erdély több milliós magyarsága számára. Demográfiai adatok Debrecen területe 461,65 km², állandó népessége a KSH 2004. évi adatai alapján 204.083 fő (csökken), amely a megye lélekszámának 38 %-a. A területi eloszlása a városon belül jelentős eltéréseket mutat. Debrecen lakosságának 34 %-a, mintegy 72.000 fő lakótelepi jellegű városrészekben él. Ezen városrészek általános jellemzője, hogy a hagyományos beépítésű városrészek folytatásaként, gyakran egymás szomszédságában helyezkednek el, átlagos lélekszámuk 6.000-7.000 fő között van. (Kiemelhető a tócóskerti és az újkerti városrész, melyek népessége eléri a 20.000 főt.) A lakótelepek után a kertvárosi lakózónában élnek a legtöbben, mintegy 61.000 fő, a város népességének 29 %-a. A belváros, ill. az azt övező hagyományos lakógyűrű a lakosság 13 %-át tömöríti, ennél valamivel kevesebb az ún. villanegyedben lakók aránya, ami alig haladja meg a 10 %-ot. (Közülük a Sestakert és a Zákánykert a legnagyobb.) Említést érdemel még az egyéb belterületi lakóhelyek zónája, amely körülbelül 13.000 állandó lakost számlál. Itt a józsai városrész szerepe meghatározó, amely dinamikus fejlődésének köszönhetően 10.000 fős lakosságával a zóna népességének csaknem 80 %-át adja. Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben is megfigyelhető a népesség elöregedésének folyamata. Ez legjobban a gyermekkorúak számának csökkenésében és az időskorúak számának növekedésében figyelhető meg. Míg a 14 éven aluliak aránya az össznépességhez viszonyítva 1990-ben 21,6 % volt, ez az értek a 2001. évi adatok alapján már csak 15,8 %. A népesség korstruktúrája területi elosztásban is változatos képet mutat, a gyermekkorúak aránya a kertvárosokban, az egyéb belterületeken és a lakótelepi övezetekben a legmagasabb (Epreskert, Tócóskert, Nyulas, Veres Péter-kert), míg az idősek aránya a városközpontban, ill. a régebben épült lakótelepeken meghatározó (Libakert). A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben a nőtöbblet jellemzi, 1.000 férfira 1.145 nő jut. A népesség iskolai végzettsége Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva az iskolázottság szintjében is jelentős elmozdulás figyelhető meg. Míg 1990-ben a 18 éven felüli lakosság 40 %-a rendelkezett legalább középfokú végzettséggel, addig a 2001-es felmérés alapján ez az érték már meghaladta az 50 %-ot. Hasonló növekedés figyelhető meg a diplomások számának és arányának a vizsgálatakor. 1980- ban a város 25 éves és idősebb népességét alapul véve a diplomások aránya 10 % körül mozgott, 1990-ben 16 %, míg a 2001-es felmérés alapján már csaknem 20 %. A diplomás lakosság területi elhelyezkedése a kertvárosi (Nyulas, Akadémiakert, Úrrétje) és a lakótelepi övezetre is koncentrálódik (a diplomások 60 % ebben a két zónában él). 10
Foglalkozási megoszlás Plánum 97 Kft. A város lakóinak száma a kilencvenes évek alatt alig változott, gazdasági tevékenységét vizsgálva viszont lényeges átalakuláson ment keresztül. A foglalkoztatottak száma az 1990-es évhez viszonyítva 15 %-kal csökkent, az inaktív népesség viszont jelentősen megemelkedett. A 2001. évi adatok alapján a debreceni lakosok 37 %-a volt foglalkoztatott, az eltartottak és az inaktív keresők aránya megközelíti a 60 %-ot, míg a munkanélküliségi mutató 4 % körül mozog. Az aktív foglalkoztatottak ágazati megoszlásában a szolgáltatási jelleg dominál (72 %), az iparban és építőiparban munkát vállalók aránya 26 %, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig, alig 2 % volt. Egészségügy A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az egészségügyi alapellátás biztosítását. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint, a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogászati alapellátásról, az ezekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői és az iskola-egészségügyi szolgálatról. DMJV Önkormányzata a háziorvosi alapellátást 2008. évben 150 területi ellátási kötelezettséggel működő vállalkozó háziorvos közreműködésével biztosítja, összesen 82 telephelyen. Egy háziorvosi körzethez tartozó 14-60 év feletti lakosok száma átlagosan 2.142 fő, egy házi gyermekorvosi körzethez tartozó 0-14 éves lakosok száma átlagosan 713 fő és egy fogorvosi körzethez tartozó 0-60 év feletti lakosok száma átlagosan 4.254 fő. Az alapellátáshoz tartozó ügyeleti ellátás megszervezésével DMJV Önkormányzatának Közgyűlése az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-t bízta meg. A felnőtt lakosság ügyeleti ellátását a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft -vel kötött szerződés alapján a FŐNIX CIVIS Kft. végzi. A gyermekek ügyeleti ellátást is a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. biztosítja a területi ellátási kötelezettséggel működő házi gyermekorvosok közreműködésével a DEOEC Gyermekklinika épületében. A fogászati ügyeletet a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft biztosítja a területi ellátási kötelezettséggel működő fogszakorvosok közreműködésével pihenőnapokon és munkaszüneti napokon. A város lakosainak járóbeteg szakellátását a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A járóbetegek tizenöt telephelyen harmincöt féle szakellátási szolgáltatást tudnak igénybe venni, beleértve a gondozási tevékenységeket is. A szakellátáson kívül alapellátásként az iskolafogászat (20 fogorvos, összesen 7 telephelyen), az anyatejgyűjtő állomás, az iskola-egészségügyi ellátás (17 iskolaorvos, 34 iskolavédőnő, 66 telephelyen) és védőnői szolgálat (86 védőnő 16 telephelyen) működik. Az önkormányzat nem rendelkezik fekvőbeteg intézettel, kórházi ellátást a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Kenézy Gyula Kórházban és a Debreceni Egyetem Egészség- és Orvostudományi Egyetem Klinikáin kaphatnak a debreceni betegek. Oktatás és kultúra Debrecen a régió oktatási centruma. Az önkormányzat jelenleg 49 óvodát, 49 általános iskolát és 32 középiskolát tart fenn; ezek mellett több alapítványi és magániskola is működik. 2000-ben megalakult az ország legnagyobb egyesített egyeteme, a Debreceni Egyetem. A Debreceni Egyetemi Szövetség tagjai: Debreceni Agrártudományi Centrum, Debreceni Orvostudományi Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Református Teológiai 11
Akadémia, Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar, Református Tanárképző Főiskola, Debreceni Zeneművészeti Főiskola. 1927 óta működik a Debreceni Nyári Egyetem. A debreceni felsőoktatás kiemelkedő intézménye a Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola mindkettőt a Református Egyház működteti. A közművelődés intézményei a Csokonai Színház, a 32 db könyvtár és a 10 db múzeum. 2002- ben átadásra került a város és a régió egyik nagyszabású sport és kulturális beruházása a debreceni Főnix Rendezvénycsarnok. A kulturális és rendezvényturizmus alapját a város nagyrendezvényei adják: Tradicionális farsangi programok Debreceni Tavaszi Fesztivál Nyári rendezvények Cívis Korzó Debreceni Virágkarnevál Karneváli hét Debreceni Őszi Fesztivál Karácsonyi Vásár Főnix rendezvények Mihály napi vásár Farmer expo Vekeri-fesztivál Sportrendezvények 12
