DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2014 DEBRECEN, 2009.

BEVEZETŐ...4 I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA...4 I/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...4 II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME...14 III. TERÜLETHASZNÁLAT...17 IV. VÍZGAZDÁLKODÁS...20 IV/1. A JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...20 IV/2. GEOLÓGIA...23 IV/3. HIDROGEOLÓGIA...26 IV/4. HIDRODINAMIKAI JELLEMZŐK...27 IV/5. TALAJ, FELSZÍNALATTI VÍZ ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE...28 IV/6. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS...30 IV/7. A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS, - GYŰJTÉS, ELVEZETÉS, -TISZTÍTÁS...31 IV/8. AZ IVÓVÍZELLÁTÁS...37 V. KÖZLEKEDÉS...40 V/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS, A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...40 V/2. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG, ÖSSZEKÖTTETÉS...40 V/3. DEBRECEN KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE...51 V/4. A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE...52 VI. ENERGIAGAZDÁLKODÁS...53 VI/1. DEBRECEN VÁROS JELENLEGI ENERGETIKAI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA...53 VI/2. A VÁROSI ENERGIAFELHASZNÁLÁS JÖVŐJE...55 VII. LEVEGŐVÉDELEM...61 VII/L. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...61 VII/2. ÁGAZATOK LEVEGŐKÖRNYEZETI HATÁSAI...64 VII/3. A JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...72 VIII. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM...81 VIII/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...81 VIII/2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ZAJA...84 VIII/3. VASÚTI KÖZLEKEDÉS...94 VIII/4. LÉGI KÖZLEKEDÉS, A DEBRECENI REPÜLŐTÉR...97 VIII/5. IPARI ÜZEMEK ZAJTERHELÉSE...100 VIII/6. SZABADIDŐS, KULTURÁLIS, SPORT ÉS SZÓRAKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGEK...101 IX. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...102 IX/1. ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...102 IX/2. KOMMUNÁLIS HULLADÉKKEZELÉS...104 IX/3. VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE...124 X. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA...142 XI. ZÖLDFELÜLET-, ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS...147 XI /1. JELENLEGI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA...147 2

XII. KÖRNYEZETI NEVELÉS...154 XIII. KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGY...157 XIV. RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS ELHÁRÍTÁSA, A KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSE...160 XV. TERMÉSZETVÉDELEM...164 XVI. MELLÉKLETEK...195 XVII. CÉLPROGRAMOK...196 XVII/1. VÍZGAZDÁLKODÁS...196 XVII/2. LEVEGŐVÉDELEM...198 XVII/3. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...200 XVII/4. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM...202 XVII/5. ZÖLDTERÜLET, ZÖLDFELÜLET GAZDÁLKODÁS...204 XVII/6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS...206 3

BEVEZETŐ A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében készíthetők átfogó-, tematikus- és egyedi környezetvédelmi tervek. Az átfogó környezetvédelmi terv lehet országos, területi (regionális, megyei és települési) környezetvédelmi program. A hivatkozott környezetvédelmi törvény 48/B. (2) pontja előírja az átfogó környezetvédelmi terv tartalmát. Meghatározó első fázis a környezeti elemek állapotának bemutatása és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelés. A környezetvédelmi törvény 48/A. (2) pontja előírja, hogy a tervezés során az alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervet a magasabb területi szintű környezetvédelmi tervekkel össze kell hangolni. Erre tekintettel a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP). A legújabb NKP 2009-2014 (NKP3) tervezetét a KvVM elkészítette. I. DEBRECEN, ILLETVE A RÉGIÓ KÖRNYEZETKÖZPONTÚ BEMUTATÁSA I/1. Általános jellemzés Debrecen elhelyezkedése A települést, mint környezeti rendszert tárgyiasult közlekedési kapcsolataival, településszerkezetével, infrastrukturális hálózataival, jellegzetes gazdasági adottságaival jellemezhetjük. Debrecen Hajdú-Bihar Megye székhelye. A város területe 46.165 ha, lakossága 206 225 fő (2008.). Debrecen hazánk legnagyobb vidéki városa. Debrecen megközelíthető közúton: Budapestről a 4-es úton Hajdúszoboszlón keresztül, a 47-es úton Berettyóújfalu felől, a 33-as úton Tiszafüred felől, a 35-ös úton Hajdúböszörmény felől, a 48-as úton Érmihályfalva (Románia) felől, a 471-es úton Mátészalka felől, vasúton: a Budapest- Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Nagykereki-Sáránd-Debrecen, a Létavértes-Sáránd- Debrecen, a Füzesabony-Debrecen, a Tiszalök-Debrecen, a Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen vonalon. Növekvő jelentőségűek légi kapcsolatai: a Debreceni Repülőtér Kelet-magyarország legjobban felszerelt ilyen létesítménye. Debrecenből rendszeres távolsági buszjárat összességében nyolc megyeszékhelyre indul. Debrecen Budapesttől való távolsága (közúton): 240 km, amely már autópályán is elérhető. A legközelebbi határátkelőtől való távolsága: 35 km. A városon áthalad egy jelentős nemzetközi útvonal is, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó. A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. Debrecen Erdélyt a Felvidékkel és Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonal mentén terül el. A város története Debrecen évszázadok óta a térség természetes központja, a trianoni döntés (1920. június 4.) nyomán fokozatosan átvette a Romániához csatolt Nagyvárad szerepkörét is. A történelmi szerepkört átveszi az EU peremvárosaként. A térségi kapcsolatok mellett meghatározóak a területi viszonyok. A földrajzi helyzet sokáig meghatározta a város fejlődését, ezért a továbbiakban is fontos a kapcsolatok kiterjesztése. 4

Debrecen szerepénél fogva 1876 óta Hajdú megye, 1950 óta pedig Hajdú-Bihar megye székhelye. A város szuburbanizációs övezete, az agglomerációt is figyelembe véve, mintegy 350 ezer ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A kezdeti fellángolást követően mérséklődött az érdeklődés a Debrecenhez tartozó lakóövezetek iránt: Bellegelő, Dombos, Ondód, Szepes, Pallag, Nagysándor-telep, Kismacs, Nagymacs, Nagycsere, Haláp, Bánk, Pac, Józsa. Mind között Józsa őrizte meg vonzerejét, a Pallagi lakóparkok szervezése megkezdődött. Az elmúlt években Debrecen körül fokozatosan egy agglomerálódó térség alakult ki, amely kezdetben előbb a megyeszékhelyekből kitelepülő lakosság, a későbbiekben pedig a gazdasági tevékenységek elsődleges célterületévé vált. Ezek a térségek központjaikkal, egységes gazdasági, munkaerő-piaci teret alkotnak. Debrecen agglomerálódó térségének települései: Balmazújváros, Bocskaikert, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nagyhegyes, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Újléta, Vámospércs. Az agglomeráció belső gyűrűjében 6 község található. A külső gyűrű 11 településének területe a település-együttes 63%-át fedi le, népességének pedig mintegy harmada él itt. A település szerkezete Tényezői: Beépített terület: területfelhasználás, HÉSZ kategóriák, építési övezetek Gazdasági szerkezet: ipari/mezőgazdasági és üzemi területek Infrastruktúra: áram-, földgáz-, hő-szolgáltatás Közlekedés-szerkezet: úthálózat, közlekedési ágak, forgalmi adatok. Debrecen telepítésszerkezete történeti folyamatok eredményeként alakult ki. Több tűzvész után, illetve a szocialista városfejlesztések során sem módosították jelentősen. Ezt tükrözi az úthálózat. A múlt század 60-as éveiben bérházas, 70-80-as éveiben lakótömbös jellegű lakótelepek alakultak ki többnyire az átszellőzési viszonyok mellőzésével. Fokozatosan felszámolódtak a D-Ny-i peremek kertségei. A házgyári lakótelepeken a zöldövezetek és játszóterek nem tudták betölteni ökológiai és regenerációs szerepüket. A 90-es évektől felgyorsult a társas, és családi-házas építkezés gyakran funkcionális zavarokkal. Spontán lakóparkok jöttek létre gyakran előnytelen zsúfoltsággal. Több D-i, ÉK-i, illetve a Nagy Sándor telepen alkalomszerűen megújultak a családi házak. Természetföldrajzi adottságok A város három kistáj, a Dél Nyírség homokkal fedett hordalékkúp síksága, a déli, illetve nyugati futásirányú eróziós völgyek tagolta, egykori hordalékkúp síkság, a Hajdúhát, valamint a löszös iszappal fedett, ármentes, enyhén hullámos, gyengén szabdalt hordalékkúp síkság, a Dél Hajdúság találkozásánál fekszik. Az alsó pleisztocén elején az É-i - Kárpátok és az Északi - Középhegység felől érkező folyók É-D-i irányban folytak át a Hortobágy - Hajdúság - Nyírség területén a Tiszával való egyesülésig. A Tisza Szamos futásiránya a Nyírség területén DNy-i irányba húzódott. 5

A hegységkeret felől érkező folyók a medence területén nagy vastagságban rakták le hordalékukat, és kiterjedt hordalékkúp-síkságokat halmoztak fel. A hordalékkúp síkságok épülése klimatikus és tektonikus okok miatt nem volt folyamatos a negyedidőszak folyamán. A folyóvizek ekkor részben bevágódtak hordalékkúpjukba, részben elhagyták azoknak egyes részeit, így kiterjedt területeken szünetelt a folyóvízi elöntés, és az ármentessé vált térszíneken megindult a folyóvízi üledékek áthalmozása és a talajképződés. A pleisztocén végén a Nyírség centruma emelkedni kezdett, aminek következtében a Tisza és a Szamos lecsúszott hordalékkúpjáról, majd azt megkerülve a Hajdúság Ny-i peremén, a Hortobágy területén keresztül folyt déli irányba a fő erózióbázisa felé. A hideg száraz glaciális éghajlaton megindulhatott a folyóvízi üledékek eolikus átformálása. A felszíni formákat és a talaj adottságokat, a területet felépítő hordalékkúpok anyaga és jellegzetes formái határozzák meg. Éghajlati jellemzők A tájhatáron fekvő város éghajlatáról elmondható, hogy a szomszédos tájak éghajlata is itt találkozik, így a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán elterülő, mérsékelten száraz, helyenként száraz, vízhiányos területről beszélhetünk. Az évi napsütéses órák száma 2000 óra körüli, az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 C. A csapadék eloszlása változatos, az évi csapadékmennyiség 550-600 mm közötti. Az uralkodó szélirány ÉK-i, a második és a harmadik helyen majdnem azonos értékkel az É-i és a D-i szél áll. Terület felszíni vízfolyásokban szegény, a város területén csak a kis vízhozamú és rossz vízminőségű Tócó - patak található, amely a táj geológia fejlődéstörténete szempontjából jelentős szerepet játszó nyírvízvölgyek egyikében fut. Erdőgazdálkodás, természetvédelem A megyében itt találhatók a legnagyobb kiterjedésű, összefüggő erdők, amelyek korábban elsősorban gazdasági (fakitermelés) szempontból voltak jelentősek. Az 1970-es évektől kezdődően azonban egyre inkább előtérbe kerül az erdők rekreációs és környezetvédelmi funkciója. 1939. szeptember 1.-én a Debreceni Nagyerdő területén hozták létre Magyarország első természetvédelmi területét, amely ekkor még gyöngyvirágos tölgyesként érdemelte ki a védelmet. A Nagyerdő a Nyírséget egykor összefüggően borító tölgyes maradványa. Mára a talajvíz mélyre süllyedése és a vízhiány miatt sokat veszített természetes növény- és állatvilágából, őshonos vegetációjába több tájidegen flóraelem is keveredik. Debrecent délről-délkeletről öleli körül az Erdőspusztáknak nevezett táj, amely ma jelentős kirándulóhely tanösvényekkel, kilátókkal. A terület a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része, valamikor a kocsányos tölgy volt az uralkodó fafajta, a Nagyerdőhöz hasonlóan itt is a gyöngyvirágos tölgyes volt jellemző. Mára csak kisebb nagyobb foltokban maradt meg az egykor összefüggő erdő. A mélyebb fekvésű részeken nyír- és fűzlápok jellemzőek. Az Erdőspuszták keleti nyúlványai egészen az országhatárig húzódnak, északkeleten a Guti-erdő a folytatása, de jelentős összefüggő erdőket találunk a Debrecen és Hajdúhadház közötti térségben, Nagycsere, Haláp, és Bánk környékén. A város természeti értékei közül kiemelkedik a jó termőföld, és a kiváló gyógyhatású termálvíz. Előbbi a környék mezőgazdaságát, utóbbi pedig az idegenforgalmat alapozza meg. 6

Infrastrukturális hálózatok Plánum 97 Kft. Az infrastrukturális hálózatok az anyag-, energia-, információ áramlását és a közlekedést (szállítást) hivatottak biztosítani. Működőképességük, illetve más hálózatokkal kialakított kapcsolatuk a fejlődés dinamizmusát és minőségét is meghatározza. Lényeges szerepük van a város üzemeltetésében (közmű) és a környezeti hatások továbbításában. Hálózatok jellemzői: Hálózat Hossza (km) Háztartási fogyasztó (db) Kisf. villamos hálózat 1.486,3 113 127 Vezetékes gáz 923,2 69 065 Távfűtés 85,7 31 142 Vízcsőhálózat 708,1 87 771 Közcsatorna 420,0 78 800 Villamos sín 12,7 - Trolibusz felső vezeték 31,5 - A hálózatot üzemeltetők: - E-ON Zrt. - TIGÁZ Zrt. - Debreceni Hőszolgáltató Zrt. - Debreceni Vízmű Zrt. - DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Gazdasági jellemzők A város szuburbanizációs övezete az agglomerációt is figyelembe véve mintegy 241 362 ember ellátását, oktatási, közlekedési, szolgáltatási kapcsolódását öleli fel 20 km-es sugarú körben. A város természeti értékei közül kiemelkedik a jó termőföld, és a kiváló gyógy-hatású termálvíz. Debrecen tradicionális iparágai a gyógyszergyártás, műanyag feldolgozás, orvosi műszerek, gyógyászati eszközök előállítása, továbbá a híradás-technikai berendezések, villamos- és háztartási készülékek gyártása. Az élelmiszeripar, biotechnológia, taneszköz-gyártás, valamint környezetvédelmi ipar is több évtizedes hagyománnyal rendelkezik. Regisztrált vállalkozások száma: (KSH) Idő 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Debrecen 22.033 24.818 25.812 26.762 21.396 28.263 28.505 Megye 40.387 43.925 45.545 47.387 53.195 54.371 50.842 Idő 2006 2007 2008 Debrecen 28033 28828 33 567 Megye 49816 51564 84 245 7

A vállalkozások közül az egyéni vállalkozások száma meghatározó. Részarányuk Debrecenben az összes vállalkozáshoz viszonyítva 60,1 % (20164 db). A regisztrált gazdasági szervezetek 52 %-a tekinthető működőnek. A külföldi tőke ágazati megoszlására az ipar dominanciája jellemző (97 %). Megyénkben a külföldiek között legjelentősebb összegekkel német és olasz befektetők vannak jelen. Az utóbbi időben jelentős részben megszaporodott a kínai befektetők érdekeltsége is. Ipar Debrecen ipari struktúrájában a hagyományos, elsősorban élelmiszeripari feldolgozó cégek jelentőségét emeljük ki. Jelentős bázist képviselnek a gyógyszergyártás, a csapágygyártás, valamint az orvosiműszer-gyártás, könnyűipar, elektronika, műanyagipar. Sajnálatosan több megszűnt ipari vállalat (pl. Kefegyár, Bútorgyár, Dohánygyár, Házgyár (ÁÉV), Bőrgyár, BHG, Barnevál) gazdasági szerepét nem pótolták. A hazai érdekeltségű ipari vállalatok/vállalkozások gazdasági szerepe sem jelentős. A külföldi tőke ágazati részvételi aránya 97 %. Ipari parkok Debrecen ipari parkjai: Debreceni Nyugati Ipari Park Debreceni Egyetemi Ipari Park (Agrár Park) Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park (DELOG) Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park. A város nyugati részén található Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park betelt. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. újabb területeket biztosít a Debrecenben befektetni szándékozóknak. A Debreceni Déli Ipari területe 350 ha lesz, az első ütemben 87 ha-t kívánnak beépíteni. Ezen kívül több vállalkozói park is gyarapítja a cégek megtelepedési lehetőségeit. 2006. december 07-én megvásárolta az Airport Invest Kft-től a közel 87 hektáros területet, majd 2007. július 11-én további 26 hektáros területet vásárolt, így a Déli Ipari Park teljes területe 113 hektár. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park koordinálja az ipari fejlesztéseket: I. National Instruments II. Bumet Hungary Kft. III. Lasselsberger Hungária Kft. IV. Újhelyi Autó II. Kft. V. Hajdúsági Sütödék Zrt. VI. M.E. Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. VII. ESTATE Park Ingatlanfejlesztő Kft. VIII. DIP Invest Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft. (Regionális és Innovációs Technológiai Központ) IX. Faktor Hungary Kft. X. Reichert Hungary Kft. 8

Szolgáltató ipar Az utóbbi években Debrecen visszanyerte kereskedelmi központ szerepét a régióban, amit kereskedelmi- és bevásárlóközpontok, áruházak és több kiskereskedelmi cég megtelepedése jelez. A városban 1115 vendéglátóhely van. A pénzintézetek száma kb. 30 db. A jelentősebb bevásárló (szórakoztató) központok is külföldi érdekeltségűek. Bár gazdasági hatásuk megítélése eltérő, kedvezően befolyásolták a városképet és a közlekedési szokásokat. A szállító és építőanyag-forgalmazó vállalkozások kissé megerősödtek. Az ipari parkokhoz és a repülőtérhez szükséges logisztikai cégek szerepe még nem meghatározó. Mezőgazdaság Debrecen kiterjedt területe és termőföldje a legfontosabb természeti erőforrás. A természeti adottságok döntően befolyásolják a művelésági szerkezetet. A legjobb termőföldek a Tócótól Ny-ra találhatók: a Tócótól K-re erdő a domináns művelési ág, rekreációs területekkel. A város belterületén, elsősorban a peremövezetekben az intenzív kertkultúra volt meghatározó. A nagyvárosi területhasznosítás miatt ezek piacgazdasági szerepe, illetve a hobbikertek jelentősége csökkent. Sajnálatosan kevés a biogazdálkodók köre és hatása. A mezőgazdaság nem/kevésbé látta el a város feldolgozó/élelmiszer iparát. Energetikai növény termesztése nem történik. A (belterületi) állattartás sem jelentős. Míg a 90-es évek előtt a mezőgazdasági termelés főként a szövetkezetekben zajlott, addig 2008. év végén a debreceni település-együttesben összesen 7260 regisztrált vállalkozás végezte tevékenységét ebben a gazdálkodási formában. A debreceni település-együttesben 520.000 egyéni gazdálkodó folytatott mezőgazdasági tevékenységet, akik közül 15.300-an Debrecenben, a hozzá tartozó belső gyűrűben 7.900-an, a külső övezetben pedig 28.700-an gazdálkodtak. A debreceni település-együttesben az egyéni gazdálkodók használatában összesen 41.000 hektár földterület volt, amelynek 72 %-a szántó, majd nagyságrendben a gyep és a kert következett 9, illetve 8 %-kal. Idegenforgalom, turizmus Debrecen jellegzetes alföldi tájon fekszik, környéke turisztikai szempontból jelentős. A város keleti határában kezdődő és mintegy 15 km hosszúságban 4-5 km szélességben északkelet felé húzódó Nagyerdő és Guthi-erdő területén van néhány jelzett turistaút. Sétautak találhatók a monostori csőszházhoz, Nagycserealjára, a Belső-erdő, a Zeleméri-templomrom, a Bodaiszőlők és a Guthi-erdő felé. Debrecen egyre inkább jelentős úti céllá válik. A szálláshelyek mennyisége és minősége is jelentős javulást mutat. A konferencia- és üzleti turizmus az utóbbi években egyre nagyobb intenzitású lett. A gyógyturizmus központja a debreceni Nagyerdőn meglévő és évtizedek óta működő Gyógyfürdő. 2003. év júniusában átadásra került a nemzetközi igényeknek megfelelő 9

sportuszoda, mediterrán és látványfürdő kialakítással. Beindult a wellness turizmus. A belváros látványa jelentősen javult. Társadalmi jellemzők Debrecen az ország legnépesebb vidéki városa, jelentős bázis Kárpátalja, a Felvidék és Erdély több milliós magyarsága számára. Demográfiai adatok Debrecen területe 461,65 km², állandó népessége a KSH 2004. évi adatai alapján 204.083 fő (csökken), amely a megye lélekszámának 38 %-a. A területi eloszlása a városon belül jelentős eltéréseket mutat. Debrecen lakosságának 34 %-a, mintegy 72.000 fő lakótelepi jellegű városrészekben él. Ezen városrészek általános jellemzője, hogy a hagyományos beépítésű városrészek folytatásaként, gyakran egymás szomszédságában helyezkednek el, átlagos lélekszámuk 6.000-7.000 fő között van. (Kiemelhető a tócóskerti és az újkerti városrész, melyek népessége eléri a 20.000 főt.) A lakótelepek után a kertvárosi lakózónában élnek a legtöbben, mintegy 61.000 fő, a város népességének 29 %-a. A belváros, ill. az azt övező hagyományos lakógyűrű a lakosság 13 %-át tömöríti, ennél valamivel kevesebb az ún. villanegyedben lakók aránya, ami alig haladja meg a 10 %-ot. (Közülük a Sestakert és a Zákánykert a legnagyobb.) Említést érdemel még az egyéb belterületi lakóhelyek zónája, amely körülbelül 13.000 állandó lakost számlál. Itt a józsai városrész szerepe meghatározó, amely dinamikus fejlődésének köszönhetően 10.000 fős lakosságával a zóna népességének csaknem 80 %-át adja. Az elmúlt évtizedben az országos folyamatokhoz hasonlóan Debrecenben is megfigyelhető a népesség elöregedésének folyamata. Ez legjobban a gyermekkorúak számának csökkenésében és az időskorúak számának növekedésében figyelhető meg. Míg a 14 éven aluliak aránya az össznépességhez viszonyítva 1990-ben 21,6 % volt, ez az értek a 2001. évi adatok alapján már csak 15,8 %. A népesség korstruktúrája területi elosztásban is változatos képet mutat, a gyermekkorúak aránya a kertvárosokban, az egyéb belterületeken és a lakótelepi övezetekben a legmagasabb (Epreskert, Tócóskert, Nyulas, Veres Péter-kert), míg az idősek aránya a városközpontban, ill. a régebben épült lakótelepeken meghatározó (Libakert). A népesség nemenkénti megoszlását Debrecenben a nőtöbblet jellemzi, 1.000 férfira 1.145 nő jut. A népesség iskolai végzettsége Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva az iskolázottság szintjében is jelentős elmozdulás figyelhető meg. Míg 1990-ben a 18 éven felüli lakosság 40 %-a rendelkezett legalább középfokú végzettséggel, addig a 2001-es felmérés alapján ez az érték már meghaladta az 50 %-ot. Hasonló növekedés figyelhető meg a diplomások számának és arányának a vizsgálatakor. 1980- ban a város 25 éves és idősebb népességét alapul véve a diplomások aránya 10 % körül mozgott, 1990-ben 16 %, míg a 2001-es felmérés alapján már csaknem 20 %. A diplomás lakosság területi elhelyezkedése a kertvárosi (Nyulas, Akadémiakert, Úrrétje) és a lakótelepi övezetre is koncentrálódik (a diplomások 60 % ebben a két zónában él). 10

Foglalkozási megoszlás Plánum 97 Kft. A város lakóinak száma a kilencvenes évek alatt alig változott, gazdasági tevékenységét vizsgálva viszont lényeges átalakuláson ment keresztül. A foglalkoztatottak száma az 1990-es évhez viszonyítva 15 %-kal csökkent, az inaktív népesség viszont jelentősen megemelkedett. A 2001. évi adatok alapján a debreceni lakosok 37 %-a volt foglalkoztatott, az eltartottak és az inaktív keresők aránya megközelíti a 60 %-ot, míg a munkanélküliségi mutató 4 % körül mozog. Az aktív foglalkoztatottak ágazati megoszlásában a szolgáltatási jelleg dominál (72 %), az iparban és építőiparban munkát vállalók aránya 26 %, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig, alig 2 % volt. Egészségügy A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az egészségügyi alapellátás biztosítását. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint, a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, a fogászati alapellátásról, az ezekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői és az iskola-egészségügyi szolgálatról. DMJV Önkormányzata a háziorvosi alapellátást 2008. évben 150 területi ellátási kötelezettséggel működő vállalkozó háziorvos közreműködésével biztosítja, összesen 82 telephelyen. Egy háziorvosi körzethez tartozó 14-60 év feletti lakosok száma átlagosan 2.142 fő, egy házi gyermekorvosi körzethez tartozó 0-14 éves lakosok száma átlagosan 713 fő és egy fogorvosi körzethez tartozó 0-60 év feletti lakosok száma átlagosan 4.254 fő. Az alapellátáshoz tartozó ügyeleti ellátás megszervezésével DMJV Önkormányzatának Közgyűlése az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-t bízta meg. A felnőtt lakosság ügyeleti ellátását a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft -vel kötött szerződés alapján a FŐNIX CIVIS Kft. végzi. A gyermekek ügyeleti ellátást is a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. biztosítja a területi ellátási kötelezettséggel működő házi gyermekorvosok közreműködésével a DEOEC Gyermekklinika épületében. A fogászati ügyeletet a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft biztosítja a területi ellátási kötelezettséggel működő fogszakorvosok közreműködésével pihenőnapokon és munkaszüneti napokon. A város lakosainak járóbeteg szakellátását a Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi. A járóbetegek tizenöt telephelyen harmincöt féle szakellátási szolgáltatást tudnak igénybe venni, beleértve a gondozási tevékenységeket is. A szakellátáson kívül alapellátásként az iskolafogászat (20 fogorvos, összesen 7 telephelyen), az anyatejgyűjtő állomás, az iskola-egészségügyi ellátás (17 iskolaorvos, 34 iskolavédőnő, 66 telephelyen) és védőnői szolgálat (86 védőnő 16 telephelyen) működik. Az önkormányzat nem rendelkezik fekvőbeteg intézettel, kórházi ellátást a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Kenézy Gyula Kórházban és a Debreceni Egyetem Egészség- és Orvostudományi Egyetem Klinikáin kaphatnak a debreceni betegek. Oktatás és kultúra Debrecen a régió oktatási centruma. Az önkormányzat jelenleg 49 óvodát, 49 általános iskolát és 32 középiskolát tart fenn; ezek mellett több alapítványi és magániskola is működik. 2000-ben megalakult az ország legnagyobb egyesített egyeteme, a Debreceni Egyetem. A Debreceni Egyetemi Szövetség tagjai: Debreceni Agrártudományi Centrum, Debreceni Orvostudományi Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Református Teológiai 11

Akadémia, Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar, Református Tanárképző Főiskola, Debreceni Zeneművészeti Főiskola. 1927 óta működik a Debreceni Nyári Egyetem. A debreceni felsőoktatás kiemelkedő intézménye a Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola mindkettőt a Református Egyház működteti. A közművelődés intézményei a Csokonai Színház, a 32 db könyvtár és a 10 db múzeum. 2002- ben átadásra került a város és a régió egyik nagyszabású sport és kulturális beruházása a debreceni Főnix Rendezvénycsarnok. A kulturális és rendezvényturizmus alapját a város nagyrendezvényei adják: Tradicionális farsangi programok Debreceni Tavaszi Fesztivál Nyári rendezvények Cívis Korzó Debreceni Virágkarnevál Karneváli hét Debreceni Őszi Fesztivál Karácsonyi Vásár Főnix rendezvények Mihály napi vásár Farmer expo Vekeri-fesztivál Sportrendezvények 12

Debrecen általános jellemzői* Plánum 97 Kft. Év 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2004 2006 2007 2008 x: év-1990 2 3 4 5 6 7 8 9 10 14 16 17 18 lakónépesség (fő) 215.452 217.706 210.784 210.143 208.449 206.882 205.032 203.648 203.648 204.297 204.124 205.084 206.225 lakásállomány (db) 79.000 79.517 80.028 80.511 81.221 81.742 82.178 82.476 82.476 86.620 88.160 88.944 89.716 vill.hálózat (km) 1.286,8 1.317,5 1.328,3 1.338,8 1.352,7 1.367 1.376,4 1.391,2 1430,9 1.486,3 1.486,3 1.486,3 1.486,3 vill.energia (MWh) 488.335 465.724 47.3927 488.900 503.854 505.204 501.728 507.026 520.833 - - - - háztartási 168.791 154.312 15.8416 159.916 163.490 166.481 166.943 169.485 168.005 215.840 208.085 208.260 2259.83 gázhálózat (km) 507,2 526,6 597,8 621,9 657,1 725,4 821,4 889,6 867,3 923,2 923,2 923,2 923,2 gázfogyasztás (em 3 ) 243.038 245.056 229.712 235.850 245.570 249.764 233.226 238.009 257.389-390.095 384.779 352.621 háztartási 64.491 68.180 65.875 70.263 76.730 76.921 67.880 76.696 72.490 86.865 83.430 80.758 74.186 vízhálózat (km) 556,5 560,5 554,3 559 567,2 567,7 573,8 577 581,4-703,8 707,9 708,1 vízfogyasztás (em 3 ) 20.249 17.044 16.697 15.189 14.085 13.291 13.110 13.002 13.644-13.192 13.151 12.523 háztartási 14.552 11.733 11.270 10.172 7.516 8.609 6.505 6.415 6.818-6.800 6.989 6.655 csatornahálózat (km) 254,4 256,8 264,7 267,3 288,6 318,7 338,5 344,5 352,4-419,6 420,0 420,0 szennyvíz (em 3 ) 27.803 18.638 18.920 19.104 19.981 18.486 19.002 18.618 18.120-16.925 14.703 13.677 háztartási 12.485 9.921 9.365 8.350 5.709 6.925 4.950 4.916 4.970-5.554 5.610 5.446 települési sz. hulladék (t) - - - - - - - - - - 175.147 71.515 68.986 háztartási - - - - - - - - - - 60.900 48.428 50.074 * forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Környezeti Atlasza, 2006. és Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve. 13

II. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48/E. (2) bekezdés ag) pontja Az épített művi környezet a belterületeken elsődleges. Bár ide sorolható az infrastruktúra is, de városüzemeltetési szerepe, illetve hálózati jellege miatt a település részeként kezeljük. Tágabb értelemben az épített környezethez sorolhatók a külterületen átvezetett (közvetett funkcionális feladatokat ellátó) hálózatok (pl.: gázvezetékek, villamos hálózatok, kerülő utak, hidak/felüljárók) is. Természetesen az épített környezetnek sok eleme szoros kapcsolatban van egymással, közösen alakítják ki a városi térszerkezetet és együttműködési tereket. Debrecen városmagja jellegzetes belvárosias jegyeket hordoz: 2-3 emeletes polgári épületek zárt sora alkotja az utcafrontot, széles utcák és nagy kiterjedésű közterületek jellemzik. A történelmi házak átépítése, rekonstrukciója során a homlokzatmagasság egységesítésére törekednek. A belváros, illetve az azt övező hagyományos lakógyűrű övezetben koncentrálódik a városi közigazgatás közszolgáltatás bank jelentős része, amely jelentős forgalomvonzó hatást jelent. A városmag mellett még a belvárosban kisvárosias, falusias jellegű lakó övezetek is találhatók, jellemzően földszintes, kertes lakóházakkal és szűk utcákkal, ahol a forgalom szinte kizárólag a lakóterület helyi forgalmát jelenti. A közterületek, parkszerű zöldterületek mérete a belső városrészekben minimálisak. A külső övezetek zöldfelülete csökkent, illetve funkcióváltás van folyamatban. A lakóépületek után a kertvárosi lakóövezetben (változatos lakásszámú) társasházak és lakóparkok építése, illetve családi paloták építése is történik. Néhány városrész kivételével megújulnak a lakóövezetek. A városmagon kívül jelentős területet tesznek ki a többnyire 10 emeletes panelház-tömbökből álló lakóterületek. Ezeken a területeken a magas épületek között igen nagy kiterjedésű zöldfelületek vannak, azonban a közszolgáltatások az igényekhez képest csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A lakótelepek tehát nagy lakosságsűrűsödést jelentenek igen jelentős mobilitási igénnyel. Kiemelten fontos ezen lakótömbök tömegközlekedésének megfelelő színvonalú ellátása. Lakáshelyzet 2005. év végén Debrecen 87.477 darabos lakásállománya Hajdú-Bihar Megye 40%-át foglalta magába. Bár csökken a lakásépítés üteme, egy év alatt közel 1%-al nőtt az új lakások száma. A lakások jellege: Önálló jellegű lakás 53 % Tömblakás 47 % 14

A lakókörnyezet jellege Belváros 14,2 % Lakótelep 31,8 % Kertváros 54,0 % Az épített környezetet a történeti, építészeti, környezetvédelmi és használati szempontok figyelembe vételével kell fejleszteni: Műemlékek Köztéri szobrok Látnivalók Helyi védettségű épületek jegyzéke: HT helyi területi védelem (közterek, parkok, emlékhelyek) 1. Bem tér park 2. Csokonai síremlék park 3. Debrecen-Józsa Árpád kori emlékrom és klastrompark 4. Déri tér park 5. Debreceni Egyetem Orvostudományi Kar területe 6. Egyetem tér park 7. Fazekas Diószegi emlékmű 8. Honvédtemető kegyeleti park 9. Kálvin tér park és romkert 10. Kossuth tér park 11. Kossuth tér, Kossuth emlékmű 12. Köztemető (Sesztina síremlék) 13. Köztemető (Simonffi S. és neje síremlék) 14. Liszt F. tér park 15. Nagyerdei park 16. Ördögárok 17. Petőfi tér park A helyi védettségű köztereket, parkokat és emlékhelyeket bemutató fényképes összeállítást a 8. sz. melléklet tartalmazza. Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet értelmében 274 db HE helyi egyedi védelmű építmény van a városban. Több esetben a fejlesztési (üzleti) és történelmi szempontok ütköznek. Debrecen fontosabb idegenforgalmi nevezettességei: Történelmi belváros Kossuth tér a Református Nagytemplommal Református Kollégium Déri Múzeum MODEM (Modern Művészetek Múzeuma) Csokonai Színház Vojtina bábszínház Nagyerdő és turisztikai létesítményei 15

Fancsikai természetvédelmi körzet Erdőspuszák Nagyerdei Gyógyfürdő Mediterrán élményfürdő Főnix Csarnok Debreceni Jégcsarnok A városban megvalósult fő projektek és látványos művi tényezők: Piac utca Kossuth tér (11.905 m 2 térburkolat, térfigyelő rendszer, 5.000 m 2 zöldterület) Főnix Csarnok (9.600 m 2 multifunkcionális csarnok) Aquatikum Gyógy- és Fürdőközpont (fedett vízcentrum, kupolacsarnok) Kölcsey Kongresszusi Központ (12.285 m 2 alapterület, 1.250 fő befogadóképesség) Élettudományi Központ Kollégium (Kassai út) Auguszta Kardiológiai Centrum Megyei Könyvtár M35 autópálya Görbeháza Debrecen (35 km) M35 autópálya elkerülő szakasz (8,6 km) és 534. sz. főút (4,1 km) Bartók Béla út felújítása Piac csarnok Fórum Debrecen bevásárlóközpont és Latinovits Színház Intézmények: Kulturális Debreceni televíziók, rádiók Debreceni filmszínházak Stadionok Sportcsarnokok Klinikák Szálláshelyek Debreceni egyesületek, klubok, civil szervezetek Gyógyszertárak Játszóterek Az önkormányzat felújította a tiszta udvar rendes ház pályázatokat. A résztvevők és nyertesek lakókörnyezete példaértékű művi környezeti elemek. Debrecen MJV Önkormányzata megbízásából a Debreceni Egyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék munkatársai felmérték a külterület kultúrtörténeti értékeit; egyedi tájérték katasztert készítettek. Ezek tipizáltak: Településsel kapcsolatos emlékek: Közlekedéssel és szállítással kapcsolatos emlékek: Termeléssel kapcsolatos emlékek: Történelmi eseményekkel kapcsolatos emlék: Értékes kilátópont: 48 db 12 db 22 db 1 db 1 db 16

Debrecenben 14 bank és hét takarékszövetkezet közel félszáz fiókjában intézik a pénzügyeket. Több mint húsz debreceni posta található a városban. III. TERÜLETHASZNÁLAT A város tervezett területfelhasználását a természeti és történeti adottságokból kell levezetni. Debrecen központi belterülete hat jellegzetesen eltérő területfelhasználási nagy egységre tagolható: 1.) a történelmi Belvárosra 2.) a nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre 3.) a nyugati volt kertségi területekre (a nagykörúttól nyugatra eső Debrecen Tiszalök vasútig) terjedő városrészre 4.) a keleti kertségekre és külsőségekre 5.) a déli kertségekre, külsőségekre 6.) a Debrecen Tiszalök vasútvonaltól nyugatra eső külsőségekre Ezt a tagozódást mint Debrecen területfelhasználásának jellegzetességét meg kell őrizni. 1.) A történelmi Belváros területfelhasználása viszonylag egységes. A városközpontot gyűrűsen keretezik a lakóterületek. A Belvárost a városközponti funkciók további befogadására alkalmassá kell tenni. Ennek érdekében a városközpont területén (a meglévő és tervezett kiskörúton belül) a lakó és hozzákapcsolódó alapfokú intézményi funkciók jelenlétét fokozatosan csökkenteni kell. Ugyanakkor nem cél a homogén városi regionális intézményi használat létrehozása. A városi élet sokszínűségét továbbra is meg kell őrizni. El kell érni, hogy a városközpont egyben exkluzív lakókörnyezetként is funkcionáljon (a lakófunkciót elsősorban a lakásszolgáltatás, szálloda, exkluzív bérlakások képviseljék). A vegyes településközponti területfelhasználási kategória bővítésével számolni kell, különösen a vasútállomás térségében, de a tervezett kiskörút belső oldalán is. 2.) A nagykörúttól északra eső Nagyerdő közeli városrészre a lakóterületi, az oktatási és szabadidő intézményi funkció a jellemző. E területen kialakult egyensúlyt, területi arányokat fenn kell tartani. A zöldterületek rovására a beépített területeket növelni nem szabad. A városrészbe, vagy a városrésszel szomszédos területeken kerülni kell minden olyan területhasználatot, amely a Nagyerdő körüli városrész jelenlegi presztízsét veszélyezteti. 3.) A nyugati volt kertségi területre a nagyfokú heterogenitás a jellemző. A heterogenitást fokozta a vasútvonal kihelyezése korábban külön élő városrészek összeolvadása indult el. A lakóterületek intenzitása is sokféle. A lakóterületek intenzitását közelíteni kell egymáshoz. A Hatvan utcai kert és a Széchenyi kert fokozatos átépítését, rekonstrukcióját kell előirányozni. A Tócó völgyi lakótelep mérsékelt kiterjedésű kiegészítése szükségessé válik. A vasút mellett tervezett gyűjtőút mentén a mai rendezetlen állapotokat meg kell szüntetni és a Tócó mente zöldfelületi rehabilitációjával kialakuló véderdő sáv mentén kisvárosias lakóterületeket kell kijelölni. 17

4.) A keleti kertségi területek és külsőségek területhasználata egységes, jellemzően kertvárosias lakóterület. E lakóterületek presztízse közepes az infrastrukturális hiányosságok miatt. A keleti városrészhez kiskertek, majd távolabb az Erdőspusztai erdőterületek csatlakoznak. A Kondoros a város keleti határának hajdani jellegzetes, zöldfelületekkel kísért élőhelyi sávja volt. A környezeti adottságok a lakóterületi fejlesztéseknek kedveznek. Ezért új kertvárosias lakóterületek számára a bővítés irányaként elsősorban a keleti vasúton túli külsőségeket kell megjelölni. 5.) A déli kertségek és külsőségek területhasználata heterogén, az ipari és lakóterületi használat keveredik. E lakóterületek presztízse alacsony az üzemi használatból eredő nagy teherforgalom, zaj- és porszennyezettség, illetve az infrastrukturális hiányosságok miatt. A déli városrészben a lakóterület fejlesztést mérsékelni kell, azok csak a legszükségesebb kiegészítésekre szorítkozzanak. A gazdasági területek bővítésének egyik fontos iránya a repülőtér környéke. A gazdasági és lakóterületek határterületeit véderdősávokkal kell egymástól elválasztani. A véderdősávok kialakíthatók magán területeken (telkeken) belül is. 6.) A Debrecen Tiszalök vasúttól nyugatra eső területek jelenlegi területhasználatát a lakó és ipari területek keveredése és a nagy kiterjedésű használaton kívüliség jellemzi. A gazdasági területfejlesztés egyik fontos területe. A lakóterületek bővítését itt is mérsékelni kell, különösen ha azok a lakóterületek mozaikos jellegét tovább erősítik. A Nagysándor telep északi kiegészítése nem indokolt. A meglévő és tervezett lakóterületeket és iparterületeket zöld (erdő) sávval egymástól el kell választani. E városrész 33. sz. főúttól északra eső részén, mivel az a város északnyugati szektora, környezetet szennyező területfelhasználás nem tervezhető. Itt kell megemlíteni, hogy az e területen agráripari park kialakítása problémákat okozhat. A Debreceni Egyetem megalakulásának következtében ma már egyre kevésbé csak az agrárjellegű üzemi felhasználásról, mindinkább az egyetemi profilok mindegyikének megfelelő tevékenységről van szó. A területfelhasználás szerkezetében ma is jelentős súlyt képviselnek az erdőterületek. Jövőben az erdőterületek súlya növekedni fog, döntően a nyírségi rossz termőhelyi adottságú területeken. A városi területek és az Erdőspuszták közötti kertes sávot ütköző (átmeneti) zónaként fenn kell tartani. Nem cél a kiskertek lakóterületté fejlesztése, mert ez esetben a város aránytalanul nagy kiterjedésű lenne és zavart okozna a városrész működésében. A települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében a területhasználat kapcsán fontos a város zöldterületeinek és erdőterületeinek rendezése. A településrendezési tervek készítése során ki kell jelölni az elsődlegesen pihenési célokat szolgáló zöldterületeket, erdőket a környezet- és természetvédelmi célú erdőket. 18

A városkörnyék zöldfelületben gazdag erdőterületeit összekötő zöldfolyosókkal összefüggő zöldfelületi rendszerré kell fejleszteni. Ennek érdekében: a volt szovjet gyakorlóterület északi és keleti részén a természet közeli területhasználatot fenn kell tartani, hogy a Nagyerdő és az Erdőspuszták közötti élőhelyi összeköttetés megmaradjon, illetve fejleszthető legyen; a Tócó és Kondoros élőhelyi zöldfelületi rehabilitációját elő kell irányozni; a város nyugati határán a mezőgazdasági területek porszennyeződésének mérséklésére összefüggő véderdősávot kell létesíteni; a város belső közparkjait utcafásításokkal esetleg további közparkok, erdőterületek kialakításával össze kell kapcsolni a település határa menti zöldfelületekkel; a keleti, Kondoroson túli kiskerteket (a volt zártkertek) nem beépített területként fenn kell tartani, mert így ütköző (átmeneti) zónaként funkcionálhatnak az urbanizációs és természeti területek között; a tervezett kertvárosias lakóterületeket úgy kell kialakítani, hogy ne alakuljanak ki nagy összefüggő telektömbök. Azokat közparkokkal, elválasztó erdősávokkal tagolni kell. Az így kialakuló zöldfelületeket be kell kapcsolni a város zöldfelületi rendszerébe; a meglévő iparterületeket és lakóterületeket véderdősávokkal egymástól el kell választani, hogy az üzemi területek lakóterületeket zavaró hatása csökkenjen. A véderdősávokat ugyancsak össze kell kötni a városi zöldfelületekkel; a kertvárosias lakóterületeken belül a telkek beépítésénél törekedni kell arra, hogy a tömbbelsőkben a telkenkénti zöldfelületek összefüggő felületet adjanak. A Belváros közparkjait különös gonddal és igényességgel rehabilitálni kell, az idős növényállomány megőrzésével. A várost elkerülő tervezett gyorsforgalmi utak 100-100 méteres védősávját legalább a város felé eső oldalon fásítani kell. Ezzel a nyugati porszennyezés elleni védelem hatékonyabbá tehető. A további erdőtelepítés elsődleges területei a rossz termőhelyi adottságú nyírségi területek. Itt a szántó művelésű földterületek fokozatos erdősítését kell előirányozni. A szennyvíztisztító és a szemétlerakó körül különösen a lakóterületek irányában a védőterület egészére kiterjedően véderdőt kell létesíteni. Debrecen város lehetséges lakóövezeti besorolásai: 1.1 nagyvárosias lakóterület (Ln) 1.2 kisvárosias lakóterület (Lk) 1.3 kertvárosias lakóterület (Lke) 1.4 falusias lakóterület (Lf) 2.1 településközpont vegyes terület (Vt) 2.2 központi vegyes terület (Vk) 3.1 kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági terület (Gk) 3.2 zavaró hatású ipari gazdasági terület (Gip) 3.3 egyéb ipari gazdasági terület (Ge) 4.1 üdülőházas üdülőterület (Üü) 4.2 hétvégiházas üdülőterület (Üh) 5.1 különleges kereskedelmi célú terület (Kke) 19

5.2.1 különleges intézményi terület (Ki) 5.2.2 különleges zöldterület jellegű intézményi terület (Kzi) 5.3 különleges bányászati terület (Kb) 5.4 különleges honvédelmi terület (Kho) 5.5 különleges hulladék elhelyezésére szolgáló terület (Kh) 5.6 különleges városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti terület (Kk) 5.7 különleges közlekedési terület (Kkö) 6.1.0 általános közlekedési terület (Köá) 6.2.0 vasúti közlekedési terület (Köv) 7.0 zöldterület (Z) 8.0 erdőterület (E) 9.1.0 mezőgazdasági kertes terület (Mke) 9.2.0 mezőgazdasági tanyás terület (Mt) 9.3.0 mezőgazdasági korlátozott használatú terület (Mk) 10 egyéb rendeltetésű terület (Egy) Debrecen közigazgatási területének településszerkezeti tervlapját a 1. sz. melléklet tartalmazza. IV. VÍZGAZDÁLKODÁS IV/1. A jelenlegi környezeti állapot bemutatása A geokörnyezeti elemek alapállapota A város geokörnyezeti elemek adottságainak jobb értelmezhetősége érdekében a terület geológiai fejlődéstörténetét némiképpen egyszerűsítve mutatjuk be, az anyagban a negyedidőszaki (quarter) földtani szerkezet és azon belül is a felszíni- felszínközeli földtani képződmények leírása kap nagyobb teret. A földtörténeti újharmadidőszak végén, már a pliocénben megkezdődött a Pannon-tó folyóvízi üledékkel történő föltöltése. Az Alföld ÉK-i részének ősvízrajzi képe a pleisztocén elején alapvetően eltért a jelenlegitől. A kárpáti hegységkeretből az Alföldre érkező folyók durvatörmelékes üledéküket már a hegylábi előterek süllyedékeiben lerakták. A hegylábi hordalékkúpot elhagyva a Tisza - mellékfolyóival együtt - az akkori erózióbázis felé, előbb a Szarvas-Csongrád, majd a Dunával történt egyesülés után a Dél-alföldi süllyedék irányába tartott. Az alsó-pleisztocén elején az É-i Kárpátok és az Északi-középhegység felől érkező folyók közel É-D-i irányban folytak át a Hortobágy - Hajdúság - Nyírség területén a Tiszával történő egyesülésig, a Tisza-Szamos futásiránya a Nyírség területén keresztül DNy-i irányban húzódott. Ezek a folyók a Pannon-medence peremi sávjában és belsejében nagy kiterjedésű hordalékkúp síkságokat építettek, amelyek anyaga az uralkodóan mérsékelten hűvös és csapadékos alsópleisztocénben elsősorban kavicsos homok, durvahomok volt. A quarter éghajlatváltozások során a szárazabb hűvös és hideg, kevésbé csapadékos időszakokban jelentős vastagságú agyag és finomkőzetliszt rétegek rakódtak le. 20

A klimatikus és tektonikus okok miatt a hordalékkúpok épülése nem volt folyamatos a negyedidőszak során, a folyóvizek részben bevágódtak saját hordalékkúpjukba, vagy hosszabbrövidebb ideig elhagyták annak egy-egy részét, így jelentős kiterjedésű területeken szünetelt a folyóvízi üledékképződés. Az ármentes térszíneken megindult a felszín erodálódása, illetve a folyóvízi üledékek áthalmozódása és a talajképződés. Neotektonikus mozgások következtében a Nyírség É-i és K-i előtere is erőteljesen megsüllyedt, a Nyírség centruma tovább emelkedett, ezért előbb az ÉK-i Kárpátokból érkező Tisza, később a Szamos is ebbe az irányba, vagyis a Bereg - Szatmári síkság és a Bodrogköz irányába fordult, majd a Nyírséget megkerülve a Hajdúság Ny-i peremén, a Hortobágy területén folyt D felé, a fő erózióbázis irányába. A síksági területeken a Tisza-Szamos és mellékfolyóik oldalazó erózióval teljes egészében átalakították a felszínt. A Hajdúság Ny-i előterében több nagyméretű, erősen feltöltődött egykori Tisza - meander maradványa azonosítható, ilyen például a Kadarcs-ér néhány szakasza. A Hajdúhát térszínének ármentessé válása után a hideg-száraz glaciális éghajlaton a felsőpleisztocénben megindulhatott a fluviális eredetű finomszemcsés üledékek eolikus átformálása és a löszképződés. A Nyírség és Hajdúság mezotájainak geológiai fejlődéstörténete föltehetően a középső - würm hűvös-hideg periódusában vált el egymástól, ekkor ugyanis a Nyírség centrumának emelkedése miatt a Hajdúság kvázi domblábi helyzetbe került. A Hajdúság magasabb helyzetű részén - a Hajdúháton - a típusos száraztérszíni lösz képződése történt, a mélyebb helyzetű részeken pedig a nedves térszínre hullott kőzetliszt infúziós lösszé alakult. A szakirodalmi adatok szerint Debrecentől É-ra (Nagymacstól Józsán át Hajdúhadházig) egy magasan maradt és több részre darabolódott pannon rögvonulat húzódik. A rögök felszíne különböző tengerszint feletti magasságú, ezért az azokat borító quarter üledékösszlet a rögtetőkön csak mintegy 50 m-re tehető (Nagymacs, Józsa, Hajdúböszörmény térsége), míg a rögöket tagoló szerkezeti mélyedésekben (Hajdúhadház, Téglás térsége) nagyobb vastagságú, elérheti a 100 métert. Ezeken a területeken az alsó-pleisztocén korú képződmények vagy hiányoznak, vagy csak foszlányosan kifejlettek, a quartert a középső- és felső-pleisztocén reprezentálja. A negyedidőszaki összlet vastagsága - a rendelkezésre álló adatok alapján - Debrecen térségében dél és kelet felé fokozatosan 120 m-ről 200 m-re növekszik. Ez az összlet a Nyírség centrális része felé tovább vastagszik, a D-Nyírség területén 200-250 m-re tehető, majd Nyírbátor környékén - a Nyírség centrumában - meghaladja a 300 métert. Geomorfológia Debrecen város igazgatási területe tájhatáron helyezkedik el. A város K-i része a D-Nyírség kistájon, a NY-i része pedig a Hajdúhát kistájon belül helyezkedik el, míg a két, eltérő földtani fejlődéstörténetű táj érintkezési sávjában alakult ki a Tócó-völgy. A D-Nyírség térszínének emelkedése és a würm közepén megtörtént folyóirányváltások következményeként ármentessé válása után a hideg-száraz glaciális éghajlaton megindulhatott a 21

felső-pleisztocén fluviális eredetű finomszemcsés üledékek eolikus átformálása. Az É - ÉK-i irányú munkaképes szelek a magasabb nyírségi térszín fluviális üledékanyagát könnyen erodálták, és a mozgásba hozott anyagot néhány tíz - száz méteres szállítás után akkumulációs formákban halmozták föl. A Nyírség eolikus formakincsére elsősorban a szélbarázda-garmada-maradékgerinc komplexum formái jellemzőek, azonban a D-i részen meghatározó jellegű formaelemek a parabola- és szegélybuckák. A D-Nyírségnek a város igazgatási területén, az eolikus akkumulációs felszínformák közül a fejletlen NY-i szárú parabolabuckák és a szegélybuckák meghatározóak, a futóhomokformák kialakulása a würm végén indult meg. Ebben a térségben a talajvíz a felszínhez általában relatíve közel helyezkedett el, ezért a szélbarázdákból kifújt homokanyag hamar megkötődött és parabola alakú garmadákba halmozódott fel, majd ezek parabolabuckákká alakultak. A szélbarázdák elsősorban a Nyírség É-i részére jellemzőek, azonban ezen a területen is előfordulnak. Elsősorban ott találhatók, ahol a talajvíz relatíve mélyen helyezkedik el, alakjuk, nagyságuk és mélységük meglehetősen változatos. A Debrecen - Hajdúhadház vonal mentén a keskeny szélbarázdák jellemzőek, amelyek hosszúsága 200-400 méter közötti és mélységük a 6-8 métert is elérheti. A Tócó-völgyhöz kapcsolódik az észak-déli irányban húzódó, a mintegy 10-20 km széles, lösszel, infúziós lösszel borított Hajdúhát. A táj tengerszint feletti magassága átlagosan 120-130 mbf közötti, legmagasabb pontja a Józsától északra található Csegei halom (166 mbf), a térszín a hajdúháti platótól enyhén lejt NY-i és D-i irányba. A túlnyomórészt neutrális, eolikus eredetű felszínt jellemzően kis mélységű, deráziós völgyeletek tagolják. A Hajdúhát platóját helyenként, főként annak peremén, eróziós völgyek szabdalják, ezek között a vizsgált területen a Vidi-, a Brassó- és a Tócó-völgye említhető. A Tócó-völgy a város igazgatási területének markáns morfológiai eleme. A völgy forrásvidéke Zelemérnél széles, keresztmetszetében tál alakú deráziós völgyekből áll, amelyek közül a legmarkánsabb a Mély-völgy. A Tócóba jutó víz részben a felszíni lefolyásból, részben a talajvíz megcsapolásából származik. A Tócó-völgy józsai szakasza jobban bevágódott, határozott É-D-i tengelyű, eróziós-deráziós jellegű és metszetében erősen aszimmetrikus, ui. a Hajdúhát meredeken, míg a D-Nyírség menedékesen lejt a völgytalp felé. A nyírségi oldalról néhány rövid völgyelet nyílik a Tócó felé. A völgy debreceni szakasza már eróziós jellegű és jellemzője, hogy a város É-i határától D felé tölcsérszerűen kinyílik. A lapos völgyben a Tócó feltehetően többször változtatta futásirányát, erre utalnak a jelenlegi, mesterséges meder mentén, de az attól távolabb is megtalálható, lencsésen kifejlődött, nagy szervesanyag tartalmú és finomkőzetliszt-agyag dominanciájú felszínközeli rétegek. 22

A Tócó-ér Debrecentől D-re, Mikepércs magasságában ér ki a Bihari sík mélyfekvésű, fluviolakusztrikus eredetű, utólagosan elszikesedett, agyagos-iszapos feltöltésű síkjára. E szakaszon a Tócó lefolyási irányai már nyomon követhetetlenek, üledéke összefogazódik a D- Nyírség felől érkező többi vízfolyás finomszemcséjű üledékével. IV/2. Geológia Talaj A Hajdúhát területén típusos a mészlepedékes csernozjom talaj előfordulása. Ennek szelvényében a legfelső, szántott réteg általában leromlott szerkezetű, aprómorzsás, esetleg porosodott. A feltalaj kémhatása semleges, vagy gyengén lúgos, humusztartalma 3-4%. A szántott réteg alatti A-szint humusztartalma valamivel kisebb színe sötétbarna, barnás-fekete. Szerkezete kitűnően morzsás, kémhatása enyhén lúgos, szénsavas meszet kis mennyiségben tartalmaz. A termőréteg vastagsága jellemzően meghaladja az 1.0 métert, a szervesanyagtartalom szintje magas (300-400 t/ha). A mészlepedékes csernozjom talaj B-szintjében a szervesanyag-tartalom a mélység felé fokozatosan csökken, ennek megfelelően e szint színe világos barna. A talajszerkezet a humuszanyag-tartalom csökkenéssel együtt változik, a B-szint alsó része tömöttebb. A mészlepedékes csernozjom talaj vízgazdálkodása és tápanyag-ellátottsága igen jó. A Hajdúhátnak a Hortobágy felé eső peremi sávjában jellemzőek az agyagosodott infúziós lösz alapkőzeten kialakult réti csernozjom talajok. Kialakulásukra és tulajdonságaikra jellemző, hogy a humusz-felhalmozódást gyenge vízhatás kíséri, ez a talajvíz közelségének vagy az időszakos belvízelöntésnek a következménye. A réti csernozjomok elsősorban abban különböznek a többi csernozjomtípustól, hogy itt a vasmozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, erek formájában. A humuszos szintek színe sötétebb, szerkezetük inkább szemcsés. Az egyes szintek átmenete éles, a csernozjom B- szintnek az A-szinthez viszonyított vastagsága a réti csernozjomokban kicsi. A szervesanyag mennyisége a felszíni 3.5-4.5 %-ról 1 % alá csökken az alapkőzet közelében. A szervesanyag minőségét a vízhatás befolyásolja, mert a talaj szerves anyagainak egy része vashoz kötött huminsav formájában található, a tápanyag-ellátottság megfelelő. A réti csernozjom talajok vízgazdálkodásában a vízáteresztés és víztartó képesség megfelelő, azonban a magas talajvízállású időszakokban túlnedvesedésre hajlamos. Az igazgatási terület K-i oldalán a D-Nyírségre jellemző talajok találhatók meg, az egyes talajtípusok térbeli eloszlása az alapkőzet elterjedésével szoros korrelációban van. A terület túlnyomó részén, a futóhomok alapkőzeten kialakult, vékony termőrétegű, átlagosan 30 cm vastagságú, gyenge termékenységű, kovárványos futóhomok talaj a jellemző. A talajszelvényben megjelenő kovárvány csíkok e talajtípus termékenységét kedvezően befolyásolják, mert a kovárvány csíkok foszfor, kálium és humusztartalma nagyobb, mint a közrezárt homokrétegeké. A kedvezőbb tápanyag-gazdálkodási feltételek mellett a kovárványos szelvények vízgazdálkodása is jobb, mint a nem kovárványos homokszelvényeké. A kovárvány rétegek tömöttebbek, több finom frakciót és ebből következően több nedvességet is 23

tartalmaznak, mint a köztes homokszintek, ezért a kovárvány rétegek késleltetik a felszínre hulló csapadék beszivárgását. D-Nyírség peremi sávjában helyenként humuszos homoktalajok képződtek. Mésztartalmuk az alapkőzettől függ, löszös alapkőzeten karbonátos, homok alapkőzeten nem karbonátos talajok alakultak ki. Jellemzőjük, hogy a humuszos szint morfológiailag megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak alig mutatkozik. A termőréteg humusztartalma 1 % körüli, a humuszos réteg vastagsága 30-40 centiméterre tehető. A humuszos homoktalajok termékenysége a sívó futóhomokénál jobb, nagyobb a víztartó és valamelyest kisebb a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki és így kevésbé vannak kitéve a defláció hatásának. A humuszos homoktalajoknak a futóhomoktól és a jellegtelen homok váztalajoktól történő pontos elhatárolása meglehetősen nehéz, mert e talajok számtalan átmeneti, köztes változata előfordul. A D-Nyírség erővel borított részein megtalálható a kovárványos barna erdőtalaj is. E talaj humuszos rétegének és kilúgozási szintjének vastagsága igen különböző. Általános a 30-50 centiméter vastag kilúgozási szint, aminek színe világosszürke, vagy sárgásbarna, kémhatása általában gyengén savanyú, szerkezete homokos. Humusztartalma csekély, ritkán haladja meg az 1-2 %-ot. A felhalmozódási szint is gyengén savanyú és agyagtartalma meghaladja a kilúgozási szintjét. A savanyúsági értékek a kevés talajkolloid következtében kicsinyek. A kovárványos barna erdőtalajok vízgazdálkodása a futóhomokétól annyiban térnek el, hogy a kovárvány csíkok között több víz raktározódik. Kedvező a kovárvány csíkok hatása e talajok tápanyaggazdálkodására is, mert a kovárvány szalagok magasabb kolloidtartalma több növényi tápanyagot köt meg, másrészt a hosszabb ideig tartó nedves állapot lehetőséget ad a tápanyagok megfelelő hasznosítására. Alapkőzet A város igazgatási területének felszínközeli földtani képződményeit összevontan ábrázoló térképet a Magyar Állami Földtani Intézet Az Alföld földtani atlasza Debrecen lapjának felhasználásával készítettük el, melyet a 2. számú mellékletként csatoltunk. A dél-nyírségi táj általánosan ismert típusképződménye a futóhomok. E képződmény szemcseösszetételében domináns a 0.1-0.2 mm közötti méretű, apró szemcséjű homokfrakció, amelynek anyaga uralkodóan kvarc. Az apróhomok súlyszázaléka helytől és mélységtől függően tág határok (75-90 %) között változik. A több kőzetlisztet tartalmazó homok szemcseösszetételének eloszlása a folyóvízi homokéhoz hasonlít, azonban több szemcsejellemző (koptatottság, matt felszín) egyértelműen az eolikus eredet bizonyítéka. A nyírségi savanyú és semleges futóhomok jellemzője az, hogy szelvényében gyakran találhatók vöröses, szinte agyagos megjelenésű homokcsíkok, ún. kovárvány rétegek. Ezek a néhány mm-től 35-40 cm-ig változó vastagságú rétegek általában sűrűn települnek egymás alatt. A típusos futóhomok igen jól osztályozott, az egyenlőtlenségi mutató értéke kicsi (U = 2-4 közötti). A nyírségi futóhomok koptatottsága kis mértékű, ami a rövid távú - maximum néhány 24

száz méteres - szállítódást bizonyítja. A szakirodalmi adatok alapján a réteg átlagos k-tényezője 1 X 10-2 - 1 X 10-3 m/s közötti, vagyis vízvezető tulajdonságú. A futóhomok különösen száraz állapotban a szélerózióra (deflációra) hajlamos. Debrecen igazgatási területére az É-ÉK-i irányú szelek jellemzőek, ebből következően a város belterületén észlelhető porszennyezettség részben ezekre az okokra vezethető vissza. A futóhomok kifejlődése igen változatos. Általánosságban az állapítható meg, hogy az akkumulációs formakincsű területeken (a buckás térszíneken) több méteres vastagságot is elérhet. A homogén kifejlődés azonban ritka, a futóhomok rétegeket legtöbbször kőzetlisztes homok, vagy kőzetliszt rétegek tagolják. A buckák közötti mélyedésekben és a deflációs térszíneken e futóhomok azonban jóval vékonyabb, gyakran lepelhomokként települ. A vizsgált nyomvonal szakasz közelébe telepített talajmechanikai fúrások kis (5.0 m-es) talpmélységük miatt nem érték el a futóhomok feküjét. A fúrásos feltárások alapján a futóhomokot több helyen kőzetlisztes homok rétegek tagolják. A képződmény szemcse összetételében uralkodó a homok szemcsefrakció, aránya meghaladja a 70-80 %-ot, ezen belül is domináns a finom- és apróhomok, ezért ez a kőzet víztelítettség esetén - akárcsak a futóhomok - folyósodásra hajlamos. A kőzetliszt tartalom mintegy 20-25 % közötti. A kőzet erősen csillámos, karbonát tartalma kicsi. A szakirodalmi adatok alapján a réteg átlagos k-tényezője 1 X 10-3 - 1 X 10-5 m/s közötti, vagyis gyenge vízvezető tulajdonságú. A Tócó völgy K-i oldalán, a D-Nyírség Ny-i peremének a Hajdúhát felé átmenetet képező térszíneit helyenként homokos lösz borítja. E képződmény szemcseösszetételében a durvakőzetliszt (lösz) szemcsefrakció aránya eléri az 50-60 %-ot, míg a főként finomszemcséjű homok aránya 25-35 % közötti, a többi szemcsefrakció alárendelt. A Tócó-völgyben - a felszín közelében - az areális erózióból származó, áthalmozott és talajosodott agyagos homok és agyagos finomkőzetliszt mutatható ki. Ezek a képződmények változó vastagságban települnek a bázisképződményre, ami többnyire finomkőzetlisztes durvakőzeliszt. A Hajdúhátra jellemző felszíni típusképződmények a száraztérszíni lösz és az infúziós lösz. E két üledéktípus képződése - a szakirodalmi adatok szerint - egyidejűleg, de eltérő paleokörnyezetben történt. Az elterjedtebb, infúziós lösz képződése a ritmikusan kiszáradó és időnként elöntött ártéri területekre jellemző. A szél által szállított durvakőzetliszt a nedves térszíneken leülepedett és ott keveredett-áthalmozódott. A képződmény szemcseösszetételében domináns a durvakőzetliszt (lösz) frakció, ennek aránya - helytől függően - 40-60 súly% közötti. A finomkőzetliszt (iszap) frakció aránya ennél kisebb, általában 20-40 súly%, míg a többi szemcsefrakció aránya együttesen 20-30 súly% közötti. A képződmény sárgás-barna színe a geokémiai zónákban előforduló vas-mangán göbecsektől vöröses elszíneződésű. Szöveti karbonát-tartalma is jelentős, de zónásan a néhány cm-es mészkonkréciók megjelenése is tipikus. A jellemzően ármentes felszíneken képződött száraztérszíni lösz elsősorban szerkezetében különbözik az infúziós lösztől. Szemcseösszetételében kisebb a finomkőzetliszt és az agyag aránya, nagyobb a kőzet porozitása, ugyanakkor magasabb a karbonát-tartalma is. E 25

képződmény területi elterjedése kisebb, Hajdúböszörmény, Józsa, Debrecen környékén összefüggő sávokban, vagy foltszerűen különíthető el az infúziós lösztől, azonban e két különböző genetikájú képződmény pontos elkülönítésében és területi lehatárolásában, a szakirodalomban sem egységes. A város igazgatási területén az ásványi nyersanyagok kitermelése nem tekinthető jelentősnek. A jelenleg működő egyetlen agyagbánya a Kishegyesi úttól D-re fekvő Alföldi Téglagyár, Debrecen II. agyag védnevű bányája. Debrecen másik - jelentős készlettel rendelkező - téglagyári agyagbányáját, ami a Határ úton volt, felhagyták. Az igazgatási területen napjainkban 4 homokbánya működik, ezek elsősorban a közlekedési útvonalak mentén találhatók, azonban sajnálatosan jellemző az illegális (jogosulatlan) bányászkodás is. Az illegális felhagyott homokbányák nagy része rekultiválatlan, ezek számos környezeti probléma forrásai (pl. illegális hulladéklerakás). IV/3. Hidrogeológia Felszín alatti vizek Talajvíz Az egyik legfontosabb geokörnyezeti adottság a talajvíz felszín alatti helyzete, ezért a város igazgatási területére vonatkozóan elkészítettük a talajvíz becsült maximális szintjét ábrázoló térképet. A térkép megszerkesztéséhez a város igazgatási területén és az azzal érintkező területeken elhelyezkedő rendszeres észlelésű talajvíz kutaknak a Vízrajzi évkönyvekben megadott mérési adatait használtuk fel. A talajvízfigyelő kutak havi középvizeinek maximális szintje alapján meghatározott maximális talajvíz (LNV) adatokat az abszolút - Balti tenger feletti - szintre számoltuk át. A talajvíz térképen feltüntettük a kutak elhelyezkedését, a felszín alatti maximális talajvízszinteket és a talajvíz regionális horizontális áramlási irányait. A térkép alapján megállapítható, hogy a talajvíz regionális horizontális áramlási főiránya D- DNy-i, emellett Józsától Ny-ra markánsan kirajzolódik a Hajdúhát platója alatt kimutatható magasan maradt pannon rög, áramlást torzító hatása. Az igazgatási területen a talajvíz felszín alatti nyugalmi szintje a morfológiai adottságoknak megfelelően változatos. A legmélyebb nyugalmi talajvíznívó a Debrecen II. közüzemi vízműteleptől É-ra levő területen található, itt átlagosan 8.0 m körüli mélységben érhető el. A szakirodalmi adatok szerint, az igen mélyen elhelyezkedő talajvízszint kialakulásában szerepet játszhat a II. jelű vízműtelepen történő nagy volumenű víztermelés. Ettől a területtől az ÉK felé emelkedő, dél-nyírségi térszínen a nyugalmi vízszintek a felszínhez közelebbiek - 5.0-6.0 m között -, míg D felé, különösen a Tócó völgyében, egyre közelebb kerül a talajvíz a felszínhez, a város D-i határánál jellemzően már csak 1.0-2.0 m közötti. 26

