Szõlõ-növényvédelmi technológia

1

Szõlõ-növényvédelmi technológia 1-2 leveles állapot 15 20 cm hajtáshossz Virágzás kezdete Virágzás Kötõdés Bogyónövekedés Fürtzáródás Zsendülés Minõségjavítás Atonik, Goemar BM 86 Borotek, Adob Cink Adob ProFit, Adob Vas Atonik Borotek Peronoszpóra Mycostar 500 SC vagy Manzate 75 DF 2 x Etna 45 WG+ Graffiti 800 WG+Phos 60 EU strobilurin+ Phos 60 EU Etna 45 WG+ Funguran OH 50 WP, Copernico Hi Bio 2 x Funguran-OH 50 WP vagy Copernico Hi Bio+ Phos 60 EU Lisztharmat meptildinokap Necator Plus 2 x Matiz vagy metrafenon vagy proquinazid + Necator Plus Necator Plus Matiz vagy metrafenon vagy proquinazid Necator Plus Botritisz Pyrus 400 SC vagy Graffiti 800 WG Pyrus 400 SC Atkák Sanmite 20 WP Sanmite 20 WP Molyok Cyperkill 25 EC Pyclorex Neo, kitinszintézis-gátlók Gyomok Kapazin, Targa Super 2

Szõlõ termesztéstechnológia Az adott év növényvédelmi tevékenységét minden esetben a megelõzõ évben tapasztaltak alapján kell megtervezni. Már a nyitópermetezésnél figyelembe kell vennünk, hogy a korábbi évben milyen kórokozók jelentkeztek erõs fertõzéssel, mennyire befolyásolta a kórokozók, kártevõk áttelelését a téli idõjárás, stb. Ezek ismeretében a nyitópermetezés szerválasztása, illetve a virágzásig végzett növényvédelmi tevékenységünk alapvetõ fontossággal bír. Amennyiben a területen megjelent a szõlõ aranyszínû sárgaságának kórokozója, illetve annak vektora az amerikai szõlõkabóca, érdemes a szõlõ fakadása elõtt egy lemosó permetezéssel gyéríteni annak áttelelt tojásait. Amennyiben ezzel a kezeléssel egy menetben kén-, illetve réztartalmú készítményt is felhasználunk, a lisztharmat és peronoszpóra kórokozóinak áttelelõ képleteit is gyéríthetjük. Amennyiben a fenti kezelésre nem kerül sor, a peronoszpóra elleni nyitópermetezésre jó választás lehet a Manzate 75 DF. Felhasználása leginkább abban az esetben indokolt, ha a megelõzõ év a peronoszpóra fertõzés szempontjából nem volt erõs, ha a téli idõjárás nem kedvezett a kórokozó áttelelésének, illetve, ha a tavaszi idõjárás nem túl csapadékos. Viszont egy elõzõ évi erõs peronoszpóra fertõzés, illetve a kórokozó számára kedvezõ téli, illetve tavaszi idõjárás esetén jobb választás a Mycostar 500 SC készítmény. Használata különösen indokolt lehet abban az esetben, ha a fakadást követõen az idõjárás tartósan (8 10 nap) hûvös, csapadékos. A fakadást követõ idõszak egyik fontos növényvédelmi beavatkozása az atkák elleni védekezés, különösen abban az esetben, ha azok erõs kezdeti kártétellel jelentkeznek. A Sanmite 20 WP kontakt hatóanyagú atkaölõ készítmény jó választás erre a célra. Ebben az idõszakban kizárólag a hajtásokra irányuló kezeléssel is megfelelõ fedettséget lehet elérni, amely a kontakt készítmények esetében a jó hatékonyság alapja. A készítményt ebben a felhasználási idõszakban csökkentett dózisban is használhatjuk (0,5 kg/ha), de koncentrációja a permetlében nem mehet 0,05% alá. Az elmúlt években egyre nagyobb gondot okozó lisztharmat elleni védekezés során szintén rendkívül fontos lehet a korai idõszak. Az általános gyakorlattól eltérõ módon az aszkospóra-szóródást követõen érdemes elkezdeni a felszívódó készítmények használatát. A spórák szóródása akkor várható, ha 3 4 egymást követõ napon a napi középhõmérséklet meghaladja a 10 ºC-ot, illetve 4 6 óra leforgása alatt lehullik 4 5 mm csapadék. Ilyen körülmények között az aszkospórák által kiváltott fertõzés blokkolására eredményesen alkalmazható a Matiz felszívódó hatóanyagot tartalmazó és a Necator Plus kontakt hatóanyagot tartalmazó készítmények kombinációja. A virágzást megelõzõen érdemes ezt a kezelést megismételni a lisztharmat ellen, kiegészítve a peronoszpóra elleni készítményekkel (pl. a Mycostar 500 SC, Manzate 75 DF, Phos 60 EU). A fürtmegnyúlás idõszakában jön el a biostimulátor készítmények felhasználásának ideje. Ezek a készítmények elsõsorban a termés mennyiségére, de egyes esetekben annak minõségére is hatással vannak. Azokban a fajtákban, amelyek terméskötõdéssel, a termés egyöntetû beérésével, vagy színezõdéssel összefüggõ problémákra hajlamosak, már a fürtmegnyúlás idõszakától kezdõdõen be kell 3

avatkoznunk. Étkezési célú termesztésnél is ebben az idõszakban kell megkezdeni a Goemar BM 86 készítmény programszerû felhasználását. A program két vagy három kezelésbõl áll, ahol az elsõ kezelést a fürtmegnyúlás vége-virágzás kezdete, a második kezelést a teljes virágzás, a harmadik kezelést a virágzás vége idõszakában kell elvégezni. Borszõlõkben, ahol pusztán a madárkásodás elkerülése a cél, az Atonik biostimulátor felhasználása javasolt, a virágzás kezdeteteljes virágzás idõszakában. Az Atonikot a teljes tenyészidõszak során felhasználhatjuk az esetleges stresszhatások esetében is (jégverés, szélverés, károsítók erõs kártétele), segítve a növényeket a káros hatások leküzdésében. A virágzás és terméskötõdés idõszakának két fontos tápeleme a bór és a cink. Ezek hiánya szinte biztosan kötõdési anomáliákhoz vezet. Pótlásukra a Borotek, illetve az Adob Cink készítmények használhatók. A virágzás idõszakában a peronoszpóra elleni védekezésre ajánlott az Etna 45 WG készítmény, amely kizárólag egy mélyhatású hatóanyagot tartalmaz. Ennek egyik elõnye, hogy olyan kontakt partnert tudunk választani felhasználásakor (pl. Phos 60 EU, Mycostar 500 SC) ami az adott idõszakban, növényvédelmi helyzetben a legkedvezõbb. Ilyen pl. a Graffiti 800 WG, amely jó hatékonysággal használható a virágzás idõszakában megjelenõ szürkepenész elleni védekezésre. Az Etna 45 WG készítménnyel történõ kezelést több alkalommal, (3 4 alkalom) blokkokban célszerû elvégezni. A virágzás idõszakában már jelen van a szõlõmolyok elsõ nemzedéke, amelyek ellen annak ellenére is védekezni kell, hogy általában nem okoznak jelentõs gazdasági kárt, viszont jelenlétükkel megalapozhatják egy nagy egyedszámú második nemzedék kialakulását. Az ellenük való védekezésre a Cyperkill 25 EC, illetve a Pyclorex Neo készítmény használható. A Cyperkill 25 EC kizárólag kontakt hatással rendelkezõ hatóanyagot tartalmaz, így felhasználásakor törekedni kell a minél jobb fedettség elérésére. A Pyclorex Neo hatóanyaga mélyhatású, gázosodó tulajdonsággal, amely az esetleg nehezen elérhetõ gócok esetében is jó hatékonyságot biztosít. A készítmény nagy elõnye, hogy jó hatékonysággal bír a szõlõ aranyszínû sárgasága fitoplazma vektora, az amerikai szõlõkabóca lárvái ellen is. A virágzást követõen a bogyók zöldborsó nagyságától a perzselés veszélye nélkül alkalmazhatjuk a réztartalmú termékeket a peronoszpóra elleni védekezések során, így a Copernico Hi-Bio és a Funguran-OH 50 WP készítményeket. A lisztharmat elleni védekezéseket az egész tenyészidõszakban folytatnunk kell. Erõs fertõzési nyomás mellett felszívódó (Matiz) és kontakt készítmény (Necator Plus) együttes felhasználása indokolt. Amennyiben a kórokozó jelenléte nem túl erõteljes, elegendõ kizárólag kéntartalmú készítmények felhasználása, amilyen a Necator Plus. A terméskötõdést követõ idõszakban, de leginkább a zsendülés idõszakában, az optimális kálium-ellátottság biztosítása érdekében javasoljuk az Adob Profit lombtrágya kijuttatását, lehetõleg több alkalommal. Ugyancsak ebben az idõszakban válhat szükségessé a nem megfelelõ vas-ellátottságból fakadó klorózis kezelése, amelyre az Adob Fe vízoldható mikroelem trágyát javasoljuk. A fürtzáródás idõszakában a szürkepenész elleni védekezésre használható fel a Pyrus 400 EC készítmény, amely kontakt, felszívódó és gáz hatással egyaránt rendelkezik. Kijuttatását megelõzõen megfelelõ zöldmunkával gondoskodni kell arról, hogy a permetlé jó fedettséget érjen el a fürtzónában, de lehetõleg a záródó fürt belsejében is. Amennyiben ezt biztosítani tudjuk, akkor elegendõ a fürtzóna kezelése. 4