Debrecen általános jellemzői* Plánum 97 Kft. Év 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2004 2006 2007 2008 x: év-1990 2 3 4 5 6 7 8 9 10 14 16 17 18 lakónépesség (fő) 215.452 217.706 210.784 210.143 208.449 206.882 205.032 203.648 203.648 204.297 204.124 205.084 206.225 lakásállomány (db) 79.000 79.517 80.028 80.511 81.221 81.742 82.178 82.476 82.476 86.620 88.160 88.944 89.716 vill.hálózat (km) 1.286,8 1.317,5 1.328,3 1.338,8 1.352,7 1.367 1.376,4 1.391,2 1430,9 1.486,3 1.486,3 1.486,3 1.486,3 vill.energia (MWh) 488.335 465.724 47.3927 488.900 503.854 505.204 501.728 507.026 520.833 - - - - háztartási 168.791 154.312 15.8416 159.916 163.490 166.481 166.943 169.485 168.005 215.840 208.085 208.260 2259.83 gázhálózat (km) 507,2 526,6 597,8 621,9 657,1 725,4 821,4 889,6 867,3 923,2 923,2 923,2 923,2 gázfogyasztás (em 3 ) 243.038 245.056 229.712 235.850 245.570 249.764 233.226 238.009 257.389-390.095 384.779 352.621 háztartási 64.491 68.180 65.875 70.263 76.730 76.921 67.880 76.696 72.490 86.865 83.430 80.758 74.186 vízhálózat (km) 556,5 560,5 554,3 559 567,2 567,7 573,8 577 581,4-703,8 707,9 708,1 vízfogyasztás (em 3 ) 20.249 17.044 16.697 15.189 14.085 13.291 13.110 13.002 13.644-13.192 13.151 12.523 háztartási 14.552 11.733 11.270 10.172 7.516 8.609 6.505 6.415 6.818-6.800 6.989 6.655 csatornahálózat (km) 254,4 256,8 264,7 267,3 288,6 318,7 338,5 344,5 352,4-419,6 420,0 420,0 szennyvíz (em 3 ) 27.803 18.638 18.920 19.104 19.981 18.486 19.002 18.618 18.120-16.925 14.703 13.677 háztartási 12.485 9.921 9.365 8.350 5.709 6.925 4.950 4.916 4.970-5.554 5.610 5.446 települési sz. hulladék (t) - - - - - - - - - - 175.147 71.515 68.986 háztartási - - - - - - - - - - 60.900 48.428 50.074 * forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza, 2006. és Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve. 13
II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48/E. (2) bekezdés ag) pontja Az épített művi környezet a belterületeken elsődleges. Bár ide sorolható az infrastruktúra is, de városüzemeltetési szerepe, illetve hálózati jellege miatt a település részeként kezeljük. Tágabb értelemben az épített környezethez sorolhatók a külterületen átvezetett (közvetett funkcionális feladatokat ellátó) hálózatok (pl.: gázvezetékek, villamos hálózatok, kerülő utak, hidak/felüljárók) is. Természetesen az épített környezetnek sok eleme szoros kapcsolatban van egymással, közösen alakítják ki a városi térszerkezetet és együttműködési tereket. Debrecen városmagja jellegzetes belvárosias jegyeket hordoz: 2-3 emeletes polgári épületek zárt sora alkotja az utcafrontot, széles utcák és nagy kiterjedésű közterületek jellemzik. A történelmi házak átépítése, rekonstrukciója során a homlokzatmagasság egységesítésére törekednek. A belváros, illetve az azt övező hagyományos lakógyűrű övezetben koncentrálódik a városi közigazgatás közszolgáltatás bank jelentős része, amely jelentős forgalomvonzó hatást jelent. A városmag mellett még a belvárosban kisvárosias, falusias jellegű lakó övezetek is találhatók, jellemzően földszintes, kertes lakóházakkal és szűk utcákkal, ahol a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. A közterületek, parkszerű zöldterületek mérete a belső városrészekben minimálisak. A külső övezetek zöldfelülete csökkent, illetve funkcióváltás van folyamatban. A lakóépületek után a kertvárosi lakóövezetben (változatos lakásszámú) társasházak és lakóparkok építése, illetve családi paloták építése is történik. Néhány városrész kivételével megújulnak a lakóövezetek. A városmagon kívül jelentős területet tesznek ki a többnyire 10 emeletes panelház-tömbökből álló lakóterületek. Ezeken a területeken a magas épületek között igen