Merre tart a Magyar Vidék? A Vidékfejlesztési Minisztérium üzenete a Magyar Vidéknek Erre a nagyon sokak által feltett kérdésre igyekezett választ adni 2010. július 15-én dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Mindannyian tudjuk, hogy alig hat hete van hivatalban az új kormány, a türelmetlenségünk mégis akkora, hogy ez a hat hét szinte hat hónapnak tűnik szunkra. Oly sok volt, s még máig is tart a gazdák, kistermelők, kis és közepes agrárvállalkozók, iskola nélkül, vasút nélkül, posta nélkül, kórház nélkül, patika nélkül maradt vidéki milliók gyötrelme, csalódottsága, hogy az ígéretes biztosabb jövőt is ólomlábú katonának vélik. Fazekas Miniszter úr sorolja az eddigi jogszabályi kezdeményezéseket: A Kormány cselekvési tervébe illeszkedő eddig meghozott minisztériumi intézkedéseket A Nemzeti Földalapról szóló, a napokban a parlament elé kerülő törvény módosítását A jövedéki törvény sokak által várt és a pálinkafőzést felszabadító módosítását, A pár hónapja a mezőgazdaságra erőltetett érthetetlen és követhetetlen idénymunka-alkalmi foglalkoztatási rendelet emberbarátivá változtató módosítását, a közbeszerzési törvény akkénti adjusztálását, hogy a falusi és kisvárosi, sőt, a budapesti iskolák, óvodák is vásárolhassanak helyi és térségi termékeket, tejet, sajtot, húst és gyümölcsöket A kistermelői közvetlen értékesítésről szóló módosított rendeletet, A módosított agrár kárenyhítési törvény alkalmazását A SAPS nemzeti részét képező TOP-UP újraélesztését A 2011. januárjában kezdődő EU elnökségre való felkészülést, 10 éves átfogó agrár- vidék és környezet-stratégia megalkotását A 2010. II. félévére tervezett törvényhozási jogszabály-előkészítéseket, A Hungaricum törvény elkészítését és a Parlamenti benyújtását. és a sok-sok felsorolás helyett olvassunk bele a jelen beszolóhoz csatolt azon háttéranyagba, amely a VM azon ambíciózus programját mutatja, amilyet a Kossuth Lajos tér 11. sz alatti épületben évtizedek óta nem alkottak, s még inkább ilyet nem hajtottak végre. Ángyán államtitkár úr kissé magyarázóbban teszi határozottan az ígéretek asztalára az agrár-vidék-környezet stratégiaalkotás megkezdését, a nem tömegtermelő minőségi mezőgazdaság előtérbe helyezését, a tájat megőrző gazdálkodás szorgalmazását az élhető vidéki környezet megteremtését a vidék lakosság- és család-megtartó képességének gyors erősítését
a kis- és közepes családi gazdálkodások, és nem a megabirtokok mindenek feletti togatását az európai szellemű klasszikus szövetkezés újjáélesztését új piacszabályozási elvek érvényesítését Igen, végre kimondták itthon is: az élelmiszer stratégiai cikk, s a magyar élelmiszer a magyar polgárok stratégiai cikke. El kell érni végre, hogy a magyar gazdák a helyi, a régiós és a nemzeti ellátást tartsák legfontosabb feladatuknak, s ha marad fölös élelem, akkor annak ott az európai és a globális piac. Igen, ehhez prioritás-váltás kell! Igen, ehhez a togatási rendszer újragondolása, újjászervezése kell. Nem véletlenül folyik az UMVP félidős átvilágítása, amely talán október végére elkészül. Igen, arra azonnal reagálni kellett, hogy az 1300-1400 milliárd forintnyi UMVP források 70%-át az előző kormány szépen elígérgette és mára már 300 milliárd sem maradt a kasszában. Igen, az Alkotmánybíróság a napokban kimondta, hogy az SPS területalapú togatási rendszer alkotmányellenes. Igen, a VM vezető bejelentették, hogy a 2006-ban képzett történelmi bázis sürgősen módosítva lesz, és csak az juthat togatáshoz, aki arra a termelése