1 Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2011. (IX.16.) rendelettel módosított 7/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelete A szociális ellátásokról Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban képviselő-testület) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt) 25.. (3) bekezdés b) pontja, 26.., 38.. (9) bekezdésében, 43/b.. (1) bekezdésében, 45.. (1) bekezdésében, 46.. (1) bekezdésében, 48.. (4) bekezdésében, 50.. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Jászfelsőszentgyörgy Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 2./ pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben valamint természetben nyújtott szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya kiterjed: A rendelet hatálya 2. (1) Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, hontalanokra, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. (2) Az Szt. 6. -ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Jászfelsőszentgyörgy község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelöli. (3) Az Szt. 7.. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
2 (4) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésnek időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint (5) A 32/B.. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásairól szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Értelmező rendelkezések 3. (1) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. - ban foglaltakat kell alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) Lakásfenntartási kiadás: lakbér vagy albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, távhőszolgáltatási díj, közös költség, csatorna használati díj, szemétszállítás költsége, valamint a villanyáram, víz- és gázfogyasztás költségei, valamint tüzelőanyag költsége. b) Vagyon: ha az Szt. másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége: d) Közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs,
3 db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; e) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége g) tüzelő segély: az önkormányzat által kitermelt tüzifa. Eljárási rendelkezések 4. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket, a Polgármesteri Hivatalban lehet szóban, vagy írásban, az egyes ellátási formákra rendszeresített formanyomtatványon előterjeszteni. (2) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18.. a)-k) pontjaiban szereplő adatokat. (3) E rendeletben szabályozott szociális ellátások közül az alábbiak tekintetében a) átruházott hatáskörben a szociális bizottság dönt: - Ápolási díjról (méltányossági jogcímen) - Lakásfenntartási támogatásról - Átmeneti segélyről (alkalmanként nyújtott átmeneti segély, természetben nyújtott átmenti segély) b) átruházott hatáskörben a polgármester dönt: - a temetési segélyről. - alkalmanként nyújtott átmeneti (rendkívüli) segély maximum 5.000,- Ft értékhatárig c) A polgármester saját hatáskörben dönt a köztemetésről.
4 (4) A jövedelem igazolásához csatolni kell: - a havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - álláskeresési támogatáshoz a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, - a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, - vállalkozó esetén az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, - egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a hatályos jogszabály szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelemről. (5) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (4) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 51 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető. Ha az önkormányzat a kérelemben vagy jövedelemigazolásban szereplő adatokat vitatja, a kérelmező és a közeli hozzátartozók szociális helyzetéről környezettanulmányt készít. 5. (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. (2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja. 6. Az aktív korú nem foglalkoztatottak támogatása, az időskorúak járadéka, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj megállapítására irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt lehet készíteni. 7. (1) Lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatal házipénztárában veheti át.
5 (3) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását ha jogszabály másként nem rendelkezik az ellátás megállapítását követő kétévente, bérpótló juttatás esetén évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. 8. (1) A polgármester illetve bizottság által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni. (2) A fellebbezést a polgármester az iratok csatolásával a Képviselő-testület következő ülése elé terjeszti, kivéve ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 103. -ában foglaltak alapján a határozatot hozó saját hatáskörében határozatát módosítja, vagy visszavonja. 9. (1) A szociális törvényben, illetve e rendeletben szabályozott szociális ellátások esetében a jogszabályokban meghatározott feltételek hiányában vagy jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a szociális ellátás megtérítésére. (2) Nem tekinthető rosszhiszeműnek az ellátást jogosulatlanul igénybe vevő, ha körülményei változását, amelyek az ellátás megszüntetéséhez vezettek, 15 napon belül bejelentette az ellátást megállapító hatóságnál. II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 10. (1) Jászfelsőszentgyörgy község Képviselő-testülete az Szt-nek az időskorúak járadékára vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2) Az időskorúak járadékának havi összege az Szt-ben kötelezően előírt minimális összeg. (3) A járadékra való jogosultság feltételeit e rendelet 7.. (3) bekezdése szerint kell felülvizsgálni. Aktív korú nem foglalkoztatottak 11. (1) Az Szt. 37. (1) bekezdése alapján az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
