Hatályos: 2014.01.25.-től Egységesítve: 2014.01.25.-én Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról, valamint a személyes gondoskodásokról I. rész Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésben, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 42. 1. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. (1); 17. (5)bekezdésben;a 25. (3) b.)pontjában; a 26. -ban; 32. (1)bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében; a 33. (7) bekezdésében; 37/A. (1)bekezdésében; a 38. (9) bekezdésében 43/B. (1) és (3)bekezdésében; a 45. -ában; 47. (2) bekezdésében; 48. (4)bekezdésében; a 49. (3) bekezdésében, az 55. (1) bekezdésében; az 55/C. (4) bekezdésében, az 56. -ában, 57. (1) bekezdés c), d), e), j) pontja, a 62. (2) bekezdése, a 63. (9) bekezdése, a 86. (1) és (2) bekezdése, a 89. (1) bekezdése, 90. (3)bekezdése, a 91. (1) bekezdés b) pontja, a 115. (10) bekezdése, valamint a 132. (4) bekezdésében, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.)Kormányrendelet (továbbiakban:szr.) 20/A. -ban; a 25. (1)bek. c.)pontjában; a 35. (2) bek. c.)pontjában; a 36. (1) bekezdésében és az 51. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, valamint az Sztv. 37/A. (3)bekezdése, alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek együttműködésének szabályairól, a beilleszkedést segítő programok típusairól és az együttműködés megszegésének eseteiről az alábbi rendeletet (továbbiakban: Ökr.) alkotja: Általános rendelkezések 1. E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások tekintetében Kadarkút Város területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen élő, az Sztv. 3. (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Kadarkút Város és Kisasszond Község Önkormányzata (továbbiakban: Társulás) fenntartásában lévő Szociális Alapszolgáltatási Központ /Kadarkút, Petőfi u.12/a./ (továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ ) által biztosított - a társulási megállapodásban és e rendeletben rögzített ellátások tekintetében ellátást igénybevevő, a társult településeken bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre, valamint a társult településeken életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki. Értelmező rendelkezések 3. (1) Az önkormányzat e (2)-(5) bekezdésében meghatározottak kivételével az Sztv. 4. -ában foglalt rendelkezéseket változtatás nélkül alkalmazza. (2) Elemi kár: a lakóházban és az abban tartott a létfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges ingóságban tűz, robbanás - kivéve, ha azt a károsult, vagy családtagja okozta - továbbá villámcsapás, vihar következtében keletkezett kár. (3) Különös méltánylást érdemlő eset: a családban bekövetkezett rendkívüli esemény - ( pl: közeli hozzátartozó halála, 1 hónapot meghaladó keresőképtelenség; valamely családtag kórházi kezelése; munkanélkülivé válás, ( ha az nem az (5)bekezdésben meghatározott ok miatt következett be); korábban folyósított rokkantsági ellátás vagy más pénzbeli ellátás folyósítása állapotjavulás miatt, önhibáján kívüli okból megszüntetésre került és egyéb pénzbeli ellátásra nem jogosult, tüzelő vásárlása; pénzintézettől felvett lakáscélú kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségnek a 2008. szeptember havi törlesztő részlet összegéhez képest 30 %-ot elérő mértékű emelkedése) - miatti jövedelem kiesés. (4) Létfenntartást veszélyeztető helyzet: ha a kérelmező három hónapon túl rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, tartós betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, létfenntartása, megélhetése, valamilyen előre nem látható esemény (a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás, bűncselekmény következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet) miatt, igazolt módon - önhibáján kívül - veszélyeztetve van, váratlan többletkiadása keletkezik, ill. elemi kár miatt anyagi segítségre szorul. (5) Önhiba: ha a kérelmező vagy családtagja azért vált munkanélkülivé, mert munkaviszonyát, keresőtevékenységét felmondta, vagy munkáltatója a munkaviszonyát a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény, 7. (3) bekezdés b.); a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. (2) bekezdés