1. szabály Nincs meghatározva a büntetpont átmérje! 1994-es szabálykönyv játéktér rajzában ez 22 cm-nek van bejelölve. A 2006-os szabálykönyv nem ír errl és a rajzon sem szerepel. 2. szabály 2 labda a játéktéren Hibás az a felfogás, hogy azonnal meg kell szakítani a játékvezetnek a játékot, ha egy második labda is bekerül a játéktérre. Csak akkor kell megszakítani a játékot, hogy ha a másodikként beérkez labda zavarja a játékot. Ezért nem szabad az asszisztensnek ezt jeleznie, mert ha a játékvezet nem veszi észre, akkor nem zavarhatta a játékot. A 2006-os a FIFA által kiadott kérdések és válaszok közül a 2. szabályhoz: 3. A mérkzés alatt egy másik labda kerül a játéktérre. A játékvezetnek azonnal meg kell szakítania a játékot? Az újabb labdát egy küls tárgyként kell tekinteni, és a játékvezet csak akkor szakítsa meg a játékot, ha az hatással van a játékra. A játék labdaejtéssel folytatódik arról a helyrl, ahol a labda a játék megszakításának pillanatában volt.* Egyébként a játékvezet távolítassa el a labdát a lehet leggyorsabban. 5. szabály A játéktér alkalmasságának vizsgálatánál nincs olyan szabály, amely azt mondja meg, hogy hány százalékon kell felpattanni, és ezt az ellenrzést, hogyan kell elvégezni. A szabálykönyv az egészrl csak ennyit ír az 5. szabály 1. döntvényében a játékvezet egyik teendjeként: annak megítélése, hogy a játéktér vagy környezetének állapota, avagy az idjárási körülmények lehetvé teszik-e a mérkzés lejátszását Ezért bohóckodás labdával játékteret ellenrizni, és ott a labdát ejtegetni a sárba. 1/12
A mérkzés eltti gyászszünet megtartása. Hibás gyakorlat, hogy a mérkzés kezdrúgása eltt a játékvezet rábeszéli a kezdéshez készüld játékost, hogy ne szabályosan, hanem hátrafelé végezze el a kezdrúgást, hogy ezért a játékvezet megszakíthassa a játékot, és ha már áll a játék, akkor megtartják a gyászszünetet. Ez helytelen gyakorlat! A gyászszünetet a mérkzés megkezdése eltt kell megtartani, mert az nem lehet része a mérkzésnek. Ezért a mérkzés eltt közölni kell a játékosokkal, hogy valamilyen haláleset miatt a mérkzést gyászszünet elzi meg. Ilyenkor, ha felálltak kezdéshez a csapatok a játékvezet sípszavára megkezddik a gyászszünet. Ilyenkor a labdát elrúgni nem kell! A következ sípszó a gyászszünet végét jelzi. Ezután kezddhet a mérkzés a szokásos módon. Az sem ellentétes a szabályokkal st követend - ha a gyászszünetet a kivonulás után a kezdrúgás eltt úgy tartják meg, hogy a csapatok a kezdkörön állnak. Elmarad egy mérkzés, mert az egyik csapat nem jelenik meg Ilyenkor a játékvezet teendi: o vizsgálja meg a játéktér alkalmasságát, o ellenrizze a jelen lév csapat játékosai igazolását, o igazoltassa le a jelen lév csapat játékosait, o rögzítse a jegyzkönyvbe a történteket! Semmiképpen sem kell játékvezeti szerelésben az egyik csapattal a játéktérre vonulni, és ott látványosan lefújni a mérkzést. Ez fölösleges önmutogatás és logikátlan cselekvés, ugyanis azt nem lehet lefújni, ami el sem kezddött. A közönség tájékoztatása pedig a rendezk feladata. Elnyszabályos fegyelmezés Hibás gyakorlat, hogy ha egy fegyelmezést (sárga vagy piros kártyás) maga után vonó szabálysértés után az elnyszabály után, ha a vétkes csapathoz kerül a labda, akkor a játékvezet megszakítja a játékot, fegyelmez, majd labdát ejt. Az elírások alapján ezért nem szabad megszakítani a játékot, hanem akkor kell fegyelmezni, ha a labda legközelebb játékon kívülre kerül. (Pl. elhagyja a játékteret, újabb szabálysértés miatt a jv. megszakítja, súlyos sérülés miatt a jv. megszakítja, stb.) Még akkor sem avatkozzon közbe a játékvezet, ha a kiállítandó játékos gólt ér el! A 2006-os a FIFA által kiadott kérdések és válaszok közül az 5. szabályhoz: 6. Egy játékos figyelmeztetést vagy kiállítást maga után vonó szabálysértésben vétkes, de a játékvezet engedi tovább a játékot, mert az ellenfél csapatának elnyszabályt adott. Mikor kell ezt a játékost figyelmeztetni vagy kiállítani? Figyelmeztetni kell, vagy ki kell állítani, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül. 2/12
