A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember 19.
Agrár kutatás-fejlesztés Fejlett agráriummal rendelkező országokban az agrár kutatás-fejlesztés és innováció központi kérdés Kutatás-fejlesztés nem képzelhető el az érintett gazdasági szereplők együttműködése nélkül. 2012 átfogó minisztériumi felmérés - hol tart az ágazati agrárkutatás? - gyenge a hazai ágazati szereplőkre való hatás; - csekély mértékű a forrásfelhasználás fókuszáltsága; - alacsony szintű a kutatóhelyek közötti együttműködés, munkamegosztás. 2
Ágazatpolitikai célok A hazai kutatásban hozzáférhető, jól hasznosítható eredmények szülessenek; a kutatás-fejlesztés és innováció megfelelő használata adjon lendületet az élelmiszergazdaság továbbfejlődésének; A hazai élelmiszergazdaság szereplői legyenek tisztában a kutatásfejlesztés és innováció jelentőségével, az állami intézmények munkájával és az általuk nyújtott lehetőségekkel. E célok elérése érdekében a hazai kormányzati hátterű agrárkutatás szervezeti átalakítása és stabilizálása vált szükségessé. 3
Kutatóintézeti integráció 1. Az 1467/2013. (VII. 24.) Korm. határozat rendelkezik a vidékfejlesztési miniszter által irányított integrált agrárkutató hálózat kialakításáról. Az átalakítás szükségességének okai: - a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység infrastruktúrája hiányos; - intézményrendszere szétaprózódott; humán-erőforrás utánpótlása akadozó; - a gyakorlattal való kapcsolatrendszere kevéssé kiépült; - az állami fenntartás és finanszírozás széttagolt. Az átalakítási koncepció lényege: - az agrárkutatás szervezeti struktúrájának egyszerűsítése és koncentrálása; - a szakmai igényekre dinamikusan reagálni képes intézeti hálózat kialakítása; - a KFI tevékenység eredményességének a növelése/a költségvetési támogatás hatékony felhasználása; - a nemzetközi versenyképesség elérése.
Kutatóintézeti integráció 2. 2013. szeptember 9-ei hatállyal 9 db társasági formában működő agrárkutató intézet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től visszakerült a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A költségvetési formában működő intézmények összevonásával, a badacsonyi és kecskeméti szőlészeti és borászati kutatóintézetek visszavételével, valamint 5 db társasági formában működő agrárkutató intézet beolvasztásával 2014. január 1-jével megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, mely mintegy 300 kutató munkájához biztosít kiszámítható és stabil szervezeti és finanszírozási hátteret, közel 180 projekttel. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ keretein belül feladatfinanszírozási rendben kerül sor a pénzügyi források felhasználására, melyekhez folyamatos minősítés és ellenőrzés kapcsolódik.
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Mosonmagyaróvár Újfehértó Fertőd Sárvár Badacsony Herceghalom Gödöllő Budapest Érd Cegléd Kecskemét Szarvas Kalocsa Szeged
Továbblépés főbb elemei - A felsőoktatás keretei között működő, agrárgazdasághoz kapcsolódó kutatóhelyek és a kormányzati kutatóhelyek közötti tevékenység összehangolása. - Együttműködési csatornák kiépítése MTA-val és Agrártudományi Kutatóközpontjával. - Kutatói kapacitás növelése (pld. fiatal kutatói programok). - A 2014-2020 közötti EU-források kutatás-fejlesztési és innovációs forrásainak elérése az agrárium számára.
EU-s források 2014-2020 - A vidékfejlesztési programot átfogó uniós célkitűzések: klíma, környezet, innováció. - Az innovációs célkitűzések támogatására, a 1305/2013/EU EMVA rendelet lehetőséget biztosít a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat felállításra európai szinten melynek kedvezményezettjei operatív csoportok lehetnek, gazdálkodók, szaktanácsadási szolgálatok és kutatók együttműködésében. - Ez az intézkedés újszerű az EU-ban és nálunk is, így a rendszer kivitelezése és végrehajtása egyaránt most indul. 8
Vidékfejlesztési Program AGRI EIP a) Az Európai Innovációs Partnerség keretében támogatható az EIP céljait megvalósító operatív csoportok felállítása, működése és ezek innovatív projektjeinek beruházásai. b) Az innováció - egy új ötlet sikeres megvalósítása, amely a megvalósítási területen belül számít újnak. Az ötlet lehet új termék, gyakorlat, szolgáltatás, termelési eljárás vagy a szervezési folyamatok egy új módja. Az innováció lehet technológiai, nem technológiai vagy szociális jellegű, és alapulhat új vagy hagyományos gyakorlatokon. 9
Jövő A piacorientált termelésfejlesztés kulcskérdése, hogy sikerül-e a technikai- és technológiai fejlesztés, az oktatás és kutatás, valamint a szaktanácsadás összhangját megteremteni, továbbá az ehhez szükséges forrásokat előteremteni. 10
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 11