Rétegvizek A város területén az ivóvíz beszerzésre alkalmas vízadó rétegek alapvetően folyóvízi eredetű homok és kavicsos homok rétegek. A negyedidőszaki rétegsor alsó-pleisztocén összlete kavicsos-durva homokos rétegeket foglal magában, ezért ez az összlet az ún. vízműves szint - a legjobb vízadó. A középső pleisztocén rétegek fajlagos vízadó képessége jóval kisebb, csak mintegy 10-20 l/p/m, ezért általánosságban ez az ivóvíz beszerzés számára legkevésbé alkalmas összlet. A felső-pleisztocén képződmények vízben gazdagabbak, átlagos fajlagos vízadó képességük 100 l/p/m körüli, ezt a vízadó szintet - főként a kertségekben - egyedi kutakkal a lakosság is nagy mennyiségben termeli. Debrecenben három közüzemi vízműtelep, valamint a város DK-i részén egy lazább kialakítású ipari vízmű-kútcsoport található, ezek elhelyezkedését a hidrogeológiai védőterületek térképén ábrázoltuk. Hévizek Az igazgatási terület termálvízkészlete a felszínhez relatíve közel elhelyezkedő, nagy homokossági fokú pannóniai képződményekben tárolódik. A fő hévízadó szint a felszín alatt jellemzően 550-1200 m között elhelyezkedő, sekélytengeri eredetű, felső-pannon korú homokkő sorozat. A kitermelt hévíz hőfoka - a megnyitott réteg helyzetétől függően 42-68 o C közötti, a mért geotermikus gradiens értéke megfelel az alföldi átlagnak (18-20 m/ o C). A város területén a legtöbb (9 db) hévízkúttal a Gyógyfürdő rendelkezik, de néhány gazdálkodó szervezetnek (AKSD, Hús Rt., Bőrgyár) saját termálkútja van. Ma már a termelő kutak mindegyikét gépi víztermeléssel üzemeltetik. A vízhozam - kiépítéstől függően tág határok között (120-1700 l/p) változik. A kitermelt hévizek általában alkálihidrogénkarbonátos-kloridos típusúak, ezeket elsődlegesen balneológiai célokra hasznosítják. IV/4. Hidrodinamikai jellemzők A vizsgált terület vízföldtani adottságai regionális hidrodinamikai rendszerben is értelmezhetők. Debrecen térsége és a D-Nyírség egésze ennek a hidrodinamikai rendszernek a beszivárgásitápláló területe, ahol az egymás alatt elhelyezkedő vízadó szintek piezometrikus nyomásszintjei rendre egymás alatt helyezkednek el, a függőleges hidraulikus gradiens negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy lehetőség van a talajvíz mélyebb rétegekbe történő beszivárgására. Ezt az átszivárgást Debrecen térségére vonatkozóan számos - izotóphidrogeológiai adatokkal kellően alátámasztott - szakirodalomi publikáció is megállapítja. Ezek szerint a csapadékból az alsó-pleisztocén vízadókban történő beszivárgás intenzitása 5-7 mm/év, emellett a nagy volumenű vízkivétel hatására - a megnövekedett vertikális hidraulikus gradiens miatt - megindult a középső-pleisztocén korú vízadókban tárolt vizek intenzív leszivárgása a vízműves összletbe. 27

A hidrodinamikai rendszer megcsapolási területén a piezometrikus nyomásszintek a mélység felé haladva növekednek, a függőleges hidraulikus gradiens pozitív előjelű, ezért a talaj- és sekély rétegvízadókból a mélyebb helyzetű vízadókba történő vízátszivárgás - a rendszer természetes állapotában - nem lehetséges, a mélyebb vízadók a felszínről illetőleg a talajvíztérből eredő szennyeződéssel szemben védettnek tekinthetők. Ilyen megcsapolási területnek a vizsgált terület tágabb környezetében pl. a Hortobágy tájegysége tekinthető. Az átmeneti nyomásviszonyokkal jellemezhető területen a különböző vízadó szintek közötti függőleges irányú kommunikáció alárendelt jelentőségű a rétegekben történő vízszintes irányú vízáramláshoz képest. Ilyen több km-es széles átmeneti zóna keretezi a Debrecen környéki beszivárgási területet Ny-on, megközelítőleg a Hajdúböszörmény - Józsa - Ebes - vonalában. IV/5. Talaj, felszínalatti víz állapotértékelése A felszín alatti víztestek szennyezettségi állapota A város igazgatási területén, a különböző felszín alatti víztestek szennyezettségi állapotára vonatkozóan csak szórványos adatok állnak rendelkezésre és ezek egységes értelmezése sem történt meg. A talajvíz összes oldottanyag tartalma (TDS) a földtani térképező és a talajmechanikai fúrásokból vett vízminták vizsgálati eredményei szerint az igazgatási terület dél-nyírségi részén általában 1000 mg/l alatti, a vízkémiai jellegben a kationok között a kalcium és magnézium, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát domináns. A hajdúsági részen és a Tócó völgyében jellemzően nagyobb a TDS (1000-2000 mg/l közötti), a vízkémiai jellegben a kationok között a kalcium és magnézium mellett megjelenhet a nátrium, az anionok között pedig a hidrogénkarbonát mellett a szulfát. A rendelkezésre álló adatok szerint - a 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM. rendelet mellékleteiben szabályozott - a vízkémiai főkomponens körbe sorolt szennyező anyagok között a legnagyobb kiterjedésben az ammónia és a nitrát fordul elő, míg a szulfát és a foszfát szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációja foltszerű. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM. rendelet mellékleteiben szabályozott többi szennyező anyag előfordulása és a szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációja esetleges, de minden esetben valamilyen szennyező forráshoz köthető. A város igazgatási területén belül a felszín alatti víztestek állapotának felmérése érdekében 8 az eltérő területhasználatokat reprezentáló - helyen monitoring kút-hármas, további 2 helyen kútpárok, míg még további 2 helyen talajvízfigyelő kutak létesültek, amelyek az EU Víz Keretirányelv (VKI) szerinti jellemzéséhez szükségesek. A kutak elhelyezkedését az 5. sz. melléklet térképe szemlélteti. A felszínalatti vizekre irányuló projekt átfogó célkitűzése az volt, hogy alátámassza a geokémiai felmérés kivitelezését, amely a Magyarország sekély víztestei kémiai állapotának jellemzéséhez szükséges adatokat szolgáltatja. 28

Az egymás alatt szűrőzött figyelő kutakban az átszivárgást és ezáltal a szennyező anyagok transzportját lehet detektálni. A program keretében került sor összesen 31 db, különböző mélységközben szűrőzött kút egyszeri mintavételezésére is. A vizsgált komponenskörbe tartozott az általános vízkémiai paraméterek mérése, továbbá a TPH, BTEX, fenol, PAH, toxikus nyomelemek, a peszticidek és a trícium mérése. A mérési eredmények alapján, a mérési pontokon jelentősebb szennyeződést nem lehetet kimutatni, azonban a trícium koncentrációk a víztestek közötti a szakirodalomban már korábban részletesen vizsgált gyors vertikális átszivárgást igazolják. Mindez azt támasztja alá, hogy a város igazgatási területén a felszín alatti víztestek sérülékenyek és sebezhetők, ezért ezt az adottságot a területhasználat tervezése során figyelembe kell venni. A rétegvizek vízkémiai állapotról a legtöbb adat a közüzemi víztermelő kutakról áll rendelkezésre. Azt már korábban megállapítottuk, hogy a kalcium-hidrogénkarbonátos jellegű nyers rétegvíz csekély metán-tartalma különösebb kezelést nem igényel, szükséges viszont a vas- és mangántalanítás, míg a rétegvíz minősége a többi komponenst tekintve jónak ítélhető. Ezt a megállapítást támasztják alá a közüzemi vízműtelepek diagnosztikai munkafázisában kialakított és egyelőre bizonytalan üzemeltetésű monitoring kutak vízkémiai mérési eredményei is. A város területén belül a rétegvizekben - a jelentősebb és igazolt szennyezőforrások környezetében - relatíve kis kiterjedésben és változó mélységben, a felszínről származó - a 6/2009. (IV. 14.) KvVM - EüM - FVM.rendelet mellékleteiben szabályozott - szennyező anyagok is kimutathatók, e körbe részben a TPH, de emellett a BTEX és VOC vegyületcsoport elemei tartoznak. Potenciális szennyező források A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján a 3. sz. mellékletben csatolt térképen ábrázoltuk a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztető telephelyek elhelyezkedését. A térképen összesen 184 db olyan objektum azonosítható, ahol a geokörnyezeti elemeket veszélyeztető tevékenységet végeznek. Tekintettel arra, hogy ez az adatbázis önbevalláson alapul, ezért e telephelyek pontos helye és a veszélyeztetettség mértéke csak korlátozottan ítélhető meg. A rendelkezésre álló információk szerint a potenciális szennyezőforrások egy jelentős részében megindult a jogszabályok által meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő tényfeltárás, vagy az azt követő kármentesítés folyamata. 29

Az információk szerint a geokörnyezeti elemeket nagymértékben veszélyeztető szennyeződést mutattak ki a BIOGAL/TEVA Gyógyszergyár, a DAEWOO MGM, a Repülőtér, a MÁV Járműjavító, a MÁV Gépészeti Főnökség, a régi kommunális szeméttelep, az Erőmű, egyes transzformátorok és üzemanyag töltő állomások területén. IV/6. Csapadékvíz-elvezetés Debrecenben az egyes csapadék főgyűjtőket más-más szervek tartják kezelésben. TIKÖVIZIG Berettyó-Vízgazdálkodási Társulás, Városüzemeltetés. A városban 11 db főgyűjtő van. Ezek egy része mesterséges, egy része pedig természetes. A főgyűjtők az egész város területét lefedik. A hálózatról egy 1994. május. hónapban készült rajz áll rendelkezésre, melyet szükség esetén a Városüzemeltetés rendelkezésre bocsátja. Átmérő és hossz szerinti kigyűjtött adat 1997-ben készült. Ekkor az össz. csatornaszakasz hossza: 61 km, ellenőrző aknák száma: 2100 db, víznyelő aknák száma: 1900 db, víznyelő bekötő vezetékek össz. hossza: 8800 m. Jelen pillanatban az össz csatorna hossza 90 km-re becsült. 2006-ban volt csapadékvízből adódó jelentős belvíz. Ekkor a legproblémásabb belvizes területek elvezetését sikerült megoldani vis maior keretből. A belvíz mindig időjárásfüggő. A Vámospércsi út végénél lévő Mézeshegy, Pipóhegy, Hármashegy utcák által határolt területen lévő drain csöves (szikkasztó elvezető) rendszer felújításra szorulna, mivel eliszapolódik. A Józsai csapadékvíz elvezetése problémát jelent. A Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett egyesített ill. elválasztott (szennyvíz) rendszerű csatornahálózathoz kapcsolódó lakossági panaszok jelentős része a rendszer csapadék-idei túlterheltségére és illegális csapadékvíz bekötésekre vezethető vissza. Az egyesített rendszerbe szabályosan bekötött csapadék mennyisége az érzékelhető - és talán már bizonyított is - éghajlatváltozás következtében jelentősen növekedett, miközben a hidraulikai kapacitása a korábbi kiépítettség miatt nem változott. Esőzés idején a csatornák nyomás alá kerülnek időszakosan, ami a visszaduzzadás következménye. Az OTÉK által is előírt megfelelő műszaki védelem hiánya, vagy hibás működése esetén előfordulnak időszakos elöntések. Szintén csapadék miatti probléma: az elválasztott szennyvízcsatornák időszakos visszaduzzadása az illegális csapadékbekötések miatt. A panaszok lényegileg megegyeznek az egyesített rendszernél említettekkel. Lakossági panaszok továbbá a csapadékcsatorna szennyezettségére irányuló problémákról érkeznek, mosása indokolt volna, helyenként fedlap és víznyelő lopások bejelentése is történik, ritkábban azok sérülését beszakadását jelentik. Új lakóparkok építésénél a Városüzemeltetés kéri a beruházó részéről zárt csapadékcsatorna kiépítését. Ennek tervezésénél figyelembe kell venni a magánterületekről érkező csapadékvíz mennyiségét is. 30

IV/7. A kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, elvezetés, -tisztítás Szennyvízelvezetés és tisztítás főbb adatai (2007.) Ellátott településrészek: Debrecen, Józsa, Pallag Szennyvízgyűjtő hálózatba bekötött lakások száma 88.944 db Ellátott terület összes lakossága: 205.881 fő Szolgáltatásban részesülő lakosság aránya: 91,1% Csatornahálózati bekötések száma: 16.531 db Gerincvezeték hossza: 420,2 km Bekötővezeték hossza: 231,4 km Elválasztott rendszerű: 207,6 km Egyesített rendszerű: 212,4 km Mechanikai szennyvíztisztító kapacitás: 80.000 m 3 /nap Biológiai szennyvíztisztító kapacitás: 60.000 m 3 /nap Mechanikailag megtisztított szennyvíz: 14.730.244 m 3 Biológiailag megtisztított szennyvíz: 15.074.914 m 3 Debrecen csatornarendszerének alapjait az 1910-14. között épült csatornák, valamint az 1960-as években lefektetett egyesített rendszerű csatornák alkotják. A városnak a Budapest-Debrecen- Záhony vasútvonaltól keletre eső területein, a nyugati iparterületen és a város külső területén a 31

csatornahálózata elválasztott rendszerű. A Debreceni Vízmű Zrt. az egyesített rendszerű (csapadék-, és szennyvíz elvezetésére is szolgáló), illetve az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornákat üzemelteti. Az elválasztott rendszerű csapadékcsatornák kezelője a debreceni önkormányzat. 2003-ban 410,4 km szennyvízelvezetésre szolgáló vezeték, 24 db hálózati szennyvízátemelő és 103 db ún. "kis" átemelő üzemeltetését végezték. A vezetékek átmérője 150 és 2.900 mm között változik. A szennyvízelvezetés gravitációs és nyomott rendszerekkel van megoldva. A rendszeres karbantartás keretében elvégzett hálózatvizsgálat eredményei alapján kerül meghatározásra a tisztítandó csatornák köre. Szennyvízhálózat vonatkozásában jelenleg 6 db főgyűjtő üzemel. A VII. jelű az ISPA program keretében kivitelezés alatt van. Az ISPA program keretében kizárólag szennyvíz csatorna felújítás és új építés zajlik. LOT1 Debreceni csatornahálózat fejlesztése Belterületi, eddig ellátatlan területek, valamint Kismacs Kismacs üzembe helyezése megtörtént, ott további csatornaépítési munkák nem várhatók. Debrecen területén a VII. sz. főgyűjtő és mellékgyűjtői, valamint az átemelők beruházása, kivitelezése folyamatosan zajlik, az üzembe helyezés még nem történt meg. Az élő befogadóra csatlakoztatott új építésű csatornák jelentős részének kivitelezése befejeződött. Ahol nem kell átemelőt is építeni hozzá, ott többnyire az üzembe helyezés is megtörtént. LOT2 A debreceni belvárosi csatornák és a hozzájuk csatlakozó szennyvíz bekötések rekonstrukciója folyamatos (feltárásos és kitakarás nélküli). Rész műszaki átadások már történtek, amelynek keretében az elkészült csatornákat visszavették üzemeltetésre. A rekonstrukciónak nem része az ingatlanok önálló csapadék bekötéseinek (tetőlefolyók), valamint az utcai víznyelő aknák és bekötővezetékeik felújítása. A felújítással érintett területek: Nagyerdő, Szent László falva, óváros rész a Csapó, Faraktár, Rakovszky utcák által határolva, belváros a Pesti, nyugati, Erzsébet, Burgundia Hunyadi utcák által határolva, Postakert városrész. LOT3 Az I. számú főgyűjtő vízgyűjtő területén a szennyvíz leválasztása az egyesített rendszerű csatornáról. A csapadék ezt követően közvetlenül a Tócóba lesz bevezetve. Műszaki tartalma: A 3 nagy lakótelep - Tócóskert, Vénkert, Újkert - valamint a csatlakozó kertségi területek (Akadémia utcai kertváros rész.) egyesített rendszerének szétválasztása. LOT4 A Debrecenhez tartozó részei: Józsa városrész ellátatlan területeinek csatornázása Pallagon minimális terület csatornázása Új építésű szennyvíz csatorna: Debrecen-Józsa, keleti és a déli városrész: Júlia telep, Csapókert, Kerekestelep, Tégláskert, Nagy Sándor telep, Homokkert, Bihari kert. Lenc telep, Debrecen-Kismacs. 32

Agglomerációs települések: Sáránd, Mikepércs, Hajdúsámson, Sámsonkert, Ebes. Mindegyik település szennyvize a debreceni szennyvíztisztító telepre fog érkezni, melynek bővítése a LOT 5 keretében zajlik. Eddig üzembe helyezve; Józsán a Bondorhát u., valamint az Elek és Rózsavölgy utcák K-i irányba lejtő, meglévő csatornákra csatlakoztatott szakaszai. A települési folyékony hulladék gyűjtését és szállítását a Debreceni Vízmű Zrt., mint közszolgáltató, valamint a vele szerződésben álló hulladékkezelő/szállító cégek végzik. A városból és a környékbeli településekről beérkező - átlagosan 45.000 m 3 /nap mennyiségű szennyvizet a város dél-nyugati részén lévő Szennyvíztisztító Üzem fogadja. A szennyvíz körülbelül egy napot tartózkodik az Üzemben, ez alatt két lépcsős tisztítási folyamat zajlik, majd az Európai Unió előírásainak is megfelelő minőségben a Debrecen mellett húzódó Tócópatakba kerül. A szennyvízből kinyert szennyvíziszap korszerű technológiával kerül hasznosításra. A debreceni szennyvíztisztító telep légifotója 33

A szennyvíztisztítás folyamatábrája Mechanikai tisztítás Feladata a szennyvíz fogadása és a nagyobb szennyeződésektől való megtisztítása. A mechanikai tisztítást szolgáló műtárgyak és gépészeti berendezések építése 1981-ben fejeződött be, kapacitása ~ 80.000 m 3 / nap. A mechanikai tisztítás műtárgyai: Rács: A két db 10 mm pálcaközű gépi rács a szennyvízben úszó,lebegő szennyeződések kifogására szolgál. Teljesítménye 2 500 l/mp. Rácsszemét prés: A 1,5 m 3 /óra teljesítményű két rácsszemét prés csökkenti a rács által leválasztott szemét térfogatát illetve víztartalmát. A víztelenített rácsszemét a hulladéklerakóban kerül elhelyezésre. Víztelenítési fok: 35 % szárazanyag. Átemelő szivattyúk: A beérkező szennyvizet olyan magasságra emeli át, hogy gravitációsan végigfolyhat a tisztítási technológián. Típus: 5 db FLYGT 3355. CP. MT szivattyú, 2 db záporvíz szivattyú. Teljesítmény: 3,6 és 1,2 m 3 /mp. Homokfogó: Az iker elrendezésű, 2x35 m hosszúságú és 2x38 m szélességű 2 db kétfokozatú légbefúvásos homokfogó medence feladata a szennyvízből a 0,2 mm-nél nagyobb szemcseméretű homok kifogása a további berendezéseken okozott koptató hatás kivédése érdekében. Teljesítménye 206-533 m 3 /óra. Homokmosó: 2 db COANDA Ro-SF4 típusú, zsírleválasztó berendezéssel a magas szerves anyag tartalmat csökkentik. 34

Darabonkénti teljesítmény: 25 l/mp Átlagos homokkihordás: 0,6-1 m3 Szerves anyag csökkentés: <3% Gv érték Homokszemcse méret: 0,2 mm Előülepítő: A 2 db 40 m átmérőjű DORR típusú, peremhajtású kotróval ellátott előülepítőben az ülepíthető lebegő anyag kiválása zajlik. Itt ülepszik ki a mechanikai nyersiszap és a biológiai tisztítóból elvett fölös eleveniszap. A homokfogást és előülepítést követő eleveniszapos biológiai tisztítás a tömbösített kialakítású műtárgyakban lett megvalósítva 1993-as üzembe helyezéssel. Biológiai tisztítás Feladata a mechanikai tisztítást követően a vízben oldott szerves anyagok baktériumok és gombák segítségével történő lebontása, a környezet számára ártalmatlan anyagokká történő alakítása. A lebontást végző baktérium és gombatömeg eleven iszapként viselkedik, ülepíthető és fölös részét az iszapkezelés során hasznosítják. A biológiai tisztítómű 2000.-ben készült el, kapacitása kb. 60.000 m 3 / nap. A biológiai tisztítás műtárgyai: Biológiai tisztító műtárgy: A levegőellátás 3 db HV turbó, darabonként 15.000 m 3 /óra teljesítményű és 1 db 12.300 m 3 /óra maximális teljesítményű légfúvóval van biztosítva a légbevivő elemeken keresztül. A változó hidraulikai és szennyezőanyag terhelésre reagálva a szimultán medencék alacsony koncentráció esetén denitrifikáló medencévé (anoxikus), magas koncentráció esetén oxikus (levegőztetett) térré alakíthatók. Utóülepítő: 4 db, egyenként 40 m átmérőjű, DORR típusú, peremhajtású kotróval felszerelt vasbeton műtárgy. Mérőakna: A kimenő szennyvíz minőségét vizsgáló automata minilabor. Iszapkezelés A biológiai fokozat üzembe helyezésével olyan mértékben megnőtt a keletkező iszap mennyisége, hogy a mezőgazdasági területeken injektálással való elhelyezését már nem lehetett megoldani. Az iszapvíztelenítő első üteme 1994.-óta üzemel. 1998.-óta két, egyenként 4.500 m 3 -es, 35 C -ra felfűtött rothasztó toronyban megy végbe a szennyvíziszap anaerob rothasztása. A technológia célja, hogy az iszap szervesanyag tartalmának legalább 40 %-a kirothasztásra kerüljön. A rothasztás során biogáz keletkezik, amelyet kéntelenítés után három darab gázmotor éget el. A keletkező szennyvíziszapok teljes mennyisége az AKSD Kft. által komposztálásra került. A Debrecen, Vértesi út 9. alatt elhelyezkedő komposztáló telepen nyílt téri komposztálással, strukturáló anyagok hozzáadása mellett prizmákban kerül a szennyvíziszap komposztálásra. A komposztálási idő három hónap, mely időtartam alatt a prizmák speciális komposztforgató géppel többször átforgatásra kerülnek. A kész komposzt az Önkormányzat tulajdonában lévő Debrecen, Vértesi úti felhagyott hulladéklerakó rekultivációja során kerül hasznosításra, a lerakóra korábban készített 35

rekultivációs tervében foglaltak szerint. A terv alapján a rekultivációs célra takaróanyagként felhasználható szennyvíziszap komposzt mennyisége 2 20 cm, amely 1.000 kg/m 3 komposzt súlyt feltételezve a lerakó 27 ha felületén 108.000 tonna elhelyezhető komposztmennyiséget jelent. Az iszapkezelés műtárgyai: Iszap elősűrítő: 2 db, egyenként 16 m átmérőjű, pálcás kotróval felszerelt vasbeton műtárgy. A két pálcás iszap elősűrítőből a kevert iszap - a mechanikai iszap és a biológiai fölös iszap - a rothasztó tornyokba kerül. Iszaprothasztó: 2 db 4.500 m 3 /db térfogatú utófeszített vasbeton műtárgy és kiszolgáló műtárgy. Az iszap tartózkodási ideje ~ 20 nap. Az iszap hőmérséklete: +35 o C. Összes biogáz termelés:7.000nm 3 /nap. A biogáz CH 4 tartalma: 65 %. Iszap utósűrítő: 2 db 16 m átmérőjű, 960 m 3 össztérfogatú, peremhajtású pálcás kotróval ellátott vasbeton műtárgy. A kirothasztott iszap a kétpálcás utósűrítőbe jut, ahonnan gravitációsan kerül a homogenizáló medencébe. Ebből a medencéből táplálja a négy iszapfeladó szivattyú a négy iszapcentrifugát. Iszapcentrifuga: 4 db HUMBOLD CP 3.01 típusú, hozzátartozó polielektrolit bekeverő és adagoló berendezés. Teljesítmény: 25 m 3 /óra, 5 % szárazanyag tartalmú szennyvíziszapra vonatkoztatva. Az iszap víztelenítését végző centrifugák hatásfokát az iszaphoz adagolt kationaktív polielektrolit növeli. Gáztároló tartály: Acélszerkezetű vízzáras konstrukció. Hasznos térfogat: 1.000 m 3 Üzemi nyomás: P = 40 mbar Gázfáklya: Normál üzemállapotban a biogáz kazánban illetve gázmotorokban ég el, a fáklya nem üzemel. Havária helyzetben a gáztartály túltöltését megakadályozandó a keletkező felesleges biogáz elégetésére alkalmas műtárgy. Típus: PURATOR VBE-150 Teljesítmény: Q= 100-220 Nm 3 / óra biogáz Kéntelenítő: 1 db EISENBAU-HEILBRONN gyártmányú nemesacélból készült berendezés. Átmérője: 1,8 m Térfogata: 12 m Tisztítási teljesítménye: 250 Nm3/óra Kéntelenítő töltete: SULPHUREX-N A gázmotorok együttesen 1160 kw villamos energiát és 1800 kw hőenergiát termelnek óránként. A villamos energiát az üzem technológiai berendezései használják fel. A gázmotorok által termelt hőenergia biztosítja az iszaprothasztó és az egyéb épületek fűtését. Így energiaszükséglet szempontjából a szennyvíztisztító telep önellátó. 36

IV/8. Az ivóvízellátás Plánum 97 Kft. Az ivóvíz szolgáltatás főbb adatai 2007.-es adatok szerint. Ellátott településrészek: Debrecen, Józsa, Pallag, Kismacs, Nagymacs, Ondód, Dombos-Tanya, Vekeri-tó Ellátott terület összes lakossága: 204.124 fő Szolgáltatásban részesülő lakosság aránya: 99,9 % Víztermelő kapacitás: 55.000 m 3 /nap Termelt ivóvíz: 11.868.300 m 3 Vízhálózat hossza: 707,9 km Bekötővezeték hossza: 245,63 km Vízhálózati bekötések száma: 34.965 db Debrecen ivóvízhálózata vegyes körvezetékes jellegű, amely alapnyomású hálózat 3-5 bar nyomású vizet szolgáltat. A Gerincvezeték hossza: 645,3 km (bekötővezetékkel együtt 873,7 km), átmérője: 80-800 mm, anyaga: öntöttvas, acél, azbesztcement, PVC, polietilén. A vízellátó rendszeren 1 db magaslati tározó (a Dobozi-lakótelepen lévő, 1963. óta üzemelő 3.000 köbméteres víztorony) és 13 db, a Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett nyomásfokozó található. A nyomásfokozók feladata a magasházak (4. szint felett) megfelelő nyomású vízzel történő ellátása. Víztermelés Debrecen város közműves ivóvízellátását három víztermelő telep biztosítja saját kutas rétegvíz termeléssel és a Keleti-főcsatornára települt Felszíni Tisztítóműből érkező felszíni vízzel. Ezt a felszíni vízkészletet 1976. óta használja a város, jelenleg a napi átlagos vízigény 20%-át biztosítja. A vízműtelepek adottságait részben a TIKÖVIZIG, részben a Debreceni Vízmű és Gyógyfürdő Zrt. adatszolgáltatása alapján - részletesebben ismertetjük. I. számú Víztermelő Telep A város nyugati részén az I. számú Víztermelő Telep fogadja a Keleti-főcsatornából érkező tisztított felszíni víz 50 %-át. Ezen kívül 35 db mélyfúrású kúttal rendelkezik. Az 1913-ban üzembe helyezett, azóta többször bővített Debrecen-I. jelű vízműtelepen napjainkig több mint 60 kutat fúrtak, ezek közül jelenleg 28 db a termelő és 8 db a tartalék kút. Az engedélyezett vízkitermelés 15000 m 3 /nap. A víztermelő kutak jellemzően 85,0-133,0 m között vannak szűrőzve, mert a város e részén - a korábban ismertetett szerkezeti okok miatt - az alsó-pleisztocén vízadó a felszínhez relatíve közel helyezkedik el. II. sz. Víztermelő Telep A város északi részén 33 db mélyfúrású kúttal és az I. számú Víztermelő Telepről érkező felszíni vízzel biztosítja az ivóvízellátást. Az 1952-ben üzembe helyezett, többször bővített és legnagyobb kapacitású, Debrecen-II. jelű vízműtelepen 33 db termelő és további 21 db tartalékként értelmezhető - kút található, az engedélyezett vízkitermelés 25000 m 3 /nap. A kutak szűrőzésének helye 86,0-181,0 m közötti, 37

jellemző a kétszakaszos szűrőzés. Ebben a térségben a pannon aljzat erős DK-i lejtése miatt az alsó-pleisztocén összlet mélyebben (átlagosan 115-185 m között) található, a szűrőzések helyzete alapján látható, hogy itt részben a középső-pleisztocén korú vízadókat is termelik. IV. sz. Víztermelő Telep A város keleti részén kizárólag rétegvíz termelést végez, 28 db mélyfúrású kúttal rendelkezik. Az 1964-ben üzembe helyezett, többször bővített Debrecen-IV. jelű vízműtelepen jelenleg 29 db termelő kút található, az engedélyezett vízkitermelés 15000 m 3 /nap. A szűrőzések helye általában 150,0-200,0 m közötti, mert a quarter összlet itt kivastagszik. Jellemző a kutak két, vagy többszakaszos szűrőzése. A három telepen jelenleg 96 db mélyfúrású kút található, melyek működési állapotáról a beépített mérőeszközök folyamatosan információt szolgáltatnak. A műszaki kapacitás, az előírásoknak megfelelően vas-, mangántalanított, gázmentesített, lebegőanyagtól mentes rétegvíz-szolgáltatást tesz lehetővé folyamatos üzemben. Kapacitások: I. számú Víztermelő Telep: 15.000 m 3 /nap II. számú Víztermelő Telep: 25.000 m 3 /nap IV. számú Víztermelő Telep: 15.000 m 3 /nap Összesen: 55.000 m 3 /nap Térszíni víztározó medencék: A megtisztított vizet a víztározó medencékbe gyűjti a rendszer és innen szivattyúkkal adagolja a városi hálózatba. A víztározó medencék zárószerelvényei motorikus hajtásúak, így alkalmasak a távműködtetésre. A telepek tározási kapacitása: I. számú Víztermelő Telep: 10.000 m 3 II. számú Víztermelő Telep: 12.000 m 3 IV. számú Víztermelő Telep: 2.000 m 3 Összesen: 24.000 m 3 Az I-es és II-es számú Víztermelő Telepen a tisztavíz medencékbe egyszerre jut be a tisztított rétegvíz és a kezelt felszíni víz. Az ún. kevert vizet és a IV.-es számú telep tisztított rétegvizét 20 db hálózati szivattyú juttatja el a városi közcsőhálózatba. A hálózati szivattyúk működése a városban jelentkező vízigényhez igazodik, melyről a város különböző pontjain elhelyezett nyomásmérők szolgáltatnak adatot. A közüzemi vízműveken kívül a városban több üzemnek (BIOGAL/TEVA Gyógyszergyár, a volt GÖCS, Konzervgyár, volt Barnevál stb.) jelentős méretű saját vízbázisa van. A kitermelt nyersvíz csekély metán-tartalma különösebb kezelést nem igényel, szükséges viszont a vas- és mangántalanítás. A rétegvíz minősége a többi komponenst tekintve jó, azonban egyes helyeken a jelentősebb szennyezőforrások környezetében, relatíve kis kiterjedésben - a felszínről származó szennyező anyagokat is ki lehet kimutatni. 38

A közüzemi vízműtelepek víztermelésében a csúcsot egyrészt az 1970-es évek közepe jelentette amikor a termelés megközelítette a 20 millió m 3 /év értéket majd az 1980-as évek közepén meg is haladta azt. Az 1980-as évek közepétől a közüzemi rétegvíztermelés folyamatosan csökken, 1998-ban 13 millió m 3 /év volt. Megemlítendő, hogy a város vezetékes, közüzemi vízellátásban - ugyan egyre csökkenő mértékben, ami jelenleg mintegy 20 % - szerepet játszik a Keleti-főcsatornából kivett és előkezelt, majd távvezetéken beszállított Tisza víz is. A kommunális vízfogyasztás maximuma 1987-ben volt (rétegvíz és felszíni együttesen 32,2 millió m 3 ), ez azóta folyamatosan csökken. Vízbázisvédelem A Debreceni Vízmű Zrt. alaptevékenységén túl környezet- és vízvédelmi feladatokat is ellát. 1996. óta a cég részt vesz a vízbázisvédelmi programban, melynek célja a 85-200 m mélyen elhelyezkedő vízadó rétegek védelme a felszíni szennyeződésektől. Egy 1996-ban elvégzett vizsgálat alapján a város vízellátását alapvetően meghatározó mélységi vízbázisok közül hármat nyilvánítottak sérülékenynek. E szerint a felszíni szennyeződések - amennyiben nem megfelelően kezelik - károsíthatják a felszín alatt 85-200 m mélyen elhelyezkedő vízadó rétegeket. A jelenlegi adatok alapján a hazánkban üzemelő közműves ivóvízellátó művek a napi vízszükséglet több, mint 90 %-át különböző típusú felszín alatti, míg alig 10 %-át felszíni vizekből szerzik be. Az egészséges ivóvíz a természet lételeme, ugyanakkor a légkört és a litoszférát szennyező emberi tevékenységek, kedvezőtlen hatások veszélyeztethetik a felszín alatti vízbázisokat is. A WHO ajánlása szerint lehetőleg felszín alatti vizeket kell igénybe venni a közüzemi ellátásban, mert a haváriaszerű szennyezésekre kevésbé érzékenyek, ugyanakkor vízkezelési technológiájuk egyszerűbb és olcsóbb. A fenti tények együttesen indokolták Magyarországon is az üzemelő felszín alatti vízbázisok védelmét szolgáló célprogram alapelveinek kidolgozását (1985-86). Az anyagi fedezet és a korszerű jogi szabályozás megteremtésével csak 1995-ben vált lehetővé az ivóvízbázisok védelmi célprogramjának tényleges elindítása. Az országban közel 700 különböző típusú (földtani viszonyok, kutak száma, kapacitás, vízminőség, prognosztizált védőterület nagysága, szennyező források száma, eddigi intézkedések) vízbázis került a célprogramba, melyek közül öt található Debrecenben és környékén. Az előzőekben említett települési közüzemi vízbázisok mindegyike - a TIKÖVIZIG tájékoztatása szerint - a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján - sérülékenynek minősül. 1998-ban megkezdődött ezek biztonságba helyezésének folyamata. Ennek keretében, 2000-2001-ben lezárult a diagnosztikai munkafázis, és elkészültek a vízműtelepek vízbázisainak hidrogeológiai védőidom és védőterület számításai. A rendelkezésre bocsátott adatok alapján a védőterületeket a 4. sz. melléklet térképén ábrázoltuk. A mellékelt térképről az alábbi következtetések vonhatók le: A Debrecen I. és II. vízműtelep vízbázisára meghatározott 5 és 50 éves hidrogeológiai védőidomnak van felszíni metszete, vagyis értelmezhető a hidrogeológiai védőterület. 39

A Debrecen I. és II. vízműtelep vízbázisára meghatározott 50 éves hidrogeológiai védőidomnak a rétegbeni kiterjedés nagyobb a hidrogeológiai védőterületnél. A Debrecen IV. vízműtelep vízbázisára meghatározott 50 éves hidrogeológiai védőidomnak nincs felszíni metszete ebből következően az 5 éves hidrogeológiai védőidomnak sem lehet vagyis itt hidrogeológiai védőterület nem értelmezhető. A vonatkozó jogszabály - 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján az ügydöntő hatóságnak határozatban, és az érintett földrészletek azonosítására alkalmas térképen kell rögzítenie a hidrogeológiai védőterületet. Hatósági határozat hiányában tehát nem ismertek azok, a hidrogeológiai védőterületre eső ingatlanokat érintő a jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szabályozási elemek (korlátozások, vagy tiltások), amelyek az érintett területeken a földhasználatot befolyásolhatják, továbbá nem ismertetek a vízbázisok biztonságban tartásának lényeges elemei sem. V. KÖZLEKEDÉS V/1. Általános jellemzés, a jelenlegi állapot bemutatása Debrecen szerepe Debrecen regionális központ, növekvő térségi és interregionális szereppel. Ez növekvő mobilitási igényeket generál. Ezt a városlakók védelme érdekében a városközponttól távol kell kiszolgálni, a belső városi térség védelme érdekében pedig a környezetbarát közlekedést kell fejleszteni. A város szerkezete Erősen centralizált, a belvárosba koncentrálódó közszolgáltatásokkal. A gazdasági és kereskedelmi területek jellemzően a nyugati városrészekbe települtek, és ennek forgalomgeneráló hatása az úthálózat szerkezete miatt a belvárosi forgalomra is hatással van. Növekvő vonzereje miatt a város tágabb értelemben vett területe (vonzáskörzete) növekszik, ez a folyamat pedig a közlekedési rendszer terhelésének növekedését eredményezi. V/2. Megközelíthetőség, összeköttetés Közúton A város elhelyezkedése közlekedés-földrajzi szempontból kedvező. Debrecen az észak-alföldi térség legjelentősebb közúti csomópontja. Minden égtáj felől megközelíthető elsőrendű vagy másodrendű főutakon. A település a legközelebbi autópályától M3-as és a legközelebbi határátkelőtől egyaránt 35 km-re fekszik, és 2006. év végétől az M35-ös gyorsforgalmi út kapcsolja közvetlenül az autópálya-hálózathoz. Budapest felől az M3-as autópályán, vagy a 4. sz. főúton, Hajdúszoboszlón keresztül érhető el a város, Budapesttől való távolsága 225 km. Dél felől, Berettyóújfalu irányából a 47-es főúton, Tiszafüred és Hortobágy irányából a 33-as főúton érhető el. Észak felől érkezik a városba a 35-ös számú főút, amelynek fejlesztésével az M3-as autópálya könnyebben elérhetővé vált, a 48-as főúton pedig Érmihályfalva (Románia) felől közelíthető meg a megyeszékhely. 40

Országos jelentőségű útvonalak találkoznak itt, igen jelentős tranzitforgalmat is levezetve. A városon áthalad a TINA hálózat (Transport Infrasturcture Needs Assessment részét képező jelentős nemzetközi útvonal, a Kassáról induló, Miskolcon keresztül Nagyvárad felé haladó folyosó, amely a fő irányokat lefedő TEN hálózat kiegészítése. A hálózat része a 35-ös országos főút (M3 autópálya Polgár felől), és a 47-es számú főút (Berettyóújfalu 42. sz. főút Nagyvárad irányába), amely így Szlovákia és Románia Szerbia közötti kapcsolatot biztosítja. Az érintett útvonalak rekonstrukciója ISPA források felhasználásával jelenleg folyik (11,5 t tengelyterhelésre történő megerősítés). A IV-es számú páneurópai folyosó, ami Bécset és Budapestet köti össze a román határral viszonylag közel halad Debrecen városához. A város legfontosabb közúti kapcsolatát Budapest, Közép- és Észak-Dunántúl, valamint Nyugat-Európa irányába az M3 autópálya biztosítja. Debrecent az M3-as autópályával közvetlenül összekapcsoló M35-ös autópályát 2006. év végén átadták, az autópályával párhuzamosan az M3-as a 35. sz. úton is elérhető. Korábban az M35-ös beruházáshoz kapcsolódóan már elkészült a 354. sz. út, amely lehetővé teszi a város nyugatról történő elkerülését, az M35-tel együtt összeköttetést biztosítva a 4. sz. főút déli ága, valamint a 33. és 35. sz. utak között. A 4. számú főközlekedési út (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony Ungvár, Ukrajna) szerepe a közúthálózat fejlődésével, az M3 autópálya és a hozzá kapcsolódó utak megépülésével átalakult. Az út országos és regionális szempontból továbbra is nagy fontosságú, nemzetközi hálózati szerepe az észak-kelet dél-nyugat irányú forgalom számára jelentős. A 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A 33. számú út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. Hálózati jelentősége az M35 átadásával csökken. A 471. sz. út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. Regionális szerepe mellett kapcsolatot biztosít a 49. sz. illetve 491. sz. utakon keresztül Románia és Ukrajna felé. A 48. sz. út csak néhány magyarországi települést érint, ugyanakkor a legrövidebb, de csak személyforgalom számára igénybe vehető közúti kapcsolatot adja Romániával. A város közúti hálózata, amit első és másodrendű főutak, gyűjtőutak és mellékutak hierarchikus felépítése alkot, sugaras-gyűrűs szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A sugárirányú főutakat egyetlen összefüggő körirányú útvonal, a Nyíl utca kivételével végig 2x2 sávos Nagykörút köti össze: déli és keleti szakasza (Erzsébet utca Wesselényi utca Hajnal utca Rakovszky utca) a 4. sz. főút városi átkelési szakasza, és ide kapcsolódik 47. és 48. sz. főút; északi szakasza (Füredi utca Hadházi utca Nyíl utca) a közös csomópontba befutó 33. és 35. sz. főutakat kapcsolja a 4. sz. főút északi (Nyíregyházára tartó) ágához; nyugati szakasza (Böszörményi út Pesti utca Nyugati utca Erzsébet utca) a 33. és 35. sz. főutakat kapcsolják a 4. sz. főút dél-nyugati (szolnoki) ágával. A Nagykörúton kívül csak helyenként van megfelelő szintű gyűrű irányú kapcsolat. A Budai Nagy Antal utca Hét vezér utca Diószegi út a keleti városrész 3 sugárirányú (Sámsoni út, Faraktár utca, Monostorpályi út) útját köti össze, valamint északon a Bolyai utca Nagyerdei körút Hadházi út a két északi országos főút (4. sz. és 35. sz.) között ad átjárási lehetőséget. 41

Ezeken kívül csak nem összefüggő, sokszor kis kapacitású útvonalak állnak a közlekedők részére a Nagykörúton kívül. 33. számú főút városi szakasza a Füredi út, mint a város nyugati irányú főútja, a városkörnyékről elsősorban Nagyhegyes és Kismacs forgalmát hozza be Debrecenbe, valamint közúti elérhetőséget biztosít az út menti nagy bevásárlóközpontokhoz. Az M35-ös autópálya átadásával szerepe jelentősen megnőtt, fontos kapcsolattá vált az országos gyorsforgalmi hálózat felé. 35. számú főút folytatása a Böszörményi út, ami az M35 autópálya átadása után elsősorban a környékbeli nagy települések illetve agglomeráció (Hajdúböszörmény, Józsa) lakosainak Debrecenbe jutását biztosítja, valamint az észak-nyugati városrész főútja. 47. számú főút városi szakasza a Mikepércsi út, melynek forgalmi szerepe a déli tranzitirány forgalmának levezetése, a város déli területei városi kapcsolatának biztosítása, a repülőtér belvárosi közúti kapcsolatának megteremtése, a déli városkörnyék (Mikepércs, Sáránd, Derecske, Tépe) forgalmának levezetése. 48. számú főút belső szakasza a Vámospércsi út Faraktár utca. Forgalmi szerepe: a nyírábrányi határforgalom átvezetése, a keleti városrész belvárosba tartó forgalmának levezetése, a keleti agglomeráció (Nagycsere, Haláp, Vámospércs) bekapcsolása. 471. számú főút folytatása a Sámsoni út, ami a Dombos, Hajdúsámson, Nyíradony, valamint az észak-keleti városrész kapcsolatát biztosítja a Kassai úti becsatlakozásig. Debrecenből nyolc megyeszékhely irányába indul rendszeres távolsági buszjárat. Folyamatosan nő a várost érintő (a városhatáron átlépő, illetve a belső) közúti forgalom nagysága. A szilárd burkolatú úthálózaton a felújítások ellenére romlik a burkolat minősége, állapota sok helyen főleg a nagy forgalmú útvonalakon és csomópontokban, valamint sok lakóutcában elmarad a megfelelőtől. A városkörnyéki és a külső városrészek közúthálózatának hiányzó elemei miatt a városi főúthálózat szolgálja ki a tranzitforgalmat, az ingaforgalmat, valamint a helyi forgalmat is, az úthálózat pedig ezeket az igényeket már nem tudja megfelelő szinten kielégíteni. Elsősorban a csomópontok, néhány helyen a vonali szakaszok jelentik a forgalmi kapacitások szűk keresztmetszetét. Ennek egyik fontos oka, hogy a jelenlegi forgalomirányítás nem képes alkalmazkodni a forgalmi változásokhoz. A központi forgalomirányítás kiterjesztésével várhatóan a jelenleginél kedvezőbb, dinamikusabb forgalomlebonyolódás érhető el. A Nagykörút túlterheltsége, valamint forgalomkorlátozó intézkedések hiányában a belvárosi úthálózatot nem csak a célforgalom veszi igénybe, hanem jelentős a területen csak átmenő járműszám. Parkolás A belvárosba jutás elsődleges eszköze változatlanul a személygépjármű, emiatt pedig a parkolási rendszer problémákkal küzd, túlzsúfoltak a közterületek, a felszíni közterületi parkolási kapacitásnál nagyobbak az igények. Az elmúlt években több mélygarázs is épült, de ezek az olcsóbb díjtételek ellenére még alacsony (bár növekvő) kihasználtsággal működnek. Ennek legfőbb oka a gyaloglási távolság fontos szerepe, a megszokás, a parkolóházaktól való idegenkedés. A parkolóhelyet kereső járművek feleslegesen terhelik az amúgy is zsúfolt belső utcákat. A parkolásirányító rendszer első elemei a Nagykörút északi szakaszán ugyan a felszíni parkolókkal szemben a zárt létesítményekre terelik az autósok figyelmét, ugyanakkor a mélygarázsok elhelyezkedése miatt a személygépjárműveket továbbra is a belvárosba irányítják. A szabálytalanul parkolóhelyre várakozók, illetve parkolók akadályozzák a közúti és 42

sok helyen a gyalogos forgalmat is, sokszor balesetveszélyesek. A parkolás és a tömegközlekedés park and ride rendszerű összekapcsolása a belvárosba jutás eszközválasztásának befolyásolására nem jelenik meg Debrecenben. Az egyes időszakosan igénybe vett parkolók hasznosítása nem megoldott; a lakótelepeken pedig kapacitáshiány várható a motorizáció növekedésével. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A városmagban a gyaloglás feltételei a gyalogoszóna kialakításával nagymértékben javultak, ugyanakkor a belvárosban és a főúthálózat mentén jellemző jelentős közúti forgalom a biztonságot és a komfortérzetet csökkentik. Jelentős elválasztó hatást jelentenek a város főútjai (legproblémásabb a Kiskörút, ahol a gyalogosok számai is igen magas), ezek mentén a légszennyezés és a zaj jelentős problémát jelent, az átkelési helyeken pedig sok a lehetséges konfliktuspont a kanyarodó közúti forgalmi irányokkal. Kerékpáros szempontból a város közlekedési hálózata nem vonzó, a belváros nem érhető el biztonságos kerékpárutakon, a jelenlegi hálózatot egymással össze nem függő elemek alkotják a város külső területein, ami a komfortérzet és a biztonság szempontjából sem teremt jó feltételeket. A potenciális kerékpáros úti célok környezetében emellett sok helyen hiányoznak a vagyonbiztonságot szavatoló tárolóhelyek. 2004-2009. években az alábbi kerékpárutak épültek a város területén: 2004-ben: Monostorpályi út egyesített gyalog-kerékpárút 2007-ben: Bartók B. út önálló és egyesített gyalog-kerékpárút 2008-ban: Csigekert u. önálló és egyesített gyalog-kerékpárút Füredi út Jerikó u. önálló és Tócóskert egyesített gyalog-kerékpárút 2009-ben: Egyetem sgt. önálló kerékpárút megépítése folyamatban van Debrecenben a kerékpárutak folyamatos fejlesztés alatt állnak, ösztönözve ezzel a lakosságot arra, hogy az autós és tömegközlekedés helyett, egy biztonságos és egyben környezetbarát közlekedést részesítsenek előnyben. Vasúton Debrecen város elhelyezkedése a vasúti összeköttetés szempontjából is kedvező. A város a Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony fővonalon fekszik, amely kapcsolatot jelent a főváros (ezen keresztül a Dunántúl és Ny Európa), az ország keleti részének nagyvárosai, valamint nemzetközi forgalomban a szomszédos országok (Románia, Ukrajna, Szlovákia) felé. A fővonalon kívül számos mellékvonal fut itt össze (Debrecen Sáránd Nagykereki, Debrecen Sáránd Létavértes, Debrecen Tiszalök, Debrecen Nyírbátor Mátészalka,), amely a Hajdúság és a Nyírség települései, valamint a Hortobágyon át Füzesabony irányába bonyolítja a forgalmat. A térség vasúti térképét 6. sz. mellékletként csatoljuk. A megye vasúthálózatának főbb műszaki jellemzőit az 1. sz. táblázat tartalmazza 43

1. táblázat: A vasúthálózat főbb műszaki jellemzői Jellemző Hossz [km] %-os megoszlás A megyei vasúthálózat hossza 492 100,00 % A 1 kategóriájú nemzetközi törzshálózati vonal 131 26,63 % A 2 kategóriájú belföldi törzshálózati vonal 31 6,30 % B 1 kategóriájú egyéb fővonal 99 20,12 % B 2 kategóriájú mellékvonal 231 46,95 % 210 kn tengelyterhelésre alkalmas vágány 428 86,99 % V 100 km/h sebességre alkalmas vágány 131 26,63 % V = 80 km/h sebességre alkalmas vágány 130 26,42 % V 60 km/h sebességre alkalmas vágány 231 46,95 % Néhány jellemző vasúthálózati fejlettséggel kapcsolatos adat, a 2. táblázatban található. 2. táblázat: Néhány jellemző mutató összehasonlítása Jellemző EU országok (déli országok nélkül) Magyarország Hajdú Bihar megye Vonal km/ezer lakos 0,44 0,74 0,89 Vonal km/ezer km 2 55,3 81,8 79,21 Villamosított vonalhossz részaránya [%] Kétvágányú vonalhossz részaránya [%] 46,4 28,8 16,24 43,7 15,5 16,24 A fejlesztés mellett a karbantartás elmaradása rányomta a bélyegét a térség vasútvonalainak műszaki állapotára. A vonalhálózat nagy része meglehetősen leromlott állapotban van, helyenként már már a közlekedés biztonságát veszélyezteti, a fenntartások további elmaradása a vasúti közlekedés ellehetetlenülését eredményezheti. A táblázatok adataiból leszűrhető, hogy a megyei vasúthálózat - az országoshoz hasonlóan - az EU átlaghoz viszonyítva sűrűnek mondható. A vonalhálózat minőségi jellemzőit értékelve a megyében - az előző okból (is) kifolyólag - a villamosított és a V 100 km/h sebességű vonalak részaránya messze elmarad nemcsak az EU átlagtól, hanem a magyarországi átlagtól is. Emellett viszont jelentős a kis tengelyterhelésre és kis sebességre (V 60 km/h) engedélyezett vonalhossz. Debrecen vasúti csomópont jelenlegi helyzete A csomópont szerepe a városban és a térségben A város a megye, illetve régióközponti szerepéből következően számos nagyvárosi funkciót (területi igazgatás, egészségügy, kereskedelem stb.) lát el. Debrecen egyben tanulóváros is, az oktatási rendszer teljes skálájával rendelkező egyetemi centrum. 44

A csomópont szerepe a régióban és a magyar vasúthálózatban A csomópontba befutó vasútvonalak műszaki jellemzői A debreceni csomópont - nagyvárosi jellegéből adódóan - jelentős szerepet tölt be az Észak alföld közlekedésében. A csomóponton egy fővonal halad át, míg abból közvetlenül vagy közvetve 6 normálnyomtávú vasútvonal ágazik ki, illetve a városban 1 keskeny nyomközű vonal található. A csomópontba befutó vonalakat a 3. sz. táblázat mutatja be. A (Budapest Szolnok ) Szajol Debrecen Nyíregyháza ( Záhony oh.) (100 sz.) A 1 kategóriájú, kétvágányú, villamos üzemű vasútvonal a TINA hálózat része. Összeköttetés biztosít a IV. páneurópai folyosó részeként működő Budapest Szolnok Békéscsaba Lőkösháza és az V. páneurópai folyosó Budapest Miskolc Nyíregyháza Záhony vasútvonala között. Kedvezőbb, alföldi jellegű vonalvezetése, jobb hálózati kapcsolatai miatt a tranzitforgalom jellemzően ezt a vonalat veszi igénybe. A vonalszakasz legutóbbi átépítése 1969 1984. között történt. Ekkor a megnövekedett - elsősorban záhonyi - teherforgalom miatt a felépítmény korszerűsítése vált szükségessé, illetve az előző átépítés óta vízzsákossá vált szakaszokon kellett az alépítményt kijavítani. Ekkor kezdődött az 54-es sínrendszer LX, illetve LM aljra történő beépítése. A GEO sínleerősítésen kívül épült be Skl 2-es és Skl 3-as rendszer is. 1985-től a talpfás kitérők átépítésekor is fokozatosan betonaljakat fektettek. A legtöbb közúti útátjáró Bodan, majd az 1990-es évek közepétől Strail elemekkel épült át. 45

3. táblázat: A debreceni csomópontba befutó vasútvonalak főbb jellemzői Sorszám Menetrendi mezőszám 1. 100 Megnevezés (Bp. Szolnok) Szajol Nyíregyháza ( Záhony- oh) Hossz (km) Kategória Engedélyezett sebesség (km/h) Tengelyterhelés (Kn) Vonali vágányszám Villamosítás 170 A 1 120 210 2 van 2. 105 Debrecen Nyírábrány oh 30 B 1 80 210 1 nincs 3. 106 (Debrecen) Sáránd - Nagykereki 39 B 2 60 185 1 nincs 4. 107 Debrecen Sáránd Létavértes 33 B 2 60 210 1 nincs 5. 108 (Debrecen) Tócóvölgy Füzesabony 97 B 1 80 210 1 nincs 6. 109 Debrecen Tócóvölgy Tiszalök 68 B 2 60 170 1 nincs 7. 110 (Debrecen) Apafa Nyírbátor (Mátészalka) 50 B 1 80 210 1 nincs 8. 333 Debrecen Fatelep Hármasegyalja 17 B 2 10/40 80 1 nincs 46

A csomópontba befutó vasútvonalak személyforgalmának jellemzése A 4. táblázat a 2003/04. évi menetrend alapján mutatja be a szóban forgó vasútvonalak személyvonati forgalmát. A 2004/05-ös évben a vonatok száma csökkent, így a mellékvonalakon 1 2 pár vonattal kevesebb közlekedett. Budapest Debrecen viszonylatban pedig az InterCity vonatok mellett a távolsági gyorsvonatok rovására megjelennek az expresszvonatok. A csomópontba befutó vonalak közül a legforgalmasabb a budapesti kapcsolatot adó (Budapest Szolnok ) Szajol Debrecen Nyíregyháza Záhony oh. vasútvonal. Ezen bonyolódik le az V. sz. páneurópai folyosó kelet magyarországi ágának vasúti forgalma a közvetlen határmenti kárpátaljai városok (Csap, Ungvár, vagy Munkács), illetve távolabb, Ukrajna, Oroszország felé. A vonalon személyforgalmában legjelentősebb a távolsági forgalom, nemcsak a főváros és a szomszédos megyeszékhelyek (Szolnok, Nyíregyháza),hanem átlós vonatok segítségével Miskolc, illetve Szeged irányába is. A helyi személyvonatok a környező települések hivatásforgalmát biztosítják. A (Budapest ) Debrecen Nyírábrány oh. vonalon a személyszállító vonatok a reggeli és délutáni időszakban 2, illetve 3 órás ütemben közlekednek. Személyforgalmának kisebb szeletét az anyaország és a határmenti erdélyi települések közti utazások adják, abban inkább meghatározó a debreceni elővárosi, hivatásforgalom. A (Debrecen ) Sáránd Nagykereki vonalon a személyszállító vonatok nem ütemes menetrendben 2 3 óránként közlekednek, napközben közel öt órás szünettel. Itt a kistérségek (Debreceni illetve Berettyóújfalui) összekötésén túl, meghatározó a debreceni elővárosi ingaforgalom. A Debrecen Sáránd Létavértes vonal a személyszállító vonatok nem ütemes menetrendben 2 3 óránként közlekednek, napközben közel négy órás szünettel, kizárólag elővárosi forgalomban. A (Debrecen ) Tócóvölgy Füzesabony vasútvonalon a személyszállító vonatok nem ütemes menetrend szerint közlekednek, a legkisebb követési idő 1 h 33, a legnagyobb pedig este 2 h 53. A vonal a tágabb régió Hajdú Bihar, illetve Heves megyék helyi forgalmán kívül kapcsolatot biztosít a két megyeszékhely között is. Városkörnyéki forgalom jelenleg a Debrecen Hortobágy szakaszon van. A Debrecen Tiszalök vonal a Hajdúsági IC vonal, mivel állomásai hajdúsági városokban vannak, melyek között a gyorsabb összeköttetést a napi 3 pár InterPici vonat biztosítja. Az egyéb helyi személyforgalmat a 3 4 óránként, nem ütemes menetrend szerint közlekedő személyvonat szolgálja. 47

4. táblázat: a debreceni csomópontba befutó vasútvonalak személyszállítási teljesítményei a 2003/04. menetrendi évben Sorszám Mezőszám Viszonylat Napi vonatszám Jellemző irányok Átlagos ülőhely/ utasfő A B C D E 1 pár ICR (Bp Szolnok) Szajol Debrecen 8 pár IC (melyből 1 Nyíregyháza Nyíregyháza Zánony oh Csap Munkács nemzetközi; Záhony Kijev; 3 pár nemzetközi Csap 16.600/17.600 Mátészalka Fehérgyarmat Zajta; gyors; Moszkva Nyíregyháza Miskolc 13 pár belföldi gyors; Miskolc 17 pár személy 1. 100 2. 105 (Bp. ) Debrecen Nyírábrány oh 2 pár nemzetközi személy 6 pár belföldi személy Nyírábrány Érmihályfalva 2.600/1.900 3. 106 Debrecen Nagykereki 7 pár személy Nagykereki, Konyár 3.400/1.400 4. 107 Debrecen Létavértes 9 pár személy Létavértes 3.800/1.400 Hortobágy 5. 108 Debrecen Füzesabony Eger 1 gyors Tiszafüred 9 pár személy Füzesabony 4.100/2.500 6. 109 Debrecen Tiszalök 7. 110 (Bp Debrecen) Apafa Mátészalka (Fehérgyarmat Zajta) 3 pár InterPici 7 pár személy 5 pár InterPici 10 pár személy Tiszalök 2.700/1.300 Mátészalka Fehérgyarmat Zajta 8. 333 Debrecen Fatelep - Hármashegyalja 3 pár személy Hármashegyalja 5.100/5.000 48

A (Debrecen ) Apafa Nyírbátor Mátészalka vasútvonalon a főváros és a szatmári régió központja, Mátészalka, illetve a távolabbi városok között a távolsági forgalmat jó budapesti csatlakozással bíró, a napközi szünettől eltekintve 3 órás ütemben közlekedő 4 pár IP vonat biztosítja, közvetlen vonat csupán 1 esti pár maradt. A helyi, illetve debreceni elővárosi forgalmat a némi ütemességet sejtető 8 pár személyvonat bonyolítja. A Debrecen Fatelep - Hármashegyalja keskenynyomközű vonalon a napi 3 vonatpár a kirándulóforgalmat szolgálja. Légi közlekedés Debrecen város önkormányzata 1994-ben vásárolta meg a repülőteret az államtól, és azóta több mint 2 milliárd forintot fektetett be a repülőtér fejlesztésébe, működésébe. Ennek a fejlődének egy fontos állomása volt, hogy a Magyar Kormány a Debreceni Repülőteret 2001. december 29-én nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtérré minősítette. A 2.500 méter hosszú beton kifutópálya a legnagyobb utasszállító repülőgépek fogadására is alkalmas. A repülésbiztonság növelése érdekében fontos előrelépés volt, hogy a 2003. év folyamán átadásra került a Debreceni Repülőtéren Magyarország egyik legkorszerűbb ILS berendezése, a hozzá tartozó bevezető fénysorral, szegélyfényekkel. Elkészült a schengeni normáknak megfelelő fogadóépület, az utasváró korszerű műszaki kiszolgáló eszközökkel, utasbiztonsági berendezésekkel történő felszerelése is megtörtént. A futópályák és gurulóutak folyamatos fejlesztés alatt állnak. A Debreceni Repülőtér forgalmát jelenleg a magán repülőgépek, illetve a szervezett charter járatok képezik. Jelenleg folyamatos vám és útlevél ellenőrzéssel működő nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér. Tervezési szinten előrehaladott állapotban van regionális, és nemzetközi központtá alakítása, e beruházás megvalósítására jelentős források várhatóak az Európai Uniótól. Logisztika A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2000-ben készült kutatásai alapján a Közlekedési Minisztérium 2001-ben tizenegyedik körzetként felvette Debrecent a logisztikai szolgáltató központok országos hálózatába. Debrecen három logisztikai szolgáltatásra alkalmas területtel rendelkezik, így alakult ki az országos LSZK-k között egyedülálló módon egy háromhelyszínes logisztikai szolgáltató központ, amely a különböző közlekedési ágak kiszolgálását teszi lehetővé. Nevezetesen: 1. a DELOG Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park Kft. ma központi telephelyéül szolgáló Vámraktár utcai 25 hektáros terület, amely közúti és vasúti kiszolgálásra alkalmas. 2. a vasútállomási terület, amely vasúti és közúti (konténer és csereszekrény) kiszolgálásra alkalmas három iparvágánnyal; 3. a 10,5 hektáros repülőtéri terület, amely iparvágányos, közúti és légi kiszolgálásra alkalmas. 49