alapján is jogosulttá teszi magát Igen, látjuk, tapasztaljuk, hogy az agrárium szellemi infrastruktúrája kritikusan leromlott, Igen, a biológiai alapok állapota kritikusan leromlott és a génbankok, kísérleti telepek, gazdaságok csak a legeslegutolsó pillanatban maradtak meg magyar kézben, magyar tulajdonban. Igen, határozottan megígérték, hogy bekeményítenek a szemét minőségű élelmiszereket behozóknak, az imitációkat, hamisítványokat árusítóknak Jó érzéssel hallottuk, hogy Újra és újra hangsúlyt kap a napi teendők közepette is a Kárpát medence gazdasági térben való gondolkodás, amely végre nemzetpolitikai kérdés! Újra tervező asztalra kerül a Vásárhelyi Terv 2. verziója, amely 1,5 millió tiszavölgyi vidéki ember életét érinti. Újra lép a VM az EU-nál a földmoratórium ügyében, amelynek a határideje augusztus 31. Addig is folytatni kell a tagországokkal való egyeztetést, hiszen a földmoratórium meghosszabbítása csak teljes konszenzussal valósítható meg. Újra beszélhetünk az őshonos állatfajták, növényfajták, gyümölcsfajták megbecsüléséről, az éveken át kizárt fajták törvényi szabályozással való visszahozásáról. Újra kezdődik a falusi, vidéki gyerekek, óvodások, iskolások vidéki értékeinket megkedveltető oktatásáról, rajzpályázatokról. Jól hallható volt a miniszteri és államtitkári tájékoztatón, hogy a magyar álláspont egy erős közös EU agrárpolitikát akar 2013 után, erős vidékfejlesztési komponenssel, ebben a VM mindent megtesz, már a jövő heti Brüsszeli konferencián és a későbbi fórumokon.
Jó volt hallani, hogy a közvetlen kistermelői értékesítés mellett újra lesz tradicionális falusi disznóvágás, újra eladható lesz a házi füstölt szalonna, kolbász és sonka, lekvár és pálinka. Jó volt hallani, hogy a VM és stratégiájában eminens helyet kap a legeltetéses állattenyésztés Határozott minisztériumi álláspont hangzott el arról, hogy az agrár- és vidéki szakképzésben, szakmunkás és technikusi képzésben meg kell állítani az előző években megkezdett romboló okfutást A hazai LEADER mozgalmat hajmeresztő példák jellemzik, ezért elengedhetetlen valamennyi szereplő tevékenységének átvizsgálása Az MVH által alkalmazott eljárásrend zavaros, a pályázatbírálat alkalmanként abnormális Az AKG teljes felülvizsgálatra és szinte biztosan már ez év őszén újra kiírásra szorul, amelynek során a korábban AKG-t megvalósítók kifejezett előnyben részesülhetnek Az UMVP kiürített kasszáját sürgősen meg kell vizsgálni és a nem reális projekt ígérvényeket vissza kell csatornázni Az UMVP hátralevő idejében új játékszabályokat kell alkotni A területfejlesztést és a vidékfejlesztést hazai és európai szinten nem elválasztani, hanem nagyon alaposan egymáshoz közelíteni kell! Az ágazati politika útja egyre világosabban látszik. Ezeket az apró ösvényeket kell összevezetni a magyar vidék szereplőinek összefogásával. A bizalom és a társadalmi felhatalmazás megvan, ezzel alkotó módon élni kell. Élni kell azzal a közmegegyezéssel, hogy a kistermelő is olyan fontos, mint a nagygazdaság, s legyen a hazai élelem olyan érték, mint a külföldi. Élni kell azzal a tudattal, hogy nem ugandai, etióp vagy marokkói sárgarépát kell a gulyáslevesbe aprítani, hanem magyart, s főként a kertben termeltet Élni kell azzal a lehetőséggel, hogy a vidék tiszta levegője, tiszta vize, zöld gyepe, zöld erdeje, a falu zsongása és esti csendje kultúránk része, mindannyiunkat megillető értéke. Élni kell azzal az adottsággal, hogy Európa és a Kárpát medence elválaszthatatlan része vagyunk. Élni kell azzal az eséllyel, hogy fennmaradásunk és megmaradásunk a saját kezünkben és fejünkben van. Éljünk vele! Most és Mindannyian! Hajas Pál
