Országos mezőgazdasági, vízgazdálkodási és belvízvédelmi Konferencia Szarvas, 2015. április 9. Mezőgazdasági vízgazdálkodás oktatása építőmérnöki keretekben műegyetemi tapasztalatok Józsa János BME, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz.
Kis intézményfejlődés-történet: A Műegyetem építőmérnöki képzése az 1782-ben alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum-ig nyúlik vissza (Vásárhelyi Pál is ott végzett) A nevéből következően tekintélyes mértékben vízmérnöki tudományok művelésére létrehozott intézmény volt az egyetemi szintű mérnökképzés első hazai képviselője, egyben az Építőmérnöki Kar elődje Az idők során kultúrmérnökinek, majd általános mérnökinek nevezett képzés kara 1967-ben, a BME és az ÉKME egyesítésekor kapta a jelenleg is meglévő Építőmérnöki Kar nevet Az oktatás ettől kezdve négy szakon (közlekedés-, szerkezet- és vízépítő, valamit földmérő) szerveződött
1979-es vizes szakestély a bőség asztalánál
Az asztalfő (részlet)
Tanári kórus három vizes tanszékből verbuválódva
Hallgatói kórus
Tantervreformok, majd a kreditképzés 90-es évek elején való bevezetését követően 1998-ban jött létre egy struktúrájában a kor igényeihez igazított, a Mérnöki Kamarával egyeztetett, minél sokoldalúbb tervező jogosultságok megszerzését lehetővé tevő, hosszú távúra szánt ÉPÍTŐ2000 tanterv Az addigi két, Építőmérnöki valamint Földmérő és térinformatikai mérnöki szakok közül előbbi két, Szerkezetépítő mérnöki, valamint Infrastruktúra és környezetmérnöki ágazatra osztódott, ezzel létrejött a kar három képzési iránya A kapcsolódó mintatantervek első három féléve azonossá vált, majd előre haladva egyre jobban szétvált
A hallgatók a harmadik félév végén döntöttek, hogy melyik legyen végleges képzési irányuk Az Infrastruktúra és környezetmérnöki ágazaton belül (amelyet átlagosan a hallgatók mintegy egyharmada választott) Közlekedési létesítmények, Vízmérnöki, Városi és Környezeti szakirányok választására volt mód Gyakorlatilag utóbbi háromban folytatódott települési és környezeti ismeretekkel kombinálva a korábbi Vízépítő mérnöki képzés
A jelenlegi kétciklusú építőmérnöki képzési rendszer létrehozása: A Bologna-i folyamat részeként itthon az építőmérnöki területen a BME Építőmérnöki Kara vitte a vezető szerepet A szakalapítás és indítás akkreditációjában széleskörű előkészítő munka, támaszkodás a társintézetek észrevételeire, szakmai megbeszélésekre és a begyűjtött mintatantervekre Számottevő segítség a 126 európai partnerintézményt tömörítő European Civil Engineering Education and Training (EUCEET) A pályázati anyag 2003-ban bemutatásra a társegyetemek és főiskolák, a Mérnöki Kamara, tervező és kivitelező cégek képviselőinek, majd benyújtása a MAB-nak
A BSc-MSc kétciklusú képzés együttes hosszát központilag végül 5,5 évben maximalizálták Az építőmérnöki szakma széles tudományterülete és tervezői jogosultságai miatt a 4 + 1,5 éves, ennek alapján a 240+90 kredites bontás került elfogadásra Illeszkedés a már említett külföldi tapasztalatokhoz, EU irányelvekhez és kamarai elvárásokhoz A sikeres akkreditációs anyag publikussá tétele hasonló szakindítási akkreditálásra törekvő egyetemeknek és főiskoláknak, közöttük az Eötvös József Főiskolának Utóbbi célja kettős volt: (1) segíteni ezen intézmények akkreditálási folyamatát, (2) az akkreditációs pályázati anyagokat minél közelebb hozni a BME sikeres szakalapításban kidolgozott tantervéhez
Remélt előnyök: Már 4 éves képzés után biztosíthatja a tervezői jogosultságok viszonylag széles körű megszerzését, kapcsolódva az európai kamarai elvárásokhoz, így lehetővé teszi nemcsak a hazai, hanem az EU munkaerőpiacán való jobb elhelyezkedést A különböző képzési szakirányok között nagyobb közös törzsképzést biztosít, így már a törzsképzés időszakában is létrejöhet a hallgatói mobilitás Időben később, már szélesebb ismeretekre támaszkodva kell a dönteni az ágazat- és szakirány-választásról A tehetséggondozás, az ezen keresztüli elitképzés és a doktorandusz-kiválasztás a választható tárgyakon, a TDK-n, és a diplomaterv-választáson keresztül befolyásolható
Az egymásra való épülést magában hordozó, jelenlegi tulajdonképpeni négyosztatúság: Felsőfokú szakképzés (FSz): üzemeltetés fenntartás Alapképzés (BSc): kivitelezés tervezés (a) Mesterképzés (MSc): tervezés (b) fejlesztés szakértés Doktori képzés (PhD): kutatás oktatói utánpótlás
