Szociális és Munkaügyi Minisztérium Előadások tények gondolatok vélemények a konferenciáról
Szerzők: Dr. Katonáné dr. Pehr Erika Zsíros Sándorné Dr. Klempa Éva Marcsa László Dr. Csepeli Ágota Dr. Somfai Balázs Dr. Kovács Zsuzsa Dr Tőke Alajos Dr. Brávácz Ottóné Szakmai lektor és szerkesztő: Dr. Purda Zsuzsánna Felelős kiadó: Csiky Ildikó A kiadványt gondozta: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Tördelés: Szerif Kiadói Kft. A kiadvány elérhető a www.onkornet.hu és a www.toosz.hu honlapon Minden jog fenntartva. Jelen könyvet tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. A kiadvány kiadásához nyújtott támogatást ezúton köszönjük: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Megjelent 2009-ben.
Tartalom 5» Bevezető Előadások 7» A szociális válság és a gyermekjólét, a gyermekvédelem 23» Önkormányzatok és gyámhivatalok kapcsolata 31» Törvényi változások a gyermekvédelemben, a családjogban 53» A közjegyzői és a gyámhivatali eljárás összefüggései 61» Méltó módon gondoskodni 71» A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításának gyámhivatalokat érintő rendelkezései 89» Nemzetközi családjogi kérdések a gyámhatóságok eljárásában Szekciók 103» Közvetítés a gyermek érdekében 119» A gondnokság egyes fajtáinak összevetése, a hivatásos gondnoksággal kapcsolatos dilemmák 123» A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése illetve nevelésbe vétele Azonosságok-különbségek
B Bevezető Előadó: Dr. Purda Zsuzsánna, a konferencia szakmai vezetője köszöntőjében elmondta, hogy egyéves szervezési okokból történő kihagyás után került ismételten megrendezésre a tízéves múltra visszatekintő rendezvény. Bejelentette, hogy a konferencia szervezésével kapcsolatban több változás történt. Legfontosabb, hogy a logisztikai feladatok ellátását új rendezvényszervező, Csiky Ildikó vezetésével az ÖNKorPRess Kiadó vállalta. A több mint egy évtizedes múltra tekintettel végre logója is készült a konferenciának, amit azért tart fontosnak, mert figyelemfelkeltő jelképe a rendezvénnyel kapcsolatos híreknek. Idén először e-mailen küldték ki a meghívókat, ami kissé nehéz feladatnak bizonyult; felvetette az elérhetőségek naprakész nyilvántartási rendszerének szükségességét. A regisztráció során bejegyzett e-mail címeket a szervezők felhasználják a konferenciával kapcsolatos anyagok és információk továbbítására, és ezeket a előadók rendelkezésére is bocsátják. A résztvevőket kérték, ha valaki e-mail címét nem kívánja erre a célra közölni, jelezze azt. A konferencia helyszíne is megváltozott, mivel a gyámhivatali munkatársak és maga a felelősségteljes munka is megérdemli a színvonalasabb ellátást. Újdonság, hogy a konferenciának idén szponzorai is voltak, elsősorban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének Polgármesternői Tagozata, valamint a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. támogatása említendő. A szponzorok jóvoltából tíz gyámhivatal lehetőséget kapott az ingyenes részvételre. Azok közül került ki ez a tíz hivatal, amelyeknek munkatársai a meghívóban kért részvételi visszajelzés mellett a rendezők kérésére is válaszoltak. Akik azt írták, hogy anyagi okok miatt nem tudnak részt venni a konferencián és a település a TÖOSZ tagja, akkor írásban felajánlást kaptak az ingyenes részvétel lehetőségére. Kár, hogy többen viszszautasították a válaszadást, aminek hátterében nem ismeretes, hogy mi áll. Szerencsére tíz kollégának mégis sikerült ily módon helyet biztosítani. A szponzori támogatások fennmaradó részét pedig a konferencia előadásait, tapasztalatait összegző kiadványra és a szerzői honoráriumokra tudja fordítani a szervező. A konferenciák történtében immár másodszor került sor szekciómunkára. Ennek haszna várhatóan nemcsak a résztvevők körében lesz akik elmondhatták az adott terüle-
tet érintő gyakorlati gondjaikat és meglátásaikat, hanem a főhatóság számára is, hiszen szekciómunka eredményeiről ők is értesülnek. A változások mellett az eddigi jó hagyományokhoz is ragaszkodott a konferencia, mind az előadók felkérése, az előadások tematizálása, mind a konferencia levezetése vonatkozásában. A szóvivői tisztet ezúttal is dr. Kovács Zsuzsa, a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Baranya Megyei Kirendeltsége területi hivatalvezetője és dr. Purda Zsuzsánna, a Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának hivatalvezetője töltötte be. Az általános, konferenciával kapcsolatos bejelentéseket a nyitóelőadás követte, amelyet dr. Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára helyett dr. Katonáné dr. Pehr Erika, a minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetője tartott meg. Dr. Katonáné dr. Pehr Erika a szakállamtitkár asszony és a maga nevében is köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy dr. Kovárik Erzsébet nagyon készült a nyitóelőadásra, azonban egy rajta kívül álló okból külföldi hivatali elfoglaltság miatt mégsem tudott megjelenni. Így az előadó ennek az elvárásnak is igyekezett eleget tenni, amikor a szociális válság gyermekjólétet és gyermekvédelmet érintő hatásairól, valamint programokról s tendenciákról ejtett szót. Ezek a gondolatok a főosztályvezető soron következő előadását is megalapozták. A konferencia második napjának bevezetőjében dr. Purda Zsuzsánna elmondta, egy korábbi konferencián már felmerült, hogy a gondnokok, illetve hivatásos gondnokok a gondnokolt elhunytát követően hogyan juthatnak hozzá a gyámhatósági fenntartásos folyószámlán elhelyezett pénzhez, abból a célból, hogy méltó módon megadhassák az elhunytnak a végtisztességet. Pár éve több gyámhivatal is megpróbált olyan biztosítási formát keresni, ami ezt megnyugtatóan rendezi, de nem találtak igazi jó megoldást. Kiderült, hogy létezik ilyen, nem is egy, az információ azonban néhány kivételtől eltekintve nehezen jutott el a gyámhivatalokhoz. Ezekről a lehetőségekről adott tájékoztatást Marcsa László, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. lakossági üzletág vezetője, szakértője.
