BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.

F O G L A L K O Z T A T Á S I H E L Y Z E T E L E M Z É S amelyet készített a BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. 2017. március

Megrendelő: Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 9700 Szombathely, Horváth Boldizsár körút 9. A feladattal megbízott szervezet: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Semmelweis u. 4-6. 1. em. 6. A megrendelés háttere: A dokumentum A Dél-Vas Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködés a helyi gazdaságfejlesztés szolgálatában című projekt keretében készült (pályázati azonosító: TOP-5.1.2-15-VS1-2016-00001, projekt időtartama: 2017.01.01-2020.12.31.) 2

Tartalom 1. Bevezető... 5 1.1. A foglalkoztatási helyzetelemzés háttere és célja... 5 1.2. Módszertan... 5 2. Az elemzés földrajzi területének bemutatása... 7 3. Helyzetfeltárás... 8 3.1. Általános gazdasági-társadalmi helyzetkép... 8 3.1.1. Társadalmi jellemzők... 8 3.1.2. Általános gazdasági jellemzők... 12 3.2. Munkaerőpiaci helyzetkép... 18 3.2.1. Gazdasági aktivitás... 18 3.2.2. Munkanélküliségi tendenciák... 19 3.2.3. Keresleti-kínálati viszonyok ágazatonként... 28 3.2.4. A vállalkozói igényfelmérés és munkaerő-tartalék felmérés eredményei... 36 3.2.5. Közfoglalkoztatás... 38 3.3. Szakképzési rendszer bemutatása... 42 3.3.1. A szakképzési rendszer főbb változásai az elmúlt időszakban... 42 3.3.2. A szakképzés meghatározó szereplői Vas megyében... 43 3.3.3. A szakképzés helyzete Vas megyében és a paktumtérségben... 43 3.3.4. Szakmaszerkezeti javaslat... 47 3.4. Gazdaságfejlesztési irányok, várható beruházások és azok foglalkoztatási hatásai... 49 3.4.1. Fő kitörési pontok és kihívások... 49 3.4.2. Stratégiai célrendszer... 50 3.4.3. Ismert beruházások... 54 3.5. Gyermekellátási szolgáltatások helyzete... 55 3.5.1. A 0-5 éves korosztály bemutatása... 55 3.5.2. Bölcsődei ellátás... 56 3.5.3. Óvodai feladatellátás... 57 3.5.4. Családi napközik a paktumterületen... 57 3.5.5. Fejlesztési lehetőségek... 58 4. Helyzetelemzés... 60 5. Helyzetértékelés... 62 Mellékletek:... 65 Ábrajegyzék... 65 Táblázatjegyzék... 67 3

1. melléklet: A Dél-Vasi paktum számára készült munkaerőpiaci igényfelmérés... 68 2. melléklet: A Dél-Vasi paktum számára készült munkaerő-tartalék felmérés... 69 4

1. Bevezető 1.1. A foglalkoztatási helyzetelemzés háttere és célja 2016-ban a Vasvári, a Körmendi és a Szentgotthárdi járás összefogásával megalakult a Dél-Vas Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködés, amelynek vezetőjeként Vasvár Város Önkormányzata a Vas Megyei Kormányhivatallal, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft.-vel és a Vas Megyei Önkormányzattal együttműködve kívánja megvalósítani az érintett térség gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési paktumát azzal a céllal, hogy támogassa a térségi szintű foglalkoztatásösztönző folyamatokat, elősegítve ezzel a szakképzett munkaerő helyben maradását. A projekt megvalósításához több szakmai dokumentum kidolgozására van szükség, ezek közül az egyik az ún. foglalkoztatási stratégia, amely megalapozza a projekt szakmai koncepcióját és vezérfonalát. A stratégiát megalapozó dokumentum, a helyzetelemzés részletesen kitér a paktum által lefedett terület (továbbiakban: paktumtérség) társadalmi, gazdasági és munkaerőpiaci helyzetének bemutatására, a kritikus pontok azonosítására, a felmerülő problémák okainak elemzésére. Az elemzés célja egy átfogó helyzetkép bemutatása annak érdekében, hogy a kidolgozandó stratégia egyértelműen az érintett terület adottságaira épüljön, és testreszabott válaszokat tudjon adni a megjelenő kihívásokra. A foglalkoztatási helyzetelemzés az alábbi fő fejezetekből áll: - a paktumtérség földrajzi területének bemutatása, ami egyfelől az elemzés alapját adja, másfelől lehetővé teszi a megye területén található további három paktum megjelenítését is ez a paktumok közötti szinergia miatt különösen fontos; - a helyzetfeltárás címet viselő fejezet a rendelkezésre álló és különböző módokon összegyűjtött adatokra, információkra építve egy átfogó képet nyújt a paktumtérség jelenlegi társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzetéről; - a helyzetelemzés egy SWOT-analízist foglal magába, amely foglalkoztatási szempontból számba veszi a paktumtérség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit; - a helyzetértékelés a paktumtérség helyzetének összegzése, feltárva a legfontosabb adottságokat és kihívásokat, amelyekre a stratégiában fókuszálni kell. 1.2. Módszertan A foglalkoztatási helyzetelemzés a különböző forrásokból származó primer és szekunder adatokra, információkra épül. 1. Szekunder adatelemzés: az általános társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzet bemutatásához elengedhetetlen bizonyos statisztikai adatok összegyűjtése. Az adatok egy része nyilvános, közhiteles forrásból elérhető (pl. KSH, Belügyminisztérium közfoglalkoztatási adatbázisa, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, fejlesztési információk a palyazat.gov.hu honlapról), más része kizárólag bizonyos szereplőknél érhető el (pl. Vas Megyei Kormányhivatal). 2. Igényfelmérés: a helyi paktumok előkészítése során eltérő módszerekkel több igényfelmérés történt különböző célcsoportok körében ezeknek az eredményeit beépítjük a helyzetelemzés releváns fejezeteibe: 5

- a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása során készült egy kérdőíves felmérés valamennyi érintett települési önkormányzat megkeresésével; - a partnerségépítő rendezvények keretében megszervezett partnertalálkozókkal összefüggésben kérdőíves felmérést folytattak le a munkáltatók körében, továbbá a workshopokon is felszínre kerültek releváns információk; - a helyi paktumok előkészítése során is történt igényfelmérés a térségre vonatkozóan. 3. Dokumentumelemzés: a helyzetelemzés kidolgozásának elemi részét képezi a releváns dokumentumok beható tanulmányozása és az abban foglaltak legalább közvetett megjelenítése az elemzésben. Ezek egyfelől szakpolitikai dokumentumok (pl. jogszabályok, módszertani útmutatók, ágazati stratégiák), másfelől megyei szintű koncepciók, stratégiák és egyéb dokumentumok. A vizsgálatot alapvetően a paktumtérség egészére végezzük el. Azokon a tématerületeken, amelyek esetében szakmailag indokolt, és az adatok elérhetőek települési szintre is, a helyi paktumok adatait külön elemezzük mindez támpontot jelent a térbeli különbségek feltárásához, a megyei és a helyi paktumok közötti szinergia megteremtéséhez és a megvalósítás során a területi súlypontok azonosításához. 1. ábra: A foglalkoztatási helyzetelemzés kidolgozásának módszertana Helyzetfeltárás adatok, információk összegyűjtése, rendszerezett bemutatása Helyzetelemzés erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek azonosítása (SWOT-elemzés) Helyzetértékelés a foglalkoztatás és a munkaerőpiac szempontjából meghatározó tendenciák összegzése A helyzetelemzés során kiindulásként felhasználtuk a 2016. augusztusában készült, az A Dél-Vas Megyei Gazdaság- és Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködés a helyi gazdaságfejlesztés szolgálatában c. projekt megvalósíthatósági tanulmányát, az abban szereplő adatokat és információkat aktualizáltuk, számos olyan témakörrel egészítettük ki (pl. munkaerő-kereslet -és kínálat, szakképzés, beruházások, gyermekellátási szolgáltatások stb.), amelyek meghatározóak a foglalkoztatási stratégia kidolgozása szempontjából. 6

2. Az elemzés földrajzi területének bemutatása A Dél-Vasi Paktum a Vas megyei Körmendi, Szentgotthárdi és Vasvári járás közigazgatási területére terjed ki. A megyében további két helyi paktum szerveződött meg: a Szombathely Megyei Jogú Város és járása paktum, valamint a Celldömölki, a Kőszegi és a Sárvári járást magába foglaló ún. Észak-Vasi Paktum. A teljességhez hozzátartozik, hogy Vas megyében megyei paktum is alakult, amely a Szombathely és Járása Paktum területet kivéve lefedi a 6 érintett járást. Az elemzés kiindulási pontjaként itt kívánjuk megjegyezni, hogy alapvetően a paktumtérségre koncentrálunk a vizsgálatok során, azonban indokolt esetben összehasonlítjuk a további két helyi paktumra és a megyei paktumra vonatkozó értékekkel, kiemelendő a terület sajátosságait (erősségeit vagy hiányosságait). Különösen fontos figyelembe venni a Szombathelyi járás mutatóit, mivel Vas megye gazdasági-társadalmi erejének túlnyomó része Szombathely és járása területére koncentrálódik. A paktumtérség területe összesen 1.246 km 2, amely a megye 37,3%-át teszi ki. A 85 települést magába foglaló térségben a megye lakosságának 21,6%-a él (a legkevesebben éppen a projektben koordináló szerepet vállaló Vasvári járásban). Az itt élők csaknem fele városi lakhellyel rendelkezik, amely arány a három helyi paktumból a térségünkben a legkedvezőbb a falusi lakosok javára azaz a másik két helyi paktumban jelentős mértékben magasabb a városban élők aránya. Ha összefoglaljuk a három helyi paktum térszerkezeti adatait, még szembetűnőbbek a paktumtérségünk sajátosságai. 1. táblázat: A Vas megyében lévő paktumok földrajzi területének térszerkezete (2014) Paktum neve Városok száma Községek száma Városok lakónépessége Községek lakónépessége Összesen Szombathely Megyei Jogú Város és járása paktum 2 38 80 877 29 515 110 392 Észak-Vasi paktum 7 84 49 244 39 128 88 372 Dél-Vasi paktum 4 81 25 765 29 088 54 853 Megye összesen 13 203 155 886 97 731 253 617 Forrás: TeIR KSH Mivel a három helyi paktum és a megyei paktum lényegében egyazon területre és ugyanarra a célcsoportra fókuszál, így kiemelten fontos a tervezett tevékenységek összehangolása, a magasabb szintű gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztési célok elérése szempontjából. 7

3. Helyzetfeltárás 3.1. Általános gazdasági-társadalmi helyzetkép 3.1.1. Társadalmi jellemzők 3.1.1.1. A népességszám változása A térségben a lakónépesség száma 54 649 fő volt 2015-ben, az állandó népesség pedig 55 501 fő. Az állandó népességből ~49% férfi és 51% nő, így 0,6 százalékponttal magasabb a férfiak aránya a területen a megyei átlaghoz képest. 2. ábra: Az állandó népesség változása a 2001-2015 közötti időszakban 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Vas megye Dél-vasi Paktum Forrás: TeIR KSH-TSTAR A terület lakónépessége enyhén, de folyamatosan csökkent az elmúlt 16 év alatt: 9,8%-kal, 5 916 fővel kevesebben élnek jelenleg a térségben, mint 2001-ben. A lakosságcsökkenésnek elsősorban a természetes fogyás az oka, amely az első gyermekvállalás időpontjának elhalasztásából és a gyermekvállalási hajlandóság mérsékléséből is fakadhat. Megvizsgálva térség oda-, illetve elvándorlási mutatóit, látható, hogy 2010-től megfordult az elvándorlási tendencia mind megyei, mind térségi szinten, az elmúlt 5-7 évben magasabb a betelepülők száma az elvándoroltakéhoz képest. Összevetve a három érintett járást elmondható, hogy hosszabb távon is a Szentgotthárdi járás a legvonzóbb, ide települtek a legtöbben (2011-2013 között évente 160-170 fővel), míg a legnagyobb mértékű elvándorlást a Vasvári járásban mérték (2010-ben 302 fővel). Ha szerényebb eredménnyel is, de a Dél-Vasi paktum területe is hozzájárul a Vas megyei pozitív mérleghez, amely 2010-től folyamatosan pozitív mérleget és növekvő ütemet produkál. 8