Egyes kórokozók és károsítók erõsödõ jelenléte és kártétele egyre inkább megköveteli, hogy az ellenük való védekezést már az elõzõ évben megkezdjük. Ilyen károsítók pl. az atkakártevõk. Az ellenük való védekezés során a nyárvégi-kora õszi növényvédelmi beavatkozás nagy jelentõséggel bírhat, a telelõre vonuló atkák egyedszámának csökkentésével. A Sanmite 20 WP felhasználásával ilyen módon a kora tavaszi hajtásfertõzés esélye a minimálisra csökkenthetõ. Egyes kórokozók pl. a lisztharmat kártétele az elmúlt években rendkívüli mértékben felerõsödött. Ez leginkább a hosszú, száraz és viszonylag meleg kora õszi idõjárásnak köszönhetõ, amikor nagy tömegben képzõdik az áttelelést szolgáló termõtest, a kazmotécium. Az ellenük irányuló védekezési stratégiában egyre fontosabb használnunk az új, vagy a már régrõl ismert, de nem alkalmazott módszereket. Ilyen a szüret után, de még teljes lombozat mellett, Necator Plus készítménnyel elvégzett zárópermetezés, amely az áttelelõ képletek számának csökkentését szolgálja. Amennyiben ezzel a permetezéssel Copernico Hi-Bio vagy Funguran OH 50 WP készítmények valamelyikét is kijuttatjuk, a peronoszpóra kórokozójának áttelelõ képleteit is eredményesen gyéríthetjük, ami nagyban segítheti a következõ évi munkánkat. 5

A szõlõ legfontosabb betegségei Szõlõperonoszpóra (Plasmopara viticola) A szõlõ egyik legfontosabb kórokozója, amely a leveleket, a virágzatot, a fürtöt és a hajtásokat egyaránt megtámadja. Oospórákkal, a lehullott leveleken telel át (a talajban akár 2 3 évig is életképes marad), de fontos fertõzési forrás nyáron a mediterrán térségbõl esõfelhõkkel érkezõ sporangium tömeg is. A nyári nagy peronoszpóra járvány feltétele a tavaszi nagy mennyiségû csapadék. A levélzeten a vegetáció végéig, a fürtökön a zsendülés kezdetéig okozhat károkat. Tünetek: Levélen: A levéltünet rendszerint a friss, fiatal leveleken jelenik meg elõször. Ennek egyik oka, hogy a hónaljhajtások, hajtásvégek fiatal levelein még nem található meg a kórokozó fejlõdését gátló növényvédõ szer fedés. Tipikus tünet az átlátszó, késõbb sárguló olajfolt, amelyek a kórokozó sejtszinten bekövetkezõ kártétele következtében, a sejt klorofiltartalmának lebomlása miatt alakul ki. Az olajfolt fonáki részén penésszerû bevonat képzõdik penészkiverõdés ami a kórokozó sporangiumaiból áll. A foltok késõbb beszáradnak, kiégnek, egy részük elhal. Az idõsebb leveleken a tünetek erõs fertõzési nyomás mellett apró, mozaikos foltok formájában jelennek meg. A károsított levelek a kártétel mértékétõl függõen idõ elõtt lehullanak. Virágzaton: A fürtkezdemények a fürtmegnyúlás idõszakától kezdõdõen a virágzás minden szakaszában nagyon érzékenyek a kórokozó fertõzésére. Erõs fertõzõdés esetén az egész fürt károsodik, a károsított szövetek elhalnak, beszáradnak. Bogyókon: A fertõzõdött bogyók elõször zöldessárgára színezõdnek, kissé áttetszõek lesznek, gyorsan elhalnak. Ezt követõen összezsugorodnak, barnásan színezõdnek. Növekedésükkel a megbetegedésre való hajlam egyre csökken. A védekezés alapelvei: a kórokozó ellen lehetõleg preventív módon kell védekezni. A kezeléseket a fertõzési nyomástól függõen 5 14 napos idõközökkel szükséges elvégezni. A virágzás idõszakában használt felszívódó, vagy mélyhatású készítményeket minden esetben blokk-szerûen használjuk. A hatóanyagokkal szembeni ellenálló képesség kialakulásának elkerülése érdekében alkalmazzunk szerrotációt, illetve a felszívódó, vagy mélyhatású hatóanyag mellé minden esetben adjunk kontakt hatásmódú kombinációs partnert. A vegetáció végén réztartalmú készítménnyel, nagy vízmennyiség felhasználásával elvégzett kezelés a következõ évi fertõzés indulását nagymértékben befolyásolja. Fertõzõdés szempontjából veszélyes idõszakok, körülmények: primer fertõzés: nagyobb mennyiségû csapadék (>10 mm 24 órán belül) napi középhõmérséklet 10 13 ºC (különösen veszélyes, ha az éjszakai hõmér-séklet több napon át sem csökken 11 ºC alá) szekunder fertõzés: tartósan nedves levélfelület a hõmérséklet > 10ºC 3 5 órán át A fertõzésre kevésbé hajlamosító körülmények: a gombafonalak növekedése 10-12 ºC alatti, vagy 30 ºC feletti hõmérsékleten leáll (de nem halnak el még 40 ºC feletti hõmérsékleten sem). 6