1. előadás 1Előadó: dr. Katonáné dr. Pehr Erika A szociális válság és a gyermekjólét, a gyermekvédelem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetője A főosztályvezető asszony előadását azzal indította, ha korábban nem is gondoltunk arra, hogy a pénzügyi válság szociális és gazdasági válsággá fog válni, akkor ezt most 2009 májusában kijelenthetjük, hiszen nemcsak a szegény családokat, hanem valamennyi családot érinti, érinteni fogja. Ezt prognosztizálja, hogy a magyar háztartások eladósodtak, a hitelfelvételük 8 ezer milliárd forintot tesz ki. Ennek a válságnak a kezeléséhez meg kell határozni melyek azok a fontos szempontok, amelyekre mindenképpen tekintettel kell lenni. Kiemelte, hogy a téma tárgyalásánál a korai gyermekkort tartja rendkívül fontosnak, és az előadás mottóját Ancsel Évától idézte: Nézz hosszasan egy gyermekarcra, és látni fogod: ha van sors, hát nagyon hamar elkezdődik. A koragyermekkor jelentőségét nem kell különösen magyarázni az életkilátások meghatározásánál, hiszen az iskolai sikertelenség, a kamaszkori beilleszkedési zavarok, a munkaerő-piaci esélyek, a szülővé válás milyensége és eredményessége összefüggésben van a korai gyermekkornak, mint életszakasznak a minőségével. A segítő szolgálatokat a koragyermekkori fejlesztések kapcsán kell elindítani, noha meg kell jegyezni, hogy ez az állátási terület mindig is fontos célterülete volt a gyermekvédelemnek. Veszélyeztetett gyermekek Magyarországon Magyarországon a veszélyeztetett gyermekek száma az alábbiak szerint alakult 2007-ben: Veszélyeztetett gyermek: 204 449 fő (száz azonos korúból 12), ebből: környezeti 48 823; magatartási 42 146; anyagi 105 016; egészségi 8464 fő Bántalmazás miatt (testi 3276, szexuális 259, érzelmi 6171) Elhanyagolás miatt (testi 15 310) Érzelmi elhanyagolás miatt (12 632) Érintett családok száma: 90 874
Ki kell emelni, hogy a veszélyeztetett gyermekek mintegy fele anyagi okokból veszélyeztetett, amire azért kell figyelmet fordítani, mert emiatt a gyermeket saját családjából nem lehet kiemelni. Ugyancsak kiemelten kell foglalkozni a gyermekbántalmazás kérdésével is, ami nemcsak a családban, de a szakellátásban élő gyermekeket is érinti. A gyermekszegénység okainak ismertetése során el kell mondani, hogy az összlakosságból 12 százalék, a gyerekek közül 19 százalék él szegénységben (ami nemcsak hazai jelenség ez az Európai Unióban is hasonló léptékkel van jelen), azaz 420 ezer gyerek él egy széles körben elfogadott szegénységi küszöb alatt. Tehát a gyermekes családokban a szegénység gyakoribb. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma ad ehhez igazán támpontot, ami lassú emelkedést mutat, eszerint a nyugdíjminimum körül 650 ezer gyermek él. A létminimum alatt a lakosság 28 százaléka, a gyerekek 40 százaléka, azaz 850 ezer gyermek él. A gyermekes családok aránya itt még szembetűnőbb, főként az egyszülős, illetve a három vagy több gyermeket nevelő családok vannak rosszabb helyzetben. A gyermekes szegények háztartásainak 86 százalékában a háztartásfőnek nincs középfokú végzettsége sem, közel 40 százalékuk esetén egyetlen aktív személy sincs a háztartásban. Ez nemcsak szűkösséget jelent a család anyagi helyeztében, de a gyermek szocializációját is befolyásolja, hiszen nincs előtte példa a családban, hogy a szülő dolgozni jár, és így teremti meg a létfeltételeket. A családok közül a szegény családokat hátrányosan érinti, hogy rosszabbul tájékozottak és rossz jogérvényesítők, mert legalább 30 százalékuk nem ismeri pontosan jogait és lehetőségeit. Megoldások a gyermekszegénység ellen A gyermekszegénység felszámolásával kapcsolatos megoldások nemcsak a válság okán jelentenek fontos lépéseket, hiszen ezek a döntések korábban, már 2007-ben megszülettek. Ezek a következők: Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 2007 2032-ig szóló 1092/2007 (XI.29) OGY határozat, OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati intézkedésekről szóló 1092/2007. (XI. 29.) kormányhatározat (2007 2010), 1053/2008. (VIII. 4.) kormányhatározat értelmében 2008. szeptember 24-én került sor a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság megalakulására. A megvalósításban gyakorlati nehézség abból is adódik, hogy a nemzeti stratégia egy huszonöt éves program, a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati cselekvési terv hároméves, ami természetesen költségvetési forrásokat is indukál. A hazai költségvetésünk egyéves, az Európai Unió pályázati programjai kétévesek, ami azt jelenti, hogy egy huszonöt éves programot illeszteni kell a három-, kettő-, egyéves tervek, illetve költségvetések dinamikájához. Fontos lépés volt 2008-ban a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság megalakítása, ami a számonkérés eszköze, hiszen a civil szervezetek delegáltjaiból álló bizottság a tárcák ez irányú munkáját nyomon követheti.