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 3. ábra: Az oda-és elvándorlások alakulása a paktumtérségben, a három érintett járásban és Vas megyében a 2001-2015 közötti időszakban A paktumtérség és Vas megye A három érintett járás 1000 200 800 600 400 100 0 200-100 0-200 -400-200 -300-600 -800 Dél-vasi Paktum Vas megye -400 Körmendi járás Vasvári járás Szentgotthárdi járás Forrás: TeIR KSH-TSTAR A népességen belül 2001 és 2011 között csaknem megkétszereződött a roma népesség aránya (ez nem feltétlenül jelent ténylegesen ilyen nagyarányú növekedést, előfordulhat, hogy többen vállalják fel etnikai hovatartozásukat) de arányuk az állandó lakosok körében (megyei 1,01% és paktumtérségi 1,50%) még mindig lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. A roma népesség foglalkoztatási szempontból azért fontos, mert esetükben inkább jellemző az inaktivitás, a munkanélküliség, a mélyszegénység és az alacsony képzettségi szint. A roma népesség hivatalos száma 2011-ben 2 630 fő volt Vas megyében (a térségben 855-en vallották magukat roma származásúnak), de a tényleges értéket ennél magasabbra szokták becsülni. Kedvező, hogy területi eloszlásuk viszonylag egyenletes, arányuk mindössze a Szentgotthárdi járásban haladja meg a 2%-ot (a Vasvári járásban 1,95%, míg a Körmendi járásban 0,9%). 3.1.1.2. A népesség korcsoportos megoszlása A 2001 és 2015 közötti 16 éves időszakban jelentősen változott a lakosság korcsoportok közötti megoszlása: a fiatalkorúak (0-17 éves) aránya 2001-hez képest csaknem 30%-kal csökkent, a 18-59 évesek közötti korosztályban ~10%-os volt a csökkenés, míg a 60 és efeletti korosztály körében ~10%- os növekedés zajlott le a paktumtérségben. Megyei szinten a fiatal korosztály arányának növekedése mérsékeltebb volt (mintegy 7 százalékponttal), viszont az idősek aránya 12 százalékpontos növekedéstöbbletet mutat a térségihez viszonyítva. A három érintett járásban kissé eltérő adatokat gyűjtöttünk össze: az ifjúsági korosztályban a legnagyobb csökkenést a Vasvári járásban mérték: 34,3%-kal csökkent a fiatalok száma az elmúlt 16 évben, míg a Szentgotthárdiban egy 10 százalékponttal kisebb csökkenés volt tapasztalható. Az aktív korúak esetében a legnagyobb, 11,4%-os csökkenést a Körmendi járásban regisztrálták, míg a 9

legkevésbé a Vasvári járásban csökkent a létszámuk. A 60 évnél idősebb korosztály esetében a Körmendi és Szentgotthárdi járásban 12-16 százalékpontos növekedés volt tapasztalható, míg a Vasvári járásban egy kisebb mértékű (3,2%-os) csökkenés realizálódott. 40 000 4. ábra: Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban Dél-Vasi paktumtérség 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 0-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: TeIR KSH-TSTAR A lakosság korcsoportjában bekövetkezett kedvezőtlen változás az eltartottsági ráta (azaz 1 aktív korúra jutó 60 év feletti) romlásában is megmutatkozik: míg 2001-ben a paktumtérségi átlagos arány 36,8% (a megyében 33,3%), addig 2015-ben már 44,9% (megyei szinten 45,1%). Ha összevetjük a három járást, látható, hogy szignifikáns változás a Körmendi és a Szentgotthárdi járásban következett be: az előbbiben 11,8 százalékpontos, az utóbbiban 9,2 százalékpontos növekedést mértek a 2001-es értékekhez képest, míg a Vasvári járásban már 2001-ben is magas, 41%- os rátát regisztráltak, 2015-ben ez csupán 1,4 százalékponttal nőtt. Továbbá felmértük a megyében a születéskor várható átlagos élettartamot, amely két szempontból is fontos adat: - egyfelől visszatükröz egyfajta életminőséget beleértve a jövőbeni egészségi állapotot is, ami meghatározó a munkavállalók rendelkezésre állása szempontjából; - másfelől előrevetíti a népesség további prognosztizálható elöregedését is. A 2015. évi adatok alapján Vas megyében a várható élettartam mind a nők (79,47 év), mind a férfiak (72,34 év) esetében kismértékben meghaladja az országos átlagot 1. 1 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html 10

3.1.1.3. Képzettség A munkaerő minőségének, szaktudásának egyik meghatározó tényezője annak képzettsége. A népszámlálások alkalmával rendszeresen felmérik a 7 évesnél idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettségét, melyből az elemzéshez a 2001. és 2011. évi adatokat használtuk fel. Az adatok az átlagos képzettségi szint jelentős javulásáról tanúskodnak: - az általános iskola legfeljebb 7. osztályát elvégzők száma a paktumtérségben csaknem megfeleződött, - 1 százalékponttal a legfeljebb 8. osztályt végzettek száma is csökkent, míg - a középfokú, érettségi nélküli végzettségűek száma csekély mértékben, de növekedett, - az érettségit szerzettek száma 7 százalékponttal nőtt, - az oklevelet adó egyetemi, főiskolai végzettségűek körében pedig 2,3 százalékpontos növekedés mutatkozik. A pozitív folyamatok ellenére a paktumterület átlagos képzettségi szintje továbbra is elmarad az elvárt szinttől: az alacsony képzettségűek aránya magasabb, míg a felsőfokú végzettségű lakosság részaránya alacsonyabb, mint például a megyei átlag, és a változás mértéke is csekélyebb, mint az ismert megyei, regionális vagy országos tendenciák. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a paktumterület nem képes elegendő munkahelyet biztosítani a diplomások számára (illetve a megyén-térségen kívüli munkahelyek vonzóbbak az itt elérhetőknél), így az érintett települések népességmegtartó ereje is kisebb. 2. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége (2001, 2011) Általános iskola 0 osztályát elvégzettek Általános iskola 1-7. osztályát elvégzettek Általános iskola 8. osztályát elvégzettek Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélkül Középiskolát végzettek, érettségivel Egyetemet, főiskolát stb. végzettek, oklevéllel Vas megye Dél-Vasi paktumtérség 2001 2011 2001 2011 Fő Arány Fő Arány Fő Arány Fő Arány 3 500 1,42% 2 417 1,00% 966 1,71% 740 1,40% 43 081 17,45% 23 276 9,65% 11 279 19,99% 5 800 10,99% 68 924 27,91% 64 184 26,62% 17 306 30,67% 15 661 29,67% 58 040 23,51% 53 796 22,31% 13 185 23,37% 12 828 24,31% 52 394 21,22% 66 872 27,73% 10 096 17,89% 13 185 24,98% 20 987 8,50% 30 599 12,69% 3 592 6,37% 4 564 8,65% Összesen 246 926 100,00% 241 144 100,00% 56 424 100,00% 52 778 100,00% Forrás: TeIR KSH-NEPSZ 11

3.1.2. Általános gazdasági jellemzők 3.1.2.1. A GDP alakulása Egy adott terület gazdasági teljesítményének egyik legelismertebb fokmérője a bruttó hazai termék (GDP) mutató. Tekintettel arra, hogy a KSH települési szintű GDP adatokat nem közöl, ezért az elemzés fókuszában Vas megye teljes területe áll. 5. ábra: A GPD változása a Nyugat-dunántúli régió megyéiben (2001-2015, millió Ft) 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Győr-Moson-Sopron Vas Zala Forrás: KSH, Táblák (STADAT) - Idősoros éves, területi adatok - Általános gazdasági mutatók A Nyugat-dunántúli régióban a 2010-es évhez képest ~39%-kal nőtt a GDP 2015-ben, melynek arányaiban az egyik nyertese Vas megye volt a maga 42%-os növekedésével (Győr-Moson-Sopron megyében 44%, míg Zala megyében ~23%). Az egy főre jutó GDP esetében már Vas megye produkálja a legnagyobb pozitív változást, mintegy felcserélődik Győr-Moson-Sopron megyével: megyénkben 2010-hez képest ~45%-os növekedés látható, míg a rivális megyében ~43%, Zala megyében pedig ~28% (a régióban átlagosan 40%). Az elmúlt 5 évben az európai uniós tagországok régióinak átlagában az egy főre jutó GDP a Nyugat-dunántúli régióban 64%-ról 71% nőtt, így láthatóan a prosperáló térségek közé tartozik makroszinten is. 12

6. ábra: Az egy főre jutó GPD változása a Nyugat-dunántúli régió megyéiben (2001-2015, ezer Ft) 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Győr-Moson-Sopron Vas Zala Forrás: KSH, Táblák (STADAT) - Idősoros éves, területi adatok - Általános gazdasági mutatók A fenti eredmények tükrében nem csoda, hogy az elmúlt 6 évben a megye az egy főre jutó GDP országos rangsorában 3 helyet ugrott, ugyanakkor a 2015-ös év ebből a szempontból visszaesést mutat (2 hellyel csúsztunk vissza). A fejlődés a megyék átlagához való viszonyításban is megmutatkozik. Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron Egy főre jutó bruttó hazai termék piaci beszerzési áron 3. táblázat: Vas megye GDP adatai (2010-2013) Megnevezés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 milliárd Ft 595 646 691 754 834 846 az országos százalékában 2,2% 2,3% 2,4% 2,5% 2,6% 2,5% ezer Ft 2 307 2 516 2 707 2 954 3 292 3 334 az országos átlag százalékában 85,0% 89,0% 93,5% 97,1% 99,8% 96,5% a megyék átlagának százalékában 98,0% 101,9% 107,0% 110,9% 113,0% 109,0% a megye sorszáma az egy főre jutó GDP szerinti csökkenő rangsorban 6 5 4 4 3 5 Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerőparitáson PPS 2 14 033 15 206 16 107 17 243 18 823 19 051 Forrás: KSH, Táblák (STADAT) - Idősoros éves, területi adatok - Általános gazdasági mutatók; KSH, Tájékoztatási adatbázis - A GDP termelése - Éves adatok Az adatok elemzése során szükséges figyelembe venni, hogy a 2008-ban jelentkező gazdasági válság hatására jelentős visszaesés következett be országos szinten, így a magas számok részben a csökkenés hatására keletkezett alacsony bázisértéknek köszönhetők. Azonban ennek ellenére is kimutatható a 2010-es évtől indult fejlődés, amely révén az országos átlaghoz képesti szint 2001-es értékét sikerült elérni a megyében. 2 Az Európai Unióban végzett összehasonlítás mértékegysége a PPS (purchasing power standards), amely nagyságrendileg 1 eurónak felel meg. 13

7. ábra: Az 1 főre jutó GDP alakulása Vas megyében (2001-2015, ezer Ft és %) 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Egy főre jutó bruttó hazai termék (eft) Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában (%) 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Forrás: KSH, Táblák (STADAT) - Idősoros éves, területi adatok - Általános gazdasági mutatók 3.1.2.2. Vállalkozásszerkezet A regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása A KSH nyilvántartása szerint a regisztrált vállalkozások száma 2015-ben 8 199 db volt. Ebből 1 450 db társas vállalkozásként volt bejegyezve, amely az összes regisztrált gazdasági szervezet mintegy 17,7%- a. Vas megyével összevetve ez kissé kedvezőtlenebb képet mutat, mivel megyei szinten pontosan 5 százalékponttal magasabb a regisztrált társas vállalkozások aránya. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a paktumtérségben 144, amely 8-cal elmarad a megyei átlagtól. A vállalkozások száma 2011-től kezdve ~150 db-bal nőtt évente. A működő vállalkozások esetében a legfrissebb adatok 2014-ből származnak, ebben az évben térségi szinten összesen 2 652 vállalkozást tartottak nyilván ebből a működő társas vállalkozások aránya 43,1% (megyei szinten kissé magasabb, 45,3%-os az arányuk). Minden ezer állandó lakosra a térségben 47 db jut, míg a megyében 59-cel lehet számolni. A regisztrált vállalkozások évenkénti számához képest a működő cégek számának alakulása változó: 2011 után 2014-ben mutatott növekedést először az előző évihez képest. A következő ábra szerint speciális helyzetben vannak a társas vállalkozások a térségben: míg a regisztrált gazdasági szervezetek száma évről évre csökken (ez az összes regisztrált vállalkozáshoz viszonyított arányban is megmutatkozik: 2011-ben még 20,6%-ot mutatott, 2015-ben már csak 17,7%), addig a működő társas vállalkozások száma ingadozik (az összes működő vállalkozáshoz képest 2011- ben ~40%-ot mutatott, 2014-re 43% lett). A legtöbb regisztrált és működő vállalkozás is a Körmendi járásban található, így a létszámadat változásában is a legnagyobb súllyal az itteni gazdasági szervezetek jelennek meg. 14

8. ábra: A regisztrált és működő társas vállalkozások alakulása az egyes érintett járásokban Regisztrált társas vállalkozások Működő társas vállalkozások 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2011 2012 2013 2014 2015 1 580 1 560 1 540 1 520 1 500 1 480 1 460 1 440 1 420 1 400 1 380 1 165 1 160 1 155 1 150 1 145 1 140 1 135 1 130 1 125 1 120 1 115 2011 2012 2013 2014 700 600 500 400 300 200 100 0 Körmendi járás Vasvári járás Körmendi járás Szentgotthárdi járás Szentgotthárdi járás Dél-vasi Paktumtérség Vasvári járás Dél-vasi Paktumtérség Forrás: TeIR KSH-TSTAR Áttekintve a fenti információkat, elmondható, hogy a térségünk gazdasági szempontból gyengébb a megyei szintnél, s ez elsősorban Szombathely és környéke súlyának köszönhető. 15

