Ezen a mérkőzésen megítélt büntetőrúgás szerintem is vagy jogtalan, akkor súlyosan előjön a kiegészítő asszisztens felelőssége, mert egy fölösleges

Átírás

1 _30 Az elsőnek bemutatott mérkőzésnél természetesen kimaradt az összefoglalóból a 42. perc hibás asszisztensi döntése. Ez szakmailag nagyon tanulságos, mert többen is hibáztak. Persze itt a szakmailag tanulságos szitok-kifejezésnek számít, ahogy ez az elmúlt heti műsorban is elhangzott, hogy a műsor célja a nézők bosszantása és a show elemek összehordása. Visszatérve az esethez a képen látható helyzetben a 2. asszisztens lest jelzett, amit a játékvezető elfogadott. Elsősorban az asszisztens szerepe lenne figyelni, ha egy játékos eltűnik, és a játéktéren kívül van. Ebben az esetben a les szempontjából úgy számít, mintha az oldalvonalon állna. A kapuvonalnál álló kiegészítő asszisztens - akinek ugyan nem elsődleges szerepe a les megítélése is hibázott, mert neki jó rálátása volt a helyzetre, és be kellett volna avatkoznia, hogy korrigálják az egyértelműen hibás döntést. A következő képen a játékvezető helyzetét mutatom be. Itt látszik, hogy neki is kellett látnia az asszisztens mellett álló védőt, aki miatt nem lehetett les, így nem lett volna szabad elfogadnia a segítője jelzését, és őt felülbírálva tovább kellett volna engednie a játékot. Meggyőződésem, hogy az ilyen jelenetek kielemzésével lehet megelőzni a jövőbeni hibákat és fejleszteni a játékvezetést. Azonban itt inkább a hibák elkendőzése zajlik.

2 Ezen a mérkőzésen megítélt büntetőrúgás szerintem is vagy jogtalan, akkor súlyosan előjön a kiegészítő asszisztens felelőssége, mert egy fölösleges beavatkozással belenyúlt a mérkőzésbe. A játékvezető, ha nincs ilyen súgója, biztos nem ítéli meg a büntetőrúgást. A másik lehetőség, hogy ez a magát profinak tartó televízió bukott meg, mert sok-kamerás közvetítésnél sem tudják bemutatni a szabálytalanságot. Egyik eset sem jó. Az egyik a magyar játékvezetést, a másik a sporttelevízió közvetítését minősíti le. Ha mindenképpen állást kellene foglalnom, akkor a kép alapján inkább egy műesést gondolok.

3 Ezt abból következtetem, hogy ha egy játékost váratlanul buktatnak, akkor ő szeretne minél előbb, és minél biztonságosabban földet érni. Ilyen helyzetben a játékos kitámasztja magát, és igyekszik a végtagjait minél előbb a földre juttatni, hogy tompítsa az esését. A képen látható, hogy a támadó keze a magasban, és a lába is felhúzva. Ilyen mozdulatot a távolugró tesz, hogy minél később érjen talajt. A debreceni mérkőzésen a 87. perc nagyon gyanús, hogy büntetőrúgás ítélet maradt el, mert a becsúszó védő elviszi a támadó lábát. Teljesen fals a magyarázat, ami azzal védi a játékvezető ítéletét, hogy a védő hozzáérhetett a labdához. Ennek semmi köze a szabálytalansághoz, mert a támadó a becsúszó védőben botlik el, azaz itt a védő buktatta. A percben egyértelmű büntetőrúgás maradt el. Dombit a védő fellökte. Itt is helytelen magyarázattal találkozunk, mert semmi köze, hogy egyenlő vagy nem egyenlő a testhelyzet. Mit csinált a kiegészítő játékvezető? Ha ezt nem látja, akkor orvosilag totálisan alkalmatlan, ha látja, és nem találja szabálytalannak, akkor szabályismerete miatt nem való oda. Ha nem merte bemondani, akkor egyszerűen csaló. Bármelyik eset áll fenn, bizonyítja a hat-játékvezetős rendszer ismételt kudarcát. Ezt a két súlyos hibát, amely alapjában befolyásolta a mérkőzés eredményét és a pontok elosztását, azzal szépíteni, hogy közben a mezőnyben adott két jó előnyszabályt, eléggé megmosolyogtató. A gyirmóti mérkőzésen kiemelt két esetnél nem tudok állást foglalni, mert azt a felvétel minősége nem teszi lehetővé. Az MTK mérkőzésen nem a jogos büntetőrúgás volt a legérdekesebb esemény játékvezetői szempontból. Tudom, hogy egy első élvonalbeli mérkőzésén lévő játékvezetőt kellő empátiával kell kezelni, de nem vezet jóra, ha elfedjük a hibáit, és olyankor is dicsérjük, amikor hibázott. A 48. percben egy büntetőrúgás ítélete maradt el, amikor a védő a kép bizonyítása szerint rálép a támadó lábára.