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. II. félévére vonatkozó cselekvési terve (Háttéranyag) Sorsz 1. Az egyszerűsített foglalkoztatásról Az alkalmi munkavállalás megkönnyítése. szóló 2009. évi CLII. törvény (VIII.1) 2. A nemzeti agrárkár enyhítési A természeti katasztrófák által okozott károk mérséklését célzó és a rendszerről és a kárenyhítési károsultak megsegítésére irányuló törvénymódosítás. hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVII. törvény (VII.5.) 3. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény. (09.01) 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (08.01.) 5. A kistermelői élelmiszer termelés, előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM ESzCsM GKM együttes rendelet módosításáról szóló 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet A föld és birtokpolitikai célok megvalósulása érdekében a Nemzeti Földalapnak a szaktárcához történő visszahelyezése az MNV Zrt től. Az országleltár keretein belül az állami termőföldvagyon, a haszonbérleti szerződések és a NATURA 2000 program átvilágítása. A népesedési (demográfiai) földprogram feltételeinek megteremtése, amely tartós és örökölhető földbérleti jog keretében földet juttat a fiatal, gazdálkodni szándékozó pároknak, olyan kikötéssel, hogy a fiatal család letelepszik, gazdálkodik, valamint 2 3 gyermek világra hozatalát és felnevelését is vállalja. gazdaságátadás illetékkötelességének eltörlése, ezzel a generációváltás és a családi gazdaságok állam által togatott generációnkénti megújulásának elősegítése. A kistermelői élelmiszer termelés, előállítás, feldolgozás és értékesítés feltételeinek könnyítése 6. másodlagos élelmiszerellenőrzés Megakadályozzuk a rossz minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a rendelet (07.20) hazai piacokra 7. közbeszerzési törvény (08.01) zöldség gyümölcs kikerül a közbeszerzés hatálya alól, a kistermelők értékesíthetik a helyi közétkeztetésnek 8. jövedéki törvény ( 08.01) a házi pálinkafőzés illetékmentes lesz 50 literig
Sorsz 9. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú togatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti togatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 22/2010. (III. 16.) szú és a történelmi bázis jogosultságról szóló a 106/2007. (IX. 24.) szú FVM rendelet 10. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló togatások igénybe vételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet Az alkotmánybíróság az SPS rendszer bevezetésével kapcsolatos törvény történelmi bázisra vonatkozó rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítette. A 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet ugyanezt a 2006. évi történelmi bázist alkalmazza, tehát ezt a rendeletet is a jogegységi elvek szerint módosítjuk. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előrehaladásával egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy a togatási határozatban megítélt, de ténylegesen igénybe nem vett kötelezettségvállalási összeg visszakerüljön az irányító hatósághoz. Ellenkező esetben csökken annak az esélye, hogy lehívásra kerüljön 2007 2013 programozási időszak teljes pénzügyi kerete. A rendelet megteremti annak jogszabályi feltételeit, hogy a források mielőbb visszaáramoljanak azon ügyfelek esetében, akik nem tudják, vagy már nem akarják megvalósítani a togatott beruházást. 