Élő Bolygó Jelentés 2014

A JELENTÉS KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK: REPORT JELENTÉS IT HU N 2014 Élő Bolygó Jelentés 2014 Összefoglaló WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 1

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG GYORS ÜTEMBEN CSÖKKEN, MIKÖZBEN A TERMÉSZETTEL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEINK FENNTARTHATATLANOK, ÉS EGYRE NÖVEKEDNEK. VILÁGSZERTE A FAJOK POPULÁCIÓINAK MÉRETE ÁTLGOSAN 52 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT 1970 ÓTA. 1,5 FÖLDRE LENNE SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY AZ FEDEZZE AZ EMBERISÉG FOGYASZTÁSÁT. EZ AZT JELENTI, HOGY FELÉLJÜK TERMÉSZETI TŐKÉNKET, MEGNEHEZÍTVE A JÖVŐ GENERÁCIÓK SZÜKSÉGLETEINEK ELLÁTÁSÁT. A BŐVÜLŐ NÉPESSÉG ÉS AZ EGY FŐRE JUTÓ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NÖVEKEDÉSE EGYÜTT MEGSOKSZOROZZA AZ EMBERISÉG TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRA NEHEZEDŐ TERHELÉSÉT. A FEJLETTEBB ORSZÁGOK ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÁLTALÁBAN NAGYOBB. A KIHÍVÁS AZ, HOGY AZ EMBERISÉG ÚGY LEGYEN KÉPES FEJLŐDNI, HOGY KÖZBEN FENNTARTHATÓAN ALACSONY SZINTEN TARTSA AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT. LEHETSÉGES, HOGY MÁR ÁTLÉPTÜK A GLOBÁLIS KORLÁTOKAT, EZ PEDIG VÁRATLAN, ÉS AKÁR VISSZAFORDÍTHATATLAN KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOKHOZ VEZETHET. AZ EMBERI JÓLÉT A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKTÓL FÜGG, MINT A VÍZ, A TERMŐFÖLD, AZ ERDŐK; VALAMINT AZ ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOKTÓL, PÉLDÁUL A MEGPORZÁSTÓL, A TÁPANYAGKÖRFORGÁSTÓL, VAGY AZ ERÓZIÓ ELLENI VÉDELEMTŐL. A LEGSZEGÉNYEBB TÁRSADALMI RÉTEGEK továbbra is a legsebezhetőbbek, DE AZ ÉLELMEZÉS, A VÍZ, ÉS AZ ENERGIABIZTONSÁG KÉRDÉSEi EGYMÁSSAL ÖSSZEFÜGGésben VALAMENNYIÜNKET ÉRINTENEK. A WWF MEGOLDÁSOKAT KÍNÁL: HOGYAN VÉDJÜK MEG TERMÉSZETI TŐKÉNKET, TERMELJÜNK HATÉKONYABBAN, FOGYASSZUNK BÖLCSEBBEN, IRÁNYÍTSUK ÁT A PÉNZÜGYI MOZGÁSOKAT A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN, VALAMINT HOGYAN BIZTOSÍTSUK AZ ERŐFORRÁSOK EGYENLŐBB ELOSZTÁSÁT. MEGVÁLTOZTATNI HALADÁSUNK IRÁNYÁT ÉS ALTERNATÍV UTAKAT TALÁLNI NEM LESZ KÖNNYŰ. DE KÉPESEK VAGYUNK RÁ. WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 2 Összefoglaló 3

ELŐSZÓ Egy csónakban evezünk Az Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása nem éppen bátortalanoknak való olvasmány. Az egyik lényegi megállapítás, amelyre rávilágít: az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak több mint 10.000 reprezentatív populációját (csoportját) felmérő élő bolygó index (Living Planet Index LPI) értéke 52 százalékkal csökkent 1970 óta. Vagyis kevesebb, mint két emberöltő alatt a gerinces fajok populációinak mérete a felére csökkent. Ezek az élőlények alkotják az ökoszisztémák szövetét, amelyek fenntartják az életet a Földön, és egyúttal barométerei annak, amit saját bolygónkkal, egyetlen otthonunkkal teszünk. Nem vesszük tudomásul, ami történik, pedig mi is veszélyben vagyunk. Úgy használjuk a természet ajándékait, mintha nem csupán egyetlen Föld állna rendelkezésünkre. Többet veszünk ki az életközösségekből és természeti folyamatokból, mint amennyi újratermelődik, ezáltal kockára tesszük jövőnket. Lám, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés kéz a kézben jár. Nem csupán arról van szó, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget és a természetes élőhelyeket, de legalább ennyire arról is, hogy megvédjük az emberiség jövőjét jólétünket, gazdaságunkat, biztos hozzáférést az élelemhez, és társadalmi stabilitást ténylegesen ezek jelentik túlélésünket. Egy olyan világban, ahol ennyire sok ember él szegénységben, úgy tűnhet, hogy a természet védelme luxus. De épp ellenkezőleg. A világ legszegényebbjei közül sokaknak a természet megóvása jelentheti a mentőövet. Mindazonáltal nagyon fontos megérteni, hogy ebben a helyzetben mindannyian egy csónakban evezünk. Mindenkinek szüksége van élelemre, ivóvízre, és tiszta levegőre éljen bárhol is a világon. A helyzet olyannyira aggasztónak látszik, hogy nehéznek tűnhet pozitív érzésekkel tekinteni a jövőbe. Valóban nehéz, de nem lehetetlen ez csak rajtunk áll. Mi okoztuk a problémát, találhatunk rá megoldást is. Most ezen kell dolgoznunk, biztosítani a következő generációnak, hogy megragadhassa végre a lehetőséget, ami eddig kicsúszott a markunkból; lezárva történelmünknek ezt a pusztításról szóló fejezetét, és felépítve egy olyan jövőt, ahol az emberek a természettel harmóniában élhetnek, és boldogulhatnak. Közös otthonunk összekapcsol minket egymással és így együtt lehetőségünk van megtalálni és alkalmazni azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják egyetlen bolygónk, a Föld jövőjét. Marco Lambertini Igazgató WWF International MEG KELL RAGADNUNK A LEHETŐSÉGET, HOGY LEZÁRJUK TÖRTÉNELMÜNKNEK EZT A PUSZTÍTÁSRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉT, ÉS FELÉPÍTSÜNK EGY OLYAN JÖVŐT, AHOL AZ EMBEREK A TERMÉSZETTEL HARMÓNIÁBAN ÉLNEK ÉS BOLDOGULNAK WWF-Canon / Matthew Lee 1. ábra: Az ökoszisztémák tartják fent a társadalmat, ami fenntartja a gazdaságot Élő Bolygó Jelentés 2014 E kiadvány a tizedik WWF Élő Bolygó Jelentés a Föld, az élővilág, és ökoszisztémák állapotának illetve az emberiség hatásának és jövőjének kétévente megjelenő értékelése összefoglalója. A teljes jelentés angol nyelven letölthető a wwf.panda.org/lpr weboldalról. FAJOK ÉS TEREK EMBEREK ÉS HELYEK A társadalmunk és gazdaságunk a bolygótól függ A fenntartható fejlődés több mint negyedszázada van a figyelem középpontjában. Komoly viták szólnak a fejlődés környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásairól. Mégis, úgy tűnik, hogy a gazdasági összetevőnek szentelt hangsúly a környezeti rovására ment. A társadalmi és gazdasági eredményeinket tesszük kockára, mert nem vagyunk képesek felbecsülni alapvető függőségünket az ökológiai rendszerektől. A gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság ugyanis csak egy egészséges bolygón képzelhető el. Az ökoszisztémák tartják fent a társadalmat, ami fenntartja a gazdaságot. Ez az ellenkező irányban nem működik. Ennek ellenére az emberiség ami maga is a természet teremtménye, ma pedig a fő erő, ami a természetet formálja nem csak az egészségét, a jólétét és boldogulását teszi kockára, hanem a szó legszorosabb értelmében a jövőjét. Az Élő Bolygó Jelentés 2014 bemutatja mindazon terhek hatását, amit a Föld vállára teszünk, és felfedi a társadalmi vonatkozásokat. Meg kell értenünk döntéseink és lépéseink jelentőségét, mert csak így lehetséges, hogy ez az élő bolygó mindenkit képes legyen eltartani most, és jövőben. ÖKOSZISZTÉMA TÁRSADALOM GAZDASÁG WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 4 Összefoglaló 5