Közösségi közlekedés Plánum 97 Kft. Debrecen helyi közösségi közlekedési rendszere jól szervezett, a hálózat a város fő utasforgalmi csatornáit jól lefedi, a szolgáltatás minősége jónak mondható, a járatok megbízhatóan működnek. Emellett érzékelhető, hogy cél a hosszú távon is megfelelő szolgáltatást nyújtó, és a vonzó alternatívát kínáló rendszer létrehozása és fenntartása. Hasonlóan a többi nagyvároshoz, Debrecenben is évek óta tart az a kedvezőtlen tendencia, hogy csökken a tömegközlekedő utasok száma, és ezen közlekedők döntő része nem az egyéb környezetbarát eszközöket (pl. kerékpár, vagy esetleg gyaloglás) veszi igénybe, hanem egyéni gépjárművel közlekedik. A helyi tarifaközösség egyértelműen az utasok érdekeit és kényelmét szolgálja, a tömegközlekedés vonzerejét növeli. A város kiterjedése elsősorban az alacsony beépítésű, központtól távol eső területek irányába indult meg, a helyi tömegközlekedés az alacsony laksűrűségű területek lefedését nem tudja megfelelő színvonalon megoldani. Az átszállási kapcsolatok szempontjából kedvezőtlen, hogy a trolibuszok és az autóbuszok megállói több helyen nem fedik egymást, felesleges gyaloglási utat jelentenek az átszállóknak. A helyi tömegközlekedést kiszolgáló járművek állapota 2009. július 1.-e óta rendkívül magas szintű. A járműpark homogenitása csökkenti az üzemeltetési és a fenntartási költségeket. Az utas tájékoztatás, a villamos vonal belvárosi megállóit leszámítva statikus menetrendi információk nyújtását jelenti, a valós idejű információk eljuttatása az utazóközönséghez nem megoldott. A tömegközlekedés nem kap prioritást a városban, minimális mértékben jelenik meg a tömegközlekedési járművek előnyben részesítése. Emiatt a nagy közúti forgalmat bonyolító főúthálózaton, illetve a nagy forgalmú csomópontokban gyakori a tömegközlekedési járművek forgalmi akadályoztatása. A vasúttal kapcsolatban problémákat okoz a távolsági járatok kapacitáshiánya, a nem megfelelő csatlakozások, az elővárosi forgalomban az alacsony vonali sebesség, illetve a MÁV járműparkjának állapota. Az állomási épületek ráadásul a fokozatos felújítás mellett sem nyújtják az elvárható szolgáltatási színvonalat. A megállóhelyek épületei, létesítményei csaknem megszűntek, sem mellékhelyiségek, sem váróhelységek, sem esőbeállók nem állnak mindenhol rendelkezésre. A vasúti hálózat sugaras elrendeződése lehetőséget biztosít a kistérségek megfelelő elérhetőségére, és iparvágányai által az ipari parkok kiszolgálására. A környező településeken azonban a vonalak sokszor csak érintik a lakott területet. A repülőtér a fejlesztéseknek köszönhetően a nemzetközi utasforgalom számára is biztosítani tudja a megfelelő kiszolgálást, ugyanakkor terminálépülete közösségi közlekedéssel csak időszakosan érhető el. Közlekedésbiztonság Debrecenben évente 400-430 személyi sérüléssel járó baleset történik, és ez a szám kismértékben ugyan, de folyamatosan növekszik. A városon átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszain történik a balesetek kb. harmada, a legjellemzőbb ok az elsőbbségadás elmulasztása, illetve a sebességtúllépés. A balesetek 27 %-a gyalogosok elütése, melyek közel harmada a kijelölt gyalogátkelőhelyen történt, és többségében a járművezető hibájából. A belvárosban kiemelkedően magas (50 % fölötti) a gyalogos balesetek aránya. A balesetek közel 15 %-ban kerékpáros is részt vett, melyek többségében maga a kerékpáros volt a hibás. A mozgásukban korlátozottak helyzete A mozgáskorlátozottak a tipikus nagyvárosi problémákkal Debrecenben is találkoznak, ráadásul főleg a belvárosban a szabálytalanul parkolók is nehezítik a közlekedést. Emellett a gyalogátkelők közül csak néhány van a vakok és gyengén látók átkelését segítő hangjelző 50

berendezéssel felszerelve. A tömegközlekedési járművek alacsony padlósak, ezek legtöbbjén van lehetőség kerekesszékesként utazni. A megállók, állomások, pályaudvarok sok esetben rendelkeznek a mozgássérülteket segítő megoldásokkal. Környezeti terhelés A közlekedés eredetű zajterhelés Debrecen szinte minden mért főút-menti pontján határérték feletti. A legfontosabb levegőtisztasággal kapcsolatos megállapítások Hajdú-Bihar megye szerint, hogy ugyan Debrecen összességében mérsékelten szennyezett térségnek tekinthető, a városok belterületein és a forgalmas főútvonalak mentén azonban jelenleg is magas szennyezőanyag-koncentrációk mérhetők, helyenként növekvő gyakorisággal. A közlekedés nitrogén-oxid és illékony szerves anyag kibocsátási aránya nő. V/3. Debrecen közlekedési rendszerének elemzése Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek - Debrecen regionális központ, közúti és vasúti csomópont, - rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, - összességében jó a tömegközlekedési hálózat, - a központi forgalomirányítás bevezetése folyamatban van, - levegőtisztasági szempontból kevésbé szennyezett város. - hiányos, túlterhelt közúthálózati elemek, - romlik az útburkolat állapota, - a változó forgalmi viszonyokhoz (még) nem alkalmazkodik a jelzőlámpás forgalomirányítás, - magas az egyéni közlekedés aránya a tömegközlekedéshez képest, - a belváros közlekedési problémái, különös tekintettel a parkolásra hiányos kerékpáros infrastruktúra. - a várost elkerülő országos utak fejlesztése, - régióközponti szerepéhez kapcsolódó EU források, - az infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódóan elérhető pályázati lehetőségek, - a Térségi Közlekedési Szövetség megalakulása (növekvő hatékonyság). - központi szerep miatti forgalom-növekedés, - a Debrecent érintő, tervezett országos úthálózat-fejlesztések késése, elmaradása, - az egyéni közlekedés további térnyerése a tömegközlekedés kárára, - a közlekedés okozta környezeti terhelések növekedése a tömegközlekedés finanszírozásának átalakulása. 51

V/4. A fenntartható városi közlekedés fejlesztése A jelenlegi helyzet, valamint a területrendezési és fejlesztési elképzelések alapján, az uniós és a nemzeti közlekedéspolitikák céljai és a CIVITAS élhetőbb várost célzó alapelvei szerint a városi közlekedés-fejlesztés általános célja a fenntartható közlekedési rendszer megteremtése. Ehhez a fejlesztési koncepció legfontosabb célkitűzései a következők: A belváros fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása a gépjármű forgalom lehetőleg a célforgalomra korlátozódjék, felszíni parkolóhely-kínálat korlátozás, jó színvonalú tömegközlekedés, kerékpár utak építése, teherforgalom egységes (idő- és súly-) korlátozása. A környezetet legkevésbé terhelő közúti közlekedési hálózat kialakítása: a várost elkerülő úthálózat hiányzó szakaszainak kiépítése (állami feladat), a kiskörút nyugati szakaszának kiépítése, a külső városrészeket összekötő gyűrű irányú útszakaszok megvalósítása, a torlódások csökkentése az út-kapacitások jobb kihasználásával, illetve bővítésével, a csomópontok áteresztő képességének növelése, a kritikus csomópontokban körforgalmi rend, vagy jelzőlámpás irányítás bevezetése, a forgalomirányítással összekapcsolva a közúti tájékoztatás és a parkolásirányítás fejlesztése, a mellékúthálózat fejlesztése, közút-vasút találkozási pontok fejlesztése, közlekedésbiztonság javítása (gócpontok felülvizsgálata, gyermekek védelme, közlekedési morál javítása). A környezetbarát közlekedési módok elősegítése, a személygépkocsi-használat előretörésének elsősorban városon belüli meggátolása: a közlekedési társaságok szakmai munkájának összehangolása, az elővárosi közösségi közlekedési szolgáltatás javítása, helyi és helyközi közlekedés kapcsolatának javítása, a tömegközlekedési hálózat illesztése a városszerkezet változásaihoz, az utazási idők csökkentése a tömegközlekedési eszközökön, a közlekedési eszközválasztás befolyásolása a P+R rendszer fejlesztésével, a tömegközlekedési szolgáltatási színvonal javítása, a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A terület funkciójának megfelelő közlekedés biztosítása: lakó- és zöldterületek védelme a forgalom csillapításával, korlátozásával, az oktatási intézmények környezetét védendő területként javasolt kezelni, a város zöldterületein a gyaloglás és kikapcsolódás zavartalanságának biztosítása szükséges pl.: Nagyerdő. 52

A város, illetve a koncentrált kereskedelmi és ipari területek elérhetőségének javítása: a város külső kapcsolatainak javítása, a repülőtér elérésének javítása, a fejlesztési területek elérhetőségének biztosítása. Egyéb ajánlások: városi tájékozódás segítése, közszolgáltatások elérhetőségének könnyítése, e-önkormányzat, e-közigazgatás, illetve a telefonos ügyintézés bevezetése, a belső területek rehabilitációja vagy barna mezős beruházások előnyben részesítése, a közlekedés környezeti hatásaival, a biztonságos közlekedés alapelveivel foglalkozó előadások, tájékoztatók tartása már kisiskolás kortól. Közúti hálózat fejlesztési tervek A Debrecenhez kapcsolódó tervezett nevesített nagyprojektek listáját a következő táblázatok tartalmazzák: Közúti projektek M35 Debreceni repülőtér bekötése Fejlesztés jellege Gyorsforgalmivá fejleszthető út Össz. km Sáv Kivitelezés várható kezdete (év) Kivitelezés várható vége (év) 5,0 2x1 2011 2013 Városi, elővárosi projektek Fejlesztés jellege Össz. km Kivitelezés várható kezdete (év) Kivitelezés várható vége (év) Debrecen villamoshálózat fejlesztése Villamoshálózat bővítése 7,8 2010. 2012. VI. ENERGIAGAZDÁLKODÁS VI/1. Debrecen város jelenlegi energetikai helyzetének bemutatása Debrecen város energiaellátásában a három vezetékes energiahordozó a földgáz, a távhő és a villamos energia játszik meghatározó szerepet. A három terület felhasználásának arányát az alábbi táblázat foglalja össze: Vezetékes energiahordozók fogyasztásának megoszlása (erőműi fogyasztás nélkül): Energiahordozó Energiastratégia 97 Jelenlegi állapot TJ/év % TJ/év % Villamos 1.814 19 % 2.318 18 % Földgáz 5.424 58 % 8.518 66 % 53

Energiahordozó Energiastratégia 97 Jelenlegi állapot TJ/év % TJ/év % Távhő 2.139 23 % 2.059 16 % Összesen 9.377 100 % 12.896 100 % 10 év alatt jentős növekedés mutatkozik meg a földgázfogyasztásban, szerényebb növekedés a villamos energiában. Mivel a szilárd és folyékony energiahordozók szerepe a városi energiaellátásban elenyésző, és a jövőben ezek további visszaesésére lehet számítani, a jövőben a vezetékes energiahordozókra kell koncentrálni. Az alábbiakban röviden öszszefoglaljuk ezek jelenlegi helyzetét. Villamos energia A villamos energiafogyasztásban mind a háztartási, mind az egyéb fogyasztók esetén 25-27 % növekedés mutatkozott, a fogyasztás megoszlása 1997 óta változatlan: 32 % lakossági és 68 % egyéb fogyasztó. Az elosztóhálózat fejlesztése hatására az Energiastratégia 97 anyagban jelzett problémák (a főelosztó hálózaton jelentkező hiba minden alállomást érint) megszűntek. A kettős vezetékrendszer és a kéttranszformátoros állomások az alaphálózati ellátáshoz hasonlóan kielégítik az (n-1) tartalékolási elvet, az éppen üzemelő rendszeren esetlegesen bekövetkező hiba esetén rövid idejű automatikus átkapcsolásokat követően a szolgáltatás helyreáll. Földgáz A földgázfogyasztás 1997 óta 8348 TJ/évről 10692 TJ/évre nőtt, a növekedés mértéke 28 %. Ezen belül a lakossági fogyasztók igényeinek növekedése csak 7 %-ot tett ki, a jelentősebb növekedés az ipari fogyasztók igénynövekedéséből és a DKCE, illetve a gázmotoros erőmű belépéséből adódott. 1997-ben egyrészt ellátás-biztonsági gondok jelentkeztek (a város földgázellátását csak egy betáplálási pont biztosította, így ennek meghibásodása az egész város gázszolgáltatásból történő kiesését okozhatta), másrészt a gázellátást a kis-, közép- és nagyközépnyomású gázelosztó vezetékek szűkös kapacitása terhelte. Azóta ezek a gondok megoldódtak. Debrecen város gázellátása jelenleg két gázátadó állomáson keresztül, két különböző irányból biztosított (Hajdúszoboszló felé vezető régi 4-es út mellett, illetve Felső Józsa északi határában). A gázátadó állomások kapacitásának kihasználtsága kb. 64 %-os, így a forrás oldali gázellátás biztosított a város számára. A város nagy részén jelentkező gázigény kiszolgálása gond nélkül megoldható, kivétel ez alól a Sámsoni u. Vámospércsi u. Létavértesi u. Mikepércsi u. és Monostorpályi utak városszéli része. Az itt jelentkező lakossági igények jelenleg még kiszolgálhatók, viszont a nagyobb, (1.000 m 3 /h vagy a feletti) igényeket már csak jelentős hálózatfejlesztést követően. Távhőellátás A távhőfogyasztás mértéke bár 1997 óta nem elhanyagolható mértékű piacbővülés történt a távhő szektorban nem változott. A távhőszolgáltatásban a következő változások történtek az elmúlt években: 1. A rendszer az energetikailag kedvezőbb változó tömegáramra lett átalakítva és a sugaras hálózat hurkolt hálózattá változott. 54

2. A rosszul szabályozható, energiaigényesebb szolgáltatói hőközpontokat a korszerűbb, jól szabályozható fogyasztói hőközpontok váltották föl. 3. Az indirekt hőközpontok száma mára már meghaladja a direkt hőközpontokét. 4. A szabályozhatatlan egycsöves átfolyós szekunder rendszerek aránya tovább csökkent és megjelentek a legkorszerűbb vízszintes elosztású kapcsolások. VI/2. A városi energiafelhasználás jövője A villamos energiaellátás jövője A természetes fogyasztásnövekedés kielégítését a távlati terveink figyelembe kell venni. A konkrétan jelentkező nagyobb teljesítményigényeket mindig egyedileg vizsgáljuk meg. Ezen műszaki-gazdasági vizsgálat során a szükséges hálózatfejlesztés, valamint az érvényes jogi szabályozás szerinti költségviselés kerül megállapításra. A villamosenergia-igény változását alapvetően két hatás okozza: a lakossági fogyasztás változása A háztartási villamos berendezések száma nő, az új készülékek fajlagos energia felhasználása csökken. Összességében a lakossági energiaigény vonatkozásában feltételezve a légkondicionálás terjedését, növekvő energiaigénnyel számolunk. az ipari fogyasztók energiaigényének változása és új fogyasztók jelentkezése Az ipari fogyasztóknál a meglévők energiaigényének enyhe felfutásával számoltunk, de lényegesebb a kialakítás alatt lévő és tervezett ipari övezeteknél jelentkező teljesítményigény. A jelenleg meglévő alaphálózati táppont nem kizárólag Debrecen ellátását szolgálja, így optimista terhelés becslés beigazolódása esetén, középtávon a MAVIR alállomás 2x160 MVA kapacitása tartalék üzemállapotban nem lesz elegendő. A helyzeten a DKCE javít, de az egyszeres üzembiztonsága miatt második alaphálózati betáplálásnak nem tekinthető. A szükséges kapacitás új MAVIR alaphálózati táppont megépítésével hozható létre. Az új alaphálózati táppont létesítésének terve a MAVIR fejlesztési elképzeléseiben is szerepel. A korábbi tervek szerint az új 400/132 kv-os alállomás Bánkon valósulna meg. Másik változat szerint az új alállomás Kismacs közelében, a 400 kv-os szabadvezeték nyomvonalában, vagy a 750 kv-os távvezeték mellett épülne meg. Konkrét tervek nincsenek, az építés időpontja sem ismert. A bizonytalanság oka, többek között a 750 kv-os vezeték hosszú távú funkciójának a kérdése. A központi 22/11 kv-os transzformátorállomás terhelése a belvárosban jelentkező új teljesítményigények és a környező lakótelepek teljesítményigényének növekedése miatt a meglévő kapacitást meghaladta. Szükségessé vált a központi transzformátorállomás átépítése. A betáplálás a MAVIR alállomásból a 22 kv-os kábelek helyett, két 132 kv-os kábellel lett megoldva, a kábelek a 22 kv-os kábelek nyomvonalának felhasználásával kerültek elhelyezésre. A transzformátorállomásba két 25 MVA-es transzformátor került beépítésre. A megnövelt kapacitás hosszú távon megoldja Debrecen központjának biztonságos ellátását. Az építés befejeződött és megtörtént az üzembe helyezés. A város nyugati, jellemzően ipari, kereskedelmi területének ellátását biztosító ipartelep 132/22 kv-os transzformátorállomásba egy 16 és egy 25 MVA-es transzformátor van beépítve. Az ipari parkba betelepülő új fogyasztók és a 33. sz. főút mellé tervezett kereskedelmi 55

egységek energiaigénye miatt várhatóan rövid időn belül szükségessé válik a transzformátor kapacitás növelése. A város új déli ipari területének ellátására új transzformátorállomás építése szükséges 132/22 kv-os transzformációval, 3x25 MVA kapacitással. Az építéshez a terület a városrendezési terv szerint biztosítva van. Az állomás a keleti csápról indított létavértesi kétrendszerű 132 kv-os szabadvezetékről látható el. A leágazásnál 132 kv-os kapcsolóállomást kell építeni. A kapcsolóállomás járulékos hatása, hogy üzembe helyezése után a létavértesi leágazás leválik a keleti csápról, ezáltal csökken a városi transzformátorállomások Létavértes távvezetéki hibák okozta zavartatása, továbbá a távlatban a város második alaphálózati betáplálási pontjává válhat. A déli ipartelep transzformátorállomás és a kapcsolóállomás megépítését a természetes igénynövekedés még hosszú ideig nem indokolja. Megépítésükre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett fejlesztési területen, más módon ki nem elégíthető, nagy teljesítményigény jelentkezik. A megvalósítást segítheti, ha a város, vagy az ipari terület más érintettje az igények összefogójaként lép fel és előközművesítéssel elindíttatja a fejlesztést. Távhőellátás A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. hőteljesítmény igénye jelenleg 228 MW. Jelenleg 31.142 db lakás 4,87 millió lm 3 fűtött légtér, illetve 2.078 db egyéb 3,48 millió lm 3 fűtött légtér energiaellátását biztosítja a társaság. Tíz év alatt 6,64 millió lm 3 -ről 8,35 millió lm 3 nőtt a fűtött légtérfogat. A távvezeték nyomvonalhossza 85,7 km-re nőtt a 78,5 km ről. A hőforgalom 2007. évben 1.832 TJ, 2008. 1.899 TJ, 2009. évben 1.841 TJ, 2010. évben várható 1.951 TJ. A korábbi évek lekötött 230 MW hőteljesítmény igényéből az tűnik ki, mintha nem változott, bővült volna a fogyasztói kör. A fejlődést mutatja, hogy Magyarországon elsőként lépett a távhűtési piacra a társaság 8,5 MW hőteljesítménnyel. A 2002-2008. években a majd 60 MW os piacbővítés hőteljesítmény igénye, amely évente 400-500 egj hőmennyiség többlet értékesítést tett lehetővé. Az energiahatékonyság növelése a távhőrendszeren végzett korszerűsítések, hőkozponti rekonstrukciók, felhasználói oldalon végzett energetikai beruházások megközelítőleg kiegyenlítette a bővülésből adódó többletigényt. A lakossági állomány felében (14.712 db) korszerűsített a fűtési rendszer. A szabályozhatóságot termosztatikus radiátorszelepekkel a díjmegosztást fűtési költségmegosztók felszerelésével biztosították a lakásokban. A hőenergia megtakarítás 17-25 %-os eredményét további 20-30 %-al növelte a panelprogramban részt vevő lakóépületek. Debrecenben a távhőszolgáltatás kiterjesztése csökkenti a város légszennyezését, javítva az élhetőséget. Hőigény növekedésre nem számítunk, inkább a csökkenés prognosztizálható. 1. Debrecen északi része: Doberdó - Kartács - Komlóssy - Martonfalvi - Poroszlay - Bólyai - Mikszáth Gyöngyösi - Thomas M. - Egyetem sgt. - Füredi - Dózsa Gy. - Hortobágy Böszörményi utcák által határolt terület. 56

2. Debrecen keleti része: Hajnal - Dobozi - Virág - Dembinszki - Ótemető - nyíregyházi vasútvonal Munkácsy utcák által határolt terület; Bocskai tér; Sennyei O. - Árpád tér - Csapó - Pacsirta - Monostor - Berek utcák által határolt terület; Faraktár - nyíregyházi vasútvonal- Vágóhíd - Hajnal utcák által határolt terület. 3. Debrecen belvárosi része: Erzsébet - Petőfi tér - Ispotály - Salétrom utcák által határolt terület; Mester - Hunyadi - Péterfia - Kálvin tér - Piac - Erzsébet - Nyugati tehermentesítő utcák által határolt terület; Petőfi tér - Piac - Kálvin tér - Péterfi a - Egymalom - Rákóczi - Csapó - Berek - Kígyó - Méliusz tér - Kossuth - Kandia - Szent Anna - Wesselényi utcák által határolt terület. 4. Debrecen nyugati része: Déli sor - István - Szoboszlói - Salétrom utcák által határolt terület; Kishegyesi - István - Déli sor - Tócó csatorna által határolt terület; Dorottya - Bartók - Pesti - Kishegyesi utcák által határolt terület. 5. Debrecen déli része: Repülőtéri lakótelep; Repülőtér üzemi területen kívüli "Ipari és Intézményi" terület; Repülőtér üzemi terület; Repülőtér és állomás között található - un. Majorsági - terület; Ghilányi - Bégány - Epreskert utcák által határolt terület. Erőművi fejlesztések megvalósítása Jelenleg az E.ON Hungária tulajdonában lévő erőművek (Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű, Debreceni Erőmű és Debreceni Gázmotoros Erőmű) biztosítják Debrecen város forróvízalapú távhőszolgáltatásának forrás oldalát és a keleti iparnegyedben működő Debreceni Konzervgyár gőzigényét. A hőigények kielégítése nagyrészt kapcsolt hő- és villamosenergiatermeléssel történik. A csúcshőigények lefedésére és a biztonságos ellátás érdekében tartalék hőtermelőként elegendő nagyságú forróvíz kazán kapacitás áll rendelkezésre. Az E.ON Hungária a jövőben is a nagy hatékonyságú hő- és villamos energiát kapcsoltan előállító erőműi berendezések telepítését részesíti előnyben. Ilyen jellegű fejlesztésekre akkor kerülhet sor, ha hőigény oldalon megfelelő biztonsággal megalapozott potenciál áll rendelkezésre. Ez egyrészt adódhat a városi forró vizes távhőszolgáltatás teljesítményigényének növekedéséből, másrészt olyan ipari jellegű gőzigény megjelenéséből, amely az esetlegesen szükséges távvezeték építés költségét is figyelembe véve gazdaságosan kielégíthető. Rendelkezésünkre áll a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. prognózisa, amely konkrét új fogyasztók megnevezésével stabilan növekvő hőpiacot vázol fel az elkövetkező évekre. Ezt a trendet ellensúlyozza a távhőszolgáltatás árának jelentős emelkedése, amely fokozott takarékosságra és az alternatív energiaforrások növekvő mértékű kiaknázására ösztönzi a fogyasztókat, ezért a két hatás eredőjeként középtávon a jelenlegi igények változatlansága, illetve esetleges enyhe csökkenése tűnik inkább valószínűnek. Az erőművek jelenlegi telephelye lehetőséget ad a fejlesztések barna mezős megvalósítására a meglévő infrastruktúra kihasználásával. Főleg az ipari gőzigények esetében, amennyiben a feltételek kedvezőek, nem zárható ki a fogyasztóközeli zöldmezős beruházás megvalósítása sem. 57

Földgáz Az elmúlt évek adatai alapján Debrecen városában évente megközelítőleg azonos nagyságrendben jelentkeztek elosztóhálózat építési igények. A 2006. évben több mint 60 project megvalósítására kötöttünk szerződést, ami több mint 10 km vezeték megépítését jelenti. Gázelosztóvezeték építés iránti lakossági új igény elsősorban a kertségekből, illetve új telek kialakítások, lakóparkok építése miatt jelentkezik, ezért szükséges bizonyos esetekben a meglévő gázelosztóvezetéket meghosszabbítani. Nagyobb gázigénnyel főleg külső városrészeken épülő lakóparkok jelentkeztek (Pallag, Józsa, Acsádi u. és térsége stb.). Konkrét igénybejelentés nélkül előzetes megkeresésre vizsgáljuk a TEVA területén a Benczúr G. u. mellett egy 15.000 m 3 /h-ás gázigény, a DEKO-FOOD Monostorpályi u. melletti területén egy 1.100 m 3 /h-ás, valamint a METRO és Cora melletti területeken jelentkező kb. 1.000 m 3 /h nagyságú gázigények kiszolgálhatóságát. A Déli Ipartelepen és a Repülőtéren jelentkező, összesen mintegy 15.000 m 3 /h gázigény kiszolgálási lehetőségét az utóbbi években többször vizsgáltuk. Itt is az okoz gondot, hogy a konkrét gázigények nagysága, a felhasználás módja mai napig nincs pontosan meghatározva. A távlati fejlesztés tervezése szempontjából hasznos lenne, ha az önkormányzat rendszeres tájékoztatást nyújtana, hogy a város mely részein tervez nagyobb volumenű beruházást, telek értékesítést, lakópark kialakítást, útépítést. Az előzetes tervek szerint az alábbi alternatívákat célszerű megvizsgálni: Konkrét elképzelés van a DEOC és a TEVA Gyógyszergyár hőigényeinek gázturbinás kombinált ciklusú erőművel történő ellátására. A repülőtér környékén beépülésre tervezett Déli Ipari Park hőigényeinek ellátása, a hőigények nagyságára való tekintettel célszerűen ugyancsak egy kombinált ciklusú erőművel. Regionális hulladékégető mű a város területén belül vagy kívül. Ha a hulladékégető a városon belül kerül megépítésre, akkor a keletkezett hőt célszerű a városi távhőhálózatnak átadni. Biomassza (faapríték vagy pellet) tüzelésű fűtőerőmű. A termálhőhasznosítás lehetőségének vizsgálata. Hulladékégetőmű telepítésének vizsgálata Települési hulladékból válogatott égethető frakció termikus hasznosítására épülő erőmű és meglévő szilárd tüzelésű erőművekben folytatandó TSZH-ból válogatott égethető hulladék együttégetés megvalósításával kapcsolatos engedélyezési folyamatok három fő időszakra oszthatók: A kísérleti égetésre ill. az előkészítés időszakára, mely a helyszíni kivitelezési munkák megkezdéséig tart és magába foglalja a szükséges engedélyek azonosítását is, a gyártás, szállítás, építés, szerelés időszakára, mely a próbaüzem befejezéséig tart, a használatba vételi, üzembe helyezési időszakra, mely az aktiválás befejezésével zárul. Égetési, együttégetési technológiák A települési hulladékok hasznosítása történhet a gazdaságba történő visszakeringtetéssel, elsősorban anyagában történő újrahasznosítással, vagy az energia tartalom termikus hasznosításával. 58

A termikus hasznosítás történhet: - égetéssel (oxidációval) - oxigén szegény környezetben történő gázosítással - Plazmabontással A legelterjedtebb, nagyszámú referenciával rendelkező megoldás az égetés, de az innovációs folyamatok eredményeként a jövő technológiája elsősorban az alacsony környezetterhelés miatt lehet a pirolízis ill. a plazmabontás is. A megfelelő füstgáztisztítóval üzemelő hulladékhasznosító égetőművek maradéktalanul eleget tesznek a környezetvédelmi előírásoknak, működésükkel jelentősen csökken a lerakásra kerülö hulladék mennyiség. A hulladékégetés műszakilag kiforrott, változatos műszaki megoldásokat alkalmazó gazdag referencia háttérrel rendelkező -, igen hatékony és tökéletesen higiénikus hulladékkezelési eljárás, amely jól kapcsolható más hulladékfeldolgozási eljárásokhoz és alapvető eleme a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszereknek. A hulladékégetés előnyei és hátrányai: A hulladékégetés előnyei jelentős mértékű térfogat- és tömegcsökkentés a hulladékok mineralizálódása és inertté válása, higiénikus a keletkező hőenergia hasznosítható és értékesítése nincs kitéve a piaci bizonytalanságoknak korszerű és hatékony égetési és füstgáztisztítási technológiák biztosítják a környezet eredményes védelmét A hulladékégetés hátrányai nagy beruházási és üzemeltetési költségek, amelyek a nagyobb teljesítményű berendezések telepítésével és kapcsolt hőhasznosítással csak részben csökkenthetők a bonyolult berendezésekben számos hibalehetőséggel kell számolni, különösen a belső korróziós jelenségek ronthatják az üzembiztosságot a hulladék heterogén jellemzői miatt a megfelelő tüzeléstechnikai és energia hasznosítási paraméterek eléréséhez különféle hulladék előkészítési műveletek beiktatására lehet szükség A hulladékégetés történhet erre a célra épített hulladékégetőműben vagy együttégetéssel szilárd tüzelésű erőmű/fűtőmű-ben, biomassza erőműben, cementműben. Faapríték tüzelésű fűtőerőmű vizsgálata A biomassza alapú energiatermelés technológiái közül a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a biomassza eltüzelése és gőzciklus alkalmazása tekinthető kereskedelmileg érettnek. Hőszolgáltatást kétféle gőzciklusú technológiával lehet megvalósítani: ellennyomású turbinával, ekkor a hő- és áramtermelés között szoros kapcsolat áll fenn, áram csak hőszolgáltatás egyidejű fennállása esetén lehetséges, elvételes turbinával, ekkor a hő- és áramtermelés közötti kapcsolat kevésbé szoros, áram hőtermelés nélkül is termelhető (nyári üzem), de a legnagyobb hőigény esetén is kondenzátorba kell küldeni a gőz egy részét. 59

Egy bioerőmű-beruházás gazdaságossága a teljesítmény növekedésével javul, mert a nagyobb teljesítményű műnek kisebb a fajlagos beruházási költsége és jobb a hatásfoka. Nem állandó hőszolgáltatási lehetőség más téli és nyári hőigény esetén a teljesítmény növelésével romlik a mű kihasználása. Összesen négy változat vizsgálható: A DH Zrt. hálózatára csatlakozó fűtőmű (csak hőtermelés). 25 MW hőteljesítményű ellennyomású fűtőerőmű (az E.ON erőművek szempontjainak elhanyagolása). Ez a teljesítmény fedezi a nagy rendszer teljes nyári hőigényét, figyelembe véve az abszorpciós hűtők hőigényét is. Télen hasonló hőteljesítményre képes, de nyáron csak 4 MW hőt kiadó elvételeskondenzációs fűtőerőmű (az E.ON erőművek szempontjainak tiszteletben tartása). DH Zrt. ugyanis 4 MW-ra becsüli azt a hőkiadást, ami a Debreceni Erőmű nyári üzemét alapjaiban nem zavarná. A változó kiadott hőteljesítmény indokolttá teszi, hogy nyáron a fölösleges gőzt elvételes-kondenzációs turbinában villamos áram termelésre hasznosítsuk. Ez a fűtőmű nagyobb villamos teljesítményű, ugyanakkor a kondenzációs turbinavég és a hűtőtornyok miatt beruházása költségesebb, mint az előző változaté. Télen-nyáron egyaránt 4 MW hőteljesítményre méretezett, kis teljesítményű ellennyomású fűtőerőmű. Valamennyi esetben a lehetséges telephely a meglévő erőmű közelében, a szennyvíztisztító telep mellett lenne. Itt rendelkezésre állnak üres telkek és a távhőre való csatlakozás szempontjából ez a hely az optimális. Biomassza tüzelésű fűtőmű létesítése a tanulmány írásakor érvényes erőművi hőárak (1.260 Ft/GJ) és tüzelőanyag árak (10.000 Ft/tonna) mellett nem gazdaságos megoldás. Ennek oka, hogy a lakossági távhő célra előállított földgáz árát az állam támogatja, ez a támogatás így az erőművi hőárban is megjelenik. A távhő rendszer nyári hőigényére méretezett biomassza tüzelésű ellennyomású fűtőerőmű gazdaságos alternatíva lehet. Ugyanakkor ez a megoldás a Debreceni Erőmű nyári üzemét ellehetetlenítheti, vagy annak gazdaságosságát nagymértékben lerontja. Az elvételes kondenzációs fűtőerőmű átlagos hatásfoka (57%) a nyári alacsony hőkiadás miatt rosszabb, mint az ellennyomású fűtőerőmű 85%-os hatásfoka. A létesítmény beruházási költsége a magasabb teljesítményű elvételes-kondenzációs turbina és a léghűtés szükségessége miatt magasabb. Így a beruházás gazdaságossága leromlott. Hasonlóan rossz a kis teljesítményű fűtőmű gazdaságossága a fajlagosan magasabb beruházási költségek miatt. Termálhő hasznosításának vizsgálata A Debrecen város területe alatt található, korábban ismertetett termálkincs hasznosításához több, egymással szorosan összefüggő problémát kellene megoldani. Az ipari méretekben történő geotermikus hő hasznosításához állandó, nagy felvevő-képességű fogyasztó(k)ra van szükség. Ez (eltekintve az ipari üzemektől) csak a legnagyobb intézményekben, és a távhőszolgáltatási rendszeren keresztül, a lakossági fogyasztók esetében áll rendelkezésre. A legkézenfekvőbb megoldást a távhő rendszer kiegészítése nyújtaná, termálhőt hasznosító berendezések (rendszerek) kialakításával és bekapcsolásával. A megvalósítás nehézségeit és korlátait a meglévő rendszer sajátosságai jelentik. Jelenleg a város távhőszolgáltatási rendszere a Debreceni erőműből kapja a hőenergiát, mely, mint kapcsolt energiaként áll rendelkezésre a villamos energiatermelés során. A fűtési időszakon 60

kívül a fogyasztás mértéke, a távfűtési rendszer összes hőigénye jelentősen lecsökken, így a rendszerben többlet hőenergia áll rendelkezésre. A meglévő kutak talphőmérséklete Debrecenben átlagosan 60 C (max. 68 C). A rendszer hőfoklépcsője az év nagy részében 90/70 C, vagy azt meghaladó érték. Így a 70 C alatti termálvíz a távhőrendszerben nem hasznosítható. A másik jelentős akadály, hogy az ipari méretű hőhasznosítás során felszínre hozott termálvíz további hasznosítása nem megoldott, visszasajtolása, pedig technológiailag bizonytalan. A visszasajtolás során a 100 %-os teljesítmény meg sem közelíthető, a többlet termálvíz elhelyezése nem megoldott. A gazdaságossági szempontokon túl, a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt kell tartani. A környezetvédelmi szempontokat egy konkrét eset kidolgozásánál lehet felelősen meghatározni, mert az általános hatóság által képviselt koncepció a termálvíz hasznosításnál nem minden esetben támogatja a műszaki megoldásokat és a gazdaságosság elvét. A kis és közepes városi intézmények egyedi ellátása még tőke és munkaigényesebb feladat, de a felhasználható technológiák már lényeges kiforrottabbak és sok esetben garanciát is vállalnak a kivitelező cégek. Ilyen technológia lehet például a talajhő szivattyúk alkalmazása, kiaknázva a felső néhány tíz méter talaj hőtározó képességét. Kevésbé jelentős de gyors eredményeket a már meglévő termálkutak által felszínre hozott, és még nem hasznosított energia kiaknázása hozhatna. Ehhez elsősorban a működő kutak és az azokhoz kapcsolódó rendszerek energetikai vizsgálata szükséges. Az így szerzett tényleges működési adatok alapján lehetne ezen szegmens lehetőségeit felmérni. VII. LEVEGŐVÉDELEM A 48/E. (1) pont szerint a települési környezetvédelmi programnak (TKP) a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat is. A NKP3 központi része a tematikus akcióprogramok (5. fejezet). Ennek az alábbi fejezetei közvetlenül érintenek levegőkörnyezeti feladatokat: 5.2. Éghajlatváltozás 5.3.1. Beltéri levegőminőség 5.4.2. A települések levegőminőségének javítása 5.4.4. Közlekedés és környezet 5.3.5. Klíma és egészség 5.9.3. Kémiai és sugárbiztonság Debrecen MJV környezetvédelmi programjának ezen fejezete a város levegőkörnyezetének jellemzőit, a levegővédelemmel kapcsolatos célállapotokat, főbb intézkedéseket, ellenőrzési és értékelési eszközeit ill. ezek várható költségigényét vizsgálja. Áttekintjük a NKP3 tematikus fentiekben felsorolt akcióprogramjaival összefüggő levegőkörnyezeti jellemzőket és városi adottságokat. VII/l. Általános jellemzés A város természetföldrajzi elhelyezkedése bizonyos meteorológiai helyzetekben kedvez a tartós légszennyezettség kialakulásának. A homokos, laza talajt a szél könnyen felkavarja, porfelhő keletkezik. 61

A környezeti levegő igénybevétele (mobilitása miatt) nem korlátozott, használatát a terhelése jelenti. A levegőkörnyezet állapotát folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport: terhelés, átalakulás, légszennyezettség. Végső cél a megfelelő életminőséget biztosító levegőminőség tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek, ezek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is képviselik. A technológiai rendszerek levegővédelmi követelményeit a BAT, az elérhető legjobb technika szempontjai tartalmazzák. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén eredetű kibocsátásával (emissziójával) jellemezhetjük. A kibocsátás ún. légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. A külső levegőkörnyezet használatának, terhelésének kereteit a vonatkozó levegővédelmi jogszabályok határozzák meg. A jogérvényesítési feladatok többsége a területi környezetvédelmi hatóságra hárul. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük, a közlekedés és a (lakossági) tüzeléstechnika ill. a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. Egyes tevékenységek (pl. benzinkezelés) légszennyezése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs. Az 1990-es években Debrecenben jelentős mértékben csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása, az utóbbi években azonban ismét növekszik a légszennyezés. Jelenleg a normával rendelkező légszennyező telephelyek száma 245 db, pontforrások száma 435 db, technológiák száma: 148 db. Nyilvántartott légszennyező anyag: 80 db. Debrecenben is csökkent a CFC (klórozott-fluorozott szén-hidrogének) felhasználás; ózonkárosító anyagot 3 db telephely használ fel. A városban az erősen szennyező ipari technológiák visszaszorultak, az új vállalatok ipari parkokban helyezkednek el. Debrecen egyes külterületein a mezőgazdasági eredetű légszennyezés is jelentős. A legjelentősebb problémák az állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszerműtrágya kiszórása, a betakarítás, a terményszárítás és -tárolás. Mára a közlekedési, a kommunális és a 140 kw bemenő hőteljesítmény alatti tüzeléstechnikai eredetű légszennyezés meghatározóvá vált. Ezen tevékenységek légszennyezési terhelésének kereteit a vonatkozó levegővédelmi jogszabályok részben szabályozzák, így speciális módszerekkel lehet meghatározni. A jogérvényesítési feladatok döntő része a debreceni önkormányzatra hárul. A légszennyezés diszperziója (transzmissziója, terjedése stb.) döntően a klíma és a szél jellemzőitől függ. A légszennyezés okozta immisszió modellekkel is számítható. A légnyomás, a szél ill. az időjárás szerepe is vitathatatlan a légszennyezés eloszlásában vagy felhalmozódásában. Például anticiklonok idején a szennyező anyagok feldúsulásának megvannak a feltételei (különösen hőmérsékleti inverzió esetén). Ronthatják ezt a helyzetet a kedvezőtlen beépítési viszonyok is. A városban a zöldterületek csökkenése, az átszellőzés változása, a megváltozott hőfokeloszlás is gondot okoz. A szmogképződés szempontjából különös jelentőségűek a szénhidrogének (per)oxidációs termékei, mivel az illékony szerves vegyületek (VOC) anyagokból fotóoxidáció útján toxikus anyagok keletkeznek. 62

A légszennyezettség mérése történhet kémiai-, illetve bio-hálózati módszerekkel. Meghatározó az OLM mérőhálózat használata; ebben a jelentősebb kémiai légszennyező anyagok (NOx, SO 2, ÜP, ózon, CO, PM 10, BTEX) koncentrációját méri a zöldhatóság: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (TIKTVF). Az EU jogszabályokra tekintettel kiterjesztik a mérendő légszennyező anyagok körét (p1. PM 2,5, toxikus fémek, PAH). Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. Debrecen város az ország mérsékelten szennyezett ill. tiszta területei közé tartozik. A város lakosságának körülbelül a harmada mérsékelten szennyezett levegőjű területen él. Oksági kapcsolat mutatható ki a környezeti levegő minősége és a légzőszervi és egyéb megbetegedések között. A szilárdanyag (PM) és troposzferikus ózonkoncentráció viszonylag magas értéke növekvő probléma. A város levegőminőségét a szálló por kedvezőtlenül befolyásolja. A szálló por értéke gyakran megközelíti, vagy meghaladja a határértéket. Az NOx és az ózon (O 3 ) környezeti koncentrációjának utóbb tapasztalt általános emelkedése a növekvő gépjárműállománnyal magyarázható. A város belterületein és a forgalmas (4., 35. és 47. sz.) főútvonalak mentén a légzési zónában magasak a szennyezőanyag-koncentrációk. A fotokémiai szmog keletkezéséhez a gépjárművek nagymértékben hozzájárulnak. A levegőkörnyezeti problémákat megelőző intézkedésekkel lehet kezelni, pl. forgalomszervezés, a szálló por megkötése a zöldfelületek növelésével. A Debrecen környéke zónacsoport légszennyezettségének javítására Levegőkörnyezeti Intézkedési Program (LIP) készült 2004. áprilisban, végrehajtását a zöldhatóság, a TIKTVF koordinálja. A LIP 8. pontjában meghatározott és ütemezett intézkedések első értékelése 2004. novemberben történt meg a TKTVF illetékességi területe évenkénti állapotértékelése során. A LIP 8.3. fejezetében megjelölt, a légszennyezés javítását tervező 10 db jelentős légszennyezőt minden évben a végrehajtás szempontjából ellenőrzik. A TIKTVF a 2004-2015. évekre vonatkozó LIP-ot 2008. évben kiegészítette a PM 10 komponens határérték túllépéseinek megszüntetésére vonatkozó intézkedési tervvel. A legfontosabb intézkedések: - TEVA Gyógyszergyár Zrt. területén a Regeneratív Termikus Oxidáló (RTO) kiviteli tervei elkészültek; 8 db üzemhez csatlakozó gyűjtővezetéket kiépítették; az RTO beszerelése befejeződött - Sellaton Hajlítottbútor Gyár Rt. a lakossági panaszokat kiváltó széntüzelést beszüntette; bioforgácsot és tűzifát használ tüzelőanyagként; az adagolás automatizált; csak leválasztó ciklont használnak. Egyes tipizált termékeknél vízoldó lakkot alkalmaznak; a környezeti oldószerpanaszok megszűntek. (2009. évben megszűnt a Sellaton Hajlítottbútor Gyár Rt; jogutódjának a vonatkozó intézkedéseket érvényesíteni kell.) - A DAEWOO MGM Rt. egységei a korábbi telephelyről ki- ill. áttelepülnek. Ezek közül legjelentősebb a FAG Magyarország Ipari Kft áttelepülése és új üzem építése a Debreceni Ipari Parkban. 63

A LIP végrehajtásába bevont telepek végrehajtják saját (elsősorban a levegőterhelés csökkentését tervező) feladataikat. A zöldhatóság a LIP céljainak és szempontjainak figyelembevételével engedélyezi Debrecen egyéb tervezett nagyberuházásait, építkezéseit is. Ezek közül jelentősebbek: Debrecen Déli Ipari Park, Debrecen Repülőtér, Debrecen Fórum Vásárcsarnok és Vásárközpont, Nyugati Tehermentesítő Kiskörút, Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ, 2-es villamosvonal, Emlékkert, kerékpárút-hálózat, BT új tudásközpont, Airport Debrecen üzleti Park. A LIP fejezeteiben megjelölt feladatok pontosításával és kiegészítésével az alábbi intézkedések segítik a PM 10 légszennyezettség csökkentését 2011. évig Debrecen levegőkörnyezetében: - a 2. sz. villamos megindítása - intermodiális központ kialakítása - tömegközlekedés támogatása - parkolóházak építése - elkerülő utak megépítése - úttisztítás, sószórás átszervezése - zöldfelületek bővítése, gondozása - kommunális tüzelés-szerkezet átalakítása. A LIP keretében nem csak az ipari/építési légszennyezőket értékelik, hanem a háztartási tüzeléstechnika és a közlekedés tervezett feladatait is. A földgázfogyasztó háztartások száma növekedett, ugyanakkor a (fajlagos és abszolút) földgázfelhasználás csökkent. Ennek több oka van (p1. technikai fejlődés, a távhőszolgáltatás és távfűtött fogyasztói rendszerek korszerűsítése: a hőleadónkénti szabályozhatóság, költségmegosztás, megújuló energiák - nap- és bioenergia - használata.) Sajnálatosan az alternatív energiák használata nincs hatóságilag ösztönözve, bár a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumán tematikus központ alakult. Míg az ipari és tüzeléstechnikai légszennyezések továbbra is csökkennek, a közlekedés hatása arányaiban is növekszik, így Debrecen légszennyezettségét döntő módon meghatározza. Az útfejlesztések következetes megoldásáig a légszennyezettség növekedése várható. VII/2. Ágazatok levegőkörnyezeti hatásai A városban az alábbi tevékenységek határozzák meg a környezeti levegő terhelését: - gazdálkodás, - közlekedés, - (lakossági) tüzeléstechnika. A gazdálkodáshoz sorolható az energetika, ipari, és mezőgazdasági termelés, szolgáltatások (kereskedelem, turizmus stb.) Energetika Környezeti szempontból az energetika fokozott prioritású ágazat. Az egészség- és klímakárosító légszennyező anyagok kibocsátásának kétharmada a fosszilis tüzelőanyagok 64

elégetéséből származik. Az 1997. óta eltelt időszakban a város energiafelhasználása alig növekedett. A városban villamos áram ellátását a hagyományos földgáz vagy tüzelőolaj tüzelőanyag felhasználó erőmű, a földgáztüzelésű kombinált ciklusú erőmű és földgáz, biogáz üzemű gázmotoros erőművek biztosítják. A város energiagazdálkodási hatékonysága mintegy fele az EU országok átlagának. A város összes energia-fogyasztásában a földgáz a meghatározó. A jelenlegi energiagazdálkodás nem aknázza ki a másodlagos és vagy megújuló energiahordozók által nyújtott lehetőségeket. A megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségei a megvannak, Debrecen földtani és hidrogeológiai viszonyai kedvezőek pl. a termálhő hasznosítás szempontjából. Lehetőség volna a szelektíven gyűjtött kommunális hulladék égetésére és energetikai hasznosítására, ipari termelés hulladékhőjének továbbhasznosítására. A Környezetvédelmi Program végrehajtása keretében ki kell munkálni a fenntartható energiagazdálkodás kritériumait, különös tekintettel az energia hatékony előállítására, szállítására és takarékos felhasználására, továbbá a megújuló energiahordozók elterjesztésére. Bár a termelés célú energiahasználat hatásfoka folyamatosan javul, nem mondható el ugyanez a háztartásokról, a közlekedésről és a szolgáltatásokról. A lakossági és a közlekedési szektor energiahatékonysága gyenge és figyelmet kíván. Nagy kihívás Debrecen számára is a jövő gazdasági fejlődése és az ezt megalapozó környezetbarát energetikai szektor harmonizálása. Az ország legjobb adottságú bio-erőműve épülhetne meg a Vértesi úti szeméttelep szomszédságában. A tervezett erőmű lágy szárú biomasszát, elsősorban szalmát hasznosítana: villamos energiát termelne, a hulladékhőt hőszolgáltatásra hasznosítaná. Az EU politikailag elkötelezett a megújuló energiák hasznosításának bővítése iránt. A hazai megvalósítás lassan halad, hosszú távon nehézségekbe ütközik. Mivel a megújulók versenyképességét jelenleg magas fajlagos költségeik is gátolják, az állami szerepvállalás elengedhetetlen széleskörű elterjedésükhöz. Európai gyakorlat szerint országonként eltérően, de beruházási támogatással, adókedvezményekkel, ártámogatással, illetve zöld bizonyítvány kiadásával kell támogatni az ilyen beruházásokat annak érdekében, hogy teljesítsék a 2001/77/EK irányelv előírásait. Ipar A Debrecenben működő jelentősebb gazdasági társaságok tevékenységüket tekintve alapvetően három nagyobb csoportra oszthatóak. A ipari tevékenységet végzők közül kiemelkedik a német FAG Magyarország Ipari Kft. (kúpgörgős csapágyak gyártása), az amerikai NI Hungary Kft. (elektronikai alkatrészek gyártása) és az izraeli tulajdonban lévő TEVA Gyógyszergyár Zrt. (gyógyszeripar). 2007/2008 folyamán mind a három cég jelentős fejlesztéseket hajtott végre. A közeljövőben újabb nagyvállalatok letelepedése várható, amelyek nagymértékben alapoznak a helyi tudásbázisra is. A jelentősebb vállalatok: 1. TEVA Gyógyszergyár Zrt. (gyógyszerkészítmények gyártása) 2. E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. (villamosenergia-elosztás, -kereskedelem) 3. COLAS Zrt. (autópálya, út, repülőtér, sport játéktér építése) 65

4. Friesland Hungária Kereskedelmi és Termelő Zrt. (tejtermékek gyártása) 5. NI Hungary Kft. (elektronikai alkatrészek gyártása) 6. Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft. (tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem) 7. Debreceni Hús Zrt. (hús-, baromfihús-készítmény gyártása) 8. FAG Magyarország Ipari Kft. (csapágyak, erőátviteli elemek gyártása) 9. Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft. (vízi és egyéb létesítmények építése) 10. Hunép Universal Építőipari Zrt. (épület, híd-, alagút-, közmű-, vezetéképítés) A jelenlegi jogi szabályozás elsősorban a jelentéskötelezett ipari pontforrásokra vonatkozik. A kötelező adatszolgáltatás, a rendszeres mérési kötelezettség, a BAT szerinti üzemeltetés, az engedélyezés kötelezettsége stb. eredményeként ezen források légszennyezése fokozatosan csökkent és mára elvesztette domináns szerepét. Az üzemi légszennyező források közül a jelentős környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormány-rendelet szerint) források meghatározóak: - egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező vállalkozások: 16 db - környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező vállalkozások: 30 db - környezetvédelmi engedélyt kapott létesítmények: 41 db. Ezen telephelyek listáját a 7. sz. melléklet tartalmazza. Az EU rendszeres jelentést kér, az ún. EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Az EPER jelentés az IPPC hatálya alá tartozó cégek levegőbe és felszíni vízbe (közvetlenül és közvetetten) bevezetett éves, megadott küszöbérték feletti kibocsátásait tartalmazza üzemenként, valamint szennyezőanyagonkénti és országos összesítésben. Ezek a kibocsátók: 1. TEVA Gyógyszergyár Zrt. (Debrecen, Pallagi út 13.) 2. Debreceni Hús Zrt. (Debrecen, Vágóhíd u. 9.) 3. Deko-Food Zrt. (Debrecen, Monostorpályi u. 92.) 4. DKCE Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. (Debrecen, Mikepércsi út 1.) OKA: ózonkárosító anyagokat használó telepek száma: 3 db 1. TEVA Gyógyszergyár Zrt., 2. Hűtő-Klima 96 Kft., 3. ICE-STAR Kft. A SO 2, CO, NOx és PM komponensek esetében az energiaszektor számít a fő kibocsátónak. Kibocsátók SO 2 CO NOx PM DKCE Kft. Debrecen - 35.202 182.196 - E.ON Energiatermelő Kft. Debrecen 183 985 52.096 65 TEVA Zrt. Debrecen 1.776 29.927 1.711 - (ahol SO 2 : kén-dioxid, CO: szén-monoxid, NOx: nitrogén-oxidok, PM: szilárd anyag szálló por; mértékegységek: kg/év, 2007. évi adatok). Radioaktív izotóp kibocsátó telephelyek száma: 5 db (26 tanszékkel, klinikával). Üzemanyagtöltő helyek száma: 35 db. Jelentéskötelezett hűtőkört alkalmaz 17 légszennyező (48 hűtőkör). 66

Az ipari eredetű levegőszennyezésért döntően néhány telephely kibocsátása felelős. Az ipari termelés új technológiái jobb hatékonyságot és általában kisebb környezetterhelést, környezet-igénybevételt jelentenek. Az új beruházások esetén az ún. barna mezős beruházásokat kell támogatni a zöld mezős beruházásokkal szemben. Magyarország 2007 és 2013 közötti fejlesztési pólus-programja keretében Debrecen nyolc fejlesztési kulcsprojektet fogalmazott meg: - Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont - Pharmapolis - Agár-Innovációs Tudásközpont - Szilíciummező - Airport Debrecen Business Park - Debreceni Regionális Kiállítási és Vásárközpont - Accent Tudásközpont - Debreceni Egyetem Humánerőforrás-fejlesztési és Üzleti Tudásközpont Ezek a kulcsprojektek tudományos és technológiai innovációt ill. a BAT elterjedését biztosítják. Mezőgazdaság A város természeti erőforrásai kedvező feltételeket biztosítanak a mezőgazdasági termelés számára. Számottevő az állattenyésztés és a mezőgazdasági hulladékok kezelésének bűzkibocsátása. A mezőgazdasági kemikáliák és a szerves trágya felhasználása csökkent. A termőképesség javítását célzó meliorációs célú beavatkozások területe is jelentősen csökkent. A talajhasználat kedvezőtlen eróziós, deflációs jelenségei időszakos porképződéssel párosulnak. A földhasználat és a termelési szerkezet csak részben van összhangban a természeti adottságokkal. A mezőgazdasági hulladék, mint potenciális (megújuló) energiaforrás hasznosítása megoldatlan. Az Európai Unió fokozatosan leépíti a termelési típusú támogatásokat és azokat nagyrészt egyéb, nem termelési, így pl. környezet- és tájgazdálkodási, valamint vidékfejlesztési célokra fordítja. A meglévő lehetőségeket a továbbiakban csak akkor lehet kihasználni, ha az árutermelés szempontjai és a környezetvédelem igényei között a jelenleginél nagyobb összhangot teremtenek. Közlekedés A közlekedés az anyagi javak cseréjét biztosítja az alapfunkciók között: a térszerkezet működésének feltételrendszere. A közlekedési infrastruktúra a területi munkamegosztásban is fontos szerepet játszik; a területi egyenlőtlenségek csökkentésének fő eszköze. A városi közlekedés önálló rendszert alkotva szolgálja ki az igényeket. A közlekedési hálózatok hierarchikus rendszerek. Az előbbi szempontok is igazolják, hogy az élhető város fontos eleme a fenntartható közlekedés. A komplexitás a rendszer egyes elemeinek (ember, műszaki-technikai háttér, infrastruktúra, szállítás) együttműködését, harmonizálását jelenti. Debrecent több európai fontosságú közlekedési folyosó érinti, így ideális kiindulópontul szolgál az Oroszország, Ukrajna, Románia és Szlovákia felé irányuló kereskedelmi 67

kapcsolatoknak. A közút-, vasút-hálózat és közlekedés jellemzőit ill. a repülés adottságait az V. sz. fejezetben részleteztük Debrecen tömegközlekedését egységesítették. A DKV szervezi a helyi forgalmat (átvette a Hajdú Volán Zrt.-től a belterületen működő buszokat, korszerűsítette járműállományát, új járatokat indított, létrehozta a Cívisbusz Konzorciumot, új rendszert vezetett be a mobilparkolásban és az utas-tájékoztatásban stb.) Az utóbbi években a debreceni közlekedés minősége romlott: szinte kezelhetetlen mértékben megnövekedett a közúti forgalom, amely eltolódott az egyéni közlekedés felé. Utóbbi kevésbé hatékony, jobban szennyezi a környezetet, fajlagosan több útfelületet igényel. A megnövekedett forgalom miatt látványos torlódások alakultak ki. A nagyvárosi közlekedési problémák megoldási lehetőségei: - területhasznosítás megváltoztatása, - közlekedés költségeinek erőteljesebb átterhelése, - forgalom korlátozása, - közforgalmú (tömeg)közlekedés fejlesztése, - kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése. A város légszennyezéséért döntő mértékben a gépjárművek a felelősek, elsősorban a CO, CO 2, NOx, SO 2, szerves szénhidrogén-vegyületek (CH) és illékony vegyületek (VOC) kibocsátása, majd a kémiai reakciók következtében (NOx és VOC reakciója) keletkezett troposzférikus ózon révén. A levegőszennyező anyagok közül a CO és NOx tekintetében a legjelentősebb kibocsátó a közlekedés. Ugyancsak jelentős a közlekedés felelőssége az ún. illékony szerves vegyületek (VOC: volatile organic compounds) kibocsátásában. Az elmúlt időszakban a közlekedési eredetű kibocsátások, és ezen belül is a közúti gépjárműforgalom kibocsátásai a levegőminőségi és zajterhelési problémák egyik legfontosabb okozóivá váltak, amit jól mutat a levegőszennyezettségnek a nagy belső és/vagy átmenő forgalmat lebonyolító településekre koncentrálódó eloszlása. Pozitív változások: - az ólmozott benzin forgalmazásának megszűnése. - közlekedésszervezés. - korszerű járművek, technikai megoldások elterjedése, - útrekonstrukciók, - szervezeti átalakulások, - egységesített tarifa, - a 2. sz. villamos megindítása, - intermodiális központ kialakítása, - tömegközlekedés támogatása, - parkolóházak építése, - elkerülő utak megépítése, - úttisztítás, sószórás átszervezése, - zöldfelületek bővítése, gondozása. 68

Lakossági tüzeléstechnika Plánum 97 Kft. A háztartási hőigényeket (fűtés, melegvíz, főzés) villamos energiával és tüzelőanyagok felhasználásával biztosítják. Utóbbi történhet távhőszolgáltatás, tömbfűtés ill. egyedi fűtések keretében. A tárgyi zónában meghatározó a földgázzal történő egyedi fűtés: Debrecen 2003. 2004. 2005. Összes lakás (db) 85.313 86.620 87.477 Háztartási gázfogyasztó (db) 64.804 66.250 67.447 Felhasznált földgáz (ezer m 3 /év) 92.316 86.865 88.178 A lakossági fűtés szerkezete jelentősen megváltozott. A földgázhasználat elterjedése kedvezett a felületi jellegű terhelés csökkentésének, háttérbe szorult az olaj és a szén égetése. A lakótelepeken és egyes belvárosi körzetekben a távhőszolgáltatás kedvező energetikai és környezeti hatású. Az energiahatékonyság az ún. panelprogram segítségével növelhető. Az energiahordozók árarányainak változása, a műszaki lehetőségek kibővülése miatt Debrecenben tovább növekedett a vezetékes lakossági gázellátás. Környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen jelenség, hogy az újonnan épülő társasházak egyedi gázfűtést alkalmaznak, mert a hőszigetelés és a szabályozhatóság ellenére a lokális légszennyezés növekszik. A külterületeken hagyományos kazánokban (csomagolási) hulladékot is égetnek, az Országos fatüzelési program hatására a tűzifa ellátás akadozik. Bár a levegő védelméről szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a sugárzásból keletkező légszennyezésre, a levegő munka-egészségügyi védelmére, a zárt terek levegőminőségének szabályozására ill. a klímavédelmi törvényt még csak előkészítik, a NKP3 tematikus akcióprogramjaira tekintettel az alábbi szakterületek levegővédelmi jellemzőit is ebben a fejezetben vizsgáljuk: - éghajlatváltozás - beltéri levegőminőség - a levegőminőség javítása - klíma és egészség - kémiai és sugárbiztonság Éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás a gazdaságot és társadalmat is érintő kockázat. A klímapolitikánk irányait az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alapján elkészített és elfogadott stratégia jelöli ki. Folyamatban van a kapcsolatos törvény elfogadása. Fő célkitűzések: - az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, - az energiahatékonyság és energiatakarékosság növelése, - növényborítottság növelése, - ökológiai károk megelőzése, enyhítése, - sztratoszférikus ózonréteg védelme, - klímatudatosság erősítése. 69

A nemzeti célkitűzéseket a TKP-nak is figyelembe kell venni. A településeknek is hozzá kell járulnia az EU 2020-ra elérendő céljaihoz: - üvegházhatású gázok 20 %-os kibocsátás-csökkentése, - az emisszió-kereskedelmi rendszer megújítása, - megújuló energiák felhasználási arányának 20 %-ra növelése - az új gépjárművekre vonatkozó környezeti normák szigorítása (95 gco 2 /km) Elméleti számításaink szerint Debrecen város légszennyezői által kibocsátott CO 2 tömege: - tüzeléstechnika: 328.605 t/év - közlekedés: 11.179.103 t/év. Beltéri levegőminőség A beltéri levegőminőséget meghatározza: - a környezeti levegő minősége, - belső terekben termelődő szennyező anyagok - égéstermékek, dohányfüst, - illékony szerves szennyezők, - radon (gáz), - bűz (intenzitásának mértékegysége: olf), - penészgombák, baktériumok. A baktérium- és penészproblémák mindig akkor jelentkeznek, ha túl sok nedvesség van jelen, amely származhat magából az épületből, vagy a használó tevékenységéből. A radon nagy része a talajból kerül a lakásokba, kisebb része az építőanyagból, a vízből, a konyhai gázból és a levegőből származik. A hévizek radioaktivitása döntően a geológiai környezetben felvett radontól és rádiumtól ered. A beton sugárterhelése 40 Bq/kg. Depresszió (szellőztetés, padlófűtés) segíti a radon bejutását a belterekbe. A beltéri levegőminőség egészségre gyakorolt hatása még nem kellően ismert, az adatbázis hiányos. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM rendeletben három fajta határérték (koncentráció) található: - megengedett átlagos koncentráció (AK) - csúcskoncentráció (CK) - műszak során eltűrt legmagasabb (maximális) koncentráció (MK) Ezek a koncentrációértékek tekinthetők a beltéri levegőminőség minimális feltételeinek. A levegőminőség javítása Az élhető település elsőrendű feltétele a jó levegő: a levegőkörnyezet minősége. A környezeti levegőminőség előírt értékeinek betartásához a LIP ütemezett végrehajtása szükséges. A légszennyezés elleni küzdelem globális szinten nemzetközi egyezmények keretében történik. A Genfi Egyezmény előírásai, az új levegőtisztaság-védelmi keretirányelv a városi levegőtisztaság-védelmi stratégiai célkitűzések alapjául is szolgálnak. Az EU tematikus stratégiája alapján a 2020-ra az SO 2 -kibocsátást 82 %-kal, az NOx kibocsátást 60 70