Dél-Vasi paktumtérség 4. táblázat: A regisztrált és működő vállalkozások létszámkategóriánkénti megoszlása a Dél-Vasi paktumtérségben 1-9 fős 10-19 fős Működő vállalkozások száma 20-49 fős 50-249 fős 250-499 fős 500 és több fős Összesen 1-9 fős 10-19 fős 20-49 fős Regisztrált vállalkozások száma 50-249 fős 250-499 fős 500 és több fős 0 és ismeretlen fős Összesen 2011 2 718 98 39 26 1 2 2 884 5 544 101 33 28 0 2 1 912 7 620 2012 2 431 83 42 28 1 2 2 587 5 420 101 42 30 1 2 476 6 072 2013 2 190 80 43 28 1 2 2 344 5 373 111 41 27 1 2 2 383 7 938 2014 2 489 79 54 26 2 2 2 652 5 365 92 50 25 1 3 2 499 8 035 2015 5 293 92 46 27 2 2 2 737 8 199 Működő vállalkozások aránya Regisztrált vállalkozások aránya Dél-Vasi paktumtérség 1-9 fős 10-19 fős 20-49 fős 50-249 fős 250-499 fős 500 és több fős Összesen 1-9 fős 10-19 fős 20-49 fős 50-249 fős 250-499 fős 500 és több fős 0 és ismeretlen fős Összesen 2011 94,2% 3,4% 1,4% 0,9% 0,0% 0,1% 100,0% 72,8% 1,3% 0,4% 0,4% 0,0% 0,0% 25,1% 100,0% 2012 94,0% 3,2% 1,6% 1,1% 0,0% 0,1% 100,0% 89,3% 1,7% 0,7% 0,5% 0,0% 0,0% 7,8% 100,0% 2013 93,4% 3,4% 1,8% 1,2% 0,0% 0,1% 100,0% 67,7% 1,4% 0,5% 0,3% 0,0% 0,0% 30,0% 100,0% 2014 93,9% 3,0% 2,0% 1,0% 0,1% 0,1% 100,0% 66,8% 1,1% 0,6% 0,3% 0,0% 0,0% 31,1% 100,0% 2015 64,6% 1,1% 0,6% 0,3% 0,0% 0,0% 33,4% 100,0% Forrás: TeIR KSH-TSTAR 16

A működő vállalkozások ágazati megoszlása A paktumterületen a vállalkozások legnagyobb hányada a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban működik, részesedésük közel 20%. 10% feletti arányban találhatóak az építőipar nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások, de megközelíti a 10%-ot a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, valamint a feldolgozóipar is. 5. táblázat: A működő vállalkozások ágazati megoszlása a Dél-Vasi paktumtérségben (2014) Működő vállalkozások 2014-ben, gazdasági ágak szerint Dél-Vasi paktumtérség száma aránya mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (TEÁOR '08: A) 264 9,95% bányászat, kőfejtés (B) 8 0,30% feldolgozóipar (C) 241 9,09% villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (D) 6 0,23% vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés (E) 6 0,23% építőipar (F) 331 12,48% kereskedelem, gépjárműjavítás (G) 499 18,82% szállítás, raktározás (H) 127 4,79% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) 193 7,28% információ, kommunikáció (J) 69 2,60% pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) 83 3,13% ingatlanügyletek (L) 83 3,13% szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) 232 8,75% adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) 98 3,70% közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (O) 0 0,00% oktatás (P) 52 1,96% humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q) 93 3,51% művészet, szórakoztatás, szabadidő (R) 52 1,96% egyéb szolgáltatás (S) 215 8,11% Összesen 2 652 100,00% Forrás: TeIR KSH-TSTAR Járási szinten a gazdasági ágbeli megoszlás figyelemre méltó különbségeket mutat: a két szélsőséget a Szentgotthárdi és Vasvári járás működő vállalkozásai mutatják, míg a Körmendi járásban a két érték közötti mutatókat mértek. A Szentgotthárdi járásban a legalacsonyabb a primer szektor vállalkozásainak aránya (7,7%) és legmagasabb a tercier szektoré (74,6%), a Vasvári járásban ugyanakkor szignifikánsan magasabb a primer ágazat vállalkozásainak aránya az összeshez viszonyítva (15,9%), míg arányaiban a legkevesebb gazdasági szervezet végez szolgáltatói tevékenységet (59,9%) ebben a járásban. 17

3.2. Munkaerőpiaci helyzetkép 3.2.1. Gazdasági aktivitás A gazdasági aktivitásról ugyancsak népszámlálási adatok állnak rendelkezésre, amely azt jelzi, hogy a vizsgált térségben 6 évvel ezelőtt a népesség 45,4%-a számított gazdaságilag aktívnak 3 ez éppen megfelel az országos átlagnak (45,4%), de elmarad a Vas megyei átlagtól (47,6%). Ahogy az alábbi táblázat adataiból is kitűnik, jelentős különbségek nincsenek a járások között, a legtöbben a Körmendi járásban dolgoztak, s itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta ennek alakulására később még visszatérünk. Fontos jelzés, hogy az inaktívak a lakosság mintegy 1/3-át teszik ki, amely a projekt egyik lehetséges célcsoportját jelenti. A 20-23%- os arányú eltartottak fiatalok, akiknek a megfelelő képzésével, kompetenciáinak fejlesztésével érhető el a munkáltatóknak megfelelő munkaerő biztosítása a jövőben. 6. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása a Dél-Vasi paktumtérségben (2011) Megnevezés Dél-Vasi paktum összesen Körmendi járás Szentgotthárdi járás Vasvári járás szám arány szám arány szám arány szám arány Foglalkoztatottak 23 195 41,6% 11 576 42,9% 6 055 40,5% 5 564 40,5% Inaktívak 18 409 33,0% 8 710 32,2% 5 289 35,4% 4 410 32,1% Munkanélküliek 2 099 3,8% 934 3,5% 561 3,8% 604 4,4% Eltartottak 12 012 21,6% 5 794 21,4% 3 046 20,4% 3 172 23,1% Összesen 55 715 100,0% 27 014 100,0% 14 951 100,0% 13 750 100,0% Forrás: TeIR KSH-NEPSZ A foglalkoztatottak számán belül az egyes szektorokban dolgozók arányában vannak különbségek a paktumtérségek között: míg a két helyi paktum esetében nagyjából azonos a három szektoron belüli alkalmazottak megoszlása, addig Szombathelyen és környékén magasabb a szolgáltatási területen elhelyezkedők aránya, és alacsonyabb a primer és szekunder szektor foglalkoztatottainak részesedése. 9. ábra: A foglalkoztatottak gazdasági ág szerinti megoszlása az egyes helyi paktumok területén (2011) Ipar, építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Szolgáltatási jellegű ágazatok 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 12 195 19 403 1 591 2 233 9 264 16 796 30 966 1 445 17 750 Dél-vasi Paktumtérség Észak-vasi Paktumtérség Szombathely és járása Paktumterület Forrás: TeIR KSH-NEPSZ 3 A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma együttesen. 18

3.2.2. Munkanélküliségi tendenciák A térségben lévő munkanélküliségi helyzet áttekintésére a Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya részéről rendelkezésre bocsátott adatbázist vettük alapul, amelyben szerepelnek adatsorok az álláskeresők nem, iskolai végzettség, korcsoport szerinti megoszlására és az álláskeresés időtartamára is. Az adatbázis az elemzés idején a legfrissebb, 2016. decemberéig vonatkozóan tartalmaz információkat. Az álláskeresők száma a Dél-Vasi paktum területén 2016. december végén 1 198 fő volt, alakulásában 2010 óta csökkenő tendencia figyelhető meg. A folyamat annak köszönhető, hogy a munkanélküliek egy része sikeresen álláshoz jut a munkaerőpiacon, bevezették a közfoglalkoztatási rendszert, továbbá az álláskeresők ellátási időszaka jelentősen csökkent és a munkaügyi ellátás köre szűkült, emiatt relatíve gyorsan kikerülnek az álláshoz elég gyorsan nem jutók a rendszerből. 10. ábra: Az álláskeresők számának alakulása az egyes járásokban és a teljes térségben (2010-2016) 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Körmendi járás Vasvári járás Szentgotthárdi járás Dél-vasi Paktum Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Az egyes helyi paktumokat megvizsgálva érezhető bizonyos különbség: az Észak-Vasi paktum területén kissé magasabb az álláskeresők száma (1 526 fő), a Szombathely és Járása Paktum területén pedig 1 714 főt regisztráltak. A munkanélküliségi ráta szintén jelentősen mérséklődött a 2010-től számított vizsgálati időszakban, a 2013- as megtorpanást is figyelembe véve. A legkisebb mértékű csökkenés a Vasvári járásban realizálódott, míg a legnagyobb, 65%-os csökkenést a Szentgotthárdi járásban regisztrálták. 19

11. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása az egyes járásokban és a teljes térségben (2010-2016) 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. Körmendi járás Vasvári járás Szentgotthárdi járás Dél-vasi paktum Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 3.2.2.1. Nemek szerinti megoszlás 2016-ban a térségben az álláskeresők 49,3%-a volt férfi, 50,7%-a nő, míg megyei szinten kissé magasabb a férfiak (50,3%) és alacsonyabb a nők (49,7%) aránya. A 2010 és 2016 közötti időszakot vizsgálva az látható, hogy a két nem álláskeresőkön belüli részesedése változó: az időszak elején a férfiak létszáma magasabb volt a nőkéhez képest, 2016-ra nagyjából kiegyenlítődött az arányuk. 12. ábra: Az álláskeresők számának alakulása nemek szerinti megoszlásban (2010-2016) 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Férfiak Nők Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 20

3.2.2.2. Korcsoport szerinti megoszlás 2015-ben a paktumtérségben a 25 évnél fiatalabb munkanélküliek aránya az országos átlaghoz (19,1% 4 ) képest kissé kedvezőbb képet mutatott, 18%-os aránnyal. 2016-ra az álláskeresők már csupán 16,8%-a tartozott a legfiatalabb korosztályba. Ennek ellenére külön figyelmet indokolt szentelni ennek a célcsoportnak, mivel hosszú távon, a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges a kívánt készségek és attitűd elsajátítása. További figyelmet érdemel az is, hogy az álláskeresők 1/3-a 50 éves vagy annál idősebb. Adott esetben kihívást jelenthet mind a munkaerőpiaci szolgáltatást végző szervezetek, mind a munkáltatók számára, hogy az egyébként jelentős szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, ám nehezebben mobilizálható (mind a szakmai váltást, mind a földrajzi helyváltoztatást jelentő) korcsoport tagjait bekapcsolja a munkaerőáramlásba. Megvizsgálva járási szinten a megoszlást, látható, hogy különböző aránnyal szerepelnek az egyes főbb korcsoportba tartozó álláskeresők, így még inkább érdemes specifikáltabb stratégiát választani a célcsoport megszólítására. 13. ábra: Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása az egyes járásokban (2016.) Körmendi járás Szentgotthárdi járás Vasvári járás 50 év felett 34% 25 év és alatta 16% 26-50 év 50% 50 év felett 44% 25 év és alatta 13% 26-50 év 43% 50 év felett 26% 26-50 év 54% 25 év és alatta 20% Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 7. táblázat: Az álláskeresők számának korcsoportonkénti megoszlása a paktumok területén (2015) 0-18 évesek 19-20 évesek 21-25 évesek 26-30 évesek 31-35 évesek 36-40 évesek 41-45 évesek 46-50 évesek 51-55 évesek 56-60 évesek 61-X évesek Összesen Észak-Vasi paktum 20 41 202 134 165 175 202 154 165 215 201 1 674 Dél-Vasi paktum 22 50 147 105 84 109 132 118 106 165 103 1 141 Szombathely és járása 14 42 156 171 158 216 204 180 181 218 175 1 715 paktum Vas megye 56 133 505 410 407 500 538 452 452 598 479 4 530 Forrás: TeIR KSH-TSTAR Az egyes paktumokban a korcsoportonkénti álláskeresők aránya hasonló képet mutat, azonban enyhe súlyponti eltérések látszanak. Elsősorban a Dél-Vasi paktumban elérhető adatokra fókuszálunk, s itt a két legfiatalabb korosztályban mutatkozik 1,5-2 százalékpontos többlet, azaz a 0-20 éves álláskeresőkre ebben a 4 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf010.html 21

paktumban indokolt jobban koncentrálni. Ugyancsak magasabb arányban (~1,5-2 százalékponttal) képviseltetik magukat a többi paktumhoz vagy a megyei átlaghoz képest az 56-60 éves korosztály tagjai, ugyanakkor a 31-35 éves és 60-nál idősebb álláskeresők arányaiban (~2 százalékponttal) kevesebben vannak, mint a többi paktum területén. 14. ábra: Az egyes korcsoportok részesedésének összehasonlítása a paktumok területén (2015) 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 0-18 évesek 19-20 évesek 21-25 évesek 26-30 évesek 31-35 évesek 36-40 évesek 41-45 évesek 46-50 évesek 51-55 évesek 56-60 évesek 61-X évesek Forrás: TeIR KSH-TSTAR Az alábbi ábrákat megvizsgálva fontos megjegyezni, hogy két korcsoport esetében látszik növekedés az elmúlt 5 évben: a 18 évnél fiatalabb korosztályba és a 61 és idősebb korosztályba tartozó álláskeresők körében. A stratégiai célok kitűzése során ügyelni kell arra, hogy ezen korcsoportok is kiemelt figyelmet kapjanak. 450 400 350 300 250 200 150 100 50 Észak-vasi Paktum Dél-vasi Paktum Szombathely és járása Paktum Vas megye 15. ábra: Az egyes korcsoportok számának alakulása a paktumtérségben (2010-2015) 0 0-18 évesek 19-20 évesek 21-25 évesek 26-30 évesek 31-35 évesek 36-40 évesek 41-45 évesek 46-50 évesek 51-55 évesek 56-60 évesek 61-X évesek 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: TeIR KSH-TSTAR 22