g) pontja, ill. a közszolgálati tisztviselőkről szóló a 2011. évi CXCIX. törvény 63. (2) bekezdés a.), b.) és e.) pontjai szerint szüntette meg, vagy a korábban folyósított pénzellátás, együttműködés hiánya miatt kerül megszüntetésre vagy szüneteltetésre, továbbá a munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátás azért kerül megvonásra, mert a munkaképesség csökkenés mértékének megállapítására hatáskörrel rendelkező szakértő bizottság előtt nem jelenik meg felülvizsgálaton; vagy bármely munkanélküli, társadalombiztosítási, szociális ellátástól, családtámogatástól, tartásdíjtól azért esik el, mert azt nem igényli, végrehajtását nem kéri, vagy a megállapításhoz szükséges bizonyítékokat nem csatolja be; továbbá, ha a munkaügyi központ vagy az önkormányzat által felkínált a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 25. (2) bekezdése szerinti - megfelelő munkát nem fogadja el. 2
Eljárási rendelkezések 4. (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Kadarkúti Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) szóban vagy írásban, valamint az Szr.-ben meghatározott esetekben, formanyomtatványon lehet előterjeszteni. (2) A kérelmet - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik - évközben folyamatosan be lehet nyújtani. 5. (1) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles családtagjai személyéről nyilatkozni az e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozaton, valamint saját és családtagjai lakásfenntartási támogatás esetén a háztartásában élők jövedelmét igazolni, továbbá a) az ápolási díj, az önkormányzati segély megállapítására irányuló ellátás esetén az ezen ellátások megállapításához szükséges - az Ökr.-ben, az Sztv.-ben és az Szr.-ben meghatározott - mellékleteket, b) az önkormányzati segély megállapítására irányuló ellátás igénylése esetén az a) pontban meg határozottakon túl az Szr. 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot csatolni. (2) A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti. Amennyiben a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hatóság vitatja, akkor a jövedelem az Sztv.10. (6) bekezdésében, illetve az Szr. 3. -ában foglaltak szerint vélelmezhető. (3) A Hivatal a kérelmező által benyújtott kérelmeket és igazolásokat, valamint a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt végez. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal 3 hónapon belül bármely ügyben vizsgálta és abban lényeges változás nem feltételezhető. (4) A háztartás azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak, stb. nettó jövedelmüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolással kötelesek igazolni. (5) A jövedelmi viszonyok igazolásánál az Sztv. 10. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (6) A jövedelem igazolásához felhasználható - csatolandó - bizonyítékok körét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (7) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni az Sztv. 10. (4) bekezdésében meghatározott jövedelmeket. (8) A jogosultság megállapításakor a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv.10. (2)-(3) bekezdése szerint kerül megállapításra. (9) Sürgős szükség esetén ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok - az ellátás megállapítását követő 8 munkanapon belül történő - utólagos csatolása mellett. 3
(10) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, köteles az ellátást az Sztv. 17. -ban meghatározottak szerint visszafizetni. 6. (1) A Polgármester és a Bizottság által - átruházott hatáskörben - hozott döntés ellen a határozat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül a helyi Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezést a Hivatalhoz kell benyújtani, melyet a jegyző a szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszt. (2) A kérelmező - az intézményvezető 29. (4) bekezdésben meghatározott döntése valamint az Ökr. 28. (1) bekezdésében meghatározott ellátásért fizetendő személyi térítési díj összegéről szóló értesítésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül - a fenntartóhoz fordulhat. 