11. VM rendelet a növényvédő szerek A növényvédőszer rendelet hozzáigazítása a megszületése óta eltelt forgalomba hozatalának és változásokhoz. felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról 12. A Csatlakozási Szerződés X. mellékelte A földvásárlási moratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a 3. pont (2) alpontjában leírt joggal élve 2/2010 (II.18) OGY határozatnak megfelelően a kormány 2010. április 8 án a külföldiek földvásárlási moratóriuma az Európai Bizottsághoz benyújtotta. A Bizottság a kérelem befogadását meghosszabbítására vonatkozó visszajelezte, s egyúttal kérte az új Magyar Kormányt, hogy legkésőbb 2010. kérelem megerősítő augusztus 31 éig erősítse meg ezt a kérelmet. Célszerű a megerősítéssel dokumentumának elkészítése együtt az új kormányprogramból kiindulva további érveket felsorakoztatni az előző kormány által benyújtott dokumentumhoz. Ennek összeállítására mielőbb sort kell keríteni, s a miniszteri értekezlet jóváhagyását követően mielőbb célszerű Brüsszelbe benyújtani. 13. A szőlőfeldolgozás és a borkészítés Gondot okoz, hogy míg az EU eltörölte a melléktermék (törköly, borseprő) során keletkező melléktermékek kötelező centralizált megsemmisítését, addig Magyarország fenntartotta kivonására vonatkozó kötelezettségről azt. A lepárló üzembe kötelező a törkölyt beszállítani, a beszállító szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet gazdának csak a rakodás és szállítás költségét fizeti a lepárló, az áru ellenértékeként egy fillért sem kap. Pedig ennek meghatározott alkoholtartalmúnak is kell lennie, amihez így a lepárló gyakorlatilag ingyen hozzájut. Ez méltánytalan a szőlőtermelő gazdákra nézve, ezért a rendeletet módosítani szükséges.
Sorsz 14. A nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény megalkotása 15. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009. évi (VII.30) FVM rendelet. 16. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati togatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 18. Az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási togatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. évi (V.14) FVM rendelet 19. Az őshonos állatfajtákról szóló 38/2010. sz. FVM rendelet A hungarikumokról szóló 2008. évi OGY határozat által kijelölt keretek között kívánjuk a hungarikum törvényt megalkotni. A törvény célja e nemzeti értékleltárunk, a hungarikumok körének meghatározása, lajstromozásuk feltételeinek megállapítása annak érdekében, hogy ezek képezhessék nemzeti fejlesztési stratégiánk alapját. A törvény megalkotása több tárca együttműködését igényli. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek saját profiljába tartozó szeletét gondozza. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. Belvízhelyzet vis majornak nyilvánításához kötődő adminisztrációs és anyagi terhek csökkentése a MGSZH felé történő bejelentési kötelezettség tekintetében (2.200, Ft általános illeték csökkentése a cél). Ingatlanvásárlás (lakóingatlan) esetén az ugyanazon eljárás során fizetendő kétszeri illeték eltörlése. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai togatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai togatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. Az ősi és őshonos haszonállat fajták tenyésztését tartását szabályozó rendelet módosításával el kívánjuk hárítani az adminisztratív akadályokat az őshonos állatok megőrzése, valamint a tenyésztői és a termelői kör bővítése útjából.