3.2.2.3. Iskolai végzettség szerinti megoszlás Az egyes paktumok területén a nyilvántartott álláskeresők jellemzően alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek: a 2016. év végi nyilvántartás alapján a munkanélküliek 65-70%-ának legfeljebb szakmunkás végzettsége van, ezen belül mintegy 1/3-uk alapfokú végzettséggel rendelkezik, és 2-4%-uk az általános iskolát sem fejezte be. A legalacsonyabb a munkanélküliek aránya a szakiskolai végzettséggel rendelkezők körében, ezt követik az egyetemi szintű képzésben részt vevők, majd a technikumot végzettek és a főiskolai diplomával rendelkezők. 16. ábra: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a helyi paktumok területén (2016) 100% 90% 80% 70% 38 490 32 443 148 334 53 51 125 60% 50% 40% 30% 46 468 13 328 100 150 36 16 42 20% 10% 38 518 27 437 147 222 54 25 57 0% Észak-vasi Paktum Dél-vasi Paktum Szombathely és Járása Paktum Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Érdekes képet mutat az egyes paktumterületek összevetése: a megyeközpontban és agglomerációjában arányosan több a magasabb szintű képesítéssel rendelkező munkanélküliek létszáma, a vidékies térségekben a diplomával, érettségivel rendelkezők könnyebben találnak munkahelyet. A fentebb vázolt adatokból az alábbi következtetések vonhatóak le: - a szakképzési rendszer nem képes biztosítani a munkaerő-kereslet igényeinek megfelelő munkaerőt; - a nyilvántartott álláskeresők elavult szaktudással rendelkeznek, az aktuális elvárásoknak nem képesek megfelelni; - olyan érettségi bizonyítvánnyal, melyhez szakképzettség nem társul, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés nehezen megoldható; - a magasabb iskolai végzettség jelentős mértékben emeli a munkavállalás eredményességének esélyeit; Összevetve a 2010-es évben regisztrált számokkal a 7 éves időszak alatt sajátos átalakuláson ment keresztül a munkanélküliek száma az egyes iskolai végzettség kategóriában. Az elmondható, hogy mind megyei, mind paktumtérségi szinten a szakmunkásképzőt végzettek száma csökkent a leginkább s legkevésbé a szakiskolai végzettséggel rendelkezők száma. Ugyanakkor jelentős eltérést mutat a tény, hogy megyei szinten kevéssé mérséklődött az egyetemi végzettségűek száma, míg a térségünkben jelentősen visszaesett a létszámuk (a többi kategóriához képest). 23

A létszámcsökkenés egyéb szempontból is jelentős, akár megyei, akár paktumtérségi szinten nézzük, 6 év alatt a regisztrált munkanélküliek száma ~60%-kal csökkent azzal, hogy egy látványosabb csökkenésre a 2011-es évben került sor. 24

8. táblázat: Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Vas megyében és a paktumtérségben (2010-2015) Vas megye Dél-Vasi paktum 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Változás (2015/2010) 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Változás (2015/2010) általános iskolai végzettség nélkül 265 204 201 145 152 130 49,06% 93 69 62 46 59 42 45,16% általános iskola 3 398 2 713 2 737 2 037 1 841 1 457 42,88% 1 053 849 689 631 532 400 37,99% szakmunkásképző 3 234 2 475 2 497 2 010 1 579 1 228 37,97% 936 731 640 532 406 333 35,58% szakiskola 147 137 129 105 84 91 61,90% 35 33 31 25 22 22 62,86% szakközépiskola, gimnázium, 2 728 2 186 2 442 1 809 1 548 1 297 47,54% 633 508 537 403 359 294 46,45% technikum főiskola 490 445 419 266 237 236 48,16% 79 82 73 43 42 38 48,10% egyetem 144 134 169 117 117 91 63,19% 29 26 22 22 15 12 41,38% Összesen 10 406 8 294 8 594 6 489 5 558 4 530 43,53% 2 858 2 298 2 054 1 702 1 435 1 141 39,92% Forrás: TeIR KSH-TSTAR 25

3.2.2.4. Foglalkozási csoport szerinti megoszlás Az iskolai végzettség mellett fontos látni azt is, hogy milyen felelősségszintű és típusú munkát végezhetnek az álláskeresők a majdani munkahelyükön. A megyében és az egyes paktumterületeken e tekintetben is csak árnyalatnyi különbségek érezhetők, a munkanélküliek mintegy 80-85%-a fizikai foglalkozású. A szombathelyi térségben magasabb a szellemi foglalkozásúak aránya, és ezzel párhuzamosan alacsonyabb a fizikai besorolású foglalkozással rendelkezők aránya, a két helyi paktumban annyi különbség érződik, hogy a Dél-Vasi területen eltolódott az arány a fizikai besorolású munkakörök felé, míg az Észak-Vasi térségben többen végeztek korábban szellemi és vezetői besorolású munkát. 9. táblázat: Az álláskeresők foglalkozási csoportba való besorolás szerinti megoszlása Vas megyében és a helyi paktumok területén (2016) Vas megye Észak-vasi Paktum Dél-vasi Paktum Szombathely és Járása Paktum száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya fizikai 3 544 79,9% 1 262 82,7% 1 023 85,5% 1 258 73,4% szellemi 748 16,9% 210 13,8% 141 11,8% 397 23,2% vezetői 145 3,3% 53 3,5% 33 2,8% 59 3,4% Összesen 4 437 100,0% 1 526 100,0% 1 197 100,0% 1 714 100,0% Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 3.2.2.5. Az álláskeresés időtartama A munka nélkül eltöltött időtartam jelentős mértékben befolyásolja az állással nem rendelkezők munkaerőpiaci (re)integrációját, illetve az álláskeresés hatékonyságát. Vas megyében, illetve az egyes paktumterületeken nagyságrendileg az álláskeresők ¼-e számíthat legalább 1 éves állástalanságra, a ¾-ük 12 hónapon belül kikerül a nyilvántartási rendszerből. Az árnyalatnyi különbségek jelzésértékűek, mivel éppen a Dél-Vasi térségben a legalacsonyabb az egy éven túli álláskeresők aránya, míg Szombathelyen és környékén tartják nyilván számban és arányban is a legtöbb tartós álláskeresőt. 17. ábra: Az álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint a helyi paktumok területén (2016) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 118 386 256 3 320 1 140 942 1 238 Vas megye Észak-vasi Paktum Dél-vasi Paktum Szombathely és Járása Paktum 476 <= 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott > 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 26

Az alábbi táblázatban jól látható, hogy 2010-től kezdve az álláskeresők létszáma nagyságrenddel csökkent, a 7 év alatt csaknem az egyharmadára. A legnagyobb arányú mérséklődést 13-24 hónap közötti időszakban regisztrált álláskeresők körében jegyezték fel, 76,6%-os aránnyal. A legkisebb mértékű csökkenést a legalább 2 éve munkanélküliek körében mérték, de itt is eléri a vizsgált időszak végére a 41,6%-ot. 10. táblázat: Az álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint a paktumtérségben (2010-2016) 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 1-3 hónap 1 016 881 844 956 775 582 554 4-6 hónap 602 475 401 452 299 260 212 7-12 hónap 673 428 356 384 216 221 176 13-24 hónap 571 318 211 255 179 140 134 > 24 hónap 210 232 171 165 147 141 123 Összesen 3 071 2 334 1 983 2 212 1 617 1 344 1 198 Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 3.2.2.6. A regisztrált álláskeresők ellátása A nyilvántartott álláskeresők 48%-a nem részesült ellátásban 2016-ban. A munkanélküliek 52%-a alapvetően háromfajta ellátást kapott, tételesen álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt (III.) vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást, továbbá a 1 198 fős létszámból 6 fő részesült rendszeres szociális segélyben. Az elmúlt években a támogatási forma jelentősége nagymértékben lecsökkent, főleg a folyósítás időtartamának lerövidítése okán. A jogosultsági idő leteltét követően többnyire bérpótló juttatást, rendelkezésre állási támogatást, az aktív korúak ellátásán belül foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy álláskeresési segélyt kaphatnak/kaphattak az álláskeresők. 18. ábra: Az álláskeresők megoszlása az ellátás típusa szerint a járásokban és a paktumtérségben (2016) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 70 59 276 55 147 24 102 120 52 23 240 68 245 150 179 574 Körmendi járás Szentgotthárdi járás Vasvári járás Dél-vasi Paktum ellátás nélkül álláskeresési segély III. álláskeresési járadék foglalkoztatás helyettesítő támogatás Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 27

3.2.3. Keresleti-kínálati viszonyok ágazatonként A paktumterületen a hatékony munkaerő-menedzsment megvalósításához elengedhetetlen az ott található meghirdetett álláslehetőségek (munkaerő-kereslet), valamint az álláskeresők (munkaerőkínálat) részletes elemzése. Jelen fejezet a keresleti-kínálati viszonyokat a nemzetgazdasági ágakra és az egyes járásokra lebontva mutatja be a Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály legfrissebb, 2016. január-december hónapokra vonatkozó nyilvántartása alapján. 3.2.3.1. Munkaerő-kereslet bemutatása Vas megyében 2016-ban összesen 13 989 új álláshelyet jelentettek be a kormányhivatalhoz. Ebből a Dél-Vasi paktum területére 3 327 álláshely, az Észak-Vasi paktumra 4 266, míg a szombathelyi térségre 6 396 álláshely jutott. Az alábbi adatsorok a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya által regisztrált igényeket tartalmazzák, arról jelenleg nincs gyakorlati információ, hogy a munkáltatók egyéb munkaerőigényei mekkora volumenűek, és mely szakmák iránt mekkora az érdeklődés a körükben. A munkáltatói igényfelmérések kapcsán, valamint a kereskedelmi és iparkamara, illetve a paktum szakmai szervezetei által gyűjtött információknak ezért van jelentősége a munkaerőpiac helyi koordinációjában. Az elemzés 3.2.4. fejezetében röviden bemutatjuk a vállalkozói igények 2016. évi felmérésének eredményeit, amelyek az ebben a fejezetben szereplő információk kiegészítéseként, pontosításaként is szolgálhatnak. Összefoglalva a Dél-Vasi paktum térségében a legnagyobb kereslet a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén mutatkozott, összesen 1 078 álláshellyel, ezt követte a feldolgozóipar és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. További jelentős ágazatok, ahol térségi szinten 100-nál több álláshely keletkezett, a következők: - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, - Kereskedelem, gépjárműjavítás, - Építőipar - Egyéb szolgáltatás és - Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Az egyes járások között kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók, azonban valamennyi területben közös, hogy az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és a feldolgozóipar azon szektorok között található, ahol a bejelentett új álláshelyek száma a legmagasabb. A Körmendi járásban a fenti három említett gazdasági ág mellett a legtöbb álláshely a kereskedelem, gépjárműjavítás, továbbá a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és az egyéb szolgáltatás tématerületen jelentkezik. A másik két járáshoz viszonyítva jelentősebb a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jelentkező álláshelyek száma is. A Szentgotthárdi járásban főként a fenti közös csomagban jelentkező igényeket regisztrálták, egyéb ágazatban nem jelentkezett szignifikáns számú munkaerő-kereslet. Jelentősen eltér a másik két járáshoz viszonyítva az alacsony számú új álláshely a szállítás, raktározás, illetve a mező- és erdőgazdálkodás területén, azonban jelentősen magasabb a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységen belül realizálódó új álláshelyek száma. 28

A Vasvári járásban pedig érdemes koncentrálni az ugyancsak fent említett három területen túlmenően az álláskeresőknek a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a szállítás, raktározás területeire, s várhatóan az átlagosnál nehezebben kaphatnak munkát a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység gazdasági ágakban. 11. táblázat: A munkáltatók által bejelentett új álláshelyek száma (2016. január-december) Körmendi járás Szentgotthárdi járás Vasvári járás Dél-Vasi paktum A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 87 38 96 221 B Bányászat, kőfejtés 1 1 2 C Feldolgozóipar 291 153 192 636 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1 0 1 F Építőipar 62 37 52 151 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 94 27 41 162 H Szállítás, raktározás 38 3 52 93 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 62 23 18 103 J Információ, kommunikáció 1 1 2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4 1 5 L Ingatlanügyletek 4 11 2 17 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 28 43 3 74 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 130 292 101 523 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 464 194 420 1 078 P Oktatás 15 17 11 43 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 24 13 13 50 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 26 2 6 34 S Egyéb szolgáltatás 80 50 2 132 Összeg 1 412 905 1 010 3 327 Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály A stratégiai célok megfogalmazása előtt a fenti elemzés mellett érdemes egy kis figyelmet szentelni a munkahelyek létesülésének időbeni alakulására is. Ebből látható, hogy a legtöbb új álláshely 2014-ben létesült, és leginkább a jelenleg is legnépszerűbb három gazdasági ágban kerestek munkaerőt. 29