4 A játékvezető nem áll rossz helyen, amit a következő kép mutat. Neki látnia kellett. De ha már valamiért nem tudta megítélni, akkor miért van ott a kapuvonalon a kiegészítő asszisztens, akinek egyik fő feladata a büntetőterületen belüli események felügyeletében támogatni a játékvezetőt. Itt ez a támogatás elmaradt, azaz hiába alkalmazták a hat-játékvezetős rendszert ezen a mérkőzésen is. Az 50. percben egy kimondottan durva, az ellenfél testi épségét veszélyeztető megrúgás után megelégedett a figyelmeztetéssel a kiállítás helyett. Itt a labda megjátszására semmi esélye nem volt. Szándékosan ellenfelébe rúgott. A labda olyan távol van a szabálytalanság megtörténtekor, hogy már csak egy része látszik a képen. Hasonló esetben egy fordulóval korábban a játékvezető a szabályoknak megfelelően azonnal kiállította a játékost. De ebben a fordulóban is találkoztunk ilyennel a kieséstől épphogy megmenekült felcsúti csapat ellenfeléből állított ki a játékvezető. Így joggal mondhatják a csapatok, játékosok, edzők, vezetők és nézők, hogy sokkal következetesebb játékvezetést várnak el. Az nem lehet, hogy mindkét ítélet helyes volt. Ezeknél az elmaradt kiállításoknál meg kellene mondani, hogy bizony hibázott a játékvezető. Pedig a játékvezető ismét nem mondhatta, hogy nem látta a helyzetet, mert a következő kép is bizonyítja, hogy nagyon jó helyen volt ahhoz, hogy észlelje ezt a súlyos szabálytalanságot.

5 Egy szabályokhoz kevésbé értő nézőnek talán nem túl lényeges, de a 64. percben a játékvezető megismételtetett egy bedobást. Ha szabálytalan volt, akkor miért nem az ellenfél hozhatta játékba a labdát? Ha szabályos volt, akkor miért avatkozott közbe? Nem merte elvenni, mert az esemény a vendégek technikai zónája előtt volt, és ott nem akarta büntetni a vendégcsapatot? Vagy egyszerűen nem ismeri az idevonatkozó szabályt? Összefoglalva teljesítményét: nem volt egy sikertörténet ez sem! A pécsi mérkőzésen a kiállításhoz fűzött magyarázattal nagyon nem értek egyet. A játékvezetőnek nem volt lehetősége prevenciót alkalmazni, mert a szabadrúgás helyétől nagy távolságban volt. Ez itt teljes mértékben indokolt, mert oda kell helyezkednie, ahová várja, hogy a labda előrekerüljön. Így nem volt más lehetősége, mint a játék újraindításának késleltetése miatt figyelmeztetni a játékost. Az is téves szöveg, hogy a szabadrúgást elvégző játékos is bőszen szerepet vállalt avval, hogy direkt rárúgta a labdát. Mi mást kellett volna a támadónak tennie? Semmilyen szabálytalanságot nem vétett azzal, hogy igyekezett gyorsan elvégezni a szabadrúgást. Kihangsúlyozom, hogy más eset, amikor a szabálytalankodó játékos csak lassan hagyja el a helyszínt, és a szabadrúgás gyors elvégzésével belerúgják a labdát, amikor lehetősége sem volt onnan elmenni. Itt egyértelműen megállt a vétkes játékos a labda előtt. A kecskeméti kiállítást maga után vonó szabálytalanságra nagyon rossz kifejezés a felelőtlen, mert a szabálykönyv egyértelműen leírja, hogy Ha egy játékos felelőtlenül játszik, akkor figyelmeztetni kell. Ennél a helyzetnél szó sincs felelőtlenségről. Itt a túlzott erőbevetés vagy az erőszakos cselekedet közül lehet választani attól függően, úgy ítéljük-e meg, hogy ez a labdáért vívott harcban történik. Ha nem a labdáért harcolt, akkor erőszakos cselekedet, ha egy késői becsúszásnak vesszük, akkor súlyos szabálytalanság, mert túlzott mértékű erőbevetés volt. Nem lehettek túl jó ítéletek ebben a fordulóban, ha a legjobb ítélet az volt, hogy a játékvezető nem büntette annak a játékosnak a kezezését, akinek futás közben hátulról a karjára esett a labda.