A megbetegedésre való hajlamot az idõjárási viszonyokon kívül befolyásolja még: a fajta érzékenysége, a növény természetes ellenálló képessége a mûvelési mód (minél hamarabb száradjon fel az állomány esõt vagy harmatot követõen) a tõke kondíciója, az egyenletes és harmonikus tápanyagellátás Okozott kár: mennyiségi: az asszimilációs felület csökkenésével végsõ soron csökken a termés mennyisége. A fürt közvetlen fertõzõdése és elhalása a termés mennyiségét jelentõsen csökkentheti. minõségi: a csökkent asszimiláció következtében romlanak a betakarított termés beltartalmi paraméterei, amik a bor minõségét meghatározzák. Szõlõlisztharmat (Uncinula necator) Az elmúlt években a szõlõ egyik legfontosabb kórokozójává lépett elõ. A levélzetet, a virágzatot és a bogyókat egyaránt képes megbetegíteni. Ivaros módon (kazmotéciumokkal) vagy ivartalan módon (micéliummal) a rügypikkelyek alatt telel át. Az elmúlt 15 20 évben leginkább az ivaros áttelelési mód vált gyakoribbá, köszönhetõen a kazmotéciumok kialakulására kedvezõ száraz, meleg õszi idõjárásnak. Mivel a fertõzõ képletek nem szállítódnak nagy távolságra, így a fertõzés legtöbbször az ültetvényen belülrõl indul. Az ültetvényekben általában évrõlévre jól megfigyelhetõk a fertõzõ gócok, amiken a tünetek még kevéssé hajlamosító körülmények között is megtalálhatók. Tünetek: Levélzeten: A levélzet a teljes vegetációs idõszakban fogékony a fertõzésre. A levél felületén (színén és fonáki részén egyaránt) elõször fehér lisztes bevonat keletkezik, amely a késõbbiekben szürkés színû lesz. Erõs fertõzés esetén a levelek torzulnak, részben vagy egészben elhalnak. Virágzaton: A fürt az elvirágzás és bogyókötõdés idején a leginkább fogékony a fertõzõdésre. A virágzás korai szakaszában történõ fertõzõdés a teljes fürt elhalását eredményezheti. Bogyókon: a fertõzõdött bogyókon fehér micélium-bevonat jelenik meg. A késõbbiekben a bogyóhéj megbarnul, parásodik, megkeményedik. A bogyó további növekedésekor a rugalmatlanná váló bõrszövet felreped, kialakul a sérves mag. A védekezés alapelvei: a kórokozóval szembeni védekezést minden esetben preventív módon kezdjük meg, lehetõleg az elsõ 3 5 mm csapadék lehullását követõen, amennyiben 3 4 egymást követõ napon a napi középhõmérséklet meghaladja a 10 ºC-ot. A kórokozó rügyekben telelõ alakja a veszélyesebb, így már a fakadás után fennáll a fertõzõdés veszélye. Enyhe telet követõ tavaszon a védekezéseket már a 4 5 cm-es, de legkésõbb a 20 cm körüli hajtásállapotban el kell kezdeni és egész vegetációban folytatni. Erõs fertõzési nyomás esetén szükség van a felszívódó, vagy mélyhatású hatóanyagú készítmények többszöri felhasználására. Ilyen készítmények felhasználása esetén minden esetben adjunk kontakt hatásmódú készítményt is a tankkeverékhez. A szüret utáni, kén-tartalmú készítménnyel elvégzett kezelés hatással van a következõ évi fertõzés kezdeti erõsségére. A fertõzés szempontjából veszélyes idõszakok, körülmények: enyhe tél a szõlõ fakadása idõszakában hosszabb idõn át fennálló meleg, száraz idõszak segíti a kórokozó kifejlõdését 7

a harmatból, kis mennyiségû csapadékból adódó magasabb páratartalom általánosan kedvez a kórokozó fejlõdésének A fertõzõdésre kevésbé hajlamosító körülmények: amennyiben a téli hõmérséklet 15 20 ºC alá csökken több éjszakán át, a telelõ gombafonalak megfagynak, így a kora tavaszi fertõzõdés megjelenését késlelteti, mértékét csökkenti vegetációs idõszakban a tartósan csapadékos, hûvös idõjárás nem kedvez a kórokozós fejlõdésének. Okozott kár: mennyiségi: a levélfelület csökkenése és a fürt esetleges fertõzõdése közvetlen hatással van a betakarított termés mennyiségére. minõségi: a fürt 5% feletti fertõzõdése esetén a bor földízû, keserû lesz. Szürkepenész (Botrytis cinerea) Termõhelyenként és évjáratonként eltérõ a jelentõsége. Elsõsorban a fürtöket és a bogyókat károsítja. A betegség terjedését minden fenológiai állapotban elõsegítik a bogyón keletkezõ sérülések. Klimatikus viszonyaink között a vegetatív részeken az általa okozott kár mértéke nem jelentõs. Sok gazdanövényes gomba, mely élõ és elhalt növényi részeken is áttelelhet, így a fertõzési forrás gyakorlatilag mindig jelen van az ültetvényben. Tünetek: a fürtök több idõpontban is fertõzõdhetnek. A virágzás idõszakában történõ fertõzõdéskor a fürt egyes részei elbarnulnak, elhalnak. A betegség terjedését minden fenológiai állapotban elõsegítik a bogyón keletkezõ sérülések. A fürtzáródást követõen, a kórokozó számára megfelelõ idõjárási körülmények között a fürt belsejébõl kifelé halad a fertõzés. A bogyó fertõzõdhet a kocsánykoronán, a portokszálak maradványain át, de akár az ép bõrszöveten keresztül is. A rothadó bogyók a velük szomszédos bogyókat is megfertõzik. Ez a zöldrothadás jelensége. A már zsendülõ, vagy érõ bogyók megbetegedése a kórokozó egyik legjellemzõbb tünete. A fertõzõdött bogyók barnulnak, a fokozott vízvesztésnek köszönhetõen zsugorodnak, töppednek. A fertõzött bogyókat általában fehéresszürke penészgyep borítja. A fürtnyél vagy fürtkocsány fertõzõdésekor a szállító edénynyalábok elhalnak, a bogyók összezsugorodnak, de nem barnulnak meg. A védekezés alapelvei: a virágzás és fürtzáródás idõszakában mindenképpen védekeznünk kell a szürkepenész kórokozója ellen. Ezt még abban az esetben is célszerû elvégezni, ha a környezeti feltételek egyébként nem kedvezõek a kórokozó számára. Különösen a fürtzáródáskor elvégzett védekezésre igaz, hogy a permetezõgép beállításával, illetve a megfelelõ módon elvégzett zöldmunkával lehetõvé kell tenni a megfelelõ fedettséget a fürtzónában és a fürt belsejében. A kórokozóra fogékony fajták esetében a virágzás végén mindenképpen szükséges védekezni, ugyanis az elhalt pártasapkán is képes megtelepedni, ahonnan kedvezõ körülmények között a fürt fertõzõdhet. Az eredményes védekezés másik nagyon fontos állomása a fürtzáródáskor elvégzett kezelés. Ekkor van utoljára lehetõség arra, hogy a fürt belsejébe növényvédõ szer juthasson. A kórokozó szempontjából kedvezõ körülmények között szükség lehet egy harmadik kezelésre is, amit a zsendülés után akkor érdemes elvégezni, ha nagyobb mennyiségû csapadék várható. 8