19. ábra: Az új munkahelyek számának gazdasági ágak szerinti alakulása a Dél-Vasi paktumban (2012-2016) S Egyéb szolgáltatás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás P Oktatás O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység L Ingatlanügyletek K Pénzügyi, biztosítási tevékenység J Információ, kommunikáció I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás H Szállítás, raktározás G Kereskedelem, gépjárműjavítás F Építőipar E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás C Feldolgozóipar B Bányászat, kőfejtés A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0 500 1 000 1 500 2 000 2 500 2012 2013 2014 2015 2016 Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 3.2.3.2. A munkaerő-kínálat bemutatása A 2016. január-december közötti időszakban a Dél-Vasi térségben a Vas Megyei Kormányhivatal adatbázisa szerint összesen 1 198 álláskeresőt regisztráltak, ebből a Körmendi járásban 490 főt, a Szentgotthárdi járásban 291 főt, míg a Vasvári járásban 418 főt tartottak nyilván. A munkaerő-kínálat elemzését megnehezíti, hogy a regisztrált álláskeresők jelentős aránya (térségi szinten 25,4%, járásonként sorrendben: 32,5%, 21,1%, 20,1%) esetében a kormányhivatalnak nem volt módja valamilyen gazdasági ágba sorolni a potenciális munkahely iránti igényüket: ez a jelenség visszavezethető pl. korábbi munkatapasztalat hiányára és/vagy a szakképesítés hiányára is. Esetükben ha sikerült megszólítani a csoport tagjait a programban fontos a személyre szabott tanácsadás és adott esetben speciális (pl. kompetenciafejlesztő) képzések felé terelésük is. 30

A Vas megyei paktumtérségben a legnagyobb, kiemelkedő létszámban a feldolgozóiparban elhelyezhető személyeket regisztráltak, a sorban a második, de negyedannyi az előző kategóriához képest a kereskedelem, gépjárműjavítás területe. Jelentős még, azaz 100-nál több munkanélkülit érint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, végül a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területe. Ha megvizsgáljuk a 3 helyi paktumot, látható, hogy az Észak-Vasi és a Szombathelyi járási paktumban sok közös pont van, míg a Dél-Vasi paktum eléggé eltérő adatokat hoz. Minden gazdasági ágban regisztráltak munkanélkülieket, a legkevesebbet tendenciózusan mindhárom paktumterületen a bányászat, kőfejtés, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás gazdasági ágakban. Az Észak-Vasi paktum területén a legmagasabb munkaerő-kínálat a feldolgozóiparban keletkezett: az összes álláskereső mintegy 1/3-a ebbe a kategóriába sorolódik. További 4 gazdasági területen keresnek munkát a regisztrált álláskeresők, melyek száma meghaladja a 100 főt: építőipar; kereskedelem, gépjárműjavítás; szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. A létszámadatok egyértelműen jelzik a megye északi területén jelentkező hiányszakmákat is egyben. A Dél-Vasi paktumban a legtöbb állásnélküli szintén a feldolgozóiparban kívánt (volna) elhelyezkedni, azonban az összes regisztrált munkanélkülinek ez mintegy 23%-a. A megye déli térségeiben fontos még a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területe (kerek 100 regisztrált munkanélkülivel), a többi gazdasági ágban kevesebb álláskereső járatos. A Szombathely és járása paktumban a leggyakoribb gazdasági ág ugyancsak a feldolgozóipar volt, arányaiban azonban itt a legkevesebb, a munkanélküliek 20%-a kívánna ezen a területen elhelyezkedni. További jelentős létszámban regisztráltak személyeket a kereskedelem, gépjárműjavítás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység gazdasági ágakban, és további 3 kategóriában haladta meg az álláskeresők száma a 100-at. 12. táblázat: Az álláskeresők megoszlása nemzetgazdasági áganként az egyes járásokban és a paktumtérségben (2016. január-december) Körmendi járás Szentgotthárdi járás Vasvári járás Dél-Vasi paktum A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 27 11 27 66 B Bányászat, kőfejtés 1 1 1 C Feldolgozóipar 103 87 89 279 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 1 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 8 2 4 13 F Építőipar 20 10 28 57 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 36 15 28 79 H Szállítás, raktározás 15 8 10 32 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 31 23 14 69 J Információ, kommunikáció 2 1 2 4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 3 2 3 8 L Ingatlanügyletek 1 1 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 2 1 0 3 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 38 8 28 74 31

Körmendi járás Szentgotthárdi járás Vasvári járás Dél-Vasi paktum O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 12 8 73 94 P Oktatás 2 5 3 9 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 13 4 10 26 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 4 1 5 10 S Egyéb szolgáltatás 13 8 10 31 T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra 1 1 U Területen kívüli szervezet 4 35 39 - Nincs adat 159 61 84 305 Összeg 490 291 418 1 198 Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Az előző fejezethez hasonlóan itt is összegyűjtöttük az elmúlt évek álláskeresőinek számát a megjelölt gazdasági ágakban. Ahogy látható, a feldolgozóiparban realizálódott az elmúlt 5 évben a legmagasabb álláskeresési igény, és az időszakban is jelentkezik annak az igénye, hogy az álláskeresők pontosan el tudják magukat helyezni a munkaerőpiacon (végzettségük és/vagy munkatapasztalatuk okán). 32

20. ábra: Az álláskeresők számának gazdasági ágak szerinti alakulása a Dél-Vasi paktumban (2012-2016) - Nincs adat U Területen kívüli szervezet T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra S Egyéb szolgáltatás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás P Oktatás O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység L Ingatlanügyletek K Pénzügyi, biztosítási tevékenység J Információ, kommunikáció I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás H Szállítás, raktározás G Kereskedelem, gépjárműjavítás F Építőipar E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás C Feldolgozóipar B Bányászat, kőfejtés A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 0 100 200 300 400 500 600 700 2012 2013 2014 2015 2016 Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 3.2.3.3. Következtetések A következtetések levonása kapcsán újra jelezzük, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal a regisztrált álláskeresők közül minden negyedik esetében nem rendelkezik a kompetenciáit érintő információkkal, így a kereslet-kínálat ágazati összehasonlítása során ezt a csoportot nem tudtuk figyelembe venni. A paktumtérségben 305 álláskeresőt jelent, amellyel kapcsolatban az első feladat a képesítésükről szóló információk begyűjtése (mivel az adathiánynak oka van, először is motiválni kell az érintetteket a képesítésükről, készségeikről szóló adatok megadására). Ezek után lehet a célcsoport tagjait egyrészről az át-, illetve továbbképzések irányába orientálni, másrészről személyre szabott szolgáltatásokat 33

kínálva felkelteni bennük a szakmai fejlődés iránti igényt. Rövid távon pedig érdemes lenne a csoport azon tagjait, akik bekapcsolódnak a programba, a szakképesítést nem igénylő álláshelyek felé terelni. A 2016. január-december hónapokra megadott adatok alapján az látható, hogy megyei szinten ~64%- kal haladja meg az új álláshelyek száma a munkanélküli nyilvántartásba belépők számát, azaz komoly munkaerőhiány mutatkozik, a legjelentősebben a Szentgotthárdi (68%-os munkaerőkereslettöbblettel). Az adatokat gazdasági ágazatonként lebontva látható, hogy a munkanélküliség és a munkaerőhiány együttesen van jelen a paktumtérségben. A legsúlyosabb a munkaerőhiány a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a feldolgozóipar területén mutatkozik, e három kategóriában a teljes kereslet mintegy 84%-a realizálódik. Jelentős még a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, az egyéb szolgáltatás és az építőipar területe, a többi kategória emezekhez képest kis létszámú gazdasági ág. Gyakorlatilag a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés területén kívül minden gazdasági ágban több a létesülő és betöltetlen állás, mint a regisztrált álláskereső. Meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos gazdasági ágak esetében (tipikusan a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területe, de ide sorolható a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat egy része is) a közfoglalkoztatotti munkaerőigények jelennek meg a keresleti oldalon. A kereslet-kínálat ágazatonkénti eltérései több eszközzel csökkenthetők: - a potenciális munkáltatókról és munkáltatóktól az elhelyezkedés esélyét növelő információk könnyű elérhetőségével, - az oktatási-képzési rendszer munkaerőigényeknek megfelelő átalakításával, - igény mutatkozása esetén átképzésekkel, - valamint a munkáltatók és munkavállalók adottságairól és elvárásairól szóló információk folyamatos cseréjével pl. megfelelő szintű szakmai szolgáltatás formájában. Az egyes ágazatokban felmerülő jelentős munkaerőhiányt a tényleges vagy relatív bérszínvonal is indokolhatja, melyet minden esetben figyelembe kell venni Ausztria közelsége miatt. Ezzel kapcsolatban indokoltnak látjuk a Magyarországról ingázók, illetve hosszabb távon külföldön állást vállalók körében kutatást végezni arról, hogy milyen feltételek (bérszínvonal, munkavégzési körülmények, munkahelyi kultúra stb.) mellett lennének hajlandók itthon elhelyezkedni. A kutatás eredményei is befolyásolhatják a szolgáltató szervezetek stratégiáját a munkaerő orientálást tekintve, nem különben a munkáltatók hozzáállását is. A munkaerőtöbbletet az egyes szektorokban tapasztalt piaci folyamatok generálhatják: az építőiparban például az európai uniós támogatások kifutásával a megrendelések csökkentek, amely elbocsátásokat eredményezett, ezáltal megnőtt a felesleges munkaerő létszáma. A 2014-2020-as költségvetési ciklus felpörgetésével várhatóan az ágazat ismét magára talál. A feldolgozóiparban jelentős változások realizálódhatnak, ha a megye egyik kulcságazatában az autógyártásban új befektetésre kerül sor, vagy eladnak egy veszteségesen működő üzemet, s emiatt esetleg nagyszámú elbocsátásokra kerülhet sor. Kereslet-kínálat az egyes járásokban A kereslet-kínálati viszonyok bemutatása az egyes járásokban, az alábbi ágazatokon kívül alapvetően minden esetben munkaerő-kereslet jelentkezik: 34

- Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés - Információ, kommunikáció - Pénzügyi, biztosítási tevékenység A Szentgotthárdi járásban a szállítás, raktározás területén, a Vasvári járásban pedig az egyéb szolgáltatás ágazatában regisztráltak számottevő munkaerőtöbbletet. A nem túl jelentős területi különbségek a munkaerő-mobilitás támogatásával kezelhetők, ennek lehetséges eszközei az utazási támogatások, bérlet biztosítása a tömegközlekedési eszközökre, albérlet vagy lakhatási támogatás a munkahely közelében. Tény, hogy a térségben már évek óta elérhető ezen támogatásfajták iránt csekély az érdeklődés, amelynek hátterében az állhat, hogy az érintettek kevésbé motiváltak a lakhelytől távolabb eső munkahely elfoglalásában. Rendszerint a bér nagysága, munkakörülmények, a közlekedési lehetőségek bősége vagy hiánya, a családok esetében a gyerekek eljuttatása az oktatási intézményekbe vagy bölcsődébe vagy egyéb személyes ok dönti el, hogy vállalható-e a személy részéről a messzebb lévő állás betöltése vagy sem. Mindenesetre a személyes konzultációk során a megfelelő motiváció elérése fontos szempont a célcsoportok tagjainak programba való bevonási folyamatában. 13. táblázat: A munkaerő kereslet-kínálat alakulása nemzetgazdasági áganként (2016. januárdecember) munkaerő-kereslet- és kínálat Körmendi járás Szentgotthárdi járás Vasvári járás Dél-Vasi paktum A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 60 27 69 155 B Bányászat, kőfejtés 1-1 1 1 C Feldolgozóipar 188 66 103 357 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0-1 0-1 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés -7-2 -4-12 F Építőipar 43 27 25 94 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 58 12 13 83 H Szállítás, raktározás 24-5 42 61 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 31 0 4 34 J Információ, kommunikáció -1 0-2 -2 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1-1 -3-3 L Ingatlanügyletek 3 11 2 16 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 26 42 3 71 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 93 284 73 449 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 452 186 347 984 P Oktatás 13 12 8 34 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11 9 3 24 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 22 1 1 24 S Egyéb szolgáltatás 68 42-8 101 T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra -1 0 0-1 U Területen kívüli szervezet -4-35 0-39 - Nincs adat -159-61 -84-305 Összesen 920 613 592 2 125 35