%-kal, a VOC-t 51 %-kal, az NH 3 -at 27%-kal és a primer PM 2,5 -t 59 %-kal kell csökkenteni a 2000. évi kibocsátáshoz képest. Biztosítandó e célok időarányos teljesítése. Debrecen levegőminőségi jellemzői: - légszennyezést okozó tényezők: ipari szennyezés, fűtés, gépkocsi közlekedés, - jelentős probléma a gépjárművek kipufogógáz kibocsátása, - a gépkocsikból származó szennyeződést befolyásoló tényezők: - forgalom nagysága - sebesség - gépjármű állomány korszerűsége - úthálózat/karbantartás minősége. - a város levegőminőségéről pontos képet adnak a monitoring hálózatok. Debrecen levegőminősége javítható, ha - a gépjárművek műszaki állapota lényegesen jobb lenne, - a személygépkocsikat felszerelnék katalizátorral, - a lakosság a tömegközlekedést preferálná, - a vezetési mód megváltozna (gyorsulások nélkül), - elterjedne a P+R rendszer (parkol és utazz tovább), - a nem motorikus közlekedést preferálnánk, (pl. kerékpározás, gyalogos-közlekedés), - a gázüzemű gépjárművek közlekedési alkalmazása széles körben elterjedne, - az átmenő teherforgalom jelentősen lecsökkenne (körgyűrű teljes megépítése), - széles körben leterjedne a földgázrendszerű energiatermelés, - megvalósulna a csúcsidőre eső forgalom időbeli széthúzása, - biztosítható lenne a folyamatos haladás a zöldhullám megvalósításával, - tovább drágulna a magánközlekedés. A város szellőzési viszonyai közvetlen és hangsúlyozott hatást gyakorolnak az emberi egészségre, a városi életminőségre, a fűtés, illetve a légkondicionálás energiafogyasztására, a légszennyezettség koncentrációjára stb. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 09.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2008. október 25-i módosítása eredményeként meghatározásra került a szálló por (PM 10 ) tájékoztatási és riasztási küszöbértéke. Az önkormányzati szabályozás ellenére továbbra is történnek nyílttéri hulladék- és avarégetések jelentős lokális légszennyezést okozva. Szigorítani kell a vonatkozó rendeletet. Klíma és egészség A városi környezetben jelenleg a hőmérséklet hatása, az extrém meteorológiai események jelentenek jelentős egészségi kockázatot. Az éghajlatváltozással összefüggésben potenciálisan növekszik az UV sugárzásnak való kitettség mértéke. Klimatikus tényezőkkel kapcsolható a biológiai allergének. A légköri pollenkoncentráció növekvő tendenciát mutatott: jelentős volt az igen magas (>100 pollenszem/m 3 ) pollenkoncentrációjú napok száma. A levegő allergén virágportartalma azonban nem mutat lineáris csökkenést a parlagfű területcsökkenésével, mivel pollenképzése 71

igen intenzív. A parlagfű-mentes környezet fenntartása folyamatosan igényli a hatóság következetes közreműködését. A beépített területeken a meteorológiai elemek módosulnak a környező természetes felszínekhez képest: a város saját klímát alakít ki. A városklíma jellegzetes eleme az ún. városi hősziget. A város és vidéke közt legerősebb hőmérsékleti különbség derült, szélcsendes éjszakákon, anticiklonális helyzetekben alakul ki. Debrecen beépítési szerkezete sajátosan féloldalas, ami a hősziget kialakulása szempontjából is érdekes feltételeket teremt. A város keleti részén a kertes családi-házas beépítés dominál, míg a nyugati oldalon a lakótelepek 4-14 emeletes panelházai uralkodnak. A mesterséges talajfedés aránya keleti oldalon nagyrészt 50 % alatt, míg nyugaton 50-75 % között van. Az átlagos maximális hősziget intenzitása Debrecenben 2,4 o C: a fűtési félévben 1,8 o C, a nem fűtési félévben elérte a 3,l o C-ot. A nagy beépítési sűrűségű, 10-14 emeletes házakból álló lakótelepeken, ahol a mesterséges talajfedés aránya megközelíti az 50 %-ot, 1,3-2,3 o C-ot ér el az átlagos maximális intenzitás. Ez Debrecen sajátos beépítési szerkezetének a következménye. A hősziget kialakulásának oka a mesterséges felszínek eltérő hőgazdálkodásából származó hőtöbblet (nem az antropogén települési hőterhelés). A fő klimatológiai tényező, amely befolyásolja a város szellőzési viszonyait, a városi szél szerkezete. Ez függ egyrészt az atmoszférikus széláramlástól, amely klimatológiai tényező, másrészt a városszerkezet sajátosságaitól, vagyis a beépítettség mértékétől, a házak magasságától, az utak szélességétől és vonalvezetésétől, illetve ezeknek az uralkodó szélirányokhoz viszonyított irányítottságától. A város szellőzési viszonyainak kifejezésére legalkalmasabb a levegő szennyezettség koncentrációjának alakulása. A toronyházak jelentős mértékben módosítják a légáramlás szerkezetét az utcákban, az úttest szintjén: hozzájárulnak a levegőminőség javulásához. Kémiai és sugárbiztonság A sugárzás (radioaktív, röntgen, mikrohullám, gamma vagy ultraviola sugárzás, radongáz) műszeresen érzékelhető jelenség; az emberi érzékszervek nem jelzik. A sugárzásvédelem szempontjából a sugárzásokat feloszthatjuk ionizáló (radioaktív és a röntgensugárzás) és nem ionizáló (UV sugárzások, elektromágneses terek) sugárzásokra. A technikai sugárzások alatt az ember alkotta elektromos- és mágneses berendezések által létrehozott sugárzásokat értjük; az elektromos berendezések és mobil kommunikációs eszközök használata során keletkeznek. Ilyen eszközök: rádiótelefon átjátszó antenna, távvezetékek és transzformátor állomások, villamos háztartási/híradástechnikai készülékek, mikrohullámú sütő, világítótestek, TV antennák és erősítők, villamos járművek stb. Mágneses- ill. elektromágneses teret hoznak létre, amelynek a térereje a forrástól távolodva csökken. Az utcai transzformátorállomások védőtávolsága 50 m, a városi felső vezetéké 15-30 m, a 120-400 kv-os távvezetéké 70-100 m. Az elektroszmog kioltja azt a 99,5 Hz frekvenciájú rezgést, melyre az agynak szüksége van. VII/3. A jelenlegi állapot bemutatása A levegő terhelés állapotát a hatótényezőkkel és azok hatásaival tudjuk jellemezni. A levegő sok esetben elsődleges hatásviselőként szennyeződik, azonban a további folyamatok hatására 72

más környezeti elem vizsgálatánál a levegőbe kerülő szennyeződés hatótényezőként értékelendő. A levegő terhelésének folyamatos ellenőrzése kiértékelése és a szennyezésének megelőzése nagyon fontos feladat. A levegőterhelés jelentősebb hatótényezői: Gazdaság, Közlekedés, A lakosság által okozott légszennyezés, Lerakott hulladék (pl. települési hulladék, szennyvíziszap) bomlása, Állattartás, Növénytermesztés, Talajművelés, Illékony anyagok kezelése, tárolása. A levegőkörnyezet terhelése (emisszió-mérleg) A levegőkörnyezet terhelését a légszennyező források kibocsátásaival jellemezhetjük. A források köre, területi elhelyezkedése, kibocsátási jellemzői (a terjedési folyamatok segítségével) elsősorban, a levegőminőséget befolyásolják. A kibocsátás (emisszió) anyagai és mértékei a technikai, üzemeltetési, technológiai folyamatoktól függenek. A kibocsátásokat a TKTVF által nyilvántartott ipari eredetű emissziók, a tüzeléstechnikai és közlekedési légszennyezést fajlagos értékek segítségével számítva jellemezzük. A légszennyezés döntő részét a közlekedésből és a lakossági célú hőtermelésből adódó kibocsátás adja. Az összesített emisszió értékek t/év: 2006. év: 2007. év: kg/év Ipar Közlekedés Tüzelés Összesen SO 2 62 103,6 244,9 410,5 CO 183 27.085,2 148,8 27.417,0 NOx 488 7.107,9 303,1 7.899,0 PM 15 1.462,9 67,9 1.545,8 egyéb 29 3.768,6 50,8 3848,4 Debrecen 777 39.528,2 815,5 41.120,7 TKTVF 2.565 86.438,0 3.970,0 92.973,0 kg/év Ipar Közlekedés Tüzelés Összesen SO 2 48,9 111,9 432,0 592,8 CO 164,2 29.238,2 217,2 29.619,6 NOx 420,9 7.672,9 390,8 8.484,6 PM 15,7 1.579,2 118,5 1.713,4 egyéb 43,5 4.068,2 89,8 4.201,5 Debrecen 693,2 42.670,3 1.248,3 44.611,8 TKTVF 2184 94.150,0 5.224,0 101.558,0 73

, ahol: PM szilárd anyag; egyéb 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. és 6. számú mellékletében felsorolt légszennyező anyagok, döntően illékony szerves vegyületek. Az emisszió-mérleg értékelése Debrecen város légszennyező anyag kibocsátása arányaiban és mértékében jelentősen változott a vizsgált időszakban. A TKTVF adatbázisa, ill. Debrecenre vonatkozó számítási eredményeink összehasonlításával megállapítható, hogy Debrecen illetékességi területén - 2006. évhez viszonyítva 8,5 %-al növekedett az összes emisszió, - a kibocsátás arányaiban lényegi változás nem történt, - a legnagyobb kibocsátó továbbra is a közlekedés 95,6 %-kal (aránya csökkent) - az ipar részaránya 1,6 % (2006. évben 1,9 %) - a tüzeléstechnika részaránya 2,8 % (2006. évben 2,0 %). A kibocsátásra került szennyezőanyagok közül a legjelentősebb mennyiség a CO, az összkibocsátás 66,4 %-a, az NOx aránya 19 % a szilárd anyag 3,8 % az SO 2 1,3 % míg az egyéb anyagok aránya 9,4 %. Mára a kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe megelőzte az ipar légszennyezését, azonban meg kell jegyezni, hogy ezen források emissziójának ellenőrzése alapvetően megoldatlan. A 2007. év összesített emissziós adataiból a légszennyező anyagok és tevékenységek egymás közötti aránya állapítható meg (%): SO 2 1,33 % CO 66,39 % NOx 19,02 % PM 3,84 % egyéb 9,42 % Debrecen 100,00 % Ipar Közlekedés Tüzelés Összesen 1,55 % 95,65 % 2,80 % 100 % - igen jelentős az NOx terhelés, - az egyéb szerves vegyületek részt vesznek a szmog-képződésben, - a jelenlegi jogi szabályozás következtében az ipari légszennyezés aránya csökken, - jelenleg a tüzelés légszennyezése nem meghatározó, - riasztóan magas a közlekedési eredetű légszennyezés (az SO 2 kivételével minden légszennyező anyagra). Egyes légszennyezők (p1. állattartó-, szennyvízkezelő-, komposztáló-, hulladéklerakótelepek) bűzanyagot is kibocsátanak. A környezeti levegő bűzzel történő terhelése tilos, ill. az üzemeltetés BAT szempontok alapján történhet. A belterületi avarégetés, a külterületi tarló-, nádas égetése korlátozandó. Ezek (illegális és esetenként jelentős) légszennyezése nem számítható, utólag felmérhető és szankcionálható. A lakossági (<140 kw névleges bemenő hőteljesítmény) és intézményi (<500 kw névleges bemenő hőteljesítmény) tüzeléstechnikai források a jegyző hatáskörébe tartoznak. Szabályozásuk (nyilvántartás, engedélyezés, szankcionálás stb.) alapvetően megoldatlan. 74

A panellakások és néhány közintézmény (táv)fűtése szempontjából meghatározó a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű üzemelése. Az alkalmazott technológia 80 %-os hatásfok feletti értéket tesz lehetővé, szemben a hagyományos erőművek 35 % körüli teljesítményével. Az úgynevezett kapcsolt energiahasznosítás során a gázturbinában elégett földgáz közvetlenül villamos energiát termel. Az erőmű villamosenergia-teljesítménye 95, hőenergia-teljesítménye, pedig 90 MW. A DKCE az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. áramszükségletének 15 %-át állítja elő, a turbinából elvett gőz pedig, Debrecen város egyharmadának, mintegy 30 ezer lakásnak és több intézménynek a távfűtését teszi lehetővé. Az E.ON vállalatcsoport 3 erőműve (DE, DKCE, DGE) által termelt hőt a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. értékesíti. A 3 erőművön kívül a debreceni távhőrendszernek van két különleges hőtermelője is: - az Alföldi Nyomda Zrt.(technológiai hulladékhő) - a DEVIZ Zrt. szennyvíztelepén lévő 3 gázmotor (biogáz felhasználás). A debreceni távhőrendszer elosztóhálózata 3 fő részből áll, ebből a legrégebbi a belvárost látja el. A forró vizes keleti ág döntően a nagy lakótelepeket szolgálja ki, míg a nyugati ág a Tócóskertet és a Tócó-völgyet. A közlekedési légszennyezés hatósága a (Regionális) Közlekedési Felügyelet. A közlekedési légszennyezést a KvVM megbízásából, a Közlekedéstudományi Intézet Zrt. fajlagos emisszió-értékeinek, ill. a városi közutak hossza és járműforgalma (ÁNF) ismeretében számíthatóak. A közlekedési egyéb légszennyező anyagok között (a CH szerves komponenseken túl) toxikus fémek (pl. arzén, kadmium, nikkel, ólom és egyéb nehézfémek) és karcinogén anyagok (pl. benzol, benz(a)pirén) is találhatók. Különösen veszélyes, hogy a légszennyezés a talajszint közelében történik, ill. a PM anyagok többsége az alveusokig hatoló PM 2,5 anyag. A közlekedés másodlagos légszennyező hatása: - az üzemanyagok szállítási, tárolási veszteségei: - benzin 0,65 % (töltőállomáson 0,175 %), diesel-olaj 0,03 % - a fék- és gumiabroncskopás 10 mg/km, gk. - az emittált szilárdanyag -30 %-a toxikus fém. A belterületi (pl. bevásárlás célú) járműforgalom jelentős parkolási nehézségekkel küzd. A parkolóknál intenzív terhelés jelentkezhet a (hideg)indítás és forgalomcsúcsok miatt. A közlekedési légszennyezés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. Önmagában egyetlen megoldás nem hatékony. Például a 35 sz. főút belvárosi határszakaszán 2000. évhez képest közel 2,3-szeresére nőtt az átlagos napi forgalom. Jelentős levegőkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetően nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok, energiahatékonyság (pl. KCE távfűtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. Légszennyezettség (immisszió) A levegőkörnyezet minőségét a jelentősebb légszennyező anyagok koncentrációjával jellemezhetjük. A minősítés céljából ezek összehasonlítandóak a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM- 75

FVM együttes rendeletben megadott egészségügyi (esetleg ökológiai ill. tájékoztatási/riasztási) határértékekkel. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet értelmében Debrecen város közigazgatási területe a 9. légszennyezettségi zónához sorolható. Zóna SO 2 NO 2 CO PM 10 B O 3 As Cd Ni Pb BaP 9 F C F D E O-l F F F F D SO 2 kén-dioxid, NO 2 nitrogén-dioxid, CO szén-monoxid, PM 10 szálló por, B benzol, O 3 talajközeli ózon; As Arzén, Cd Kadmium, Ni Nikkel, Pb Ólom, BaP benz(a)pirén PM 10 anyagban. A légszennyező források által okozott légszennyezettséget modellszámításokkal becsülhetjük, ill. mérési adatokkal jellemezhetjük. A légszennyezés átalakulásának folyamatai alapvetően ismeretlenek. A modellek elsősorban a terjedést szimulálják; a kvantitatív levegőkémia kiforratlan. A transzmissziós modellek az emissziós tömegáramok és a választott (pl. leggyakoribb) meteorológiai állapot ismeretében számítják a várható járulékos légszennyezettséget. Bár a transzmissziós modellekkel becsülhető a várható légszennyezettség, megbízhatóbbak az immisszió mérések eredményei. A légszennyezettség mérése az OLM települési mérőhálózatban történik; melyben jelentősebb (kémiai) légszennyező anyagok koncentrációját méri a TIKTVF hatósági tevékenységként. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. A légszennyezettség alakulása a TKTVF OLM Immissziómérő Laboratórium mérései alapján (2008. évben): A manuális mérőhálózat adatai alapján: A szakaszos mintavételi helyek száma: Település NO 2 Ülepedő por Szálló por Debrecen 3-1 A környezeti levegő SO 2 tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban 2008- tól az egész országban, így Debrecenben is megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan SO 2 mérés. 2008-tól a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por (ÜP) mennyiségének monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. Az NO 2 mintavételi pontok száma Debrecen városban 6-ról 3-ra csökkent. 1. Átlag ug/m 3 ; 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; 4. Minősítés 2007/2008. fűtési félév 2008. nem fűtési félév 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. NO 2 35,04 94,90 1 Megfelelő 25,82 90,35 0 Jó 76

A 24 órás átlagos légszennyezettség változása: Debrecen SO 2 NO 2 ÜP* PM 10 2003 3,09 41,53 5,58 2004 1,83 31,15 6,05 2005 1,93 33,68 6,48 40,47 2006 2,29 33,19 6,53 38,33 2007 2,06 34,18 6,11 40,06 2008 -- 31,74 -- 32,36 *ÜP: ülepedő por 30 napos átlagértékek Debrecenben a szálló por PM 10 frakció éves átlagértékei 2007: 40,06 ug/m 3 ; 2008: 32,36 ug/m 3. A 2007. évi szennyezett minősítés megfelelő -re változott. A NO 2 szennyezettség éves átlag értékeit figyelembe véve Debrecen jó minősítést kapott. Debrecenben továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő gépjármű forgalom által okozott légszennyezés a legjelentősebb. A NO 2 szennyezettség számottevő javulása, csak a forgalom jelentős csökkentése, az elkerülő utak megépítése, közlekedés-szervezési intézkedések foganatosítása ill. a közlekedésben részt vevő járművek műszaki színvonalának javulása után várható. A szállópor PM 10 frakciójának éves átlaga, a maximum értéke alacsonyabb voltak, mint 2005. évben. 2008. évben az éves átlag, az 50%-os gyakorisági értékek, valamint a határérték túllépések száma egyaránt alacsonyabbak voltak a 2005-2006. évekhez képest. Ebben valószínűleg jelentős szerepet játszott, hogy az útépítkezések feltehetőleg jelentősen kihatottak a város PM 10 háttérszennyezettségére. 2007. évben Debrecen város a PM 10 szennyezettség tekintetében még szennyezett, míg 2008. évben megfelelő minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. Az automata mérőhálózat mérési adatai alapján: Mérési helyek: 1. Debrecen, Kalotaszeg tér 2. Debrecen, Klinikák 3. Debrecen, Dobozi utca (2008. évben a 3. mérőállomás áthelyezés miatt csak július 13-ig működött, így az adatrendelkezésre állása 50 % alatt volt. Új mérési hely: Hajnal u.) NO 2 2007. 2008. ug/m 3 1. 2. 3. 1. 2. 3. éves átlag 17,8 17,6 24,6 20,2 16,5 25,3 1 órás max. 111,8 113,3 125,9 114,2 161,0 110,8 24 órás max. 55,0 43,0 63,2 55,5 59,1 65,8 NOx 2007. 2008. ug/m 3 1. 2. 3. 1. 2. 3. éves átlag 25,5 24,7 35,5 30,6 25,0 37,3 1 órás max. 560,1 340,0 557,1 646,5 357,9 529,0 24 órás max. 145,3 87,2 166,3 162,0 99,0 178,3 77

SO 2 2007. 2008. ug/m 3 1. 2. 3. 1. 2. 3. éves átlag 9,4 5,8 7,6 6,2 5,6 6,6 1 órás max. 53,8 55,0 62,7 79,6 69,6 57,4 24 órás max. 36,9 33,8 40,2 22,9 26,3 27,3 CO 2007. 2008. ug/m 3 1. 2. 3. 1. 2. 3. éves átlag 6 489 256 515 490 669 1 órás max. 4.134 3.109 5.408 5.511 3.468 4.793 8 órás max.* 3.210 2.050 2.661 3.412 2.004 2.935 O 3 2007. 2008. ug/m 3 1. 2. 3. 1. 2. 3. éves átlag 52,4 49,2 48,7 51,4 54,0 54,2 1 órás max. 165,8 163,7 165,5 148,9 159,2 134,9 8 órás max.* 157,8 155,3 157,8 136,0 147,5 126,7 *: mozgó átlag PM 10 2007. 2008. ug/m 3 1. 2. 3. 1. 2. 3. éves átlag 28,2 29,8 28,3 29,2 28,6 31,5 1 órás max. 254,1 196,3 314,1 278,2 279,9 299,1 24 órás max. 81,7 74,7 85,9 103,8 126,9 118,8 B 2007. 2008. ug/m 3 1. 2. 3. 1. 2. 3. éves átlag 3,4 - - 3,9-1,2 1 órás max. 43,9 - - 32,3-12,2 24 órás max. 12,6 - - 12,7-3,5 2008. évben az egészségügyi határérték túllépések száma az ózon és a szálló por PM 10 frakció esetében haladta meg a megengedett mértéket. Debrecen város levegője az ózon, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok, a szálló por PM 10 frakciója és benzol tekintetében jó, szén-monoxid és kén-dioxid tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Kén-dioxid A városi éves átlagkoncentráció a 80-as évek óta csökkenő tendenciát mutatott, és az utóbbi pár évben 0-12 ug/m 3 körül stabilizálódott. 2003-2008. évben az 1 és 24 órás átlagkoncentrációk egészségügyi határértékét tekintve nem volt határérték túllépés. 2003-2008. évben Debrecen város a kén-dioxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A gáz áremelések, és a gazdasági helyzet romlása várhatóan hatással lesz a különböző energiahordozók lakossági fűtésben való felhasználásának megoszlására, és a jelenlegi kedvező kén-dioxid szennyezettségi helyzetet valószínűleg kedvezőtlenül fogja befolyásolni a város egyes részein. 78

Ózon Az egészségügyi határérték átlépések éves száma 2003-2007. évekhez képest a Kalotaszeg téren csökkent, a Klinika mérőállomáson azonban növekedett, és meghaladta a megengedett mértéket (25 db-ot, melyet 2010. évtől 3 naptári év átlagában teljesíteni kell). Az 1 órás és 8 órás mozgó átlagok maximum, 50, 75 és 98 %-os gyakorisági értékei a Kalotaszeg téren csökkentek 2007. évhez képest, a Klinika mérőállomás környezetében azonban növekedtek. A Klinikán az éves átlagok, az 50, 75, 98 %-os gyakorisági értékek, a határérték túllépések száma egyaránt az ózonszennyezettség fokozatos, lassú növekedésére utalnak ezen a területen a tavaszi nyári hónapokban, amit nagy valószínűséggel a megnövekedett gépjárműforgalom, és a fokozott beépítettség okoz. A reggeli órákban a gépjárművek behajtásakor kibocsátott prekurzorok a helyi adottságok (nem megfelelő átszellőzés az egyre sűrűbb beépítettség, és a fás/erdős jelleg miatt) hatására kevésbé tudnak eltávozni, felhígulni és a déli - kora délutáni időszakban az UV sugárzás intenzitás növekedésének hatására fokozottabb ózonképződéshez vezetnek. Bár jelenleg az ózonszennyezettség még nem kritikus mértékű, amennyiben a közlekedési jellegű légszennyezés a városban a továbbiakban nem csökken, és a globális felmelegedés az előrejelzéseknek megfelelően tovább folytatódik az elkövetkező években főleg Debrecen külső területein, és a nagyvárosok környékén az ózonszennyezettség növekedése prognosztizálható, melynek hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talaj közeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható. Az ózon városi éves átlagkoncentrációja, valamint a határérték átlépések az EU-s jogharmonizáció során a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletének módosítása miatt 2003-ban és 2004-től eltérő módon lett számolva. 2003-ban a nem átfedő 8 órás mozgó átlagok alapján. 2004-től pedig a 8 órás mozgó átlagok napi maximuma alapján lettek az értékek megadva. 2003-2008. évben Debrecen levegője jó minősítést kapott az ózonszennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérései alapján. Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok Az éves átlagkoncentráció, a maximum értékek és a határérték átlépések száma 2007. évhez képest magasabb volt. Ez elsősorban a 2004. évhez hasonlóan a 2007. évben tapasztalható kedvezőbb meteorológiai feltételeknek volt köszönhető (kevésbé szélsőséges, enyhébb téli és nyári időjárás, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal). A nitrogén-dioxid 1 órás egészségügyi határérték átlépések száma 2004. 2007. és 2008. években nem haladta meg a megengedett mértéket. Azonban 2003. és 2005-2006. években jelentősen túllépte az éves szinten megengedett 18 dbot. A nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettsége növekedésének megakadályozására, illetve lehetőség szerint csökkentésére továbbra is minden intézkedést meg kell tenni elsősorban az átmenő forgalom csökkentésével, a tömegközlekedés korszerűsítésével stb. mivel ezek a vegyületek a talaj közeli ózonképződés elsődleges prekurzorai. 2003-2008. évben Debrecen levegője jó minősítést kapott a nitrogén-dioxid és nitrogénoxidok szennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérései alapján. Szén-monoxid Az éves átlagkoncentráció 2003-2008. években kis mértékben ingadozott. 2006-2008. években az 1 órás átlagértékek és a 8 órás mozgó átlagok napi maximumainak egészségügyi határértékeit alapul véve nem volt határérték túllépés. A szén-monoxid szennyezettség - a 79

többi európai nagyvároshoz hasonlóan jelenleg nem okoz jelentős problémát, amihez hozzájárult a katalizátoros gépjárművek elterjedése. 2003-2008. években Debrecen város a szén-monoxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Szálló por PM 10 frakció A szennyezettség az éves átlagok, az 50 és 75 %-os percentilis értékek, valamint a határérték túllépések száma alapján 2007-2008. években alacsonyabb volt az előző, 2003-2006. évekhez képest. Ez azonban feltehetően nem jelent csökkenő tendenciát, mivel az M3 autópálya, az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és 2006. évben fejeződtek be, és az építkezések valószínűleg jelentősen kihatottak a város PM 10 háttérszennyezettségére (a Klinika területén is folytak nagyberuházások). Továbbá a meteorológiai körülmények 2004. 2007. és 2008. években kedvezőbbek voltak a kibocsátott szennyező anyagok felhígulása szempontjából (kevésbé szélsőséges tél és nyár, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal). Ezt alátámasztja a 24 órás határérték túllépések számának alakulása, miszerint csak 2004. és 2007. években nem haladta meg az évi megengedett mértéket (35 db). 2008. évben a 24 órás határérték túllépések száma a Klinika mérőállomáson ismét meghaladta az éves megengedett mértéket, amiben a Teva Gyógyszer gyár Zrt. új tablettázó üzemének építése (Pallagi út) is szerepet játszhatott, mint átmeneti PM 10 forrás. 2008. évben Debrecen város a PM 10 szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Benzol Az éves átlag, maximum érték, gyakorisági értékek kis mértékben növekedtek, de a határérték átlépések száma nem változott. 2008. évben Debrecen város a benzol szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. 2003-2007. éveket tekintve Debrecen városban tájékoztatási- és riasztási küszöbérték túllépés nem volt. A 14/2001. (V.9.) KöM-EüM rendelete alapján a PM 10 vonatkozásában 2008-2009. telén több esetben volt tájékoztatási küszöbérték túllépés. Debrecen légszennyezettségének javítására 2004-ben elkészült a Légszennyezettségi Intézkedési Program (LIP). Ez elsősorban a közlekedési eredetű légszennyezettséget hivatott csökkenteni. A TIKTVF ezt kiegészítette Debrecen környéke légszennyezettségi zóna területén a PM 10 komponens határérték túllépéseinek megszüntetésére vonatkozó intézkedési programmal. A város rendelkezik ún. Szmogriadó Tervvel: 36/2003. (XII. 15.) Önkormányzati rendelet. A légszennyezettségi mérésekkel a tervezett intézkedések és fokozataik aktiválhatók. A 14/2001. (V.9.) KöM-EüM rendelet 2008. október 25-i hatállyal módosította a szálló por (PM 10 ) vonatkozásában figyelembe veendő tájékoztatási és riasztási küszöbértékek is. Erre tekintettel 2008-2009. telén több esetben volt tájékoztatási küszöbérték túllépés. A TKTVF 2001-2004. között a Kelet-magyarországi levegő biomonitoring LIFE program (EHBN) keretében növénymintákkal (érzékeny dohánynövény, út menti fák) vizsgálta a 80

debreceni légtér ózon, ülepedő por és ennek nehézfémtartalom, ill. policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) tartalmát. 2006-2008. évben a DMJV Polgármesteri Hivatal megbízásából folytatta a biomonitoring vizsgálatokat. A legfontosabb levegővédelmi problémák: - Jelentős a közlekedési eredetű légszennyezés. - A város belterületein és a forgalmas főútvonalak mentén növekszik a légszennyezettség. - A talajközeli ózonkoncentráció tartósan a határérték közelében van. - Növekedett a (nyári) szmog-képződés veszélye. - Ismeretlen a toxikus fémek és szerves illékony (karcinogén) vegyületek által okozott légszennyezettség mértéke. - A levegőterhelés egyes hatótényezői szabályozatlanok. - Nem ismert a lakossági légszennyezés (pl. oldószer, növényvédő-szer felhasználás) mértéke. - A megújuló energiaforrások használata és ösztönzése nem hatékony. - Elsősorban a téli és (kora) tavaszi időszakban megnő a levegő szálló por tartalma. - A diffúz források, ill. a bűzkibocsátás szabályozása hatóságilag, jogilag kezelhetetlen. - A lakossági állattartás esetén nem kerül betartásra a szükséges védőtávolság. - A kiskertekben, háztartásokban gyakran előfordul az avarégetés. - A városi zöldfelületek aránya csökken. - Az elhanyagolt területeken elterjedt a parlagfű; virágpora allergiás tüneteket okoz. - Az üvegházhatás csökkentésének globális és nemzeti programjaiba nehéz bekapcsolódni. - A levegőkörnyezeti információs rendszer hiányos és integrálatlan. Kedvező tényezők: - Debrecen város levegője mérsékelten szennyezett. - A fűtéskorszerűsítések következtében csökkent a tüzeléstechnikai légszennyezés. - Az ipari légszennyezés államigazgatási eszközökkel szabályozható, jelentősen csökkent. - A város területén működő jelentéskötelezett légszennyező pontforrások ismertek. - A földgáztüzelés elterjedt, a tüzelőolaj felhasználás minimális. - Az Ipari Parkok beruházásai levegővédelmi szempontból sikeresek. - A városban energetikailag hatékony kombinált ciklusú erőmű is üzemel. - A távhőszolgáltatás szabályozott. - A LIP végrehajtása ütemezett. - A lakosság figyelemmel kíséri a légszennyező tevékenységeket, ezek engedélyezését. VIII. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM VIII/1. Általános jellemzés Zajon értünk minden olyan hangjelenséget, amely az egyénben kellemetlenséget okoz, valamint a tevékenységében zavarja. A zaj által okozott hatások függenek a zaj fizikai tulajdonságaitól (nagyságától, frekvenciaösszetételétől, hatásidejétől, időbeli eloszlásától), de függhetnek a zajnak kitett személyek éppen folytatott tevékenységétől, egyéni érzékenységétől, pihent vagy fáradt állapotától is. A 81

nem kívánatos hangok kedvezőtlenül befolyásolják a közérzetünket és egészségünket. Nagyon jól ismert tény, hogy a zaj nem csak kellemetlen, de komoly egészségkárosító is, melyek orvosi vonatkozásúak is lehetnek, mint például magas vérnyomás, mentális stressz, szívroham és halláskárosodás. A zajnak negatív hatása van a tanulásra. Az egészséget befolyásoló zajhatás az emberiség számára egyre nagyobb probléma, mindemellett a zaj figyelmet von el, a koncentrálást nehezíti, a kapcsolatteremtést, kapcsolatfenntartást gátolja, az embert tevékenységében zavarja. A mai folyamatos zajszennyezés hatásai: 1. Ingerlékenység, viselkedészavarok, stresszel kapcsolatos pszichológiai problémák, kommunikációs zavarok, relaxációs- és alvászavarok. 2. Káros hatások a jövő nemzedékére (romló lakó-, társadalmi- és tanulási körülmények, az emberi fejlődés visszaesése). 3. Szocio-kulturális, esztétikai és gazdasági problémák (szociális elszigetelődés, romló szomszédi viszonyok, csökkentett értékű épületek). A zajnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: alvást zavaró hatása vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás beszédérthetőség csökkenése pszichés terhelő hatás stresszfokozó hatás halláskárosodás mértéke A város lakosait terhelő zajokat öt csoportba lehet sorolni eredetük alapján: Ipari jellegű zajok Közlekedésből eredő zajok: közúti közlekedés vasúti közlekedés légi közlekedés Építkezések zaja Szabadidős tevékenységekkel összefüggő zajok Zajos munkahelyek zajai Egyéb zajok: katonai tevékenységek zaja természeti eredetű zajok A zajterhelés csökkentésére két lehetőség áll rendelkezésre. Egyik esetben a forrás kibocsátását csökkentik (aktív eljárás), a másikban a hang terjedését gátolják (passzív eljárás). Az aktív zajcsökkentés során csendesebb gépeket, termékeket, járműveket hozunk létre. Passzív beavatkozással a hang terjedési útjába helyezünk el valamilyen akadályt, általában a forrás és a terhelési pont közé. Pl.: ha a hangforrás jól körülhatárolható, akkor tokozás, egyébként zajárnyékoló fal, növénysáv, vagy elegendő védőtávolság alkalmazása szükséges. Közlekedési eredetű zajok csökkentése érdekében, a repülést kivéve, jó hanggátlású vagy jó elnyelő tulajdonságú falak építhetők. A zaj elleni védelem mai épületeink egyik legfontosabb követelménye. Ennek az igénynek megvalósítása az építészek és mérnökök egyik alapfeladata az épületek tervezésénél és kialakításánál. Egyes lakások és irodai egységek közötti hangterjedés elleni védekezésen túl, a külső zajok elleni védekezés is különösen nagy szerepet játszik. 82

Az ember egészsége érdekében a megelőzésnek és a tájékoztatásnak egyre nagyobb fontossága van. A legtöbb európai országban már felfigyeltek erre a problémára, és bevezettek zaj-ellenes szabályokat, hogy az új épületekben növeljék az akusztikai komfortot. Európai Zaj Szabályzat elképzelései: "Elkerülni mindenféle forrásból kiáramló zaj káros hatásait és megvédeni a csendes területeket." "Senkit nem szabad kitenni olyan zajszintnek, amely veszélyezteti egészségét vagy élete minőségét." Zaj és rezgés elleni védekezés jogi szabályozása Magyarországon: 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelete a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól Zaj és rezgés elleni védekezés helyi szabályozása: a) DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 8/2003.(V. 23.) Kr. rendelete a DMJV helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 29 -a ismerteti a zaj elleni védelmi zónákat. A zajosság szempontjából 4 védelmi zónát definiál: a) csendes zóna; b) átlagos érzékenységű I zóna c) átlagos érzékenységű II zóna d) nem érzékeny zóna A szabályozási terv az üzemi létesítmények és építési munkák okozta zajkibocsátást szabályozza, a közlekedési eredetű zajokra nem tér ki. A rendelet az egyes zónák zajkibocsátási határértékeit számszerűsíti. b) DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 26/2008. (V. 30.) rendelete a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról. A zaj-és rezgésvédelmi ügyekben a hatáskört a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajvédelmi rendelet) 4. -a szabályozza. A Zajvédelmi rendelet a jegyző hatáskörébe az alábbi 1. számú melléklet szerinti tevékenységeket sorolja: 41 épületek építése 42 egyéb építmények építése 43 speciális szaképítés 45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása 46 nagykereskedelem 47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár) 55 szálláshely szolgáltatás 56 vendéglátás 83

73 reklám, piackutatás 81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés 90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység 93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység A fenti tevékenységeken túl a jegyző a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben, valamint a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben jár el. E feladatokat a DMJV Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály Vállalkozási csoportja látja el. A fentiekben nem említett minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá a zajvédelmi rendelet 1. számú mellékletében felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén, valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében, a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban az elsőfokú zajvédelmi hatáskört a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: TIKTVF) gyakorolja. A jegyző az üzemi zajforrások tekintetében szűk körben rendelkezik hatáskörrel, melynek tekintetében kereskedelmi tevékenységgel, illetve gépjármű javítási tevékenységgel kapcsolatban érkeznek bejelentések. Kereskedelmi tevékenységgel összefüggésben valamilyen gép, berendezés okozta zajpanaszok vonatkozásában jár el, melynek száma nem túl magas évi 1-2 ügy. Gépjármű javítási tevékenységgel kapcsolatosan érkezett panaszbejelentés évi max. 1 ügy. A Zajvédelmi rendelet 18. alapján ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket - a közüzemi létesítmények, valamint a közlekedési vonalas létesítmények kivételével - a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet: 1-6 db túllépés között korlátozza, 7-10 db túllépés között felfüggeszti, 10 db túllépés felett megtiltja. A zajpanaszok száma alacsony, mert már a tevékenység engedélyezése során elő van írva a zajkibocsátási határértéket, esetenként annak méréssel történő ellenőrzése. Egyéb esetekben pedig gyakran az áll a panasz hátterében, hogy a tevékenység gyakorlója tevékenység gyakorlására engedéllyel nem rendelkezik. Ilyen esetben a tevékenység megtiltásával a zajpanaszok is megszűnnek. VIII/2. Közúti közlekedés zaja A közúthálózat szerkezete a város történelme során fejlődött ki. Debrecen, mint egykori piacváros, minden főközlekedési út, mely a városba vezet, érinti a belvárost. A gépjármű forgalom növekedése következtében a város útjai egyre forgalmasabbak és zajosabbak lettek. Debrecen városában hasonlóan az országos tendenciához az évek óta folyamatosan növekszik a gépjárműállomány. 84

2004-ben a város közigazgatási területén a személygépkocsik száma 62 576 darab volt. 2008- ban már megközelítőleg 80 000 darab jármű fokozott forgalmi terhelést jelent a városnak és a lakosságnak. Ezen túlmenően a város vonzáskörzetéből és az ország más részeiből Debrecenbe érkező, mintegy 10-12 000 db gépjármű is tovább növeli az utak leterheltségét. Az egyes utcákra lebontva, külön forgalmi adatok nem állnak rendelkezésre. Amennyiben az évi költségvetés lehetővé teszi, a legszükségesebb útvonalakon 2009. második felében csomóponti forgalomszámlálásokat végeznek. 2004-2009. években az alábbi kerékpárutak épültek a város területén: 2004-ben: Monostorpályi út egyesített gyalog-kerékpárút 2007-ben: Bartók B. út önálló és egyesített gyalog-kerékpárút 2008-ban: Csigekert u. önálló és egyesített gyalog-kerékpárút Füredi út Jerikó u. önálló és Tócóskert egyesített gyalog-kerékpárút 2009-ben: Egyetem sgt. önálló kerékpárút megépítése folyamatban van A városba vezető főutak: - 4-es számú főközlekedési út (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony Ungvár, Ukrajna). A főút városon átvezető szakasza a Szoboszlói út Erzsébet út Wesselényi út Hajnal utca Rakovszky út Kassai út utcákon vezet át. - a 35. számú út és az M35 autópálya az M3 autópályához, Miskolc és Szlovákia felé biztosít kapcsolatot. A városi szakasza a Böszörményi úton keresztül jut el a város nagy és a kiskörútjáig. - 33. számú út a Hortobágyon át Füzesabonyig vezet, ahol szintén az M3 autópályához kapcsolódik. A városi szakasza a Balmazújvárosi úton keresztül jut el a város nagy körútjáig. - a 471. sz. út Nyírbátor, Mátészalka felé vezet. A városi szakasza a Vámospércsi út Faraktár út utcákon át jut el a város nagy körútjáig. - a 47-es számú főút (Berettyóújfalu 42. sz. főút Nagyvárad irányába), amely így Szlovákia és Románia Szerbia közötti kapcsolatot biztosítja. A városi szakasza a Mikepércsi úton át jut el a város nagy körútjáig. Az országos főutak és a város sugárirányú főútjai elsősorban a Nagykörúton (valamint a részben megépült Kiskörút fél gyűrűjén) kapcsolódnak egymáshoz. A város nagykörútja a Böszörményi út Vendég utca Nyugati utca Erzsébet út Wesselényi út Hajnal utca Rakovszky út Nyíl utca Füredi út körgyűrű. A város kiskörútja a Sumen utca Klaipeda utca Burgundia utca Hunyadi út Mester utca, mely két végén becsatlakozik a nagykörútba. A kis és nagykörúton jelenleg jelentős mértékű városon áthaladó tranzitforgalom halad át. A 2006 év végére Debrecent elérte az M35-ös autópálya, mellyel egy időben a várost elkerülő körgyűrű egy része is megépült. A 35-ös, a 33-as és a 4-es főút szoboszlói kivezető szakasza összeköttetésbe került, ennek ellenére a városon áthaladó tranzitforgalom nem csökkent számottevően. Jelentős változás akkor lesz várható, ha az elkerülő körgyűrű eléri a 4-es út nyiregyházi kivezető szakaszát és a 47-es főutat. A város központja a Főtér a 2000-es és elején forgalom elöl elzárt területté, sétálóövezetté lett átalakítva. Az átépítés következtében a város Ny-i és K-i oldala a Piac utca lezárásával a kiskörúton, a Széchenyi-Kossuth, valamint a Miklós-Szent Anna utcákon keresztül járható át. Ennek következtében a főtéren megszűnő nagy forgalom ezekre az utakra terelődött át. A belvárosi utakon nagy közlekedési zajterhelés van. Itt zajlik a város belső forgalma, itt 85

közlekednek a helyi menetrendszerű buszjáratok. Jellemzően tranzitforgalom nincs, így az elkerülő utak kiépítésével sem fog változni a zajterhelés. Debrecen közúthálózata az elmúlt 4-5 évben felgyorsult infrastruktúra-fejlesztések ellenére a jelenlegi közlekedési igényeket több helyen, elsősorban a csúcsidőszakban már nem tudja megfelelő szinten kielégíteni. A problémákat alapvetően a várost elkerülő, valamint a városi külső gyűrűirányú utak hiánya okozza. Ez a főúthálózat kell, hogy levezesse a tranzitforgalmat, az ingaforgalmat, valamint a helyi forgalmat is. A többféle motivációjú forgalom összegződésével a főutak bevezető szakaszai és a körutak túlterheltek, a belső területeken kapacitáshiánnyal küzdenek, ami torlódásokat és emiatt növekvő környezeti terhelést (elsősorban zaj- és légszennyezést a főúthálózat mentén) okoz, és beavatkozás hiányában további romlásra kell számítani. A szilárd burkolatú úthálózat legnagyobb problémája a burkolat romló minősége, amely sok helyen főleg a nagy forgalmú útvonalakon és csomópontokban, valamint sok lakóutcában elmarad a megfelelőtől. Néhány bevezető útvonalon, az országos főutak városon átvezető szakaszain a néhány éve felújított aszfaltszőnyeg a terhelés következtében máris elhasználódott, töredezett vagy nyomvályús, az utak teherviselő rétegeit nem a ma tapasztalható teherforgalomra méretezték. Tömegközlekedés: A tömegközlekedés átszervezése és vonzóvá tétele a levegőkörnyezeti- és zajterheléseket jelentősen csökkentheti. Szorosan kapcsolódik a közutak fejlesztési üteméhez és lehetőségéhez ill. Debrecen légszennyezettségi zóna intézkedési programjához (LIP 2004-15). Fontos, nagy fejlesztéseket vett tervbe 2006. évre Debrecen mindkét tömegközlekedési társasága. A DKV Zrt. a környezetre ható zajterhelések csökkentése érdekében fejlesztési és beruházási tevékenységei során az alábbi szempontokat veszi figyelembe, illetve valósítja meg: A villamosjárművek közlekedéséből adódó, a környezetre ható zajterhelések jelentős csökkentése érdekében 1995. évtől kezdődően csak RAFS Rugalmas Alátámasztású Folyamatos Sínágyazású - villamospálya szerkezeteket építenek. Ilyen szakaszok: az Ajtó u. és a Nagyerdei krt. közötti, valamint a Petőfi tér Erzsébet u. kereszteződése és a Rákóczi u. Péterfia u. Kálvin tér kereszteződése közötti villamospálya szakaszok. A járműveken utazók, valamint az azokon munkát teljesítők (járművezetők) egészségének védelme érdekében a trolibuszjármű rekonstrukció óta az Európában elfogadott ISO 3381 szabvány szerinti zajterhelési követelmények az irányadók. E szerint az utastérben 60 km/h sebességgel közlekedve 75 dba, míg a vezetőfülkében 70 dba maximális zajszintet engednek meg. A megvalósítás alatt álló 2-es számú villamospálya építése és az új járművek beszerzése során a fenti szempontokat a DKV Zrt. maximálisan betartja. 86

Villamos járműállomány futás-teljesítménye, életkora, javítási helyzete 2009. 04. 30-ig Ssz. Pálya- szám Ajtók száma Üzembe- helyezés időpontja Életkor 3 483 8 ajtós 1970-10-27 39 4 484 1972-07-11 37 5 485 1974-09-18 35 6 486 1975-09-30 34 7 487 1977-11-04 32 8 488 1977-12-12 32 10 ajtós 9 489 1978-07-14 31 10 490 1963-06-10 46 11 491 1963-06-10 46 12 492 1963-06-10 46 Átlag életkor: 32 13 500 1994-01-14 15 14 501 1997-02-20 12 15 502 1997-02-04 12 16 503 1997-03-25 12 17 504 1997-03-27 12 18 505 1997-04-08 12 19 506 1997-04-18 12 20 507 1997-05-08 12 21 508 1997-05-28 12 22 509 1997-06-16 12 23 510 1997-06-24 12 Átlag életkor: 12 87

Trolibusz járműállomány futás-teljesítménye, életkora, javítási helyzete 2009. 04. 30-ig Jármű típus: ZIU-9 Ssz Psz Üzembe helyezés időpontja Életkor 1 9-301 1985-07-02 24 2 9-305 1985-07-02 24 3 9-323 1987-06-30 22 4 9-324 1987-06-30 22 5 9-327 1987-06-30 22 6 9-328 1987-06-30 22 7 9-331 1987-06-30 22 Jármű típus: IK280T9.90. 8 401 1991-09-11 18 9 402 1991-09-11 18 10 403 1991-10-18 18 11 404 1991-10-18 18 Jármű típus: GST12 12 341 2005-04-08 4 13 342 2005-04-11 4 14 343 2005-04-11 4 15 344 2005-04-11 4 16 345 2005-04-13 4 Jármű típus: MAZ103T 17 346 2007-10-11 2 Jármű típus: GST12-D 18 371 2005-04-08 4 19 372 2005-04-14 4 20 373 2005-04-13 4 21 374 2005-04-13 4 22 375 2005-04-14 4 Jármű típus: GST12-D2 24 376 2007-12-07 2 25 377 2007-12-07 2 26 378 2007-12-07 2 27 379 2007-12-08 2 28 380 2007-12-08 2 29 381 2007-12-04 2 30 382 2007-12-04 2 31 383 2007-12-05 2 32 384 2007-12-05 2 33 385 2007-12-11 2 34 386 2007-12-11 2 88

DKV Debreceni Tömegközlekedési Zrt. 12 új trolibusszal korszerűsítette járműparkját. A trolik vegyes üzemmódúak; a most futó 7 db ZIU-ból 2-3 darabot hagy forgalomban a DKV. Jelenleg a 2-es számú villamosvonal megvalósításának előkészületei történnek, mely villamosvonal kiépítése kiváltaná a 31-es és a 32-es menetrendszerinti buszokat. A beruházással hatástanulmány szerint a zajterhelés nem fog romlani. Debrecen város helyi buszközlekedését 2009 nyarától a DKV biztosítja. A buszok elhelyezésére a Határúti Ipari Parkba épített új telephely épült. A korszerű telephely létesítésével a Keleti soron lévő busztelephely által okozott zajterhelés a Keleti sor lakóépületeinél csökkent. A Keleti soron korábban tapasztalható panaszok az új telephely kialakításával megszűnnek. A helyi buszközlekedést összesen 140 db új VOLVO típusú busz, melyből 100 db szóló és 40 db csuklós autóbusz látja el. A buszok 2009. július 01-i beszerzésűek, diesel hajtású és Eoro5 motorral szereltek. A járműpark korszerűsítése és az új telephely lakóterületről való kitelepítése a város zajterhelését kedvezően csökkenti. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai szerint zaj tekintetében a lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja, a beérkező panaszok elsősorban a közlekedéssel kapcsolatosak. A környezet terhelése a mérések szerint is alapvetően a közlekedésből származik, és időszakosan és szezonálisan változik Felügyelőség illetékességi területén a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma és a kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: a 65 db fölötti környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók, különösen a 4. számú főút mellett, főként az éjszakai órákban. A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség tovább romlott. Közlekedési zajterhelés mérés eredményei, és a határérték túllépések nappal- éjjel: Az L AM értékek a védendő homlokzat előtt 2 m távolságra vonatkoznak Mérés helye Mérés ideje Mérési eredmény [db] nappal/éjjel Túllépés mértéke [db] nappal/éjjel Debrecen, Rakovszky Dániel utca 2001. 05. 16-17. 71/66 6/11 Debrecen, Bajcsy Zsilinszky utca 2004. 06. 23-24. 62/58 7/13 Debrecen, Bethlen u. 2004. 06. 24-25. 68/61 13/16 Debrecen, Hunyadi út 2004. 06. 24-25. 69/58 4/3 Debrecen, Kossuth utca 2004. 06. 30-07. 01. 68/63 3/8 Debrecen, Sámsoni út 2004. 06. 29-30. 61/58 0/3 Debrecen, Széchenyi út 2004. 06. 28-29. 71/66 6/11 89

Mérés helye Mérés ideje Mérési eredmény [db] nappal/éjjel Túllépés mértéke [db] nappal/éjjel Debrecen, Vámospércsi út 2004. 06. 28-29. 65/61 0/6 Debrecen, Ady Endre utca 2005. 06. 27-28. 45/37 0/2 Debrecen, Böszörményi út 2005. 07. 06-07. 65/61 0/6 Debrecen, Vár utca 2005. 10. 13-14. 61/53 0/0 Debrecen, Erzsébet út 2005. 06. 28-29. 72/67 7/12 Debrecen, Hadházi út 2005. 07. 04-05. 66/58 1/3 Debrecen, Kassai út 2005. 07. 07-08. 71/66 6/11 Debrecen, Pallagi út 2005. 06. 27-28. 58/50 3/5 Debrecen, Rákóczi út 2005. 10. 14-15. 69/62 4/7 Debrecen, Vár utca 2005. 10. 13-14. 64/55 4/5 Debrecen, Wesselényi út 2005. 06. 28-29. 72/67 7/12 Debrecen, Dózsa György út 2006. 07. 06-07. 64/57 0/2 Debrecen, Füredi út 2006. 07. 17-18. 70/64 5/9 Debrecen, Gázvezeték utca 2006. 12. 05-06. 68/58 8/8 Debrecen, Gázvezeték utca 2006. 12. 05-06. 67/57 7/7 Debrecen, Hadházi út 2006. 05. 25-26. 67/58 2/3 Debrecen, István út 2006. 07. 17-18. 62/55 2/5 Debrecen, Nagyerdei körút 2006. 05. 25-26. 59/53 0/3 Debrecen, Nyíl utca 2006. 07. 11-12. 72/67 7/12 Debrecen, Péterfia út 2006. 07. 06-07. 69/63 4/8 Debrecen, Bem tér 2006. 07. 19-20. 64/58 0/3 Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi 2008. 04. 03-04. 69/61 4/6 utca Debrecen, Oszmán utca 2008. 05. 14-15. 58/54 0/4 Problémák: - A várost elkerülő út csak részben épült meg, emiatt még mindig nagy az átmenő forgalmi terhelés A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2004-2009 évi közúti zajkibocsátás méréseinek eredményeinek térképes feldolgozását az alábbi két térkép mutatja. A mérési eredmények az út középvonalától 7,5 m távolságra vannak átszámítva. 90

A közlekedési utak nappali zajkibocsátása: 91

A közlekedési utak éjszakai zajkibocsátása: 92

A város jövőbeli feladatai a közlekedési zajterhelés csökkentésében Átfogó stratégiai zajtérkép készítése a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről, valamint a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló jogszabályok előírásainak megfelelően. Az elkészítendő zajtérkép színes zajszint-izophon görbék segítségével mutatja be a város zajterhelés mértékét. A zajtérkép valamennyi zajforrást figyelembe vesz, elsősorban számításokra épül és tetszőlegesen választott felületnagyság bontásban, épületről-épületre jeleníti meg a terület tényleges zajterhelését. Az Európai Parlament és Tanács 2002. június 25-én elfogadott 2002/49/EK környezeti zaj értékelésére és kezelésére vonatkozó irányelve fekteti le a stratégiai zajtérkép készítés alapjait. A fenti irányelv honosításra került a 280/2004 (X.20) Korm. rendeletben. A zajtérkép célja bemutatni az agglomerációk, fontosabb főútvonalak, vasútvonalak repülőterek és ipari üzemek környékén, a meteorológiai adatokat is figyelembe véve az éves átlagos egész napos és éjszakai zajterhelést. A zajtérkép külön zajforrásonként mutatja be a zajterhelést, ez azt jelenti, hogy az agglomerációk esetén külön stratégiai zajtérkép készül a közúti forgalom okozta zajterhelésre, a vasúti forgalom okozta zajterhelésre, az IPPC üzemek okozta zajterhelésre és a repülőterek okozta zajterhelésre. A megfelelő zajtérképek után a stratégiai küszöbértékekkel összehasonlítva számítható a konfliktustérkép, amely megjeleníti a meglevő zajterhelés okozta tényleges problémákat, konfliktushelyzeteket. A stratégiai zajtérkép kiválóan alkalmas zajvédelmi intézkedések hatásosságának eldöntésére, melyre az úgynevezett akciótervben kerülhet sor. Az akciótervben a különböző forgalomtechnikusokkal is egyeztettet zajvédelmi intézkedések hatásosságát lehet összehasonlítani a zajterhelés illetve az érintettek számának változása függvényében. Ez alapján lehet kiválasztani a legköltséghatékonyabb eljárást, illetve eljárások kombinációját. 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 1. (1)-e alapján a rendelet hatálya kiterjed a 100 000-nél több lakosú városok közigazgatási területén belül a fő és egyéb közlekedési létesítmények, illetve az üzemi létesítmények, valamint a a fő közlekedési létesítmény által a külön jogszabály szerinti beépítésre szánt területeken, továbbá a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken keltett zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra. A rendelet alapján Debrecen stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezett város. Stratégiai zajtérképek elkészítésének határideje 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 14. -a szerint a zajtérkép készítésére kötelezett önkormányzat, valamint a fő közlekedési létesítmény kötelezettje 2012. június 30-ig a véglegesített stratégiai zajtérképeket benyújtja a Minisztérium részére. A térképet valamennyi nagy forgalmú közútra és valamennyi nagy forgalmú vasútvonalra és fő repülőtérre vonatkozóan el kell készíteni. 2013. július 18-ig a környezetvédelmi felügyelőség átadja a Minisztérium részére az 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területekre, valamint a fő közlekedési létesítményekre vonatkozó intézkedési tervet. 93

A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott területeken működő üzemi létesítmények üzemeltetője a stratégiai zajtérkép készítését megelőző év december 31-ig köteles az e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot kitölteni, illetve az ehhez szükséges vizsgálatokat elvégezni, és a kötelezett önkormányzat részére megküldeni. A város védelme az átmenő forgalomtól Feladat: A távolsági és átmenő forgalmat a városi hálózatról a lehetséges mértékig a várost elkerülő országos főútvonalakra kell terelni, a felszabaduló kapacitásokat így a város saját forgalma használhatja. A város közúti terhelésének csökkentése érdekében elengedhetetlen az országos főutak várost elkerülő hiányzó szakaszainak kiépítése, a tranzit és a nehéz teherforgalmat a minél teljesebbé fejlesztendő elkerülő gyűrűn kell lebonyolítani. Forgalmi szempontból legfontosabb a 35-ös és a 4. sz. főutak városon kívüli összeköttetésének megteremtése (északi-nyugati elkerülő), mert ezzel lehetővé válik a 4. sz. főúton, ma a városon keresztül közlekedőknek, Debrecen elkerülése. Jelentős tranzitforgalom-csökkenés várható a 47. sz. főút kapcsolatának megteremtésével is, a 4-es, 33-as és a 35-ös irányába (déli elkerülő). Ez az M35-ös autópálya átadásával Debrecen irányában várhatóan megnövekvő tranzitforgalmat is a városon kívül vezetné le. A keleti elkerülő (47-48-471-4. főút között) kiépítése középtávon sem várható. Az elkerülő útra tervek, nyomvonal-változatok még nem állnak rendelkezésre. VIII/3. Vasúti közlekedés A város nemcsak a közúti, hanem az országos vasúti úthálózatnak is szerves része. Legjelentősebb forgalmú a 100-as (Budapest Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony) fővonal, mely az európai vasúti TINA hálózatnak is eleme (Szajol Püspökladány Debrecen Nyíregyháza). A város hét kisebb jelentőségű vonalnak (105, 106, 107, 108, 109, 110-esnek, valamint a 333-as keskeny nyomtávúnak) is csomópontja. A debreceni vasútállomások napi kétirányú személyszállítási forgalmát tartalmazza a következő táblázat mutatja: Állomás személy gyors ICR, IC, IP nemzetközi Nagyállomás 171 18 30 2 Csapókert 56 14 0 0 Kondoros 25 0 0 0 Szabadságtelep 25 0 0 0 Tócóvölgy 55 0 0 0 Józsa 23 0 0 0 1. Táblázat Az egyes debreceni vasúti megállók munkanapi vonatforgalma (2006. december) A Debrecent érintő teherszállítás alakulása az elmúlt években: A teherszállítás mennyiségében az elmúlt 3 évben nem történt változás. Az éves teherforgalmat a 2. táblázatban és a 3. táblázatban összesítettük. 94

1. Táblázat Plánum 97 Kft. Debrecen állomásról indult tehervonatok száma éves összesítésben (db) Vonalak 2004 2005 2006 2007. 05. 28.-ig Megjegyzés Debrecen-Nyíregyháza (100) 849 936 928 328 villamosított Debrecen-Szolnok (100) 662 652 712 166 villamosított Debrecen-Apafa-Mátészalka (110) 313 316 334 119 Apafáig a Debrecen- Nyíregyháza vonalon közlekedik dízel vontatással Debrecen- Nyírábrány (105) 651 662 686 290 dízel vontatás Debrecen-Tócóvölgy (108, 300 296 299 199 109) Debrecen-Sáránd (106, 107) 0 0 0 0 Összesen 2775 2862 2959 1102 2. Táblázat Debrecen állomásra érkezett tehervonatok száma éves összesítésben (db) Vonalak 2004 2005 2006 2007. 05. 28.-ig Megjegyzés Debrecen-Nyíregyháza (100) 1076 936 927 326 villamosított Debrecen-Szolnok (100) 846 653 652 166 villamosított Debrecen-Apafa-Mátészalka (110) 329 328 334 124 Apafától a Debrecen- Nyíregyháza vonalon közlekedik dízel vontatással Debrecen- Nyírábrány (105) 563 662 686 290 dízel vontatás Debrecen-Tócóvölgy (108, 302 311 498 199 109) Debrecen-Sáránd (106, 107) 0 0 0 0 Összesen 3116 2890 3097 1105 A tehervonatok napszakbeli megoszlása: A Debrecen-Nyíregyháza; Debrecen-Szolnok (100) fővonalon az éjszakai időszakban a napi összes forgalom 30%-a közlekedik, a Debrecen-Apafa-Mátészalka (110) vonalon pedig 10%- a. A 105; 106; 107; 108; 109 vonalakon nincs éjszakai teherforgalom. A vasúti hálózatok zajkibocsátását, a teher és személyforgalom mennyisége alapján, számítással, a 25 m-es referenciatávolságra vonatkoztatva, az 3. Táblázatban ismertetjük: 95

3. Táblázat Vasútvonal Személyvonatok száma nappal (db) Tehervonatok száma nappal (db) Személyvonatok száma éjjel (db) Tehervonatok száma éjjel (db) LAeq,nappal,személy (dba) LAeq,nappal,teher (dba) LAeq,éjjel,személy (dba) LAeq,éjjel,teher (dba) LAeq,nappal (25m) (dba) LAeq,éjjel (25m) (dba) 100 Nyh. fele 100 Szolnok fele 76 4 8 2 49 52 45 52 54 53 76 3 8 1 49 51 45 49 53 50 110 41 2 5 1 47 49 43 49 51 50 100 és 110 közös vonalán 117 6 13 3 51 54 47 54 56 55 105 23 4 3 0 44 52 41 0 53 41 108; 109 50 2 6 0 47 49 44 0 51 44 106; 107 29 0 3 0 45 0 41 0 46 41 A vasúti zaj számításánál mérési eredményekre támaszkodtunk. Személy- és tehervonatok elhaladási zajszint mérések eredményeit átlagolva meghatároztuk az egyes vonatszerelvények elhaladási zajesemény-szintjeit (L AX ). Személyvonatok esetén L AX =90 dba Tehervonatok esetén L AX =94 dba A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A kisvárosias és nagyvárosias beépítésű területeken a zajterhelési határérték: A várható zajterhelés a védendő homlokzatok előtt 2 m távolságban: L TH,nappal = 65 dba L TH,éjjel = 55 dba 4. Táblázat Zajterhelés mértéke L AM (dba) Vonalszám 100 Nyh. 100 100 és 110 Szolnok 110 105 108; 109 106; 107 r (m) nap nap nap nap nap nap nap éjjel éjjel éjjel éjjel éjjel éjjel pal pal pal pal pal pal pal éjjel 25 58 57 57 54 55 55 61 59 57 45 55 48 50 45 30 57 56 56 53 54 54 60 58 56 44 54 47 49 44 96

Zajterhelés mértéke L AM (dba) Vonalszám 100 Nyh. 100 100 és 110 Szolnok 110 105 108; 109 106; 107 40 55,4 54,4 54,4 51,4 52,4 52,4 58,4 56,4 54,4 42,4 52,4 45,4 47,4 42,4 r (m) nap nap nap nap nap nap nap éjjel éjjel éjjel éjjel éjjel éjjel pal pal pal pal pal pal pal éjjel 50 54,2 53,2 53,2 50,2 51,2 51,2 57,2 55,2 53,2 41,2 51,2 44,2 46,2 41,2 60 53,2 52,2 52,2 49,2 50,2 50,2 56,2 54,2 52,2 40,2 50,2 43,2 45,2 40,2 70 52,4 51,4 51,4 48,4 49,4 49,4 55,4 53,4 51,4 39,4 49,4 42,4 44,4 39,4 80 51,7 50,7 50,7 47,7 48,7 48,7 54,7 52,7 50,7 38,7 48,7 41,7 43,7 38,7 90 51,0 50,0 50,0 47,0 48,0 48,0 54,0 52,0 50,0 38,0 48,0 41,0 43,0 38,0 100 50,5 49,5 49,5 46,5 47,5 47,5 53,5 51,5 49,5 37,5 47,5 40,5 42,5 37,5 r: a homlokzat távolsága a vasúti pályatesttől (m) A homlokzati reflexió +3dB, a beépítettség +1dB korrekcióval van figyelembe véve. Az 4. Táblázat alapján megállapítható, hogy a debreceni vasúthálózat zajterhelése, a jelenlegi személy- és tehervonat menetrend szerint, a nappali terhelési határértékeknek megfelel, a 100- as és a 100; 110-es közös városi szakaszokon viszont, ahol a lakóépületek a sínpályától kevesebb mint 40 m távolságra vannak, éjszakai időszakban 1-5 db határérték túllépés számítható. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vasúti zajkibocsátás méréseinek eredményei: Mérés helye Mérés ideje Mérési eredmény [db] nappal/éjjel Budapest-Záhony vasúti Fővonal Debrecen, Keresszegi utca Vasútfejlesztési tervek Túllépés mértéke [db] nappal/éjjel 2008. 08. 07-08. 65/62 0/7 Debrecen Fejlesztési Pólus Stratégia fogalmazza meg a Debrecen-Nagyvárad közötti vasúti közlekedési kapcsolat kialakítását. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elfogadott kiemelt fejlesztései között szerepel a Szolnok Debrecen Nyíregyháza Záhony országhatár vasútvonal rekonstrukciója. A vasúti fővonal 160 km/h sebességre történő átépítése tervezési fázisban. A kivitelezés megkezdése 2007. év, a befejezése 2011. évre várható. VIII/4. Légi közlekedés, a Debreceni repülőtér A Debreceni Repülőtér Budapest után az ország második legforgalmasabb, nemzetközi járatokat is fogadó és indító repülőtere. 2001. decembere óta lett nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér. Utasforgalma évente közel megduplázódik. 97

A környezetvédelmi engedély, illetve hatástanulmány szerint az engedélyezett tevékenység nem lépheti túl a tanulmányban és az engedélyben rögzített forgalmi adatokat, amelyek a következők: 5. Táblázat A repülőtér engedélyezett forgalma Bázis év Tervezési év 1997 2004 Merev szárnyú repülőgépek Nappal (6h-22h) 600 1 580 Éjjel (22h-6h) 1 0 Merev szárnyú összesen 601 1 580 Helikopterek Nappal (6h-22h) 180 480 Éjjel (22h-6h) 0 0 Helikopter összesen 180 480 Bázis év Tervezési év 1998 2004 Utasforgalom (fő) 3 700 15 000-20 000 Cargo (kg) 45 000 200 000-300 000 Kiszolgáló személyzet (fő) 15 60 Az engedély szerint éjszakai repülés (22h-06h) nem történhet, mely előírást a repülőtér betart. A Debreceni Repülőtér forgalmi adatai 2000-től 2006-ig az alábbi táblázat és grafikon mutatja: Év Műveletszám Nemzetközi Belföldi Műveletszám összesen 6. Táblázat Utasforgalom 2000 165 970 1135 1883 2001 269 1301 1570 4435 2002 250 1098 1348 5922 2003 248 1378 1626 6122 2004 372 1832 2510 14476 2005 896 2833 3729 33119 2006 681 2855 3536 40540 98