Mindez fényében a műegyetemi jelen: BME Építőmérnöki Kar, a 8 műegyetemi kar egyike Építőmérnöki Kar (ÉMK) Gépészmérnöki Kar (GPK) Építészmérnöki Kar (ÉPK) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Természettudományi Kar (TTK) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)
Szakirányos mérnök-, tudós- és oktatóképzés Tíz, nemzetközileg is jegyzett tanszék, 10/5/1 szabállyal: Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Geotechnikai Tanszék Hidak és Szerkezetek Tanszék Magasépítési Tanszék Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék Út és Vasútépítési Tanszék Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Természettudományos, gazdasági és humán ismeretek beoktatása a TTK és GTK Karoktól
A vizes oktatás bázisa a Vízépítési és Vízgazdálkodási valamint a Vízi Közmű- és Környezetmérnöki Tanszék (továbbá a GT) 21 főállású oktató, 8 fő laborszemélyzet, 8 doktorandusz Plusz MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport 6 fővel BSc, MSc, PhD TDK, OTDK, sikerek a vízépítési szekcióban Szakkollégium: Vízépítő Kör Erasmus csereprogramok, Erasmus Mundus EuroAquae MSc Program: Hydroinformatics and Water Management OTKA, TÁMOP, FP5-7, K+F, mérnöktanácsadás MTA, MHT, MMK szakmai tudományos közéleti tevékenység
BSc képzés (8 félév, 240 kredit) Építőmérnöki szak Infrastruktúra-ágazat (3. félév után) Vízmérnöki szakirány (VVT-n diplomázók) Tantárgycsoportok: Alaptudományok Mérnöki tudományok Építőmérnöki törzsanyag Építőmérnöki specializáció Gazdaságtan, menedzsment Humán, nyelv, testnevelés Mérőgyakorlatok Szakirányos tárgyak Diplomatervezés
Vizes (aspektusú) tárgyak Építőmérnöki törzsanyag Talajmechanika, Földművek, Alapozás, Méretezés alapjai, Utak, Környezetmérnöki alapok, Közművek, Hidraulika I, Hidrológia I, Vízépítés-vízgazdálkodás Építőmérnöki specializáció Infrastruktúra geoinformatika, Infrastruktúra műtárgyak, Regionális közmű rendszerek, Vízkémia-hidrobiol., Vízminőségszabályozás, Hidraulika II, Hidrológia II, Vízkészletgazdálkodás Gazdaságtan, menedzsment Település- régiófejlesztés Mérőgyakorlatok Vízmérnöki mérőgyakorlat
Vízmérnöki szakirányos tárgyak Vízkárelhárítás, Vízhasznosítás, Vízgyűjtőgazdálkodás, Hidroinformatika, Vízgazdálkodási projektek Települési szakirányos tárgyak Települési közlekedés, Közműhálózatok tervezése, Vízés szennyvíztisztítás, Településtervezési gyakorlat, Településüzemeltetés Környezeti szakirányos tárgyak Környezettechnika, Környezeti kárelhárítás, Környezeti hatásvizsgálatok, Hulladékgazdálkodás, Épített környezet védelme Diplomatervezés
Egy most zajló tipikus vízgazdálkodási diplomatervezés: Túrkeve "Hegyes" Dűlő vízgazdálkodás-fejlesztési tanulmányterve 1500 ha-os terület, intenzív mezőgazdasági művelés Hagyományos módon a csapadék hiánya és a többlete is károkat okoz Az időjárás ciklikussága mellett szükség van a globális klímaváltozás miatti alkalmazkodásra, illetve a hatások mérséklésére A megalapozáshoz vízgazdálkodási terv készítendő A megoldás legyen tekintettel a kapcsolódó feladatokra: mezőgazdaság, környezetvédelem, természetbe illesztés, a legjobb üzemeltetés módszere, költséghatékonyság
Beadandó munkarészek Jelenlegi állapot vízgazdálkodási feltárása és értékelése A terület tematikus bemutatása vízrajzi, természeti, környezeti, mezőgazdasági és települési szempontból Vízgazdálkodási fejlesztési feladatok meghatározása a tájfejlődési tendenciákhoz igazodóan és a kártételek megelőzése céljából Vízrendezési megoldások tanulmányterv-szintű kidolgozása Vízpótlási megoldások tanulmányterv-szintű kidolgozása Az elvégzett vizsgálatok alapján megvalósításra vonatkozó átfogó javaslat kidolgozása
Az MSc képzésről (3 félév, 90 kredit) Infrastruktúra-építőmérnöki szak Víz- és vízi környezetmérnöki szakirány A differenciált szakmai törzsanyag fontosabb elemei: Vízrendszerek modellezése Integrált vízgazdálkodási tervezés Környezeti monitoring Vízrajz és hidroinformatika Vízhasznosítási létesítmények tervezése Vízkárelhárítási létesítmények tervezése Felszín alatti vizek Vízgazdaságtan Települési csapadékvíz-gazdálkodás Vízminőség-szabályozás tervezési gyakorlat
MSc szintre épülő szakirányú továbbképzés Hidroinformatika és vízgazdálkodás, 3 félév, ősztől PhD képzés Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola Szerkezet-építőmérnöki Infrastruktúra-építőmérnöki (benne a vízzel) Geoinformatika-építőmérnöki programokkal Innen kerülhet ki a tudományos kutatói és felsőfokú oktatói utánpótlás!