Néztéri síp után a meznyjátékos megfogja a labdát Hibás felfogás, hogy ha egy néztéri síp után a meznyjátékos megfogja a labdát, akkor ezért büntetni kell közvetlen szabadrúgással vagy büntetrúgással. A FIFA állásfoglalása alapján ezt küls zavaró hatásnak kell tekinteni, és megszakítani a játékot és labdaejtéssel folytatni. Vigyázzunk! Ez nem azt jelenti, hogy a szabálysért játékos erre hivatkozhat, mert ezt a sípszót a játékvezetnek is hallania kell. A 2006-os a FIFA által kiadott kérdések és válaszok közül az 5. szabályhoz: 15. Egy néz belefúj egy sípba, mire az egyik védjátékos felveszi kezébe a labdát saját büntetterületén belül, mert azt hiszi, hogy a játékot állították meg. Mit tegyen a játékvezet? Ha a játékvezet egy küls zavaró hatásnak tekinti a sípszót, állítsa meg a játékot, majd labdaejtéssel indítsa újra.* 6. szabály Nem igaz, hogy az asszisztens, csak pirosnál hívja ki a jv.-t. A 6. szabályban le van írva, hogy az asszisztens kötelessége - a játékvezeti döntések elsdlegességének sérelme nélkül - hogy jelezzék: az olyan sportszertlenséget vagy más incidenst, amit a játékvezet nem láthatott Ebbl egyértelm, hogy a játékvezet által nem észlelt sportszertlenségeket jelezni kell. Ezért pedig sárga kártyás figyelmeztetés jár. Mert piros kártya csak a súlyos sportszertlenségért jár, és nem csak azt kell jelezni a szabálykönyv alapján. Ezért hibás és szabályellenes a mérkzés eltti megbeszélésen az a mondat, hogy Csak a kiállításoknál hívjatok ki, a sárga kártyás figyelmeztetésnél ne! A nemleges jelzések használata Hibás felfogás, amikor azt mondják, hogy fölösleges a nemleges jelzés, mert ha nem int az asszisztens, akkor az azt jelenti, hogy nincs les, nincs kint a labda, nem történt szabálysértés. A nemleges jelzés hasznos lehet a lesnél, ha nem hagyta el a játékteret a labda, ha az asszisztens megersíteni kívánja a játékvezett, hogy nem történt szabálytalanság. 3/12
De nem szabad túlzásba esni, és akkor is inteni, ha a jelzés ellenkezje fel sem merül senkiben, hibás jelzést adni. 7. szabály Nincs szabály az idbeszámítás mértékének meghatározására Hibás felfogás, hogy a félidk végén az idbeszámítást úgy kell meghatározni, hogy cserénként fél percet, hordágyas ápolásonként 1 percet adunk a játékidhöz. Minden kötöttség nélkül a játékvezet határozza meg az elvesztegetett id mértékét, ezek csak irányelvek, és minden körülmény figyelembe vételével kell meghatározni a hozzáadandó idt. A 2006-os a FIFA által kiadott kérdések és válaszok közül a 7. szabályhoz: 1. A játékvezet joga annak eldöntése, hogy a sérülések és egyéb okok miatt elfecsérelt idt beszámítja-e a mérkzésen? Nem, a játékvezetnek mindkét félidhöz hozzá kell adnia az elvesztegetett idt. Azonban azt, hogy ez mennyi id, a játékvezet dönti el. 11. szabály Sokszor hibásan elhangzik, hogy késn int az asszisztens. Ez meglehetsen hibás felfogás. Az UEFA Játékvezet Bizottságának a 3. Játékvezet Asszisztens szemináriuma után kiadott anyagának a 6. pontja: 6. A játékvezet asszisztenseket lesre vonatkozó döntéseikkel kapcsolatban emlékeztetjük, hogy jobb egy kissé kési, de helyes döntés, mint egy gyors, de hibás. A 2006-os a FIFA által kiadott kérdések és válaszok közül a 11. szabályhoz: 6. A játékos a nem lesen lév játékostársának, B-nek játssza a labdát, bár ekkor egy másik támadó, C lesen van. A játék folytatódik, és ezután a következ fázisban B játékos átadja a labdát C játékosnak, aki akkor nincs leshelyzetben, és gólt ér el. Mit tegyen a játékvezet? Ítélje meg a gólt, mert amikor C megkapta a labdát, nem volt lesen. Azért mert az els fázisban lesen állt, nem kell büntetni, mivel akkor nem avatkozott aktívan játékba. 4/12