45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Műveletek Nemzetközi műveletek Utasszám A repülőtér forgalma az utóbbi évtizedben dinamikusan növekszik, míg 2000-ben 165 repülőtéri műveletet végeztek el külföldi viszonylatban, addig 2005-ben már 896-ot, belföldi viszonylatokban pedig ugyanez a szám 970, illetve 2833. Az utasforgalom nagysága a repülőtéren 2000. óta évente hozzávetőleg megduplázódik, 2005-ben megközelítette a 35 ezer főt. A 5. táblázatban és a 6. táblázatban látható, hogy a repülőtér forgalma meghaladta a tanulmányban számításba vett forgalmi adatokat. Az Airport Debrecen működésével kapcsolatos zajpanaszok ismét jelentkeznek. A repülőtér zajvédelmi programja és működtetése: 2003. márciusában az Airport Debrecen Kft. elsőként a vidéki repülőterek közül zajmonitoring rendszert telepített a Debreceni Repülőtéren. (telepítő: ASSISTA Kft., zajmonitoring állomások száma: 3 db). A rendszerrel lehetővé vált az aktuális zajadatok mérése, a repülőtéren és környezetében. Az Airport Debrecen Kft. folyamatosan kívánja mérni, értékelni, és ennek megfelelően felülvizsgálni a repülőtér üzeméből származó zajterheléseket, melyre az alábbi elemeket tartalmazó zajvédelmi programot dolgozta ki: a) a zajmonitoring rendszer adatainak napi letöltése b) a zajhatások évente történő felülvizsgálata a forgalom függvényében c) szerződéskötés kezdeményezés az adatok kiértékelése tekintetében külső vállalkozóval d) mobil állomással történő mérések végzése időszakosan e) folyamatos kapcsolattartás, egyeztetések a tulajdonos DMJV Önkormányzatának illetékes osztályaival, illetve az illetékes hatóságokkal (PLH, TIKÖFE, stb.) f) amennyiben a légi forgalom növekedése indokolttá teszi a szükségessé váló indulási/érkezési eljárások legkedvezőbb profiljainak megterveztetése g) a repülőtéri kiszolgáló épületek nyílászáróinak cseréje hangszigetelt nyílászárókra h) a zajvédelmi program végrehajtásáról évenkénti jelentés készítése a légi közlekedési hatóság részére Jelenleg a repülőtér nem rendelkezik a zajszintek kiértékeléséhez szükséges akusztikai szakemberrel, így a monitorpontok mérési adatait nem tudja szakszerűen feldolgozni. A kitelepített mérőműszerek, illetve a modemek meghibásodása esetén hetekig, hónapokig nem működik a monitorhálózat. A zajvédelmi program az adatgyűjtés kivételével nem működik. 99

VIII/5. Ipari üzemek zajterhelése Debrecen ipari szerkezetére a hagyományos, elsősorban élelmiszer-ipari feldolgozó cégek túlsúlya jellemző (pl. DEKO-Food Zrt., Friesland Hungária Zrt., Hajdúgabona Zrt). Jelentős bázist képviselnek a gyógyszergyártás (BIOGAL-TEVA Zrt.), a csapágygyártás (MGM-FAG Zrt.), valamint az orvosiműszer-gyártás és a könnyűipar. Az évtizedes múlttal rendelkező üzemekhez (BIOGAL-TEVA, MGM-FAG) a közösségi közlekedési eljutás lehetőségei jók, azonban az utóbbi évtizedben iparosodott területek nem képezik szerves részét a hálózatnak. Debrecen ipari parkjaiba települt cégek, vállalkozások zajkibocsátásával nincsenek problémák. A zajos panaszok általában a lakóövezetbe beékelődött kisvállalkozásokra, illetve a régen a város szélére települt nagyobb üzemekre vannak. Ilyen lakóépületekkel körbeépített iparterületek vannak É-on a volt MGM területén, Ny-on a Böszörményi út mellett lévő Alföldi Nyomda, Hajdúsági Sütödék és a Tűzoltóság, a volt Medicor és Tanszergyár területe, K-en a Monostorpályi út két oldalán lévő ipartelepek, kiemelkedő szereppel a Konzervgyár és a hűtőház. Az ipartelepek valamikor a város szélén helyezkedtek el, majd a város növekedésével az üzemterületek körbeépültek. A környezet lakóterületté válása a termelő tevékenységet folytató telepekre komoly zajcsökkentési, sok esetben fizikailag megoldhatatlan feladatokat rótt. Annak ellenére, hogy az elmúlt években, a jogi szabályozás és a zajbírságok kivetése miatt, a zajos üzemek zajterhelései folyamatosan csökkentek, sok esetben a lakossági panaszok megmaradtak. A lakosság részéről igény lenne az ipartelepek lakókörnyezetből való kitelepítésére. A város szabályozási terve szabályozza a különböző zajossági érzékenységi zónákat, ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy ipari tevékenység esetén a zaj terjedése nem minden esetben tartható a telephely területén belül. A zajos iparterületek mellett védőzónák kialakítása, valamint az építésügyi eljárásokban akusztikai szempontokat figyelembe vétele ajánlatos. A város fejlődésében akusztikai szempontból nagyon előnyös az új lakóparkok épülése, mint például a Vezér utcai, a Liget I, Liget II, Fészek, Lenz és Júlia telepi lakóparkok, de ide sorolható a TÓCÓS kerti, TÓCÓ völgyi lakótelep is. Ezek a lakóövezetek távol vannak a forgalmas utaktól, ipari tevékenységtől mentesek, pihenésre, feltöltődésre kifejezetten alkalmasak. Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a közösségi épületekben meg kell oldani a belső zajok elleni védekezést, a szomszéd helyiségek egymástól való hangszigetelését is. Zaj- és rezgés-védelemmel kapcsolatos panaszügyek a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi lés Vízügyi Felügyelőség illetékességi területén: Év Panaszbejelentések száma Zajmérések (db) Nem megalapozott panaszok száma Megalapozott panaszok száma Továbbküldött ügyek száma 2004 24 22 17 4 3 2005 7 5 4 2 1 2006 3 3 3 0 0 2007-2008-ban az 56 zajvédelmi szempontból jelentő üzem közül csak 5 üzemmel volt zajprobléma. Minden év vonatkozásában megemlítendő, hogy a zaj- és rezgésvédelem területén nem volt rendkívüli ügy. Az ismertetett (zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos) 100

panaszügyek sem szakmai, sem veszélyeztetési szempontból nem voltak rendkívüliek. Havária eset miatt nem volt szükség zajvédelmi hatósági beavatkozásra. VIII/6. Szabadidős, kulturális, sport és szórakoztató tevékenységek Szabadidős zajforrások tekintetében érkezik a leggyakrabban panaszbejelentés, részben a vendéglátó egységben alkalmazott hangosító berendezések (a továbbiakban: zajforrás) működése miatt, részben a vendéglátó egység zárt teréből kiszűrődő beszélgetés, a kerthelyiségében tartózkodó vendégek beszélgetése, illetve az érkező, távozó vendégek hangoskodása miatt. Abban az esetben, ha a panasz kizárólag a vendéglátó egységben üzemeltetett hangosító berendezés zajkibocsátása miatt érkezik, megvizsgáljuk, hogy a vendéglátó egység üzemeltetője a zajforrás tekintetében rendelkezik e zajkibocsátási határértékkel. A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról szóló 26/2008. (V. 30.) rendeletének hatálybalépésével (2008. július 1.) és a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyi zajvédelmi előírásokról szóló 31/2007. (VI. 28.) rendeletének hatályon kívül helyezésével egyidejűleg kikerült a jegyző (Igazgatási Osztály) hatásköréből a közterületi rendezvények engedélyezése. Az ilyen típusú rendezvények vonatkozásában zajvédelmi jogkörrel sem rendelkezünk, hiszen a Zajvédelmi rendelet 1. (2) bekezdés a) pontja szerint e rendelet hatálya nem terjed ki a közterületi rendezvényekre. A közterületi rendezvények vonatkozásában a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos egyes helyi szabályokról szóló 26/2008. (V. 30.) rendeletének 7. (4) bekezdésével módosított a közterület használatának és igénybevételének szabályozásáról szóló 46/1999. (XII. 23.) Kr. rendelet 8. -a tartalmaz csak némi szabályozást. E rendelet 8. (7) bekezdése értelmében a hangosító berendezés használatával járó, szerződéshez kötött közterület igénybevétel esetében a szerződésben ki kell kötni, hogy az ilyen célú közterület igénybevétel naponta legfeljebb 6 óra időtartamban - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb 22 00 óráig terjedhet. A (8) bekezdés szerint ha a közterületet igénybevevő fél akusztikai szakvéleménnyel igazolja, hogy az igénybevétel során a külön jogszabályban meghatározott éjszakai zajterhelési határértékek betarthatók, a közterület hasznosító szerv legfeljebb 24 00 óráig köthet szerződést. A főtér és rendezvényei során minden évben érkezik bejelentés, melyet a DMJV Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztálya koordinál. Az Igazgatási Osztályon a Vállalkozási Csoporton kívül az Igazgatásrendészeti Csoport is eljár zajvédelmi ügyekben, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet 6. alapján csendháborítás vonatkozásában. 2008 évben 77 csendháborítási ügyben folytattak le szabálysértési eljárást. A zajokozással kapcsolatos szabálysértési eljárások melyek alkalmasak a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. -ban meghatározott csendháborítás megállapítására az elmúlt években 101

jellemzően az alábbiak szerint alakultak. Nagy építkezések miatt Bem-téri telephelyen folyó munka ellen, valamint az Apolló mozinál és a Fórum építkezése miatt volt eljárás. Az eljárások jellemzően a vendéglátó-ipari egységek, különösen nyáron, a teraszokon zajongó vendégek elleni feljelentések alapján folytak. Az elmúlt időben ún. nagy rendezvények ellen nem érkezett bejelentés. Szomszédviták miatt viszont volt hatósági eljárás. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete szabályozza a lakóhelyiségben és a homlokzat előtt megengedhető zajterhelés határértékeket, amely országos érvényű előírás. A helyi szabályozásban a határértékek megismétlése nem célszerű, néhány esetben ellentmondáshoz vezetnek. Az építésügyi eljárásokban az akusztikai tervezés korábban nem volt kötelező. A rossz akusztikájú lakóépületek építésével több bírósági per kezdődött. Az építésügyi eljárásokban figyelni kellene az új épületek akusztikai tervezésére, illetve az engedélyezési eljárásban az épület zajszigetelését ellenőrizni szükséges. Sokszor egyszerű tájolással a túlzott mértékű zajterhelés kiküszöbölhető lenne. IX. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IX/1. Általános jellemzés A hulladékgazdálkodás jogi szabályozásának alapjait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. adja meg, míg a hulladékgazdálkodás rendszerének kialakítására vonatkozóan a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény az irányadó. A hulladékkezelési tevékenységet ezen törvények végrehajtási rendeletei, valamint a fenti jogszabályokkal összhangban megalkotott önkormányzati rendeletek szabályozzák. Önkormányzati rendeletek: o DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 32/2004. (IX. 10.) Kr. rendelete a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi hulladékgazdálkodási tervéről o 5/2005. (III. 10.) Kr. rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról o 39/2002. (XII. 23.) Kr. rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról o 7/1996. (II. 19.) Kr. számú rendelet a víz- és csatornaszolgáltatási díjak megállapításáról o 46/2007. (X. 25.) rendelete az üzemképtelen járművek közterületen való tárolásának szabályairól A hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeleteinek célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, valamint a környezet hulladék által okozott terhelésének csökkentése, a szennyezések elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése, és a képződő hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása. Ezen célok elérése érdekében a törvény jogokat ad és kötelezettséget ró a hulladékgazdálkodással kapcsolatba kerülő valamennyi jogalanyra, azaz a gyártóra, a forgalmazóra, a hulladék termelőjére, szállítójára, kezelőjére, az ingatlantulajdonosra, valamint a települési önkormányzatra. 102

A települési önkormányzat kötelezettségei közé tartozik az illetékességi területére vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozása, és elfogadása. Debrecen város rendelkezik érvényes hulladékgazdálkodási tervvel, amelyben megfogalmazták a legfontosabb jellemzőket, valamint az elérendő célokat. A települési önkormányzat feladata a közszolgáltatás megszervezése és fenntartása, amelynek keretében biztosítania kell az ingatlantulajdonosoknál keletkező hulladékok megfelelő gyűjtését és kezelését, valamint az Önkormányzati törvény értelmében a településtisztaságot és a köztisztaságot. Debrecenben a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatói feladatokat 1992- óta az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., míg a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatói feladatokat a Debreceni Vízmű Zrt. látja el. A.K.S.D. Kft. Az AKSD Kft. 1992-ben alakult debreceni székhelyű, jelenleg 394 főt foglalkoztató gazdasági társaság. A Társaság tulajdonosa 51 % -ban a külföldi érdekeltségű A.S.A. + AVE Környezetvédelmi Holding Kft., míg a maradék 49 % tulajdoni részt Debrecen Vagyonkezelő Zrt. birtokolja, jegyzett tőkéje 345.000.000,- HUF. A Kft. tulajdonában lévő mintegy 22 ha-os területen 1993. évben átadta az ország akkori legmodernebb, osztrák szabvány alapján épített egyetlen, kombinált szigeteléssel rendelkező hulladéklerakóját. A lerakó 3,3 ha felületen épült meg, amely 1996. évben további 3,5 ha szigetelt felülettel egészült ki. Ezen szigetelt felületek 2003. évben további 1 ha felülettel egészültek ki, amely szigetelése azonban már az időközben megjelent 22/2001. (X.10.) KöM rendelet előírásai alapján került kialakításra. A hulladéklerakón 1993. év óta ártalmatlanított hulladékok mennyisége mintegy 1 millió tonna volt. A lerakóhoz depóniagáz kinyerő és csurgalékvízelvezető rendszer kapcsolódik. A keletkező depónia gázokat hőenergia előállítására használják fel. A hulladéklerakó megépítésével párhuzamosan az AKSD Kft. korszerű pormentes gyűjtő és szállítójárműveket vásárolt, illetve ellátta a várost különböző űrtartalmú szabványos gyűjtőedényekkel. A lakossági hulladékgyűjtés mellett a Kft. ellátja a város közterületein lévő gyűjtőszigetek és hulladékgyűjtő edények ürítését is. Az elmúlt években az AKSD Kft. szolgáltatási területét kiterjesztette a régió más településeire is, mely települések hulladékai szintén a debreceni hulladéklerakón kerülnek ártalmatlanításra. A hulladékkezelési közszolgáltatáson túl az Önkormányzat megbízásából az AKSD Kft. üzemelteti a Debreceni Városi Köztemetőt, továbbá a város egyes parkjainak és zöldfelületeinek karbantartását mintegy 1,2 millió m 2 felületen. A munkavégzés során keletkező gallyhulladékok az évente visszagyűjtött karácsonyfákkal együtt aprításra és közterületekre történő visszaforgatásra kerülnek. A városon átmenő főutak kivételével a Kft. speciális gépekkel ellátja Debrecen közútjainak nyári pormentesítését, téli síktalanítását. Debreceni Vízmű Zrt. A Debreceni Vízmű Részvénytársaság 1995. július 1.-től 100 %-os önkormányzati tulajdonú részvénytársaságként működik. (2000. július 7.-től a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. megalapításával a részvények tulajdonjogának átruházásával 100 %-os tulajdonos a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. lett.) A részvénytársaság kiemelt önkormányzati feladatokat ellátó 103

gazdálkodó szervezet víztermelés, ivóvíztisztítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés- és tisztítás, települési folyékony hulladékkezelés, szennyvíz-iszapkezelés feladatait az illetékes területi Vízügyi Igazgatóság és Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzése mellett látja el. A Debreceni Vízmű Részvénytársaság az egyesített rendszerű (csapadék- illetve szennyvízelvezetésére is szolgáló), illetve az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornákat üzemelteti. A városból és a környékbeli településekről beérkező átlagosan 45.000 m 3 /nap mennyiségű szennyvizet a város dél-nyugati részén lévő Szennyvíztisztító Üzem fogadja. A szennyvíz körülbelül egy napot tartózkodik az üzemben, ez alatt két lépcsős tisztítási folyamaton megy át, majd az Európai Unió előírásainak is megfelelő minőségben a Debrecen mellett húzódó Tócópatakba kerül. A vízből kinyert szennyvíziszap korszerű technológiával kerül hasznosításra. IX/2. Kommunális hulladékkezelés IX/2.1. Települési szilárd hulladékok gyűjtése A közszolgáltatás keretében az A.K.S.D. Kft. 2008. december végéig a háztartási hulladékok gyűjtését, elszállítását, évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) lomtalanítást és a karácsony utáni karácsonyfa visszagyűjtését végezte. 2009. évtől változás történt a lomtalanítás és az elektronikai hulladékgyűjtés menetében. 2009-ben az év 7 hónapjában (április elejétől, október végéig) végzik a lomok begyűjtését. 2009-ben is a 2008. évben bevezetett lomtalanítási rendszernek megfelelően a lakosságnak az A.K.S.D. Kft. ügyfélszolgálatára történő jelzése alapján, az AKSD Kft. által kiajánlott napon végzik a lomtalanítást. A házhoz menő lomtalanítás kiváltja az Elektronikai hulladékgyűjtést is, ezáltal a lomtalanítással egy időben fogják az elektronikai és elektromos hulladékokat begyűjteni. A változtatást az Önkormányzattal történt előzetes egyeztetés értelmében és a lakossági visszajelzések alapján vezették be. A változtatástól a lomtalanításkor már megszokott városkép minőségi javulását várják. A változtatásra azért volt szükség, mert a régi rendszer során jelentkező szabálytalanságok, (gondolva itt a meghirdetett időpontok előtti, illetve utáni kipakolására vagy az előlomtalanításra ) valamint a lomtalanítás ideje alatt kialakult kedvezőtlen városkép tette indokolttá, hogy egy új, korszerűbb módszert találjanak, alakítsanak ki, az évek óta jelentkező problémákra. A jövőben a lomtalanítás időpontja jobban alkalmazkodni fog a lakossági elvárásoknak, igényeknek. Évi kétszeri lomtalanítás helyett a szolgáltatás többször is igénybe vehető, ráadásul kultúráltabb formában. Az új lomtalanítási terv részletei: A lomtalanítás 2009. április 1-jétől október 31-ig tart. - A lakosság bejelentése alapján, címre érkezve történik a háztartásban felgyülemlett lom és elektronikai hulladék begyűjtése. - Debrecen város közigazgatási területén 13 körzet került kialakításra, az eddigi tapasztalatok alapján egy évben begyűjtött súlyok figyelembe vételével. - Egy körzetet egy munkanap alatt fogunk begyűjteni (7-15 óráig). - A hulladék kihelyezésének időpontja: az Ügyfélszolgálattal egyeztetett napon reggel 7 óráig 104

- A lomtalanítási időszakban 14 munkanaponként ciklikusan ismétlődik a körzetek begyűjtési napja, 13 alkalom/év gyakoriságot jelent. E szerint maximum 3 heti ciklusban tudják adott körzet lakóinak igényét kielégíteni. - Egy adott napra, egy adott körzethez felvehető mennyiség az előre jelzett összes m 3 alapján kerül meghatározásra. Ha az előre jelzett mennyiség (m 3 ) eléri az egy munkanapon biztonsággal begyűjthető lommennyiség felső határértékét, akkor arra a napra már nem vesznek fel több címet. - Az egyeztetés során az alábbi adatokra meg megadni: név, cím (utca, házszám) elszállítandó lom mennyisége (m 3 ) elszállítandó elektronikai hulladék típusa, mennyisége elérhetőség (vezetékes, vagy mobil telefonszám) - Társasházak, lakóközösségek esetén kérik, hogy a közös képviselő egyeztesse az Ügyfélszolgálattal a lomtalanítás tervezett időpontját. Kihelyezhető hulladékok: Az ingatlanokban keletkező olyan szilárd hulladék, melyek nem helyezhetőek el a kukákban, illetve a rendszeres hulladékszállítás alkalmával nem szállíthatók el (pl. bútor, nagyobb kartondobozok, rongy bezsákolva, stb.), továbbá az elektromos és elektronikai hulladékok. Nem helyezhető ki: kommunális hulladék, építési törmelék, gépjárműgumi, akkumulátorok, veszélyes hulladéknak minősülő anyagok, vegyszerek és minden olyan hulladék, amely a begyűjtés során veszélyezteti a begyűjtést végző dolgozók testi épségét, egészségét! A hulladékok elhelyezése: A lomtalanítási hulladékot a szedési útvonalon (lakóingatlanok előtt) úgy kell elhelyezni, hogy az a begyűjtő gépjárművel megközelíthető legyen. A kihelyezett hulladék nem akadályozhatja a gyalogos- és gépjárműforgalmat. Az apróbb, kisméretű hulladékot bekötözött zsákokban kell kihelyezni. Debreceni lomtalanítási adatok: 2004. év 778 700 kg 2005. év 800 720 kg 2006. év 895 780 kg 2007. év 1 003 205 kg 2008. év 610.452 kg Lakossági hulladékgyűjtés A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 20. 1. bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek - jelen esetben az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.- átadni. Fenti törvény 21. 1. bekezdése kimondja: "A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn." A háztartási hulladék gyűjtése a közszolgáltató által biztosított edényzetben történik. Többlet hulladék keletkezése esetén lehetőség van arra, hogy az edényzet mellé műanyag zsákban 105

helyezzék el a kommunális hulladékot. Az edényzetek ürítése a településrésztől és a beépítettségtől függően az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint hetente egy vagy két alkalommal történik. Az ingatlantulajdonosok a keletkezett háztartási hulladékukat évente legfeljebb egy alkalommal max. 1 m 3 vagy 200 kg mennyiségig maguk is beszállíthatják a közszolgáltató hulladékkezelő létesítményébe. Lakossági hulladékudvar A gyűjtőudvar létesítését támogatja a 2000. évi XLIII. Törvény: a hulladékgazdálkodásról 32/2004. (IX. 10.) Önkormányzati rendelet: "Debrecen Megyei Jogú Város Hulladékgazdálkodási Terve" Az A.K.S.D. Kft. István úti telephelyén kialakított hulladékgyűjtő udvar a kommunális hulladék még hasznosítható alkotóit és veszélyes összetevőit fogadja. Általánosságban elmondható, hogy Debrecen városában és vonzáskörzetében a 2005. évben 85.000-86.000 tonna települési szilárd hulladék keletkezett, melynek háztartási hulladékokra vonatkozó mennyiségének kb. 50 %-a kerülhetne szelektálásra a lakosság hathatóbb odafigyelésének eredményeként. A hulladékgyűjtő udvar létesítése is ezt a célt szolgálja elsősorban, hogy a hulladékok további kezelése a legjobb módon megvalósítható legyen, továbbá megtakarítást eredményez a lakosság (családok) számára a kukákba kerülendő kevesebb hulladék mennyiségének csökkenése végett. A hulladékudvarban leadható hulladékok fajtái: - Papír hulladékok (újságpapír, kartonpapír stb.) - Fém hulladékok (háztartásban fellelhető nem használt fémek, fémtárgyak) - Fa hulladékok (fanyesedékek, ágak, lomblevelek, raklapok, stb.) - Üveg hulladékok (színes üveg, fehér üveg, öblösüveg, stb.) - Textil hulladékok (elhasznált ruhaneműk, takaró, stb.) - Gumiabroncsok (melyek tovább már nem hasznosíthatók) - Elektromos és elektronikai berendezések (elhasznált fénycsövek, hűtőszekrények, rádiók, televíziók, számítógépek, monitorok, mobiltelefonok, olajradiátorok, darálók, mikrohullámú sütők, szárazelemek, akkumulátorok stb.) - Irodatechnikai berendezések szalagjai, patronjai, kazettái, melyek festékport még nyomokban tartalmaznak - Zöldhulladékok (kertekben lenyírt fű, gally, gyümölcs-zöldség maradványok, lehullott lomb stb.) - Lom hulladékok (kiselejtezett szekrények, ágyak, konyhai felszerelések, fürdőszoba felszerelések, stb.) - Festéket foltokban tartalmazó dobozok, lakkos dobozok, hígítós dobozok, ragasztós dobozok - Lejárt szavatosságú gyógyszerek - Műanyagok (mindennemű háztartásból kivont műanyagot tartalmazó eszközök, palackok) - Háztartási vegyszerek, kozmetikai eszközök (körömlakk, krémek, szórópalackos dezodorok) - Növényvédő szerrel szennyezett csomagoló anyagok 106

A hulladékudvar szolgáltatásai minden debreceni lakos számára - a háztartásokban keletkező hulladékok szokásos mennyiségéig - ingyenes. Az udvar csak a háztartásokban - tehát nem az iparban vagy a vállalkozásokban - képződő hulladékok befogadására szolgál. A hulladékudvar megközelíthető gépjárművel (személygépkocsival, utánfutóval, 3,5 tonnánál kisebb teherautóval). Közületi hulladékgyűjtés Az intézményeknél keletkező háztartási hulladékokhoz hasonló összetételű hulladékok begyűjtését és szállítását a közszolgáltató, valamint a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szakcégek végzik. A begyűjtött hulladékok ebben az esetben is a közszolgáltató hulladékkezelő létesítményébe kerülnek. A helyi közszolgáltató a vállalkozások, intézmények részére, igény szerint, különböző méretű hulladékgyűjtő edényzetet biztosítanak: o Hagyományos, a lakossági hulladék gyűjtésénél is alkalmazott edényzeteket lehet igénybe venni kisebb vállalkozások, intézmények részére. Ez lehet 120, 240, 770 és 1100 literes tárolóedény. o Jellemzően nagyobb hulladékmennyiség összegyűjtése esetén már a konténeres hulladékgyűjtést alkalmazzák, mely 3; 4,3; 5; 6; 7,5; 10 m 3 űrtartalmú konténerek használatát jelenti. o Nagyüzemek, intézmények nagy mennyiségű kommunális jellegű hulladékának összegyűjtése esetén 7,5-32 m 3 űrtartalmú konténereket használnak, mely lehet nyitott illetve zárt, vagy nem tömörítős illetve tömörítős kialakítású. o Nagyüzemek, intézmények részére, melyek tevékenysége során nagy mennyiségű hulladék keletkezik, gazdasági szempontból realitása van nagykonténerek, préskonténerek alkalmazásának. Rendelkezésre bocsátja, illetve elvégzi az üzemben tartással kapcsolatos javítási és karbantartási feladatokat. Belső edények alkalmazása Bármilyen hulladék gyűjtése esetén alkalmazhatóak ún. belső edények, amennyiben kialakításra kerül egy központi gyűjtőhely, ahol a nagyobb méretű konténer elhelyezése valósul meg. Ez viszonylag nagy területen elhelyezkedő gyárakban, üzemekben, intézményekben alkalmazható. A hulladékot kisebb (120, 240, 600, 770, 1100 vagy 1200 literes) gyűjtőkben gyűjtik, melyeket a nagyobb konténerbe ürítik. Zöld hulladék gyűjtése A város hulladékgazdálkodási tervében bemutatott állapothoz képest nagy előrelépést jelent, hogy 2006. évben megvalósult a zöldhulladékok gyűjtése és feldolgozása. A közterületekről a levágott gallyakat, lombot és egyéb zöldhulladékot az A.K.S.D. Kft. begyűjti, és a Vértesi úti kommunális hulladéklerakó telepére szállítja. A telephelyre nemcsak a közszolgáltató által begyűjtött zöldhulladék kerül be, hanem a lakosság is beszállíthatja a kertjében keletkező ilyen típusú hulladékot. 107

Itt a beérkezett lombot, gallyakat speciális aprítógéppel feldarabolják. A telephelyre beszállított szennyvíziszapot az aerob kezelőtéren megfelelő arányban szalmával, illetve fanyesedékkel és oltóanyaggal kezelik, majd a faaprítékot a szennyvíziszap prizmákra juttatják. A prizmákat speciális komposztkeverő géppel megfelelő időközönként megforgatják. Az elkészült komposztot a zárt komposztálócsarnokban átszellőztetik, majd a komposzt amelyet virágföld készítéséhez is felhasználnak értékesítésre kerül. Kísérleti jelleggel 2007. április 6.-tól Tégláskert, Epreskert, Boldogfalvakért területen heti rendszerességgel végzik a begyűjtést, melyre 120 literes barna edény lett biztosítva az ingatlantulajdonosok részére. Tapasztalatok szerint a lakosság láthatóan nehezen fogadja el a kéthetente történő kék kuka ürítést, erre az A.K.S.D. Kft. ügyfélszolgálatára korábban számtalan jelzés érkezett. Ma már nincs reklamáció, melynek nem az az oka, hogy a lakosság megszerette a rendszert, hanem az, hogy a hetente ürített barna kukát használják erre. A kék kuka heti rendszerességgel történő ürítése ezért már önmagában is tisztább gyűjtést eredményezne, plusz költsége miatt jelenleg nem került elfogadásra, de a siker érdekében továbbra is szükséges. A 2007. és a 2008. évben begyűjtött biohulladékok: Év 2007 2008 Mennyiség 610.605 kg 841.540 kg A begyűjtött biohulladék teljes mennyisége komposztálásra kerül, majd ebből terméket állítanak elő. A kommunális hulladéklerakó telep A jelenleg a kommunális hulladék befogadására szolgáló hulladéklerakó kapacitása az érvényes egységes környezethasználati engedély alapján a következőképpen adható meg: o a depónia szigetelt alapfelülete 3,01 ha (I. ütem), 3,21 ha (II. ütem), 3,3 ha (III. ütem) 3,25 Ha (IV. ütem), összesen 12,77 ha. o A hulladéklerakó depónia I. és II. üteme 2006. december 31-én bezárt. A III. ütem területén és a IV. ütem egy részén (IV/1.) megépült a depóniaaljzat, a hulladékokkal feltöltés folyamatban van. A IV. ütem második részén (IV/2.) pedig folyamatban van a depóniaaljzat kiépítése. Az V. és VI. ütemek területe tartalékterület. o A tervezett depónia maximális magassága a környező terepszinttől: 25 m. o A hulladéklerakó I.-IV. ütemében 2006. december 31-ig lerakott hulladék mennyisége 1.386.986. m 3, azaz 2.189.614 tonna. A debreceni lerakóra beszállított, lerakott és kezelt nem veszélyes hulladékok mennyisége 2004-2008-ig. Év Lerakással történő Komposztálás (t/év) ártalmatlanítás (t/év) 2004 200.986-2005 229.617 23.462 2006 228.127 23.035 108

Év Lerakással történő Komposztálás (t/év) ártalmatlanítás (t/év) 2007 227.299 20.452 2008 209.761 19.145 IX/2.2 Szelektív hulladékgyűjtés Debrecenben a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, az A.K.S.D. Kft., valamint az ÖKO Pannon Kht. együttműködésében valósul meg a szelektív hulladékgyűjtési rendszer üzemeltetése. A szelektív hulladékgyűjtéssel a hasznosítható anyagok nem kerülnek a lerakóra, így nem terhelik környezetünket, egyben a kisebb lerakóba kerülő hulladékmennyiség miatt megnő a hulladéklerakó élettartama. A szelektíven gyűjtött hulladék megfelelő előkészítés után másodnyersanyagként felhasználható, így segít az elsődleges nyersanyagok megkímélésében, valamint energiatakarékosságot is eredményez. A térségben 2002-ben kezdődött a szelektív szigetes hulladékgyűjtést. A gyűjtőedényekben eddig papírt, üveget és PET palackot gyűjtöttek, de 2006. májusától néhány intézményben és iskolában már italos kartonok és alumínium dobozok elhelyezésére is lehetőség van. A statisztikai adatok alapján, ezzel a módszerrel begyűjthető mennyiség lakosonként ~9 kg/év. A gyűjtő szigetek kialakításánál logisztikai és jogszabályi feltételeknek kell megfelelni, ami az újabb sziget kialakításának lehetőségét jelentősen korlátozza. Számolni kell az illegális lerakásokkal, így azok költségeivel. Összegezve: sűrűn lakott (bérházas) városrészek ideális (költséghatékony) gyűjtési módja, szükséges a lakosságot környezettudatosabbá nevelni (nincs közvetlenül érdekelve), reálisan a mennyiségben néhány %-os növekedést lehet elvárni. Zsákos begyűjtés Kísérleti jelleggel (tapasztalat szerzés céljából) Józsa városrészen 2009. április 1-jétől került bevezetésre. Jelenleg másfél hónap - eddig kedvező - tapasztalatával rendelkezünk. Amennyiben az eddigi tendencia folytatódik a lakosonként begyűjtött mennyiség 11 kg/év körül várható. Összegezve: családi házas övezetek gyűjtési módja, a lakosság érdekelt - bizonyos mértékben - a visszagyűjtésben, reálisan 10-20 % közötti begyűjtött mennyiség növekedés várható, ezt a gyűjtési módot javasolt kiterjeszteni. A kihelyezett gyűjtőszigetek száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt időszakban: Év Gyűjtőszigetek száma 2004. évben 118 db 2005. évben 130 db 2006. évben 122 db + 57 db 1100 l-es gyűjtőedény 2007. évben 132 db + 63 db 1100 l-es gyűjtőedény 2008. évben 132 db + 70 db 1100 l-es gyűjtőedény 2009. évben 202 db 109

Anyagtípusok a szelektív hulladékgyűjtési rendszerben PAPÍR Gyűjtése: kék konténerben Bedobható minden olyan hulladék, ami elsősorban papír alapanyagból készült. A konténerben kartondobozokat, hullámpapírt, színes vagy fekete-fehér újságpapírokat, könyveket, prospektusokat gyűjtenek. Fontos hogy a papírok között ne legyen műanyagborító, fém vagy indigó. Minél kisebbre hajtogatjuk a tiszta kartonokat, annál több fér el a konténerben. Hasznosítás A hulladékpapírból előállított papír gyártásához sokkal kevesebb energiára van szükség, mint a fából vagy rongyból készülőhöz. Az újrahasznosítás alapfeltétele, hogy a hulladékpapír ne legyen szennyezett és fóliázott, esetleg kevert anyagú, laminált vagy felületkezelt papírok ne kerüljenek a papírhulladék közé. A begyűjtött papírhulladékot elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír) válogatják szét. A használt papírból jó minőségű hajtogatott kartondobozok, konyhai papír törlőkendők, írólapok, füzetek stb. készülnek. MŰANYAG Gyűjtése: sárga konténerben Ebbe a konténerbe dobjuk a műanyag ásványvizes és üdítős palackokat. A palackról csavarjuk le a kupakot, TAPOSSUK LAPOSRA, és így tegyük a gyűjtőedénybe a kupakkal együtt. Szintén ide tudják elhelyezni a szükségtelenné vált reklámszatyrokat. Hasznosítás A begyűjtött műanyag csomagolóanyagokat a válogatóban színenként válogatják szét, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd a műanyag darabkákat vegyszerek felhasználásával megtisztítják a szennyeződésektől. A megtisztított műanyagdarabkákat ezután granulálják. Az így nyert félkész terméket többek között PET-palackok, műanyag kerti székek, virágládák és csövek előállításához használják fel újra. Azokat a műanyagokat, melyek már nem használhatók új műanyag előállítására, elégetik, az égetéssel hőenergiát nyernek, ami pl. fűtési célra hasznosítható. ITALOS DOBOZ 2006. júliusától a SÁRGA SZÍNÛ KONTÉNERBEN gyűjtik. (Ennek oka az, hogy ezen konténerek tartalmát minden esetben átválogatják.) A kisebb helyigény miatt nagyon fontos, hogy ezeket is LAPOSRA TAPOSVA helyezzék a konténerbe. Ezek a gyümölcslevek és tartós tejek csomagolására használt anyagok a társított csomagolók csoportjába tartoznak. Korábban nem volt megfelelő módon megoldott az újrahasznosításuk, 110

mára azonban az anyagok szétválasztásával újra papír készíthető belőle. Egy másik lehetséges megoldás, az ún. tektán táblák készítése, ami a farostlemezhez hasonló anyag, bútorlapként, vagy falak szigetelésére használható. ALUMÍNIUM ITALDOBOZ 2006 májusában indult el az alumínium italdobozok begyűjtése, elsősorban tanintézményekben, bolthálózatokban és szórakozóhelyeken. Ezen hulladékok magas ára miatt korábban nem volt megoldott a szelektív szigeteken való gyűjtés. Jelenleg a sárga gyűjtőkonténerekbe tudják elhelyezni. Annak érdekében, hogy könnyebben legyenek szállíthatóak, ezeket a hulladékokat is TAPOSSÁK LAPOSRA! Hasznosítás Az alumínium anyagában könnyen újrahasznosítható fém. A szelektíven gyűjtött dobozok beolvasztásával készülő termék 95 %-os energia-megtakarítás mellett állítható elő. Ennek köszönhetően a világ alumínium felhasználásnak harmadát újra hasznosított fémalapanyag biztosítja. A begyűjtött fém csomagolóanyagokat a válogatóban egy mágnes segítségével fajtánként szétválogatják, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat a hasznosítás helyére történő szállítás után aprítják. A fémtömböket kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. A rudakat a felhasználás helyén hengerelik, ezáltal a feldolgozóipar számára lehetővé válik, hogy újabb különböző késztermékeket készítsenek belőle a csomagolóipar részére. ÜVEG Gyűjtése: Zöld konténerben Ide mindenféle tiszta, kiöblített, ép vagy törött, színes (zöld, barna, sárga) és fehér üvegpalackokat lehet bedobni. Fontos, hogy a zárókupakokat távolítsuk el az üvegről és azokat egyelőre a többi, vegyesen gyűjtött hulladékok közé dobják. Hasznosítás A gyűjtőedényekben színük szerint (fehér és színes) külön gyűjtött üveget tisztítás után darabokra aprítják, zúzzák. Ezt követően a válogatóban mágnes segítségével eltávolítják belőle a fémdarabokat, majd az egyes színeket elkülönítik egymástól. Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik, azaz újra termékeket készítenek belőle a csomagolóipar számára. A gyűjtőszigetekről a szelektíven gyűjtött lakossági-, intézményi- és ipari hulladékok a válogatóműbe kerülnek. A válogatóműben történik a hulladékok válogatása és bálázása, mintegy 20.000 t/év kapacitással. 111

A válogatóműbe bevihető és kezelhető hulladékok megnevezése és EWC kódja: EWC kód Megnevezés 15 01 01 Papír és karton csomagolási hulladék 15 01 02 Műanyag csomagolási hulladékok 15 01 04 Fém csomagolási hulladék 15 01 05 Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok 15 01 07 Üveg csomagolási hulladékok 20 01 01 Papír és karton 20 01 02 Üveg 20 01 39 Műanyagok 20 01 40 Fémek A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése nagy előrelépést jelent a város hulladékgazdálkodása terén. A gyűjtőszigetek kihelyezése nemcsak a fent említett célokat szolgálja, hanem hatással van a lakosság környezettudatos gondolkodására is. A növekvő begyűjtött másodnyersanyag mennyisége azt mutatja, hogy az emberek szívesen igénybe veszik a gyűjtőszigeteket, amennyiben lakásuktól, munkahelyüktől viszonylag kis távolságra és megfelelő számú edényzet áll rendelkezésre. A Tócóskert tér 1. szám alatt kísérleti jelleggel már használatban lévő szelektív hulladékledobó példáján 1 éve a Kishegyesi út 40. számhoz került kialakításra 3 db tartályt. Az 1 év alatt a műanyagost heti rendszerességgel, a papirost néhányszor, az üvegest egyszer sem ürítették. A Tócóskert tér 1. szám alatt csak műanyag (PET) gyűjtés volt. A gyűjtőszigetek fenntartása azonban sokszor nehézségekbe ütközik, ilyen pl. hogy a szigeteket rendszeresen megrongálják, felgyújtják. 2006. évben 8 db hulladékgyűjtő sziget égett le. Ekkor a megrongálódott edényzetet pótolni kell, az új hulladékgyűjtők beszerzéséig azonban az adott területen nem megoldott a szelektív gyűjtés. A közterületeken kihelyezett hulladékgyűjtők, padok stb. mennyiségének változása 2005-től. Debrecen területén elhelyezett pad és hulladékgyűjtő mennyisége (db) 2006. év 2007. év 2008. év Pad 43 1 3 Hulladékgyűjtő edény 166 247 72 Összesen: 209 248 75 A hulladékok kezelése a Regionális Hulladékkezelő Telepen történik. A szerves hulladékok nagy részét ipari komposzt előállításához használjuk, melyet a depó takarására alkalmazunk. 112

A Közterület-fenntartás által beszállított hulladék mennyiségei: EWC 2005 2006 2007 2008 kód Megnevezés Mennyiség (kg) 200301 ipari szemét 520 200 280-170101 törmelék, beton 37 800 220 7 560 22 300 170504 föld 56 900 150 800 35 360 275 080 kevert építkezési bontási 170904 hulladék 134 760 65 020 - - 200139 műanyag 500 - - - 200201 fanyesedék biológiailag lebomló 263 280 - - - 200303 úttisztításból származó hulladék 9 440-4 620 3 000 lomtalanításból származó 200307 hulladék 2 960 - - - 200201 karácsonyi fenyőfa 8 840 33 420 960 1 220 200301 kommunális hulladék 575 840 542 120 616 762 838 860 200303 közterület/buszvárók 191 760 258 020 127 040 120 050 200201 falevél, fű komposzt 635 500 1 608 880 987 780 2 557 940 200201 fanyesedék komposztáló 1 150 000 407 980 274 580 321 080 170904 7 900 - - - 170107 szennyezett törmelék - 13 000 4 360 440 170107 beton, tégla, cserép - 7 640 26 020 107 400 200301 fanyesedék, szennyezett - 285 240 348 520 107 000 200301 szelektív sziget - 280 1 420 700 150107 üveg - - 1 700 - összesen: 3 076 000 3 372 820 2 436 962 4 355 070 A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján beküldött rendszeres adatszolgáltatások Debrecenre vonatkozó összesített adatai. Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir/ 1. Telephely típusonként: Telephely típusonként az összes keletkezett nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 29 836 714 23 462 180 23 776 058 32 532 196 begyűjtő/ártalmatlanító 222 907 173 439 445 388 925 előkezelő/begyűjtő 17 881 461 41 984 072 9 758 525 28 165 338 termelő 131 530 246 166 825 322 122 379 357 118 967 968 termelő/ártalmatlanító 0 0 837 559 20 353 714 termelő/előkezelő 11 286 537 15 731 063 15720 8 117 végösszeg 190 757 865 248 176 076 156 767 664 200 416 258 113

Telephely típusonként az összes begyűjtött nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 34 540 4 029 467 6 105 390 10 206 902 begyűjtő/ártalmatlanító 30 297 7 791 998 13 290 503 8 697 008 előkezelő/begyűjtő 196 199 186 240 551 115 213 759 557 223 918 578 termelő 12 805 599 7 958 876 611 684 721 990 540 termelő/ártalmatlanító 0 16 812 365 150 499 25 371 890 termelő/előkezelő 452 341 0 9132255 3 319 160 végösszeg 209 521 963 277 143 821 854 122 925 272 504 078 Telephely típusonként az előkezelt nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 0 3 752 051 6 035 320 12 090 135 begyűjtő/ártalmatlanító 0 90 568 442 167 771 529 előkezelő/begyűjtő 28 073 846 51 115 668 17 720 775 37 954 959 termelő 10 406 136 8 229 721 596 003 357 905 000 termelő/ártalmatlanító 0 15 662 828 150 498 19 618 077 termelő/előkezelő 331 497 0 0 3 319 160 végösszeg 38 811 479 78 850 836 620 352 117 74 658 860 Telephely típusonként a hasznosított nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 29 795 158 23 462 180 35 755 338 33 615 660 begyűjtő/ártalmatlanító 1 214 965-2 097 944 2 060 603 előkezelő/begyűjtő - - - - termelő - - 390 710 270 510 termelő/ártalmatlanító 0 173 754 1 412 379 1 945 179 termelő/előkezelő 2 540 - - - végösszeg 31 012 663 23 635 934 39 656 371 37 891 952 Telephely típusonként az ártalmatlanított nem veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 223 199 430 229 616 482 228 127 523 227 299 042 begyűjtő/ártalmatlanító 28 027 53 649 - - előkezelő/begyűjtő - - 0 0 termelő - - 5 061 647 531 518 510 termelő/ártalmatlanító 0 - - - termelő/előkezelő 0 0 - - végösszeg 223 227 457 229 670 131 233 189 170 758 817 552 114

2. Keletkezett nem veszélyes hulladékok nemzetgazdasági ágak szerinti csoportosítása Nemzetgazdasági ág 2004 2005 2006 2007 kg/év A-Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 3 258 971 3 487 195 3 672 047 3 125 968 B-Halgazdálkodás - - - - C-Bányászat 6 950 3 100 300 18 720 D-Feldolgozóipar 15 737 807 15 460 966 20 255 854 31 591 277 E-Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 643 823 3 687 015 2 789 057 4 537 522 F-Építőipar 78 701 523 32 794 756 29 196 311 46 696 367 G-Kereskedelem, javítás 3 185 875 111 021 358 4 439 602 2 113 652 H-Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 118 922 407 095 410 291 557 968 I-Szállítás, raktározás, posta, távközlés 762 765 750 893 707 715 2 384 891 J-Pénzügyi közvetítés 39 960 2 190 1 080 900 K-Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 6 299 782 5 700 985 5 669 127 5 013 963 L-Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 2 473 159 180 140 990 148 531 M-Oktatás 3 460 76 515 67 490 2 043 N-Egészségügyi, szociális ellátás 194 289 201 878 65 498 87 895 O-Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 39 395 692 34 318 784 44 871 535 43 270 811 Végösszeg 150 352 292 208 071 910 112 286 897 139 550 508 3. Hulladék főcsoportonkénti csoportosítás Hulladék főcsoportonként az összes keletkezett hulladék mennyisége: 2004 2005 2006 2007 Hulladék főcsoport kg/év 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 16 130 29 560 29 560 2 613 600 14 364 637 15 690 806 18 933 423 30 172 038 115

Hulladék főcsoport 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 72 050 2 772 742 2 486 419 2 636 573 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 7 502 26 390 8 700 0 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 0 40 25 0 0 0 0 0 7 120 10440 9 300 8 100 1 027 3088 14 826 3 639 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 3 793 47 637 40 541 42 480 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 0 3 960 0 11 740 60 0 0 0 5 339 531 3 158 687 3 360 628 2 889 011 0 0 0 0 0 0 0 0 3 384 400 5 171 132 3 354 494 3 528 428 5 308 157 4 282 154 5 037 043 4 832 086 81 259 806 142 973 945 35 732 303 55 106 979 116

Hulladék főcsoport 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 2004 2005 2006 2007 kg/év 9 641 9 084 8 941 43 235 69 035 246 61 798 659 74 011 159 79 934 904 11 948 765 12 197 752 13 740 302 18 593 445 Végösszeg 190 757 865 248 176 076 156 767 664 200 416 258 Hulladék főcsoportonként a begyűjtött hulladék mennyisége: Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 0 0 0 870 164 22 329 641 19 079 260 22 489 525 0 1320344 482 076 0 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 88 800 29 540 199 322 165 125 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok 0 2 200 4 460 40 0 0 78 0 31 980 95 895 365 877 335 574 0 17 421 15 881 31 696 117

Hulladék főcsoport 2004 2005 2006 2007 kg/év 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 2 323 5 457 1 033 383 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 1 580 12 980 1 698 7 0 0 0 0 4 211 291 4 063 845 4 838 056 6 681 473 0 0 0 0 0 0 0 0 17 414 265 14 898 060 20 281 875 24 382 192 2 583 126 2 620 782 4 678 622 6 321 383 56 507 489 87663345 83 724 761 82 342 311 0 5 964 929 5 795 31 004 820 19 678 500 24 501 978 1 072 430 96 806 125 124 399 847 695 947 019 128 676 144 Végösszeg 209 521 963 277 143 821 854 122 925 272 504 078 118

Hulladék főcsoportonként az előkezelt hulladék mennyisége: Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 0 0 0 17 554 20 735 010 14 877 931 19 714 228 0 1 319 664 482 076 0 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 0 0 190 557 160 642 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 94 773 218 471 0 0 0 0 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 0 0 0 0 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 0 0 0 0 0 0 0 0 2 980 430 2 851 134 1 799 799 9 913 0 0 0 0 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 0 0 0 0 119

Hulladék főcsoport 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 2004 2005 2006 2007 kg/év 13 456 112 11 593 622 13 459 403 19 184 295 0 362 670 566 187 2 328 472 7 842 848 34 198 647 22 182 089 21 447 526 0 0 0 0 1 272 400 447 500 1 114 600 905 000 13 242 135 7 342 589 565 584 702 10 690 313 Végösszeg 38 811 479 78 850 836 620 352 117 74 658 860 Hulladék főcsoportonként az ártalmatlanított hulladék mennyisége: 2004 2005 2006 2007 Hulladék főcsoport kg/év 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 0 2 849 440 3 974 640 4 316 220 955 485 1 596 151 6 145 433 4 023 897 7 040 23 220 4 380 0 388 208 527 363 366 324 100 965 120

Hulladék főcsoport 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 101 300 3 160 0 70 0 0 300 144 192 126 040 114 198 101 180 9 710 21 657 5 775 722 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 579 4 400 0 1325 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 47 260 82 980 92 260 0 0 460 0 0 3 830 5 823 6 024 348 0 0 0 0 0 0 0 0 3 467 995 3 149 623 295 137 8 860 3 551 500 2 829 495 17 960 22 882 94 930 860 100 007 840 92 444 852 88 488 080 10 400 11 123 8 155 57 834 121

Hulladék főcsoport 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 2004 2005 2006 2007 kg/év 33 926 550 27 844 707 26 232 256 30 940 718 85 783 778 90 488 509 103 478 616 630 754 221 Végösszeg 223 227 457 229 670 131 233 189 170 758 817 552 Hulladék főcsoportonként a hasznosított hulladék mennyisége: Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 0 0 0 0 79 380 70 860 124 160 0 524 140 250 400 136 800 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 0 0 0 0 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 0 0 0 0 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 0 0 0 0 122

Hulladék főcsoport 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 217 505 173 754 2 323 523 2 181 782 3 918 0 0 0 0 0 14 297 510 15 257 510 0 0 0 0 26 044 000 16 890 520 18 447 220 15 086 220 3 747 240 5 968 140 4 266 858 5 105 480 Végösszeg 31 012 663 23 635 934 39 656 371 37 891 952 123

IX/3. Veszélyes hulladékok kezelése Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok: 2004 2005 2006 2007 Hulladékolajok 130208* - Egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok 192 115 41 579 60 079 18 424 130205* - Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok 317 429 437 602 639 332 558 976 130204* - Ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok 3 819 2 860 2 300 3 760 130206* - Szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok 38 38 4 849 1 622 Összesen: 513 401 482 079 706 560 582 782 Akkumulátorok és szárazelemek 160606* - Elemekből és akkumulátorokból származó, elkülönítve gyűjtött elektrolit 0 10 610 11 500 51 630 160602* - Nikkel-kadmium elemek 5 783 756 1 131 841 160603* - Higanyt tartalmazó elemek 42 174 27 0 160601* - Ólomakkumulátorok 235 237 61 421 113 420 97 963 Összesen: 241 062 72 961 126 078 150 434 Elektromos és elektronikai hulladékok 200135* - Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól 3 948 10 762 41 517 14 959 Egészségügyi hulladékok 180103* - Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 990 374 901 462 759 933 705 194 180202* - Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 19 451 618 998 322 251 108 853 180108* - Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 1 011 1 293 906 491 180207* - Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 2 2 6 0 Összesen: 1 010 838 1 521 755 1 083 096 814 538 Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik 020108* - Veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok 3 369 1 961 1 300 0 Azbeszt 170601* - Azbeszttartalmú szigetelőanyagok 9 795 1 572 8 183 62 061304* - Azbeszt feldolgozásának hulladéka 2 82 60 0 Összesen: 9 797 1 654 8 243 62 124

Hulladékolajok A kialakult gyakorlatnak megfelelően a szakszervizek valamely országos gyűjtőhálózat megbízásából a gépjármű olajcserék alkalmával a fáradt olajokat a gépjármű tulajdonostól átveszik. A hulladékolajokra vonatkozó adatszolgáltatási rendszer nem teszi lehetővé a lakosságnál, illetve az önkormányzati szervezeteknél keletkező, engedéllyel rendelkező hulladékkezelők részére átadott fáradt olajok mennyiségének nyomonkövethetőségét. A nem szakszervizben végzett olajcserék során keletkező fáradt olajat a lakosság a Hajdukomm Kft. állandó gyűjtőhelyén és időszakosan üzemelő mobil gyűjtőpontjain adhatja le. A hulladékolajok visszagyűjtése és kezelése során a veszélyes hulladékokra vonatkozó általános érvényű jogszabályokon kívül a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól szóló 4/2001. (II.23.) KöM rendelet előírásait is figyelembe kell venni. Akkumulátorok és szárazelemek Az akkumulátor és szárazelem hulladékok visszagyűjtésének és kezelésének rendszerét érdemes egymástól különválasztani. Az akkumulátor hulladékok döntő többségét a hasznosítható, értékesíthető savas-ólomakkumulátorok jelentik, mely értékesíthetőség következtében ezek visszagyűjtése országos hálózaton keresztül a gyakorlatban többnyire megoldott. A kisebb méretű Ni-Cd akkumulátorok és szárazelem hulladékok jelentős ártalmatlanítási költsége következtében azonban a begyűjtő hálozatok piaci alapon nem szerveződtek. Ezen hulladék gyűjtését Debrecenben néhány bevásárlóközponton végzi. Az akkumulátorok és szárazelemek begyűjtésének tervezésekor figyelembe kell venni az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól szóló 21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendeletben foglaltak megvalósulását is. Elektromos és elektronikai hulladékok A lakosság elektromos és elektronikai hulladékainak gyűjtése Debrecenben néhány bevásárlóközpontban, valamint az A.K.S.D. Kft István úti hulladékgyűjtő udvarába történik. A 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 3. (1) bekezdése szerint: A gyártó köteles a) az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot, b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot, c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot visszavenni (visszavételi kötelezettség). Ezáltal a szerveződő begyűjtő hálózatokon keresztül a visszagyűjtésre kerülő hulladékok mennyisége jelentősen nőtt. 2005 októberében a városban elkezdődött az elektronikai hulladékok gyűjtése. Az A.K.S.D. Kft. 2006. november 20-án nyitotta meg elektronikai bontó üzemét, ahol a lakosságtól, gazdasági társaságoktól, közületektől begyűjtött elektronikai hulladékot előkezelik. A hűtőgépeket, képcsöves hulladékokat (monitorok, TV-k) bontás/előkezelés nélkül azonnal feldolgozókhoz továbbítják. A telephelyen főleg háztartási, informatikai és szórakoztató - elektronikai hulladékokat bontanak, melyekből a hasznosítható részeket hasznosítóknak adják át, a veszélyes hulladékok égetőkbe, lerakókba kerülnek, azok a frakciók pedig, amelyek tovább már nem hasznosíthatók, és nem tartalmaznak veszélyes összetevőket deponálásra kerülnek. A társaság célja a beérkező elektronikai hulladékokból minél több hasznosítható frakció kinyerése, így a környezet terhelésének csökkentése. 125

Egészségügyi hulladékok Alapvetően a lakosságnál keletkező lejárt szavatosságú gyógyszerek és gyógyszercsomagoló anyagok tartoznak ebbe a csoportba. Mivel ezen hulladékra országos szintű gyűjtőhálózat nem üzemel, ezért a fennmaradó mennyiség nagy része valószínűleg a települési szilárd hulladékkal együtt kerül elszállításra. 2005. decemberétől egy egészségügyi miniszteri rendelet értelmében a gyógyszertárak kötelesek visszavenni a lakosságtól a háztartásokban maradt, fel nem használt, lejárt szavatosságú gyógyszereket. A patikaszerek visszavétele kiterjed a gyártókra, illetve a nagykereskedő cégekre is, amelyeknek biztosítania kell a megfelelő gyűjtőedények kihelyezését a gyűjtőpontokra, a szállítás megszervezését és a hulladék elégetését is. A maradványgyógyszerek - amelyek veszélyes hulladéknak számítanak - begyűjtése, szállítása és megsemmisítése uniós kötelezettség. Az egészségügyi intézményekben keletkező egészségügyi veszélyes hulladékok gyűjtését és kezelését intézményenként saját hatáskörben, az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet alapján kell megoldani. Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó gazdálkodó szervezeteknek a növényvédő-szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet szabályait kell betartani. 2006. júliusa óta a lakosság rendelkezésére áll az István út 136. szám alatt üzemelő Lakossági Hulladékgyűjtő Udvar, ahol a lakosság díjmentesen leadhatja az alábbi veszélyes hulladékokat, maximum 100 kg/alkalom mennyiségben. A Lakossági Hulladékgyűjtő Udvarban leadható veszélyes hulladékok: EWC kód Megnevezés 02 01 08* Veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok 08 01 11* Szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk hulladékok 08 03 17* Veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékká vált toner 08 04 09* Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai 16 01 14* Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok 16 02 13* Veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől 16 06 01* Ólomakkumulátorok 16 06 02* Nikkel kadmium elemek 20 01 13* Oldószerek 20 01 19* Növényvédő szerek 20 01 21* Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 20 01 26* Olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től 20 01 31* Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 20 01 33* Elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 02 02 vagy 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók 20 01 35* Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 126

A közszolgáltató a Lakossági Hulladékgyűjtő Udvarban történő veszélyes hulladék begyűjtése mellett, központi telephelyén begyűjti a lakossági, az intézményi, valamint a gazdálkodó szervezeteknél keletkező veszélyes és nem veszélyes elektronikai hulladékokat, a használt vagy kiselejtezett akkumulátorokat és fénycsöveket. További fejlesztési céljok között szerepel az átvehető veszélyes hulladékok körének bővítése és a barna hulladék bevezetése is. A 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet alapján beküldött rendszeres adatszolgáltatások Debrecenre vonatkozó összesített adatai. Forrás: http://okir.kvvm.hu/hir/ 4. Debrecen városban az összes veszélyes hulladékmennyiségek idősora Keletkezett Begyűjtött Előkezelt Hasznosított Ártalmatlanított Év mennyiség (kg) 2004 39 704 643 63 610 162 50 180 050 4 221 051 20 683 377 2005 31 955 408 23 803 569 22 586 676 13 709 649 2 807 268 2006 41 754 416 25 043 026 23 060 382 3 964 856 4 915 732 2007 38 613 286 19 942 833 17 791 858 107 718 10 974 976 Összesen: 152 027 753 132 399 590 113 618 966 22 003 274 39 381 353 5. Telephely típusonként: Telephely típusonként az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 354 3 000 2 726 2 266 begyűjtő/ártalmatlanító 437 902 68 351 1 345 előkezelő/begyűjtő 637 392 4 254 490 2 059 338 234 553 termelő 36 519 600 27 690 072 36 440 000 35 052 128 termelő/ártalmatlanító 0 7 778 16 252 3 322 944 termelő/előkezelő 2 109 395 0 3 235 749 50 végösszeg 39 704 643 31 955 408 41 754 416 38 613 286 Telephely típusonként az összes begyűjtött veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 0 136 606 512 186 549 315 begyűjtő/ártalmatlanító 2 050 742 2 177 827 0 19 661 előkezelő/begyűjtő 214 638 18 977 632 14 557 667 11 966 163 termelő 0 0 2 083 746 1 510 949 termelő/ártalmatlanító 1 180 683 2 381 182 6 441 244 299 531 termelő/előkezelő 60 164 099 130 322 1448183 5 597 214 végösszeg 63 610 162 23 803 569 25 043 026 19 942 833 127

Telephely típusonként az előkezelt veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 0 74 677 344 630 513 827 begyűjtő/ártalmatlanító 2 206 645 1 675 253 0 11 018 előkezelő/begyűjtő 70 778 18 715 660 14 317 295 11 307 197 termelő 0 0 228 685 12 600 termelő/ártalmatlanító 1 047 392 2 041 408 6 759 087 350 002 termelő/előkezelő 46 855 235 79 678 1410685 5 597 214 végösszeg 50 180 050 22 586 676 23 060 382 17 791 858 Telephely típusonként a hasznosított veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 2 372 054 12 284 000 3 950 192 97 106 begyűjtő/ártalmatlanító 60-0 0 előkezelő/begyűjtő - - - - termelő - - 8 982 6 650 termelő/ártalmatlanító 1 848 937 1 425 649 5 682 3 962 termelő/előkezelő 0 - - - végösszeg 4 221 051 13 709 649 3 964 856 107 718 Telephely típusonként az ártalmatlanított veszélyes hulladék mennyisége: kg/év 2004 2005 2006 2007 ártalmatlanító/hasznosító 10 867 909 1 124 545 2 710 450 6 520 600 begyűjtő/ártalmatlanító 1 180 201 1 096 644 - - előkezelő/begyűjtő - - 762500 3517070 termelő - - 1 442 782 937 306 termelő/ártalmatlanító 6 482 400 - - - termelő/előkezelő 2 152 867 586 079 - - végösszeg 20 683 377 2 807 268 4 915 732 10 974 976 6. Keletkezett veszélyes hulladékok nemzetgazdasági ágak szerinti csoportosítása Nemzetgazdasági ág 2004 2005 2006 2007 kg/év A-Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 349 496 260 417 143 637 94 226 B-Halgazdálkodás - 4 575 0 0 C-Bányászat 4 397 104 210 1 281 D-Feldolgozóipar 30 996 591 24 877 172 30 378 693 30 857 805 E-Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1 423 845 78 854 887 488 164 925 128

Nemzetgazdasági ág 2004 2005 2006 2007 kg/év F-Építőipar 14 723 27 335 265 623 1 998 893 G-Kereskedelem, javítás 1 116 548 997 392 983 480 807 287 H-Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 1 274 3 005 3 609 4 004 I-Szállítás, raktározás, posta, távközlés 102 818 99 268 1 963 030 153 247 J-Pénzügyi közvetítés 0 0 613 290 K-Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 32 184 29 793 15 304 13 115 L-Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 109 1 843 10 502 6 369 M-Oktatás 14 710 13 002 14 844 9 025 N-Egészségügyi, szociális ellátás 1 055 438 946 833 877 473 734 663 O-Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3 924 843 2 853 226 709 932 63 317 Végösszeg 39 036 976 30 192 819 36 254 438 34 908 447 7. Hulladék főcsoportonkénti csoportosítás Hulladék főcsoportonként az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyisége: Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 0 0 0 6 984 272 1 961 1 300 0 79 625 2 484 2 564 479 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 910 1 072 1 010 1 002 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 69 706 6 787 79 724 49 946 16 465 37 578 42 161 152 992 129

Hulladék főcsoport 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 19 804 256 18 044 432 24 323 514 23 984 558 86 041 64 375 297 366 81 411 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 26 962 42 018 40 116 35 287 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 5 758 9 027 10 060 9 799 117 499 32 095 139 645 82 173 3 791 929 4 948 645 5 963 938 7 018 596 2 164 236 1 470 318 2 063 790 1 561 800 667 146 660 356 683 547 720 466 529 946 629 124 787 416 900 577 593 077 842 692 823 434 631 775 1 957 924 1 816 459 3 668 616 2 184 853 1 046 767 1 530 273 1 087 974 815 812 1 720 871 1 765 629 1 001 819 323 319 130

Hulladék főcsoport 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 2004 2005 2006 2007 kg/év 41 253 50 083 736 422 58 441 Végösszeg 39 704 643 31 955 408 41 754 416 38 613 286 Hulladék főcsoportonként a begyűjtött veszélyes hulladék mennyisége: Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 0 0 40 29 219 047 6 108 3 946 3 212 82 203 4 375 4 190 2 756 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 0 276 534 0 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 250 873 69 537 174 994 63 542 3 039 19 624 11 313 168 390 37 105 74 696 88 524 46 839 128 200 156 706 369 143 135 174 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 19 686 20 451 19 011 15 500 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 0 0 1 783 1 132 5 633 76 746 37 579 15 612 131

Hulladék főcsoport 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 2004 2005 2006 2007 kg/év 878 011 1 435 216 3 492 438 4 303 818 694 720 694 772 1 555 548 1 005 979 12 887 23 174 51 420 30 868 277 305 436 790 625 867 540 202 984 491 1 502 661 2 806 800 3 039 138 69 233 369 562 1 403 619 259 700 30 920 562 18 818 003 14 292 205 10 199 696 610 63 224 21 580 27 074 26 557 31 648 82 532 84 161 Végösszeg 63 610 162 23 803 569 25 043 026 19 942 833 132

Hulladék főcsoportonként az előkezelt veszélyes hulladék mennyisége: Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 0 0 0 15 514 525 0 675 0 0 0 1 397 30 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 0 0 0 0 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 298 693 201 370 166 058 52 832 0 0 5 987 72 973 0 0 530 0 173 958 191 320 349 300 9 080 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 0 0 9 349 471 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 0 0 0 0 0 0 32 580 4 375 429 876 1 095 954 2 936 075 3 734 638 1 556 715 1 117 605 1 404 192 793 377 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 0 0 14 036 5 265 133

Hulladék főcsoport 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 2004 2005 2006 2007 kg/év 54 620 104 800 240 117 107 709 761 215 1 170 388 2 457 585 2 799 012 106 028 3 799 1 197 682 144 860 31 276 790 18 701 440 14 185 834 10 020 772 0 0 9 820 10 760 7 630 0 49 165 35 704 Végösszeg 50 180 050 22 586 676 23 060 382 17 791 858 Hulladék főcsoportonként az ártalmatlanított veszélyes hulladék mennyisége: Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 0 0 0 291 828 2 107 18 3 100 786 0 940 7 914 162 217 275 0 134

Hulladék főcsoport 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 719 835 4 850 29 780 1 280 931 2 990 43 0 2 987 160 49 321 2 905 683 6 203 216 150 377 81 232 34 364 29 148 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 0 0 0 0 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 6 482 400 0 0 0 2 812 52 7 203 2 950 3 495 016 1 717 467 214 787 396 288 1 073 828 4 639 123 676 137 732 4 319 6 130 283 0 937 804 56 270 81 539 55 936 461 097 13 667 31 288 9 191 2 786 228 198 288 580 722 3 577 290 520 800 584 839 584 754 491 291 135