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 3.2.4. A vállalkozói igényfelmérés és munkaerő-tartalék felmérés eredményei A Dél-Vasi paktum térségében 2016 év végén sor került a lehetséges vállalkozói körben munkavállalói igényfelmérésre, továbbá az ún. munkaerő-tartalék feltérképezésére, azaz a programba potenciálisan bevonhatók körének felkutatására. A következő alfejezetekben röviden összefoglaljuk a felmérések eredményeit, melyek részletesen az egyes mellékletekben találhatók. 3.2.4.1. A vállalkozói igényfelmérés eredményei A vállalkozói igényfelmérés a három déli járásban 2016 őszén zajlott a társadalomtudományi kutatás szakértői mintavételi eljárásának alkalmazásával. A felmérést végző szervezet a 3 járásban összesen 110 vállalkozással vette fel a kapcsolatot, akik közül a következő 3 évben 51 tervez humánerőforrásfejlesztést (és a paktum programja iránt is érdeklődik). A felmérés kérdőíves módszerrel történt, kérdezőbiztosok segítségével és személyes megkeresések útján. A jelen dokumentum mellékletében megtalálható a részletes elemzés, itt most csak a fontosabb eredményeket foglaljuk össze: A felkeresett cégek székhelye vagy a telephelye a Dél-Vasi területen található. A többség a másodlagos és harmadlagos gazdasági szektorba sorolható, azaz az iparban és a szolgáltatások területén tevékenykedik. A jelenleg legnagyobb létszámban foglalkoztatott állománycsoport a cégeknél a szakmunkásoké, őket követik a betanított munkások. A megkérdezett vállalkozások több mint 2/3-a tapasztalta, hogy a munkaerő toborzása során az általános munkaerőhiány nehézséget okoz a megfelelő munkavállalók megtalálásában. A vállalkozások jelentős többsége, 84,3%-a tervez az elkövetkező 3 évben fejlesztést. A tervezett fejlesztések elsősorban telephelybővítések, kapacitásbővítések, eszközbeszerzések, informatikai fejlesztések. A korszerűsítések ütemezése elsősorban a 2016-2022-es időszakra esik. A cégek jelentős többsége, 92,2%-a kalkulál a következő 3 évben létszámbővítéssel. Összesen 613 álláshelyet jelöltek meg, amelyek betöltésére biztosan alkalmaznának új embereket. A legtöbb betöltendő állás a feldolgozóiparban jelentkezett. Főtevékenységük alapján az ebbe a kategóriába tartozó cégeknek van szüksége jelenleg a 613 álláshelyből 342-re, ami több mint 50%-ot jelent. A feldolgozóiparon belül a fémfeldolgozási termék gyártása területén van igény most a legtöbb új munkavállalóra (105 fő), magas még a fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása, gyógyszergyártás, élelmiszergyártás, a gép, gépi berendezések gyártása, közúti jármű gyártása területén jelentkező munkaerőigény. A feldolgozóipar után a második legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő gazdasági ágazat a megkérdezett vállalkozások esetén az építőipar; 70 álláshely van üresen, elsősorban kőművesek és segédmunkások számára. A felsorolt álláshelyek betöltéséhez alapvetően alapfokú végzettséget várnak el a vállalkozások. A 613 álláshelyből 451-hez az általános iskola elvégzése vagy szakiskolai végzettség is szükséges. A megkérdezett vállalkozásoknak elsősorban megfelelő szaktudással rendelkező szakmunkásokra van szükségük. 36

A vizsgálat során a megkérdezett 51 cég 47,1%-a számára szakmai továbbképzések és szakmunkás képzések tartása fontos jelenleg is, vagy tartaná fontosnak a jövőbeni munkavállalói számára. 23,5%- uk nyelvismeretre helyezi, helyezné a hangsúlyt, de a betanító jellegű képzésekre is egyre nagyobb az igény. A megkeresett cégek 90%-a csatlakozna a projekthez. A foglalkoztatási együttműködésben részt vevő vállalkozások 31,4%-a szeretne a paktumpartnerség tagja lenni, amely során stratégiák, akciótervek kidolgozásában, megvalósításában szakmai segítséget nyújthat a pályázat megvalósítóinak. A partneri adatlapot kitöltők 35,3%-a A vállalkozás igényeire szabott képzési és támogatott foglalkoztatási programban kíván részt venni, 64,7%-ukat pedig csak a Támogatott foglalkoztatási programban való részvétel érdekli. Az 51 vállalat bevonásával elvégzett felmérés eredménye jó alapot biztosíthat ahhoz, hogy megfelelő képzések indításával, a munkavállalók és munkáltatók igényeinek összehangolásával elősegítse a projekttel érintett térség munkaerőpiaci helyzetének javítását. 3.2.4.2. A munkaerő-tartalék felmérés eredményei A munkaerő-tartalék felmérésének a célja a paktumprogramba bevonható célcsoportok számának feltérképezését szolgálta. A felmérés a Vas Megyei Kormányhivatal célcsoportra vonatkozó adatait és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elérhető adatait felhasználva készült (alapvetően 2016-os adatokról van szó). Bizonyos esetekben számszerűsíthető adat nem áll rendelkezésre a hivatalos adatgyűjtési forrásokban, ahogy azt az alábbi összesítés is bemutatja: 14. táblázat: A projekt célcsoportjai létszámának összegzése Alacsony iskolai végzettségű személyek 923 25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők, (gyakornoki programmal érintett kiemelt célcsoport) 268 50 év felettiek 737 GYED-ről, GYES-ről visszatérők vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Nincs adat Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők 272 Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek 245 Megváltozott munkaképességű regisztrált álláskereső személyek (2014) 60 Roma nemzetiséghez tartozó személyek Nincs adat Inaktívak Nincs adat Forrás: MUNKAERŐ-TARTALÉK FELMÉRÉS A DÉL-VASI TÉRSÉGBEN c. elemzés Minden csoport tagja potenciálisan támogatandó, mivel esetükben vagy már realizálódott az állásnélküliség állapota, vagy fokozottan veszélyeztetett az álláskeresői kategóriába való bekerülésre. Különösen fontos azon célcsoportok esetében a módszeres kutató munka, ahol csak hozzávetőlegesen lehet felmérni az adott kategóriába tartozók létszámát. Minden célcsoport esetében egyedi módszerre van szükség a program iránt érdeklődők esetében a munkahelyhez való jutás és annak megőrzési időszakában. 37

3.2.5. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás célja, hogy a programba bevont személyek sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. A tevékenység részletes szabályait a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény tartalmazza. A jogszabály részletesen tartalmazza, hogy milyen szervezetek lehetnek közfoglalkoztatók, és kik vonhatók be a programokba közfoglalkoztatottként, ezért itt ennek bemutatásától eltekintünk. A közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos száma a 2016. januárja és decembere közötti időszakban a Dél-Vasi paktum területén 898 fő volt, ebből a Körmendi járásban 393 fő, a Szentgotthárdi járásban 16 fő, a Vasvári járásban pedig 345 fő. A legalacsonyabb számú közfoglalkoztatottat a rendszerben 2016 márciusában tartották nyilván, míg az ezt megelőző két téli hónapban foglalkoztatták a legtöbb érintett személyt. Ez a tendencia mindhárom járásra jellemző volt, a legnagyobb létszámot rendre a Vasvári járásban mérték. 21. ábra: A közfoglalkoztatottak havi átlagos számának alakulása a járások területén (2016. január-december) 1 200 1 000 800 600 400 200 0 420 412 172 168 470 471 206 94 220 341 360 370 375 322 346 335 327 328 164 167 173 169 175 163 168 161 145 344 402 416 420 423 387 380 389 389 Körmendi járás Szentgotthárdi járás Vasvári járás Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Ha az alábbi ábrát tekintjük, érdekes jelenségre figyelhetünk fel: míg a Szentgotthárdi járásban csaknem kétszerese a férfiak aránya a nőkéhez képest, addig a másik két járásban inkább a nőket vonják be a közfoglalkoztatotti programokba. 38

22. ábra: A közfoglalkoztatottak átlagos számának alakulása nemenként a járásokban (2016. január-december) Vasvári járás 181 164 Szentgotthárdi járás 59 101 Körmendi járás 205 188 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nők Férfiak Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály A 2013-tól számon tartott programban regisztrált résztvevői létszámok azt mutatják, hogy a térségben egyre több női álláskereső kapcsolódik be a rendszerbe a férfiak létszámához képest amellett, hogy a férfiak száma is, ha lassabb ütemben, de növekszik. Egyedül a tavalyi év mutat egy kisebb fajta visszaesést, s majd az év végére derülhet fény arra, hogy a jelenség egy tendencia kezdete vagy csak átmeneti állapotnak tekintendő. 23. ábra: A közfoglalkoztatottak átlagos számának nemenkénti megoszlása a térségben (2013.- 2016.) 600 500 400 396 402 475 474 520 444 453 300 261 200 100 0 2013 2014 2015 2016 Nők Férfiak Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály A korcsoport szerinti megoszlás nem hozott érdemi eltérést a járások és a térség egészének viszonylatában, egységesen a 25 évnél idősebb korosztály dominál ez előny a fiatal generáció számára, viszont hátrány az idősebbek szempontjából, és a stratégia számára is nagyobb kihívás, ha figyelembe vesszük az idősebbek motivációs nehézségeit, a mobilizációs gondokat, egyéb személyes szempontokat is. 39

24. ábra: A közfoglalkoztatottak számának alakulása korcsoportonként (2016. január december) 1 200 1 000 800 600 400 200 0 25 év és alatta 26-50 év 50 év felett Dél-vasi Paktum Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály 2013-tól kezdve a közfoglalkoztatottak korosztályonkénti megoszlása azt jelzi, hogy arányaiban egyre több idősebb személy kerül be a programba, és csökken a fiatalabb generáció részaránya. 25. ábra: A közfoglalkoztatottak átlagos számának korosztályonkénti megoszlása a térségben (2013-2016) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 224 292 341 360 359 470 540 475 74 115 113 63 2013 2014 2015 2016 25 év és alatta 26-50 év 50 év felett Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Az iskolai végzettség szerinti megoszlás még árnyaltabb képet mutat és a fejlesztési teendőket is behatárolja, mivel elsősorban az alapfokú és szakmunkásképzésben részesültek kerülnek be az ellátó rendszerbe: így az érintettek bevonását az aktív munkaerőpiacra mindenképpen meg kell, hogy előzzék át- és továbbképzési programok. 40

26. ábra: A közfoglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség szerint a paktumtérségben (2016. január december) - Belső kör: Körmendi járás, középső: Szentgotthárdi járás, külső kör: Vasvári járás 5% 7% 5% 9% 3% 2% 1% 4% 4% 4% 1% 2%1% 3% 3% 2% 3% általános iskolai végzettség nélküli általános iskola 7% 42% szakiskola szakmunkásképző gimnázium 32% 47% 50% szakközépiskola technikum 30% 30% főiskola egyetem 1% 1% 1% Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Az alábbi ábrán látható, hogy az egyes járásokban jelentős eltérések mutatkoznak a közfoglalkoztatotti ráta (azaz a közfoglalkoztatottak aránya az összes álláskeresőhöz képest) értékében: míg 2013-ban a Szentgotthárdi és Körmendi járásban 20% körül mozgott a paraméter érték, addig a Vasvári járásban meghaladta a 26%-ot. 2016-ra a Szentgotthárdi járásban 35%-ot ért el a mutató, de a Körmendi járásban már a Vasvárihoz hasonló 45% körüli arány produkálódott. 27. ábra: A közfoglalkoztatotti ráta az egyes járásokban (2013 2016) Vasvári járás Szentgotthárdi járás Körmendi járás 0,00% 10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 2013 2014 2015 2016 Forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/ 41

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatási rendszer a céljait erősen korlátozott mértékben képes teljesíteni. A rendszer hatékonysága alacsony, nagy a programban való beragadás esélye, a kilépés esélye az eltöltött időtartam növekedésével folyamatosan csökken (2013-ban azon személyek közül, akik a programban legalább 9 hónapig vettek részt, csak az 5%-uk volt képes az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni) 5. Ahhoz, hogy minél több közfoglalkoztatott tudjon elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, fontos lenne a program felülvizsgálata (arra való hivatkozással, hogy a program bevezetése óta folyamatosan nő az érintett célcsoport tagjainak létszáma). Indokolt a kormányzati szervek és a munkaerőpiacon megtalálható munkáltatók közötti együttműködés kiépítése és elmélyítése, amelynek hatására egy hatékony munkaerő-közvetítési rendszert lehetne kialakítani: ennek eredménye a közfoglalkoztatott végleges kilépése a közfoglalkoztatotti státuszból a primer munkaerőpiacra. Érdemes lenne a géppel is elvégezhető kétkezi munkáról való hangsúlyt áttolni a programba belépők munkáltatói igényeknek való átképzésére, emellett tovább könnyíteni a közfoglalkoztatottak álláskeresését, például a képzettségének megfelelő álláslehetőségek bemutatásával. 3.3. Szakképzési rendszer bemutatása 3.3.1. A szakképzési rendszer főbb változásai az elmúlt időszakban A hazai szakképzési rendszer fejlesztésének irányvonalait alapvetően a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott Szakképzés a gazdaság szolgálatában című dokumentum határozza meg. Ez alapján az egyik legfontosabb kihívás, hogy több, a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű alapismeretekkel rendelkező szakmunkásra és technikusra van szükség. 2015-ben jelentős átalakuláson ment át az országos szakképzési intézményrendszer: létrehozták a szakképzési centrumokat, ezzel együtt a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá kerültek a korábban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott szakképző intézmények. A szakképzési centrumok létrehozásának alapvető célja, hogy az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság igényei közeledjenek egymáshoz, mivel kisebb szervezeti egységben a szakképzési centrumok mérete lehetővé teszi a munkaerőpiaci igényekre történő reagálást, a szakmaszerkezet összehangolását, optimalizálását. 2016. szeptember 1-től újabb változás következett be: - az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésére-oktatására szakosodott korábbi speciális szakiskolák megnevezése szakiskolára változott; - a korábbi szakiskolák helyét a szakközépiskolák vették át, ahol 3 év alatt egy OKJ-s végzettség szerezhető, ezt követően 2 év alatt lehetőség van az érettségi megszerzésére is; - a korábbi szakközépiskolák megnevezése szakgimnázium, amely 4 év alatt érettségit és egy OKJ-s szakmát ad, majd 1 vagy 2 év alatt magasabb szintű (technikusi) szakképesítés szerezhető. 5 Lásd: 2015. évi országjelentés Magyarország a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló részletes vizsgálattal 42