A les aktivitásának feltételei között nem szerepel, hogy felé rúgják a labdát, és az sem, hogy rámozdul a labdára. 2006-os szabálykönyv: a játékos a játékvezet véleménye szerint aktívan részt vesz a játékban úgy, hogy: beavatkozik a játékba vagy zavarja az ellenfelet vagy elnyt szerez a leshelyzetbl A 2006-os a FIFA által kiadott kérdések és válaszok közül a 11. szabályhoz: 7. A labdát az egyik játékos a lesen álló játékostársának játssza meg. De közben egy véd a labdát szándékosan kézzel érinti. Mit tegyen a játékvezet? Ha a játékvezet véleménye szerint a lesen álló játékost az aktív beavatkozása miatt büntetni kell, akkor büntesse a lest, és a játék közvetett szabadrúgással indul újra.* Ha a játékvezet véleménye szerint a lesen álló játékost nem kell büntetni aktív beavatkozása miatt, akkor ítéljen közvetlen szabadrúgást vagy büntetrúgást a labdát kezez játékos ellen. 8. Egy lesen álló játékos nem zavarja ellenfelét, és fut egy játékostársa által megjátszott labda felé. A játékvezetnek meg kell várnia, amíg hozzáér a labdához, hogy büntethesse t? Igen. A játékvezetnek várnia kell amíg látja, hogy a lesen lév játékos beavatkozik a játékba azzal, hogy hozzáér a labdához. Következmény: 1. A támadó csapat szélsje az oldalvonal melll be akarja ívelni a labdát a tle kb. 40 méterre egyedül álló, lesen lév középcsatárnak. Egy tle kb. 20 méterre helyezked véd azonban kifejeli a labdát a kapuvonalon túlra. Hogyan folytatódik a játék? Válasz: Szögletrúgás, mivel a középcsatár leshelyzete nem vált aktívvá. 2. A támadó csapat középpályása hosszú labdával akarja megjátszani a tle kb. 40 méterre egyedül induló, lesen lév társát. Egy tle kb. 20 méterre helyezked véd azonban szándékosan kézzel beleüt a labdába, ezzel megakadályozza a támadást. Hogyan folytatódik a játék? Válasz: Közvetlen szabadrúgás a kezez játékos csapata ellen a kezezés helyérl. Mivel a támadó játékos leshelyzete nem vált aktívvá, ezért a lest nem kell büntetni. 5/12
Hátra megy a labda, akkor is lehet les. A 11. szabály alapján: Egy játékos leshelyzetben van, ha: közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda és az utolsó eltti ellenfél Ebbl következik, hogyha hátrafelé gurul a labda, de a támadó a labda eltt volt, akkor lehet lesen. Ezt az ellenkez oldalról is megközelíthetjük, hogy hiába rúgják a labdát egy beadásnál elre, de ha a játékos az elrúgáskor a labda vonala mögött volt, akkor nem lehet lesen még akkor sem, ha elrefut a beadásra. Ha porzik a felezvonal, akkor is lehet les. A 2006-os szabálykönyv: Egy játékos nincs leshelyzetben, ha: saját térfelén van; De ha a labda megjátszásakor az egyik lába a felezvonalon van, a másik az ellenfél térfelén, akkor lesen van, mert nincs a saját térfelén, és a vonal ettl még porzik. 12. szabály Megsznt a kapus védelme a kapueltéren belül! = a kapus és a meznyjátékos támadásának megítélése között nincs különbség = a kapus kapueltéren belüli és kívüli támadásának megítélése között nincs különbség = a kapus támadásának megítélésében, ha birtokolja a labdát vagy nem nincs különbség 1996-os szabálykönyv: Közvetett szabadrúgással büntetend az a játékos, aki elköveti következ öt szabálysértés valamelyikét: 4. a kapust támadja (vállal) anélkül, hogy az - a labdát fogná; - támadójátékost akadályozna; - a kapuelteret elhagyta volna; 6/12