7. (1) A pénzbeli ellátás folyósításáról - a megállapító határozat rendelkezése szerint - a Hivatal postaivagy bankszámlára utalással, illetve a házipénztárból történő kifizetéssel gondoskodik. (2) A Hivatal e rendeletben szereplő ellátásokat utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja. Az eseti ellátások kifizetése a sürgős szükség esetét kivéve- az ellátás megállapítását követő 5 munkanapon belül történik. 8. (1) Az e rendeletben szereplő ellátások megállapítására hatáskörrel rendelkező utólagos elszámolási kötelezettséget írhat elő. (2) Amennyiben a pénzbeli ellátások megállapítására hatáskörrel rendelkező nem látja biztosítottnak az ellátás rendeltetésének megfelelő felhasználást, úgy az összeg Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez történő utalásáról rendelkezhet, aki köteles a rendeltetésszerű felhasználásról - eseti támogatás esetén 15 munkanapon belül, egyéb esetben negyedévenként - elszámolni a Hivatalban. (3) Az ellátás meghatározott célra történő felhasználási módjának, illetve az elszámolási kötelezettség előírásáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni. (4) Aki a (3) bekezdésben előírt elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a juttatást nem a rendeltetésének megfelelő célra fordítja; a.) kötelező ellátás esetén: a pénzbeli ellátásból legfeljebb 1 évre kizárható, ez esetben az ellátást természetben, illetve a (2) bekezdésben szabályozott módon kell biztosítani, b.) nem kötelező ellátás esetén: a további ellátásból, támogatásból, a kötelezettség teljesítéséig ki kell zárni. (5) A (4) bekezdés b.) pontjának alkalmazása alól különös méltánylást érdemlő esetben a kötelezettséget előíró mentesítést adhat. 4
9. (1) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, a jogerősen megállapított pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátás a kérelem benyújtásának napjától esedékes. (2) Az ellátás egy napra jutó összege az ellátás havi összegének az 1/30-ad része. (3) A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételétől számított 6 hónapon belül érvényesítheti. (4) Ha a pénzbeli ellátásban részesülő személy lakcíme az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. A jogosult halála esetén a támogatás kifizetésére az Szr. 9. (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. 10. (1) A határozatlan időre megállapított ellátások felülvizsgálata tekintetében az önkormányzat az Sztv. 25. (4)-(12) bekezdésének rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2) A szociális ellátás jogosultja - az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat alkalmával köteles a Hivatallal együttműködni, melynek során köteles a jogosultság fennállását a Hivatal által megadott határnapig igazolni. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hatáskörrel rendelkező az ellátást a határidő utolsó napjával megszünteti. 11. A pénzbeli vagy természetbeni ellátásban részesülő a lakó- és tartózkodási helyének, valamint a jogosultság feltételeit érintő minden lényeges tény, körülmény megváltozásáról köteles azonnal, de legkésőbb 15 napon belül értesíteni a Hivatalt. 12. (1) Amennyiben a kérelmező a jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. 17. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és ezek kamatának méltányosságból történő elengedése, illetve csökkentése iránti kérelemről Kadarkút Város Önkormányzatának Humánügyi Bizottsága ( továbbiakban: Bizottság) dönt. (3) A Bizottság a jogosulatlanul igénybe vett ellátást - kérelemre - kamatmentes szociális kölcsönként is kezelheti, ebben az esetben e rendelet kamatmentes szociális kölcsönre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 13. Az Sztv. 7. valamint 48. -a alapján teljesített kifizetésnek, illetve az 53. (3) bekezdésében meghatározott esemény bekövetkezésekor a követelés behajtása, igénylése, illetve a tartozás kiegyenlítése ügyében a polgármester intézkedik. 5