A fertõzés szempontjából veszélyes idõszakok, körülmények: a szõlõ fertõzõdését minden esetben elõsegíti a csapadékos, párás (>85%) körülmények, a 15 25 ºC közötti léghõmérséklet a szõlõmolyok második nemzedéke által okozott bogyósérülések a területen jelen lévõ lisztharmat fertõzés (behatolási helyet biztosít a bogyón a kórokozó számára) a bogyók érés során történõ esetleges felrepedése A fertõzésre kevésbé hajlamosító körülmények: a száraz, meleg idõjárási körülmények a kórokozó számára kedvezõtlenek A megbetegedésre való hajlamot befolyásolják: fajtaérzékenység (pl. Juhfark, de általában a kései érésû fajták, a vékony héjú, vagy tömött fürtû fajták fokozottan érzékenyek) a zöldmunkák elvégzése (a zárt lombozat gátolja a növény felületének felszáradását, elõsegíti a fertõzõdést) az ültetvény adottságai (átszellõzés, felszáradás) sérülések a bogyóhéjon Okozott kár: a különbözõ idõpontokban fertõzõdõ bogyók az esetek jelentõs részében mind mennyiségi, mind minõségi szempontból értéktelenek (kivéve a nemes rothadást, az aszúsodást) Szõlõ aranyszínû sárgasága (Grapevine flavescence dorée) A szõlõ aranyszínû sárgaságát a Grapevine flavescence dorée fitoplazma okozza. Az elmúlt években az ország egyre nagyobb részén találkozhatunk tüneteivel. Terjedésében meghatározó szerepet tölt be az amerikai szõlõkabóca (Scaphoideus titanus), mint a kórokozó vektora. Tünetek: a kórokozó elsõ tünetei már a fakadáskor megmutatkozhatnak. A fertõzött tõkék fakadása egyenetlenül, késve indul meg. A lombozaton a jellegzetes tünetek csak késõbb, a nyár közepén, vagy azt követõen alakulnak ki. A levelek a fonák felé sodródnak, jellegzetes háromszög alakot véve fel. A késõbbiekben megjelennek a sárgulásos tünetek, amelyek a fajtának megfelelõ formát mutatnak. Fehér fajtákon sárgulás a jellemzõ tünet, a fõerek mentén aranysárga elszínezõdés figyelhetõ meg. A vörös fajták esetében a tünetek a bõrszövet vörösödésében mutatkoznak meg, amit levélerek határolnak. A kórokozó a növény edénynyaláb rendszerében szaporodik fel, akadályozva annak mûködését, ami különbözõ élettani zavarokban mutatkozik meg. A fertõzött tõkéken a virágzat és a fiatal fürtök elszáradnak, a fejlettebb fürtökön a bogyók elfonnyadnak. A vesszõk beérése nem megy végbe, így már átlagos hõmérsékletû teleken is komoly fagykárt szenvedhetnek. A folyamat végén a fertõzõdött tõke elhal. A fertõzés szempontjából veszélyes körülmények: A kórokozó terjedése kizárólag az amerikai szõlõkabóca által történhet, így annak jelenléte az ültetvényben már önmagában is komoly veszélyforrás. A kabóca a fitoplazma felvételét követõen, egy kb. 4 5 hétig tartó lappangási idõszak után képes fertõzni, viszont ezt a képességét addig megtartja, amíg el nem pusztul. A védekezés alapelvei: a kórokozó elleni védekezés kulcskérdése az amerikai szõlõkabóca elleni eredményes védekezés. Amennyiben már megjelent az ültet- 9

vényben, szaporodását, egyedfejlõdését figyelemmel kell kísérni, és az L4-es lárvaállapotban meg kell kezdeni a gyérítésüket. A már megfertõzõdött töveket el kell távolítani az ültetvénybõl. A szõlõ aranyszínû sárgasága kórokozójára való hajlamot, vagy a fertõzõdést befolyásolja: az ültetvény fajtaösszetétele (pl. a Chardonay és Szürkebarát fajták fokozottan érzékenyek) az ültetvény kora, kondíciója Ág- és tõkeelhalásos megbetegedések Általában több kórokozó által okozott tünetegyüttes összefoglaló elnevezése. Okozói a szõlõ eutípás elhalása (Eutypa lata), a szõlõ feketefoltosság (Phomopsis viticola), valamint az ESCA (Stereum hirsutum). Szõlõ eutípás elhalása (Eutypa lata) Fõleg az idõsebb fás részeket támadja meg, leginkább rossz kondíciójú, más okok miatt egyébként is legyengült tõkéket. A fertõzõdés sebzéseken keresztül történik, de a sérülés keletkezésétõl számítva az idõ múlásával a fogékonyság egyre csökken (általában 3 7 hétig tart). Tünetek: a fertõzött tõkerész hajtásai gyengék, seprû szerûen sûrûk, rövid szártagúak. Ezeken a hajtásokon sok apró, világos, deformált levél fejlõdik. A fertõzés következményeképpen a tõkerész, vagy maga a tõke elhal. ESCA (Korai tõkeelhalás) Több kórokozó jelenléte okozhatja a korai tõkeelhalás tüneteit. Legismertebb ezek közül a borostás réteggomba (Stereum hirsutum). Fõleg az idõsebb tõkerészeket támadja meg, aminek hatására a tõke fertõzött része, de akár az egész tõke is elhal. Tünetek: a lombozaton mutatkozó tünetek megjelenési formája függ attól, hogy milyen fajtán jelentkeznek. Fehér fajtákon általában sárgás-sárgászöld foltok mutatkoznak a leveleken, míg ezek vörös fajták esetében az elszínezõdés liláspirosas színû. Késõbb a levél széle és a fõ erek közötti levéllemez elhal, miközben az erek mentén egy keskeny csík zöld marad. A tõke fás részén a háncs alatt hosszirányú, az elhalt szövetekre utaló sáv található. A fertõzõdött tõke fokozatosan elhal. Ez az elhalás hirtelen tünetekkel is jelentkezhet, amikor a tõke levélzete a vegetáció során hirtelen lehervad, vagy ki sem hajt tavasszal. Az ág- és tõkeelhalás kórokozóira való hajlamot, vagy a fertõzõdést befolyásolja: az ültetvény kora a tõkék kondíciója a metszés idõpontja, idõzítése a nagyobb sebek azonnali kezelése a fertõzött növényi részek eltávolítása, megsemmisítése Okozott kár: A fertõzõdött tõkék egy hosszabb leromlási folyamat végén elpusztulnak. A folyamat során a róluk betakarított termés mennyisége csökken, minõsége romlik. 10

Kórokozók elleni védekezés Copernico Hi-Bio Hatóanyag: 423,7 g/kg rézhidroxid (250 g/kg fémréz), WG formulációban A hatóanyag kontakt hatású, felhasználása preventív módon ajánlott. A készítmény kiváló hatása az egyedülálló Hi-Bio technológián alapul, ami részben a jobb hatékonyság szempontjából kedvezõ szemcseméret-eloszlásnak köszönhetõ. A technológiának köszönhetõen nagyobb az aktív réz-ionok aránya a permetlében, szemben a hagyományos termékekkel. A formuláció elõnyeinek egyike, hogy a felhasználás során a Copernico Hi-Bio sokkal kevésbé érzékeny a permetlé ph-viszonyaira, még 5-ös ph értéknél sem csapódik ki, szemben a legtöbb réz-készítménnyel. Szõlõ Károsítók szer (kg/ha) víz (l/ha) peronoszpóra, orbánc 2,0 2,4 800 1000 A felhasználásra vonatkozó egyéb elõírások: Kezelések max. száma Két kezelés közt eltelt min. idõtartam (nap) Az utolsó kezelés idõpontja (fenológiához viszonyítva) Szõlõ 6 7 fürtzáródás Javasolt növényvédelmi technológia: A kezeléseket az elõrejelzésre alapozva, preventív módon célszerû elkezdeni a 20 25 cm-es hajtásállapot idõszakában. A fertõzési nyomástól függõen a további kezeléseket 7 14 naponként célszerû elvégezni. A virágzást megelõzõ idõszakban 2 kg/ha dózisban, a virágzást követõen pedig 2,4 kg/ha dózisban használható fel. Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! Engedélyszám: MgSzH 04.2/1566-1/2011 Forgalmi kategória: III. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 21 nap. Légi kijuttatás: nem engedélyezett növényvédõszer-raktárban 5 év. Kiszerelés: 5 kg-os papírzsák. a réztartalmú készítmények a virágzás idõszakában károsíthatják a virágzatot, így ekkor ne használjuk õket a készítmény hatóanyaga kizárólag kontakt módon hat, így a jó hatékonyság érdekében törekednünk kell a minél jobb fedettség elérésére 11