2006-os szabálykönyv: Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos elköveti a következ hat szabálysértés valamelyikét, a játékvezet megítélése szerint vigyázatlanul, meggondolatlanul vagy indokolatlan mérték erbevetéssel: nekiugrik az ellenfélnek az ellenfelet támadja De vannak jellemz szabálytalanságok a kapussal szemben: szabálytalanságot követ el az a játékos, aki akadályozza a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon; veszélyes játék miatt büntetni kell azt a játékost, aki belerúg vagy megkísérel belerúgni a labdába miközben a kapus azt a kezébl megpróbálja kidobni vagy kirúgni; szabálytalanságot követ el az a játékos, aki sportszertlenül akadályozza a kapus mozgását szögletrúgás során. Megsznt a szabályos lökés fogalma! 1996-os szabálykönyv: Közvetett szabadrúgással büntetend az a játékos, aki elköveti következ öt szabálysértés valamelyikét: 2. szabályosan, tehát vállal támadja az ellenfelet, amikor a labda nincs megjátszható közelségben, és a játékos nem tesz határozott kísérletet a labda megjátszására. 2006-os szabálykönyv: Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos elköveti a következ hat szabálysértés valamelyikét, a játékvezet megítélése szerint vigyázatlanul, meggondolatlanul vagy indokolatlan mérték erbevetéssel: az ellenfelet támadja Nem a szándékosság a (közvetlen) szabadrúgás megítélésében a lényeges, mint régen volt, hanem a vigyázatlan, meggondolatlan, túlzott mérték erbevetéssel történt 1994-es szabálykönyv: Közvetlen szabadrúgással büntetend az a játékos, aki szándékosan elköveti a következ kilenc szabálysértés bármelyikét: 7/12
2006-os szabálykönyv: Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos elköveti a következ hat szabálysértés valamelyikét, a játékvezet megítélése szerint vigyázatlanul, meggondolatlanul vagy indokolatlan mérték erbevetéssel: De lényeges, hogy a fegyelmezésnél általában a szándékosságot kell figyelembe venni. Kivéve a kiállítások közül: 5. szabadrúgást vagy büntetrúgást maga után vonó szabálytalansággal gól elérésében gátolja meg a kapura tör ellen-felet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg Megsznt az az oktatási alapelv, hogy = megfogás csak közvetlen szabadrúgás = visszahúzás közvetlen szabadrúgás + sárga kártya = lerántás közvetlen szabadrúgás + piros kártya A 2000-ben kiadott értelmezése a FIFA-nak: A szabálytalan mezhúzások és karral történ visszatartások eredményezhetnek konfrontációs helyzetek kifejldését Általában büntetésként elég egy közvetlen szabadrúgás megítélése, de bizonyos körülmények között további szankciók is szükségesek. Például: mikor egy játékos visszatartja ellenfelét, hogy megakadályozza abban, hogy birtokba vehesse a labdát, vagy egy elnyös helyzetet vegyen fel, akkor még egy figyelmeztetés is szükséges sportszertlen magatartásért; egy játékost ki kell állítani, ha ellenfele visszatartásával megakadályoz egy nyilvánvaló gólhelyzetet. Nem igaz, hogy minden szándékos kezezés legalább sárga kártyás figyelmeztetést von maga után! A nem szándékos kezezés nem is büntetend, még akkor sem, ha onnan gólba pattan a labda, vagy ezzel gólt akadályoz meg. 2006-os szabálykönyv: Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha egy játékos elköveti a következ négy szabálytalanság valamelyikét: szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetterületén belül tartózkodó kapust) 8/12