14. (1) Az önkormányzat által az önkormányzat 16/2009.(VI.26.) gyermekvédelmi és e rendelete alapján - folyósított és költségvetését terhelő (a központi költségvetés által egészben vagy részben meg nem térített) pénzbeli és természetben nyújtott ellátások együttes összege, valamint a közgyógyellátási igazolványért fizetett térítési díj együttes összege, függetlenül a megállapítás jogcímétől - ha a gyermekvédelmi vagy e rendelet másképpen nem rendelkezik - családonként és negyedévenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj 200 %-át. (2) Ha a család részére e rendelet alapján folyósított ellátások, valamint a közgyógyellátásért fizetett térítési díj, továbbá a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény összege negyedévenként meghaladja az (1) bekezdés szerinti értékhatárt, úgy ezen ellátásokat azon felül is biztosítani, ill. folyósítani kell, de további ellátás - a kamatmentes szociális kölcsön, és elemi kár esetén az önkormányzati segély kivételével - nem állapítható meg a család részére. II. rész Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély folyósításának feltétele 15. (1) Az aktív korúak ellátása megállapításának és a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele, hogy az Sztv. 37. (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti személy (továbbiakban: segélyezett) együttműködjön az Alapszolgáltatási Központ keretében működő Családsegítő Szolgálattal (továbbiakban: Családsegítő) valamint az Sztv.25. (4)-(6) bekezdésében meghatározott felülvizsgálat során a Hivatallal. (2) Az együttműködési kötelezettség kiterjed: a.) a Családsegítőnél történő nyilvántartásba vételre, b.) a beilleszkedést segítő program (továbbiakban: program) kidolgozásában való részvételre, c.) a programról való írásbeli megállapodás megkötésére, d.) a programban foglaltak teljesítésére. Az együttműködés eljárási szabályai 16. (1) A segélyezett köteles a.) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenni a Családsegítőnél történő nyilvántartásba vétele céljából, b.) együttműködően részt venni a beilleszkedést segítő program elkészítésében, c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a programról szóló megállapodást írásban megkötni, d.) folyamatos kapcsolattartásra a Családsegítővel, a családsegítővel közösen meghatározott módon, 6
e.) a megállapodásban foglalt időközönként legalább háromhavonta a Családsegítőnél személyesen, munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, f.) a programról szóló megállapodásban foglaltakat maradéktalanul teljesíteni, ennek érdekében köteles a megadott helyen és időpontban a Családsegítő által szervezett foglalkozáson, tanácsadáson, képzésen munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és annak teljes idején részt venni, g.) lakó- és tartózkodási helyének megváltozását a Családsegítőnek 15 napon belül bejelenteni. (2) Amennyiben a segélyezett az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségének a megadott időpontban, ill. határidőig nem tud eleget tenni, úgy köteles a.) a mulasztás okát a Családsegítőnek - előre, legkésőbb a határidőt megelőző napon, vagy ha az ok nem látható előre, akkor legkésőbb a mulasztást követő 8 napon belül - bejelenteni és hitelt érdemlően igazolni, b.) az elmulasztott együttműködési cselekményt pótolni ba.) az (1) bekezdés a.) és c.) pontja esetében az ok megszűnését követő napon, illetve, bb.) a ba.) pontba nem tartozó esetben a Családsegítő által meghatározott időpontban, illetve időpontig. (3) Nem róható fel az együttműködési kötelezettség elmulasztása, ha oka az, hogy a segélyezett a.) az őt ellátó háziorvos, szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézet igazolása szerint nem tudott az adott napon/napokon, az előírt határidőig megjelenni és kötelezettségét teljesíteni; b.) a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és ezt háziorvosa igazolja, feltéve, hogy nincs a háztartásában olyan személy, aki az ápolást helyette elláthatná; c.) közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pontja] adott napon, illetve azt megelőző 3 napon belül halt meg, vagy hozzátartozója [Ptk. 685. b) pontja, valamint testvérének, illetve házastársának egyeneságbeli rokona és azok házastársa] adott napon történő temetésén vett részt; d.) valamely közigazgatási hatóság, bíróság igazolása szerint az előtte folyó eljárásban idézésre jelent meg. (4) A Családsegítő a) az együttműködés keretében ellátja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló az Szr. 17. -ának (12) bekezdésében meghatározott feladatokat, továbbá a segélyezett