Magyarország a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiával fontos és egyedülálló lépést tett Európában, noha más országokban is születtek hasonló programok, például: Jelentős kormányzati programok, kampányok az USA-ban ( No Child Left Behind Act Egyetlen gyereket sem hagyunk hátra törvény ), vagy Nagy-Britanniában (például Every Child Matters Minden gyerek számít ; vagy Sure Start Biztos Kezdet ). Az EU gyermekjogi stratégiája a gyermeki jogok kapcsán igyekezett fókuszálni a gyermekszegénységre, például a gyermektelefon-szolgálatok kapcsán. Ebben Magyarország ismét élen jár, hiszen 2008 júniusától él Magyarországon a 116-000 és a 116-111-es vonal, amit a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (kiemelten közhasznú országos alapítvány) működtet. Ez azt jelenti, hogy akár vezetékes telefonon, akár mobilon 24 órán át, anoniman hívhatók a számok. A segítő szakemberek a gyermekeknek, illetve a szülőknek a gyermeki jogokkal, az eltűnésekkel kapcsolatban támogatást nyújthatnak. (A gyermektelefon a 116-111 számon segítséget nyújt mindazon gyermekeknek és fiataloknak, akik szeretnék elmondani problémájukat, akik veszélyben érzik magukat, vagy kérdéseikkel nincs kihez fordulniuk. A 116-000 az Üzenj haza szolgáltatás az otthonaikat elhagyni akaró vagy már elhagyott gyermekek és hozzátartozóik részére.) A fejlesztési területek, fő célkitűzések 1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása. 2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése. 3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása. 4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció megszűntetése. 5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése. 6. Egészségesebb gyermekkor biztosítása. A nagy kihívás abban jelentkezik, hogy a fejlesztés nem az egyes területek egymásutániságára épül, hanem valamennyi területet egyszerre kell fejleszteni, ahogy ez a nemzeti stratégiában megfogalmazódott. Ha a célokat táblázatban foglaljuk össze, láthatjuk, hogy nemcsak vertikális, hanem horizontális célokat is megfogalmaz a stratégia, amelyek közül ki kell emelni a gyermekjogok erősítését, a gyermekek információval való ellátását, esélyeiknek javítását és részvételük erősítését. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia horizontális és vertikális céljait tulajdonképpen megtaláljuk a stockholmi európa tanácsi stratégiában is, amely a célkitűzések meghatározásánál az alábbiakat tartja a legfontosabbnak: megelőzés, ellátás, védelem és részvétel, és ezek megfogalmazását, majd megvalósítását várja el valamennyi ország programjában.
Szülők munkája és lakhatása Gyermekes családok anyagai helyzete Gyermekek fejlesztése és képzése Szociális ellátások és szolgáltatások Gyermekek jobb egészsége Roma gyermekek prioritása Szegénység arányának és mélységének csökkentése Fogyatékossággal élő gyermekek prioritása Települési lejtő csökkentése Működő nagy ellátórendszerek fejlesztése Gyermeki jogok erősítése Együttműködés szektorok, intézmények, ágazatok között Szegénység arányának csökkentése, minden gyermek esélyeinek javítása, jogainak és részvételének erősítése Állampolgárok, gyermekek részvétele Információterjesztés, hozzáférés Szegénység arányának és mélységének csökkentése Szegénység arányának csökkentése, minden gyermek esélyeinek javítása, jogainak és részvételének erősítése A célokat elősegítő intézkedések A szülők foglalkoztatását segítő program a Start Plusz, eddig is volt, de továbblépés is történt a Lépj egyet előre programmal. A lakhatás javítását jelentené a telepek felszámolását célul kitűző Telep-program, de ide tartoznak a Szécsény-típusú programok is, ahol a kiemelt hat területen egyszerre indulnak el a változások. Remények szerint a hátrányos helyzetű településeket is érintik, és évente 10 11 ilyen program fog indulni az országban. A gyermekes családok anyagi támogatása kapcsán meg kell említeni a családi pótlék átalakítását, a térítésmentes étkeztetés kiterjesztését a nyári hónapokra is. A képességek kibontakoztatása, a szegregáció csökkentése témakörében jelentek meg a Biztos Kezdet modell-kísérletek, valamint az óvodáztatási támogatás is. Ez utóbbi bevezetése óta még kevés idő telt el, de már vannak eredmények. Megvalósulni lát- 10
szik a cél, ami a támogatás bevezetését indokolta, azaz hogy több gyermek járjon rendszeresen óvodába. 2009 első három hónapjában már 1500 fővel több óvodás korú gyermek vette igényebe a napközbeni ellátást, továbbá a többi gyermek óvodába járása is rendszeressé vált. Ezek fontos eredmények a gyermekek életében. A szociális szolgáltatások fejlesztésének főbb területei a bölcsődei és a családi napközi ellátás, valamint a normatívák emelése, illetve egyéb normatívák csökkentésének elkerülése. Az egészségesebb gyerekkor programjai: a Közös Kincsünk a Gyermek, valamint a védőoltások, védőnői hálózat fejlesztése. Pénzbeli ellátások 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 százaléka, illetve 135 százalékához igazodó természetbeni ellátás és évi 2 5500-5500 Ft) 530 ezer gyermeket érint. Korábban ez a szám 450 ezer volt. 