AZ ÉLŐ BOLYGÓ~ Körülbelül mindössze 880 hegyi gorilla maradt a vadonban közülük nagyjából 200 él a Virunga Nemzeti Parkban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Bár továbbra is súlyosan veszélyeztetett, a hegyi gorilla az egyetlen főemlős-faj, aminek nő az egyedszáma, köszönhetően a természetvédelmi erőfeszítéseknek. A hegyi gorilla csak egyike a 218 emlős-, 607 madár-, 109 hüllő- és 78 kétéltű-fajnak, valamint a 2000 féle növénynek, amik a Virunga területén élnek. Mégis, a park területének 85 százalékára kőolaj-kitermelési koncessziókat osztottak ki, veszélybe sodorva az egész terület jövőjét. Az olajfúrás az élőhelyek leromlásához vezet, melynek következtében a terület elveszítheti védett és világörökségi státuszát is, ami által jóval sebezhetőbbé válna az itteni vadvilág. Világviszonylatban az élőhelyek eltűnése és leromlása, a vadászat, valamint az éghajlatváltozás a fő veszélyek az élővilág sokféleségére. Többek között e három tényező miatt csökkent az élő bolygó index 52 százalékkal 1970 óta vagyis tűnt el az emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfajok egyedeinek fele kevesebb, mint fél évszázad alatt. naturepl.com / Andy Rouse / WWF-Canon

AZ ÉLŐ BOLYGÓ INDEX A gerinces fajok populációi felére zsugorodtak az elmúlt 40 évben A földi élővilág rosszabb állapotban van, mint valaha. Az élő bolygó index (LPI), ami több ezer gerinces faj populációját vizsgálja, 52 százaléknyi csökkenést mutat 1970 és 2010 között (2. ábra). Más szóval az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak száma a bolygón átlagosan fele annak, amennyi 40 évvel ezelőtt volt. Ez a változás jóval nagyobb, mint amennyit korábban jeleztek. A változás oka az újszerű módszertan, ami átfogóbb módon próbálja vizsgálni a globális élővilágot. Az élővilág sokfélesége a mérsékelt és a trópusi övezetekben egyaránt csökken, de a csökkenés mértéke a trópusokon sokkal nagyobb. A vizsgált 1606 faj 6569 populációja a mérsékelt övi indexben 36 százalékkal csökkent 1970 és 2010 között. Ehhez képest ugyanennyi idő alatt a trópusi index 1638 fajának 3811 populációja 56 százaléknyi csökkenést mutatott. A legdrámaibb helyzet Latin-Amerikában figyelhető meg, ahol 83 százalékos visszaesés. Az élőhelyek eltűnése, leromlása és kifosztása a vadászat és a halászat által a hanyatlás legfőbb okai. Az éghajlatváltozás a másik alapvető veszély, ami a jövőben valószínűleg csak fokozódni fog. Index (1970 = 1) 2 1 2. ábra: Élő Bolygó Index (LPI) A globális LPI 52 százalékos csökkenést mutat 1970 és 2010 között. Ez arra enged következtetni, hogy a gerinces fajok populációi átlagosan megfeleződtek az elmúlt 40 évben. A megállapítás 3038 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj 10380 populációjának adatain alapszik. A fehér vonal az index értékét jelzi, a színezett terület a 95 százalékos konfidenciaintervallumot fedi le. (WWF, ZSL, 2014). Jelmagyarázat Globális élő bolygó index Konfidenciaintervallum -39% A SZÁRAZFÖLDI FAJOK VISSZAESÉSE 39 SZÁZALÉK 1970 ÉS 2010 KÖZÖTT -76% AZ ÉDESVÍZI FAJOK LPI-JE 76 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT -39% A TENGERI FAJOK VISSZAESÉSE 39 SZÁZALÉK 1970 ÉS 2010 KÖZÖTT Szárazföldi LPI 1970 és 2010 között a szárazföldi fajok populációi 39%-kal csökkentek és a trend azt mutatja, hogy nem várható lassulás. Az élőhelyek emberi igények miatti csökkentése főleg mezőgazdasági, városfejlesztési és energiatermelési célok érdekében tetézve a vadászattal, folyamatosan komoly fenyegetést jelent. Édesvízi LPI Az édesvízi fajok élő bolygó indexe átlagosan 76%-os csökkenést mutat. A fő fenyegetést az édesvízi fajok számára az élőhelyek megszűnése vagy feldarabolódása, a szennyezés és az invazív fajok jelentik. A vízszint, valamint a vízrendszerek közötti kapcsolat megváltoztatása például az öntözés vagy a gátak létrehozásával ugyancsak jelentős hatással vannak az édesvízi élőhelyekre. Tengeri LPI A tengeri fajok populációinak mérete 39%-kal csökkent 1970 és 2010 között. 1970-től az 1980-as évek közepéig terjedő időszakban volt tapasztalható a legmeredekebb csökkenés, számuk ezt követően némileg állandósult, majd újabb csökkenés következett. A legrosszabb helyzet a trópusi vizekben és a déli óceánokban élő fajoknál tapasztalható, többek között a tengeri teknősöknél, számos cápafajnál és az olyan nagy területeken vándorló tengeri madaraknál, mint a vándoralbatrosz. 0 1970 1980 1990 2000 2010 Év WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 8 Összefoglaló 9

AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM Többet használunk, mint amennyit a Földünk biztosítani tud Több mint 40 éve már, hogy az emberi fogyasztás meghaladja azt, amit a bolygónk képes újratermelni. A Föld másfélszeresének a regenerálódási képességére lenne szükség ahhoz, hogy biztosítani tudja az Emberiség által elfogyasztott erőforrásokat. A túlfogyasztás azért lehetséges, mert gyorsabban vágjuk ki a fákat, mint ahogy azok kifejletté válnának, többet halászunk, mint amit az óceán képes újratermelni és több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amit az erdők és az óceánok képesek megkötni. Mindezek következménye az, hogy a természeti erőforrások csökkennek, a hulladék gyorsabban halmozódik fel, mint ahogy lebomlana, a széndioxid koncentrációja a légkörben pedig növekszik. Az ökológiai lábnyom mindazoknak a természeti erőforrásoknak, illetve az ezekhez szükséges területek az összessége, amire az emberiségnek szüksége van. Magában foglalja mindazokat a biológiailag termékeny területeket (biokapacitást), amit hasznosítunk, például szántókat, legelőket, beépített területeket, tengeri halászterületeket és erdőket. Ugyancsak magába foglalja azokat az erdőterületeket is, amelyek az óceánok által már megkötni nem tudott szén-dioxid kibocsátást képesek elnyelni. Mind a biológiai kapacitást, mind az ökológiai lábnyomot közös mértékegységgel, a globális hektárral (gha) mérjük. Több mint egy évszázada az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős részét a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó széndioxid teszi ki, sőt jelentősége egyre nő. Míg 1961-ben a szén-dioxid a teljes lábnyom 36 százalékát ki, addig 2010-re ez az érték 53 százalékra 2 nőtt. Ökológiai lábnyom (szükséges Földek száma) 1 0 1961 1970 1980 1990 2000 2010 Év 1 GLOBÁLIS HEKTÁR (GHA) EGY BIOLÓGIAILAG TERMÉKENY HEKTÁRT JELENT A FÖLD ÁTLAGOS TERMÉKENYSÉGÉVEL 3. ábra: Az ökológiai lábnyom összetevői: A szén-dioxid a teljes ökológiai lábnyom több mint felét teszi ki. (Global Footprint Network, 2014). Jelmagyarázat Szén-dioxid Halászati területek Szántóföldek Beépített területek Erdészet Legeltetés 4. ábra: Növekvő globális lábnyom: Az ökológiai lábnyom ami annak a területnek a mértéke, ami az emberiség eltartásához szükséges gyorsabban növekedett, mint a globális biokapacitás, azaz a rendelkezésre álló erőforrások összessége. A Föld termelőképességének növekedése nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a világ növekvő népességének szükségleteit. (Global Footprint Network, 2014). Jelmagyarázat Biokapacitás Ökológiai lábnyom Népesség A technikai fejlődés, a mezőgazdaságban felhasznált anyagok és az öntözés megnöveli az adott terület átlagos hozamát, különösen a szántóföldeken, így a Föld teljes biokapacitása 9,9-ről 12 milliárd globális hektárra (gha) nőtt 1961 és 2010 között. Azonban ugyanezen idő alatt az emberiség lélekszáma 3,1 milliárdról közel 7 milliárdra növekedett, lecsökkentve így az elérhető biokapacitás egy főre eső értékét 3,2-ről 1,7 globális hektárra. Mindeközben az ökológiai lábnyom 2,5-ről 2,7 globális hektárra nőtt fejenként. Vagyis miközben a biológiai kapacitás globálisan növekedett ugyan, végül mégis kevesebb jut nekünk, mint korábban. A Föld népességét 2050-re 9,6 milliárdra, 2100-ra 11 milliárdra becsülik, az elérhető biokapacitás mennyisége így mindannyiunk számára összezsugorodik ráadásul egyre nehezebb a fenntartani a biokapacitás növekedését, legfőképpen a talajerózió, a vízhiány és az egyre növekvő energiaköltségek tükrében. 2010-BEN A GLOBÁLIS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM 18,1 MILLIÁRD GLOBÁLIS HEKTÁR VOLT, EZ 2,6 GHA FEJENKÉNT. EZZEL SZEMBEN A FÖLD TELJES BIOLÓGIAI KAPACITÁSA 12 MILLIÁRD GLOBÁLIS HEKTÁR VOLT, AZAZ FEJENKÉNT 1,7 GHA Index (változás 1961-től, 1961 = 100%) (szükséges Földek száma) 300% 250% 200% 150% 100% 50% Ökológiai lábnyom: 1961: 7,6 milliárd gha 2010: 18,1 milliárd gha Biokapacitás: 1961: 9,9 milliárd gha 2010: 12 milliárd gha Népesség: 1961: 3,09 milliárd 2010: 6,9 milliárd gha 0% 1961 1970 1980 1990 2000 2010 Év WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 10 Összefoglaló 11