nagy kiterjedésű zöldfelületek vannak, azonban a közszolgáltatások az igényekhez képest csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A lakótelepek tehát nagy lakosságsűrűsödést jelentenek igen jelentős mobilitási igénnyel. Kiemelten fontos ezen lakótömbök tömegközlekedésének megfelelő színvonalú ellátása. Lakáshelyzet 2005. év végén Debrecen 87.477 darabos lakásállománya Hajdú-Bihar Megye 40%-át foglalta magába. Bár csökken a lakásépítés üteme, egy év alatt közel 1%-al nőtt az új lakások száma. A lakások jellege: Önálló jellegű lakás 53 % Tömblakás 47 % 14
A lakókörnyezet jellege Belváros 14,2 % Lakótelep 31,8 % Kertváros 54,0 % Az épített környezetet a történeti, építészeti, környezetvédelmi és használati szempontok figyelembe vételével kell fejleszteni: Műemlékek Köztéri szobrok Látnivalók Helyi védettségű épületek jegyzéke: HT helyi területi védelem (közterek, parkok, emlékhelyek) 1. Bem tér park 2. Csokonai síremlék park 3. Debrecen-Józsa Árpád kori emlékrom és klastrompark 4. Déri tér park 5. Debreceni Egyetem Orvostudományi Kar területe 6. Egyetem tér park 7. Fazekas Diószegi emlékmű 8. Honvédtemető kegyeleti park 9. Kálvin tér park és romkert 10. Kossuth tér park 11. Kossuth tér, Kossuth emlékmű 12. Köztemető (Sesztina síremlék) 13. Köztemető (Simonffi S. és neje síremlék) 14. Liszt F. tér park 15. Nagyerdei park 16. Ördögárok 17. Petőfi tér park A helyi védettségű köztereket, parkokat és emlékhelyeket bemutató fényképes összeállítást a 8. sz. melléklet tartalmazza. Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet értelmében 274 db HE helyi egyedi védelmű építmény van a városban. Több esetben a fejlesztési (üzleti) és történelmi szempontok ütköznek. Debrecen fontosabb idegenforgalmi nevezettességei: Történelmi belváros Kossuth tér a Református Nagytemplommal Református Kollégium Déri Múzeum MODEM (Modern Művészetek Múzeuma) Csokonai Színház Vojtina bábszínház Nagyerdő és turisztikai létesítményei 15
Fancsikai természetvédelmi körzet Erdőspuszák Nagyerdei Gyógyfürdő Mediterrán élményfürdő Főnix Csarnok Debreceni Jégcsarnok A városban megvalósult fő projektek és látványos művi tényezők: Piac utca Kossuth tér (11.905 m 2 térburkolat, térfigyelő rendszer, 5.000 m 2 zöldterület) Főnix Csarnok (9.600 m 2 multifunkcionális csarnok) Aquatikum Gyógy- és Fürdőközpont (fedett vízcentrum, kupolacsarnok) Kölcsey Kongresszusi Központ (12.285 m 2 alapterület, 1.250 fő befogadóképesség) Élettudományi Központ Kollégium (Kassai út) Auguszta Kardiológiai Centrum Megyei Könyvtár M35 autópálya Görbeháza Debrecen (35 km) M35 autópálya elkerülő szakasz (8,6 km) és 534. sz. főút (4,1 km) Bartók Béla út felújítása Piac csarnok Fórum Debrecen bevásárlóközpont és Latinovits Színház Intézmények: Kulturális Debreceni televíziók, rádiók Debreceni filmszínházak Stadionok Sportcsarnokok Klinikák Szálláshelyek Debreceni egyesületek, klubok, civil szervezetek Gyógyszertárak Játszóterek Az önkormányzat felújította a tiszta udvar rendes ház pályázatokat. A résztvevők és nyertesek lakókörnyezete példaértékű művi környezeti elemek. Debrecen MJV Önkormányzata megbízásából a Debreceni Egyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék munkatársai felmérték a külterület kultúrtörténeti értékeit; egyedi tájérték katasztert készítettek. Ezek tipizáltak: Településsel kapcsolatos emlékek: Közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek: Termeléssel kapcsolatos emlékek: Történelmi eseményekkel kapcsolatos emlék: Értékes kilátópont: 48 db 12 db 22 db 1 db 1 db 16