Hulladék főcsoport 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 2004 2005 2006 2007 kg/év 657 545 81 900 314 726 60 390 10 449 3 299 5 651 2 347 Végösszeg 20 683 377 2 807 268 4 915 732 10 974 976 Hulladék főcsoportonként a hasznosított veszélyes hulladék mennyisége: Hulladék főcsoport 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 - Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 0 0 0 0 0 0 0 31 920 37 080 10 680 0 04 - Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 0 0 0 0 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 06 - Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok 07 - Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok 08 - Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 75 467 991 434 563 540 0 0 0 0 0 925 920 3 978 440 1 529 260 0 60 0 1 453 0 09 - Fényképészeti ipar hulladékai 0 0 0 0 10 - Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok 0 0 0 0 136

Hulladék főcsoport 11 - Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok 17 - Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) 18 - Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is 2004 2005 2006 2007 kg/év 0 40 0 0 375 760 987 139 292 140 0 1 316 250 1 519 111 455 000 0 0 0 7 529 6 650 92 600 1 269 430 362 760 0 713 354 1 404 815 179 074 101 068 496 040 2 505 080 189 880 0 0 0 0 0 192 360 1 012 780 372 060 0 1 320 4 300 1 480 0 Végösszeg 4 221 051 13 709 649 3 964 856 107 718 137

Települési folyékony hulladék gyűjtése A települési folyékony hulladék gyűjtését és szállítását a Debreceni Vízmű Zrt., mint közszolgáltató, valamint a vele szerződésben álló hulladékkezelő/szállító cégek végzik. A városból és a környékbeli településekről beérkező - átlagosan 45.000 m 3 /nap mennyiségű szennyvizet a város dél-nyugati részén lévő Szennyvíztisztító Üzem fogadja. A szennyvíz körülbelül egy napot tartózkodik az Üzemben, ez alatt két lépcsős tisztítási folyamat zajlik, majd az Európai Unió előírásainak is megfelelő minőségben a Debrecen mellett húzódó Tócópatakba kerül. A szennyvízből ki-nyert szennyvíziszap korszerű technológiával kerül hasznosításra. A települési folyékony hulladék kezelésével, gyűjtésével, elvezetésével és tisztításával részletesen a program IV/7. pontja foglalkozik. A hulladékok begyűjtése, szállítása, kezelése csak a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető tevékenység. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai alapján a városban 43 db hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet működik. Ezen gazdálkodó szervezetek végzik a városban és a környező településeken keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok megfelelő begyűjtését, és gondoskodnak arról, hogy ezen hulladékok a megfelelő kezelőkhöz eljussanak. Debreceni székhelyű, érvényes engedéllyel rendelkező hulladék begyűjtők, szállítók, és kezelők: Forrás: http://okir.kvvm.hu/kezelo/ 1. A.K.S.D. Kft. 4031 Debrecen, István út 136. 2. Agromill Kft. 4002 Debrecen, Gáspár Gy. kert 8/B. 3. Antal És Antal Kft. 4030 Debrecen, Monostorpályi út 9-11 4. Autoszet-93 Kft. 4031 Debrecen, Derék utca 34. 1. em.3. 5. B And K Bt. 4031 Debrecen, Kishegyesi út 63/A. 6. Barker-Ferr Kft. 4030 Debrecen, Gizella u. 19. 7. Bazár Parking 2000 Kft. 4033 Debrecen, Veres Péter u. 99/C. 8. Bio-Ház Trade Kft. 4026 Debrecen, Mester utca 1. 9. Bl Trans És Tüzép Kft. 4030 Debrecen, Bajnok utca 25. 10. Borbély Pál 4024 Debrecen, Nap utca 14. 11. Burainé Nagy Ibolya Marianna 4033 Debrecen, Mozdony utca 9. 12. Charlie-95 Kft. 4030 Debrecen, Gázvezeték u 14/B. 13. Colas-Debrecen Zrt. 4025 Debrecen, Barna utca 15. 14. D-Profil Kft. 4031 Debrecen, Kishatár u. 30. 15. Defém-2000 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 10. 16. Dir-Ker Kft. 4030 Debrecen, Monostorpályi u. 5. 17. Door-1001 Kft. 4002 Debrecen, Termő u 9. 18. Éltex Kft. 4032 Debrecen, Poroszlay út 89. 1. em.7. 19. Enviszam Kft. 4026 Debrecen, Csokonai utca 14. 20. Fuvker Bt. 4028 Debrecen, Zrinyi u 31. 21. Gábor Napárnyékolo Kft. 4031 Debrecen, Ragoda dűlő 3. 138

22. Hajdukomm Kft. 4031 Debrecen, Határ u 1022. 23. Intercoop Kovács Kft. 4033 Debrecen, Budai Nagy Antal u. 177. 24. Kovács János 4031 Debrecen, Krónikás utca 7. 1. em. 4. 25. Kozlo-Plast Kft. 4029 Debrecen, Zoltay Lajos u 17. 26. Kristály-99 Kft 4025 Debrecen, Petőfi Tér 7. 27. Loós És Társa Kft. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 24. 1. em.3. 28. Mix Kft. 4030 Debrecen, Gizella u. 15. 29. Mt Recycling Bt. 4031 Debrecen, Házgyár u. 17. 30. Nagy István László 4031 Debrecen, Tas utca 3. 31. Nnk Kft. 4025 Debrecen, Iskola u 3. 32. P.M.R. Kft. 4031 Debrecen, István u. 136. 33. Pannon-Effekt Kft. 4031 Debrecen, Kishegyesi út 263. 34. Partium'70 Müanyagipari Rt. 4024 Debrecen, Simonyi út 14. 35. Radex-Man Kft. 4031 Debrecen, Szoboszlói út 30 fsz. 1. 36. Sofém Kft. 4033 Debrecen, Szabo Pál u 18. 37. Stabil-Car Kft. 4014 Debrecen, Daróczi Vilmos utca 18. 38. Techcon Kft. 4029 Debrecen, Faraktár u. 29/D. 1. em. 4-5. 39. Trans-Biogal Kft. 4032 Debrecen, Pallagi út 13. 40. Tranzit-1 Kft. 4034 Debrecen, Hétvezér út 21/F. 41. Turmix Bt. 4030 Debrecen, Diószegi út 3-5. 42. Virágos Tibor Imre 4026 Debrecen, Vendég utca 1. 43. ZÖLDCÉL Kft. 4005 Debrecen, Bajcsy-Zsilinszky utca 8. 139

A 10 legnagyobb hulladéktermelő listája: 1 termelő neve KEVIÉP Kft.-Kölcsey F. Művelődési Központ 2 A.K.S.D. Kft. - Regionális hulladéklerakó 3 Debreceni Vízmű Zrt. - szennyvíztisztító üzem 4 5 6 TEVA Gyógyszergyár Zrt. - telephely Plánum 97 Kft. 2004 2005 2006 2007 mennyiség (tonna) termelő neve mennyiség (tonna) 63 427 Gai Kft - telephely 107 267 29 791 27 252 Atev Zrt. - Gyár 13 383 Debreceni Vízmű Zrt. - szennyvíztisztító üzem TEVA Gyógyszergyár Zrt. - telephely 21 118 22 127 Sofém Kft. - telephely 15 663 A.K.S.D. Kft. - Regionális hulladéklerakó Sofém Kft. - telephely 10 305 Firebird Rt. - telephely 12 950 7 A.K.S.D. Kft. - Központi telephely üzemanyagtároló 8 9 FAG Magyarország Kft. - telephely KEVIÉP Kft.- Központi irodaház 8 193 Atev Zrt. - Gyár 12 275 7 530 5 857 A.K.S.D. Kft. - Elektronikai hulladékbontó csarnok A.K.S.D. Kft. - Központi telephely üzemanyagtároló 10 FAG Magyarország Kft. Debreceni Hús Zrt.- lep 3 992 - telephely termelő neve Debreceni Vízmű Zrt. - szennyvíztisztító üzem TEVA Gyógyszergyár Zrt. - telephely 140 mennyiség (tonna) 29 150 26 889 20 756 Sofém Kft. - telephely 19 863 A.K.S.D. Kft. - Regionális hulladéklerakó termelő neve A.K.S.D. Kft. - Regionális hulladéklerakó Debreceni Vízmű Zrt. - szennyvíztisztító üzem TEVA Gyógyszergyár Zrt. - telephely mennyiség (tonna) 32 534 27 230 27 143 15 668 Sofém Kft. - telephely 19 813 14 082 Atev Zrt. - Gyár 12 915 Atev Zrt. - Gyár 18 336 9 382 8 334 A.K.S.D. Kft. - Központi telephely üzemanyagtároló A.K.S.D. Kft. - Elektronikai hulladékbontó csarnok FAG Magyarország Kft. - telephely Elgoscar 2000 Kft. - Repülőtér 9 185 KEVIÉP Kft.- Központi irodaház 12 899 8 108 Arbo Zrt. - telephely 11 142 7 868 5 420 7 796 HunépRt.- telephely 4 167 Elgoscar 2000 Kft. - Repülőtér A.K.S.D. Kft. - Központi telephely üzemanyagtároló Debreceni Hús Zrt. - telep 7 905 7 100 6 704

A 10 legnagyobb hulladékkezelő listája: Plánum 97 Kft. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 kezelő neve A.K.S.D. Kft. - Regionális hulladéklerakó A.K.S.D. Kft. - Elektronikai hulladékbontó csarnok Terszol Szövetkezet - veszélyes hulladék lerakó 2004 2005 2006 2007 mennyiség (tonna) 184 403 80 707 New MGM Zrt. 2 908 Kristály-99 Kft. - veszélyes hulladék gyűjtőhely Agromill Kft. - hulladékkezelő telephely Hajdúkomm Kft. - telephely Debreceni Vízmű Zrt. - Szennyvíztisztító üzem MÁV Zrt. - gépész telephely Autóbontó Kft. - Autóbontó kezelő neve A.K.S.D. Kft. - Elektronikai hulladékbontó csarnok A.K.S.D. Kft. - Regionális hulladéklerakó mennyiség (tonna) 203 911 61 424 6 482 New MGM Zrt. 1 699 1 848 1 214 1 208 279 50 31 Kristály-99 Kft. - veszélyes hulladék gyűjtőhely Hajdúkomm Kft. - telephely Pannon-Effekt Kft. - csomagolóeszköz gyártó üzem MÁV Zrt. - gépész telephely Autóbontó Kft. - Autóbontó Stabil-Car Kft. - Autóbontó "Flivver 8" Bt. - Gépjárműjavító 1 425 1 150 173 kezelő neve A.K.S.D. Kft. - Elektronikai hulladékbontó csarnok A.K.S.D. Kft. - Regionális hulladéklerakó Betontörő Kft. - hulledékkezelő telep Debreceni Vízmű Zrt. - Szennyvíztisztító üzem Agromill Kft. - hulladékkezelő telephely Hajdúkomm Kft. - telephely mennyiség (tonna) 189 114 68 608 12 720 5 018 2 097 kezelő neve Debreceni Vízmű Zrt. - Szennyvíztisztító üzem A.K.S.D. Kft. - Regionális hulladéklerakó Betontörő Kft. - hulledékkezelő telep Kristály-99 Kft. - veszélyes hulladék gyűjtőhely Agromill Kft. - hulladékkezelő telephely mennyiség (tonna) 531 449 255 703 13 163 2 085 2 060 1 495 D-Profil Kft. - telep 1 824 Hajdúkomm Kft. - 11 D-Profil Kft. - telep 1 307 telephely A.K.S.D. Kft. - Központi Euroaszfalt Kft. - 9 762 telephely üzemanyagtároló Aszfaltkeverő üzem Pannon-Effekt Kft. - Euroaszfalt Kft. - 8 270 csomagolóeszköz gyártó Aszfaltkeverő üzem üzem Stabil-Car Kft. - 4 Kozlo-plast Kft. 120 Autóbontó 1 013 270 121 38 141

X. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA A települési környezet az ember által kialakított anyagi rendszer, melynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. A cél, a lakossági észrevételek, a rendszeresen felmerülő panaszok megszüntetése és a lakossági közérzet javítása érdekében a közterületek tisztaságának fokozása. A települési környezet védelme valójában nem egy sajátos környezeti elem - mint amilyen a föld, víz, levegő, élővilág vagy táj - védelmét jelenti. Sokkal inkább azt a fent nevezett elemek együttesében jelentkező sajátosságokat értékeli, hogy az emberi hatás és az emberekre gyakorolt hatás egyaránt koncentráltan jelentkezik. A települési környezet védelméhez tartozik a település területének felhasználása, melyre a településrendezés és az építésügy szabályai adnak választ. A települési környezet védelmével kapcsolatos feladatok elsősorban a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörében jelennek meg. A települési önkormányzat biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását; ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat. A településeket és az azok hálózati rendszerét létrehozó és fenntartó tevékenysége mellett gondoskodni kell arról, hogy a településeknek és rendszerüknek a kiépítése környezetvédelmi szempontból a lehető legkedvezőbben alakuljon. A terület- és településfejlesztés követelménye, hogy optimális környezeti sajátosságok alakuljanak ki, de ezek fenntartásának feltételeit is meg kell teremteni. Debrecenben a hulladékgyűjtési és deponálási feladatokat az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. látja el. A Regionális Hulladékkezelő Központ feladatai: 1. lakossági és közületi szemétszállítás 2. szelektív hulladék (másodnyersanyag) válogatása, bálázása 3. szennyvíziszap hulladék komposztálása 4. veszélyes hulladék ártalmatlanítása 5. elektronikai hulladékok bontása. 6. közterület fenntartás a.) Közterületek-utak tisztítása b.) Játszóterek karbantartása c.) Parkfenntartás Közterület fenntartás, közterületek-utak tisztítása A kézi takarítást a 2004. évtől az A.K.S.D. Kft. végezi. A kezelésükben lévő területeken napi ütemezéssel végzik a takarítást, melynek nagysága 150 000 m 2. A belvárosba naponta, a külterületi részeken meghatározott napokon heti egy alkalommal történik a takarítás. A Piac utca, Kossuth tér sétáló övezetben, több műszakban, állandó jelleggel folyamatosan végzik, ünnepnapokon és hétvégéken is. 142

A sétatért takarítását napi rendszerességgel kézi és gépi erővel végzik. A takarításon túlmenően az utcai padok és egyéb berendezési tárgyak állagmegóvását is a végzik a sétáló övezet területén. Gépi takarítás berendezései - Takarítógép (Típus: Kärcher ICC1 felszívó seprőgép) - naponta dolgozik. Teljesítménye: 10.000 m 2 /h útfelület takarítása. - "Rágógumi felszedő gép": professzionális kültéri ALTO-típusú nagynyomású, gőzt előállító tisztítóberendezés, mely különféle szennyeződések eltávolítására alkalmas: gőz üzemmódban a rágógumi, vegyszerek hozzáadásával festék, olajszennyeződések, eltüntetésére, szobrok takarítására és falfirkák eltávolítására is alkalmas. - Kossuth-szobor: évente kétszer tisztítják. - Kossuth-szobor talapzata és a virágkút lábazata: heti 1 alkalommal. - Dísz- és parkvilágítási berendezések kezelése: folyamatosan. Egyéb takarítások - Közterületi rendezvények utáni takarítás. - Tömegközlekedési megállóhelyek peronjainak takarítása és hulladékgyűjtők ürítése A tisztább környezet érdekében évente több száz darab hulladéktartót helyeznek ki a közterületekre. A kézi úttisztítók végzik Debrecen város tömegközlekedési megállóhelyeinek takarítását és azok hulladéktartóinak ürítését. A belvárosban és a 31-es busz útvonalán, mint a legforgalmasabb és így a legszemetesebb tömegközlekedési útvonalon naponta, a külterületeken hetente kétszer, éjszakai műszakban takarítják a megállóhelyeket. A takarított tömegközlekedési megállóhelyek száma 460 db, felülete közel 13 000 m 2. A lakótelepeken a hulladékgyűjtők ürítését hétköznap végezik. Szükség szerint a belváros és a főbb közlekedési útvonalak mentén, hévégén is gyűjtik a hulladékot. Gépi úttisztítás A gépi úttisztítást a 2004. évtől a gépi úttisztítást is az A.K.S.D. Kft. végzi. A munka két részből áll: seprésből és útmosásból. A munkákat hétköznap, további igények felmerülése esetén, hétvégén is, az utak seprését két műszakban (nappal 1:30 9:30, éjszaka 17:30 1:30), az útmosást nappal végzik (7:00 15:00). A gépi úttisztítás ütemezéséhez a város 3 kategóriára, azon belül ütemekre van osztva. A különböző területeket és ütemeket eltérő napokon, napszakban és gyakorisággal takarítják. A belvárosban a seprőgépek naponta éjszakai műszakban, a Nagyerdő területén nappali műszakban dolgoznak. A locsolókocsik kétnaponta tisztítják a fenti területeket. 143

Gépállomány Önfelszívó seprőgépek: Locsoló-seprőgépek: 2 db STEYR alvázú, FRIMOKAR felépítményű, 1 db MAN alvázú JOHNSTON felépítményű, 1 db MULTICAR alvázú MCK felépítményű. 1 db LIAZ, 1 db STEYR, 1 db Kärcher. Az úttisztító gépek technológiájuk szerint 60 cm magasról és 5-6 m szélességben mossák az utakat. Nem az A.K.S.D. Kft. által takarítandó útvonalak: - 4-es sz. főút és 33-as sz. főút átkelő szakaszai - Szoboszlói - Erzsébet - Petőfi tér átkelési - Wesselényi - Hajnal - Rakovszky - Kassai - Sámsoni - Nyíl - Füredi (METRO tábláig) - Böszörményi - Pesti - Segner átkelő - Nyugati - Homokkerti felüljáró - Vágóhíd felüljáró - Vágóhíd - Diószegi - Faraktár felüljáró - Faraktár Vámospércsi. Téli közterület- és úttakarítás Az A.K.S.D. Kft. végzi továbbá Debrecen város úthálózata egy részén a síkosság csökkentését és a hó eltakarítását. Ez, az Önkormányzat által meghatározott útvonal ütemterv szerint jelenti a: - tömegközlekedési járművek útvonala, - fő gyűjtőutak, - lakótelepi utak, - kertségi szilárd burkolatú utak, - egyéb utak, - tömegközlekedési megállóhelyek, - parki járdák, - lépcsők és kerékpárutak síkosság csökkentését és a hó eltakarítását. A munkákat a kijelölt utakon és tereken az Önkormányzat megrendelése alapján előre meghatározott ütemterv szerint és sorrendben végezik. A feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló gépállomány: - 7 nagygép (ebből 3 sóoldat szórására alkalmas gép); - 2 db adapterrel felszerelt, sóoldat szórására alkalmas kisteherautó (MULTICAR); - 6 db platós kisteherautó (Hyundai) a tömegközlekedési megállóhelyek takarítására, - 25 db tolólappal felszerelt kertészeti kisgép; - valamint 1 db homlokrakodó (bob cat). 144

Téli síkosság csökkentés folyamata: A szóróanyag 1:5 arányú só-homok keverék (a Nagyerdőn és annak környékén környezetünk védelme érdekében tiszta homok, a Piac utcai sétálóövezet területén folyami homok) vagy sóoldat. A sóoldat és a hagyományos só-homok keverék szórás összehasonlításában egyértelműen a sóoldat szórása jelenti a korszerűbb és környezetkímélőbb technológiát. - kevesebb szóróanyagot kell kiszórni a területre. - a szóróanyag fajlagos sótartalma kisebb, mint a hagyományos 1:5 arányú sóhomok keverék esetében, kímélve ezzel járműveket és környezetünket. - az utak is esztétikusabb látványt nyújtanak, hiszen a kiszórt homok okozta latyak eltűnik. - olvasztó hatásfoka jobb: míg a tiszta só 7 o C-ig, addig a sóoldat 21 o C-ig olvasztja meg a jeget. Az alapos felkészülés ellenére egy nagyobb hó mennyiség leesése esetén lehetetlen egyszerre minden utat, járdaszakaszt, megállót egyszerre megtakarítani. Ezért sok esetben kérik a lakosok türelmét, segítségét és az önkormányzati rendeletben foglalt kötelezettségük elvégzését, hiszen saját utcafrontjuk hólapátolása, járműveik kimenekítése a lakók veszélytelen közlekedését is biztosítja. Játszóterek karbantartása Debrecen város közigazgatási területén mintegy 100 db közhasználatú játszótér van, ebből mindössze 24 db játszótér a szabványos. A Polgármesteri Hivatal megbízása alapján, az A.K.S.D. Kft. végzi a javítási munkákat. A javítási munkákon túlmenően biztosítják az általuk fenntartott területek játszóterein a tisztaságot, valamint évente a homokozók 30 %-án a homokcserét. A karbantartási munkálatokhoz tartozik a hulladékgyűjtők javítása, padok deszkáinak helyszíni javítása, festése, továbbá balesetveszély elhárítás a veszély megszüntetése javítással, bontással vagy cserével. Évente 4-5 db játszótér felújítására van lehetőség pénzügyi fedezet függvényében. Sajnos hiába pályáztak már több alkalommal, játszótér felújításra benyújtott pályázatokat forráshiány miatt elutasították és a 2009-es évben tovább folytatják a nem szabványos játszóterek bontását. Az elmúlt évben a Közigazgatási Hivatal tájékoztatást kért a játszóterek állapotával kapcsolatban, és ők is jelezték, hogy már kezdeményezték a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletben meghatározott felújítási határidő módosítását. Előkészítés alatt áll egy olyan helyi rendelet megalkotása, mely valamennyi közterületre vonatkozó helyi rendeletet magába foglalná. (köztisztaság, zöldterület stb.). Ebben kerülne szabályozásra, hogy a közterületi játszótereken nem lehetne dohányozni. A felújított játszótereknél kihelyezésre kerülne egy olyan információs tábla, mely a nyitva tartás mellett arról is tájékoztatást adna, hogy milyen korú gyerekek használhatják a játszóteret, illetve hogy a területre tilos kutyával és kisállatokkal bemenni. Polgármesteri Hivatal megbízása 145

alapján minden évben nagy mennyiségben pótolnak és helyeznek ki újabb padokat és hulladékgyűjtőket. Az utóbbi évek jelentősebb játszótér felújítási munkái az alábbi területeken zajlottak. - Mikszáth Kálmán utca (Újkert) - Doberdó utca és környéke (Újkert) - Kishegyesi út - István út tömbbelső (Tócóskert) - Jászai Mari tér (Belváros) - Tócóskert rönkhomokozó kialakítása - Újkert rönkhomokozó kialakítása - Erzsébet utcai lakótelep EU szabványos játszótér építése - Mikszáth Kálmán utcai lakótelep EU szabványos játszótér építése Tiszta udvar, rendes ház program A program 2002-től kapott új erőre, azóta minden évben meghirdetik a pályázatot. A kiírásra mindenki jelentkezhet, aki úgy érzi, ápolt és esztétikus környezetet tart fenn maga körül. A mozgalomnak az ötvenes évektől kezdve nagy visszhangja volt és komoly népszerűségnek is örvendett a debreceniek körében. Ugyanez érvényes napjainkra is, hiszen évente szép számmal vesznek részt a kezdeményezésben. A szervezők a program civil oldalára fektetik egyre inkább a hangsúlyt. S program lényege, hogy Debrecen minél tisztább és élhetőbb legyen, illetve minél többen érezzenek személyes felelősséget környezetük iránt. Idén főként a társasházakban és a lépcsőházas bérházakban élőket motiválnák a leginkább arra, hogy minél szebb környezetet teremtsenek lakóhelyükön, s ezt szélesebb körben is mutassák meg. Ezeknél a házaknál a bírálók a vízelvezető árkok rendbetételére, a járdák tisztán tartására tesznek majd javaslatokat. A 2009-es kiírásban a közterület felügyelet munkatársai is részt vesznek, ők elsősorban az épített és parkosított környezet állapotát figyelik majd. A programban aktívan részt vesz az A.K.S.D. Kft. Ők elsősorban arra koncentrálnak majd, hogy a pályázók miként tudják megoldani a hulladék kezelés-és tárolás okozta problémákat. A tapasztalat az, hogy egyre ötletesebben és pénzhatékony megoldást választva a debreceniek odafigyelnek a szemét kezelésére. A várost azzal, hogy a lakók odafigyelnek környezetük ápoltságára igazán élhető otthonná tudják alakítani, ezáltal ugyanis olyan közízlést képesek meghonosítani, ami egyrészt a saját környezetüket, másrészt pedig a város arculatát is jelentősen befolyásolhatja. "A Tiszta Udvar Rendes Ház, az élhető környezetért" 2009-es kiírásán a legszebb társasház, lépcsőház, családi ház és egyéb ház kategóriákban indulhatnak majd a pályázók 146

XI. ZÖLDFELÜLET-, ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS XI /1. Jelenlegi állapot bemutatása Az egységes és esztétikus településkép kialakítás, megjelenés egyik legfontosabb kritériumát, valamint a helyi lakosság és a településre érkező turisták komfort-érzetét elsősorban a települések zöldfelületei, zöldterületei határozzák meg. A települések zöldfelületei a komfortérzeten túl elősegítik a helyi mikroklíma kialakulását, javítják, tisztítják, kondicionálják életterünk levegőjét. Közismert a zöldfelületek városkép javító hatása - ezáltal szintén nő a komfortérzet -, a pormegkötő és zajvédelmi képessége, elősegíti a rekreációs programokat, valamint az egészségügyi problémák ellensúlyozását is szolgálhatja. Lehetne még sorolni a zöldfelület pozitív hatásait, de összességében egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legfontosabb tényezője a városi, települési életminőségnek, az élhetőbb környezet kialakításának. Debrecenben is, a napjainkra jellemző fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb, közlekedésre szánt burkolt felületek alakulnak ki. Napról-napra csökkennek a zöldfelületek, melynek következményeként romlik a város klímája, levegő minősége, nő a városra egyébként is jellemző porszennyezés, a roncsolt területeken megjelennek az allergiás megbetegedéseket kiváltó gyomnövények és nem utolsó sorban a város esztétikai megjelenését is nagymértékben negatívan befolyásolják az ilyen rendezetlen képet nyújtó közterületek. Mindezen túl az ismét közkedvelt Tiszta Udvar, Rendes Ház szlogen értelmezése is más megközelítésbe kerülhet a roncsolt zöldterületek láttán. Természetesen ezen folyamatok visszafordíthatók, megállíthatók. A megfelelő szintű zöldfelület fejlesztésnek és azok majdani kezelésének köszönhetően komfortosabb város alakítható ki, mely nem csak az itt élők érdekeit szolgálja, hanem a Debrecen iránt érdeklődők kíváncsiságát is felkeltheti. A zöldfelület-gazdálkodással foglalkozó szűk szakmai elit a zöldfelület szakkifejezésen túl többször emlegeti a zöldterület kifejezést. A két szakkifejezés nem tévesztendő össze, mégis nagyon gyakran keverednek a fogalmak, pedig tartalmi jelentőségük más és más. Zöldfelület: a földfelszín növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett felületeinek összessége. Zöldterület: terület-felhasználási egység, amelyet a települések belterületén közparkok, közkertek elhelyezése céljából alakítanak ki, vagy a rendezési, szabályozási tervekben ilyen rendeltetésre jelölnek ki. A hétköznapi használat, fenntartás során a zöldterület szó használata a gyakoribb, hiszen a fenntartó cégek területi egységeket kezelnek, tartanak fenn (pl. közkert, közpark, intézményi zöldfelület, stb.). 147

Debrecenben a fenntartás logikus lebonyolítása, ellenőrizhetősége érdekében a szakmai irányelveknek megfelelően alakították ki a meglévő, úgynevezett belterjesen kezelt zöldfelületek kategorizálását. E kategorizálás során Debrecenben is, mint az ország hasonló nagyvárosaiban, a minőségi elvű osztályozást vették alapul, azaz a fenntartási területeket elsősorban azok városképi elhelyezkedése szerint alakították ki, másrészt a gazdasági érdekek figyelembe vételével. Ez utóbbi esetben a fenntartási területekre fordítható anyagi fedezet nagyságát és a ráfordított élő munka igényét vették alapul. A program összeállításakor kataszter hiányában csak a meglévő adatokra lehetett támaszkodni, mely csak a jelenlegi állapotokat tükrözi, de nem tudja hűen jellemezni a város tényleges helyzetét. Pontos programtervet csak abban az esetben lehetne elkészíteni, ha a zöldfelületi nyilvántartások pontosításai elkészülnének. A zöldfelületi, -területi adatok nem pontos nyilvántartását hűen tükrözi az alábbi táblázat. Megnevezés 1980 1985 1988 1989 1995 2000 2005 2007 Gondozott felület bel- és külterjes 2.202 2.666 2.936 2.999 2.824 2.700 3.000 3.292 (1000m 2 ) Parkfelújítás (1000m 2 ) 60 81-1,2-4,4 - - Játszóterek száma (db) 110 125 124 131 143 143 143 140 Felújított játszóterek - - - - 1 5 13 17 száma (db) Utcasorfa (db) 45.500 40.681 43.137 43.615 n.a. n.a. n.a. n.a. Fenntartott erdőterület (1000m 2 ) n.a. n.a. n.a. n.a. 330 460 460 460 A rendelkezésre álló adatok alapján a debreceni lakosokra eső fajlagos zöldterület aránya (gondozott felület + fenntartott erdő) 17,68 m 2. A jelenlegi adatok alapján, az elvárható 21 m 2 /fő zöldterületi ellátottság elérése érdekében növelni kellene a város zöldfelületét, valamint a gondozott zöldterületek arányát is. A hiány jelen esetben 3,32 m 2 /fő. Ez a 207.000 fő debreceni lakos esetébenen azt jelenti, hogy további, majdnem 700.000 m 2 zöldfelület kialakításáról kellene gondoskodni, de legalább ekkora területet kellene bevonni belterjes kezelésbe. A város területi adottságait figyelembe véve a fejlesztésre lehetőség van, bár a szabályozási terv nem ezt tükrözi. A város érvényes szabályozási terve több, jelenleg aktív zöldterületként funkcionáló területet úgynevezett közlekedésre szánt területként kezel. Ezzel a város lehetőséget ad arra, hogy az 148

itt még aktív zöldterületeket egy esetleges későbbi fejlesztés miatt megszüntesse. Az esetleges megszüntetésekkel a fajlagos zöldfelületi arány tovább csökkenhet, és így tovább emelkedik a pótlásra váró, hiányként említett zöldfelületi arány. Egyes helyszíneket megvizsgálva már tapasztalható, hogy az aktív zöldfelületek arányának csökkenését elősegítő folyamatok megindultak (pl. Sumen u., Hadházi u., Széchenyi u., Mester u. ezen helyszíneken tömegesen jelennek meg a parkolók, még jobban összezsugorítva az adott terület zöldfelületét.). Debrecen néhány jelentősebb városrészének zöldfelületi jellemzése Belváros (Erzsébet u. Nyugati u. Pesti u. Mester u. Hunyadi u. Rákóczi u. Burgundia u. által határolt terület); Gondozott, belterjesen kezelt terület nagysága 295.500 m 2, fenntartási kategória besorolása A. 2000. és 2001. években jelentős változások következtek be a területen. A piac utcai sétáló övezet kialakításával közel 30.000 m 2 területet vehettek igénybe a gyalogosok, bár az aktív zöldterület nagysága csak 4.300 m 2. Szerves részét képezi a sétálóövezetnek a Nagytemplom mögötti és a Déri Múzeum előtt, szintén nemrégiben felújított park. A két területen az aktív zöldterület nagysága meghaladja a 10.000 m 2 -t (10.075 m 2 ). Ezen területek komfortérzetét javítja és egyben a növények életben maradását is elősegíti az itt kialakított öntözőrendszer. Jelentős zöldterület a belvárosban a Petőfi tér, melynek átalakításával növelni lehetne a zöldfelület arányát. A jelenleg igen nagy forgalmat bonyolító városrészen ez mindenképp indokolt lenne, javítva a környéken élők komfortérzetét és elősegítve rekreációs tevékenységüket. Kandia Burgundia - Dobozikert; A Belváros közvetlen K-i szomszédságában található területek. Elsősorban panel társasházak találhatóak ezen városrészeken, de a régi óvárosi utcákon még fellelhetőek kertes családi házak. Jelentősebb fenntartás csak a lakótelepi részeken található, az óvárosias területeken az ingatlan tulajdonosai végzik a közterületi részek fenntartását. A gondozott, belterjesen kezelt területek nagysága m2 fenntartási kategória besorolása B, illetve a Dobozikert területén C. Jelentős zöldterületi felújítások a rendszerváltás óta nem voltak, mindössze 2 db játszótér (Fényes udvar, Csapó u.) felújítását bonyolították le az elmúlt 4 évben. Az összes fenntartott terület nagysága 300.325 m 2 ( B kat. 48.344 m 2 ; C kat. 251.981 m 2 ). A lakótelepi részeken a zöldterületek erősen leromlott állapotban vannak, különösen a Burgundia, a Csapó és a Kandia utcai részeken, ahol a felújítási munkálatok mielőbbi megkezdése lenne indokolt. Ezen területeken a meglévő játszóterek is felújításra szorulnak. A Dobozi lakótelep régi részén szintén elöregedtek a növények, de a fenntartási munkálatoknak köszönhetően azok az átlagosnál jobb állapotot mutatnak. Ezen területen a játszóterek felújítása szintén indokolt lenne. A teljes fenntartási területen az aktív zöldterület aránya megfelelő, egyedül a Csapó u. és a Burgundia u. i szakaszokon kellene a nagy gépjármű forgalom ellensúlyozására nagyobb növénytelepítéssel számolni. Az óvárosias utcákon sok az elöregedett fa, melyek néhány éven belül jelentős problémákat okozhatnak. Megtartásuk csak ifjító munkálatok elvégzésével indokolt, bár egyes 149

helyeken a gyökérnyomás okozta károk miatt ésszerűbb lenne a fasorcserét elvégezni (pl. Csillag u., Rákóczi u., Bercsényi u., Dobozi u. stb.). Vénkert Libakert Szent László falva városrészek; A belvárost É-ról határoló városrészek a szomszédos Kandia és Burgundia utcai lakótelepekhez viszonyítva sokkal nagyobb zöldterülettel rendelkeznek. A belváros közelsége és egyes intézmények indokolttá tették a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó területek magasabb fenntartási kategóriába történő besorolását. Az aktív zöldterület nagysága összesen 350.335 m 2 ( B kat. 10.030 m 2 ; C kat. 340.305 m 2 ). A Vénkert tipikus lakótelepi városrész, a Libakertben a 60-as években épült társasházak találhatók, míg a Szent László falva városrész Debrecen igazi óvárosi része, ahol még családi házak találhatók túlsúlyban. Ezen városrészen a szűk utcák miatt a klasszikus értelembe vett zöldterületek nem alakultak ki, az ingatlanok előtt húzódó keskeny néhol az 1 m-nél is keskenyebb sávokat az ingatlanok tulajdonosai kezelik. Az utcák fasorai hiányosak (elsősorban a megnövekedett környezeti terhelésnek, másodsorban a közmű-rekonstrukcióknak, építkezéseknek köszönhetően), illetve kinőtték környezetüket. Ez utóbbi esetekben a fasor-rekonstrukciós munkálatokat már meg kellett volna kezdeni (pl. Egymalom u., Eötvös u., Kölcsey u.). Ezen városrészen több kisebb tér is található (Szappanos u., Gólya tér), melyek megfelelő felújítás után segíthetik a környéken lakók rekreációját, kikapcsolódását. A Libakert zöldfelületi ellátottsága megfelelő, egyedül a K-i részén kell jelentősebb felújítást végezni. Az Őszirózsa közterületén a növények leromlott állapotban vannak, az aktív zöldfelület kicsi, ugyanakkor fákkal jól ellátott. A fenntartási munkálatok gyakoribbá tételével ellensúlyozhatók a tapasztalt problémák. A Vénkerti területen, egyes helyeken, főleg a nagyobb forgalmat bonyolító üzleteknél, a zöldterületek állapota elhanyagolt képet mutat. Jelentősebb parkfelújítási munka nem volt, egyes belső udvarokban az elöregedett növényzetet érdemes lenne lecserélni. Az egész területen mindössze 3 játszótér felújítása történt meg. Újkert városrész; Debrecen egyik legsűrűbben lakott területe, tipikus lakótelepi környezet. Zömében C fenntartási kategóriába vannak sorolva a területek, de egyes forgalmasabb intézmények környékén, központibb helyeken B fenntartási kategóriák is kialakításra kerültek. A fenntartott aktív zöldterületek nagysága összesen 1.016.298 m 2 ( B kat. 192.620 m 2 ; C kat. 823.678 m 2 ). Általánosságban elmondható, hogy a lakótelep belső tömbjeiben található parkok igen leromlott állapotban vannak, az ott található parki berendezési tárgyak többsége bontásra vár, a szánkó-dombok rönk elemei elkorhadtak, balesetveszélyesek. Ezen belső területeken a növényzet, különösen a cserje-ágyak elöregedtek, a fák ápolatlanok, a valamikori füves terület mára már inkább gyepfelület (erősen gyomos). A burkolatok rekonstrukciójával, a cserjeágyak növényeinek cseréjével és a füves területek felújításával a jelenleginél sokkal élhetőbb és fenntarthatóbb, barátságosabb környezetet lehet kialakítani. A belső részek jelenlegi állapotukban történő fenntartása csak a szinten tartásra elegendő. A zöldterületi ellátottság az egész területre vonatkozóan megfelelő, a parkok kialakításuknak köszönhetően jól megközelíthetőek, a játszóterek elosztása megfelelő és egyes részeken közösségi igényeket kielégítő nagy, összefüggő területek is rendelkezésre állnak. A területen található játszóterek 150

felújításra várnak, az elmúlt 4 évben mindössze 7 játszótér felújítását végezték el. A terület forgalmasabb úthálózatok melletti részein a növényzet viszonylag jó állapotban van, pótlással és megfelelő ifjító munkákkal növelhető por és zajmegkötő szerepük. Tócóskert, Tócó-völgy városrészek; Debrecen másik legjelentősebb zöldterülettel rendelkező része. Az intenzíven fenntartott és belterjesen kezelt aktív zöldterület nagysága 691.655 m 2, mely C fenntartási kategóriába van sorolva. Tipikus lakótelepi környezet, viszonylag nagy területen helyezkedik el és az épületek is tágas tereket biztosítanak. Az összefüggő füves terület nagy, feltűnően kevés cserje és örökzöld növény található. A terület bejárásakor szintén megállapítást nyert, hogy a frekventáltabb részeken nincs dekoratívabb növényzet, holott lenne lehetőség pl. egyés kétnyári virágágyak kialakítására is. A füves terület állapota jó, a fák 90%-ban megfelelően kezeltek, de sajnos darabszámuk kevés. Igaz ennek ellentmond a Tócóvölgyi lakótelep. Itt ugyanis lényegesen több fa található, mint amennyit elbírna a terület, egyes tömbbelsőkben kifejezetten sűrű a faállomány. A teljes területen összesen 7.535 db parkfa van nyilvántartva. A terület növényzete a forgalmasabb intézmények környezetében van a legrosszabb állapotban. Különösen a füves terület sínyli meg a napi taposást, főleg a piac és a három nagyobb áruház környezetében. A területen található játszóterek állapota általánosságban jó, de itt is csak kevés játszótér felel meg a jelenlegi szabvány előírásainak. Ispotály Vargakert Postakert városrész; A Belvárosi területeket D, DNy-ról határolja. Az aktív, belterjesen fenntartott zöldterületek nagysága 130.509 m 2, fenntartási kategória besorolása C. Társasházi és kertes családi házak találhatók a területen. A családi házas részeken az ingatlan tulajdonosai végzik a közterület fenntartását, míg a társasházi részeken fenntartó cég látja el ugyanezt a feladatot. Jelentős parkfelújítás nem volt a rendszerváltást követően, mindössze két játszótér felújítását végezték el. A növényzet állapota átlagos, kevés a cserje és egynyári felület. A füves területek leromlott állapotban vannak, felújítása indokolt lenne. Az Erzsébet utcai lakótelepen a növényzet erősen leárnyékolja a füves területeket, azok lombkoronája szinte teljesen záródott, melynek következtében gyér a füves terület borítottsága. A város legforgalmasabb útja ezen a városrészen halad keresztül, így indokolt lenne még több aktív zöldfelületet létrehozni, de sajnos a jelenlegi területi adottságok ezt nem teszik lehetővé. A 4-es számú út melletti fák a nagy forgalom miatti légszennyezésnek köszönhetően korukhoz képest lényegesen leromlottabb állapotban vannak, mint a város más részein található hasonló fafajok. Érdemes lenne a jelenleginél jobb tűrőképességekkel rendelkező és fenntarthatóbb fafajt telepíteni a meglévő hárs, juhar és ostorfa fafajok helyett. A jelenlegi zöldterület kiszolgálja az itt élő emberek igényeit, de a komfortérzet megfelelő biztosítása érdekében érdemes lenne a megfelelő felújítási munkálatokat megkezdeni. Epreskert városrész; Debrecen D-i részén található, a szintén nagy forgalmat bonyolító 47-es számú út mellett. Részben kertesházi, részben társasházi övezet. Ez utóbbi közvetlen a 47-es út mellet került kialakításra, a valamikori katonai területen. Ez a lakótelep viszonylag fiatal, napjainkban is folynak építkezések. A terület növényzete gyér, jelentősebb faállomány nincs, mindössze 1.123 db sor és parkfa 151

található. A fenntartási terület nagysága 124.950 m 2. A területen található játszóterek elhanyagoltak, azokon található eszközök balesetveszélyesek. Nincs jelentősebb cserje-felület, nincs egy- és kétnyári virágágy, a jelentősebb parkalkotók száma és aránya jelentéktelen. Ezen a városrészen mindenképp indokolt a zöldfelület növelése, érdemes lenne a növényi parkalkotók arányár és darabszámát növelni. Nagyerdei parkerdő; A város legjelentősebb kondicionáló célú zöldfelülete, melynek területe 460.000 m 2. Ez a terület a város tüdeje, de sajnos a fenntartása és a fenntartásra fordított összeg nem ezt tükrözi. A fenntartás fajlagos költsége az elmúlt években folyamatosan 15,- és 17,- Ft/m 2 körül mozgott, mely messze elmarad attól az összegtől, mely egy ekkora terület fenntartásánál indokolt lenne, főleg akkor, ha figyelembe vesszük a terület látogatottságát. A terület legismertebb része a Békás - tó és környezete. A környező füves területek ápoltak, de az erdőrészletek ápolatlanok, sok a magról kelő gyomfa, egyes részek szinte átláthatatlanok. Foltokban lehet látni a felújításra utaló nyomokat, de azoknak létjogosultsága csak abban az esetben lesz, ha a tájidegen és behurcolt növényfajokat eltávolítják, azaz biztosítva lesz a megfelelő közeg a tájra jellemező növénytársulás számára. A növényzet felújításán túl indokolt lenne a szórt felületű sétányokat is felújítani, illetve a szilárd burkolattal rendelkező közlekedési felületek anyagában is változtatást kellene eszközölni (aszfalt helyett szárazon rakott terméskő burkolat, vagy szórt felületű burkolatokat kell kialakítani). A növényzet megóvása érdekében célszerű lenne a gépkocsi forgalmat is korlátozni, mert a megnövekedett gépjármű forgalomnak köszönhetően egyes helyeken már a zöldterületeken parkolnak, ezzel is csökkentve a Nagyerdő aktív zöldfelületét és annak értékét. A Nagyerdei parkerdő növényállományának kezelésére és felújítására vonatkozóan 1991-ben készített tervből csak a kezelésre vonatkozóan tapasztalhatók intézkedések, de sajnos a teljes terület felújítására még nem került sor. 2001-ben részlegesen egyes erdőrészletekben (tagokban) ugyan volt kisebb-nagyobb felújítás, de annak folytatása elmaradt, így a megfelelő eredményt sem lehetett elérni. Jelenlegi állapotában a Nagyerdei parkerdő felújítása nem várathat magára, sürgős beavatkozásra van szükség, mellyel még megmenthető az értékesebb faállomány és visszaállítható lenne a Nagyerdő parkerdőkre jellemző ligetes megjelenése, valamint annak látogatottsága, rekreációs célokat szolgáló feladata. Parkfenntartás Az A.K.S.D. Kft. elsődleges parkfenntartási feladata a városi zöldfelületek kétharmadának, mintegy 2,4 millió m 2 zöldfelület fenntartása. Az általuk gondozott területek közé tartozik pl. a Petőfi tér, Kálvin tér, Déri tér, Emlékkert, Piac utca, Kossuth tér, Simonyi út, Egyetem tér, Nagyerdő. Ezen kívül több lakótelep és útkísérő zöldsáv közkertjeit és közparkjait ápolják. Így például Újkerti ltp., Vénkerti ltp., Tócóskerti ltp., Tócóvölgyi ltp., Wesselényi ltp., Kandia ltp., Jászai Mari tér, Vármegyeháza ltp., Monostor ltp., Burgundia ltp. Útkísérő zöldsávok közül kiemelhető a Böszörményi út, Wesselényi utca, Hatvan utca, Nagyerdei körút, Egyetem sugárút, Bólyai utca, Dóczi József utca, Mikepércsi út, Balmazújvárosi út. 152

Pázsit A zöldfelületek 80-86 %-a pázsit, ezért nagyon fontos annak fenntartási színvonala és ápoltsága. A parkfenntartási munkák közül a pázsitápolás gépesíthető legjobban. Évente több mint 5 millió m-t kaszálnak le. Teljes kapacitáskihasználás esetén, a kaszálandó terület adottságától függően - naponta mintegy 180-220 ezer m 2 gyepfelületet kerül levágásra Virág A parkfenntartási munkák másik meghatározó eleme a virágfelületek kialakítása, gondozása. A városban mintegy 5.000 m 2 egynyári és kétnyári virágfelületet ápolnak. A talajelőkészítési munkákat rotációs kapával végezzük. A virágágyások mellett a virágoszlopok és a kandelláberek virágedényei is díszítik belvárosunkat. Mintegy 15-20 fajta, 120-150 ezer tő egynyári virágot telepítenek ki évente. Leggyakrabban: - Tagetes (büdöske), - Salvia (paprikavirág), - Petunia (petúnia), - Ageratum (bojtocska), - Celosia (kakastaréj), - Impatiens (pistike), - Pelargonium (muskátli), - Begónia, Dahlia (dália), - Coleus (díszcsalán), - Antirhínum (tátika), - Cineraria (ezüst levél), - Alyssum (illatos ternye), - Zinnia, stb. fajokat és ezek fajtáit ültetjük ki. Jelentős Canna választékkal rendelkezünk, évente mintegy 20.000 tő Canna rhizómát hajtatnak. Az őszi kiültetésekkor árvácskák és százszorszépek díszítik az ágyásokat. Évente mintegy 100.000 tő kétnyári virágot termesztenek és ültetnek ki. Fa, cserje Évente több ezer db cserje és talajtakaró növényt, jelentős mennyiségű parkfát és utcasorfát ültetnek ki. Egyre inkább az idős földlabdás fák ültetése terjed el, melyek funkciójukat hamarabb betöltik, a mechanikai károkozásoknak is jobban ellenállnak. A növények öntözését öntözőhálózattal vagy locsolóautóval végzik. 153

XII. KÖRNYEZETI NEVELÉS Az élhető, egészséget nem veszélyeztető környezet kialakításában és fenntartásában elsősorban a kutatók, tudósok, a különböző szakemberek és politikusok munkája a meghatározó, azonban az egyén szerepvállalását is hangsúlyozni szükséges. Napjainkban a lakosság nincs kellőképpen tisztában életvitelük kedvezőtlen környezeti hatásaival, illetve a szociális és egzisztenciális kérdések háttérbe szorítják a környezeti szempontokat. Ezért elengedhetetlen a már gyermekkorban elkezdett környezettudatos nevelés. Ebben a folyamatban a szülők példamutatása mellett meghatározó szerepe van az intézményes oktatásnak nevelésnek. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 48. (3) szerint az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. A környezeti nevelés tantervi kötelezettség és az ország nemzetközi kötelezettségvállalása is egyben. A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról melléklete III. rész az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai között szerepel a környezettudatosságra nevelés. A városban működő közoktatási intézmények nevelési, illetve pedagógiai programjában szerepet kap a környezetvédelem. 10 óvoda, 10 általános iskola, és 2 középiskola kiemelten foglalkozik környezetvédelemmel. 2007-ben a Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és az Eötvös Utcai Általános Iskola elnyerte az ÖKOISKOLA címet. Az Erdey - Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskolában környezetvédelmi technikusok képzése is folyik. A város felsőoktatási intézményeinek jelentős részében képeznek olyan szakembereket, akik későbbi munkájuk során a környezetvédelem, természetvédelem egyes területein tevékenykedhetnek, így kiemelt szerepet kaphatnak szűkebb vagy tágabb környezetünk jelenlegi állapotának megőrzésében, vagy eredeti, természetközeli állapotának helyreállításában. A legkisebbeket elsősorban az érzelmekre hatva nevelik az élet, a környezet védelmére, a természeti javak takarékos használatára. A világnapokhoz kapcsolódóan a helyi természeti értékeket és környezetüket kirándulásokkal, foglalkozásokkal ismerik meg. A helyi óvodákban kiemelten fontosnak tartják megünnepelni a Madarak, fák napját, a Víz Világnapját, a Föld napját és az Állatok Világnapját programok szervezésével. Ennek keretein belül igen népszerű a Nagyerdei Kultúrpark KHT. zoopedagógiai programja, amelyben az óvodásoktól a középiskolásokig minden gyermek, tanuló részt vehet. A közvetlen tapasztalatszerzés útján történő tanulás élményszerűvé, az ismeretek tartóssá válnak. Az iskolai tanulmányok során egyre inkább előtérbe kell helyezni a szakmai ismereteket, hogy a fiatalok megismerhessék a környezet állapotát, az azt befolyásoló folyamatokat és tényezőket, valamint azok hatásait. A környezetvédelmi világnapokon több oktatási intézményben rendhagyó órákat tartanak a Debreceni Vízmű Zrt.-nél, a Debreceni Botanikuskertben, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében, látogatást szerveznek a Hortobágyi Madárkórházhoz, a Debreceni Állat és Növényparkba. Az Önkormányzat fenntartásában működő Erdei iskola gyönyörű környezetben, gazdag 154

programjával szintén közkedvelt az iskolások körében. Felkészült, komoly szakmai tudással rendelkező pedagógusok gondoskodnak az Erdei iskolában táborozó gyermekekről. A mindennapokban a számos középiskolában kihelyezett szelektív hulladékgyűjtők hívják fel a tanulók figyelmét a környezettudatos magatartásra. 33 iskolában és 8 egyéb intézményben használt elemgyűjtő konténer található. A CCR REBAT Nonprofit Kft. és az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. közös szervezésében megrendezett Gazdálkodj akkusan elemgyűjtő versenybe közép- és általános iskolák osztályai is bekapcsolódtak. Ezekkel az akciókkal több tonna használt elem és akkumulátor kerül biztosan a megfelelő helyre, az általános iskolák pedig a Debrecen városban egyre nagyobb számban kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek jelenléte ellenére papírgyűjtési akciók és versenyek keretében évente több száz tonna (főként újság-) papírt is begyűjtenek a környezetükből. A környezeti nevelés sok helyen leszűkül a környezetvédelem témaköreire, pedig a fenntarthatóság pedagógiája felé kellene bővülnie. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztésével a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és tájékozott, tevékeny állampolgárokként vállalják kötelezettségeiket a környezet természeti és ember alkotta értékeinek megőrzésére. Tisztában kell lenniük azokkal a jelenlegi folyamatokkal, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. A környezeti nevelésnek magában kell foglalnia az épített környezet és hagyományok megismerésének, a helyi környezeti értékek védelmének segítését, az emberi felelősség és a társadalmi-gazdasági problémák és konfliktusok tudatosítását is. Az oktatási intézmények erre irányuló tevékenysége során a legfőbb nehézség a pénz, a megfelelő szakmai háttér és segítség hiánya. Az óvodapedagógusok nagy része önképzéssel bővíti ismereteit, az általános és középiskolák tanárai közül sem elegendő számban jutnak el környezeti nevelés témájú továbbképzésekre. A tantervi rendelkezések szerint minden tantárgyba integrálni kellene a környezeti nevelés szempontjait, azonban legtöbbször reálszakos pedagógus (leggyakrabban iskolánként egy személy) foglalkozik a környezeti neveléssel, és sok helyen csak a reáltantárgyakban kap helyet ez a szempont. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy viszonylag kicsi a tantervi fegyelem a környezeti nevelés terén a közoktatásban. Az iskolai keretek között folytatott oktatáson kívül fontos szerepe van a környezettudatos gondolkodás alakításában az Önkormányzat, a Környezetvédelmi Felügyelőség, esetleg más hatóságok, vagy civil szervezetek által szervezett programoknak, kiállításoknak, vásároknak is. Ezeken a programokon bárki részt vehet, nagyobb nyilvánosságot kapnak, és előnyük, hogy ilyen programokba be lehet vonni a felnőtt, tehát szervezett iskolai keretek között ilyen irányú oktatásban nem részesülő embereket is. Különösen fontos a felnőtt lakosságban tudatosítani, hogy milyen veszélyeket rejt, ha az ember kizárólag a gazdasági érdekeket szem előtt tartva és a környezetünk érdekeit figyelmen kívül hagyva termel és fogyaszt. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség épületében működik a Zöld-Pont Iroda. A Zöld-Pont Irodák országos hálózatának megszervezése 2005. évben kezdődött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területi szerveinél. Az 155

Irodáknak, több meghatározott feladat mellett, segíteniük kell a szakmaterülethez kapcsolódó tájékoztatást, informálást egységes formai és tartalmi elemek szerint. Ehhez segítséget nyújtanak a Minisztérium által készítetett kiadványok, segédletek, prospektusok, melyek az irodákban minden érdeklődő számára hozzáférhetőek. A Felügyelőség kiemelt programként kezeli a Környezetvédelmi Világnap alkalmából megrendezett Nyílt Nap a Felügyelőségen programot. A rendezvénnyel betekintést kívánnak biztosítani az érdeklődőknek a Felügyelőség feladatai, tevékenységei ellátásának megismerésébe. A programon történő részvétel lehetőségét a város oktatási intézményei részére küldött megkereséssel külön is kiajánlják. A programban szerepel a Felügyelőség Zöld Pont Irodájának bemutatása. A Felügyelőség udvarán felállított sátraknál: biológiai vízminőségi vizsgálatok végzése, aktuális víz-és hulladékgazdálkodási feladatok, zaj és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem, természetvédelem témaköreiben szakemberek fogadják az érdeklődőket és adnak tájékoztatást, illetve válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Az ÖKO-Pannon Kht. a hazai csomagolási hulladék újrahasznosítását koordináló szervezet. Az OKI és a KVvM szakmai támogatásával szelektív hulladékgyűjtési oktatóprogramot dolgozott ki az óvodás és általános iskolás korosztály számára oktatók, kommunikációs és hulladékgazdálkodási szakértők bevonásával. A gyermekeknek testre szabott oktatóanyagok készültek és kerülnek felhasználásra a nevelők és tanárok segítségével. Az iskolai oktatóprogram legfontosabb célja az, hogy a felnövekvő generációk körében kialakuljon, és tartós értékké váljon a környezettudatos gondolkodás és életforma. A lakossági tájékoztatás, tudatformálás és oktatás az ÖKO-Pannon Kht. tevékenységének kiemelten fontos területe. Ezek a programok egyrészt a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének beindításához kapcsolódnak, másrészt a már szelektíven gyűjtő városok lakosságának rendszeres tájékoztatását és az oktatási tevékenységben való aktív részvételt foglalják magukban. Az oktatási és tájékoztatási programok célja a környezettudatos gondolkodás kialakítása, erősítése, valamint a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatának hatékony megismertetése a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt. Az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. negyedévente 86 000 példányszámú hírlevelet juttat el a lakossághoz, amelyben részletes információkkal szolgálnak a szelektív hulladékgyűjtésről. A megfelelő tájékoztatás, a 202 darab szelektív hulladékgyűjtő sziget kihelyezése és a lakossági hulladékudvar fenntartása ellenére a szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége a biohulladékkal együtt csupán 6 %-át éri el az összes hulladéknak. Józsa városrészen kísérleti jelleggel került bevezetésre a hulladék szelektív zsákos begyűjtése. A kedvező tapasztalatok alapján javasolt ezt a gyűjtési módot kiterjeszteni a családi házas övezetekben. 120 literes barna hulladékgyűjtőben biohulladék gyűjtésére is van kísérlet a Tégláskert, Epreskert, Boldogfalvakert területeken, azonban a PR és az oktatás ellenére sem együttműködőek az ingatlantulajdonosok. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a tárgyi eszközök biztosítása és a tájékoztatás önmagában nem hoz kellő mértékű és megfelelő ütemű változást. Mivel a lakosság nem érdekelt közvetlen módon az A.K.S.D. munkájának segítésében és a környezettudatos szemlélet az emberek csak kis részének gondolkodásmódjában kap 156

szerepet, így megfontolandó ellenőrzést és szankcionálást is bevezetni jogszabályok és rendeletek alkalmazásával. XIII. KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGY Az embert körülvevő természetes, épített és társadalmi-szociális környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az ember tevékenysége is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás sokszor mind az egészségre, mind a környezetre káros. Az ember egészségét leginkább befolyásoló környezeti elemek a víz, a levegő, a táplálék, a hulladék és a talaj. Számos kibocsátásra létezik szabvány, vagy a kibocsátó által betartandó határérték, de ezen határértékek betartása sem jelent teljes biztonságot, hiszen a határérték mindig csak egy adott anyagra vonatkozik, ugyanakkor az embert a környezetből egyszerre több tényező hatása éri. A hatások egymást erősíthetik, vagy gyengíthetik. Különösen erősítik egymás hatását, az embert a levegőből, vízből és a táplálékból érő szennyezések. A nemzetközi tapasztalatokkal megegyezően az egészségre káros anyagok 70 %-a élelmiszerrel, 10 %-a vízzel, 20 %-a levegővel jut a szervezetünkbe. A táplálék mennyisége és minősége a legfontosabb népbetegségek (kardiovaszkuláris betegségek, daganatok, hiánybetegségek, stb.) kialakulásában meghatározó. A lakosság egészségi állapota szempontjából jelentős vegyi szennyezők: Ólom: Leginkább az ipari és közlekedési emisszió a döntő, míg a csomagolóanyag, a felhasznált víz ólomtartalma közegészségügyi szempontból nem jelentős. Kadmium: A növények, fajtától és talajtól függőn a talajból veszik fel a kadmiumot - esetenként feldúsulás is kimutatható. Nitrát: A napi nitrátbevitel mintegy háromnegyede a gyümölcsökből, zöldségekből származik, míg a maradék az ivóvízzel és már élelmiszerekkel történik. Az átlagos bevitel az élelmiszerekre 5 mg/kg testtömeg/nap határérték alatt van, azonban néhány területen s főként a csecsemők helytelen táplálása során magas, esetenként toxikus nitrátbevitelt is megfigyeltek. Növényvédő szerek: A növényvédő szerek engedélyezése, forgalomba hozatala és a felhasználás utáni szermaradékok szintje szigorúan szabályozott. A legutóbbi évek vizsgálati eredményei szerint az ellenőrzött mintáknak mintegy 1 %-a tartalmazott szermaradékot magasabb koncentrációban, mint a megengedett. 157

A levegőben jelen lévő károsító anyagok: Kéndioxidok: Az emberi kibocsátásban legjelentősebb szerepet a szén és olaj elégetése játszik (erőművekben, háztartásokban), de jelentős a kén-savgyártás, kohászat, elemi kén feldolgozásának szerepe is. A kén-dioxid légúti megbetegedéseket okozhat, mint amilyen például a hörghurut. Irritálja az orr nyálkahártyáját, a légcsövet, a tüdőt, a szemet. A kéndioxid vízzel érintkezve kénsavvá alakul, és a savas esők kialakulásáért felelős. Ez nagyban kihat az ökoszisztémára, és a jelentős erdőpusztulást eredményezett. A tavak savasodása jelentős halpusztulásokat és több helyütt a puhatestűek szinte teljes pusztulását okozta. A kénsav szerepet játszik az épületek korroziójában, műemlékeket veszélyeztet. A legveszélyeztetettebbek a gyermekek, az asztmában, és a valamilyen egyéb légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek és felnőttek. Magyarországon a rendszerváltást megelőző években a kén-dioxid szennyezés komoly légszennyezési probléma volt. Azóta a vezetékes gáz bevezetése, az ipari szerkezetváltás miatt lényegesen javult a helyzet. Formaldehid: Szúrós szagú, könnyezésre ingerlő gáz, nagyon reakcióképes, sósavval reagálva bizonyítottan humán rákkeltő bisz(klorometil) éter keletkezik. Használja a bőr, textil, vegyipar, a papíripar, bútorgyártás. Fertőtlenítőszernek is használják. A levegő fő szennyezői a nagy tüzelőberendezések, kőolaj-finomítók, gépjárművek; beltérben a dohányzás, műanyaghabok, bútorlapok. Magas koncentráció esetén légzési nehézségek, tüdővizenyő jelentkezhet. Humán daganatkeltő hatása korlátozottan bizonyított orrüregi, orrgarati rákok vonatkozásában, amely a belélegzésre vezethető vissza. Nitrogén-oxid: A nitrogén oxidok hő hatására jönnek létre. Ugyanez a folyamat játszódik le emberi hatásra is, például az autókban az üzemanyag elégetésekor, vagy hőerőművekben, vagy éppen háztartási méretű kályhákban, kazánokban. A tüzelés és a közlekedés mellett a vegyipar, és a nitrogénművek is fontos forrásai az antropogén nitrogén-oxid kibocsátásnak. Az ipari országokban a nitrogén-oxid kibocsátás mintegy 40 %-át a közlekedés, 50 %-át az ipari és háztartási tüzelés, a maradék 10 %-ot a vegyipar és a természetes források adják. A nitrogén-oxidok fontos szerepet játszanak, az un. fotokémiai szmog kialakulásában. Meghatározó szerepük van a savas esők kialakulásában és károsítják az emberi egészséget is. A nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti. 200 mg/m 3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit. Szálló por: A 10 mikrométer átmérőjű szemcséket (PM10) durva részecskéknek nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, finom porszemcsék (PM2.5) azért különösen veszélyesek, mert belélegezve a tüdő mélyébe jutnak, innen pedig felszívódnak és a keringésbe kerülnek. A PM2,5 porfrakció másodlagosan 158

keletkezett aeroszolokból, égési termékekből, és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, és a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős. Forrása a közlekedés, az ipari tevékenység, a háztartási szén és fatüzelés, stb. A szél fújta inert por nagyobb szemcsemérete miatt - kevésbé károsítja az egészséget. A PM10 /PM2,5 arány függ az egyes területeken az ipari tevékenység típusától, a fűtőanyagtól, a földrajzi és időjárási viszonyoktól. Európában a szulfát és a szervesanyag a két fő szálló por komponens, ami végül is meghatározza az évi átlagos PM10 és PM2,5 tömegkoncentációját. A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellet egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is. Az egészségügyi határérték alatt is van káros hatás. A legveszélyeztetettebbek a kisgyermekek és a légúti megbetegedésben szenvedőek. Különösen figyelni kell a babakocsikban lévő gyermekekre, mert ebben a magasságban még nagyobb a szennyezőanyagok koncentrációja. A szálló por veszélyességét növeli, hogy felületén nehézfémek, poliaromás szénhidrogének telepednek meg, amelyek rákkeltő hatásúak. Hazánk nagyobb városaiban igen kedvezőtlen a levegő szálló por koncentrációja, igen gyakoriak a határérték túllépések, különösen a téli félévben. Az embert érő károsító hatások mértéke annál nagyobb, minél fiatalabb kortól, minél több oldalról és minél tartósabban áll fenn a kitettség. Ez talán magyarázat arra is, hogy miért a középkorúaknál a legintenzívebb mértékű a halálozás mértéke. A világtendenciához hasonlóan Debrecenben is folyamatosan nő az allergiás, asztmás betegek száma. A nyilvántartott szénanáthás betegek száma az elmúlt tíz években megtöbbszöröződött. Különösen nagy környezet-egészségügyi kihívás a rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű elszaporodása. 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szól. A néphit tévesen a nyárfa repítőszőrökkel ellátott magvait is allergizáló hatásúnak tartja, ez azonban főleg esztétikai problémákat okoz. Erős allergiás reakciókat, szénanáthát május közepén a pázsitfűfélék pollenje vált ki. Ezt hibásan a nyárfának tulajdonítják a nyárfa termésszórásának kezdetével egybeeső virágzás miatt. A nyárfa telepítését lakott területek környékén elsősorban köztisztasági és esztétikai szempontból nem javasolják, mivel tavasszal ragadós, mézgás rügypikkely levelei a padokra, más tárgyakra szóródva panaszokat okoznak. Debrecenben is minden évben kihívás a szúnyogok irtása. Jelenleg kizárólag csak kifejlett repülő rovarok ellen védekezünk. A szúnyogok esti megjelenésével egy időben repülőgépes technológiával juttatják ki a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatójában engedélyezett szert (Delta-ULV, K-Otrine hatóanyagú szerrel; 6 db x 20-159

as Autorot tipusú ULV szorófejes technológia). Megfontolandó lenne az egészségügyi kockázat és a természetkárosítás csökkentése céljából egyéb eljárást kidolgozni, alkalmazni. Szúnyog imágó irtására hazánkban jelenleg nem igazán áll rendelkezésre gyakorlatban kipróbált és bevált módszer. Ebben az irtási technológiában a tavaszi időszaktól kell figyelni a költő helyeket és a lárvák megfelelő fejletségi állapotában kell az irtószert a vízfelületre kijuttatni. Nem feltétlenül költségkímélő módszer, de az időben megkezdett, biológiai szerekkel történő védekezés hatékonyabb, (kevesebb szúnyog), kevésbé természetkárosító (nem irtja ki a rovarfaunát), és az emberi egészséget is kevésbé veszélyezteti (a lakosságot nem permetezik). A földről történő ködképzéses eljárások gyakorlatban csak kis területen, és kis hatékonysággal használhatók. A régóta ismert környezetszennyező hatások mellett új tényezők jelentek meg, amelyek hatása még nem kellően ismert. A környezet-egészségügyi kutatások fejlesztése, kiterjesztése tehát elengedhetetlen. Kiemelt kutatási területek: külső és belső téri levegőminőség és a légúti megbetegedések közötti kapcsolat, az ivóvíz-szennyezők és összetevőik hatásai, a toxikus és daganatkeltő vegyi anyagok hatásai, a hulladékok minősítésének szempontjai. XIV. RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS ELHÁRÍTÁSA, A KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSE A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján Debrecen város területén több telephely is potenciális szennyezőforrás, azaz geokörnyezeti elemet veszélyeztető tevékenységet végeznek ahogyan azt a IV/5. pontban bemutattuk. Debrecen város közigazgatási területén jelenleg 20 kármentesítés van folyamatban. A folyamatban lévő kármentesítések listája a 9. sz. mellékletben található. A leggyakoribb szennyezőanyagok a szénhidrogének, melyek közül a legnagyobb problémát a klórozott szénhidrogének okozzák. Az elmúlt évtizedek munkájának köszönhetően ezen ügyek egy jelentős része már az utómonitoring szakaszában van és a legnagyobb környezetszennyezések esetében is legtöbbször elérték a kívánt célállapotot. Ilyen területek például - E.ON Energiatermelő Kft. Debrecen, Mikepércsi út l sz. alatti telephelye (volt Debreceni Erőmű), - Debreceni Repülőtér, - Magyar Gördülőcsapágy Művek Zrt. Fentiek alapján elmondható, hogy a Debrecen várost (továbbá a város vízbázisát) érintő nagy, összetett szennyezéseknél - a Kassai úti Campus és a TEVA Zrt. szennyezések kivételével - elérésre került a kívánt célállapot, s a visszamaradt szennyezések a részletes monitoring vizsgálatok biztosította kontroll mellett - már nem jelentenek további jelentős kockázatot. 160