28. ábra: A szakképzési rendszer átalakítása 2016. szeptember 1-től Speciális szakiskola Szakiskola Enyhén értelmi fogyatékos tanulók Szakiskola Szakközépiskola 3 év + 2 év érettségi Szakközépiskola Szakgimnázium 4 év + technikum 3.3.2. A szakképzés meghatározó szereplői Vas megyében Vas megye területén két szakképzési centrum működik: - a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrumba 8, a megyeszékhelyen, valamint Celldömölkön, Csepregen, Körmenden és Szentgotthárdon található műszaki szakterületű intézmény tartozik, - a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrumba pedig 5 szombathelyi, sárvári és vasvári szakképző tagintézmény. A fentiek mellett meghatározó szerepet tölt be a szakképzésben a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, különösen a vizsgák, a mesterképzések, valamint a kihelyezett gyakorlati képzések szervezésében és ellenőrzésében. 2015. július 1-től a tanuló gyakorlati képzéséről a szakiskola csak akkor gondoskodhat, ha a kamara nem tudja gazdálkodónál tanulószerződéssel elhelyezni. Így csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését követően kerülhetnek a tanulók iskolai tanműhelyi képzésbe. 3.3.3. A szakképzés helyzete Vas megyében és a paktumtérségben Tekintettel arra, hogy a középfokú oktatásban való részvétel már kevésbé kötődik a lakóhelyhez, mint az alapfokú, fontosnak tartjuk, hogy legalább megyei szinten ismertek legyenek a szakképzésben tapasztalható jelenségek és folyamatok. Emiatt az elemzés kiterjed Vas megye egészére, kiemelve a térségi sajátosságokat is. A KSH adatai alapján lehetőség van a szakközépiskolai és szakiskolai 6 tendenciák bemutatására 2001 és 2015 között. A feladatellátási helyek száma a kétezres évek közepéig, második feléig inkább emelkedő trendet mutatott, azóta részben a szakpolitikai változások, részben a természetes profiltisztítás eredményeként a szakközépiskolák esetében nagyobb, a szakiskolák esetében kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg megyei szinten (a gimnáziumok száma nagyjából változatlan a vizsgált időszakban). A paktumtérségben kissé másként alakult a helyzet: a szakközépiskolák és szakiskolák száma változatlan vagy enyhe növekedést mutat, míg a gimnáziumok száma csökkent. 6 A KSH egyben közli a szakiskolák és a speciális szakiskolák adatait, jóllehet a célcsoportjuk alapvetően más. 43

29. ábra: A feladatellátási helyek számának változása a középfokú oktatásban (2001-2015) 6 5 4 3 2 1 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és speciális szakiskola Forrás: TeIR KSH-TSTAR Ennél sokkal kedvezőtlenebb képet mutat a tanulói létszám változása: 2001-hez viszonyítva Vas megyében 19,2%-os, a paktumtérségben ~38%-os volt a tanulói létszámcsökkenés. A kedvezőtlen demográfiai jelenség mellett a paktumtérségben érezhetően csökkent a kereslet a szakképzések iránt (illetve a térségen kívüli képzőhelyek iránti kereslet nőhetett). A legnagyobb mértékű csökkenést a megyében a szakiskolák szenvedték el (itt ~35%-os volt a változás), míg a paktumtérségben a szakközépiskolai tanulók száma megfeleződött a 16 év alatt. 30. ábra: A tanulói létszámadatok változása a középfokú oktatásban (2001-2015) 8 000 Vas megye 6 000 4 000 2 000 0 2001 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Gimnáziumi tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a nappali oktatásban Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a felnőttoktatásban 44

1 000 Paktumtérség 800 600 400 200 0 2001 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a nappali oktatásban Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a felnőttoktatásban Forrás: TeIR KSH-TSTAR A 2012-2015-ös éveket vizsgálva elmondható, hogy évről évre jelentős mértékben csökkent a hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú képzésben: megyei szinten mintegy 78%-kal, térségi szinten pedig 95%-kal, ez azonban elsősorban a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása, valamint a hátrányos helyzet megállapításának szigorítása miatt alakult így a kedvezőtlen anyagi és szociális környezetben élő tanulók ugyanúgy jelen vannak az intézményekben. A probléma tehát nem szűnt meg, csupán statisztikailag kevésbé kimutatható, illetve részben áthelyeződött a szakképzési rendszerből a munkaerőpiacra: a hátrányos helyzetű fiatalok így inkább a pályakezdő munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, valamint az Ifjúsági garancia programba bevonható személyek számát gyarapítják. 31. ábra: A hátrányos helyzetű tanulók száma az iskolai rendszerű szakképzésben (2001-2015) 140 120 100 80 60 40 20 0 Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók 2012 2013 2014 2015 Forrás: TeIR KSH-TSTAR A jelenleg érvényben lévő megyei szakképzés-fejlesztési koncepció helyzetelemzése, valamint az aktuális adatok több folyamatra is rávilágítanak 7 : 7 Azoknál az adatoknál, ahol a koncepció kidolgozása óta egyértelmű változás állt be, kiegészítjük a megállapításokat. 45

- összességében az elmúlt 20 évben nagymértékben bővült a képzési kínálat, ami azonban egyúttal áttekinthetetlenné tette a képzési kínálatot, valamint el is aprózta a rendelkezésre álló erőforrásokat rontva ezzel a hatékonyságot, még akkor is, ha a szakképzési centrumok létrehozásával együtt járó dekoncentrációs folyamat ezt részben ellensúlyozza; - jelentős átstrukturálódás történt a középfokú iskolarendszeren belül, amely leginkább a szakiskolákat érintette kedvezőtlenül; - növekszik a nem iskolarendszerű felnőttképzésben részt vevők száma, ezzel szemben csökken az iskolarendszerű felnőttképzés részesedése a felnőttképzésben részt vevők száma várhatóan tovább nő a tankötelezettség alacsony korhatára (16 év) okán; - az adatok alátámasztják, hogy bár a szakiskolák jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkeznek, egyes meghirdetett képzések esetében nem tudják beindítani az osztályokat/csoportokat, ezzel szemben szakközépiskolák népszerűsége és beiskolázási aránya is nagyobb; - Vas megye szakképzési rendszere egyértelműen Szombathely központú: a megyeszékhelyen több szakképzési feladatellátási hely van, mint a megye többi részén összesen, és ugyanez az állítás igaz a tanulói számra is emiatt a megyei paktumnak elemi érdeke az együttműködés a Szombathelyi és járása paktummal, valamint a szombathelyi intézményekkel is. A MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet több kutatást is végzett a szakképzéssel kapcsolatosan jóllehet ezek a megállapítások nem megyespecifikusak, de jól bemutatják a szakképzéssel kapcsolatos általános helyzetet. 8 - Nagyon különböző a képzőintézmények műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége, ami nemcsak a képzőhely vonzerejét és ezáltal tanulói létszámát határozza meg, hanem az átadott tudás aktualitását, használhatóságát is. - Az előzetes szelekció miatt a szakiskolákba eleve alacsonyabb szintű tudással, hiányos írásolvasási és számolási kompetenciával érkeznek a diákok. Számukra így a szakmai tantárgyak elsajátítása is problémás. - Az intézmények többnyire kedvezőtlennek ítélik meg a közismereti tantárgyak háttérbe szorulását. Érvek hozhatók pro és kontra: természetesen elengedhetetlen a megfelelő szakismeret átadása és elsajátítása, azonban hasonlóan fontos az, hogy a szakmunkát végző személyek rendelkezzenek megfelelő általános munkavállalói kompetenciával is, valamint alkalmasak legyenek át- és továbbképzéseken való részvételre, a szakterületükön bekövetkező újítások befogadására. - A szakiskolákban nagy a hátrányos helyzetű, mélyszegénységből származó és jelentős tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma esetükben különösen fontos lenne olyan szakmai képzés megvalósítása, amely lehetővé teszi számukra a társadalmi felzárkózást és integrációt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működteti az ún. Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszert (ISZIIR), amely segíti a kamarákat szakképzési feladataik ellátásában, és többek között naprakész információkat nyújt a gyakorlati képzésre jogosult szervezetekről. A 2017. március 8-i állapot szerint Vas megyében 954 szervezet szerepelt az adatbázisban, amelyek mintegy 133 különböző szakmában nyújtanak gyakorlati képzési lehetőséget. A tanulói szerződések száma a fenti időpontban 1 371 volt. Mindez alapot nyújt a duális szakképzés elterjesztésére is, aminek jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem meghirdetett programja, valamint a képzőhelyeken elérhető képzések mellett is még 8 http://gvi.hu/kutatasaink/szakkepzes 46

viszonylag korlátozottak a lehetőségei a paktumtérségben. Azonosíthatók rendszerszintű problémák is (pl. nem megfelelő minőségű gyakorlati oktatás, diákok túlterhelése vagy éppen háttérbe szorulása a tényleges munkafolyamatokban, nem megfelelő finanszírozás az elméleti és gyakorlati képzést nyújtó helyek között), amelyek részben megnehezíthetik a gyakorlati képzőhelyek, az oktatási intézmények és a diákok bekapcsolódását a duális szakképzésbe. Általános megállapítás, hogy a gyakorlat eredményessége a képzőhely felkészültségétől és motiváltságától függ, pl. egy nagyobb vállalat a duális képzés keretében gyakorlatilag kiképzi magának jövőbeni munkavállalóit ennek előnye a biztos álláslehetőség, hátránya lehet azonban a túlzott specializáció, ami korlátozhatja a más szervezetnél történő munkavállalást. Egy friss felmérés szerint egy magyar álláskereső munkahelye elvesztése után akár 1,5 évig is várhat, míg megfelelő munkahelyen tud elhelyezkedni. Tehát különösen fontos, hogy a munkahelyet keresők a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő és ugyanakkor az álláskereső személy adottságaira és készségeire építhető felkészültséget szerezzenek. 3.3.4. Szakmaszerkezeti javaslat A MFKB és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal minden évben közzéteszi szakmaszerkezeti javaslatát - az iskolai rendszerű képzés szakképesítéseire, - az iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető, felnőttképzési törvény alapján támogatható szakképesítésekre, - valamint a szakközépiskolai képzés ágazataira. 9 Vas megyében a 2017/2018. tanévben 32 szakképesítést javasolnak korlátozás nélkül támogatni az iskolai rendszerű szakképzésben, létszámmegkötéssel 129 szakképesítést, míg a szakma részéről nem támogatott szakképesítések száma 164. 15. táblázat: Szakmaszerkezeti javaslat az iskolai rendszerű képzés szakképesítéseire (félkövérrel a hiányszakmák) Szakképesítés OKJ száma Szakképesítés OKJ megnevezése 34-582-01 Ács 55-723-01 Ápoló 34-543-02 Asztalos 35-841-01 Autóbuszvezető 54-523-01 Automatikai technikus 54-525-02 Autószerelő 55-525-01 Autótechnikus 34-582-13 Burkoló 35-521-01 CNC gépkezelő 55-723-02 Csecsemő és gyermekápoló 34-521-11 Építő- szállító- és munkagép-szerelő 34-582-03 Épület- és szerkezetlakatos 54-522-01 Erősáramú elektrotechnikus 54-521-03 Gépgyártástechnológiai technikus 34-521-03 Gépi forgácsoló 34-525-01 Gépjárműépítő, szerelő 34-521-05 Gyártósori gépbeállító 34-521-06 Hegesztő 34-521-04 Ipari gépész 9 Forrás: www.nive.hu/mfkb2016/ 47