Debrecenben 14 bank és hét takarékszövetkezet közel félszáz fiókjában intézik a pénzügyeket. Több mint húsz debreceni posta található a városban. III. TERÜLETHASZNÁLAT A város tervezett területfelhasználását a természeti és történeti adottságokból kell levezetni. Debrecen központi belterülete hat jellegzetesen eltérő területfelhasználási nagy egységre tagolható: 1.) a történelmi Belvárosra 2.) a nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre 3.) a nyugati volt kertségi területekre (a nagykörúttól nyugatra eső Debrecen Tiszalök vasútig) terjedő városrészre 4.) a keleti kertségekre és külsőségekre 5.) a déli kertségekre, külsőségekre 6.) a Debrecen Tiszalök vasútvonaltól nyugatra eső külsőségekre Ezt a tagozódást mint Debrecen területfelhasználásának jellegzetességét meg kell őrizni. 1.) A történelmi Belváros területfelhasználása viszonylag egységes. A városközpontot gyűrűsen keretezik a lakóterületek. A Belvárost a városközponti funkciók további befogadására alkalmassá kell tenni. Ennek érdekében a városközpont területén (a meglévő és tervezett kiskörúton belül) a lakó és hozzákapcsolódó alapfokú intézményi funkciók jelenlétét fokozatosan csökkenteni kell. Ugyanakkor nem cél a homogén városi regionális intézményi használat létrehozása. A városi élet sokszínűségét továbbra is meg kell őrizni. El kell érni, hogy a városközpont egyben exkluzív lakókörnyezetként is funkcionáljon (a lakófunkciót elsősorban a lakásszolgáltatás, szálloda, exkluzív bérlakások képviseljék). A vegyes településközponti területfelhasználási kategória bővítésével számolni kell, különösen a vasútállomás térségében, de a tervezett kiskörút belső oldalán is. 2.) A nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre a lakóterületi, az oktatási és szabadidő intézményi funkció a jellemző. E területen kialakult egyensúlyt, területi arányokat fenn kell tartani. A zöldterületek rovására a beépített területeket növelni nem szabad. A városrészbe, vagy a városrésszel szomszédos területeken kerülni kell minden olyan területhasználatot, amely a Nagyerdő körüli városrész jelenlegi presztízsét veszélyezteti. 3.) A nyugati volt kertségi területre a nagyfokú heterogenitás a jellemző. A heterogenitást fokozta a vasútvonal kihelyezése korábban külön élő városrészek összeolvadása indult el. A lakóterületek intenzitása is sokféle. A lakóterületek intenzitását közelíteni kell egymáshoz. A Hatvan utcai kert és a Széchenyi kert fokozatos átépítését, rekonstrukcióját kell előirányozni. A Tócó völgyi lakótelep mérsékelt kiterjedésű kiegészítése szükségessé válik. A vasút mellett tervezett gyűjtőút mentén a mai rendezetlen állapotokat meg kell szüntetni és a Tócó mente zöldfelületi rehabilitációjával kialakuló véderdő sáv mentén kisvárosias lakóterületeket kell kijelölni. 17
4.) A keleti kertségi területek és külsőségek területhasználata egységes, jellemzően kertvárosias lakóterület. E lakóterületek presztízse közepes az infrastrukturális hiányosságok miatt. A keleti városrészhez kiskertek, majd távolabb az Erdőspusztai erdőterületek csatlakoznak. A Kondoros a város keleti határának hajdani jellegzetes, zöldfelületekkel kísért élőhelyi sávja volt. A környezeti adottságok a lakóterületi fejlesztéseknek kedveznek. Ezért új kertvárosias lakóterületek számára a bővítés irányaként elsősorban a keleti vasúton túli külsőségeket kell megjelölni. 