A Debrecen város felelősségébe jelenleg csupán egy ügy tartozik, ez a Debreceni Repülőtér ügye, ahol a jövőben 5 évig utómonitoringot kell végezni. Debreceni Egyetem, Kassai úti Campus Az ingatlan a rendszerváltásig szovjet laktanya volt. Több potenciális szennyező-forrás működött az ingatlan területén, nevezetesen: mosoda, vegytisztító, gépjárműtároló, szivattyúház, kazánház, műhely épület, kocsimosó, transzformátorház, üzemanyag raktár, robbanóanyag raktár, feltételezett üzemanyagtöltő állomás. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 2004. októberében tartott helyszíni szemléjén végzett mintavételek alapján a kivitelezés alatt lévő diákhotel építés munkagödrében a talaj és talajvíz szennyezettségét állapította meg, mely alapján tényfeltárási kötelezést adott ki. A tényfeltárást az Egyetem két ütemben végeztette el, melynek során a diákhotel környezetében lévő TPH szennyezést horizontálisan ill. vertikálisan lehatárolták, ill. kisebb mértékű PAH szennyezést mutattak ki. A benyújtott tervek alapján 2006-ban a felügyelőség elrendelte a műszaki beavatkozás elvégzését, mely a próbaüzemmel 2007. áprilisában kezdődött meg. A beavatkozás során nagy mennyiségű szennyezett talaj került kitermelésre és veszélyes hulladékként történő ártalmatlanításra. A talajvíztisztítás során a szennyezett vizet 25 db (több körbe kötött, egyénileg vezérelt búvárszivattyúval felszerelt) termelőkút segítségével emelik ki, majd helyszínre telepített tisztítórendszeren a szennyező anyagokat eltávolítják, a tisztított vizet drénrendszer segítségével szikkasztják el. Az eddigi jelentések illetve helyszíni szemlék alapján a rendszer jó hatékonysággal működik, a kívánt célállapot az előírt határidőre elérhető. A Lovarda épület környezetében kimutatott kismértékű PAH szennyezettség vonatkozásában beavatkozásra nem volt szükség, így ott 2006-tól monitoring folyik. TEVA Zrt. Debrecen, Pallagi u. 13. sz. alatti gyógyszergyára Az egykori Biogál Gyógyszergyár területén és környezetében vertikális és horizontális kiterjedésében is igen súlyos, főként klórozott szénhidrogén (VOCL) szennyezés található. A VOCL szennyezés az eddigi feltárási adatok alapján kb. 50-60 m mélységig jutott le, a második és harmadik vízadó rétegben is jelentős koncentrációban van jelen, több esetben önálló fázisként detektálható. Ez komoly gondot jelent, hiszen a szennyezett terület a debreceni üzemelő II. sz. vízmű védőterületére esik Az első réteg kármentesítése 2001 óta zajlik, a mélyebb rétegek mentesítése figyelembe véve a rendkívül összetett földtani képződményeket, illetve azt, hogy a mélyebb rétegekben lévő VOCL szennyezések kezelése kiforrott, hatékony technológiák hiányában világszerte komoly nehézségeket okoz, rendkívül nehéz feladat. A rétegvizek mentesítésére jelenleg 161

hatékony, javarészt helyszínre adaptált, innovatív technológiák keresése illetve laboratóriumi és pilot tesztelései zajlanak. Az eddigi szakértői anyagok szerint a szennyezés, figyelembe véve a transzportot elősegítő, intenzív rétegvíz-kitermelések által okozott depressziós hatást, komoly veszélyt jelent a Vízműves rétegre. Az eddigi becslések alapján a szennyezés akár 20 éven belül elérheti a II. vízmű által termelt réteget. Ezen kívül a legújabb szakértői adatok, komplex modellezések eredményei alapján a jövőben, a szennyezés közvetlen környezetében a depresszió csökkentése, ezáltal a szennyezés vertikális transzportjának lassítása érdekében felmerülhet az eddigi vízkitermelési igények felülvizsgálata, illetve átcsoportosítása is. A korábbi években végzett felszín alatti vízminőségi monitoringról elmondható, hogy 2007- ben átalakult az Európai Uniós követelményeknek megfelelő monitoringgá. 2007. 2008. évben a TKTVF a Vízügyi Igazgatósággal együttműködve végezte a már EU Víz Keretirányelvnek (VKI) megfelelően kijelölt, kialakított felszín alatti vízminőségi monitoringot (a mennyiségi monitoringot a Vízügyi Igazgatóságok végzik, gyűjtik). Az elmúlt időszakban a TKTVF az alábbi rendkívüli környezetszennyezések kivizsgálását folytatta le: Kati ér habzása a kajak-kenu pályánál 2008. Bejelentés időpontja: 2008. 02. 19. Érintett objektum: Kati ér Készültség volt? Nem Érintett víztest neve: Kati ér Kárelhárítás történt? Nem Környezeti elem: Felszíni víz Kárelhárítás módja: Környezeti enyhe habzás tapasztalható Kárelhárítás kezdete: probléma: Súlyosság: nem jellemző Élővilág pusztulás: Nincs Debrecen-Ondód Kádár dűlő 40. alatti tűzeset, veszélyes hulladék lerakás Bejelentés időpontja: 2008. 04. 02. Érintett objektum: Debrecen-Ondód Készültség volt? Igen Kádár dűlő 40. Érintett víztest Kárelhárítás történt? Igen neve: Környezeti elem: Felszín alatti víz Kárelhárítás módja: Hulladékok elszállítása Környezeti Felszín alatti víz szennyezés Kárelhárítás kezdete: 2008. 04. 03. probléma: nem történt Súlyosság: veszélyeztetés Kárelhárítás vége: 2008. 04. 04. Élővilág pusztulás: Nincs 162

Érintett objektum: Debrecen-Ondód, Készültség volt? Igen Kádár dűlő 40. Érintett víztest Kárelhárítás történt? Igen neve: Környezeti elem: Talaj Kárelhárítás módja: Hulladékok elszállítása Környezeti Talajszennyezés Kárelhárítás kezdete: 2008. 04. 03. probléma: nem történt Súlyosság: veszélyeztetés Kárelhárítás vége: 2008. 04. 04. Élővilág pusztulás: Nincs Pentafrost Kft. Tócó csatorna rendkívüli szennyezése Bejelentés időpontja: 2008. 07. 29. Érintett objektum: Tócó csatorna Készültség volt? Nem Érintett víztest neve: Tócó csatorna Kárelhárítás történt? Nem Környezeti elem: Felszíni víz Kárelhárítás módja: Környezeti probléma: Súlyosság: Élővilág pusztulás: A kukoricafeldolgozásból származó szennyvíz a Tócó csatornába vezetése szennyezés Nincs Pércsi-ér 48. sz. közút keresztezésénél trágya szagú, magas KOI érték Kárelhárítás kezdete: Bejelentés időpontja: 2009. 01. 19. Érintett objektum: Pércsi-ér Készültség volt? Nem Érintett víztest neve: Pércsi-ér Kárelhárítás történt? Nem Környezeti elem: Felszíni víz Kárelhárítás módja: Környezeti probléma: Súlyosság: Élővilág pusztulás: Valószínűleg állattartásból származó szennyezés, valamint a mederben pangó víz Nem jellemző Nincs Kárelhárítás kezdete: 163

XV. TERMÉSZETVÉDELEM Debrecen három kistáj határán fekszik, ezek a Hajdúhát, a Dél-Nyírség, és a Dél-Hajdúság. Az eltérő adottságok révén, Debrecen külterületén a várostól keletre, illetve nyugatra teljesen eltérő tájkaraktert találunk. Keleten a Nyírség legdélebbi részére a félig kötött futóhomokformák a jellemzőek; az alacsony humusztartalmú homoktalajokat nagy foltokban szakítják meg a humuszos homoktalajok. A szántóterületek itt csak kisebb foltokban láthatók, jellegzetes azonban a homokpuszta rét, illetve a telepített akácos, és hasonlóan nem őshonos erdei fenyves foltok. Ez az Erdőspuszta elnevezésű terület, ahol az erdőfoltok között sok helyen található nyílt felszín, ahol száraz homoki, vagy nedves vízhez kötődő vegetáció él. A telepített erdőket ma már csak helyenként váltják fel az őshonos erdőtársulások. Ilyen erdőtársulások a nyílt vagy homoki tölgyesek, melyek a talajtól függő erdőssztyeppek és a nedvesebb talajú, zárt erdőtársulás, továbbá a gyöngyvirágos tölgyes. A táj változatosságához hozzájárul a buckaközi völgyek réti talaján kialakult nyáras-füzes, ártéri (tölgy-kőris-szíl) ligeterdős láposok területe, valamint az itt létesített halastavak rendszere. Az északi részen az erdősült területek aránya magasabb. A nyugati részen található a Hajdúhát. Mély talajvizű, löszös síkság. A térség nem teljesen sík, Ny-i, D-i irányban nagy kiterjedésű, eróziós-deráziós völgyek tagolják (5-7 m) az itt már kevésbé kiemelkedő térszint. Az uralkodó szélirány nyugati. A szántóföldi használat egyeduralkodó, amit csak nagy ritkán élénkít fel egy-egy véderdősáv, fasor, vagy legelő, itt található viszont a település legtöbb kunhalma. A dél-hajdúsági kistájban - amely éppen csak benyúlik Debrecen területén szintén meghatározó a szántóföldi használat, ezért a fő változatosságot a szikes laposok legelői jelentik. A táji adottságokból következően Debrecen külterületét két nagy egységre lehet osztani: az É-i, K-i erdőspusztai részre, valamint a D-i, Ny-i nagytáblás mezőgazdasági szántóterületre. A természetvédelem a három kistáj közül elsősorban a dél-nyírségi Erdős pusztákon jut szerephez, de a Hajdúság kistáján található élőhely-szigetek (kunhalmok, szikes tavak, legelők pl. a hajdani Bellegelő megmaradt foltjai, stb., erek környezete, mezsgyék) fontos természetvédelmi szerephez jutnak. A természetvédelem az alább bemutatott különböző védelmi kategóriájú területek hálózataként működőképes, ezt az erre hivatott kezelőszervezet (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) mellett a társadalom többi szereplőjének (önkormányzat, gazdálkodó és kezelő szervezetek, társadalmi szervezetek, stb.) megfelelő együttműködése képes szavatolni. 1. A település közigazgatási határán belül lévő védett természeti területek listája a kihirdető jogszabállyal Az 1.1. 1.5. pontban felsorolt területeket az 10. sz. mellékletben lévő térképek mutatják be. 164

1.1. Országos jelentőségű védett természeti területek a. Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület - 99/2007. (XII. 23.) KvVM rendelettel módosított 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet, területe: 1092,1 ha. A terület helyrajzi számait a rendelet tartalmazza. b. Hajdúsági Tájvédelmi Körzet 130/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított 2/1988. (V. 26.) KVM rendelet, területe: 7101,1 ha. A terület helyrajzi számait a rendelet tartalmazza. 1.2. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. (2) bekezdése alapján ex-lege védettséget élvező területek Az 1996 évi LIII. Tv. az alábbiak szerint rendelkezik: 23. (1) Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. (1) bekezdés] minősülnek. Debrecen külterületén lápokat és kunhalmokat találunk. a. Lápok Az ex-lege védett lápok listáját a HNPI-nél meglévő nyilvántartás szerint az 1.a. melléklet tartalmazza. b. Kunhalmok Az ex-lege védett kunhalmok listáját a HNPI-nél meglévő nyilvántartás szerint az 1.b. melléklet tartalmazza. 1.3. Natura 2000 területek a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet alapján A területek helyrajzi számait a rendelet tartalmazza. 1) Különleges természetmegőrzési terület Tócó-völgy (HUHN20122), 2) Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Bánki-erdő (HUHN20019) Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) Halápi Álló-hegy (HUHN20021) Hármashegyi-tölgyesek (HUHN20023) Rauchbauer-erdő (HUHN20022) Sámsoni-úti Bellegelő (HUHN20161) 1.4. Helyi jelentőségű védett természeti területek Debrecen MJ. Város Önkormányzata 24/2006. (VIII. 14.) rendelete alapján. A területek helyrajzi számait a rendelet tartalmazza. 165

a) Belterület Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola parkja Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., a 13320/1970. sz. ügyirata. Terület: 6,8 ha. Néhai Széles Vencel erdész arborétuma Védetté nyilvánító jogszabály száma: 2/1986. (VI. 25.) Tr. sz. rendelet HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034-8/1986. sz. ügyirata szerint. Terület: 729 m 2 kivett (udvar). Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert Védetté nyilvánító jogszabály száma: 17/1992. (IV. 6.) Kr. számú rendelet. Terület: 22007 m 2 Debreceni Egyetem Botanikus Kertje Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat a 13011-2/1976. ügyiratszámon. Terület: 15,6400 ha. Honvédtemető Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 2/1986. (VI. 25.) VB határozat a 17034-16/1986. ügyiratszámon. Terület: 1,9256 ha. Kálvin téri Emlékkert Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat a 13011/1976. ügyiratszámon. Terület: 0,5 ha. A debreceni Nagyerdő (városi) belterülete Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 25.) Kr. számú rendelet. Terület: 50,6425 ha (NATURA 2000 terület (a stadion melletti öreg tölgyesek). b) Külterület Halápi rét Védetté nyilvánító döntés száma: 19/1981. (I. 6.) VB határozat Debrecen Megyei Városi Tanács VB. Terület: 0,7 ha. Debrecen-Józsa Tócóvölgyi Természetvédelmi terület Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1992. (X. 5.) Kr. sz. rendelet. Terület: 128,3773 (NATURA 2000 terület (a józsai legelő rész). (Debrecen-) nagycserei Hármashegyi akácos Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 22/1981. (I. 6.) VB. Határozat. Terület: 42,8 ha. (Debrecen-) Monostori- és SzentGyörgyi-erdő Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet. Terület: 591,3141 ha (NATURA 2000 terület - Monostori erdő). (Debrecen-) nagycserei ligeterdő maradványok (I-II.) Védetté nyilvánító döntés száma: 115158/39 OTT, illetve Debrecen Megyei Városi Tanács VB. 20/1981. (I. 6.) VB határozat. Terület: 4,32 ha. (Debrecen-) nagycsere - martinkai rezgőnyáras 166

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 115158/39. OTT (1939. X. 10.). Terület: 2.59 ha. (Debrecen-) nagycserei szürkenyáras-tölgyes Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 23/1981. (I. 6.) VB. Határozat. Terület: 11,6 ha. (Debrecen-) nagycserei tölgyerdők Védetté nyilvánító döntés száma: 13/1981. (I. 6.) VB. Határozat. Két részletben (5,9, illetve 2 ha). Nyírségi ősláp ( Szikigyakor ) Védetté nyilvánító döntés száma: 10/1981. (I. 6.) VB. Határozat. Terület: 3,3 ha. Bánki fehér nyáras Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet. Debreceni Nagy Sándor halom Védetté nyilvánító jogszabály száma: HB Megyei Tanács VB. 2/1986. (VI. 25.) rendelet. Terület: 1,9212 ha. Kamarás halom Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet. Terület: 1,5 ha. Debreceni Erdőspuszták Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet. Terület: Részegységek: Bánk - Fancsika, Pihenőerdő Központ, Ördögárok, Hármashegyi Pihenőközpont (egy része NATURA 2000 terület), Nagycsere Erdészeti Pihenőközpont, Panoráma út melletti terület, Vekeri Pihenőközpont, Mézeshegy. c) Természeti emlékek (védett fák) Magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica, ma egy nevezéktani revízió szerint helyesen Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/a. Bartók Béla úti tölgyfasorok (Quercus robur). (2x2 sor: dupla allé) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Osztálya, 21/1981. (I. 6.) VB határozat. Elhelyezkedés: Debrecen, Bartók Béla út. Magas kőris (Fraxinus excelsior) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/b. sz. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 19. sz. előtt. Juharlevelű platán (Platanus hybrida) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út 20. sz. Déri téri kocsányos tölgy (Quercus robur, Fastigiata) 167

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér. Déri téri piramistölgyek (Quercus robur fa.fastigiata) (8 fa) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér. Nyugati ostorfák (Celtis occidentalis), (2 példány) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet Elhelyezkedés: Debrecen, Dobozi u. 6. sz. Egyetem téri kocsányos tölgyek (Quercus robur) (2 példány) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 11/1981. (I. 6.) VB határozat. Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem tér. Tiszafák (Taxus baccata) (2 példány) Védetté nyilvánító döntés száma: 12/1981. (I. 6.) VB határozat. Elhelyezkedés: Debrecen, a Fűvészkert u. 4-6. szám alatt. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet Elhelyezkedés: Debrecen, Hajnal u. 15. sz. Kálvin téri ördögcérna, más néven lícium (Lycium barbarum) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Kálvin tér. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Mester utca és Kar utca sarkán. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 21/1986. (VI. 25.) Tr. sz. rendelet, HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034-13/1986. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Nádor utca (volt Végh D. u.) 4. sz. alatt. Császárfa (Paulownia imperialis, érvényes tudományos neve ma: Paulownia tomentosa) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Nádor u. 17. sz. Páfrányfenyő (Gingko biloba) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 14/1981. (I. 6.) VB határozat. Elhelyezkedés: Debrecen, Nagyerdei körút 68. sz. Péterfia utca 1-7. alatti tiszafák (Taxus baccata) (5 pld.) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. 1-7. sz. Simonyi út 11. sz. alatti páfrányfenyő (Ginkgo biloba) 168

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 11. sz. Simonyi út 15. sz. alatti hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 15. sz. Simonyi út 29. sz. alatti platánfa (Platanus hybrida) Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 29. sz. Simonyi út kétoldali hársfasora (Tilia sp., főleg Tila cordata és T. x europaea) Védetté nyilvánító jogszabály száma: n.a. Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út. Húsos som (Cornus mas) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Széchenyi u. 80. sz. Tócóskert téri (volt Aczél utca 19.) kocsányos tölgy (Quercus robur) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB. MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér. Tócóskert téri (volt Acél u. 19.) páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon. Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Elhelyezkedés: Debrecen, Békéssy Béla u. és Böszörményi u. sarkán. Helyrajzi szám: 21359/3. Gömbkőris sor (Fraxinus excelsior-ba oltott Fraxinus ornus Globosa -k). Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. (Bem számok: 1110, 20529/1. Piramis kocsányos tölgyfa sor (Quercus robur Fastigiata ) Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem sugárút-bethlen utcán kettős fasor. Nyugati ostorfa sor (Celtis occidentalis) Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út (a fasor a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum északi határának vonalától kezdődik és a Füredi útig tart). Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Elhelyezkedés: Debrecen, Nyár u. 15. sz. előtt. Platán fák (Platanus hybrida) Elhelyezkedés: Debrecen - Nagymacs, Kastélykert u. 44. sz. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Elhelyezkedés: Debrecen, Kartács u. 84. sz. előtt. Kocsányos tölgy (Quercus robur) Elhelyezkedés: Debrecen, Honvédtemető u. 10. sz. alatt. 169

1.5. Természeti területek Az 1996. évi LIII. törvény 4. b) pont és 15. (1) alapján felmért, de még ki nem hirdetett természeti területek listája a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál fellehető nyilvántartás alapján a 11. sz. mellékletben található. Fontos, hogy ezen területek esetében az eredeti művelési ág maradjon fenn. 2. A védett természeti területekre vonatkozó fontosabb előírások 2.1. Jogszabály által keletkeztetett előírások Védett természeti területek: 1996. évi LIII. Törvény A természet védelméről Különösképpen az alábbi bekezdések: 16-18, 21, 26, 27, 31-33, 35-39, 42-43, 55, 58. Natura 2000 területek 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, különösképpen a 8-10. 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. 2.2. Kezelési terv javaslat Gyakorlati célkitűzések a terület természetes és természetközeli erdeinek fenntartása, állapotának helyreállítása, felújítása, az erdők szukcessziós, regenerációs folyamatainak fenntartása és elősegítése, természetes élőviláguk megőrzése, helyreállítása, a tájidegen és nem őshonos fafajú erdők természetközelivé alakítása, a monokultúrák felszámolása, a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek és élőviláguk sokféleségének megőrzése, a területek vízháztartásának javítása, a gyepek megőrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése, a jellegzetes mozaikos erdőspusztai tájkép megőrzése, a védett természeti értékek állományainak megőrzése, növelése, esetleg későbbi összekötésük a növelések végén, minimális pufferzónák kialakítása, a szomszédos nem védett területek művelésének felügyelete a törvények általi keretekben, azok gondatlanságból eredő kiterjedés növekedésének megakadályozása, Stratégiák a nem őshonos és tájidegen fafajú erdők, monokultúrák fokozatos fafajcserés átalakítása a területre jellemző természetes erdőtársulások irányába, a természetes, vagy természetközeli állapotú erdőállományok véghasználatának kitolása a biológiailag lehetséges legvégső korig, 170

az égeres láperdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők és homoki tölgyesek gazdasági hasznosításának alárendelése a természetvédelmi céloknak, ezeket hagyni lábon elpusztulni, miközben felújításukat segítjük, invazív növényfajok állományának visszaszorítása, megtelepedésük megakadályozása, a lápok vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása, a szikes tavak eredeti vízháztartásának helyreállítása, az értékes lágyszárú növényzettel rendelkező láprétek, lápi területek elcserjésedésének megállítása, a degradált gyepek helyreállítása, a természet közeli gyepek átalakításának megakadályozása, a szántóföldi művelés környezetterhelésének mérséklése, a védett fajok állományainak, élőhelyeinek megőrzése, károsításuk megelőzése. Kezelési módok, korlátozások és tilalmak Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Élőhelyek kezelése, fenntartása A szikes tavak vizének mesterséges lecsapolását meg kell szüntetni olyan módon, hogy a környező területek gazdasági hasznosítását ne veszélyeztesse. A lápok ökológiai vízkészletének biztosítása érdekében a lecsapoló csatornákon vízvisszatartást kell alkalmazni úgy, hogy az a környező területek jogos használatát ne veszélyeztesse. A védett területeken a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni, újak nem létesíthetők. A területre hazánkban nem őshonos vadfaj újonnan nem telepíthető be. A területen új belvíz levezető csatornák nem létesíthetők. Fajok védelme Nedves kaszáló területeken a fokozottan védett haris megtelepedése esetén a természetvédelmi hatóság a kaszálást esetileg térben és időben korlátozza. Mesterséges tavakon, víztározókon a fokozottan védett cigányréce jelenléte esetén a vízivad vadászatot a természetvédelmi hatóság október 1-ig korlátozhatja. Szikes tavakon vízivad vadászat nem végezhető. Terület és földhasználat Új bányák, hulladéklerakók, szennyvíztisztítók, ipari létesítmények a védett területen nem hozhatók létre. 171

Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Gyepek kezelése Védett gyepterület erdősítése, fásítása csak különlegesen indokolt esetben és csak degradált, vagy telepített gyepen végezhető, pl.: védelmi, tájképvédelmi fasor, erdősáv kialakítása, tájképi rekonstrukció céljából. A védett gyepeken trágya, vagy más anyagok depózása, hígtrágya kihelyezés, műtrágyázás és egyéb vegyszerhasználat nem végezhető. Szilárd szervestrágya egyedi elbírálással a természetvédelmi hatóság engedélyével juttatható ki gyepterületre. Tilos a természetes, vagy természetközeli állapotú gyepek talajlazítása, felülvetése. A nedves, felázott gyepekre gépjárművel ráhajtani nem szabad. Azokban a gyep művelési ágban nyilvántartott zsombéksásosokban, magassásosokban, lápréteken, amelyeket az elgyomosodás és a beerdősülés nem veszélyeztet, de taposásra érzékenyek, kaszálás, szárzúzózás, legeltetés nem végezhető. Erről a gazdálkodókat előzetesen tájékoztatni kell. A legelők elsősorban marhával és juhval, illetve kisebb létszámú lóval, kecskével legeltethetők. Kiegészítő takarmányozás a gyepeken nem végezhető. Liba és sertés legeltetése a védett gyepeken nem végezhető. A gyepek védett, vagy fokozottan védett növények által benépesített foltjain a legeltetés időbeli korlátozására is sor kerülhet a virágzás, terméskifejlődés és termésérés idejére. Kaszálásra érzékeny védett növényfajok előfordulási helyeit a természetvédelmi hatóságnak a területen gazdálkodó jelenlétében előzetesen ki kell jelölnie és kihagyni a kaszálásból. A lekaszált szénát a gyepterületekről minden esetben le kell hordani. Gyepterület más célú hasznosítása, beépítése csak természetvédelmi érdekből engedélyezhető (pl.: legeltetést segítő létesítmények). Az invazív növényfajok terjedését elsősorban kaszálással, szárzúzással vissza kell szorítani. Szántók kezelése A légi vegyszerezés tilos! Kizárólag az ún. zöld és sárga vegyszerek használata engedélyezhető. A biogazdálkodás a területen ajánlott, ezért az ilyen gazdálkodást folytatókat a természetvédelmi vagyonkezelésben álló szántók bérbeadásánál előnyben kell részesíteni. Az értékes gyepek, láprétek, lápok védelme érdekében a közéjük ékelődő, természetvédelmi vagyonkezelésben levő szántók visszagyepesítendők, esetleg a termőhelynek megfelelő fafajokkal erdősítendők. 172

Erdők kezelése Törekedni kell arra, hogy az erdősítésben használt szaporítóanyag (mag, csemete) helyi származási körzetből (növényföldrajzi flórajárásból) kerüljön ki. Az elegyítés érdekében a csemeteültetéssel történő mesterséges erdőfelújítások során már az első kivitelt is a flórajárásra és a termőhelyre jellemző erdőtársulás több fafajával kell elvégezni. A tölgyesek és tölgy-kőris-szil ligeterdők felújításánál teljes talajelőkészítés nem végezhető. Ajánlott a pásztás talajelőkészítés alkalmazása. A magvetés esetén pótlásokkal kell az elegyítést megoldani. Az elegyítés módja szálankénti vagy csoportos, a csoportok területe legfeljebb 500 m 2 legyen. A faállomány-nevelés (tisztítás, gyérítés) a modelltáblák szerint, de a természetes erdőtársulás gerincét adó fafajok érdekeit szem előtt tartva és nem a fatömeg produkcióra kiélezve történjenek. A nem őshonos fafajok (pl. akác, kései meggy, zöldjuhar, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, nyugati ostorfa stb.) kiszorítására kell törekedni. Kímélni kell a ritkább elegyfákat, főként a vadgyümölcsöket. Az invazív, nem őshonos lágyszárúak (közönséges selyemkóró, amerikai alkörmös stb.) (kézzel történő) eltávolítására is törekedni kell, főleg az évelőekére. Az erdők felújítása és ápolása során a felújítási területről a nem őshonos fafajokat ki kell szorítani! Az erdőkonstrukcióknál, hol nyílt homoki tölgyesek vannak és korábban teljes vagy kényszer erdősítés volt, a természetvédelmi hatóságokkal tisztásokat kell kijelőlni és kialakítani, ill. azokat, amelyekben védett rovarok ill. azok lárvái élnek. Az egészségügyi termelések során az őshonos fafajú állományokban minimum hektáronként 3 odvas, vagy száraz törzset meg kell hagyni. A tájra jellemző őshonos fafajokkal történő egységes felújítás érdekében nem őshonos fafajú (akác, erdei fenyő, nemesnyár stb.) erdőállományokban a tarvágás mérete a 3 ha-t meghaladhatja. Véghasználat utáni kituskózás esetén tuskóprizma őshonos fafajú erdőállomány szélére nem helyezhető el, a tuskókat talaj nélkül kell szállítani. Az őshonos fafajú erdőrészletek véghasználata esetén hagyásfákat kell visszahagyni a természetvédelmi hatósággal történt helyszíni kijelölés alapján. Hagyásfaként csak őshonos fafajú példányok maradhatnak vissza. Fahasználati korlátozásra bármely erőterületen sor kerülhet, ha azt fokozottan védett faj, vagy védett fajok jelentős állományának megőrzése indokolja. Védett és fokozottan védett növények esetén a korlátozás huzamosabb idejű lehet. Láperdőben az erdészeti kezelés kizárólag a nem őshonos fafajok eltávolítására szorítkozhat. Az erdő művelési ágú területeken az üzemterv szerinti VI és a TN megnevezésűek közül a láp és mocsár jellegű vizes élőhelyek erdőgazdasági és vízrendezési tevékenységgel nem érinthetők, kivéve az ökológiai vízszükséglet biztosítását. 173

Erdei tisztás és rét (TI, üzemtervi megjelöléssel) valamint cserjés (CE) erdei rakodónak és faanyag- mozgatási útvonalnak nem használható, valamint nem erdősíthető. Nádasok kezelése Nád vágásához az igazgatóságtól engedélyt kell kérni. Halastavak kezelése Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon csónakból horgászni nem szabad. Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon a természeti értékek figyelembevételével horgászatra nem használható partszakaszokat kell kijelölni. Hal telepítése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető. A mesterséges tavak, víztározók feltöltését és lecsapolását a természetvédelmi kezelővel egyeztetett időben és feltételekkel kell végezni a rajtuk megtelepedett védett élőlények megóvása érdekében. Kivett területek kezelése A természetvédelmi hozzájárulás nélküli funkciót fel kell számolni, és a területet eredetihez hasonló állapotba vissza kell állítani. Az engedéllyel működő létesítményeknél a nem kívánatos látványt lehetőleg őshonos fásszárúakkal takarófásítással kell mérsékelni. Az új épületeknél és a felújításoknál törekedni kell azok tájba illeszkedő kivitelezésére, a földszintes építés, a hagyományos tetőfedés (cserép, nád) alkalmazására. Vízállások művelésbe fogásához (mezőgazdasági művelés, nádvágás, kaszálás, legeltetés) a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A fentieken túlmenően a területet érintő természetvédelmi korlátozások és szabályozás tekintetében az 1996. évi LIII. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak. 3. A védett természeti területek leírása 3.1. Országos jelentőségű védett természeti területek Debreceni Nagyerdő TT. A kb. 1300 ha-os Nagyerdő két növényföldrajzi flórajárás, a Nyírség (Nyírségense) és a Tiszántúl (Cirsicum) határán, de uralkodóan a Nyírségben elhelyezkedő erdőség, amelyet a vágások után főleg makkvetésekkel újítottak meg. Alapkőzete homok, homokos lösz, és lösz, melyen az óholocén óta meglévő erdőtakaró rozsdabarna és kovárványos barna erdőtalajt hozott létre. Bár a XVIII. sz. vége óta elsősorban a mesterséges erdőfelújítás dominált, és a XIX. sz. végétől a térség vízháztartását kedvezőtlenül befolyásoló lecsapoló csatornázás, majd jelentős 174

rétegvíz kivétel (itt működik a város rétegvíz-kútjainak java része) és szárazabb időjárás hátrányosan érintette az erdőt a talajvíz nem ritkán 10-50 m-re süllyedt, ez lehet az egyik oka a tölgyek csúcsszáradásának. Az eredeti erdőtársulások több foltban mind a mai napig fennmaradtak, a kocsányos tölgy még mindig kb. 50 %-ot képvisel, és az utóbbi időben aránya folyamatosan nő. Az erdőtársulások a következők: Gyöngyvirágos tölgyes (Convallario-Quercetum tibiscense) a legkiterjedtebb cönózis egység. Jellemző növényfajai: lombkoronaszint: kocsányos tölgy, mezei és tatárjuhar, ezüsthárs és kislevelű hárs, nyír, madárcseresznye, vadkörte, vadalma. cserjeszint: közönséges mogyoró, közönséges fagyal, veresgyűrű som, hamvas szeder, egybibés és cseregalagonya, csíkos és bibircses kecskerágó. lágyszárú szint: tavaszi csillagvirág, bársonyos tüdőfű, keleti kontyvirág, bogláros szellőrózsa, odvas keltike, salátaboglárka, kék ibolya, gyöngyvirág, erdei gyömbérgyökér, széleslevelű salamonpecsét, erdei gyöngyköles kipusztultak: egyhajúvirág, tavaszi kankalin. Nyílt homoki tölgyes vagy edafikus erdőssztyepp (nyírségi pusztai tölgyes és nyírségi legelő-tölgyes) /Melampyro Quercetum et Festuco-Quercetum roboris tibiscense/ Jellemző növényfajai: lombkoronaszint: kocsányos tölgy, szürkenyár, fehérnyár, ezüsthárs. cserjeszint: egybibés és cseregalagonya, csíkos kecskerágó, közönséges mogyoró, közönséges fagyal, kökény. lágyszárú szint: epergyöngyike, bársonyos kakukkszegfű, borjúpázsit, saspáfrány, kipusztultak: magyar kökörcsin, kőrislevelű nagyezerjófű, tarka és homoki nőszirom, erdei szellőrózsa, egyhajúvirág. Tölgy-kőris-szil ligeterdő (Fraxino pannonicae-ulmetum) Jellemző növényfajai: lombkoronaszint: kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, közönséges gyertyán, hegyi juhar, cserjeszint: kányabangita, veresgyűrű som, hamvas szeder lágyszárúszint: salátaboglárka, odvas és ujjas keltike, turbánliliom, békabogyó, virágrugó kakukktorma, szagos müge, szálkás pajzsika kipusztult: hóvirág, nyári és tavaszi tőzike, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak orchidea. Látható, hogy nagyszámú a kipusztult (főleg védett és fokozottan védett) növények száma. Régebben az erdő kutatói (Rapapics 1916., Tamássy 1927.) 350-400 lágyszárú növényt soroltak fel, ezek javarészt a 30-as évek óta tűntek el innen. A kipusztulás oka a helytelen erdőgazdálkodás (a fafajcsere, a tuskózásos, mélyszántásos erdőfelújítás), a szárazodás, a 175

város lakosságának hatása, a turizmussal együtt járó zavarás, növényszedés/ a fokozatos beépítés, a környezetszennyezés - főleg a levegőszennyezésből származó savas ülepedés. Ma a legelterjedtebbek a nitrofita gyomfajok: nagy csalán, kisvirágú nenyúljhozzám, vérehulló fecskefű, ragadós galaj, meddő rozsnok, a cserjeszintben egyre tömegesebb a fekete bodza, a kései meggy stb. Az erdő mintegy 20 %-a nem őshonos akácos (Bromo sterili-robinietum), 6 %-a vörös tölgy, 16 %-a erdei- és feketefenyő, az idős tölgyesek szigetszerű maradványfoltokra szorultak vissza. Az állatvilágra is rányomja bélyegét a város közelsége, az ebből eredő sokféle zavarás. A legjellegzetesebb előforduló fajok: rovarok: kis bábrabló, rezes futrinka, aranypettyes díszbogár, nagy és kis szarvasbogár, orrszarvú bogár, aranyos rózsabogár, nagy és kis hőscincér, erdei szemeslepke, sakktáblalepke, atalanta lepke, nappali pávaszem, fecskefarkú lepke, galagonyalepke, tölgyfaszender, tölgyfa púposszövő. kétéltűek: kecskebéka, tavibéka, barna ásóbéka, barna és zöld varangy, zöld levelibéka. hüllők: fürgegyík, rézsikló. madarak: héja, egerészölyv, karvaly (eltűnt a barna és vöröskánya, a törpesas, a békászósas, a kishéja, a kabasólyom), vadgerle, balkáni gerle, örvös galamb, macskabagoly, zöld küllő, balkáni, nagy, kis, közép és fekete harkály, csúszka, nyaktekercs, sárgarigó, szajkó, szén, kék, barátcinege, közönséges fülemüle, vörösbegy, füzikék, erdei pityer, citromsármány, feketerigó, szürke és örvös légykapó, tövisszúró gébics, erdei pinty, kerti rozsdafarkú, közönséges seregély stb. emlősök: keleti sün, mezei nyúl, őz, közönséges vakondok, közönséges borz, európai vörös róka, korai denevér, törpe denevér, szőröskarú denevér, vizi denevér, mogyorós pele, közönséges erdei mókus, törpe és erdei cickány, erdei, földi, mezei pocok, törpe és pirókegér, menyét, nyest, közönséges görény stb. A fentiekben természetesen csak néhány, jellegzetesnek számító (az állatoknál gyakran védett ill. fokozottan védett) fajt soroltunk fel, az ökológiai rendszer működése szempontjából nem kevésbé lényegtelen mikroflóra és fauna nem utolsósorban kevéssé ismert volta miatt itt nem szerepel. Összességében megállapítható, hogy az erdő élővilága még mindig magán hordozza az alföldi tölgyesekre jellemző sajátosságokat és megtalálhatók még a mindenütt ritkuló, idős tölgyesekre jellemző fajok (köztük számos védett faj), melyek ezért kiemelkedő értéket képviselnek. Ugyanakkor a nagymérvű zavarást jelzik az indikátorfajok; a zavarástűrő és gyomjellegű kozmopolita fajok megléte és túlsúlyra jutása, az érzékeny fajok eltűnése. A szokványos erdészeti kezelés révén a nem őshonos fafajú és ültetvényszerű állományok aránya meglehetősen magas. Ezek másodlagos társulásai kiszegényedtek, elgyomosodtak, általában nem az értékes fajok dominálnak bennük. Mindazonáltal az erdő mind a mai napig jelentős ökológiai, és kiemelkedő esztétikai, rekreációs értéket képvisel. 176

Hajdúsági Tájvédelmi Körzet A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet bővítése kapcsán védelemre tervezett területek túlnyomó része a Dél-Nyírség geológiai szerkezeti egységhez tartozik. Kivétel ez alól Hosszúpályi- Létavértes-Álmosd déli térsége, mely szerkezetföldtani értelemben a Berettyó-Körös süllyedék peremén található. A felszíni-felszínközeli képződmények a Dél-Nyírség és a Bihari-sík morfológiai adottságaihoz igazodóan változatosak. A nyírségi táj általánosan ismert típusképződménye a futóhomok. A Nyírség és a Bihari-sík érintkezési sávjára a felszíni földtani képződmények mozaikos elrendeződése jellemző. Az átmeneti zóna dél felé enyhén lejtő felszínét általában finom szemcséjű üledék (löszös iszap, iszap, agyagos iszap) borítja, azonban foltokban annál durvább szemcséjű homokos üledék is előfordul. Az átmeneti sáv felszíni képződményei gyakran szikesedettek. Itt általánosan a szolonyeces szikesedési típus jellemző, de előfordul a szoloncsákosodás is. Növényvilág A Tájvédelmi Körzet bővítésére tervezett területek legnagyobb része az Alföld (Eupannonicum) flóravidékének Nyírségense flórajárásába, míg kisebb egységei a Tiszántúl (Crisicum) flórajárásba esnek. Vegetációjukra itt főleg az intrazonális társulások jellemzők, melyek közül a fontosabbak a következők: Tündérrózsa-vízitök hínár (Nymphaeetum albo-luteae) Békaliliom-hínár (Hottonietum palustris) Nádas (Phragmitetum communis) Békabuzogányos (Sparganietum erecti) Sziki kákás (Bolboschoenetum maritimi) Rostostövű sásos (Caricetum paradoxae) Semlyéksásos (Carici-Menyanthetum) Zsombéksásos (Caricetum elatae) Éles sásos (Caricetum gracilis) Mészkerülő kékperjés rét (Junco-Molinietum) Meszes talajú kékperjés rét (Succiso-Molinietum) Réti csenkeszes (Festucetum pratensis) Lápi magaskórós (Filipendulo ulmariae-geranietum palustris) Szolonyec szikfoknövényzet (Puccinellietum limosae) Ecsetpázsitos sziki rét (Agrostio-Alopecuretum pratensis) Füves szikes puszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae) Ürmös szikes puszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) Ezüstperjés (Corynephoretum canescentis) Pionír rozsnokgyep (Brometum tectorum) Nyílt évelő homokpusztagyep (Festucetum vaginatae-nyírségense) Nyírségi mészkerülő homokpusztagyep (Festuco vaginatae- Corynephoretum) Homoki legelő (Potentillo arenariae-festucetum pseudovinae) Nyírségi homoki sztyeprét (Pulsatillo hungaricae-festucetum rupicolae) Galagonya-kökény cserjés (Pruno spinosae-crataegetum) 177

Rekettyés fűzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae) Nyírláp (Salici pentandrae-betuletum pubescentis) Fűzliget (Salicetum albae-fragilis, syn. Leucojo aestivi Salicetum albae) Tiszai tölgy-kőris-szil ligeterdő (Fraxino pannonicae-ulmetum) Égeres láperdő (Carici elongtae-alnetum) Nyírségi pusztai tölgyes (Melampyro- Quercetum roboris) Nyírségi legelő tölgyes (Festuco rupicolae-quercetum roboris) Nyírségi gyöngyvirágos tölgyes (Convallario-Quercetum roboris) A nyírvízlaposok lápi-mocsári növényzetével szemben a buckák oldalai, tetői száraz, homokpusztai vegetációnak adnak otthont, s ezzel változatos, egymásba fokozatosan átmenő társulások, társuláskomplexek jöhettek létre. A területen a két jellegzetes, s egyben szélső élőhelytípus: a száraz homokpuszták és a nedves nyírvízlaposok szinte teljes szukcessziós sorát megtalálhatjuk. A Nyírség buckaközi mélyedései, deflációs völgyei, ún. nyírvízlaposai egyedülálló élőhelytípust hoztak létre. Sajátos mozaikszerű társulásaik, - követve a felszíni és a talajvízszint vonalát - jellegzetes mintázatot alkotnak, és sok montán, pleisztocén flóraelemet megőriztek. A legmélyebb pontokon találhatók a magassásosok és a lápi nádtippanosok. Értékes védett növényük a békaliliom (Hottonia palustris). Értékes zsombékosaikban megtalálható a ritkának számító rostostövű sás (Carex appropinquata) is. A magassásosokhoz kapcsolódnak a fehértippanos mocsárrétek, melyeken előfordul a fehér zászpa (Veratrum album) és a szibériai nőszirom (Iris sibirica). A patakparti magaskórósok a névadó fajok (réti legyezőfű, mocsári gólyaorr) mellett a buglyos szegfűnek (Dianthus superbus) és a hosszúlevelű veronikának (Veronica longifolia) is otthonai. A kiszáradó láprétek jellegzetes társulása a kékperjés láprét, melyben szintén megtalálható a szibériai nőszirom és a fehér zászpa, a buglyos szegfű. A kaszálások, lecsapolások nyomán réti csenkeszes és franciaperjés rétek jöttek létre. Jellemző orchideájuk a pompás kosbor (Orchis laxiflora subsp. elegans). A lápok beerdősülésének jellegzetes állomásai a gyakoribb rekettyefüzesek, a ritkább nyírlápok és égeres láperdők. Kifejlődött nyírláp a bővítési területen nem található, de a fűzlápokban több helyen megfigyelhető a nyírek elszórt és csoportos megjelenése, s közöttük a védett molyhos nyír (Betula pubescens) is megtalálható. A fűzlápok jellegzetes védett páfránya a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). A bővítési területen mindössze egyetlen természetes állománya található az égeres láperdőnek. Itt a lábasodó égerfák tövén előfordul a tőzegpáfrány mellett a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana). Meg kell említeni, hogy a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) egyetlen ismert nyírségi előfordulási helye is az egyik védelemre tervezett lápterületen van. Egy másik lápon pedig előfordul a fokozottan védett, s hazánkban csak a Dél-és Közép-Nyírségben előforduló réti angyalgyökér (Angelica palustris). A buckaközi laposok klimax társulása a tölgy-kőris-szil ligeterdő. Jellemző orchideája a békakonty (Listera ovata). A szárazabb, magasabb térszíneken a gyöngyvirágos tölgyeseket találjuk. Gyepszintjükben helyenként még szőnyeget alkot a névadó gyöngyvirág (Convallaria majalis), fehér orchideája a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) és ebben a társulásban ismert a réti 178

kardvirág (Gladiolus imbricatus) egyetlen debreceni termőhelye, amely kiterjedtebb egyedszámú volt a vele szomszédos maradvány ligeterdőben. A homoki szukcessziósorban megtaláljuk az ezüstperjés és hüvelyes csenkeszes nyílt homoki gyepeket sok kakukkfűvel (Thymus spp.), homoki pimpóval (Potentilla arenaria), deres fényperjével (Koeleria glauca). A fátlan buckákon zárt homoki gyepekre bukkanhatunk, melyek néhány foltjában előfordul a fokozottan védett magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. hungarica, syn. P. flavescens) és mindössze három helyen a rendkívül ritka, fehér virágú homoki szegfű (Dianthus arenarius). A csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) néhány töve a közelmúltban került elő a területen, mely egyben a faj egyetlen ismert nyírségi előfordulása. A terület legértékesebb erdőtársulásai a nyírségi pusztai (nyílt homoki vagy edafikus erdőssztyepp) tölgyesek. A pusztai tölgyesek unikális értéket jelentenek, hiszen a Kárpátmedencén kívül nem is fordulnak elő. Jellemző fokozottan védett növényük a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica), melynek területünkön még jelentős, de erősen felszabdalt állományai élnek. Védett növényei között említhetjük a kőrislevelű nagyezerjófüvet (Dictamnus albus), az erdei borkórót (Thalictrum aquilegiifolium), a széleslevelű és Tallós nőszőfüvet (Epipactis helleborine E. tallosii), bársonyos kakukkszegfüvet (Lychnis coronaria), a homoki nőszirom (Iris arenaria) és jellemző a más erdőssztyepp fajok előfordulása. A tisztásokon néhány helyen a homoki ternye (Alyssum montanum subsp. gmelinii), a szegélyeken pedig a debreceni csormolya (Melampyrum nemorosum subsp. debreceniense), valamint a homoki nőszirom (Iris arenaria) virágzik. Flórájuk gazdagsága annak köszönhető, hogy a tisztásokkal tarkított ligetes megjelenésű erdő egyesíti magában a zárt homoki gyepek és a tölgyerdők fajkészletét. A botanikai értékekkel kapcsolatban az őshonos növénytársulásokon túl említést kell tennünk a Nyírségre ma oly jellemző, de hangsúlyozottan nem őshonos akácosokról is, hiszen helyenként ezekben is fennmaradtak az ember által kiírtott eredeti erdőtársulásból a magyar nőszirom, egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) és tarka sáfrány (Crocus reticulatus) lágyszárú fajok kisebb-nagyobb állományai. A telepített erdei-, és feketefenyvesek páfrányflórája is érdekes. A gyakori erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) mellett sok helyen él a védett szálkás pajzsika, ritka a hegyi pajzsika (Dryopteris expansa) és a nem védett édesgyökerű páfrányt (Polypodium vulgare) is megfigyelhetjük. Állatvilág A terület gerinctelen faunája jelenleg kevéssé kutatott. Célzott vizsgálatok a rovarvilág teljes feltárására sem történtek. Néhány védett faj esetében azonban kevésbé részletes információkkal rendelkezünk. Az idős tölgyesekben kis számban még megtalálható a szarvasbogár (Lucanus cervus), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo). Mivel a védelemre tervezett nagy kiterjedésű száraz homoki gyepek közelében ismert előfordulási helye van a fokozottan védett magyar futrinkának (Carabus hungaricus), várható a faj előkerülése itt is. A homoki gyepek jellemző sáskája a védett sisakos sáska (Acrida hungarica) és nem ritka a szintén védett imádkozó sáska (Mantis religiosa). Az egyik védelemre tervezett elnyúló lápterület összefügg a fokozottan védett, vörös könyves, rendkívül ritka metelka medvelepke (Rhyparioides flavidus) előfordulási helyeként ismert védett láppal, így előfordulása várható. 179

A nagyobb, természetközeli állapotú vízfolyásokban több védett halfaj él. Ilyenek például Álmosd és Kokad határában a réti csík (Misgurnus fossilis), vágócsík (Cobitis taenia), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), kurta baing (Leucaspius delineatus). A vizes élőhelyek nem ritka hüllője a mocsári teknős (Emys orbicularis) és a vízi sikló (Natrix natrix). Néhány lápterületen megtaláltuk az elevenszülő gyíkot (Zootoca vivipara). A kopár homokbuckákon még szép állományai élnek a homoki gyíknak (Podarcis taurica) és helyenként a zöld gyík (Lacerta viridis) sem ritka. Rejtettebb életmódjuk miatt kevésbé kerül szem elé az erdei sikló (Elaphe longissima) és a rézsikló (Coronella austriaca). A gazdag madárvilág fajai közül csak néhányat említünk. A gyakoribb vöcsök fajok mellett a tavakon időnként megtelepszik a vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena). Kis számban fordul elő a ritka cigányréce (Aythya nyroca). A fészkelő ragadozó madarakat az egerész ölyv (Buteo buteo), a közönséges héja (Accipiter gentilis), a barna rétihéja (Circus aeruginosus), a vörös vércse (Falco tinnunculus) képviseli. Az ürgés legelőkön alkalmi vadász a kerecsensólyom (Falco cherrug). A lápi és mocsárréti területeken változó számban fészkel a fokozottan védett haris (Crex crex). Találkozhatunk mindhárom hazai tücsökmadárral (Locustella spp.), bár a réti eléggé ritkának számít. Az öreg tölgyesek jellemző madarai a harkályok. A nagy- (Dendrocopos major), a közép- (Dendrocopos medius), a kis fakopáncs (Dendrocopos minor), a fekete harkály (Dryocopus martius) és a zöldküllő (Picus viridis) elterjedt fészkelők és alkalmanként a hamvas küllő (Picus canus) is megjelenik. A védelemre tervezett erdők ritka kincse a fekete gólya (Ciconia nigra). A homokbányák, szakadt partfalak telepesen fészkelő madara a partifecske (Riparia riparia) és a színpompás gyurgyalag (Merops apiaster). A legelők fogyatkozó ékszere az égszínkék, odúlakó szalakóta (Coracias garrulus). A szárazabb legelők jellemző kisemlőse a közönséges ürge (Citellus citellus). Az erdőkben helyenként találkozhatunk a mogyorós pelével (Muscardinus avellanus), közönséges erdeimókussal (Sciurus vulgaris) és egyre gyakrabban természetes ellenségével a nyuszttal (Martes martes). 3.2. Helyi jelentőségű védett természeti területek a. Fák, fasorok (az 1996. évi LIII. Tv. szerint: Természeti emlékek ) Bartók Béla úti tölgyfasorok (Quercus robur). (2x2sor: dupla allé). Jó állapotú, viszonylag alacsony koronájú fák, járdák mellett nagyobbak. A legnagyobbak körmérete 200-230 cm, kisebbeké 90-100 cm. (1-2 példány sérült, cincérlárvás elpusztulásakor csak a koronája távolítandó el, törzse fontos védett cincér élőhely, ezért kímélendő, nem veszélyes méretű.) Egyedek közötti sortávolság 7 m. Magasságuk 10-20 m közötti. A tértől a körház felé haladva jobb oldalon 67 egyed, baloldalon 68 egyed van. Ugyanebből a fafajból pótlás javasolt. Magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis), Bem tér 18/a. Bal oldali, egészséges, jó állapotú. Körmérete 304 cm, magassága 25 m körüli. Valószínű, hogy a régi Fűvészkertből származik. Magas kőris (Fraxinus excelsior), Bem tér 18/b. Jobb oldali, egészséges, jó állapotú. Körmérete 310 cm. Magassága kb. 25 m. 180

Páfrányfenyő (Ginkgo biloba), Bem tér 19. előtt Vezérága kicsit sérült, regenerálódik. Egészséges hím egyed. Körmérete 128 cm, magassága 10 m. Az egykori Fűvészkertből telepítették ide a Déri Múzeum építése idején kb. 1925-ben, így ma legalább 70-80 éves lehet. Juharlevelű platán (Platanus hybrida), Böszörményi út 20. Egészséges, szép koronájú, több mint 60 éves. Magassága kb. 25 m. Körmérete kb. 300 cm. Az utcai kerítéstől az udvaron kb. 2 m-re áll. Déri téri kocsányos tölgy (Quercus robur) Rendkívül szép, széles koronájú, jó állapotú. Magassága kb. 25 m, koronaátmérője is kb. ennyi. Körmérete 370 cm. A Fűvészkert helyén állt Pap-tava fáinak egy, száz évnél idősebb, megmaradt példánya. Kora 120-130 év. Aszályos nyarakon öntözendő. Déri téri piramistölgyek (Quercus robur f. fastigiata).(8 fa) A tér jobb oldalán 8 példány, bal oldalán 2 példány. A legnagyobb körmérete 215 cm. Jó egészségi állapotúak, a nyugati oldaliakat is védeni kellene, ugyanis itt 250 cm körméretű a legnagyobb. Nyugati ostorfák (Celtis occidentalis) Dobozi u.6. (2 példány) Szép koronájúak, egészséges, az északi körmérete 248 cm, magassága kb. 20 m, délebbi körmérete 223 cm, kb. 18-19 m magas. Egyetem-téri kocsányos tölgyek (Quercus robur). (2 példány) Jelenleg 2 db (korábban 3 fa). A megmaradtak egyike az egyetemi templom előtt áll, mint Debrecen belterületének legnagyobb kocsányos tölgye, nagyon szép koronájú, a gyógyító metszések jó hatásúak voltak. Kora 200-250 év. Körmérete 559 cm, magassága kb. 25 m.1,6 m után kéttörzsűvé ágazik, amelyek viszonylag szorosan vannak egymás mellett. Aszályos nyarakon öntözendő, így kb. 300-400 évet élhet még! Sajnos az utóbbi aszályos években az öntözés elmaradt, így a fa egyre rosszabb állapotban van. Másik az egyetem nyugati parkrészletében, Hatvani István szobor felett található. Alacsony, szép, terebélyes koronájú, egészséges. Kora 100 év körüli. (Eredeti térszíne körülfalazva.) Magassága 18-20 m, koronaátmérője hasonló, körmérete 322 cm. Tiszafák (Taxus baccata) a Fűvészkert u. 4-6. sz. alatt. Szép, egészséges, talajszigettel körülvett példányok (az eredeti térszint itt is magasabb volt.) Magasságuk 6-8 m. A déli egytörzsű kb. 60 cm átmérőjű, az északi több törzsű, körmérete 93 cm. Valószínűleg a régi Fűvészkertből maradtak. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba), Hajnal u.15. Szép koronájú, egészséges hím egyed, Munkavédelmi Főfelügyelőség kertjében. Törzskerülete 168 cm. (Harmadik legnagyobb példánya a városnak.) Kálvin téri ördögcérna, más néven lícium (Lycium barbarum) Jó állapotú, erőteljes. Törzsátmérője 40 cm körüli, alacsonyan elágazó, magassága 4-5 m, kora 200-230 év körüli. Több hajtása legyökerezett, ill. kikeltek a magvai. Kocsányos tölgy (Quercus robur) a Mester utca és Kar u. sarkán 90-100 éves szép koronájú fa, sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) kevés van a koronájában. Magassága 18 m körüli, körmérete 271 cm. Aszályos nyarakon öntözendő! A templom felé a Mester utca két oldalán 2-2 kisebb kocsányos tölgy van, kíméletre, vagy védelemre érdemes. 181

Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) a Nádor utca (a volt Végh D.u.) 4. sz. alatt Szép, egészséges, hím egyed. Magassága 10-12 m. Körmérete 164 cm. A ház esetleges lebontásakor a maximális kíméletet érdemel! Császárfa (Paulownia tomentosa) a Nádor utca 17. sz. alatt. Szép, egészséges példány, a botanikus kerteken kívül a legnagyobb egyed a városban. Magassága 8-10 m. Körmérete 144 cm. Figyelemre méltó és védelmet érdemelne a kerten belüli páfrányfenyő (Ginkgo biloba) nő egyede és egy termetes füge (Ficus carica) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Nagyerdei körút 68. sz. Debrecen legnagyobb Ginkgo-ja, magassága 20-22 m, törzsátmérője 50 cm-nél nagyobb, körmérete 190 cm felett van. Szép koronájú, nőnemű egyed. Sok magonc van alatta. A kertben lévő nagyon szép Tilia cordata (magassága 25 m feletti) kíméletre vagy védelemre érdemes. Péterfia utca 1-7. alatti tiszafák (Taxus baccata). (5pld.) A református Tanítóképző Főiskola előkertjében lévő 7 Taxus baccata egyedből, 4 nagy és 3 kisebb, az előzőekről, magról szaporodott. Szépek és magasak (5-15 m). A legnagyobb körmérete 145 cm. Koruk az épülettel egykorú lehet, a Füvészkertből származhattak. Simonyi út 11. sz. alatti páfrányfenyő (Ginkgo biloba). Sudár, kettős törzsű, jó állapotú hím egyed. Magassága kb. 15 m. Körmérete a közös törzsnél 128 cm. Az épület nyugati falához viszonylag közel van. Simonyi út 15. alatti hegyi juhar (Acer pseudoplatanus). Egészséges példány, néhány száraz ággal. Körméret 201 cm, magassága kb. 18 m. Száraz ágakat néha el kell távolítani. (Az épület falától a növény kb. 4 m-re van.) A kertben van még két hatalmas jegenyenyárfa (Populus nigra var. italica). A keleti körmérete 424 cm, a nyugati példányé 383 cm. Valószínűleg a város két legnagyobb e fajhoz tartozó egyede, kíméletet, vagy védelmet érdemel. Simonyi út 29. alatti platánfa (Platanus hybrida). Nagyon szép, hatalmas, szabályos koronájú, egészséges fa. Kora 100 év körüli, magassága 25 m feletti. Körmérete 384 cm. Debrecen legnagyobb platánfája. Simonyi út kétoldali hársfasora (Tilia spp., főleg T. cordata, T. x europaea). Egyes feljegyzések szerint 1974 óta védett. Pótlandók az elpusztult fák, esetleg ezüst hársra (Tilia tomentosa) cserélendők. Húsos som (Cornus mas) Széchenyi út 80. sz. Eredetileg két fa állt itt, ám 1997-ben építkezés miatt át kellett őket telepíteni, de egyikük ezt követően kiszáradt, elpusztult.(törzse meg van.) Ma az északi példány él, jó állapotú, idős egyed. Magassága kb. 5 m, körmérete 105 cm. Hedera helix fut mindkét törzsre. Tócóskerti téri (volt Aczél utca 19.) kocsányos tölgy (Quercus robur). Szép koronájú (bár Loranthus van rajta), egészséges egyed. Magassága kb. 22 m, körmérete 332 cm, kora 100-120 év. A Református Kollégium füvészkerti szaporító kertje lehetett itt, vagy ebből származik. Tócóskert téri (volt Aczél utca 19.) páfrányfenyő (Ginkgo biloba). 182

Szép, egészséges nő ivarú egyed. A másik védett fa (Quercus robur) kissé közel van (4 m), ez koronáját, törzsét módosítja. Magassága kb. 18-20 m, körméret 177 cm, kora kb.80-90 év. Mellette délről alacsony koronájú, 50-60 éves Quercus robur, magassága 18 m, körmérete 217 cm. b. Természetvédelmi területek Néhai Széles Vencel erdész arborétuma Ma az eredeti kert 3 különtulajdonú kertre tagoltatott. 1. kertben (Vámospércsi út felől) legértékesebb szép faj ősmammutfenyő (Metasequia glyptostroboides) 10 m magas, törzsátmérője, 25-30 cm felett van. 2. A középső kertben: Taxodium distichum, Ginkgo biloba stb. sűrűn vannak, etioláltak. 3. A legbelső kertben: egy hegyvidéki mammutfenyő (Sequadendron giganteum). Magassága 10 m, körmérete 137 cm. Mivel az eredeti kertet felosztották, épületekkel felszabdalták, ma már csak a hegyvidéki mammutfenyő, és az ősmammutfenyő érdemel védelmet, ritkaságuk, méretük és állapotuk miatt. Balásházy János Mezőg. Szakközépiskola parkja Viszonylag jó állapotú, több helyen kiritkult, sok értékes és önmagában is védelmet érdemlő hazai és külhoni fa- és cserjefajt tartalmaz, amelyek már jelentős korúak. A következő értékes fajokat regisztráltuk a teljesség igénye nélkül: Gleditsia triacanthos Inermis Pinus nigra Pyrus pyraster (idős egyed) Platanus hybrida Pseudotsuga menziesii Gynmocladus dioicus Quercus robur Fastigiata Juniperus virginiana (idős egyedek) Buxus sempervirens Betula pendula Biota orientalis Carpinuis betulus (nagyok) Taxodium distichum (három példány, legnagyobb körmérete 233 cm, jelentős példányok) Acer pseudoplatanus (nagyok) Tilia cordata (1 m átmérőjű) Tilia platyphyllos Tilia tomentosa Cerasus avium Platanus hybrida Pinus sylvestris Prunus cerasifera Celtis occidentalis (295 cm körméretű) Juglans nigra (idősek) Quercus robur (80 év körüli) Thuja occidentalis Acer plataniodes Acer campestre Juniperus communis Picea abies Carya ovata Taxus baccata Salix alba Tristis Maclura pomifera (353 cm körméretú) Catalpa bignoides Acer saccarharinum Ulmus x hollandica Vegata (394 cm körméretű) Liriodendron tulipifera Ulmus minor (370 cm körméretű) Exochorda racemosa Hibiscus syriacus Ligustrum ovalifolium stb. 183

Pótlásokat, fejlesztéseket javaslunk, valamilyen komolyabb botanikusi (dendrológiai) terv szerint, ahol a fajgyűjtemény még magasabb értékű lehet. Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert Rendkívül értékes, nagy fajszámú, nagy szakértelemmel fejlesztett dendrológiai (kb. 500 fajjal) és bamuszgyűjtemény. Debreceni Egyetem Botanikus Kertje Viszonylag kontinentális klímájú, homok alapkőzeten létrejött, könnyen kiszáradó talajra telepített, 1928-ban alapított kert, mely jogutódja a Református Kollégium Fűvészkertjének. Legjelentősebb a kaktusz és egyéb pozsgásgyűjtemény (cc. 1200 + 1000 taxon), értékes orchidea- és broméliagyűjtemény, az évelő lágyszárú gyűjtemény, trópusi és mediterrán gyűjtemény. Látványos a dendrológiai gyűjtemény, bár viszonylag kis taxon-számú (cc. 600 taxon). A 13,7 ha tényleges területének majdnem felében a Nagyerdő eredeti társulásai a gyöngyvirágos tölgyes (Convallario Quercetum) és a zavart nyílt homoki tölgyes (Melampyro Quercetum) foltok találhatók. Legjelentősebb (méretben, korban) fajai: Abies cephalonica Abies cilicica Abies concolor Abies koreana Abies normandiana Abies numidica Abies pinsapo Calocedrus decurens Carpinus orientalis Cedrus atlantica Cedrus libani Cephalotaxus harringtoniana Chamaecyparis nootkatensis Juglans regia Larix sibirica Liquidambar styraciflua Liriodendron tulipifera Metasequia glyptostroboides Ostrya carpinifolia Parrotia persica Paulownia tomentosa Phellodendron amurense Picea abies Picea amorika Picea orientalis Picea sitchensis Pinus jeffrey Pinus ponderosa Pinus strobus Pinus wallichiana Pseudotsuga menziesii Quercus robur Sequiadendron giganteum Taxodium distichum Thuja plicata stb. 184