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás (mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 százaléka,, vagyis 6270 Ft/fő/hó, valamint évi 2 8000-8000 Ft) mintegy 1500 gyermeket érint. Ezt az összeget 8400 forintra kívánják emelni. 3. Ingyenesen étkezés a bölcsődében, az óvodában, az általános iskola 1 6. osztályában 222 104 gyermeket érint (50%-os normatív kedvezmény ezen felül), ki szeretnék terjeszteni az iskola 7 8. osztályára is, feltéve, ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. 4. Nyári gyermekétkeztetés a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők közül 100 ezer gyermeket érintett. Ezt ebben az évben már egész nyárra tervezik biztosítani, ami azt jelenti, hogy ezekkel a változásokkal több tízezer gyermek kerül be az ellátórendszerbe. 5. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (önkormányzati forrású, 240 ezer gyermeket, 2 mrd Ft összegben érint 8030 Ft/fő/). 6. Gyermektartásdíj megelőlegezése (központi forrású, 1 272,6 Ft) 8203 gyermeket érint, átlagosan 96 200 forint/fő/év. 7. Otthonteremtési támogatás (központi forrású: 1 745,0 Ft) 842 fiatal felnőttet érint átlagosan 1 millió 92 ezer forinttal. Ez utóbbi két pénzbeli ellátással kapcsolatos változásokról a következő előadásban lesz részletesen szó. A szegénység megszakítását célzó programok közül az egyik legfontosabb a Biztos Kezdet Program. Ez egy olyan komplex esélyteremtő program, amelynek fő célja a 0 5 éves életkorú, hátrányos helyzetű gyermekek korai képességfejlesztése és a családok szociokulturális támogatása azokon a területeken, ahol ez más módon nem biztosított. Ez nem egy napközbeni ellátási forma bár ilyen funkciót is betölthet napi négy órában. 11
A program szakmai megalapozását EU-s program formájában a Szociális és Munkaügyi Intézet biztosítja Szilvási Léna szakmai vezetésével, konzorciumi partnerségben a Magyar Tudományos Akadémiával. Reményeik szerint a komplex Szécsény kistérségi program mellett mintegy 200 250 hasonló program megvalósítására nyílik majd lehetőség. A Biztos Kezdet Program színtere a Biztos Kezdet Gyerekház, melynek célja a hátrányos helyzetű településeken, településrészeken nehéz körülmények között élő családok gyermekei számára olyan szolgáltatások biztosítása, amelyek hozzájárulnak későbbi iskolai sikerességükhöz. A program kiemelt területei: az egészségkultúra fejlesztése, a családok támogatása és a szülői kompetenciák erősítése, a közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítése a szülők munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférésének támogatása. A program tehát azokon a hátrányos helyzetű településeken fontos, ahol elégtelen a napközbeni ellátás, vagy a szülő önként nem keresi fel a védőnőt. Ilyen esetekben a gyermek a szülővel együtt valamennyi szakembertől a Biztos Kezdet Házban kaphatja meg a segítséget. Ez a segítő program nyilván másként fog megjelenni azokon a településéken, ahol van bölcsőde és óvoda, és másként, ahol önálló segítő szolgálatként lesz jelen. A fejlesztést uniós forrás biztosítja, nevezetesen a Társadalmi Megújulás Operatív Programon (TÁMOP 5.2 2. számú) belül A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet Programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre című konstrukció. Középtávon az a szakmai cél, hogy a gyermekvédelmi törvény módosításával biztosított legyen ezen új gyermekjóléti ellátási forma rendszerbeli helye, valamint a hazai költségvetési források is társuljanak hozzá. Meg kell említeni az Útravaló ösztöndíjprogramot is, amely a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítésére született. Az ösztöndíjprogram keretében a hátrányos helyzetű diákok és mentoraik közösen pályázhatnak, és mindketten ösztöndíjban részesülnek. Az anyagi támogatáson túl talán még az fontosabb, hogy a gyermekek tanári segítséget kapnak a sikeres továbbtanuláshoz szükséges kompetenciák megszerzéséhez Az óvodáztatási támogatást 2009. január 1-én vezették be. Ennek eredményeképpen mint már korábban jeleztük 2009 elején az óvodába járó gyermekek száma már 1500 fővel emelkedett. (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK) részesülő, halmozottan hátrányos gyermek, 3 hónapos óvodába járás esetén 20 ezer Ft-ot, illetve rendszeres óvodába járás esetén június és december hónapban 10 ezer-10 ezer Ft-ot kap.) A támogatás feltétele a rendszeres óvodába járás (legalább 6 óra, igazolt és igazolatlan napok nem haladják meg a nevelési napok 25%-át), ami kihat a pénzbeli ellátásokra is. Ez az a támogatás, aminek kapcsán számítunk a gyermekjóléti szolgálatok együttműködésére. Készül az a szakmai útmutató, ami a munkájukat próbálja segíteni, hiszen az a települési önkormányzat, amelyik rendeletében lehetővé teszi az óvodáztatási támogatás természetbeni nyújtását (ruha, cipő, tisztasági csomag, ami az óvodába járást hivatott elősegíteni) a gyermekjóléti szolgálat javaslatára fog intézkedni. 12