A 2000-ben kiadott értelmezése a FIFA-nak: A játékvezetket emlékeztetjük, hogy a labda szándékos kezezése általában csak egy közvetlen szabadrúgással - vagy ha a szabálysértés a büntetterületen belül történt, akkor büntetrúgással büntetend. Figyelmeztetés vagy kiállítás általában nem szükséges. Egy játékost ki kell állítani, ha a labda szándékos kezezésével gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg. Ez a büntetés a szabályban nem a labda szándékos kezezésének cselekedetébl ered, hanem az elfogadhatatlan és sportszertlen közbelépésbl, amely egy gól elérését akadályozza meg. Vannak körülmények, amikor a szabadrúgás megítélése mellett egy játékost sportszertlen viselkedésért még figyelmeztetni is kell. Például, ha egy játékos szándékosan és látványosan kézzel érinti a labdát, hogy ellenfelét megakadályozza abban, hogy azt birtokba vegye; megkísérel gólt elérni a labda szándékos kezezésével. A kezezés szándékosságának nem egyértelm kritériuma, hogy a kéz megy a labdához, vagy a labda megy a kézhez. Ha a játékos oldalsó középtartásban tartja a kezét (vagy a sorfalban egymásba karolnak), és a labda nekimegy a kézhez, akkor az szándékos kezezés, és büntetni kell. Ha egy játékos keze futás közben természetes mozgással nekimegy az egyenetlen talajon felpattanó labdának, akkor a kéz ment a labdához, de szándékosság nem történt, így büntetni sem szabad. A kezezés szándékosságának nem egyértelm kritériuma, hogy a kéz le van-e szorítva. Lehet test mellé szorított kézzel is szándékosan megjátszani a labdát. Például, ha a testet is az odaszorított kézzel együtt mozgatjuk. De lehet a testtl a lendülettl elmozduló kéznek és a labdának nem szándékos találkozása. Nem az a kiállítás kritériuma, hogy a szabálysértést a véd utolsó ember -ként kövesse el, hanem az, hogy szabálysértésével nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozzon meg. Kiállítandó, piros kártya felmutatásával, az a játékos, aki elköveti a következ hét szabálytalanság valamelyikét: 5. szabadrúgást vagy büntetrúgást maga után vonó szabálytalansággal gól elérésében gátolja meg a kapura tör ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg Ha a véd a kapuvonalnál a szögletzászló közelében szabálytalankodik, akkor ezt utolsó emberként követte el, de nem akadályozott meg nyilvánvaló gólhelyzetet, ezért nem kell kiállítani. Azonban az is lehet, hogy egy véd úgy akadályoz meg nyilvánvaló gólhelyzetet, hogy van egy meznyjátékos-társa, aki közelebb van nála a kapuvonalhoz, de nincs esélye a beavatkozásra. Ilyenkor nem utolsó emberként szabálytalankodott, de nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozott meg, ezért ki kell állítani. 9/12
Nem tiltott a labdát a hazaadni azaz a saját kapushoz továbbítani. Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára akkor is, ha a kapus a saját büntetterületén elköveti a következ négy szabálytalanság valamelyikét: kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott Itt lényeges momentum, hogy kézzel érinti a szándékosság rúgás, tehát a térdelés és az felett szabad Vigyázni a szabály kijátszásra: 12. szabály 3. döntvény 1. bekezdés: A 12. szabály értelmében a játékos fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát. Ha azonban a játékos ezt oly módon teszi, - amikor a labda játékban van - hogy az a játékvezet véleménye szerint a szabály kijátszása, akkor a játékos sportszertlen magatartásban vétkes, amiért sárga kártya felmutatásával figyelmeztetést kap, az ellenfél javára pedig közvetett szabadrúgás jár a szabálytalanság elkövetésének helyérl Reklamálás büntetése nem közvetett szabadrúgás, hanem mivel a sportszertlenség egy fajtája sárga kártyás figyelmeztetéssel büntetend. Nincs olyan, hogy kis reklamálás az csak közvetett, mert ha elvesszük a labdát, akkor a társak elég mérgesek lesznek rá. 2006-os szabálykönyv: Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha a kapus a saját büntetterületén elköveti (Ez ugye nem lehet a