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ORSZÁGONKÉNT Egy főre jutó ökológiai lábnyom (globális hektár) 12 12 10 10 8 Egy főre jutó ökológiai lábnyom (globális hektár) 6 4 8 6 4 5. ábra: Egy lakosra jutó ökológiai lábnyom országonként, 2010: Az összehasonlítás minden olyan országot tartalmaz, melynek legalább egymillió lakosa van, és amelyhez rendelkezésre állnak adatok. (Global Footprint Network, 2014). Jelmagyarázat Beépített területek Halászati területek Erdészet Legeltetés Szántóföldek Szén-dioxid A világ átlagos biokapacitása Az egyes országok ökológiai lábnyomának mérete és megoszlása függ a termékektől és szolgáltatásoktól, amit a helyi lakosok elfogyasztanak és igénybe vesznek, illetve az erőforrásoktól mint a fosszilis tüzelőanyagok amiket ezek előállításához felhasználnak. Nem meglepő módon a 25 legnagyobb egy főre jutó lábnyommal rendelkező ország nagy része fejlett, gazdag ország. Majdnem mindegyik esetében a szén-dioxid-kibocsátás a lábnyom legfőbb összetevője. A globális túlfogyasztáshoz való hozzájárulás mértéke nagy különbségeket mutat. Ha például mind úgy élnénk, mint egy átlagos katari polgár, akkor 4,8 bolygóra lenne szükségünk. Ha mind az Egyesült Államok átlagos lakói lennénk, akkor 3,9 Föld lenne elég számunkra. Ha mindenki magyar vagy Dél-koreai lenne, akkor 2-2,5 bolygó kellene. Ellenben, ha a Föld minden lakosa annyit fogyasztana, mint egy átlagos ember Peruban, akkor a nem használnánk túl bolygónk erőforrásait. A SZÉN-DIOXID-LÁBNYOM A TELJES ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM TÖBB MINT FELÉT KÉPEZI A VIZSGÁLT ORSZÁGOK NEGYEDÉBEN 2 2 A világ egy főre jutó átlagos biokapacitása 1,7 globális hektár volt 2010-ben. 0 0 Kuvait Katar Egyesült Arab Emírségek Kuvait Dánia Katar Egyesült Arab Emírségek Belgium Trinidad és Tobago Dánia Belgium Ország Ország Szingapúr Amerikai Egyesült Államok Trinidad és Tobago Szingapúr Bahrein Amerikai Egyesült Svédország Államok Kanada Bahrein Svédország Hollandia Ausztrália Kanada Írország Hollandia Finnország Ausztrália Uruguay Ausztria Svájc Írország Finnország Uruguay Ausztria Csehország Észtország Svájc Csehország Omán Észtország Mongólia Franciaország Omán Szlovénia Mongólia Franciaország Németország Olaszország Szlovénia Németország Portugália Egyesült Királyság Olaszország Kazahsztán Portugália Egyesült Görögország Királyság Koreai Köztársaság Kazahsztán Görögország Mauritius Koreai Szaúd-Arábia Köztársaság Mauritius Izrael Szaúd-Arábia Ciprus Litvánia Izrael Lengyelország Lengyelország Ciprus Fehéroroszország Litvánia Oroszország Spanyolország Paraguay Japán Fehéroroszország Oroszország Türkmenisztán Lettország Spanyolország Paraguay Szlovákia Libanon Líbia Japán Türkmenisztán Lettország Szlovákia Libanon Horvátország Mexikó Venezuela Új-Zéland Líbia Horvátország Bulgária Brazília Mexikó Venezuela Új-Zéland Macedónia Bulgária Malajzia Chile Irán Brazília Macedónia Malajzia Chile Magyarország Argentína Irán Magyarország Botswana Pápua Új-Guinea Argentína Világátlag Botswana Ukrajna Törökország Dél-Afrika Pápua Új-Guinea Világátlag Ukrajna Gabon Törökország Dél-Afrika Bosznia-Hercegovina Szerbia Gabon Bosznia-Hercegovina Bolívia Costa Szerbia Rica Románia Mauritánia Niger Bolívia Costa Rica Thaiföld Panama Románia Mauritánia Kína Jamaica Niger Thaiföld El Salvador Jordánia Mianmar Panama Kína Jamaica El Salvador Jordánia Ecuador Mianmar Tunézia Kolumbia Ecuador Tunézia Mali Kolumbia Egyiptom Albánia Mali Egyiptom Csád Guatemala Albánia Ghána Csád Guatemala Üzbegisztán Algéria Ghána Üzbegisztán Szváziföld Bissau-Guinea Algéria Gambia Kuba Guinea Szváziföld Bissau-Guinea Honduras Gambia Kuba Guinea Szíria Honduras Vietnam Moldova Szíria Azerbajdzsán Vietnam Örményország Irak Peru Burkina Faso Moldova Azerbajdzsán Örményország Irak Marokkó Peru Burkina Faso Nicaragua Marokkó Szudán Dominikai Köztársaság Nicaragua Dominikai Köztársaság Benin Szudán Benin Kirgizisztán Indonézia Kirgizisztán Zimbabwe Indonézia Szenegál Uganda Nigéria Laosz Zimbabwe Szenegál Uganda Nigéria Észak-Korea Sri Lanka Laosz Észak-Korea Kamerun Közép-afrikai Köztársaság Sri Lanka Kamerun Tanzánia Közép-afrikai Köztársaság Grúzia Tanzánia Libéria Szomália Grúzia Kambodzsa Libéria Szomália Etiópia Madagaszkár Kambodzsa Sierra Leone Etiópia Fülöp-szigetek Madagaszkár Lesotho Angola Togo Sierra Leone Fülöp-szigetek Lesotho Angola Elefántcsontpart Kenya India Kongó Togo Elefántcsontpart Burundi Kenya India Kongó Burundi Jemen Zambia Ruanda Jemen Zambia Mozambik Tádzsikisztán Ruanda Mozambik Nepál Malawi Tádzsikisztán Nepál Kongói Demokratikus Köztársaság Banglades Malawi Kongói Demokratikus Köztársaság Pakisztán Afganisztán Haiti Eritrea Banglades Pakisztán Afganisztán Haiti Palesztin területek Kelet-Timor Eritrea Palesztin területek Kelet-Timor WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 12 Összefoglaló 13