A munkavállalási esélyeket segítő programok A gyes, a gyed, a gyet vagy az ápolási díj megszűnését követően munkába visszatérni kívánók, a gyes mellett munkát vállalók és a tartósan álláskeresők részére támogatást nyújtó Start Plusz kártya mintegy 145 ezer főt, a tartósan álláskereső 50 év felettieket és az alacsony iskolai végzettségűeket támogató Start Extra kártya pedig 140 ezer főt érint. A Start Plusz kártyával rendelkező munkavállalókat foglalkoztatva a munkaadó az első évben az alkalmazásában álló után fizetendő közterhek (3% munkaadói és 29% tb-járulék) helyett a bruttó bér 15 százalékát, a második évben pedig 25 százalékát kell befizetnie. Start Extra kártya esetén a munkaadó az első évben mentesül a munkavállaló után fizetendő közterhek alól, a második évben 15 százalékot kell befizetnie. Tehát ezek a programok a gyermekes családok számára is nagyon fontosak, mert a szülőknek segítenek megjelenni a munkaerőpiacon. 2008 végére mintegy 18 ezer embernek sikerült munkát találni ezen programok segítségével. Az Út a munkához program keretében vezették be a Start Régió kártyát, ami már három évre biztosít járulék- és társaságiadó-mentes foglalkoztatást a munkáltatóknak 47 hátrányos helyzetű kistérségben. A Lépj egyet előre program célja: munkavállalási korú felnőtt népesség képzettségi szintjének emelése, a munkaerőpiacon hasznosítható tudás biztosítása a képzésre jelentkezőknek a foglalkoztatási esélyek és pozíciók javítása érdekében, az egyes hiányszakmákban tapasztalható hiány mérséklése, a gazdaság versenyképességének erősítése, A program azokhoz szól, akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de céljuk a szakképzésbe való bekapcsolódás, 8 általánossal rendelkeznek, de nincs szakképesítésük, szakképesítésük van, és az adott szakma magasabb szintjére akarnak eljutni, vagy az adott szakképesítésükre épülően újabb szakképesítést akarnak elérni, ezen kívül, akiknek csak érettségijük van, és szakmát akarnak tanulni. Ez olyan célcsoport, ami a gyermekszegénységgel érintett családok számára munkalehetőségeket és segítséget jelent. A mi gyermekeinket is érinti egy program. Tény, hogy a gyermekotthonban, nevelőszülői családokban élő gyermekek, fiatalok iskolai teljesítménye kedvezőtlen. Ezért a gyermekotthonban, valamint nevelőszülőknél élő 10 év feletti, valamint a nagykorú, utógondozói ellátásban részesülő fiatalok számára olyan képessé tevő/motiváló, önellátó és öngondoskodási képességet erősítő tréningeket, képzéseket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy később ezek a gyermekek/fiatalok a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba sikerrel kapcsolódhassanak be. Idén indulnak a pályázatok, amelyek ezek elérhetőségét kívánják elősegíteni. 13
A gyermekek napközbeni ellátásáról Kormányzati döntés, hogy a napközbeni ellátások területén növeljék a férőhelyek számát a mostanihoz képest, és minél több kisgyermek számára elérhető legyen az ellátás. Helyzetkép A gyermekek napközbeni ellátásának szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény (Gyvt.) és végrehajtási rendeletei tartalmazzák, az ágazati irányítás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. I. Bölcsőde Az 1990-es években a bölcsődei hálózat a felére csökkent. A három éven aluli gyermekek számára az ország jelentős területén nem elérhető a gyermekek napközbeni ellátása. Bölcsőde a 3152 település közül 264 településen található, a települések 8 százalékában. Az óvodák tekintetében sokkal jobb az arány, a települések több mint 70 százalékában található óvoda, mintegy 2250 településen, és a korosztály csaknem 90 százaléka bekerül az ellátásba. A bölcsődék száma is folyamatosan emelkedik, a KSH előzetes adatai alapján a 2008. évben a bölcsődék száma 590, a működő férőhelyek száma 25 667, míg a beíratott gyermekek száma 33 397 fő volt. A bölcsődék férőhely kihasználtsága 130 százalék. A bölcsődéknek csupán 10 százaléka működik községben, a többi, 90 százalék városban. Már több mint 100 bölcsőde működik 10 ezer lélekszám alatti településen, nagyobb részük 5 10 ezres településen. Adataink szerint 164 településből melyből 23 budapesti kerület még 11 olyan 10 ezer lélekszám feletti település van, amellyek a törvényi kötelezettség ellenére nem működtetnek bölcsődét. Az egyes bölcsődés korosztályok a 3 éven aluli gyermekek száma 96 ezer és 99 ezer között van, legmagasabb a számuk a Közép-magyarországi Régióban, a legalacsonyabb a Dél dunántúli Régióban. A 0 2 évesek aránya az összlakossághoz viszonyítva a legmagasabb Észak-Alföldön, a legalacsonyabb Dél-Dunántúlon. A korosztály (3 éven aluli gyermekek) 11 százaléka tudja igénybe venni a bölcsődei ellátást. A bölcsődei férőhelyek iránt a 2 3 év közötti (54%), illetve a 3 év fölötti (34%) gyermekek esetén a legnagyobb az igény, elenyésző az 1 éven aluli korosztály esetén (0,3%). A bölcsődét ténylegesen igénybe vevő 1-2-3 éves korosztályok számát összevetve a jelenlegi beíratott gyermekek rendelkezésére álló férőhelyekkel, megállapítható, hogy mintegy 15 000 új férőhely létrehozására lenne szükség, melynek eredményeként mintegy 40 000 férőhely állna rendelkezésre. 14