Etna 45 WG Hatóanyag: 450 g/kg cimoxanil A cimoxanil preventív és kuratív tulajdonságokkal bíró hatóanyag. Hatását kontakt és lokálszisztemikus módon fejti ki. Szõlõ Károsítók szer (kg/ha) víz (l/ha) peronoszpóra, orbánc 0,25 600 1200 A felhasználásra vonatkozó további elõírások: Kezelések max. száma Két kezelés közt eltelt min. idõtartam (nap) Az utolsó kezelés idõpontja (fenológiához viszonyítva) Szõlõ 3 7 zsendülés Javasolt növényvédelmi technológia: Szõlõperonoszpóra és szõlõorbánc ellen a védekezést megelõzõ jelleggel, elõrejelzés alapján, 20 25 cm-es hajtásállapotban ajánlott elkezdeni és a fertõzési viszonyoktól függõen 7 10 naponként megismételni. A fertõzésre fogékony virágzási és fürtnövekedési idõszakban, járványos környezeti feltételek mellett a kezeléseket célszerû 7 naponta megismételni. Egy vegetációs idõszakban 3 alkalomnál többszöri felhasználása nem javasolt. A rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében ajánlott más hatásmechanizmusú, a célkórokozóra hatásos készítménnyel egyszerre kijuttatni. A permetlé mennyiségét a tõke mûvelésmódja szerint, a lombozat nagyságától, a kijuttató gép típusától függõen kell megválasztani. Engedélyszám: NÉBIH 04.2/648-2/2014 Forgalmazási kategória: II. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 14 nap. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 1 kg-os papírdoboz. minden esetben kontakt hatású hatóanyaggal tankkeverékben használjuk felhasználása lehetõleg megelõzõ jelleggel történjen mivel a hatóanyag nem mozog a növényben, így hatékonyság szempontjából meghatározó a kijuttatás minõsége Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! 12

Funguran-OH 50 WP Hatóanyag: 77% rézhidroxid (50% fémréz) A rézhidroxid kontakt hatású gomba- és baktériumölõ hatóanyag, amely preventív módon használható fel. A Funguran-OH 50 WP készítmény hatóanyaga a készítményre egyedüliként jellemzõ tûkristály szerkezetû. Ez a tulajdonsága alkalmassá teszi arra, hogy kipermetezését követõen egyenletesen fedje be a kezelt felületet, ezzel biztosítva a kezelés jó hatékonyságát. Károsítók szer (kg/ha) víz (l/ha) Szõlõ peronoszpóra, orbánc virágzás elõtt: 2,0 virágzás után: 3,0 800 1200 A felhasználásra vonatkozó egyéb elõírások: Kezelések max. száma Két kezelés közt eltelt min. idõtartam (nap) Az utolsó kezelés idõpontja Szõlõ 6 7 zsendülés Javasolt növényvédelmi technológia: A kezeléseket az elõrejelzésre alapozva, preventív módon célszerû elkezdeni a 20 25 cm-es hajtás állapot idõszakában. A fertõzési nyomástól függõen a további kezeléseket 7 14 naponként célszerû elvégezni. A virágzást megelõzõ idõszakban 2 kg/ha dózisban, a virágzást követõen pedig 3 kg/ha dózisban használható fel. Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! Engedélyszám: FVM 45242/1999 Forgalmi kategória: III. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 21 nap. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 0,2 kg-os (10x20g), 1 kg-os papírdoboz, 5 kg-os és 10 kg-os papírzsák. a készítmény szerves ragasztó anyagot tartalmaz, így fokozott esõállósággal rendelkezik. Emiatt csapadékos körülmények között felhasználva jobb hatékonyságot érhetünk el, mint a többi réz-készítménnyel. 13

Graffiti 800 WG Hatóanyag: 800 g/kg folpet A hatóanyag kontakt hatásmóddal rendelkezik, kijuttatását preventív módon végezzük el. Borszõlõ Károsítók peronoszpóra, orbánc szürkepenész szer (kg/ha) víz (l/ha) 1,0 1,25 600 1000 A felhasználásra vonatkozó további elõírások: Kezelések max. száma Két kezelés közt eltelt min. idõtartam (nap) Az utolsó kezelés idõpontja Borszõlõ 4 8 érés kezdete Javasolt növényvédelmi technológia: Borszõlõben szõlõperonoszpóra és szõlõorbánc ellen a védekezéseket megelõzõ jelleggel, elõrejelzés alapján, 20 25 cm-es hajtásállapotban ajánlott elkezdeni, és a fertõzési viszonyoktól függõen 8 12 naponként megismételni. A fertõzésre fogékony virágzási és fürtnövekedési idõszakban, járványos környezeti feltételek mellett a kezeléseket célszerû 8 naponta megismételni. Szürkepenész elleni mellékhatása a virágzáskor és legkésõbb a fürtzáródási idõszakban használható ki. A permetlé mennyiségét tõke mûvelésmódja szerint, a lombozat nagyságától, a kijuttató gép típusától függõen kell megválasztani. Engedélyszám: NÉBIH 04.2/647-2/2014 Forgalmi kategória: I. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 28 nap. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 4 nap. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 5 kg-os papírzsák. korai jégverést követõen réztartalmú készítménnyel való együttes kijuttatása csökkenti a sebzések szürkepenésszel történõ fertõzõdését a készítmény hatóanyaga kontakt hatású, így a megfelelõ hatékonyság eléréséhez a megvédendõ terület jó fedettségét kell biztosítani Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! 14

Manzate 75 DF Hatóanyag: 750 g/kg mankoceb A hatóanyag kontakt. Hatását preventív módon fejti ki. Szõlõ (bor-, csemege) Károsítók peronoszpóra, szõlõorbánc szer (kg/ha) víz (l/ha) 2,1 200 1000 Felhasználásra vonatkozó további elõírások: Kezelések max. száma Két kezelés közt eltelt min. idõtartam (nap) Az utolsó kezelés idõpontja Szõlõ (bor-, csemege) 4 7 fürtzáródás BBCH 78 Javasolt növényvédelmi technológia: Szõlõben (bor-, csemege) a készítményt a fertõzésveszélyes idõszakban preventív jelleggel, legkésõbb az elsõ tünetek megjelenésekor célszerû kijuttatni, és a fertõzési nyomástól függõen célszerû megismételni. Járványveszélyes idõszakban 7, közepes fertõzési helyzet mellett 10, gyenge fertõzésnél 14 napos permetezési forduló javasolt. Engedélyszám: NÉBIH 04.2/2923-2/2012 Forgalmi kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 56 nap. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 10 kg-os zsák. alacsony peronoszpóra fertõzési nyomás mellett költségtakarékos alternatíva a nyitópermetezésre Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! 15

Matiz Hatóanyag: 250 g/l tebukonazol A hatóanyag felszívódó. A növénybe kerülve csúcsi irányban szállítódik. Preventív, kuratív és eradikatív hatással egyaránt rendelkezik. Szõlõ Károsítók szer (l/ha) víz (l/ha) lisztharmat, szürkerothadás 0,4 400 800 A felhasználásra vonatkozó további elõírások: Kezelések max. száma Két kezelés közt eltelt min. idõtartam (nap) Az utolsó kezelés idõpontja Szõlõ 3 14 zsendülés Javasolt növényvédelmi technológia: Szõlõben lisztharmat ellen, preventív jelleggel, a virágzástól kezdve ajánlott védekezni. Amennyiben a fakadást követõen a középhõmérséklet 3 4 napon keresztül meghaladja a 10 ºC-ot, illetve 4 6 óra alatt lehullik 4 5 mm csapadék, az aszkospórák szóródása miatt célszerû beiktatni egy kezelést a készítménnyel. A védekezést a fertõzés fennállásáig kell folytatni. Egy tenyészidõszakban csak 3 alkalommal használható, a további szükséges kezeléseket más hatásmechanizmusú készítményekkel kell megoldani. Szürkerothadás ellen járványveszélyes idõszakban más, a betegség ellen hatásos gombaölõ szerrel kombináltan célszerû kijuttatni. Engedélyszám: MgSzH 04.2/3324-1/2011 Forgalmi kategória: I. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 14 nap. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 1 l-es mûanyag flakon és 5 l-es mûanyag kanna. liszharmat elleni védekezés során kijuttatáskor kombináljuk Necator Plus készítménnyel hûvös idõszakban a hatóanyag mozgása a növényben korlátozott, így hatása gyengülhet Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! 16