6 a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel- feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) A 11. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személynek a kérelemhez csatolnia kell a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. (2) bekezdésében meghatározott igazolást. (3) Az együttműködési kötelezettség szabályaira az Szt. 37/A. -ában foglaltak az irányadóak. (4) Az együttműködés formáját, tartalmát határozatban kell előírni, amelyben meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt szervet, a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat I. számú központját (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv), az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit. (5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát és az akadályoztatás várható időtartamát köteles haladéktalanul személyesen, vagy írásban közölni az együttműködésre kijelölt szervezet vagy szervezetek felé. 12. (1) A rendszeres szociális segély megállapításáról, és az együttműködési kötelezettségről a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell az együttműködésre kijelölt szervet, hogy nyilvántartásba vegye az ellátásban részesülőt. (2) A együttműködésre kijelölt szerv az ellátásban részesülőnek szociális helyzetének, korának, mentális és egészségi állapotának megfelelő egyénre szabott beilleszkedést segítő programot dolgoz ki az együttműködésre kötelezett bevonásával, írásos megállapodás keretében. ( 3 ) A együttműködésre kijelölt szerv beilleszkedési programjainak típusai: a) az ügyfél saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, b) egyéni és / vagy csoportos képességfejlesztő, életmódformáló tanácsadás /foglalkozás. c) egyéni munkavégzésre felkészülési program, d) igény szerint csoportos, munkavégzésre felkészülési program. ( 4 ) A beilleszkedési program a következőkre terjed ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az egyéni és / vagy csoportos képességfejlesztő vagy életmódformáló tanácsadáson/foglalkozáson, illetve munkavégzésre történő felkészülési programon való részvételre, c) amennyiben a segélyezett foglalkoztatási esélyei munkaerő-piaci szervezet segítségével javíthatók, az egyénre szabott beilleszkedést segítő programban rögzített esetekben
7 az illetékes megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Jászberényi Kirendeltsége szolgáltatásainak igénybe vételére terjed ki. (5) Az együttműködési kötelezettség tartalma: a) A 11.. (1) bekezdés b) és c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő köteles a együttműködésre kijelölt szervet a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen felkeresni és nyilvántartásba vetetni magát. b) A 11.. (1) bekezdés b) és c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy az első megjelenést követő 60 napon belül köteles a együttműködésre kijelölt szervnél a beilleszkedési programról írásbeli megállapodást kötni, valamint teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat. (6) A 11.. (1) bekezdés b) és c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy ellátását meg kell szüntetni: a) a 12. (5) bekezdés a) pontjának elmulasztása esetén a együttműködésre kijelölt szervet figyelmeztető együttműködési felhívására nem jelenik meg és akadályoztatásáról, távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől számított 5 napon belül nem mutatja be, b) a együttműködésre kijelölt szervnél megkötött beilleszkedési programban meghatározott időpontra nem jelenik meg, és akadályoztatásának, távolmaradásának okát hivatalos dokumentummal 5 napon belül nem igazolja, c) az együttműködési kötelezettségének megszegése két éven belül (neki felróhatóan) meg ismétlődik. Lakásfenntartási támogatás 13. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapító meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására, mértékének meghatározására az Szt.-ben meghatározottakat kell alkalmazni. A lakásfenntartási támogatást egy éves időtartamra kell megállapítani. (4) Helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg önálló ellátásként -, ha a) a háztartásban az egy fogyasztási egységre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251 %-át, és b) a lakásfenntartás havi költségei elérik a háztartás összjövedelmének a 30 %-át, valamint
8 c) a kérelemhez a 63/2006. (III.27.) Kormány rendelet 20. (2) bekezdés a) pontja alapján csatolni kell a Kormány rendelet 1. számú mellékletét képező vagyonnyilatkozatot arról, hogy a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás időtartama 3 hónap. A kérelem évente két alkalommal, január 1-jétől február 28-ig, illetve május 1-jétől június 30-ig nyújtható be. A megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. (6) Hatályát veszítette 14. A helyi lakásfenntartási támogatás szempontjából figyelembe vehető költségek: a) a lakáscélú hitelintézeti kölcsön törlesztő részlete, de legfeljebb 10.000,-Ft/hó, b) a villanyáram fogyasztás tényleges díjköltsége, de legfeljebb 5.000,-Ft/hó, c) a vízfogyasztás tényleges díjköltsége, de legfeljebb 3.500,-Ft/hó, d) a fűtés, gázfogyasztás tényleges díjköltsége, de legfeljebb 8.000,-Ft/hó, e) a szemétszállítás tényleges díjköltsége, de legfeljebb 1.200,- Ft/hó, 15. A helyi lakásfenntartási támogatás összege a figyelembe vehető lakásfenntartási költségek és háztartás összjövedelme 30 %-át meghaladó különbözete. A legkisebb megállapítható támogatás összege 2.500,-Ft/hó, de lakásonként a havi 5.000,-Ft-ot nem haladhatja meg. 16. A támogatásban részesülő a jövedelmi vagy lakáskörülményeiben bekövetkező változást 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni. Ha a jogosultsági feltételek a támogatás folyósítása alatt megszűnnek, a támogatást meg kell szüntetni. Ápolási díj 17. (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével a hozzátartozó (Ptk. 685.. b) pontja), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltötte, olyan tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes - étkezni, vagy - tisztálkodni, vagy - öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy
9 - a lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem közlekedni, feltéve, hogy esetében a felsoroltak közül legalább három egyidejűleg fennáll és ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg. (3) A települési önkormányzat szociális bizottsága az Szt. 44. (1) bekezdés c) pontja alapján határozza meg az ápolási díj összegét. (4) Az ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. (1 ) bekezdése szerinti igazolást. (5) Az ápolási díjra való jogosultság megállapításánál, megszüntetésénél az Szt. ápolási díjra vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. (6) Az ápoló személy az ápolási díjra vonatkozó jogosultságot érintő minden körülményt annak bekövetkezését követő 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni. (7) A (3) bekezdésben meghatározott jövedelmi értékhatártól a Szociális és Egészségügyi Bizottság különösen indokolt esetben eltérhet. Különös indoknak minősül az, ha az ápoló családjában kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak, vagy munkaviszonyát az ápolással összefüggő kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében kellett megszüntetni. Átmeneti segély 18. (1) Az önkormányzat átmeneti segélyben részesítheti kérelemre vagy hivatalból azt a személyt aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzd. (2) Átmeneti segély nyújtható annak a szociálisan rászoruló -családnak, ahol az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj 100 %-át -egyedülállónak, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%- át nem haladja meg. (3) Átmeneti segély adható egyszeri támogatásként, vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra. (4) Egyszeri támogatásként nyújtott átmeneti segély formájában alkalmanként a) maximum 10.000.- Ft segélyt állapíthat meg a Szociális és Egészségügyi Bizottság, b) kivételesen különösen indokolt esetben maximum 5.000.- Ft összegig a polgármester is jogosult az átmeneti segély megállapítására. (5) A havi rendszerességgel nyújtott segély iránti kérelmek elbírálása a képviselő-testület hatásköre.
10 (6) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély összege nem lehet több mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-a. (7) Rendkívüli esemény (pl.: elemi kár, súlyos betegség) esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének legfeljebb ötszöröse állapítható meg átmeneti segélyként. A segély megállapításáról a képviselő-testület dönt. (8) Az egyszeri támogatásként nyújtott átmeneti segély természetben is adható. A természetben nyújtott átmeneti segély formája elsősorban élelmiszer csomag, élelmiszer vásárlási utalvány, tüzelő vásárlási utalvány, tüzelőanyag, vagy a segély meghatározott célra történő átutalása (pl: kérelmezőt terhelő díj átutalása a szolgáltatóhoz, intézményi térítési díj átvállalása, államigazgatási eljárásért fizetendő díj átvállalása). (9) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi értékhatártól a Szociális és Egészségügyi Bizottság méltányosságból legfeljebb évi két alkalommal eltérhet. Temetési segély 19. (1) Temetési segély nyújtható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy az elhunyt személy tartására köteles volt-e vagy sem, és a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg. (2) A temetési segély megállapításáról a polgármester dönt. (3) Nem állapítható meg temetési segély, ha a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesült. III. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 20. A természetben nyújtható szociális ellátások formái: a) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható: - Átmeneti segély b) Tüzelő segély c) Köztemetés
11 d) Közgyógyellátás Tüzelő segély 21. (1) Az önkormányzat tüzelő segélyben részesítheti kérelemre vagy hivatalból azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan létfenntartási gonddal küzd. (2) Tüzelő segély nyújtható annak a szociálisan rászoruló - családnak, ahol az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj 200%-át - egyedülállónak, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg. (3) A tüzelő segély egyszeri támogatásként természetben adható. (4) Támogatásként nyújtott tüzelő segély mértéke alkalmanként 500 kg tüzifa. (5) A tüzelő segély iránti kérelmek elbírálása a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatásköre. Köztemetés 22. A köztemetés elrendelésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja az Szt. 48.. alapján. Közgyógyellátás 23. (1) Az Szt. 50.. (3) bekezdése tekintetében méltányossági alapon közgyógyellátás állapítható meg, az alábbi feltételek teljesülése mellett: a) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő estében a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, b.) és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
12 IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24. (1) E rendelet 2011. május 1-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a 13/2009. (XI.13.) és a 4/2009. (V.29.) rendeletek hatályukat veszítik. (2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Zelenai Tibor Károlyné polgármester Dr. Kundrák István jegyző Kihirdetve: 2011. április 1. Dr. Kundrák István jegyző