Térítési díj a bölcsődében A bölcsődében csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A bölcsődei intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A személyi térítési díjat az intézményvezető a napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az alábbi normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 százalékát, három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50 százalékát, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50 százalékát kedvezményként kell biztosítani. A bölcsődék finanszírozása A bölcsődék számára 1997-ben sikerült elérni a normatív támogatás bevezetését. Bölcsődei normatíva alakulása 1997 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Normatíva 134.000 361.000 365.100 462.900 460 e. 547 e. 547 e 540 e A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés gyermekek 2004 óta részesülhetnek ingyenes étkezésben, melynek biztosításához a fenntartók normatív támogatást vehetnek igénybe. Ingyenes étkezés normatívájának alakulása 2004 2005 2006 2007 2008 Normatíva (Ft) 30 000 31 500 50 000 50 000 50 000 A bölcsőde fenntartásának költségei az alábbi forrásokból finanszírozódnak: bölcsődei normatíva (43 46%), térítési díj (6 8%), fenntartói forrás (46 51%). A költségvetési törvény rendelkezése értelmében a normatíva nem a beíratott gyermek után, hanem csak azután a gyermek után hívható le egy adott gondozási napra, amelyiken a gyermek ténylegesen bent van a bölcsődében. A közösségbe került kisgyermekek gyakori (betegség miatti) hiányzásai következtében az ellátottak mutatószáma ezért lényegesen alacsonyabb, mint a férőhelyek, illetve a beíratott gyermekek száma. A bölcsőde működtetése tehát komoly terhet jelent a fenntartóknak, hiszen a fenntartási költségek legnagyobb részét jelentő bér-, illetve rezsiköltségeket akkor is fizetni kell, ha a beíratottnál kevesebb gyermek van bent az intézményben. 15
A bölcsődei hálózat fokozatosan erősödik, hiszen 2004-től az EU-s pályázatok (HE- FOP 4.2.) lehetőséget teremtettek a bölcsődei és a hozzá tartozó rugalmas szolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére. A 33 nyertes pályázó összesen 4,1 milliárd forint összegű forráshoz jutott hozzá, melynek felhasználásával 800 új férőhely létesült. A bölcsődei férőhelyek bővítésére jelenleg is uniós források állnak rendelkezésre, így a 2008 2009-es akcióterv időszakában több mint 7 milliárd forint összegű forrásból mintegy 1700 új férőhely létrehozása várható, a hasonló nagyságrendű felújítások mellett. Bölcsődefejlesztésre beérkezett pályázatok száma 103, ebből nyertes 72. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program keretén belül a 2009 2013-as akcióterv időszakában bölcsődei fejlesztésre kiírandó pályázatok eredményeként újabb, mintegy 5000 új férőhely létesülhet. A férőhelybővítés nem csak bölcsődén belül valósulhat meg, hiszen a napközbeni ellátások köre szélesedik. Azokon a vidéki településeken, ahol nincs lehetőség önálló bölcsőde kialakítására, meg kell fontolni egy olyan intézmény létrehozását, amely egy egymásra épült bölcsődei és óvodai szakmai programot megvalósító integrált intézmény. I/1. Bölcsőde-óvoda integráció Kisebb településeken, ahol a helyi önkormányzatok nem tudnak egy új bölcsődét létre hozni a működtetés magas költségei miatt, de van igény az ellátásra, és az óvodában van szabad kapacitás (megüresedett csoportszoba, vagy olyan helyiség, ami funkcióját vesztette), lehetőség van egy bölcsődei csoport létrehozására óvodán belül. Bölcsőde-óvoda integráció lényege: az intézményen belül van olyan egység, amelyik a 0 3 éves korosztályt, és van olyan egység, amelyik a 3 6 éves korosztályt látja el. A 0 3 éves korúak ellátását a bölcsődei szabályzók, a 3 6 (7) éveseket pedig az óvodai szabályzók határozzák meg, a két ellátási forma szakmailag önállóan működik. Jelenleg 119 intézmény működik óvodához integrált bölcsődei csoporttal. I/2. Egységes óvoda-bölcsőde Ez az új ellátási forma a közoktatási törvény 2008. júniusi módosítása során került be a törvénybe. Az egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény legalább a második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde) hozható létre. Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az egységes óvoda-bölcsőde, mint új napközbeni ellátási forma 2009 szeptemberétől indítható, és csak azon településeken hozható létre, ahol a bölcsődés korú gyermekek száma nem teszi lehetővé egy bölcsődei csoport létrehozását, illetve önállóan egy óvo- 16