Mycostar 500 SC Hatóanyag: 500 g/l klórtalonil A hatóanyag rendkívül széles hatásspektrummal rendelkezõ, kontakt hatásmódú, amely a spórák csírázását gátolja. Alacsony vízoldhatóságának köszönhetõen hosszú hatástartammal rendelkezik. A beszáradó permetlécseppek klórtalonil depóként mûködnek, amibõl az érkezõ csapadék, vagy nagyobb harmat hatására folyamatosan oldódik ki a hatóanyag. Szõlõ (bor, csemege) Károsítók szer (l/ha) víz (l/ha) peronoszpóra 2,5 3,0 600 1000 Javasolt növényvédelmi technológia: Szõlõben peronoszpóra ellen a védekezést preventíven kell megkezdeni, általában amikor a hajtások átlagos hossza eléri a 20 25 cm-t. A fertõzési kockázattól függõen a további permetezéseket 7 10 napos idõközökkel ajánlott folytatni. Engedélyszám: MgSzHK 02.5/625/1/2007 Forgalmi kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 30 nap. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 1 nap. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 5 l-es mûanyag kanna. amennyiben erõs peronoszpóra fertõzésre számítunk, a hatóanyag tartós hatása miatt válasszuk a Mycostart a nyitópermetezésre a fakadást követõ, tartósan hûvös idõjárás esetén ideális választás a nyitópermetezés elvégzésére Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! 17

Necator Plus Hatóanyag: 800 g/kg kén A hatóanyag, amely kontakt hatásmóddal rendelkezik, preventív módon használható fel. Szõlõ Károsítók szer (kg/ha) víz (l/ha) lisztharmat, atkák (gyérítés) 2,0 7,5 600 1200 Javasolt növényvédelmi technológia: Szõlõben virágzás elõtt 5,0 7,5, virágzás után 2,0 3,0 kg/ha-os dózisban kell végrehajtani a kezelést. A védekezést 2 4 leveles hajtáshossznál kell elkezdeni, és 7 10 naponként, a szõlõfajta fogékonyságától és a fertõzési nyomástól függõen meg kell ismételni. A szõlõ intenzív fejlõdési szakaszában a készítmény felhasználható a felszívódó szerek kontakt kiegészítõjeként, ugyanazon dózisokban. Engedélyszám: FVM 35383/2001 Forgalmi kategória: III. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: elõírás szerinti felhasználás esetén nincs korlátozás. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 25 kg-os papírzsák. korai idõszakban való kezeléskor, alacsony hõmérsékleten inkább más hatóanyagot válasszunk (pl. dinokap), mert ilyen körülmények között romlik a kéntartalmú készítmények hatásfoka a tankkeverékben 0,5% töménységben felhasznált Melius (repceolaj) hatásfokozó adalékanyag a kéntartalmú készítmények hatékonyságát javítja magas, 30 o C feletti hõmérsékleten lerövidül a kéntartalmú készítmények hatása, így erõs lisztharmat fertõzés esetén 4 5 nap múlva szükség lehet a kezelés megismétlésére a Necator Plus nem keverhetõ a Talendo Extra* készítménnyel a kicsapódás veszélye miatt *A Talendo Extra a DuPont bejegyzett márkaneve. 18

Pyrus 400 SC Hatóanyag: 400 g/l pirimetanil A hatóanyag mélyhatású. Kontakt és gázosodó hatással egyaránt rendelkezik. Szõlõ Károsítók szer (l/ha) víz (l/ha) szürkepenész 2,0 2,5 500 0800 A felhasználásra vonatkozó további elõírások: Kezelések max. száma Két kezelés közt eltelt min. idõtartam (nap) Az utolsó kezelés idõpontja Szõlõ 2 14 zsendülés Javasolt növényvédelmi technológia: A készítményt szõlõben virágzáskor, fürtzáródáskor és zsendüléskor (1 vagy 2 alkalommal a felsorolt fenológiai stádiumok közül), 2,0 2,5 l/ha dózisban, 500 800 l/ha vízmennyiséggel célszerû kijuttatni. A fennmaradó harmadik kezelést más hatóanyagú készítménnyel kell megoldani. Engedélyszám: MgSzHK 02.5/1091/3/ 2009 Forgalmi kategória: II. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 21 nap. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 3 nap. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 5 l-es mûanyag kanna. a fürtzáródási idõszakban elvégzett kezelést megelõzõen végezzünk zöldmunkát, bontsuk ki a fürtöket a minél jobb fedettség elérése céljából erõs fertõzési nyomás mellett a legjobb hatást preventív módon kijuttatva fejti ki fürtzáródáskor réztartalmú készítménnyel kombinálva a szürkepenész elleni hatékonyság is javul Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! 19

A szõlõ legfontosabb károsítói Atkák Évjáratonként, területenként eltérõ mértékû kártétellel jelentkeznek a szõlõ atka-kártevõi. Kártételük általában az asszimilációs felület csökkentésében, a hajtásnövekedés gátlásában, összességében a termés mennyiségének csökkenésében nyilvánul meg. A védekezés alapelvei: az elsõ kezelést az áttelelt nemzedékek aktiválódására, vagy az elsõ nemzedék tömeges kelésére kell idõzíteni. Amennyiben egy levélen 2 3 db mozgó alakot találunk, már indokolt a védekezés megkezdése. Mivel a tavaszi súlyos hajtásfertõzés minden esetben a rügybõl indul ki, érdemes betervezni az elõzõ év során egy kezelést a telelõre vonuló atkák egyedszámának csökkentése érdekében. Szõlõ-levélatka (Calepitrimerus vitis) Kártétele igazán a korai idõszakban veszélyes, amikor a rügyeket, fiatal hajtásokat károsítja. A károsított hajtások rövid szártagúak, abnormálisan megvastagszanak, fejlõdésükben az egészségesekhez képest lemaradnak. A károsított szõlõ lassabban fakad, a kártevõ szívogatása nyomán a hajtások alsó levelei deformálódnak, barnulnak, miközben a csúcsi levelek zöldek maradnak. A szívogatott leveleken átesõ fényben eleinte világoszöld, sárgás, nem körülhatárolható foltok láthatóak. Erõs fertõzés esetén a károsított hajtások beszáradnak. A kifejlett nõstények telelnek át a rügypikkelyek alatt. Egész évben károsít, az öreg levelekrõl folyamatosan a hajtáscsúcs irányába, a fiatal levelekre vándorol. Évente 3 4 nemzedéke van. Szõlõ-gubacsatka (Colomerus vitis) A fakadást követõen jelenik meg a fiatal leveleken, de sok esetben a levelek már fertõzötten fakadnak. Kártétele nyomán jellegzetes kidudorodások figyelhetõk meg a leveleken, amelyek el is színezõdnek. A dudorok fonáki részén a fokozott szõrképzõdés miatt egyfajta szövedék alakul ki, amely kezdetben fehér, majd lilás, késõbb barna színû. Erõs kártétele esetén a dudorok szinte elborítják a levéllemezt, a fertõzött hajtás növekedése gátolt. A kifejlett atkák a szõlõrügyekben telelnek, már a vegetáció megindulása elõtt megkezdik a rügyek szívogatását. 20