reklamálás) Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha egy játékos a játékvezet véleménye szerint veszélyesen játszik akadályozza az ellenfél mozgását gátolja a kapust abban, hogy a kezében tartott labdától megszabaduljon bármilyen más, a 12. szabályban elzleg nem említett szabálytalanságot követ el, amelynél a játékot meg kell állítani figyelmeztetés vagy kiállítás céljából Figyelmeztetés jár, sárga kártya felmutatásával, annak a játékosnak, aki elköveti a következ hét szabálytalanság valamelyikét: 1. sportszertlen magatartásban vétkes Csak a közvetett szabadrúgások utolsó pontja miatt kell közvetett szabadrúgást is ítélni. 10/12
Szimulálás mindig sárga, nem csak a büntetterületen belül. A 2000-ben kiadott értelmezése a FIFA-nak: Egy játékos, aki megkísérli a játékvezett megtéveszteni úgy, hogy sérülést tettet vagy színleli, hogy szabálytalankodtak ellene, színlelésben vétkes és figyelmeztetni kell sportszertlen magatartásért. Nincs semmi utalás arra, hogy csak a büntetterületen belül, vagy annak közvetlen közelében lenne ez a szabály érvényes. Nem igaz, hogy minden esetben, ha büntetrúgást ítél a játékvezet, akkor legalább sárga kártyás figyelmeztetést is kell adnia! 2006-os szabálykönyv: Büntetrúgás az ítélet, ha a felsorolt tíz szabálysértés valamelyikét egy játékos a saját büntetterületén követi el, tekintet nélkül a labda helyzetére, feltéve, hogy a labda játékban van. Semmilyen utalás nincs arra, hogy ezzel egy figyelmeztetés vagy kiállítás együtt járna. Természetesen, ha olyan szabálysértés történik, amelynél a büntet területen kívül figyelmeztetés vagy kiállítás járna (pl. sportszertlenség vagy nyilvánvaló gólhelyzet megakadályozása), akkor ezt a fegyelmezési eszközt a büntetrúgás mellett is alkalmazni kell. Nem igaz, hogy egy szabálysértésért nem lehet dupla büntetést (pl. kiállítás + büntetrúgás) alkalmazni. 14. szabály Büntetrúgást lehet cselezve elvégezni A 2006-ban a FIFA által kiadott kérdések és válaszok közül a 14. szabályhoz: 13. Megengedett-e, hogy a büntetrúgást végz játékos cselezzen a labda elrúgása eltt? Igen. Azért a sportszertlenség ellen itt is fel kell lépni. 11/12
15. szabály Ha a bedobást 3 m-re az oldalvonaltól végzik el, akkor az ellenfél dob 2006-os szabálykönyv: Bedobás ítélend: arról a helyrl, ahol keresztezte az oldalvonalat Ugyancsak 2006-os szabálykönyv: E szabály más megsértése esetén: a bedobást az ellenfél végzi el A 2006-ban a FIFA által kiadott kérdések és válaszok közül a 15. szabályhoz: 4. Meghatározható-e egy maximális távolság az oldalvonaltól, amelyen belül a bedobás elvégezhet? Nem. A bedobást azon a helyen kell elvégezni, ahol a labda elhagyta a játékteret. Ha röviden dobja a bedobást, akkor nem lehet elvenni. Nincs megadva egy minimális távolság, amelynél közelebb nem lehet a labdát bedobni. A 15. szabály leírja a szabályos dobás feltételeit: arccal a játéktér felé kell fordulnia mindkét lábának egy részével érintenie kell vagy az oldalvonalat, vagy a játéktéren kívül a talajt mindkét kezét használnia kell a labdát hátulról a feje felett elrehozva kell bedobnia. Ha e feltételek mindegyikének megfelel, akkor szabályos, és nincs külön megadva, hogy milyen távolra kell eldobni. Sokáig tartja kézben a labdát bedobásnál, akkor nem lehet elvenni. A 15. szabály nem határozza meg, hogy gyorsan kell elvégezni a bedobást, és ha lassan végzik el, akkor nem szabályos. Ilyen esetben a 12. szabály figyelmeztetések rész 4. pontja(késlelteti a játék újraindítását) alapján a késleked játékost sárga kártyával figyelmeztetni kell, és az elfecsérelt idt a félid végén beszámítani. Ilyen esetben is az a csapat jogosult a bedobás elvégzésére, amelyik eredetileg volt. 12/12