Szakképesítés OKJ száma Szakképesítés OKJ megnevezése 34-542-05 Kárpitos 34-582-14 Kőműves 54-523-03 Közlekedésautomatikai műszerész 54-523-04 Mechatronikai technikus 34-523-01 Mechatronikus-karbantartó 55-723-11 Mentőápoló 34-542-06 Női szabó 54-542-02 Ruhaipari technikus 34-521-10 Szerszámkészítő 34-762-01 Szociális gondozó és ápoló 35-841-02 Tehergépkocsi-vezető 34-522-04 Villanyszerelő 34-582-12 Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő Forrás: www.nive.hu/mfkb2016/ A szakközépiskolai ágazatok közül 5 korlátozás nélkül támogatható, 29 esetében előzetesen keretszámokat határoztak meg, míg 7 ágazatot egyáltalán nem javasoltak támogatásra a 2017/2018. tanévben. 16. táblázat: Szakmaszerkezeti javaslat a szakközépiskolai ágazatokra Javaslat Ágazat száma Ágazat megnevezése Keretszám I. Egészségügy Korlátozás III. Szociális nélkül IV. Pedagógia támogatott IX. Gépészet ágazatok XI. Villamosipar és elektronika II. Egészségügyi technika 40 V. Képző- és iparművészet 174 VI. Hang-, film és színháztechnika 29 VIII. Épületgépészet 34 XII. Távközlés 34 XIII. Informatika 85 XVI. Építőipar 51 XVII. Könnyűipar 34 XVIII. Faipar 51 XX. Közlekedésépítő 34 XXI. Közlekedés 51 XXII. Közlekedésgépész 68 XXIII. Környezetvédelem 40 Korlátozottan XXIV. Közgazdaság 68 támogatott XXV. Ügyvitel 51 ágazatok XXVI. Kereskedelem 85 XXVII. Vendéglátóipar 68 XXVIII. Turisztika 51 XXX. Szépészet 34 XXXI. Agrárgépész 40 XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás 20 XXXIII. Mezőgazdaság 40 XXXIV. Kertészet és parképítés 40 XXXV. Földmérés 20 XXXVI. Élelmiszeripar 40 XXXVII. Sport 26 XXXIX. Közművelődés 40 XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika 34 48

Javaslat Ágazat száma Ágazat megnevezése Keretszám XLII. Előadó-művészet 145 VII. Bányászat X. Kohászat Nem XIV. Vegyipar támogatott XV. Vegyész ágazatok XIX. Nyomdaipar XXIX. Optika XLI. Vízügy Forrás: www.nive.hu/mfkb2016/ 3.4. Gazdaságfejlesztési irányok, várható beruházások és azok foglalkoztatási hatásai A paktumtérség gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztése kapcsán indokolt figyelembe venni az Észak-Vasi paktum területén megvalósítandó célokat, továbbá a Szombathely és járása paktum stratégiai célkitűzéseit (tekintettel arra, hogy a megyei jogú város és térsége gazdasági értelemben jelentős súllyal rendelkezik a megyében, így a megyei szintű munkaerő-keresletre és kínálatra is hatással van), végül, de nem utolsó sorban Vas megye egészére megfogalmazott fejlesztési irányokat. Az alábbiakban a rendelkezésre álló információk alapján áttekintjük a gazdaságfejlesztési irányokat meghatározó fő kitörési pontokat, kihívásokat, célkitűzéseket és az ismert beruházásokat, továbbá ezek előre jelezhető foglalkoztatási hatásait. Annak okán, hogy a járások nem rendelkeznek frissnek számító fejlesztési tervekkel (hivatkozva a jogelődöknek számító kistérségi fejlesztési társulások által készíttetett stratégiai dokumentumokra), először a Vas megyei fejlesztési dokumentumokkal való kapcsolódóst tekintjük át, ezt követi az egyes járási hatályú korábbi fejlesztési tervek áttekintése. 3.4.1. Fő kitörési pontok és kihívások A fő gazdaságfejlesztési irányok meghatározásánál mindenképpen kiindulást jelent Vas megye Integrált Területi Programja, amelyben megfogalmazásra kerültek a legfontosabb kitörési pontok és kihívások. Ezeket kell megvizsgálni foglalkoztatási szempontból. 1. Az azonosított tényezők milyen hatással lehetnek a munkaerőpiaci folyamatok alakulására? 2. A munkaerőpiac hogyan befolyásolhatja a kedvező adottságok kiaknázását, illetve a kihívásoknak való megfelelést? Vas megye pozíciója makrotérségi szinten is kedvező nagyrészt előnyös közlekedésföldrajzi helyzetének és ebből adódó gazdasági központ szerepének köszönhetően. Ez elősegítheti olyan tudás-, tőke- és munkaintenzív ágazatok megtelepedését a paktumtérségben, ami több szempontból megerősítheti a helyi vállalkozói szférát is: - egyrészt beszállítóként kapcsolódhatnak a nagyobb vállalkozásokhoz, javítva ezzel piaci stabilitásukat; - másrészt a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók több helyi terméket és főleg szolgáltatást fogyasztanak, ami növelheti a helyi szolgáltatók bevételét; - harmadrészt a nagyvállalatok révén más típusú üzleti szemlélet is elterjedhet a kkv-k körében, amelyben fontos szerepe van az innovatív és nyitott hozzáállásnak. 49

Kiemelt megyei ágazatoknak számít az autóipar és ehhez kapcsolódó mechatronikai program, a faés bútoripar, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági alapanyag-termelés és feldolgozás, illetve a kutatás- és képzésfókuszú tudásipar. Ahhoz, hogy ezek az ágazatok hosszú távon is versenyképessé tegyék a megyét, megfelelően képzett és tapasztalt munkaerő szükséges. Egyértelmű kihívás egyes térségek jelentős népességfogyása. Ez befolyásolja nemcsak a rendelkezésre álló munkaerő létszámát, de a minőségét is (alacsony képzettségi szint, nem megfelelő nyelvtudás és IKT-használat), mivel leginkább a szelektív migráció okozza a csökkenést. A megfelelő munkaerő-kínálat hiánya pedig nehezítheti újabb nagy volumenű beruházások megvalósítását, illetve a helyi vállalkozások fejlesztéseit is. Jóllehet a határtérség számos tényleges és potenciális gazdasági előnyt hordoz magában, ugyanakkor a munkavállalói oldalról komoly vonzerővel bír a külföldi munkavállalás, ennek következtében a hazai munkáltatók nehezebben jutnak szakképzett és motivált munkaerőhöz. Számos példa van a határ menti együttműködések ösztönzésére, azonban a megyének és a paktumtérségnek a fejlettebb külföldi területekhez való jelentősebb szintű gazdasági és jövedelemszintbeli felzárkózásához nagyobb léptékű infrastrukturális beruházásokra volna szüksége, továbbá a gazdaságot és foglalkoztatást befolyásoló jogszabályi környezet felhasználóbarát változását is megkívánja. Vas megye szerencsésnek mondhatja magát a magas arányú erdősültségnek, illetve az alpokaljai területek közelsége okán a megfelelő mennyiségű felszíni vízbázisnak köszönhetően, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a globálisan jelentkező kedvezőtlen időjárási jelenségeket, amelyek közvetlenül a vidéki területeken fejtik ki a negatív hatásukat. Emiatt fontos lenne az élőmunka-igényes és fenntartható technológiák bevezetése a mezőgazdaságban dolgozók és a helyi termelők körében, növelve a hosszú távon is realizálható jövedelem biztosításának esélyét, támogatva ezzel a helyben maradás, marasztalás célját. A megye egyik jellegzetes problémája a kistelepülések egyre gyengülő népességmegtartó ereje: itt jelentkezik leginkább az elvándorlás, elöregedés és elnéptelenedés. Az ezekben a falvakban esetlegesen realizálódó munkanélküliségi státusz, szociális és megélhetési problémák, fizikai és mentálhigiénés betegségek nagyságrendileg nagyobb súllyal bírnak egy-egy fő esetében is, ha a falu lakossága alig éri el a 100, 200 főt. Esetükben különös figyelmet kell fordítani a folyamatos munkalehetőség és megélhetés biztosítására. A gazdasági versenyképesség és a munkalehetőségek elérhetősége szempontjából fontos egy térség településszerkezete is: a megyére jellemző Szombathely dominanciája a maga 77 ezer lakosával, a második legnépesebb város Sárvár már csupán 14 ezer főt számlál. A megyei jogú városon kívül minden járás- és vonzásközpont kisvárosnak tekinthető, amely ugyan viszonylag jó közlekedési kapcsolatban van Szombathellyel, de már kevésbé vannak összekötve egymással: jellemző a sugaras szerkezetű közlekedési rendszer. A megye további sajátossága az aprófalvas szerkezet: a települések több mint 60%-ában kevesebb mint 500 fő él. A belső perifériák lakosaira külön figyelmet kell fordítani, a nehezebb mobilizálás, illetve az arányosan kevesebb munkalehetőség okán. 3.4.2. Stratégiai célrendszer A Vas megyei területfejlesztési koncepció kijelöli a megye jövőképét is 2030-ra: Vas megyét jó életszínvonalú, egyben nem romló demográfiai trendekkel jellemezhető, erős identitású kistérségek alkotják, melynek alapja a megújulásra képes gazdasága, illetve az egyedi kulturális, természeti értékek fenntartható hasznosítása, illetve a fejlett közlekedési és kommunikációs rendszere. 50

A várt eredmények elérése indokolja a több lábon álló, dinamikus gazdasági potenciál létét, amely magas jövedelemszintet generál, ezáltal tudatosabb fogyasztókat, akik közösséget alkotva megfelelő szinten tudják érdekeiket képviselni a megye környezeti és kulturális, társadalmi értékeinek megőrzése terén. A gazdasági lehetőségek bővülését, a kisebb vállalkozói kör megerősödését a tőkeinjekciókon, a beruházások realizálásán és az együttműködések erősítésén túl a megfelelő képzettséggel bíró és elkötelezett munkavállalói kör is támogatja, melyhez a jelen stratégia is hozzájárulhat a képzési programokkal és a munkavállalói és munkaadói igények összekapcsolásával. A koncepció kijelöli azokat a komplex ágazatokat, amelyek fejlesztéséhez már most is rendelkezésre állnak a szükséges alapok, további fejlesztésükkel pedig kiegyensúlyozott gazdasági növekedés érhető el: - a Szombathelyi agglomeráció térségében a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ fejlesztéseinek megvalósításával és a kapcsolódó közlekedésfejlesztések révén a munkaerővonzás-körzet kiterjesztése; - Sárvár-Celldömölk-Jánosháza térségében az érintett településeken turisztikai piaci pozícióik erősítése, a szolgáltatáskínálat bővítése több település bevonásával, illetve a termelő szektor helyi erőforrásokon alapuló fejlesztése; - Körmend-Vasvár-Szentgotthárd térségében a közlekedési hálózat fejlesztések eredményeként javuló logisztikai pozíciók kihasználása, illetve a helyi gazdaság megerősítése, különös tekintettel a mezőgazdaságra (pl. gyümölcstermesztés, állattenyésztés), helyi termékek kisipari feldolgozására, illetve a helyi kötődésű kkv-k működésének bővítésére. A koncepció célrendszerét teljes mértékben áthatja a gazdasági fókuszáltság, amely a helyi adottságokra és erőforrásokra építve egy belső és külső együttműködésre is kész, nemzetközi szinten is versenyképes megye képét vetíti előre. Kiemelendő a Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe horizontális cél, amely egyik fő célja a jelen stratégiának is. 32. ábra: A Vas Megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszere Forrás: Vas megye Integrált Területi Programja 2014-2020 2013 óta a kistérségi szintű fejlesztési és térségszervezési szerepkört átvették a járások, azonban a korábban a kistérségekre készült fejlesztési javaslatok jelentős része a mai napig aktuális, ami a járások kitörési pontjait és előrejutását illeti. 51

A Vasvár számára készült integrált településfejlesztési programban megnevezésre kerül a 2005-ben készült Vasvári kistérség területfejlesztési koncepciója és programja, melynek stratégiai célrendszerét az alábbiak szerint fogalmazták meg. A megfogalmazott 6 stratégiai cél közül napjainkban még mindig alkalmazható a gazdaságfejlesztésre, a humánerőforrás-fejlesztésre és az esélyegyenlőségre tervezett intézkedések sora. 33. ábra: A Vasvári kistérség területfejlesztési programjának célpiramisa Forrás: A Vasvári kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005 A Körmendi járás területére vonatkozó fejlesztési tervként a 2004-ben készült agrárstruktúra és vidékfejlesztési programra tudunk hivatkozni, amelyben 4 prioritásból álló célrendszerből 2 illeszthető a foglalkoztatási célú stratégiánkhoz: a gazdaságfejlesztés (ezen belül az ipari területek kialakítása, valamint a helyi termékek és szolgáltatások előállításának támogatása) és a humán erőforrások fejlesztése (kiemelten a K+F tevékenység fejlesztése alprogramot). 52

34. ábra: A Körmendi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programjának célrendszere Forrás: Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program (2004) Szentgotthárd térségében már 2005-től nagy hangsúlyt fektetnek a lakosok képzettségi szintjének emelésére és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők megtartására / ide vonzására, a fiatalabb generáció helyben tartására, a gazdasági struktúra a több lábon állás lehetőségeinek bővítésére, valamint a helyi erőforrások mozgósítására és támogatására ahogy ezt az alábbi célfa alapjául szolgáló problémafa jelzi. 35. ábra: A Szentgotthárdi kistérség Területfejlesztési Koncepciójának célfája Forrás: Szentgotthárdi kistérség Területfejlesztési Koncepció (2005) 53