dai csoport indítását. Ez a megoldás tehát, nem az egész bölcsődés korosztály, hanem csak a 2 3 év közötti gyermekek elhelyezésére nyújt lehetőséget. Összességében megállapítható, hogy a napközbeni ellátások tekintetében, különösen a bölcsődékre vonatkozóan férőhelybővítés történhet integrált formában óvodán belül, illetve többcélú intézményi működtetés keretén belül is. II. Családi napközi A családi napközikről (Csana) 1999 óta rendelkezünk adatokkal, akkor 268 férőhely volt, amely mára már közel 1500 férőhelyre bővült. A KSH 2008. évi előzetes adatai alapján 265 családi napközi működik, számuk az elmúlt pár évhez képest megduplázódott. A családi napköziben a 2 3 év közötti (45%) gyermekek ellátására van a legnagyobb igény, az 1 éven aluli gyermekek elenyésző számban jelennek meg. A családi napköziket elsősorban olyan településeken célszerű kialakítani, ahol hiányos a szolgáltatás, vagy a jelenlegi bölcsődei férőhelyek nem elégségesek, és az óvoda, iskolai napközi nem tudja felvállalni a részmunkaidő, az átképzések, a változó munkarend stb. miatti családi igények kielégítését. Rugalmassága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy segítse a családok és a munkahelyek igényeinek összehangolását; a lakókörnyezetben munkalehetőséget teremt, az intézményeknél (bölcsőde, óvoda) gazdaságosabban működtethető. Térítési díj a családi napköziben A családi napközi keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15 százalékát, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 50 százalékát. Ha a családi napközi keretében étkezést is biztosítanak, az étkezéssel együtt az ellátásért fizetendő személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20 százalékát, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 60 százalékát. A családi napközikben eltérően, de magas a térítési díj (minimum 30 70 ezer Ft, szemben a bölcsődei térítési díjjal, ahol 6 7 ezer Ft), amit nem mindenki tud megfizetni, így sok esetben a szegény családok számára elérhetetlen a szolgáltatás. A családi napközik finanszírozása A családi napköziben 2003-ban vezették be a normatív támogatást. Normatíva 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Csana 100 e. 104 e. 156 e. 152 e. 250 e. 250 e. 246 e. 17
A vállalkozók csak a normatíva 30 százalékát vehetik igénybe. A családi napközi szolgáltatás akkor működőképes, ha a fenntartó a normatíva 100 százalékát igénybe veheti, és az önkormányzat ellátási szerződés keretében támogatja a fenntartását. Sajnos gyakori panasz a családi napközit működtetők részéről, hogy az önkormányzat nem támogatja a szolgáltatást, még olyankor sem mindig, amikor semmilyen formában nem biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, holott ez minden települési önkormányzat számára kötelező feladat. A családi napköziket legnagyobb részben civil szervezetek működtetik, de van számos egyéni, illetve társas vállalkozás által működtetett is, és egyre növekszik az önkormányzatok által létrehozott családi napközik száma. Nemcsak a bölcsőde tekintetében várható férőhelybővülés, hanem a családi napközi és az óvoda terén is.az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program keretén belül lehetőség lesz családi napközi létesítésére hálózatos formában, illetve hazai forrásból új családi napközi létesítésére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai keretében a 2009 2010-es években hét régió közül kettő, ezek: Közép-magyarországi, Nyugat-dunántúli Régiók, a közoktatási intézmények körében kizárólag óvodai fejlesztéseket célzó kiírást tervez; összesen 1 milliárd 415 millió forint értékben. A többi régióban valamennyi közoktatási intézményben lehetőséget lesz az akciótervek alapján az óvodai beruházásokra. Az óvodai férőhelyek száma emelkedő tendenciát mutat, hiszen a KSH előzetes adatai alapján a 2007. évi adatokhoz képest, közel 4700 férőhellyel bővült a férőhelyek száma. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakmai javaslatára a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az idei évben kiírásra kerülő ROP-pályázatoknál várhatóan előnyben fogja részesíteni az óvodai beruházásokat. III. Gyermekjóléti szolgálatok Nyilván ugyanilyen fontos fejlesztési terület a gyermekjóléti szolgáltatás területe is. Számuk csökken, de ennek nem az az oka, hogy elfogynak a gyermekjóléti szolgálatok, hanem itt van jelen markánsan a kistérségi kooperáció. Az 1154 szolgálat 2719 településen lefedi az ország településeinek nagy hányadát, annyi gyermekvédelmi központ van, amennyit a törvény előír (45 központ), a gondozott gyermek száma: 120 908 fő. 467 egyszemélyes szolgálat működik, legtöbb az Észak-Alföld (136), Észak-Magyarország (102), Dél-Alföld (97) területén. Szolgáltató, szervező, közvetítő feladataikon túlmenően a családi pótlék esetleges természetbeni juttatásának bevezetése esetén várhatóan más feladataik is lesznek. A gyermekjóléti szolgálatok fejlesztésére is vannak uniós programok. IV. Az átmeneti gondozás Az átmeneti gondozással kapcsolatos ellátás helyzete kevésbé megnyugtató, noha ez az ellátási forma tudná tehermentesíteni a szakellátásokat. Családok átmeneti otthona már csak öt városban (Gyula, Kazincbarcika, Eger, Cegléd, Vác) nics kialakítva; számuk az elmúlt időszakban emelkedett. A nagyobb problémát a gyermekek átmeneti ott- 18