Piros gyümölcsfa-takácsatka (Pannonychus ulmi) Kártétele közvetlenül a fakadást követõen a leginkább veszélyes. Ilyenkor a fiatal hajtásokon szívogatnak, amelyek növekedése lelassul. A károsított levelek megfakulnak, színtelenné válnak, késõbb szélük barnul, beszárad. Tojás alakban telel, melyeket a nõstények szeptembertõl raknak le. Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) Mivel nagy tömegben csak a nyári hónapokban fordul elõ, így kártétele is arra az idõre korlátozódik. Károsítása nyomán a leveleken apró, sárgás-barnás foltok jelennek meg. Erõs fertõzés esetén az egész levél vörösre, rozsdabarnára színezõdik. Késõbb a levél deformálódik, a károsított szövetek elhalnak, a levél lehullik. A nõstény imágó alakban telel. Sok esetben a gyomnövényeken felszaporodik, és ezt követõen támadja a szõlõt. Szõlõmolyok Borvidékenként és évjáratonként eltérõ mértékben károsítanak. A virágzatot és a bogyókat érintõ közvetlen károsításukon túl nagyon fontos a másodlagos kártételük is, amely során a rágott bogyók a sérüléseken át fertõzõdnek a szürkepenész kórokozójával. Hazánkban két faja károsít, a nyerges szõlõmoly, valamint a tarka szõlõmoly. A két kártevõ közül ez utóbbi a gyakoribb és jelentõsebb. Nyerges szõlõmoly (Eupoecilia ambiguella) Báb állapotban, fõként a tõkék kérgében, illetve a támasztórendszer oszlopainak repedéseiben telel. Általában 2 nemzedék fejlõdik ki egy vegetációs idõszakban. Az elsõ nemzedék rajzása rendszerint a szõlõ 3 4 leveles állapotnál kezdõdik április közepe-vége idõszakban, fõ idõszaka április vége-május vége közé esik. Tojásait (50 75 db/nõstény) az elsõ nemzedék fõleg a virágzatra (>60%) a második nemzedék pedig fõleg a bogyókra (kb. 60%) és a bogyókocsányra (kb. 30%) rakja, mindig egyesével. A második nemzedék rajzása július elsõ felétõl augusztus közepéig tart. A nyerges szõlõmoly inkább a nedvesebb, hûvösebb viszonyokat kedveli, így fokozottabb kártételére ilyen viszonyok között kell számítanunk. A lerakott peték mortalitása száraz, meleg körülmények között, alacsony páratartalom mellett magas. Hernyója jól megkülönböztethetõ a tarka szõlõmoly hernyójától, mivel a teste vörösesbarna, a feje pedig sötétbarna. Kártétele: Az elsõ nemzedék hernyói a virágzaton a bimbókat és a bogyókezdeményeket károsítják, miközben a fürtök egyes részeit összeszövik. A második nemzedék hernyói a még zöld bogyókat károsítják. Kártételükkel utat nyitnak a szürkerothadásnak, így az ellenük való hatékony védekezés nagyon fontos. 21

Tarka szõlõmoly (Lobesia botrana) Báb alakban a szõlõtõkék kérge alatt vagy a fa támasztórendszer repedéseiben telel. Évente általában 3 nemzedéke fejlõdik ki, melyek az elhúzódó rajzás miatt gyakran nehezen elkülöníthetõek (folyamatos rajzás). A elsõ nemzedék rajzása április végén, május elején kezdõdik. Lepkéi rendszerint a tõkék rejtett részeire rakják (fõként a levelek színére és szárára), míg a második nemzedék lepkéi már fõleg (>65%) a bogyókra és a kocsányra rakják tojásaikat. A hernyó teste zöldesszürke vagy világos sárgásbarna, a fej pedig sárga-sárgásbarna. Kártétele: A károsítás a virágzaton kezdõdik, a fiatal hernyók a bimbós, virágzó, vagy éppen már bekötött fürtben okoznak kárt. Eleinte a bimbóba vagy kis bogyóba hatolva belülrõl, a késõbbiekben viszont kívülrõl károsítják a bogyókat. Az elsõ nemzedék hernyói jelentõs mennyiségû bimbót és bogyókezdeményt pusztítanak el. Ezek száma a bimbók esetében akár az 50 db-ot, bogyókezdemények esetén pedig akár 25 db-ot is elérheti egy hernyó esetében. A második nemzedék hernyói a növekvõ bogyók belsejében károsítanak, egy-egy hernyó a kifejlõdése alatt akár 5 10 bogyót is elpusztíthat. A harmadik nemzedék hernyói a már érõ bogyókat belülrõl rágják, akár 3 4 db-ot is károsítva kifejlõdésük alatt. Ezek a bogyók puhák, ráncosodnak, elbarnulnak elszínezõdnek. Az elsõdleges kár mellett (bogyók közvetlen károsítása) a másodlagos kártétel is jelentõs lehet, mert a sérült bogyókon rendszerint a szürkerothadás betegsége is megjelenik. A védekezés alapelvei: azokon a területeken ahol a szõlõmolyok rendszeres károkozással jelentkeznek, már az elsõ nemzedék ellen meg kell kezdenünk a védekezést. Ezt annak ellenére is meg kell tenni, hogy az elsõ nemzedék általában nem okoz komolyabb gazdasági kárt. Viszont egy nagy egyedszámú elsõ nemzedéket már komoly kártételt okozó második nemzedék követhet, ami ellen a nagyobb lombozat miatt már csak rosszabb hatásfokkal lehet védekezni. 22

Amerikai szõlõkabóca (Scaphoideus titanus) Az amerikai szõlõkabóca Európában viszonylag új fajnak tekinthetõ. Észak- Amerikából való behurcolását követõen Magyarországon elsõ alkalommal 2006- ban találták meg. Jellegzetessége, hogy Európában életmódja kizárólag a szõlõhöz köti, itt monofág faj. A kártevõ tojás alakban telel, évente egy nemzedéke van. A nõstények a tojásokat a szõlõ kétéves fás részére, a kéreg alá rakják. A lárvák kelése az évjárati idõjárási sajátosságoktól függõen május közepétõl július közepéig tarthat. A kártevõ egyedei öt lárvastádiumon mennek át kifejlõdésük során. A lárvák a különbözõ stádiumokban is nagyban hasonlítanak egymásra, általában fehéres-sárgás színûek, de a 4. és 5. lárvastádiumban viszont már okkersárga foltok jelennek meg rajtuk. A kifejlett egyedektõl jól meg lehet különböztetni az utolsó potrohszelvényükön megtalálható fekete foltok alapján. Az imágók július elején-közepén jelennek meg, és egészen fagyokig megtalálhatók az ültetvényben. A kártevõ rajzáscsúcsa általában a július vége-augusztus közepe közötti idõszakra esik. A fitoplazmát a kabóca táplálkozása során veszi fel, amelyet 4 hét lappangási idõt követõen tud továbbadni táplálkozása során, tovább fertõzve a tõkéket. Kártétele: a Grapevine flavescence dorée fitoplazma vektora, amellyel táplálkozása során megfertõzi a tõkéket. A védekezés alapelvei: A kártevõ elleni védekezés viszonylag könnyûnek tekinthetõ, bár az ellenük használható hatóanyagok választéka nem túl széles. A védekezés elsõ lépése a fertõzött ültetvényekben a téli metszés során eltávolított vesszõk megsemmisítése, elégetése. Jó hatásfokú lehet az áttelelõ tojások ellen használt olajos készítményekkel végzett lemosó permetezés is. A vegetációban való védekezés, az alkalmazott stratégiától függõen irányulhat a lárvák, illetve a kifejlett egyedek ellen. A lárvák elleni védekezést célszerû közvetlenül a virágzást követõen megkezdeni. Erõs fertõzés esetén ez a kezelés 10 14 nap múlva megismételhetõ. Az imágók elleni védekezés általában nem hagyható el, mert a lárvák ellen irányuló kezelések sikeressége esetén sem lehet kizárni a környezõ területekrõl való betelepülésüket. A betelepülés folyamatát érdemes sárga fogólap felhasználásával figyelemmel kísérni. Amennyiben 10 nap alatt 4 db imágót találunk a fogólapon, a védekezést el kell kezdeni. Erre általában júliusban kerülhet sor. A kártevõ elleni védekezés során figyelemmel kell lenni az ültetvényt körülvevõ elhagyott, elvadult szõlõ területekre, ahonnan a felszaporodást követõen be tud települni a mûvelt ültetvényrészekre. 23