nyilvántartásba vételéről 3 munkanapon belül értesíti a jegyzőt. b) a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodás egy példányát átadja a segélyezettnek a megállapodás megkötésekor, egyidejűleg értesíti a jegyzőt a megállapodás megkötésének megtörténtéről. c) a segélyezett nyilvántartásba vétele alkalmával tájékoztatja a segélyezettet az (1) - (3) bekezdésben, valamint a 18. -ban, továbbá az Sztv. 34. -ában és 37/B. -ban foglaltakról, ennek megtörténtét írásban rögzíti, melyet a segélyezett aláírással igazol. d) az (1) bekezdés a) és c) pontjában előírt határidők be nem tartása, illetve egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettség elmulasztása esetén 3 munkanapon belül 8 napos jogvesztő határidő adásával - írásban felszólítja a segélyezettet a mulasztás okának igazolására, és az elmulasztott cselekmény pótlására, ha a segélyezett nem tett eleget a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének. A felszólítást tértivevényes küldeményként kell kézbesítni. e) 8 napon belül elbírálja a segélyezett által benyújtott igazolási kérelmet és arról írásban értesíti a segélyezettet. A 8 napon túl benyújtott igazolási kérelmet elutasítja. Az igazolási kérelem elutasít tásáról szóló értesítést egyidejűleg a jegyzőnek is megküldi, illetve a jegyzőt értesíti arról is, ha a segélyezett nem terjesztett elő igazolási kérelmet. Az igazolási kérelem elutasítása, illetve annak be nem nyújtása esetén tájékoztatja a segélyezettet a mulasztás, ill. az ismételt mulasztás következményéről. 7
f) a segélyezett részére a személyes megjelenésre szóló értesítés tértivevényes küldeményként történő kézbesítéséről úgy gondoskodik, hogy azt a segélyezett a megjelenésre megjelölt napot megelőzően legalább 5 munkanappal korábban megkapja. g) ha azt tapasztalja, hogy a segélyezett nyilvánvalóan munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelent meg az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítésekor, és megvalósítja a 18. b) pontjában meghatározottakat, akkor erről két tanú jelenlétében jegyzőkönyvet készít,mely tartalmazza az eljáró családgondozó nevét, a segélyezett természetes személyazonosító adatait, a tanuk nevét és lakcímét, a megállapított tényt, a segélyezett tájékoztatását arról, hogy cselekménye az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, valamint a mulasztás ill. az ismételt mulasztás következményéről szóló tájékoztatást, továbbá a jelenlévők aláírását. A jegyzőkönyv egy példányát átadja a segélyezettnek és megküldi a jegyzőnek. h) ellátja az Szr. 17. -ának (13) bekezdésében meghatározott jelzési és tájékoztatási feladatait. A beilleszkedést segítő programok típusai 17. (1) a Családsegítővel történő kapcsolattartás, (2) a segélyezett szociális, mentális állapotának megfelelő a.) életvezetési, életmódformáló, álláskeresési, munkaügyi, egészségügyi, mentális, pszichológiai tanácsadás, b.) képességfejlesztésére irányuló foglalkozás, (3) munkaerő-piaci reintegrációt célzó munkavégzésre történő felkészülést segítő program, (4) a társadalmi integráció erősítését segítő program, (5) a segélyezett iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében. Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei 18. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: a.) ha a segélyezett neki felróható okból nem tesz eleget a 16. (1) (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, b.) ha a segélyezett nyilvánvalóan munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelenik meg együttműködési kötelezettségének teljesítésére, és ezzel lehetetlenné teszi a nyilvántartásba vételét, vagy a program elkészítését, a megállapodás megkötését, illetve a program teljesítését. 19. (1)A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (továbbiakban: aktív korúak ellátása) az Sztv. 47. (2) bekezdésében meghatározott feltétel fennállása esetén az ott meghatározott mértékben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2)Az aktív korúak ellátása természetbeni ellátásként különösen a családban élő gyermek napközbeni ellátását, étkeztetését biztosító intézményben fizetendő térítési díj megfizetésére, a gyermek szükségleteihez igazodóan tankönyvre, tanszerekre, élelmiszerre, ruha és lábbeli vásárlására, tüzelővásárlásra, közüzemi díjak kifizetésére használható fel. 8