honának hiánya 47 településen és 5 megyében hiányzik jelenti. Ez pedig azt jelenti, hogy az alapellátás helyett a szakellátásban kerülhetnek elhelyezésre a rászoruló gyermekek. Erre is a hazai források mellett uniós forrásokból is fejlesztési lehetőségeket szándékoznak biztosítani. Ellátott gyermekek száma: helyettes szülői ellátásban 202 fő, gyermekek (29) átmeneti otthonában 1534 fő, családok (107) átmeneti otthonában 4632 fő. Az átmeneti gondozásba került gyermekek elhelyezése is érdekes tendenciát mutat. A gyermekek átmeneti otthonában általában olyan gyermekeket helyeznek el, akiknek körülményei már a szakellátásban való elhelyezést is indokolhatná. A gyakorlat azt támasztja alá, hogy helyettes szülőhöz kerül a gyermek, ha a szülő indokolt távolléte, egészségügyi problémája ezt szükségessé teszi, míg a gyermekek átmenti otthonába életvezetési, lakhatási, problémák, illetve családi konfliktusok miatt helyezik el őket. Családok átmeneti otthonában három olyan célcsoport van, ami igazán nagy kihívást jelent: a vándorló családok, a bántalmazott családok köre, illetve a hajléktalansággal érintett családok. Az ő a problémájuk megoldása nem a gyermekvédelem feladata lenne. A tapasztalatok alapján a családok átmeneti otthonának a szerepe egyre inkább változik az utóbbi időben. V. Gyermekvédelmi szakellátás A gyermekvédelmi szakellátásra áttérve ki kell emelni, hogy 2009. január 1-től a megyei jogú városok kötelező feladatellátása kiterjedt az otthont nyújtó, valamint az utógondozói ellátásra. Az ellátási szerződéseket már többnyire megkötötték a megyei jogú városok és a megyék önkormányzati testületei. Ez a feladat várhatóan ösztönözni fogja a megyei jogú városokat az ellátások jó színvonalú biztosítására, mert ha jól működik az alapellátás, ott kevesebb gyermek kerül majd be a drágább szakellátásba. A szakellátási férőhelyszámok az alábbiak szerint alakultak: gyermekotthon (12 ezer férőhelyből 5 ezer lakásotthoni), nevelőszülő (5173 nevelőszülő, 381 hivatásos, 8 ezer férőhely), utógondozói ellátás (4200 fiatal felnőtt, ebből 2700 tanul), befogadó gyermekotthont nem tart fenn négy megye (Békés, Fejér, Pest, Tolna), utógondozó otthont nem működtet hét megye (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Tolna, Vas), külső férőhelyeket nem működtet egy megye (Hajdú-Bihar). Látjuk, hogy a gyermekotthoni férőhelyszám kezd elbilleni a lakásotthoni férőhely felé. A nevelőszülők száma örvendetesen emelkedik, fájó azonban, hogy a hivatásos nevelőszülői hálózat nem mutat fejlődést. 19
Az utógondozói ellátásban élő fiatalok fele továbbtanul, azonban az, hogy az utógondozói ellátás 24 éves korig vehető igénybe nem ösztönzi a fiatalokat az önálló élet megteremtésére. Az európai országokban is általában ez a fajta ellátás csak 21 éves korig jár. Meggondolandó hogy alapesetben csak három évig járjon az ellátás, ami meghosszabbítható, nyilván a továbbtanuló fiatalok számára, akiknek nagyon fontos biztosítani ezt a lehetőséget. A gyermekotthonok átalakításának végső határideje 2013, és már látszik, hogy ez teljesíthető, hiszen már 16 megyében befejeződött az átalakítás, 400 lakásotthon és 150 korszerű gyermekotthon működik az országban. Más kérdés, hogy a személyi feltételek elégtelensége miatt ezek a korszerű intézmények is gyakran ideiglenes működési engedélyt kapnak. Megjegyzendő, hogy az átlagos szükségletű gyermekeket gondozó otthonokból még ötöt, a különleges nevelési igényű gyerekeket ellátó harmincegy intézményből még tizenegyet kell átalakítani. A speciális gyermekotthonok hiánya nagy kihívást jelent a szakmának. A speciális szükségletű gyermek száma 700 (4%), ebből 280 integráltan, vagy normál nevelőszülőnél nevelkedik Tizenöt speciális gyermekotthon működik az országban, melyből két intézményt civil szervezet, három intézményt az Szociális és Munkaügyi Minisztérium, és tíz intézményt az önkormányzatok működtetnek. Emellett tizenegy speciális lakásotthon, illetve tizenhat gyermekotthon speciális csoportja is ellát speciális szükségletű gyermekeket (510 férőhely). Egyre inkább úgy látszik azonban, hogy a speciális szükségletű gyermekek ellátása speciális gyermekotthonban a leghatékonyabb, a speciális csoportokban nevelkedők vonatkozásában nehezebb eredményt elérni. Fontos lenne azt is biztosítani, hogy a gyermekvédelmi szakértői bizottságok egységesen értékeljék a speciális szükségletet, és egy-egy gyermek az ország bármely területén a szükségleteihez igazodó ellátáshoz juthasson. Ez valószínűleg a speciális otthonok számának növekedésével jár majd. A szakellátási rendszer átalakítása tehát 2013-ra befejeződhet, akkor a hazai gyermekvédelmi rendszer azt a személyi és tárgyi feltételt tudja biztosítani, amit a gyermekvédelmi törvény és a szakmai rendeletek előírnak. Tény, hogy az átalakítási programok nagyon drágák. Más kérdés, hogy a normatíva milyensége és mennyisége elégséges-e biztosan lehet állítani, hogy nem. A nevelőszülői ellátást a normatíva 80 100 százalék között fedezi, attól függően, hogy milyen nevelőszülői programokkal tudja a működtető segíteni a nevelőszülői ellátást, míg a gyermekotthonoknál 60 százalékát, a speciális gyermekotthonok és a lakásotthonok esetén 30 40 százalékát fedezi csak a teljes ellátásnak. A normatíva emelkedése a gazdasági helyzet függvénye, reménykedünk, hogy 2010-től emelkedhet majd. A nevelőszülői ellátás adatai: 1998-ban: 487 hivatásos, 2328 hagyományos, összesen: 2815; 2007-ben: 381 hivatásos, 5173 hagyományos, összesen: 5554; 25 önkormányzati és 12 egyházi vagy civil fenntartású nevelőszülői hálózat működik. 20