Sorsz 20. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 21. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó togatások részletes feltételeiről szóló 35/2010. (IV. 9.) FVM rendelet 22. A gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 72/2010 (V.13) FVM rendelet 23. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 24. A génbankhálózat kialakítási koncepciójának kidolgozása 25. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 26. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény A régi gyümölcsfajták és helyi tájfajták fajtagazdagságának felélesztése, szaporítóanyagaik felhasználásának engedélyezése. A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. A törvény módosításával tovább kívánjuk szigorítani a genetikailag módosított szervezetek (az ún. GMO k), növényfajták termesztésének feltételeit, az együtt termesztés szabályait. Ezzel arra az eshetőségre is fel akarunk készülni, ha Magyarország kénytelen lenne a 2005 óta fenntartott vetőmag forgalmazási és termesztési tilalmat (moratóriumot) feloldani. Ezeket a biztonsági intézkedéseket mindenképpen meg kell tennünk, még akkor is, ha alapvető stratégiánk a moratórium hosszú távú fenntartására épül. A módosítási javaslatokat az Európai Bizottsággal egyeztettük, azok notifikációja megtörtént, így egyetértés esetén nincs akadálya a törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztésének. A génkészleteink, hagyományos növényfajtáink és őshonos állatfajtáink megőrzésének, génbanki tételeik fenntartásának és gazdasági célú felszaporításának, továbbá nemesítési célú felhasználásának intézményi hátterére, szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása és a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. Hulladékkezelési engedélyezési rendszer átalakítása, a bürokrácia csökkentése, a korrupció visszaszorítása, egyszerűsített tanúsítási rendszer bevezetése. Egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtásának eltörlése, a felesleges papírmunka kiiktatása. Kiemelt figyelem a bontási hulladék újrahasznosítására. Árvíz idejére tározó terek, aszály idejére pedig öntözővíz biztosítása nem csak a nagy folyóink mentén, a kialakult árvízi helyzet miatt Szlovákiától, Romániától és Ukrajnától való kiszolgáltatottságunk csökkentése érdekében tározók építése. A terepviszonyokat és helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodás (fok gazdálkodás) bevezetése. A biztonságos és költséghatékony vízközmű szolgáltatás biztosítása. Víztársulások vízügyi igazgatóságok alá történő rendelése.
Sorsz 27. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 28. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény. 29. VM rendelet keretében új, komplex kockázatkezelési, agrárkárenyhítési rendszer kidolgozása 30. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (felelőse az NGM, de VM is közreműködik) 31. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 32. A kutatóintézeti hálózat újraszervezése és a K+F+I finanszírozási koncepciójának kidolgozása 33. Agrobiodiverzitás-védelmi Nemzeti Stratégia kidolgozása 34. A hosszú távú nemzeti agrár-, vidék és környezetstratégia megalkotása A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programnak az előző Orbán kormány alatt kialakított komplexitásához való visszatérés jegyében a tervtörvény agrár környezetgazdálkodási, földhasználat váltási, vidékfejlesztési, területfejlesztési, munkahely teremtési, szociálpolitikai elemeinek erősítése. Jelenleg mesterségesen magas szinten tartott termékdíjak csökkentése. A koordináló szervezetek szának csökkentése, állami befolyás erősítése. A természeti katasztrófák és vis major helyzetek komplex kezelése valamint a gazdálkodás biztonságának növelése érdekében a közös kockázatviselésen alapuló új agrár kárenyhítési rendszer kidolgozása. Az eredet, összetétel, GMO tartalom, CO 2 kibocsátási egyenérték, stb. terméken történő jelölésének szabályozása, hogy a fogyasztó a döntését ezek ismeretében hozhassa meg. A gazdálkodók termékei kereskedelmi láncokba való bejutásának megkönnyítése a hazai élelmiszerek arányának növelése. Az állattenyésztési tevékenység újraszabályozása, a megváltozott körülményekhez igazítása. A kutatási rendszer és intézményhálózat szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása, a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. Az európai viszonylatban is kiemelkedően gazdag magyarországi agrobiodiverzitás megőrzése nemcsak élelmiszer, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Ennek érdekében a korábbi években leépített, költségvetési források hiányában tönkrement génbankok újjáélesztése kiemelt stratégiai cél. A hazai növényi génbank hálózat megőrzésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó átfogó stratégiát ki kell dolgozni. Az Európa 2020 Stratégiai Tervhez illeszkedő Magyarország 2020 Stratégia részeként a vidékfejlesztési tárca illetékességi körébe tartozó 10 éves fejlesztési stratégia összeállítása, elfogadása és kihirdetése