HELYI SZÜKSÉGLETEK, GLOBÁLIS PROBLÉMÁK~ A heti piacon Vitshumbi-ban az emberek friss zöldséget és az Edward-tóból frissen fogott halat vesznek. A tó környezetében a Nagy-britanniai Soco International PLC vállalat kőolajat keresett. A WWF által vezetett nemzetközi kampány hatására a vállalat idén úgy döntött, hogy befejezi tevékenységét a Virunga Nemzeti Parkban. Kevés ország gazdagabb biokapacitásban és természeti erőforrásokban, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság. Mégis, lakóinak ökológiai lábnyoma a legalacsonyabbak között van a világon, és az ország a leghátsók között szerepel az ENSZ emberi fejlettségi index rangsorában. A kőolaj-kitermelés a Virungában azért, hogy a gazdag országok fenntarthatatlan életstílusát táplálja talán jelentett volna némi rövid távú bevételt, keveseknek. De valószínűtlen, hogy valódi fejlődést hozott volna. A Niger-deltában a szegénységi és egyenlőtlenségi mutatók romlottak, mióta olajt találtak. Hosszabb távon a kongói emberek egyetlen esélye szükségleteik kielégítésére és kilátásaik javítására az, ha bölcsen és fenntartható módon gazdálkodnak országuk természeti tőkéjével. Brent Stirton / Reportage for Getty Images / WWF-Canon

EGYENLŐTLEN IGÉNYEK EGYENLŐTLEN KÖVETKEZMÉNYEK A szegény országok ökológiai lábnyoma a legkisebb, mégis őket sújtja leginkább az ökoszisztéma szolgáltatások csökkenése A legtöbb magas jövedelmű országban az egy főre jutó ökológiai lábnyom mértéke fél évszázada meghaladja a fejenként rendelkezésre álló biokapacitás mértékét, miközben nagyban függtek és függnek a fejlődő országok természeti erőforrásaitól. Ugyanebben az időszakban a szegényebb országok eleve alacsony egy főre jutó lábnyoma alig emelkedett. Az élő bolygó indexek összehasonlítása az eltérő jövedelmű országokban számottevő különbségeket jelez. Ameddig a magas jövedelmű fejlett országok esetében növekedés tapasztalható a biodiverzitásban (10 százalék), addig a közepes jövedelmű országok esetében csökkenés mutatkozik (18 százalék), az alacsony jövedelműek esetében pedig a csökkenés egészen drámai mértékű (58 százalék). Az adatok részben félrevezetőek, mivel nem mutatják meg mindazt a csökkenést a biológiai sokféleségben, ami Európában vagy Észak- Amerikában már jóval 1970 előtt végbement. Ettől eltekintve azonban jól látható, hogy a fejlett országok az erőforrások importján keresztül szervezik ki ökológiai lábnyomukat a fejlődő világba. AZ ALACSONY JÖVEDELMŰ ORSZÁGOK KILÁTÁSAI A KÖRNYEZETÉ ÉS AZ EMBEREKÉ EGYARÁNT KATASZTROFÁLISAK Ökológiai lábnyom (gha / fő) 7 6 5 4 3 2 1 6. ábra: Egy főre jutó ökológiai lábnyom (gha) a magas, közepes és alacsony jövedelmű országokban (Világbank beosztása és adatai) 1961 és 2010 között A zöld vonal a világ átlagos egy főre jutó biokapacitását jelzi. (Global Footprint Network, 2014). Jelmagyarázat 7. ábra: Élő bolygó index a különböző jövedelmi kategóriájú országokban (Világbank beosztása), 1970-2010. (ZSL, WWF, 2014). Jelmagyarázat Magas jövedelmű Közepes jövedelmű Alacsony jövedelmű Index (1970 = 1) 2 1 0 1961 1970 1980 1990 2000 2010 Év Magas jövedelmű Közepes jövedelmű Alacsony jövedelmű Világ biokapacitása 0 1970 1980 1990 2000 2010 Év WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 16 Összefoglaló 17

ÚT A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSHEZ Egyetlen országnak sem sikerült még párosítania a magas életszínvonalat a fenntartható méretű lábnyommal azonban néhány jó úton halad A globális értelemben is fenntartható fejlődés feltétele egy országban, hogy az adott területen az egy főre jutó ökológiai lábnyom kisebb legyen, mint a Földön fejenként rendelkezésre álló biológiai kapacitás, és ezzel együtt sikerüljön elérni egy elfogadható életszínvonalat. Az előbbi értelmében az egy főre jutó lábnyomnak 1,7 globális hektárnál alacsonyabbnak kell lennie ez a maximum érték, melyet világszerte betartva elkerülhető a globális túlfogyasztás. Az életszínvonalat az ENSZ által létrehozott egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index (IHDI) segítségével mérhetjük, amely szerint a 0,71 vagy az afeletti értékek már elfogadhatóak. Jelenleg egyetlen ország sincs, ami a két kritériumot egyszerre teljesíti. Alacsony fejlettség Közepes fejlettség Magas fejlettség Nagyon magas fejlettség Minimum globális fenntartható fejlődési zóna 0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0 ENSZ egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index (IHDI) 10 8 6 4 2 0 Egy főre jutó ökológiai lábnyom (gha) 8. ábra: Az ökológiai lábnyom és az egyenlőtlenségkorrigált emberi fejlődési index viszonya A pontok az egyes országok jelölik. A színek a földrajzi helyzetet, a nagyság a lakosságszámot reprezentálja. Még egyetlen ország sincs a globális fenntarthatóság zónájában az ábra jobb alsó sarkában. Jelmagyarázat Afrika Közel-Kelet/ Közép-Ázsia Ázsia és Óceánia Dél-Amerika Közép-Amerika/ Karib-térség Észak-Amerika Európai Unió Európa többi része 9. ábra: Az ökológiai lábnyom az emberi fejlődési index tükrében Időbeni trendek (1980-2010) néhány ország esetében. A szaggatott vonalak az emberi fejlődési index küszöbértékeit jelzik az alacsony, a közepes, a magas és a nagyon magas szint között. (Global Footprint Network, 2014; UNDP, 2013). Mivel az egyenlőtlenség-korrigálást csak 2010-ben vezették be, így az ábra ezt nem tartalmazza. Jelmagyarázat Közel-Kelet/ Közép-Ázsia Ázsia és Óceánia Dél-Amerika Észak-Amerika Európai Unió Alacsony fejlettség Közepes fejlettség Magas fejlettség Nagyon magas fejlettség Minimum globális fenntartható fejlődési zóna A MAGAS TÁRSADALMI FEJLETTSÉG ELÉRÉSÉNEK ÁRA A GAZDAG ORSZÁGOKBAN AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NÖVEKEDÉSE VOLT. E KAPCSOLAT MEGSZÜNTETÉSE ÉS MEGFORDÍTÁSA ALAPVETŐ GLOBÁLIS KIHÍVÁS Kína Brazília Törökország 0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 ENSZ emberi fejlődési index (HDI) Németország Bár néhány ország jó irányba tart, a fejlődés útja országról országra változik. Egyes országok képesek voltak a lábnyomuk viszonylag kismértékű növelése mellett jelentős társadalmi fejlődésre, mások pedig a magas szintű fejlődéssel együtt voltak képesek csökkenteni ökológiai lábnyomukat. (9. ábra) USA 10 8 6 4 2 0 1.0 Egy főre jutó ökológiai lábnyom (gha) WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 18 Összefoglaló 19