(3)Az aktív korúak ellátása természetbeni ellátásként (Erzsébet utalvány) történő biztosítására elsősorban az Alapszolgáltatási Központ vezetője vagy a napközbeni ellátást, gyermekétkeztetést biztosító intézmény vezetője tehet javaslatot, illetve azt az aktív korúak ellátásában részesülő vagy vele közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozója is kérheti. A javaslatról, illetve kérelemről a jegyző határozattal dönt, melyben rendelkezik arról, hogy a természetbeni ellátás formájában nyújtott aktív korúak ellátását mire kell fordítani. (4)Az aktív korúak ellátását természetbeni ellátás formájában a javaslat, illetve kérelem beérkezetését követő hónap 1. napjától kell biztosítani. A természetben biztosított összeget utólag, minden hónap 5. napjáig az érintett intézményeknek, közüzemi szolgáltatóknak, illetve szolgáltató hiányában az Alapszolgáltatási Központnak kell folyósítani. Az összeg rendeltetésszerű felhasználásáról negyedévenként, számlával kell a Hivatal felé elszámolni. Ápolási díj 20. (1) Az Sztv.43/B. (1) bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg - méltányosságból - annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg, és a.) az ápolt aa.) fekvőbeteg vagy ab.) mások segítsége nélkül nem képes önállóan étkezni és illemhelyet használni, lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, vagy ac.) elmeállapota miatt állandó felügyeletre szorul, b.) nincs az ápoltnak más olyan a településen élő hozzátartozója, aki keresőtevékenység folytatása hiányában, keresetveszteség nélkül el tudná látni az ápolt gondozását, ápolását, ügyeletét. (2) Az (1) bekezdés a. a.) pontjának aa-ac.) pontjában meghatározott feltételek fennállását az Ökr. 2.melléklete szerinti háziorvosi szakvéleménnyel, b. b.) pontjában meghatározott feltételt az ápolt és az ápoló személy együttes nyilatkozatával kell igazolni. 21. (1) Az ápolási díj megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik. (2) Az ápolási díj összege a Szt. 44. -ának (1) bekezdése szerinti alapösszeg 80 %-a. 22. (1) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül az Sztv.42. (2)bek. b.)pontjában és az Szr. 27. (2) bekezdésben meghatározottakon túl, ha az ápoló az ápolt napi háromszori étellel való ellátásáról két egymást követő napon, vagy havonta több napon keresztül nem gondoskodik, illetve a szükséges gyógyszeres vagy orvosi kezelés igénybevételének lehetőségét nem biztosítja részére (pl.:gyógyszereinek beszerzéséről nem gondoskodik, szükség esetén nem hív orvost, vagy a szükséges orvosi kezelésre történő eljutását nem segíti elő, stb.). 9
(2) Az Alapszolgáltatási Központ házi segítségnyújtást végző szociális gondozója az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrzés során a szociális gondozó azt tapasztalja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, vagy az ápolási díj megszüntetésére okot adó egyéb körülmény fennállását tapasztalja, ezt azonnal jelzi az ápolási díj megállapítására hatáskörrel rendelkezőnek, aki az ápolási díj folyósítását megszünteti. (3) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres ellenőrzés során, ill. írásos felkérés alapján 5 munkanapon belül: a.) együttműködik az ápolt háziorvosával annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségügyi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól, b.) a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését és környezettanulmányt készít, c.) az ellenőrzés megtörténtét az ápolt - az ápolt akadályoztatása esetén az ápoló - a környezettanulmányon történő aláírásával igazolja, d.) az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a döntésre jogosult szervet. Önkormányzati segély 23. (1)A Képviselő-testület az Sztv. 45. -ában foglalt feltételek szerint önkormányzati segélyt állapít meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartós létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. Az önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is és természetbeni ellátásként is nyújtható. Amenynyiben az önkormányzati segély folyósítása természetbeni ellátás formájában történik, erről