Kártevõk elleni védekezés Sanmite 20 WP Hatóanyag: 20% piridaben A hatóanyag hatását kontakt módon fejti ki. Az összes fejlõdési ellen (tojás, lárva, nimfa, imágó) hatásos. A szõlõ-gubacsatka ellen annak rejtett életmódja miatt nem nyújt kielégítõ védelmet! Borszõlõ Károsítók szer (kg/ha) víz (l/ha) takácsatka, levélatka 0,75 1,0 1000 Javasolt növényvédelmi technológia: Kora tavasszal márciusban ne használjuk a készítményt. Jobb hatékonyság érhetõ el, ha a kezelést az atkák áttelelt nemzedékének aktiválódásakor vagy I. nemzedék lárváinak tömeges kelésekor történik. A fakadáskor való kezelés esetén a lémennyiség csökkentésével alacsonyabb vegyszermennyiség felhasználása mellett is eredményes lesz a védekezésünk. Ebben az esetben a Sanmite 20 WP koncentrációja a permetlében nem mehet 0,05% alá, illetve a ha-ként felhasznált mennyiség nem lehet kevesebb, mint 0,5 kg/ha. A készítmény hatástartama hosszú, ezért a vegetációs idõszak alatt 1, maximum 2 védekezés indokolt. Az atka-kártevõk elleni védekezés egyik fontos technológiai lépése a Sanmite 20 WP õszi kijuttatása, amikor a telelõre vonuló atkák egyedszámát, illetve az áttelelõ tojások mennyiségét, és így a várható tavaszi kártétel mértéke hatékonyan csökkenthetõ. Engedélyszám: FM 9305/1992 Forgalmi kategória: III. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 14 nap. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 10 g-os papírtasak, 0,1 kg-os és 0,5 kg-os alumínium tasak. a készítmény hatásmódja kizárólag kontakt hatás, így a jó hatékonysághoz elengedhetetlen a jó fedettség biztosítása a kezeléseket 2 3 mozgó alak/levél egyedszámnál el kell kezdeni Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! 24

Cyperkill 25 EC Hatóanyag: 250 g/l cipermetrin A készítmény hatóanyaga kontakt, gyors, taglózó hatással. Szõlõ Károsítók szer (l/ha) víz (l/ha) szõlõmolyok 0,15 0,2 800 1000 Javasolt növényvédelmi technológia: Feromoncsapdás elõrejelzés alapján a kezeléseket a fõrajzást követõen, nemzedékenként 1 2 alkalommal célszerû elvégezni. Elhúzódó rajzáskor a kezeléseket 7 10 nap múlva ismételjük meg 0,15 0,2 l/ha dózisban. A Cyperkill 25 EC nem szelektív készítmény, ezért integrált programokban nem használható! Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! Engedélyszám: FVM 48274/2000 Forgalmi kategória: III. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 10 nap. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 0 nap. növényvédõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 50 ml-es, 0,2-1,0-5 l-es mûanyag flakon, illetve kanna. felszívódó hatóanyagú készítményekkel együttesen kijuttatva biztosítja a kombináció erõs kontakt hatását hatását kontakt módon fejti ki, ezért a megfelelõ fedettség biztosítása alapvetõ fontosságú a jó hatékonyság szempontjából a lombozat átjárhatósága, az idõben és jó minõségben elvégzett zöldmunka javítja a készítmény hatásosságát 25

Pyclorex Neo Hatóanyag: 480 g/l klórpirifosz A készítmény hatóanyaga kontakt, gyomorméreg amely gázosodó tulajdonságokkal is bír, így a permetlével közvetlenül nem érintkezõ károsítók ellen is hatékony. Borszõlõ Károsítók szer (l/ha) víz (l/ha) szõlõmolyok 1 400 800 A felhasználáshoz kapcsolódó egyéb elõírások: Kezelések max. száma Utolsó kezelés fenostádiuma Borszõlõ 1 bogyószínezõdés Javasolt növényvédelmi technológia: Borszõlõben szõlõmolyok ellen a védekezéseket elõrejelzésre alapozva, a tömeges lárvakeléskor kell elkezdeni, nemzedékenként egy kezelés, vagy elhúzódó rajzás esetén 7 10 nap múlva más hatásmechanizmusú készítménnyel ismételt kezelés szükséges. A szõlõ aranyszínû sárgaság fitoplazma kórokozójának vektora az amerikai szõlõkabóca. Az ellene való védekezésre a legjobb hatékonysággal jelen pillanatban a klórpirifosz hatóanyagú készítmények használhatók. A kezeléseket lehetõleg az L4-es fejlõdési állapotú egyedek ellen idõzítsük. Engedélyszám: MgSzH 04.2/1555-1/2011 Forgalmi kategória: I. Élelmezés-egészségügyi várakozási idõ: 60 nap. Munkaegészségügyi várakozási idõ: 3 nap. növényvé-dõszer-raktárban 3 év. Kiszerelés: 5 l-es mûanyag kanna. - a lombozat átjárhatósága, az idõben és jó minõségben elvégzett zöldmunka javítja a készítmény hatásosságát Felhasználás elõtt mindig olvassa el a címkét! 26

A szõlõ gyomirtása A szõlõ gyomirtásának kérdése az utóbbi idõben jóval árnyaltabbá vált a korábbi megítéléshez képest. Míg korábban az ültetvényben fellelhetõ lágyszárú növényeket egyértelmûen károsnak ítélte a gyakorlat, mint víz- és tápanyag-konkurenciát, valamint a mikroklímát elõnytelenül befolyásoló tényezõt, ez ma már korántsem ilyen egyértelmû. Milyen elõnyök származhatnak a sorközök gyepesítésébõl: egyértelmû elõnyt jelent a lejtõs területeken a talaj eróziója, illetve a tápanyagok kimosódása ellen kifejtett hatásával, elõsegíti a hasznos élõ szervezetek megtelepedését, illetve állományuk fennmaradását az ültetvényben, pozitívan befolyásolja a talaj szervesanyag-készletének alakulását, kihasználva annak kedvezõ hatását a talaj fizikai állapotára, pillangós virágú növények jelenléte esetén a nitrogénkötõ baktériumok jelentõs Nitrogén-forrásként szolgálnak, a növényekkel betelepített sorközök elõsegítik a mikorrhiza gombák megjelenését és megtelepedését a szõlõ gyökérzetén, ami számos elõnnyel jár, kiegyensúlyozott mikroklíma kialakulását teszi lehetõvé, ami a térségünkben gyakran elõforduló csapadékszegény, vagy csapadékmentes periódusokban elõnyt jelentenek a szõlõ számára. A fenti elõnyök alapján a továbbiakban inkább gyomszabályzásról, mintsem gyomirtásról érdemes beszélnünk. Ennek során a számunkra káros (pl. mélyen gyökerezõ) gyomnövények visszaszorítása a cél, amelyek pl. a libatop-fajok, disznóparéj-fajok, kakaslábfû, szulák-fajok. Az integrált gyomszabályozásban célunk, hogy különbözõ gyomirtási eljárásokkal (mechanikai, vegyszeres, biológiai), a gyomok által okozott kárt még gazdaságilag elviselhetõ mértékûre csökkentsük. Ennek a rendszernek fontos része a kémiai gyomirtás. Azokban az ültetvényekben, ahol a fõ problémát az évelõ gyomnövények jelentik, nem lehet elkerülni a glifozát hatóanyagú készítmények felhasználását. Ezeken a területeken a gyomok kelése elõtt elvégzett gyomirtásnak nincs értelme, kizárólag a már kikelt gyomnövények elleni védekezés hozhat eredményt. 27