BOLYGÓNK KORLÁTAI A Föld és az élet biztonsági zónája Az elmúlt 10000 évben az emberiség számára jelentős előnyöket jelentettek a holocénként vagy jelenkorként ismert földtörténeti időszak rendkívül kiszámítható és stabil környezeti feltételei, amelyek lehetővé tették a letelepedett emberi közösségek fejlődését és átalakulását a mai modern társadalmakká. Azonban a világ új korszakhoz érkezett ez az antropocén, vagyis az ember kora melyben az emberi tevékenység kapta a vezető szerepet a bolygón. Tekintettel a változás mértékére és nagyságrendjére, többé nem zárhatjuk ki olyan kritikus fordulópontok elérésének lehetőségét, melyek az életkörülmények váratlan és visszafordíthatatlan változását okozhatják a Földön. 10. ábra: Bolygónk korlátai A bolygó korlátainak meghatározása hozzásegít minket ahhoz, hogy egy biztonságos zónát találjunk az emberiségnek, amin belül a legjobb eséllyel fejlődhetünk tovább (Stockholm Resilience Centre, 2009). Jelmagyarázat A planetáris határok diagram bemutatja azokat a környezeti folyamatokat, amelyek a Földi környezet stabilitását biztosítják. A tudomány legfrissebb állása szerint valamennyi folyamat esetében meghatározható egy végső határérték. Ezeket a határokat átlépve veszélyzónába jutunk, amely hirtelen és visszafordíthatatlan negatív változásokat eredményezhet. Annak ellenére, hogy a konkrét fordulópontokat lehetetlen biztosan előre jelezni, úgy tűnik, három planetáris határt máris áthágtunk: a biodiverzitásban okozott veszteség, a klímaváltozás valamint a nitrogénciklus módosulása már látványos hatással van az emberiség jólétére, élelmiszer-, víz- és energiaellátására. A planetáris határok elméletéből az következik, hogy az általunk eddig ismert világ fennmaradása melyből mindeddig profitálunk most a mi cselekedeteinken múlik. Vegyi szennyezés Éghajlatváltozás Óceánok savasodása 2009-es helyzet Biztonságos zóna Sztratoszférikus ózonmennyiség csökkenése 11. ábra: Az Oxfamfánk az emberiség számára biztonságos zóna Biztonságos, mert benne maradva elkerülhetőek a radikális környezeti változások és működő, mivel benne elérhető a társadalmi és egyéni jólét elvárható foka (Rawsworth, 2012). BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉSE ÓZONMENNYISÉG CSÖKKENÉSE FÖLDHASZNÁLAT-VÁLTOZÁS EGÉSZSÉG NEMEK KÖZTI EGYENLŐSÉG ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉLELEM KÖRNYEZETI PLAFON SOCIAL FOUNDATION VÍZ AZ EMBERISÉG BIZTONSÁGOS ZÓNÁJA TÁRSADALMI EGYENLŐSÉG ENERGIA JÖVEDELEM Légköri aeroszolkibocsátás MUNKA- LEHETŐSÉGEK OKTATÁS RUGALMASSÁG VÉLEMÉNY- ALKOTÁS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉDESVÍZ-FELHASZNÁLÁS GLOBÁLIS ÉS FOSZFOR-CIKLUS NITROGÉN- ÓCEÁNOK SAVASODÁSA Biodiverzitás csökkenése Globális édesvízfelhasználás Földhasználatváltozás Nitrogénciklus Foszforciklus (Biokémiai ciklusok határa) LÉGKÖRI AEROSZOL- KIBOCSÁTÁS VEGYI SZENNYEZÉS A planetáris határokról szóló koncepció kérdéseket vet fel a bolygónk erőforrásaira alapozott fejlődéssel és a méltányos elosztással kapcsolatban. Közvetlenül a környezeti plafon felett ott fenyeget az elfogadhatatlan környezeti stressz, a társadalmi padló alatt pedig az elfogadhatatlan mértékű emberi nélkülözés húzódik. WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 20 Összefoglaló 21

Brent Stirton / Reportage by Getty Images / WWF-Canon FÉNYLŐ SZIKRÁK~ Az energia előállításának nem feltétlenül kell rombolóan hatnia környezetünkre. A képen dolgozó hegesztő egy olyan közösségi vízenergia-programban vesz részt Mutwangaban, ami a Virunga Nemzeti Parkból érkező vízre épül. A Kongói Vadvédelmi Hivatal által indított beruházás 25000 embernek biztosít elektromos áramot, emellett iskolákat, egy kórházat és egy árvaházat is ellát majd árammal, valamint munkahelyeket és üzleti lehetőségek teremt. Ugyanakkor a környező lakosságot arra ösztönzi, hogy vigyázzanak a park erdős és mocsaras területeire, melyek a vízellátást biztosítják. Ellentétben a rengeteg rosszul elhelyezett és felelőtlenül megtervezett vízenergia-beruházással, ez a projekt minimális befolyással lesz az ökoszisztémára. A világszerte zajló, hasonló programok bizonyítják, hogy kéz a kézben együtt tud működni a fejlődés és a természetvédelem, valamint hogy környezetünk értékeinek megőrzése valódi társadalmi és gazdasági fejlődéshez vezethet.