az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. (3) Önkormányzati segélyben részesíthető - kérelemre vagy hivatalból - aki önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, nem tud élelmiszert, ruhaneműt, lábbelit vásárolni, képtelen pénzintézeti lakáshitel törlesztő részletét segítség nélkül megfizetni, közüzemi díját kieegyenlíteni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások- vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (4) Önkormányzati segély adható egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, gyógyászati segédeszköz és gyógyszervásárlásra. Azon személy részére, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ha a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj 150 %-át nem haladja meg. (5) Az elemi kárt szenvedett személy jövedelemre való tekintet nélkül jogosult átmeneti segélyre. (6) Különös méltánylást érdemlő esetben jövedelemre való tekintet nélkül önkormányzati segélyben részesíthető naptári évenként legfeljebb kettő alkalommal, alkalmanként maximum 5000.- Ft összegben, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. (7) Az önkormányzati segély elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik. 10
(8)Ugyanazon család részére egy naptári éven belül megállapított önkormányzati segély - kivéve elemi kár esetén - együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj 150 %-át. (9)Nem részesíthető 6 hónapig önkormányzati segélyben - elemi kár esetét kivéve - az a személy, aki saját vagy családtagja hibájából (önhibából) került rossz anyagi helyzetbe. (10)A közgyógyellátás keretében nem kiváltható gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre vonatkozó önkormányzati segély igénylése esetén a háziorvos ill. szakorvos erre vonatkozó - igazolását kell csatolni. Kamatmentes kölcsön formájában nyújtható önkormányzati segély 24. (1) Kamatmentes kölcsön formájában önkormányzati segély állapítható meg, temetési költség viselésére, ha a kérelmező családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át. (2) A kamatmentes kölcsön formájában megállapított önkormányzati segély a.) megállapítása iránt benyújtott kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik. b.) legfeljebb az öregségi nyugdíj 500 %-ának megfelelő összegben, s legfeljebb 18 havi törlesztésre állapítható meg, c.) csak annak a személynek adható, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik. d.) visszafizetésének kezdő időpontja a megállapítást követő 2. hónap 10. napja, a többi részletet minden hónap 10. napjáig kell megfizetni, e.) egyösszegben fizetendő vissza az (1) bekezdés d.)pontjában meghatározott esetben, az ellátás megállapításától számított 30 napon belül,amennyiben a kérelmező havi törlesztési kötelezettségének nem tett eleget. f.) felhasználásáról az igénybevevő 15 napon belül köteles elszámolni. g) ugyanazon személy/család részére ismételten csak akkor állapítható meg, ha az előzőleg felvett kölcsönt visszafizette/ték, h.) összegét az Ökr. 14. -ának alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni i.) nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek és/vagy családtagjának bárminemű hátraléka van a helyi önkormányzattal szemben. j.) természetbeni ellátásként is nyújtható, melyről az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. 25. (1) A kamatmentes kölcsön formájában igénybevett önkormányzati segély visszafizetésének feltételeiről a hatáskörrel rendelkező - polgármester - megállapodást köt, melyben a kérelmezőt és az együtt élő nagykorú családtagokat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni. (2) A megállapodásban ki kell kötni, hogy amennyiben az egyetemleges adóstársak bármely havi törlesztő részlet befizetését, vagy a 24. (2) bekezdés f.) pontja szerinti elszámolási, kötelezettségüket elmulasztják, továbbá, ha nem a kérelemben feltüntetett célra fordítják a kölcsönt, úgy a hátralévő kölcsön teljes összege 15 napon belül egyösszegben esedékessé és behajthatóvá válik. (3) Amennyiben az adós a (2) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, úgy a kölcsönt a kötelezettség elmulasztásától a behajtás időpontjáig - a Ptk. 232.. (2) bekezdésében meghatározott mértékű - kamat terheli. 11