5.) A déli kertségek és külsőségek területhasználata heterogén, az ipari és lakóterületi használat keveredik. E lakóterületek presztízse alacsony az üzemi használatból eredő nagy teherforgalom, zaj- és porszennyezettség, illetve az infrastrukturális hiányosságok miatt. A déli városrészben a lakóterület fejlesztést mérsékelni kell, azok csak a legszükségesebb kiegészítésekre szorítkozzanak. A gazdasági területek bővítésének egyik fontos iránya a repülőtér környéke. A gazdasági és lakóterületek határterületeit véderdősávokkal kell egymástól elválasztani. A véderdősávok kialakíthatók magán területeken (telkeken) belül is. 6.) A Debrecen Tiszalök vasúttól nyugatra eső területek jelenlegi területhasználatát a lakó és ipari területek keveredése és a nagy kiterjedésű használaton kívüliség jellemzi. A gazdasági területfejlesztés egyik fontos területe. A lakóterületek bővítését itt is mérsékelni kell, különösen ha azok a lakóterületek mozaikos jellegét tovább erősítik. A Nagysándor telep északi kiegészítése nem indokolt. A meglévő és tervezett lakóterületeket és iparterületeket zöld (erdő) sávval egymástól el kell választani. E városrész 33. sz. főúttól északra eső részén, mivel az a város északnyugati szektora, környezetet szennyező területfelhasználás nem tervezhető. Itt kell megemlíteni, hogy az e területen agráripari park kialakítása problémákat okozhat. A Debreceni Egyetem megalakulásának következtében ma már egyre kevésbé csak az agrárjellegű üzemi felhasználásról, mindinkább az egyetemi profilok mindegyikének megfelelő tevékenységről van szó. A területfelhasználás szerkezetében ma is jelentős súlyt képviselnek az erdőterületek. Jövőben az erdőterületek súlya növekedni fog, döntően a nyírségi rossz termőhelyi adottságú területeken. A városi területek és az Erdőspuszták közötti kertes sávot ütköző (átmeneti) zónaként fenn kell tartani. Nem cél a kiskertek lakóterületté fejlesztése, mert ez esetben a város aránytalanul nagy kiterjedésű lenne és zavart okozna a városrész működésében. A települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében a területhasználat kapcsán fontos a város zöldterületeinek és erdőterületeinek rendezése. A településrendezési tervek készítése során ki kell jelölni az elsődlegesen pihenési célokat szolgáló zöldterületeket, erdőket a környezet- és természetvédelmi célú erdőket. 18
A városkörnyék zöldfelületben gazdag erdőterületeit összekötő zöldfolyosókkal összefüggő zöldfelületi rendszerré kell fejleszteni. Ennek érdekében: a volt szovjet gyakorlóterület északi és keleti részén a természet közeli területhasználatot fenn kell tartani, hogy a Nagyerdő és az Erdőspuszták közötti élőhelyi összeköttetés megmaradjon, illetve fejleszthető legyen; a Tócó és Kondoros élőhelyi zöldfelületi rehabilitációját elő kell irányozni; a város nyugati határán a mezőgazdasági területek porszennyeződésének mérséklésére összefüggő véderdősávot kell létesíteni; a város belső közparkjait utcafásításokkal esetleg további közparkok, erdőterületek kialakításával össze kell kapcsolni a település határa menti zöldfelületekkel; a keleti, Kondoroson túli kiskerteket (a volt zártkertek) nem beépített területként fenn kell tartani, mert így ütköző (átmeneti) zónaként funkcionálhatnak az urbanizációs és természeti területek között; a tervezett kertvárosias lakóterületeket úgy kell kialakítani, hogy ne alakuljanak ki nagy összefüggő telektömbök. Azokat közparkokkal, elválasztó erdősávokkal tagolni kell. Az így kialakuló zöldfelületeket be kell kapcsolni a város zöldfelületi rendszerébe; a meglévő iparterületeket és lakóterületeket véderdősávokkal egymástól el kell választani, hogy az üzemi területek lakóterületeket zavaró hatása csökkenjen. A véderdősávokat ugyancsak össze kell kötni a városi zöldfelületekkel; a kertvárosias lakóterületeken belül a telkek beépítésénél törekedni kell arra, hogy a tömbbelsőkben a telkenkénti