AMIÉRT ÉRDEMES LENNE ODAFIGYELNÜNK A környezeti változások mindannyiunkat érintenek Saját érdekükben megéri megvédeni Földünket és az élet lélegzetelállító szövevényét, melyhez mindannyian tartozunk. A csodákra való fogékonyság és a természet iránt érzett mély tisztelet sok kultúrában és vallásban nagy szerepet kap. Sokan ösztönösen hisznek a jól ismert mondásban: nem őseinktől örököltük a Földet, hanem gyermekeinktől vesszük kölcsön. Mégsem tűnik úgy, hogy jó gondviselői lennénk egyetlen bolygónknak. Azok a módszerek, ahogy ma kielégítjük szükségleteinket, veszélyezteti a jövő generációinak lehetőségeit, hogy ők is kielégítsék sajátjaikat. Ez szöges ellentétben áll a fenntartható fejlődés eszméjével. 2011: 3,6 MILLIÁRD 2050: 5,3 MILLIÁRD Ma már városokban él a világ lakosságának többsége 2013: 7,2 MILLIÁRD 2050: 9,6 MILLIÁRD 2 MILLIÁRD 70% + 30% Az erdőkhöz kapcsolódó ökoszisztémák menedéket, megélhetést, energiát és élelmet nyújtanak több mint 2 milliárd embernek A világ népessége gyors ütemben gyarapszik A vízfogyasztás 70%-a és az energiafogyasztás 30%-a az élelmiszer termelésére megy el 660 MILLIÓ A tengeri ökoszisztémák 660 millió munkahely alapját képezik a világban Az emberiség jóléte és boldogulása valójában a fennmaradásunk a jól működő ökoszisztémákon és a belőlük nyert ún. ökoszisztéma szolgáltatásokon múlik, legyen szó tiszta vízről, megfelelő éghajlatról, élelemről, tüzelőanyagokról, textilről vagy a termékeny talajról. Az elmúlt években komoly eredményeket értünk el abban, hogy maghatározzuk e szolgáltatások pénzben mérhető értékét. A számítások gazdasági értelemben is indokolttá eszik a természet védelmét és a fenntartható életmódot bár hozzá kell tenni, hogy minden ilyen szolgáltatás értékelése a végtelen durva alábecslése, hiszen nélkülük egyáltalán nem lehetne élet a Földön. 2008-ban a környezeti károk együttes becsült értéke 6,6 trillió dollár volt, a világ GDP-jének 11%- EGYHARMAD A világ nagyvárosainak egyharmada függ a természetes ivóvízforrásoktól 6,6 TRILLIÓ DOLLÁR >40% 2030-ra várhatóan 40%-kal több édesvízre lesz szükség, mint ami ma rendelkezésre áll 15% 45% 768 MILLIÓ 63-BÓL 39 A halászat biztosítja az emberiség húsfogyasztásnak 15%-át Az iparosodott országokban az édesvíz-felhasználás 45%-az erőművekhez kötődik 768 millió embernek nem jut megfelelő minőségű ivóvíz A világ 63 legnépesebb városi zónája közül 39- et veszélyeztet valamilyen környezeti kockázat pl. árvíz, aszály vagy ciklonok WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 24 Összefoglaló 25

ÉLELEM, VÍZ ÉS ENERGIA A szükségleteink az élővilág egészségével összefüggnek Mivel a Föld népessége várhatóan 2 milliárd fővel fog növekedni 2050-ig, a kihívás, hogy mindenkinek jusson élelem, víz és energia, egyre rémisztőbbnek hat. Napjainkban csaknem 1 milliárd ember éhezik, 768 millió él tiszta víz nélkül, és 1,4 milliárd ember nem jut megfelelő áramellátáshoz. A klímaváltozás, az élővilág pusztulása és a természetes források kimerülése tovább súlyosbítja a helyzetet. a legszegényebbek társadalmi rétegek továbbra is a legsebezhetőbbek, de az élelmezés, a víz, és az energiabiztonság kérdései egymással összefüggésben valamennyiünket érintenek. Az élelmiszer-, víz- és energiaellátás biztonsága, valamint az ökoszisztémák egészsége szorosan összefüggnek. Ez az összefüggés azt jelenti, hogy az erőfeszítés, hogy az egyiket biztosítsuk, könnyen kibillentheti az egyensúlyból a másikat a föld termőképességének növelése például megnövekedett víz-és energia szükséglethez vezet, ami hatással van a biológiai sokféleségre és számos ökoszisztéma szolgáltatásra. Azok a módszerek, ahogyan előteremtjük a szükségleteinket, befolyással van az ökoszisztémák állapotára, és az ugyanígy befolyással van a képességeinkre, hogy megteremtsük, amire szükségünk van. Ez ugyanúgy vonatkozik a legszegényebb vidéki közösségekre akik megélhetése sokszor közvetlenül a természettől függ és a legnagyobb városokra is, amelyek egyre jelentősebb mértékben kiszolgáltatottak, például az árvizeknek vagy a légszennyezésnek. A természet védelme, és az erőforrások felelősségteljes használata az előfeltétele az emberi fejlődésnek és jólétnek, illetve a környezeti kihívásokkal szemben erős, egészséges közösségeknek. 12. ábra: A kölcsönös összefüggések az élővilág illetve az élelmiszer-, víz- és energiaellátás biztonsága között Ahogy mi élelmet termelünk, vizet használunk vagy energiát állítunk elő, az mind hatással van arra az élővilágra, ami mindezt nyújtja nekünk. ÉLELEM A ÉLELMISZEREK TERMELÉSÉHEZ NAGY MENNYISÉGŰ ENERGIA SZÜKSÉGES AZ ÉLELMISZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ VÍZRE VAN SZÜKSÉG AZ ENERGIATERMELÉSHEZ VÍZRE VAN SZÜKSÉG A VÍZ MENNYISÉGÉT BEFOLYÁSOLJA A MEZŐGAZDASÁG ENERGIA A TERMÉNYEKBŐL ENERGIÁT LEHET ELŐÁLLÍTANI VÍZ A VÍZ TÁROLÁSÁHOZ, TISZTÍTÁSÁHOZ ÉS SZÁLLÍTÁSÁHOZ ENERGIÁRA VAN SZÜKSÉG NAPJAINKBAN CSAKNEM EGYMILLIÁRD EMBER ÉHEZIK, 786 MILLIÓNAK NEM JUT ELEGENDŐ ÉS TISZTA IVÓVÍZ ÉS 1,4 MILLIÁRD EMBER ÉL ELEKTROMOSSÁG NÉLKÜL AZ EGÉSZSÉGES KÖZÖSSÉGEK AZ EMBERISIÉG FIZIKAI, SZELLEMI ÉS TÁRSADALMI JÓLÉTÉNEK ALAPJAI. ÉS AZ EGÉSZSÉGES KÖZÖSSÉGEK LÉTALAPJA AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 26 Összefoglaló 27