Fontos a kert kutatási és fenntartási szaporítási és visszatelepítési szerepe a hazai, ezen belül a nyírségi és Nyírség környéki védett növények területén. E tevékenységében összekapcsolódik a Hortobágy Nemzeti Park védelmi és repatriációs programjával. Honvédtemető Jelentős emlékkert több részletében sűrűn beültetett fás szárú fajokkal. Legjelentősebb fafajai: Pinus nigra, Quercus robur, Celtis occidentalis, Quercus robur sor, amely valaha nyírott volt, most nyíratlan és kiritkult. A mauzoleum előtt nagy Aesculus hippocastanum (körmérete 330 cm), Acer platanoides (körmérete 280 cm) áll. Nem túl erőteljes, de folyamatos parki fenntartást igényel. A kiritkult részen pótlandók a fák. Kálvin téri Emlékkert Exponált, gyakran látogatott, gyalogos közlekedésnek kitett park. Fái és cserjéi jó állapotúak, negatív antropogén hatás kevés van rajtuk. Legjelentősebb fái: Fraxinus excelsior (100 év felett, körmérete 321 cm, szépen megújult) Aesculus hippocastanum Acer platanoides Acer negundo Betula pendula Tilia cordata Quercus robur Fastigiata Gleditsia triacanthos Corylus colurna Sophora japonica Pendula Juglans regia Ulmus pumila Ulmus laevis Koelreuteria paniculata Cornus mas Ligustrum ovalifolium Hibiscus syriacus stb. Ideális parki kezelést igényel (száraz ágak vágása, öntözés) és folyamatos pótlást. A debreceni Nagyerdő (városi) belterülete Eredetileg a Nagyerdő része volt, több területén még az originális társulás fafajaival. A pihenőerdővé átalakított terület értékes fafajok gyűjteménye, a megmaradt élővilág potenciális és valós élőhelye, Debrecen belterületének legfontosabb természeti objektuma. Ezen terület legszembetűnőbb értékeit az idős kocsányos tölgyek képezik, mivel ezen faj idős állományai igen megfogyatkoztak, így jelenlegi állományaik természetvédelmi szempontból jelentősen felértékelődtek. Az öreg tölgyesek sajátos életközösség kialakulását teszik lehetővé. Néhány fontosabb védett faj: ízeltlábúak: nagy hőscincér /Cerambyx cerdo/ aranypettyes bábrabló /Calosoma auropunctatum/ kis színjátszólepke /Apatura ilia/ 185

madarak: /gazdag énekesmadárközösség!/ széncinege /Parus maior/ fenyvescinege /Parus ater/ télen erdei pinty /Fringilla coelebs/ harkályfélék, kiemelendően: fekete harkály /Dryiocopus martius/ macskabagoly /Strix aluco/ kuvik /Athene noctua/ emlősök: vörös erdeimókus /Sciurus vulgaris fuscoater/ denevérek: törpe denevér /Pipistrellus pipistrellus/ korai denevér /Nyctalus noctula/ Az idős kocsányos tölgyek mellett megemlítendők a betelepített fafajok közül a szép feketefenyők /Pinus nigra/, mocsári ciprusok /Taxodium distichum/, vasfák /Gymnocladus dioicus/ és az eredeti társulásra is jellemző fafajok /ezüsthárs, magyar kőris, fehér fűz, vadkörte, stb./ Néhány további jelentős fafaja: Pinus sylvestris, Cedrus atlantica stb. Néhány Quercus robur körméret: Klinika északkeleti sarkával szemben: 420 cm (22 m magas) Vígadónál: 540 cm (23 m magas) 425 cm (24 m magas) A lágyszárú szintben több helyen az eredeti társulásból visszamaradt fajokat találunk: pl.: salátaboglárka, kónya sárma, sárga árvacsalán, erdei ibolya, és néhány ritkaság: téltemető /Eranthis hiemalis/, podagrafű /Aegopodium podagraria/, falgyom /Parietaria erecta/. A Park értékét a nagyméretű öreg fák nagyban emelik, ezek erőteljes védelme fontos feladat. Szintén fontos a park megfelelő karban és fokozottan tisztán tartása (ez külön is megemlítendő a Békás tónál, ahol a takarítás és a leeresztés a békák ívási idején kívül, pl. ősszel és a lehető leggyorsabban végzendő). Az idős fák fenntartása mellett a park további óvatos rekonstrukciója (főleg őshonos és szárazságot tűrő nem invazív tulajdonságú külhoni fajokkal) folytatandó. A park területének csonkítása, további beépítések nem kívánatosak. Külterület Debrecen-Józsa Tócó-völgyi Természetvédelmi terület NATURA 2000 terület (a józsai legelő rész) Védettség indoka: a tájhatáron (Hajdúság és Nyírség) fekvő természetes vízfolyás és az azt kísérő rétek és erdők máig fennmaradt tájképi és természeti értékeinek, és az ott élő növény és állatvilág megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges. Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának és természetes viszonyainak (vízhez kötődő és egyéb társulások, a patak természetes nyomvonala, stb.), értékes fa, cserje és lágyszárú 186

állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, a patak és a környező gyep és erdőterületek területi épségének fenntartása. Debreceni Erdőspuszták A terület több részletből áll, védettségének indoka elsősorban a tájkép védelme, a rekreáció biztosítása, a beépítés elkerülése, az értékes természetes erdő és gyeptársulások, az itt élő védett fajok megóvása. A terület részei: Bánk-Fancsika Pihenőerdő Központ, Ördögárok, Hármashegyi Pihenőközpont, Nagycsere erdészeti Pihenőközpont, Panoráma út melletti terület, Vekeri Pihenőközpont, Vekeri Pihenőközpont Mézeshegyi Alközpontja. A terület jelentős kiterjedésű, állapotát csak egy részletes kezelési terv tudja feltárni. A rekreációs jellegű részek mellett számos komoly természetvédelmi értéket hordoz, ebben kiemelkedő az erdőspusztai tavak madárvilága, és a hármashegyi homoki tölgyes botanikai értékei. Továbbra is kiemelt szempont a terület beépítésének korlátozása, az értékes erdők fenntartása, a gyepek feltörésének megakadályozása. Halápi rét A sekély tavakra jellemző társulások ill. ezek fragmentumainak mozaikjai takarják a mély pontokat északról, nyugatról és keletről erdővel ill. fákkal övezve. Így most az erősebb árnyékoltság miatt a mélyedés peremi területein kevés a magassásos, amelyben főleg Caricetum gracilis, uralkodik viszont a keskeny és széleslevelű gyékényes (Typhetum angustifoliae, Typhetum latifoliae) itt-ott nyílt vízfelületekkel, amelyben békaliliom hínár (Hottonietum palustris) mint ma már egyetlen védett - s e fokozottan védelemre javasolt társulásnak - növénye a békakonty (Hottonia palustris) által ékesített részletei. A keskeny ligeterdő (Fraxino pannonicae Ulmetum) sáv ma már szárazabb, mint eredetileg volt. A mélyedés szegélyén és az erdő legszélén, az úttöltés oldalán részben az ide is átnyúló fűzláp (Calamagrosti Salicetum cinereae) néhány faja, legfőképpen a Salix cinerea ill. a stabilabb vizekhez kötődő puhafás ligeterdő (Salicetum albae-fragilis) fajai (Salix fragilis) és másodlagosan rezgő nyárak (Populus tremula) dominálnak. Sajnos ez a terület sem mentes a szeméttől, a környező akácosból beterjedő fás és lágyszárú gyomnövényektől. (Debrecen-) nagycserei Hármashegyi akácos A Zsuzsi vasút melletti 43 hektáros területen több értékes védett növény található, így a tarka sáfrány, a magyar nőszirom, a selymes boglárka, a kőrislevelű nagyezerjófű, a debreceni csormolya, a kétlevelű sarkvirág. Az idős akácos tulajdonképpen pusztai tölgyes termőhelyen található, sok az idős tölgy is. Egy részét már letermelték, ezért sürgető a még megmaradt idős erdőfoltok közül a mindenképpen fenntartandók kijelölése. (Debrecen-) Monostori- és Szentgyörgyi-erdő A két erdőt továbbra is az intenzív erdőgazdálkodás jellemzi, ami védett erdők esetén nem indokolt és helytelen. Így több helyen történt 1 ha-nál nagyobb erdőirtás (úgy is mondhatnánk, hogy ez a tipikus), s olyan erdőrészletek levágása, amely a kezelési tervben kíméletre volt kijelölve, mivel ezek eredeti társulások, gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum) és nyílt homoki tölgyesek (Melampyro-Quercetum). Miáltal a vágás módja is drasztikus (nagy erőgépek, mélyszántás), lassan eltűnik nemcsak az eredeti társulás fásszárú, látványaiban uralkodó része, de az igen fontos, értékes és védett fajokból álló lágyszárú is! Ráadásul számos eddig ismertetett területre a javasolt őshonos fafajok helyett nem őshonos (néha invazív) fafajt 187

(Robinia pseudo-acacia, Quercus rubra) telepítenek, ami megint csak oka az erdők degradálódásának. (Debrecen-) nagycserei ligeterdő maradványok (I-II). Az egyik (az úttól délre levő része) 1939 óta védett, a védelem megerősítése, illetve kiterjesztése 1981-ben történt. (Az úttól É-ra levő a Hajdúsági TK része.) Korábban itt élt a mocsári angyalgyökér, a vitéz és elegáns kosbor, a zsombéksás (Rapaics Raymund felmérései), ezek mára kipusztultak. Található még erdei angyalgyökér, hosszúlevelű veronika, tavaszi kankalin, kígyónyelv páfrány, őszi kikerics, európai gombernyő, fehér zászpa stb. A tölgy-kőris-szil ligeterdő a többszöri széltörés, illetve a Haláp településrész házai miatti (az időközben az erdő mellé is épültek házak) letermelések, kiritkítások és háziállat legelések következtében meglehetősen degradálódott, de még így is jelentős tájképi és természeti értéket képvisel. (Debrecen-) nagycsere martinkai rezgőnyáras (Debrecen-) nagycserei szürkenyáras-tölgyes Ez a terüket tulajdonképpen egy erdőtömb, a Zsuzsi erdei vasút martinkai állomásától É-i irányban található szép ligeterdő, mely egy kis részét már 1939-ben védetté nyilvánítottak, s ezt bővítették 1981-ben. A nagycserei erdőkben ligeterdő részletek, gyöngyvirágos és nyílt homoki tölgyesek (Convallario Quercetum roboris és Melampyro Quercetum roboris) vannak. Legfőbb értékeik: a békakonty (Listera ovata), a széleslevelű nöszőfű (Epipactis helleborine), a Tallós nöszőfű (Epipactis tallosii) és a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica). A magasabb térszíneken megjelenik a gyöngyvirágos tölgyes (Convallario Quercetum roboris). Lombkoronaszintjét a kocsányos tölgy mellett a mezei juhar (Acer campestre), a tatárjuhar (Acer tataricum), a vadkörte (Pyrus pyraster), vadcseresznye (Cerasus avium), a különféle hársak (Tilia tomentosa, T. cordata) alkotják. Cserjéi közül kiemelkedik az énekes madaraknak kitűnő eleséget nyújtó veresgyűrű som (Cornus sanguinea). E mellett a bibircses kecskerágó (Euonymus europaeus), a kökény (Prunus spinosa), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare). Gyepszintje gazdag a sok tavaszihagymás növénytől, a gyöngyvirágtól (Convallaria majalis), a különféle salamonpecsét fajoktól (Polygonatum latifolium, P. officinalis). Értékes fajai még az előző társulásokban is élő erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), tavaszi kankalin (Primula veris) (mindkét erdőben). Legértékesebb társulása a száraz vagy nyílt homoki tölgyes (Melampyro Quercetum roboris), amelynek kisebb-nagyobb tisztásai lehetnek, ahol a fényigényes sztyeppnövények is megélhetnek. Ilyen élőhelyen él a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica). (Debrecen-) nagycserei tölgyerdők. A két idős tölgyerdő részlet homoki és gyöngyvirágos tölgyes, illetve üdébb, ligeterdő jellegű részei mindenképpen fenntartandó értékei az Erdőspusztának. Kiemelkedő értékeik a kőrislevelű nagyezerjófű és a tavaszi hérics. Állapotuk kielégítő, hosszú távon is fenntartandóak. Nyírség ősláp ( Szikigyakor ) Feltűnő különbség a védetté nyilvánításkorihoz képest, hogy a terület nagymértékben kiszáradt, valószínűleg a nyolcvanas évektől nem vagy következetlenül kaszálták a teljes területet, így a mélyebb pontjai nagyobb részét benőtte a rekettyefűz (Salix cinerea). A kerékpárút megépülte 188

előtt már levezették a Cserei érbe a láprét vizét, ill. az út menti árokkal fokozták mindkét évtized (nyolcvanas és kilencvenes évek) száraz évsorai által kialakult kiszáradást. Nem volt igazán jó hatással a láprétre, a jobb oldalán a tájidegen erdeifenyő (Pinus sylvestris), bal oldalán az ugyancsak tájidegen akác (Robinia pseudo-acacia) és hibridnyárak (Populus x euamericana) telepítése sem, a környező talajt megváltoztató (ph, stb.) hatásuk és a száradás által az akác láprétbe való beterjedése miatt sem (nyugatról). Az emberi települések kiterjedése, a láprét körül épített házak fokozták annak elszennyeződését, gyomosodását és degradációját. A védett terület több pontján jelentős mennyiségű szemetet raktak le, valószínűleg nemcsak a közvetlen környékben lakók. A degradációnak a fás és lágyszárú növényfajok összetételében is számos bizonyítéka van. Így a nem őshonos fajok közül nem ritka a rekettyefűzek között és a déli részen a Fraxinus penssylvanica, Acer negundo, Celtis occidentalis, Juglans regia, Prunus serotina, Prunus cerasifera. A hamvas szeder (Rubus caesius) és a fekete bodza (Sambucus nigra) is túlszaporodott a kiszáradás valamilyen fokát jelezve. A lágyszárú ruderalia közül tömeges az Urtica dioica és számos más faj is gyakori (Arctium lappa, Abrosia artemisiifolia, etc.) Az eredeti társulásokból itt-ott maradt hirmondó, így az 1958-as vegetáció térképhez viszonyítva jól látszik, hogy a Caricetum acutiformis-ripariae az útmenti árokból erőteljesen megfogyatkozott, a Caricetum elatae teljes egészében eltűnt, az Agrostetum albae is kisebb lett, Salix alba-k és Salix cinerea-k foglalták el a helyét. A legértékesebb társulás egyike a Carici Menyanthetum szinte homogén Caricetum gracilis-szá vált, kipusztult belőle a védett Menyanthes trifoliata, és csak néhány eredeti faja maradt (Iris pseudacorus, Sparganium erectum, Galium palustre, Juncus effusus, Selinum carvifolia, etc.). A Festucetum pratensis megmaradt ugyan, de eredeti fajaiban kiszegényedett. A Calamagrosti- Salicetum cinereae megvan, de a Salix cinerea teljesen beborítja, s a régi gazdagságát szinte egy értékes faj sem jelzi. A másik legértékesebb társulása, ami egyedülálló volt az Alföldön, a Caricetum appropiquatae-echinatae is szinte teljességében átalakult Caricetum gracilis és Salicetum cinereae társulások fajszegény formájává. Az északkeleten lévő, valószínűleg kenderáztató funkciójú tavacska kiszáradt, némileg feltöltődött és Salix alba-k veszik körül. Bánki fehérnyáras Az erdő tisztásainak legmélyebb pontjain, illetve a fehérnyáras előtti réten magassásosokat találunk. (Caricetum elatae, Caricetum gracilis, Caricetum acutiformis, Caricetum ripariae) Viszonylag kevés értékes faja közül kiemelendő a békaliliom (Hottonia palustris). A tölgyesben található egy kisebb rekettyefüzes is. Lombkoronaszintjét a kocsányos-tölgy (Quercus robur) a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) és a mezei szil (Ulmus minor) alkotja, s megtalálható a vénic szil (Ulmus laevis) a közönséges nyír (Betula pendula) és különféle nyárak (Populus nigra, Populus alba) is. Cserjeszintjének jellemző fajai a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), kutyabenge (Frangula alnus). Lágyszárú szintjére jellemző a koratavaszi geophytonok és a montánelemek jelenléte, pl: szagos müge (Asperula odorata) - békakonty (Listera ovata), kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), madárfészek (Neottia nidus-avis), Tallós nöszőfű (Epipactis tallosii) és széleslevelű nöszőfű (Epipactis helleborine) orchideák. 4. Országos Ökológiai Hálózat Magyarország területén földtani és természetföldrajzi viszonyainak változatossága miatt rendkívül gazdag, az ország méretéhez képest mindenképpen számottevő élőhelytípus tudott kialakulni. A nagyobb kiterjedésű, ám annál értékesebb természeti területek (pl. lápok, szikes tavak, szentély-jellegű holtágak, stb.) képezik biológiai örökségünk értékeit. Ezen élőhelyek 189

sokrétű, mozaikos térszerkezete és stabilitása nagyon sérülékeny. Az élőhelyek, élő rendszerek folyamatos működését elemeinek sokfélesége tartja fenn. Ezt a sokféleséget (diverzitást) kell megőrizni és fenntartani. A város területe élőhelyeinek, ökológiai értékeinek megóvása sem biztosítható egyes területek jogi védelmével. A védett területekről ki kell lépni, s a biológiai diverzitás védelme érdekében minden ágazatnak, önkormányzatnak hatékony szerepet kell vállalnia a maga eszközeivel. A fenntartható használat és hasznosítás biztosítása érdekében az ökológikus szemlélet elsajátítása lehet a legfontosabb és a mindent átható szempont. A természet rendszereiben megnyilvánuló sokféleség megóvásának egyik módja az ökológiai hálózat felépítése, létesítése és szükség szerinti tervezése. Ökológiai hálózaton lényegében a különböző természetes és természetközeli élőhelyek között meglévő, az ökológiai folyosók által biztosított térbeli kapcsolatrendszert értjük. Egy olyan funkcionáló rendszert, amelyben az élőlények az elszigetelt, szétdarabolódott élőhelyek között a folyosók vagy élőhelyfragmentumok ( tipegő kövek stepping stones) segítségével valamilyen módon képesek vándorolni, terjedni. Mivel az élőhelyek feldarabolódásának, elészigetelődésének, elszegényedésének veszélye egyre nagyobb, sok-sok intézkedésre van szükség ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsuk. Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről kimondja az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét. Az Országos Területrendezési Terv a különböző ágazatok, területhasznosítási elképzelések első olyan találkozási fóruma, ahol a biológiai értékek, élőhelyek védelme a térszerkezeti struktúrában megjelenik, ahol azzal számolni kell. A Nemzeti Ökológiai Hálózat Debrecen területén is kijelölésre került. Kategórairendszere: 1.) Összefüggő természetes élőhely-komplexek. Azok az összefüggően lehatárolható területek, ahol a természetes és természetközeli állapotú élőhelyek dominanciája jellemző, azaz a természetes habitatok térstruktúráján belül találhatók az agrár vagy urbán élőhelyek (ezek elenyészőek), s a tágabb környezetből származó humán hatások nem veszélyeztetik az alapvető ökológiai folyamatokat. 2.) Mozaikos természetes és természetközeli állapotú élőhelykomplexek. Azok az összefüggően lehatárolható területek, ahol a természetes és természetközeli állapú élőhelyek nem alkotnak összefüggő térstruktúrát, de a természetes élőhelyek borítása eléri a 20 %-ot. 3.) Egyedülálló, természetes élőhelyek. Az olyan természetes, természetközeli élőhelyek, amelyek agrár vagy urbán környezetben helyezkednek el, attól jól elkülönülnek. 4.) Urbán és agrár élőhely-komplexek, mesterséges felszínek. Azok az összefüggően lehatárolható területek, ahol az agrár és urbán élőhelyek dominanciája jellemző, a mesterséges habitatok összefüggő térstruktúráján belül legfeljebb izolált természetes élőhelytöredékek találhatók. 5.) Különös jelentőségű, kis méretű élőhelyek. Azok az élőhelyek, amelyek méretüknél fogva nem jelennének meg a térképen, azonban természetvédelmi jelentőségük, unikalitásuk indokolja a jelzésszerű feltüntetésüket (pl. tőzeglápok, löszfoltok, szikes tavak, stb.) 6.) Ökológiai folyosók. Az azonos vagy különböző típusú élőhelykomplexek közötti átjárhatóságot, a fajok populációinak kommunikációját biztosító útvonalak az ökológiai folyosók. 190

Folyosóknak tekinthetők az azonos típusú élőhely-fragmentumok elérhető közelségű ún. stepping stones rendszere, ahol a fajok az elnevezésnek megfelelően lépésről lépésre haladnak (pl. pihenő, táplálkozó helyek). Főbb előírások: Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben, a településszerkezeti tervben csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet is kell készíteni. Az Ökológiai Hálózat övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A közművek, az utak és egyéb hálózati építmények a természet akadályozása nélkül létesíthetők, és a HÉSZ-ben a tájba illeszthetőségről rendelkezni kell. A beépítésre nem szánt területen: természeközeli és a különleges terület övezete jelölendő ki. A pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. Az Ökológiai hálózat Debrecen külterületén található övezeteit a 4. sz. térképmelléklet mutatja be. 5. Egyedi tájértékek Az 1996 évi LIII. Tv. a következőképpen rendelkezik: 6. (2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. (3) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. (4) Az egyedi tájérték megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szervei (nemzeti park igazgatóság, a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata. (5) A területrendezési terv tartalmazza az egyedi tájértékek jegyzékét. Az egyedi tájértékek kataszterezéséről az 1999-es MSZ 20381-es számú szabvány rendelkezik. A szabvány szerint egyedi tájértéknek minősül..az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Ezen túlmenően rögzíti, hogy: Nem tárgya a szabványnak országos jelentőségű védett természeti terület és védett természeti érték. Debrecen külterületen lévő kulturális egyedi tájértékek felmérésére Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata felkérésére került sor 2000-ben és 2001-ben. A felmérést a Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék és a Debreceni Egyetem, Alkalmazott 191

Tájföldrajzi Tanszékmunkatársai készítették. 2003-ban elkészült Csorba Péter, Kiss Gábor és Novák Tibor részvételével Debrecen külterületének természeti egyedi tájérték katasztere is. A felmérések célja, hogy felhívják a figyelmet a település külterületén található értékekre, elősegítsék azok megmaradását, valamint ötleteket adjanak a megőrzésükhöz szükséges intézkedésekhez. A feldolgozás során önálló kötetben kerültek dokumentálásra a természeti, illetve a kultúrtörténeti tájértékek. A kataszter összegzéseként megállapítható, hogy Debrecen külterülete a még fellelhető és megőrizhető kultúrtörténeti és természeti egyedi tájértékekben a közigazgatási terület méretéhez viszonyítva gazdag. A tájat gazdagító emlékek megőrzése fontos tájvédelmi feladat. A felmérések a Főépítészi Irodán fellelhetők. Fontos, hogy a rendezési tervek intézkedjenek védelmükről. 6. Javaslatok, természetvédelmi stratégiák 6.1. Dél-Nyírség a. Erdők Az erdők java része telepített akácos, nemes nyáras és erdei fenyves. Az idős, őshonos állományok az igen megritkult és veszélyeztetett társulások: puha és keményfás ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek és nyílt homoki (pusztai) tölgyesek. Többségük értékes lágyszárú szintnek, fészkelő madárközösségnek ad otthont. Összkiterjedésük nem több néhány száz hanál, ezek is javarészt 5-20 ha-os foltokban találhatók. A kiöregedő őshonos erdők fokozatosan letermelésre kerülnek, ha ez a tendencia folytatódik, kb. 10-15 év múlva szinte mind eltűnik, miközben a jelenleg használatos erdészeti technológiákkal természetszerű felújításuk nem, vagy csak nagy nehézségek árán biztosítható. Ezen erdők szinte kizárólag állami tulajdonban, a Nyírerdő Zrt. erdészeteinek kezelésében vannak. Az egyes erdészetek összterületének (a jelenleg még nem védett erdőket is beleértve) mintegy 3-5 %-án az erdészetekkel közösen azonosítani kell a legértékesebb, védett és fokozottan védett fajoknak otthonul szolgáló, hosszú távon is fenntartható, esetleg különleges rekonstrukcióra alkalmas, azt igénylő erdőrészleteket, és az azok bővítésére felhasználható környezetet, pufferzónát. (Ez összességében változó, erdészetenként 3-500 ha). Ezeket a termelésből ki kell vonni és lehetőség szerint bővíteni, és a bővítésben ezeket keskenyebbszélesebb folyosókkal össze kell kötni. b. Védett területek /extenzív mezőgazdaságú területek/ és átmeneti területek mezőgazdasági termelési + védelmi és egyéb funkciókkal, pufferzónák. A táj jellegzetes karakterének fennmaradását, a változatos élővilág túlélését az intenzív földhasználat relatíve alacsony aránya és az extenzív ágak magas aránya, valamint ez utóbbiak mozaikos térbeli eloszlása biztosítja. Az extenzív földhasználat arányát itt országosan is kedvezőnek ítélhetjük. A védett területeken és környezetükben egyaránt szükség van a hagyományos, a természeti adottságoknak megfelelő, külterjes hasznosítási módok folytatására. Jellemző extenzív használati módok a Dél-Nyírségben: a szárazabb homoki gyepeken, extenzív legeltető állattartás, a nedvesebb kaszáló réteken a különböző minőségű füvek és sások eltérő hasznosítása, rétgazdálkodás, extenzív, kisparcellás szántóművelés, 192

extenzív szőlő és gyümölcskultúra, kisparaszti, /szálaló/, őshonos fajokat telepítő erdőgazdálkodás. Javaslatok: A területen az intenzív gazdálkodás visszaszorítása, a hagyományos extenzív gazdálkodási módok visszaállítása kívánatos. Az extenzív módszerek irányába történő arányeltolódás során szükséges: a szántók erdősítése, a szántók gyepesítése, a földhasználat változatosságának fenntartása, a fennmaradó szántókon az intenzív szántóművelés helyett extenzív és biológiai módszerek alkalmazása, ennek során a vegyszerhasználat mellőzése vagy drasztikus visszaszorítása, természetes tápanyag-gazdálkodás, mozaikos vetésszerkezet, vetésforgó, ugaroltatás, stb., szükséges a tájfajták előtérbe helyezése, biológiai módszerekkel speciális zöldség és gyümölcskultúrák, gyógynövények termelése, mezővédő erdősávok, fasorok, cserjések, ligetek, természetes mezsgyék, a vizek menti szűrősáv védelme, illetve újbóli kialakítása, a gyepeken az extenzív rét és legelőgazdálkodás visszaállítása, az állatlétszám növelése, őshonos háziállatok külterjes tartása, biohús termelés. A homoki gyepeken juhtartás, a jobbminőségű szálfüves gyepeken magyar tarka szarvasmarha, a tanyás gazdálkodás újjáélesztése, támogatása, az erdőgazdálkodásban az őshonos fafajok arányának növelése, szükséges a termények minél nagyobb arányú helyi, kisüzemi feldolgozása. c. intenzív termelési célú agrárterületek Ezek viszonylag kis kiterjedésűek, azonban itt is indokolt 10-15 % kiterjedésű élőhelyhálózat kialakítása /sövények, gyepek, mezsgyék, fasorok, vizes területek, stb./ Itt is célszerű az agrár-környezetvédelmi módszerek, az integrált védekezés alkalmazása. Különösen homoktalajokon tapasztalható, hogy a műtrágyák túladagolása terméscsökkenéshez vezet, mert a talajban minimumban lévő tápanyag a meghatározó faktor. Ezért itt fokozott figyelemmel kell a műtrágyák mennyiségi és minőségi használatának kiszámításakor eljárni. 6.2. Hajdúság a. Védett területek /extenzív mezőgazdaságú területek/ és átmeneti területek mezőgazdasági termelési + védelmi és egyéb funkciókkal, pufferzónák. A területen található védett területek /Tócó völgy, kunhalmok/ védendő zöld folyosók illetve a megmaradt természetes mezsgyék kiemelt védelmet igényelnek. Környezetükben az intenzív gazdálkodás kisebb engedményekkel sokat tehet megóvásukért /pl.: vegyszermentes táblaszegélyek, útpadkák, árokpartok kaszálásának felhagyása/. 193

A még meglévő biotóphálózat /vagyis zöldfelületekből, szabad térségekből, védterületekből, élősövényekből, fasorokból, és egyéb regenerációs zónákból álló hálózatos rendszer/ továbbfejlesztése úgy, hogy ezek elérjék az összes mezőgazdasági terület 7-12 %-át. A kíméleti zónákban a vegyszerhasználat jelentős csökkentése, illetve bizonyos peszticidek, elsősorban rodenticidek használatának tilalma a védett csúcsragadozóknál fellépő szekunder toxicitás kiküszöbölésére. Szintén javasolt a túlzott műtrágyahasználat csökkentése, nagyobb hangsúly fektetése a szerves trágyák alkalmazására. A helyhez nem kötött fajok /hamvas rétihéja, túzok/, védelme céljából a kaszálási idők módosítása, kaszálatlan területek kijelölése szükséges, azonban megjegyzendő, hogy a megfelelő monitoring hiánya miatt ez igen nehéz, megfelelő propaganda, felvilágosítás kívánatos. b. Intenzív zóna Főleg az élőhelyek közelében növényvédőszer felhasználás során törekedni kell egyfajta ökológiai optimalizálásra, az integrált védekezés elterjesztésére, mely révén az élőhely fragmentumokból kiáramló élőlények károsodása megelőzhető. Nagyüzemileg is használatos biológiai és integrált védekezési módszerek alkalmazása. A zártkertekben szintén a vegyszerhasználat csökkentését kell szorgalmazni. 194

XVI. MELLÉKLETEK Plánum 97 Kft. 1. sz. melléklet Debrecen közigazgatási területének településszerkezeti tervlapja 2. sz. melléklet Felszíni földtani képződmények térképe 3. sz. melléklet Víz Keretirányelv program keretében megvalósított monitoring kutak jegyzéke 4. sz. melléklet Potenciális szennyező források térképe 5. sz. melléklet Hidrogeológiai védőterületek térképe 6. sz. melléklet Magyarország vasúti térképe 7. sz. melléklet Környezetvédelmi engedéllyel rendelkező telephelyek 8. sz. melléklet Debrecen Megyei Jogú város fotóalbum 9. sz. melléklet A folyamatban lévő kármentesítések 10. sz. melléklet A védett természeti területek térképei 11. sz. melléklet A még ki nem hirdetett természeti területek listája 195

XVII. CÉLPROGRAMOK Debrecen Megyei Jogú Város, a környezeti állapotának értékelése után, a környezeti elemek, mint talaj, víz, levegő és nem utolsósorban a művi környezet megóvása érdekében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény figyelembevételével az alábbi célfeladatokat határozza meg. XVII/1. Vízgazdálkodás A geokörnyezeti elemek állapotának megőrzése, illetve javítása érdekében megfogalmazható feladatokat (célprogramokat) az alábbiakban foglaltuk össze. Rövid és középtávú feladatok GEO-1. A geokörnyezeti elemek adottságainak és az azokat veszélyeztető, tényleges, vagy potenciális szennyezőforrások térinformatikai alapon álló adatbázisának létrehozása. Egy ilyen típusú adatbázis segítheti az Önkormányzatot a településrendezés és területhasználat pontosabb tervezésében, a stratégiai célok optimalizálásában Az adatbázis létrehozásának első lépéseként hiteles adatokkal alátámasztott tájékoztatás kérése a hatáskörrel rendelkező hatóság(ok)tól az igazgatási területen kimutatott, tényleges szennyezőforrásokról, a szennyeződés(ek) vertikális és horizontális kiterjedéséről, a folyamatban levő és befejezett kármentesítési munkálatokról, a kármentesítési monitoring rendszerekről. Az adatbázis létrehozása és alkalmazása akkor lesz különösen indokolt, ha elkészül a közüzemi vízműtelepek hidrogeológiai védőterületeire vonatkozó hatósági határozat. GEO-2. A geokörnyezeti adottságok és szennyezőforrások adatbázisát évente aktualizálni. Az adatbázis folyamatos aktualizálása az önkormányzati döntések naprakész megalapozását szolgálja. GEO-3. Az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó szennyezőforrások kármentesítésének folyamatát fenntartani és a megfelelő gondossággal kezelni. A geokörnyezeti elemek állapotának megőrzése, javítása közös érdek, amelyben az Önkormányzat szerepvállalása példaértékű. GEO-4. Az Önkormányzat - lehetőségei szerint - ösztönözze az igazgatási területen kimutatott szennyezőforrások felszámolásában és a szennyezés megszüntetésében jól teljesítő így a környezetvédelmi szempontokat prioritásként kezelő beruházásokat, fejlesztéseket tervező szervezeteket (vállalkozásokat). Az ösztönözés lehet erkölcsi elismerés (annak bármely formájában), vagy anyagi elismerés (a helyi adók kis mértékű csökkentése egy, vagy több alkalommal). GEO-5. A sérülékeny és sebezhető rétegvízbázisok biztonságban tartás érdekében ösztönözni kell a Keleti-Főcsatornából származó felszíni víz ipari-mezőgazdasági-ökológiai célú felhasználását. A CIVAQUA programba fel kell venni az ipari víz biztosításának lehetőségét, ugyanakkor a program finomításával a Nagyerdő vízutánpótlásának olyan formáját kell választani, ami a védett területen kívüli, beépített, belterületi ingatlanokon nem okoz káros mértékű talajvízszint emelkedést. 196

GEO-6. Közüzemi vízbázisok biztonságban tartási programja keretében szabályozni és ellenőrizni kell a lakossági víztermelő kutak létesítését, azok használatát és kataszterezni kell a már meglévő, ilyen jellegű kutakat. Közüzemi vízbázisok biztonságban tartási programjához történő kapcsolódás lehetőséget ad a geokörnyezet mélyebb rétegeit leginkább veszélyeztető lakossági víztermelő kutak felmérésére és e tevékenyég szabályozására. GEO-7. A meglevő geopotenciál kihasználása érdekében szorgalmazni kell a megújuló energiaforrások igénybe vételét oly módon, hogy az ne veszélyeztesse a meglevő termálvízkészletet. E projekt keretében tovább kell vizsgálni a termálvízkészletet tartalmazó rétegeket fedő, fiatalabb összletben tárolt, költséghatékonyabban kitermelhető ún. langyos vizek felhasználhatóságának kérdését. A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése GEO-1. Adatbázis létrehozása GEO-2. Adatbázis aktualizálása GEO-3. Kármentesítés gyorsítása GEO-4. Kármentesítés ösztönzése GEO-5. KFCS víz használatának ösztönzése Határidő Közreműködők, felelős 2012.12.31. Önkormányzat, hatóságok évente, folyamatos Önkormányzat, hatóságok Adatbázis működése Adatbázis működése Indikátor 2011.12.31. Önkormányzat Környezeti állapot mérhető javulása Folyamatos Önkormányzat 2012.12.31. Önkormányzat, vállalkozások Rendelet megalkotása, a környezeti állapot mérhető javulása Közüzemi vízbázisok állapotának javulása Becsült költség Fedezet (eft) 10.000 Önkormányzat 1.000/év a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok Önkormányzat Önkormányzat pályázatok 5.000 Önkormányzat a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok Önkormányzat, egyéb pályázatok, vállalkozók hozzájárulása GEO-6. Lakossági kutak kataszterezése, szabályozása 2012.12.31. Önkormányzat, hatóságok Rendelet megalkotása, közüzemi vízbázisok állapotának javulása 20.000 Önkormányzat, egyéb pályázatok, GEO-7. Langyos vizek vizsgálata 2011.12.31. Önkormányzat, vállalkozások Termálvízbázis védelme, költségcsökkenés 10.000 Önkormányzat, egyéb pályázatok, vállalkozók hozzájárulása 197

XVII/2. Levegővédelem Plánum 97 Kft. A Környezetvédelmi Program levegőkörnyezeti feladatait a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet tartalmával és a Légszennyezettségi Intézkedési Programmal összhangban fogalmaztuk meg. Ezek alapján a levegővédelmi programok és intézkedési tervek végrehajtása a levegőminőségének javítására, a levegővédelem BAT szempontjainak érvényesítésére, a közlekedési emissziók csökkentére és a levegővédelmi oktatás, adatbázisok kialakítására vonatkoznak. Rövid és középtávú feladatok LEV-1. Levegővédelem helyi szabályozása és ellenőrzése a levegővédelem módszertani, eszmei, célállapotokhoz kapcsolódó megoldásaival és a közvetlen beavatkozásokkal. A projekt megvalósításával elérhető a városi levegőkörnyezet minőség javulása: a karcinogén és toxikus komponensek emissziója csökken. Egységes önkormányzati levegővédelmi szabályzás kialakítása, melynek munkarésze a meglévő rendeletek levegővédelmi fejezeteinek aktualizálása (pl. avarégetés, hulladékkezelés, távhő-szolgáltatás, állattartás, szmogriadó-terv), szükség szerint aktualizálni a LIP-ot. A város levegőminőségének megőrzése és javítása a TKTVF által kidolgozott Légszennyezettségi Intézkedési Program (LIP) alapján. A levegőminőséget a környezetegészségügyi szempontok figyelembe vételével kell szabályozni, úgy, hogy közvetlenül szolgálja a levegőminőség javítását: pl. kibocsátások csökkentése, védelmi övezetek meghatározása, parlagfű mentesítés, bűzkezelés, biomonitoring fenntartása. A szállópor és a toxikus anyagok kibocsátásának csökkentése: a légszennyező források feltárása, intézkedési tervek kidolgozása, az engedélyezési eljárások szakmai színvonalának emelése, a védőtávolságok, védőerdősávok létesítésének megkövetelése, tevékenységek/források differenciált engedélyezése. Debrecen Város Önkormányzata ill. Polgármesteri Hivatala a Környezetvédelmi Bizottság projektfelelős munkacsoportot jelöl meg és meghatározza a feladatait: intézkedési tervek készítése, forrásteremtés, pályázatok készítése és projektmenedzselés. LEV-2. A levegővédelem BAT szempontjainak érvényesítésének célja az ipari és a tüzeléstechnikai eredetű légszennyezések csökkentése. Ide sorolható a levegővédelmi technikákat, BAT technológiákat alkalmazó megoldások és a környezetvédelmi háttéripar kialakítását célzó feladatok. Ez a projekt a levegővédelem műszaki, technikai megoldásaival és az üzemeltetési beavatkozásokkal segíti a levegővédelmet. A célállapot a fajlagos emisszió értékek csökkentése, az energiahatékonyság javítása. Környezetbarát szolgáltatási és tüzeléstechnikák megvalósítása és bevezetése. A város tulajdonában és kezelésében lévő intézmények tüzeléstechnikai berendezések energiahatékonyságának és kibocsátásának rendszeres (méréssel történő) ellenőrzése. A megújuló energiaforrások bevezetése és elterjedésének segítése, összhangban az energiagazdálkodási célprogramokkal. Meg kell valósítani a biogáz, az éghető (kommunális) hulladék teljes körű hasznosítását. A (panel)lakások utólagos hőszigetelését ösztönözni kell. Az új lakások építésénél az energia-hatékony megoldásokat kell népszerűsíteni és megvalósítani. 198

LEV-3. Közlekedési terheléscsökkentés a közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésével. Elkerülő 4. sz. főút 2. útszakasz megépítése, annak érdekében, hogy a várost az átmenő forgalom elkerülje. Szállítási igények racionalizálása, az iparvállalatok az ipari parkokba településének ösztönzése. A városi repülőtér kiterjedtebb használatának elősegítése. Forgalomszabályzási rendszerek és megoldások bevezetése. A közlekedési jelzőlámpák összehangolásának rendszeres felülvizsgálata forgalomdinamikai mérések alapján. A parkírozási rendszerek és tarifák felülvizsgálata. Biztosítani és ösztönözni kell a gépkocsik (lakó- és közterületi) parkolását a felszín alatti parkolókban. A gépkocsik szabadtéri parkolásnál műanyag gyeprács alkalmazása ajánlatos, természetes gyepesítéssel. A közlekedési utak pormentesítése (a burkolt útfelület növelése, a burkolt közlekedési utak takarítása, locsolása), a közlekedési által okozott légszennyezés csökkentése zöldsávok létesítésével. A helyi és helyközi autóbusz közlekedés útvonalainak optimalizálása. A távolsági autóbusz pályaudvar áthelyezése a belvárosból. Az alternatív és környezetbarát közlekedési módokat kell vonzóvá tenni az autós közlekedéssel szemben. A gázüzemű tömegközlekedés bővítése, az elöregedett buszok gyorsabb ütemben történő lecserélése. A kötöttpályás közlekedés fejlesztése (2. sz. villamos), kerékpárutak építése. LEV-4. A levegővédelmi oktatás, adatbázisok kialakítása a levegő terhelésével, minőségével kapcsolatos adatrendszer létrehozása, megteremtése és működtetése. A környezetvédelmi célok propagálása a lakosság felé. Levegővédelmi monitoring hálózat kiépítése a város terhelt területein, biomonitoring hálózat, műszeres mérőkonténer, kijelző rendszer és értékelő szoftverek vásárlása és üzemeltetése. Levegővédelmi adatrendszer létrehozása: meteorológia, előrejelzések, terhelési és műszaki adatok, transzmissziós modellezés, levegőminőség mérése és az eredmények közzététele. A létrehozott adatbázis nem csak tervezési alapadatokat szolgáltatna ill. tájékoztatná a lakosságot, de lehetővé tenné az EU adatigények teljesítését is. A projekt megalapozná a légszennyezés ill. a CO 2 (nemzetközi) kereskedelmét. Az adatbázis része lehetne az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszernek (OKIR). Annak elősegítése, hogy a környezeti nevelésbe épüljön be az energiahatékonyság; az energiahatékonysági tájékoztatás javítása a lakosság felé. Tudatformáló kampány szervezése hogy a környezeti nevelésbe épüljön be az energiahatékonyság, a lakossági energiahatékonyság növelése, az alternatív közlekedési formák támogatása, a zöldfelületek védelme témákkal kapcsolatos tájékoztatás javítása a lakosság felé. 199

A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése LEV-1. Levegőminőség projekt LEV-2. Levegővédelem BAT szempontjai LEV-3. Közlekedési terheléscsökkentés LEV-4. Adatrendszer létrehozása, oktatás Határidő Közreműködők, felelős 2011.12.31. Önkormányzat, hatóságok Folyamatos Önkormányzat, hatóságok 2012.12.31. Önkormányzat Tömegközlekedési vállalatok Indikátor Légszennyezettség csökkenése Energiahatékonyság növekedése, Környezeti levegő állapotának mérhető javulása 2012.12.31 Önkormányzat Működő levegővédelmi adatrendszer, Környezeti levegő állapotának mérhető javulása Becsült költség (eft) Fedezet 2.500 Önkormányzat, pályázatok a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető Önkormányzat, pályázatok, Önkormányzat pályázatok feladatok 7.500 Önkormányzat pályázatok XVII/3. Hulladékgazdálkodás Az elérendő hulladékgazdálkodási célok, illetve célprogramok meghatározásánál figyelembe kell venni a hulladékgazdálkodási törvényben megfogalmazott általános alapelveknek megfelelő prioritásokat. Ennek megfelelően a megvalósítandó feladatokat a hulladék képződés megelőzése és a minél nagyobb arányú hasznosítása, mint legfontosabb szempontok figyelembevételével állítottuk össze. Rövid és középtávú feladatok HUL-1. Megfelelő adatbázis létrehozása, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó információk gyakorlati rendszerezésével. A város közigazgatási területén belül működő hulladék termelők által készített Egyedi Hulladékgazdálkodási Terv adatbázisa alapján meghatározni a város területén keletkező hulladékok típusát mennyiségét. Az adatbázis tartalmazza a területen engedéllyel üzemelő hulladékkezelést végző cégek specifikácóját. Az adatbázis lehetőséget nyújt a megfelelő hulladékgazdálkodás gyakorlati kialakítására. HUL-2. A keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékok hasznosítása (újrahasználat, anyagában történő újrahasznosítás, energetikai célú hasznosítás). A keletkező teljes hulladékmennyiség csökkentése, vagy a növekedés ütemének csökkentése egyes hulladékfajták tekintetében. Az Önkormányzat által hozott intézkedések csökkenthetik a keletkező hulladékok mennyiségét, vagy növelhetik a hasznosítás arányát. Az Önkormányzat felelősségi körébe tartozóan szelektíven begyűjtött hulladékokat hulladékhasznosítók számára kell átadni. A hulladékhasznosítók kiválasztásánál az 200

energetikai célú hasznosítással szemben az anyagában történő hasznosítókat kell preferálni. A szelektív gyűjtés kiterjesztése minél nagyobb területek bevonása a szelektív gyűjtésbe gyűjtőszigetek, gyűjtőudvarok számának növelése, szelektív hulladékgyűjtés bővítése új hulladékfajták gyűjtőrendszerének kialakításával. A szelektív gyűjtés ösztönzése a lakosság körében a kihelyezett megfelelő gyűjtőedényzettel, lakossági fórumok és oktatások megszervezésével. Az egyedi komposztálás lehetőségének megteremtése, és a biológiailag bomló szervesanyag-tartalmú hulladékok közszolgáltatás keretén belül történő begyűjtésével és komposztálásával a háztartási hulladékok mennyisége, valamint a lerakásra kerülő szerves anyagok mennyisége csökkenthető. A közcsatorna hálózat bővítésével a keletkező települési folyékony hulladék mennyiségének csökkentése. A háztartási hulladékok veszélyes anyag tartalmának csökkentése érdekében növelni kell a lakosság által igénybe vehető veszélyes hulladék átvételi kapacitást, melyhez a szükséges gyűjtőpontokat meg kell teremteni. A szelektíven visszagyűjtött veszélyes hulladékok tekintetében amennyiben lehetséges az anyagában történő hasznosítást kell előtérbe helyezni (akkumulátor, olajok, stb.). Az intézkedések eredményeként a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége csökken, míg a keletkező hulladék hasznosítási arány nő. HUL-3. A keletkező hulladékok teljes mennyiségének begyűjtése. A közszolgáltatás kiterjesztése a város közigazgatási területén belül a keletkező szilárd hulladékok nagyobb arányú begyűjtése a közszolgáltatás területének kiterjesztésével. A közszolgáltatás által ellátott területeken a hulladékok hatékonyabb visszagyűjtése, melynek érdekében motiválni kell a lakosságot és a termelő szférát a közszolgáltatás igénybevételére. A háztartási hulladékok veszélyes anyag tartalmának csökkentése érdekében növelni kell a lakosság által igénybe vehető veszélyes hulladék átvételi kapacitást, melyhez a szükséges gyűjtőpontokat meg kell teremteni. A települési folyékony hulladék visszagyűjtési arányának növelése mely leghatékonyabban a csatornázással valósítható meg. A közcsatornával el nem látott területeken a hatékonyabb visszagyűjtéssel és rendszeres ellenőrzéssel megszüntethető a hulladéktermelők általi elszikkasztás. Megfelelő szabályozással a települési folyékony hulladékot gyűjtő tárolók zárttá tétele. HUL-4. A környezeti állapot javítása az illegális hulladéklerakók pontos felmérésével és felszámolásával, új lerakatok keletkezésének megelőzésével. Az illegális hulladéklerakók pontos felmérés és a felhalmozott hulladék megfelelő besorolása. A felmérés alapján megszüntetési terv készítése. Hulladékok összegyűjtése civil szervezetek bevonásával és a közszolgáltató által támogatott szállítás és lerakás kialakításával. Lakossági tájékoztatás és környezeti nevelés program elindítása a további illegális hulladéklerakás visszaszorítása érdekében. 201

A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése HUL-1. Megfelelő adatbázis létrehozása HUL-2. A keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékok hasznosítása HUL-3. A keletkező hulladékok teljes mennyiségének begyűjtése HUL-4. A környezeti állapot javítása az illegális hulladéklerakók pontos felmérésével és felszámolásával, új lerakatok keletkezésének megelőzésével. Határidő Közreműködők, felelős 2012.12.31. Önkormányzat, hatóságok Folyamatos Önkormányzat, hatóságok Indikátor A működő adatbázis Hulladéklerakó terheltségének jelentős csökkenése Folyamatos Önkormányzat A felszín alatti víz minőségének javulása 2011.12.31 Önkormányzat A geokörnyezet állapotának javulása és a művi környezet esztétikai javulása Becsült költség Fedezet (eft) 3.500 Önkormányzat, pályázatok a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető Önkormányzat, pályázatok, Önkormányzat pályázatok feladatok 8.000 Önkormányzat pályázatok XVII/4. Zaj- és rezgésvédelem A célprogram feladata az emberi egészség védelme, valamint a város szabályozási tervének megalapozása. A jövőbeni fejlesztése során a lakosság terhelő zaj folyamatos csökkentése. A város szerkezete hosszú távon biztosítsa, hogy az egyes övezetek funkciójuk szerinti zajterheléssel rendelkeznek. Rövid és középtávú feladatok ZAJ-1. A vállalkozások ipari parkokba való településének támogatása. A település szerkezet további változásait legmegfelelőbben optimalizálni, a funkció szerinti felosztással és a gazdasági tevékenységek ipari parkokba történő kihelyezésével lehet zaj- és rezgésvédelmi szempontok szerint. ZAJ-2. A megfelelő zajvédelmet szolgáló védősávok kialakítása. A Város szabályozási tervével összhangban az iparterületek és lakóövezetek határterületein zaj és rezgésvédelmet szolgáló másodlagos zajvédelem kialakítása. Az ipari övezetek környezetében akusztikai védőtávolság meghatározása, az építésügyi eljárásokban akusztikai védelem figyelembe vétele. 202

ZAJ-3. A zaj és rezgésvédelmi szempontok szerinti komplex helyi szabályozás. Az építésügyi eljárások során az épületszerkezetre vonatkozó akusztikai szempontok figyelembe vétele. A szomszédos ingatlanok, lakások közötti áthallás és az épületgépészeti berendezések zajterhelésének csökkentés érdekében. ZAJ-4. Vasúti zaj és rezgésterhelés mérése és a mérések alapján megfelelő védőterületek és zajvédelmi intézkedések meghozatala. Jelenleg nem áll rendelkezésre mérési adatai a Vasúti zajterhelésre vonatkozóan, ezért célszerű lenne a vasúthálózatok városon átvezető szakaszain zajterhelés-mérést végezni. A kertvárosi területeken átvezető vasútvonalak zajterhelésének vizsgálata és akusztikai szakértői anyag készítése. A jelenlegi állapotok tekintetében különösen veszélyeztetett terület a Debrecen- Nyíregyháza vasútvonal belterületi szakaszai. ZAJ-5. Átfogó stratégiai zajtérkép készítése. Az átfogó stratégiai zajtérkép a város egészéről ad átfogó képet, mely alapján a veszélyeztetett területek pontosan lehatárolhatóak. A zajtérkép elkészítésének módjáról, határidejéről, tartalmáról a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről, valamint a 25/2004. (XlI. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló jogszabályok rendelkeznek. ZAJ-6. Debrecent elkerülő utak hiányzó szakaszainak kiépítése: a távolsági és átmenő forgalmat a városi hálózatról a lehetséges mértékig a várost elkerülő országos főútvonalakra kell terelni. A város közúti zaj és rezgésterhelésének csökkentése érdekében elengedhetetlen az országos főutak várost elkerülő hiányzó szakaszainak kiépítése, a tranzit és a nehéz teherforgalmat a minél teljesebbé fejlesztendő elkerülő gyűrűn kell lebonyolítani. Forgalmi szempontból Legfontosabb a 35-ös és a 4. sz. főutak városon kívüli összeköttetésének megteremtése (északi-nyugati elkerülő), mert ezzel lehetővé válik a 4. sz. főúton, ma a városon keresztül közlekedőknek, Debrecen elkerülése. A városban kialakított közlekedési szabályozás felülvizsgálata és optimalizálása fogalomkorlátozások bevezetése. A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése ZAJ-1. Ipari park project ZAJ-2. Védősávok kialakítása Határidő Folyamatos Folyamatos Közreműködők, felelős Önkormányzat Önkormányzat Indikátor Védendő homlokzatok ipari üzemek által okozott zaj- és rezgésterhelés csökkenése Zaj- és rezgésterhelés csökkenés Becsült költség (eft) a beruházókra terhelt költség a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok Fedezet Beruházók Önkormányzat pályázatok 203

Célprogram megnevezése ZAJ-3. Komplex helyi szabályozás ZAJ-4. Vasúti zaj- és rezgésterhelés mérése Határidő Folyamatos Közreműködők, felelős Önkormányzat 2011 Önkormányzat Indikátor Rendelet megalkotása és a környezeti zaj- és rezgésterhelés csökkenése A mérésekből kapott adatbázis Becsült költség (eft) Fedezet 0 Önkormányzat 2700 Önkormányzat ZAJ-5. Átfogó stratégiai zajtérkép készítése ZAJ-6. Debrecent elkerülő utak hiányzó szakaszainak kiépítése 2012 Önkormányzat Folyamatos Önkormányzat 280/2004 (X. 20.) Korm rend szerinti zajtérkép. Közlekedési zaj és rezgés terhelés csökkenése 95000 a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok Önkormányzat pályázatok Önkormányzat pályázatok XVII/5. Zöldterület, zöldfelület gazdálkodás A program célja nem más, mint Debrecen meglévő kondicionáló célú zöldfelületeinek (pl. közkertek, közparkok, erdőterületek stb.) magas színvonalon történő fenntartása, a meglévő felületekhez szervesen kapcsolódó új zöldfelületek kialakítása a biológiai aktivitás értékének növelése mellett. Rövid és középtávú feladatok ZÖF-1. Korszerű helyi szabályozás; a város zöldfelületeinek gazdálkodására, beleértve a fenntartást, a fejlesztést és azok védelmét. Ennek hiányában a naponta ismétlődő zöldfelületi károkozások nem állíthatók meg, illetve a Közterület-felügyelet sem tud hatékonyan eljárni a zöldfelületek rongálásánál. ZÖF-2. Fasor-kataszter elkészítése; Az elmúlt évek viharos időjárásai egyre jobban rávilágítanak arra, hogy a közterületeken lévő fák nyilvántartása több okból is indokolt, egyben előnyös.jelentős esztétikai és pénzben is kifejezhető értékkel bír, mely az önkormányzati vagyon részét képezi. A változás nyomon követése érdekében és a vagyonunk nyilvántartása érdekében célszerű a fasoraink faegyedeit felmérnünk, azokról naprakész információkat gyűjtenünk és természetesen tárolnunk. A rendelkezésünkre álló adatok frissíthetőek és bármikor fontos információval szolgálhatnak elsősorban a tulajdonos számára. A kataszter elkészítése azért is fontos, mert jelenleg nincs a város birtokában olyan felmérés, mely megmutatná számunkra azt, hogy hány db sorfa található Debrecen utcáin. Legutóbbi felmérés 1989-ben készült, még a Városgazdálkodási Vállalatnak köszönhetően. ZÖF-3. Zöldfelület-kataszter elkészítése; A települési zöldfelületekkel történő tudatos gazdálkodás alapja az aktuális, naprakész és részletes információk rendelkezésre állása. A kataszter nem más, mint térinformatikai alapú adatbázis létrehozása a város közhasználatú zöldfelületeiről, aminek fő részei: topográfiai információk; zöldfelületek 204

jellegét, állapotát, veszélyeztető tényezőit stb. tartalmazó leíró információk; fakataszter, zöldfelület használattal kapcsolatos információk, indikátorok, lombköbméter, stb. Ezzel párhuzamosan más adatokat is célszerű gyűjteni: pl.: külterületi felszínborítás jellemzői, burkolt felületek, zöldfelület létesítésére alkalmas területek, parlagfű és allergiás megbetegedést kiváltó növények elterjedése, védett vagy védelemre érdemes fák, stb. A nagyobb költségigényű alapfelmérések és alapadatbázisok létrehozása után az aktualizálás történhet folyamatosan, vagy 3 évente kampányszerűen. A felmérés során célszerű távérzékelési anyagokat is felhasználni (színes, infra és légi-felvételek), ezek alapján a magáningatlanok zöldfelületi borítása is térképezhető. ZÖF-4. Fásítási program; a program elkészítését azok a mindennapjainkat érintő negatív folyamatok indokolják, amelyek eredményeként a beépítettség és a burkolt felületek növekedése dominál a város fejlődésében, rendszerint háttérbe szorítva a zöldfelületekhez fűződő közösségi érdekeket. A program feladata ennek a folyamatnak a megfordítása, lassítása, azaz Debrecen városképi megjelenését, klímáját és levegőminőségét szem előtt tartó intenzív fásítási folyamat hosszú távú megalapozása, az ehhez szükséges lépések (tervezés, kivitelezés, fenntartás), keretek (anyagi fedezet) és sarokpontok meghatározása ZÖF-5. A városi zöldfelületek állapotának javítása; A meglévő belterületi, intenzív fenntartásba vont zöldfelületek esztétikai és biológiai minőségének, klimatikus és levegőminőségi kondicionáló képességének javítása. Az ehhez szükséges állománycserék, növénypótlások, talajerő utánpótlások, felújítások elvégzése. (Pl. a kombinált fa és cserjesorok, sövények hatékonyabban szűrik meg a légszennyezést; a ligetes parkok kevésbé száradnak ki, jobban párásítanak; a zárt gyepek elnyelik a port, megakadályozzák a kiporzást, árnyékolással együtt csökkentik a parlagfű terjedési lehetőségét.) A beavatkozásokat a fenti szempontok alapján kell megtervezni, kivitelezésére és fenntartására ütemtervet kell készíteni. ZÖF-6. Parkfenntartásba bevont területek kibővítése; Meglévő, belterjesen és gazdaságosan kezelhető területeket kell bevonni a parkfenntartásba, hogy az eddig intenzíven fenntartott területeken kívüli részeken is legyenek jó minőségű közparkok (pl. Józsa, Bánk városrészek ). Ez segít megelőzni a területek elvadulását és az ehhez kapcsolódó társadalmi jelenségeket (szemétlerakás, égetés, vandalizmus). A költségvetésben növelni kell a zöldfelületek fenntartásra fordítandó fedezet arányát. ZÖF-7. Zöldsávok létesítése, meglévők kibővítése; Azokon a területeken, ahol koncentráltan jelentkezik a légszennyezőanyag kibocsátás (nagy forgalmat bonyolító utak mentén, sávelválasztó zónákban, közút és járda között, közlekedési csomópontokban, nagyobb parkolókban, stb.) ott lehetőleg többszintű (lombkorona és cserjeszint) növényzetet kell telepíteni. Ez jelentősen hozzájárul a légszennyező anyagok kiszűréséhez, javítja a városlakók közérzetét és a városképet. A telepítés során lég- és talajszennyezés tűrő fajokat kell előnyben részesíteni. ZÖF-8. Fasorok felújítása; Az út menti fasorok sok utcában hiányosak, leromlott állapotúak, köszönhető a megváltozott környezeti viszonyoknak, közműépítéseknek. 205

A leromlott állapotú fasorokat fel kell újítani, ahol lehetséges cserjék, sövények aláültetésével kell kiegészíteni. Meg kell vizsgálni, mely utak mellett lehet még újabb fasorokat telepíteni, és ezeknél a telepítések előkészítését mielőbb el kell kezdeni. A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése ZÖF-1. Korszerű helyi szabályozás ZÖF-2. Fasor-kataszter elkészítése ZÖF-3. Zöldfelület-kataszter elkészítése ZÖF-4. Fásítási program ZÖF-5. A városi zöldfelületek állapotának javítása ZÖF-6. Parkfenntartásba bevont területek kibővítése ZÖF-7. Zöldsávok létesítése, meglévők kibővítése ZÖF-8. Fasorok felújítása Határidő Közreműködők, felelős 2011.12.31. Önkormányzat 2012.12.31. 2012.12.31. 2010-tól évenként, folyamatosan 2010-tól évenként, folyamatosan Parkfenntartási szerződések lejártakor 2010-tól évenként, folyamatosan 2010-tól évenként, folyamatosan Önkormányzat, Debreceni Egyetem Önkormányzat, Debreceni Egyetem Önkormányzat, civil szervezetek Önkormányzat, fenntartó szolgáltató társaságok Önkormányzat Indikátor Rendelet hatályba lépése Kataszter elkészítése, beüzemelése Kataszter elkészítése, beüzemelése Kiviteli tervek elkészülte, a kivitelezés megkezdése, telepített növények (db) Lakossági jelzések, műszaki ellenőri jelentések Új területek fenntartásba vonásának napja Becsült költség (eft) Fedezet 0 Önkormányzat 8.000 eft 35.000 eft 10.000 eft/év 30.000 eft/év Önkormányzat Új zöldsávok (m2) 5.000 eft/év Önkormányzat Felújított fasorok száma Önkormányzat, egyéb pályázat Önkormányzat, egyéb pályázat Önkormányzat, egyéb pályázat Önkormányzat, egyéb pályázat 10.000 eft/év Önkormányzat 25.000 eft/év Önkormányzat, egyéb pályázat Önkormányzat, egyéb pályázat XVII/6. Energiagazdálkodás A program jelen fejezetének célja, hogy célprogramokat adjon a város energiaellátásának racionalizálása, a felhasznált energiahordozók csökkentése és az energiatermeléssel járó környezetterhelés minimalizálása érdekében. Rövid és középtávú feladatok ENE-1. Távhőszolgáltatási rendszer bővítése, korszerűsítése A csökkenő fogyasztás kompenzálására és a rendszer minél hatékonyabb üzemeltetéséhez a távhőszolgáltatási rendszer szolgáltatási területének bővítése és korszerűsítése szükséges, így lehetőséget biztosítva új fogyasztók bekapcsolására. Mivel a rendszer bővítése és korszerűsítése jelenleg is folyik és a konkrét bővítési tervek is 206

megvannak, így a város feladata csak a fejlesztéskehez szükséges saját források biztosítása. ENE-2. Erőműi fejlesztések megvalósítása Az új projektek megvalósításához részletes műszaki és gazdasági előkészítő vizsgálatok elvégzése szükséges. Lényeges feltétel a városi döntéshozók és az Erőmű közötti szoros együttműködés már az előkészítés fázisában, hiszen csak így érhető el az igényekhez illeszkedő időbeni megvalósítás. A városnak meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek az energetikai befektető számára megfelelő garanciákat jelentenek a befektetett eszközeinek megtérülésére, a kölcsönös gazdasági előnyök kihasználására. ENE-3. Panelrekonstrukció A városnak, több szempontból is elemi érdeke az iparosított technológiával épült lakóépületek technológiai korszerűsítésének támogatása. A támogatási rendszer jelenleg is működik, a város feladata tehát csak a támogatási rendszer fenntartása (esetleg bővítése, gyorsítása) és a saját források biztosítása. A program keretében a városi távhőrendszer primer oldali korszerűsítése valósulna meg mely további energia megtakarítást eredményezne a távhőellátásban. ENE-4. Intézmények korszerűsítése. A célprogram egyik fontos és a városra is sok feladatot rovó eleme a város tulajdonában és kezelésében lévő intézmények energetikai korszerűsítése. ENE-5. Megújuló energiaforrások hasznosításának vizsgálata A város földrajzi adottságai elsősorban a geotermikus hő hasznosítását helyezik előtérbe. Az ipari méretekben történő geotermikus hő hasznosításához állandó, nagy felvevő-képességű fogyasztó(k)ra van szükség, így a legkézenfekvőbb megoldást a távhő rendszer kiegészítése nyújtaná, termálhőt hasznosító berendezések (rendszerek) kialakításával és bekapcsolásával. A geotermikus hő mellett azonban sok egyéb lehetőség is felmerül még. A város támogatására és koordinálására lenne szükség a szóba jöhető alternatívák konkrét vizsgálatához és a kutatásához. ENE-6. Termálvíz hőhasznosítása Jó kiinduló pont lehet a már meglévő termálkutak által felszínre hozott, és még nem hasznosított hőenergia kiaknázása. Ehhez szükséges a működő mélyfúrású kutak és az azokhoz kapcsolódó rendszerek energetikai vizsgálata. Az így szerzett tényleges működési adatok alapján lehetne ezen szegmens lehetőségeit felmérni. A célprogramok táblázatos összefoglalása Célprogram megnevezése ENE-1. Távhőszolgáltatási rendszer bővítése és korszerűsítése Határidő Közreműködők, felelős Indikátor Folyamatos DH Zrt. Új fogyasztók (légm3/év) Felújított hőközpontok száma (db/év) Becsült költség (eft) a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok Fedezet Önkormányzat Pályázat 207

Célprogram megnevezése ENE-2. Erőművi fejlesztések megvalósítása Határidő Közreműködők, felelős - EO.N Zrt. DH Zrt. Indikátor Becsült költség (eft) - 0 műszaki tartalom nem ismert Fedezet - ENE-3. Panelrekonstrukció ENE-4. Intézmények korszerűsítése. ENE-5. Megújuló energiaforrások hasznosításának vizsgálata ENE-6. Termálkutak hasznosítása Folyamatos DMJV DH Zrt. Felújított lakóegységek száma Folyamatos DMJV Korszerűsített intézmények (m 2 /év) a teljes ktsg. 3/6 részét állami támogatás, 1/6 önkormányzat 2/6 lakossági a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok 2011. 12. 31. DMJV Tanulmányterv a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok - DMJV - a pályázatban megítélt összeg és az önrész erejéig elvégezhető feladatok Pályázat Önkormányzat Lakossági önerő Önkormányzat Pályázat Önkormányzat Pályázat Önkormányzat Pályázat 208