zöldfelületek összefüggő felületet adjanak. A Belváros közparkjait különös gonddal és igényességgel rehabilitálni kell, az idős növényállomány megőrzésével. A várost elkerülő tervezett gyorsforgalmi utak 100-100 méteres védősávját legalább a város felé eső oldalon fásítani kell. Ezzel a nyugati porszennyezés elleni védelem hatékonyabbá tehető. A további erdőtelepítés elsődleges területei a rossz termőhelyi adottságú nyírségi területek. Itt a szántó művelésű földterületek fokozatos erdősítését kell előirányozni. A szennyvíztisztító és a szemétlerakó körül különösen a lakóterületek irányában a védőterület egészére kiterjedően véderdőt kell létesíteni. Debrecen város lehetséges lakóövezeti besorolásai: 1.1 nagyvárosias lakóterület (Ln) 1.2 kisvárosias lakóterület (Lk) 1.3 kertvárosias lakóterület (Lke) 1.4 falusias lakóterület (Lf) 2.1 településközpont vegyes terület (Vt) 2.2 központi vegyes terület (Vk) 3.1 kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület (Gk) 3.2 zavaró hatású ipari gazdasági terület (Gip) 3.3 egyéb ipari gazdasági terület (Ge) 4.1 üdülőházas üdülőterület (Üü) 4.2 hétvégiházas üdülőterület (Üh) 5.1 különleges kereskedelmi célú terület (Kke) 19
5.2.1 különleges intézményi terület (Ki) 5.2.2 különleges zöldterület jellegű intézményi terület (Kzi) 5.3 különleges bányászati terület (Kb) 5.4 különleges honvédelmi terület (Kho) 5.5 különleges hulladék elhelyezésére szolgáló terület (Kh) 5.6 különleges városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti terület (Kk) 5.7 különleges közlekedési terület (Kkö) 6.1.0 általános közlekedési terület (Köá) 6.2.0 vasúti közlekedési terület (Köv) 7.0 zöldterület (Z) 8.0 erdőterület (E) 9.1.0 mezőgazdasági kertes terület (Mke) 9.2.0 mezőgazdasági tanyás terület (Mt) 9.3.0 mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk) 10 egyéb rendeltetésű terület (Egy) Debrecen közigazgatási területének településszerkezeti tervlapját a 1. sz. melléklet tartalmazza. IV. VÍZGAZDÁLKODÁS IV/1. A jelenlegi környezeti állapot bemutatása A geokörnyezeti elemek alapállapota A város geokörnyezeti elemek adottságainak jobb értelmezhetősége érdekében a terület geológiai fejlődéstörténetét némiképpen egyszerűsítve mutatjuk be, az anyagban a negyedidőszaki (quarter) földtani szerkezet és azon belül is a felszíni- felszínközeli földtani képződmények leírása kap nagyobb teret. A földtörténeti újharmadidőszak végén, már a pliocénben megkezdődött a Pannon-tó folyóvízi üledékkel történő föltöltése. Az Alföld ÉK-i részének ősvízrajzi képe a pleisztocén elején alapvetően eltért a jelenlegitől. A kárpáti hegységkeretből az Alföldre érkező folyók durvatörmelékes üledéküket már a hegylábi előterek süllyedékeiben lerakták. A hegylábi hordalékkúpot elhagyva a Tisza - mellékfolyóival együtt - az akkori erózióbázis felé, előbb a Szarvas-Csongrád, majd a Dunával történt egyesülés után a Dél-alföldi süllyedék irányába tartott. Az alsó-pleisztocén elején az É-i Kárpátok és az Északi-középhegység felől érkező folyók közel É-D-i irányban folytak át a Hortobágy - Hajdúság - Nyírség területén a Tiszával történő egyesülésig, a Tisza-Szamos futásiránya a Nyírség területén keresztül DNy-i irányban húzódott. Ezek a folyók a Pannon-medence peremi sávjában és belsejében nagy kiterjedésű hordalékkúp síkságokat építettek, amelyek anyaga az uralkodóan mérsékelten hűvös és csapadékos alsópleisztocénben elsősorban kavicsos homok, durvahomok volt. A quarter éghajlatváltozások során a szárazabb hűvös és hideg, kevésbé csapadékos időszakokban jelentős vastagságú agyag és finomkőzetliszt rétegek rakódtak le. 20