EGY-BOLYGÓS MEGOLDÁSOK Hozhatók jobb döntések és vannak gyakorlati megoldások A WWF egy-bolygós terve jobb megoldásokat vázol fel a természeti erőforrások kezelésére, használatára és megosztására, úgy, hogy nem lépjük túl Földünk korlátait. Csak így biztosítható a biztonságos élelmiszer-, víz- és energiaellátás mindannyiunk számára. A TERMÉSZETI TŐKE MEGŐRZÉSE a károsodott ökoszisztémák helyre állítása, a legfontosabb élőhelyek fogyatkozásának megállítása, a védett területek jelentős növelése A TERMELÉS JAVÍTÁSA a szükséges nyersanyagok és a hulladékok mennyiségének csökkentése, az erőforrások fenntartható kezelése, a megújuló erőforrások használatának bővítése FELELŐSÉGTELJESBB FOGYASZTÁS kisebb lábnyomú életvitellel, kevesebb energiafogyasztással és fenntarthatóbb étrenddel A PÉNZÜGYI RENDSZEREK MEGVÁLTOZATÁSA a természet értékének figyelembe vétele, a környezeti és szociális költségek megfelelő elszámolása, a természetvédelem és a fenntartható kezdeményezések megfelelő támogatása MÉLTÁNYOSABB ERŐFORRÁS-ELOSZTÁS az elérhető erőforrások megosztása, igazságos és megfontolt döntések, a siker mérése a GDP-n túl 13. ábra: Egybolygós nézőpont (WWF, 2012). MÉLTÁNY- OSABB ERŐFORRÁS- ELOSZTÁS AZ ÖKO- SZISZTÉMÁK ÉPSÉGE JOBB DÖNTÉSEK EGY-BOLYGÓS NÉZŐPONTBÓL A TERMÉSZETI TŐKE MEGŐRZÉSE A TERMELÉS JAVÍTÁSA FELELŐSÉGTELJESBB FOGYASZTÁS AZ ÉLŐVILÁG SOKFÉLESÉGÉNEK MEGŐRZÉSE MÉLTÁNY- OSABB ERŐFORRÁS- ELOSZTÁS ÉLMISZER-, VÍZ- ÉS ENERGIABIZTONSÁG WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 28 Összefoglaló 29

AZ EGY-BOLYGÓS NÉZŐPONT A GYAKORLATBAN A bemutatott történetekről bővebben itt: wwf.panda.org/lpr Dánia: Dánia teljes áramfogyasztásának 57,4%át a szélenergia biztosította 2013 decemberében több évtizednyi fejlesztés és támogató hozzáállás eredményeképp. Ruanda/Uganda: Egy ökoturizmussal kapcsolatos kezdeményezés úgy javított a helyi közösségek életkörülményein, hogy közben hozzájárult kritikusan veszélyeztetett hegyi gorillák számának növekedéséhez. Föld Órája: Évről évre több város mutatja meg, hogy elkötelezett a kisebb ökológiai lábnyom és a fenntartható jövő mellett. Belize: Egy új tengerpart-kezelési terv figyelembe veszi a helyi ökoszisztémák, így a korallzátonyok vagy mangrove erdők hatalmas értékét a turizmus, a halászat vagy a partvidék védelme szempontjából. Chile: A természetvédelemi szakemberek a helyi őslakos közösségekkel, halászati iparral, pénzügyi és kereskedelmi szektorral valamint a döntéshozókkal együttműködve dolgoznak azon, hogy megvédjék a világ egyik legfontosabb tengeri ökoszisztémáját. WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 30 Dél-Afrika: A területhasználat bölcs tervezésével sikerült helyreállítani egy jelentős vizes élőhelyet, és lehetővé tenni, hogy egy világörökségi helyszín és egy faültetvény jól megférjen egymás mellett. Ausztrália: A hatékonyabb cukornád termelési módszereknek hála, a Nagykorallzátonyt ma már jóval kevesebb tengerbe kerülő vegyszer veszélyezteti. Összefoglaló 31

LÉPÉS A JÖVŐBE~ A Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága világviszonylatban az egyik legfiatalabb és leggyorsabban növekvő. Vajon milyen jövő vár ezekre a gyerekekre Vitshumbi-ban, az Edward-tó déli partján fekvő halászfaluban? A Virunga Nemzeti Park az ő örökségük és egyben a lehetőségük. A WWF nemrégiben készült tanulmánya alapján stabil helyzetben, amennyiben a parkot megfelelően védik a terület gazdasági értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt évente. A gazdaság felelősségteljes fejlesztése például a turizmus terén 45000 munkahelyet hozhat létre. Brent Stirton / Reportage by Getty Images / WWF-Canon

A BIZONYTALAN JÖVŐ A WWF A VILÁGBAN Azok a mutatók, melyek jelzik, hogy rossz úton haladunk, egyúttal egy jobb irányt is mutathatnak Nem sorsszerű, hogy még tovább csökkenjen az élő bolygó index, hogy még tovább súlyosbodjon az ökológiai túlfogyasztás állapota. A jelenlegi helyzet olyan döntések millióinak eredménye, amelyeket a természetvédelem fontosságára kevéssé odafigyelve vagy odafigyelés nélkül hoztak meg. Ide vezet a nem megfelelő kormányzás helyi, nemzeti és nemzetközi szinten, amikor csak a gazdasági növekedésre és egy szűk kör érdekeire fókuszáló beszűkült gondolkodásmód, a rövidtávú profitra koncentráló üzleti modellek alapján születnek a döntések, amelyek nem számolnak a tevékenységek negatív következményeivel és a hosszú távú költségekkel. Ugyancsak ide vezetnek a rossz hatásfokú, elavult, és a természetet szükségtelenül romboló módok az energiatermelésben, a halászatban, az élelmiszertermelésben, az áruk és emberek szállításának terén. Ezek reménytelen stratégiák a fennmaradásra. A Föld kifosztása keveseket tesz boldogabbá és egészségesebbé. Minden esetben létezik jobb megoldás, azonban nem lesz könnyű változtatni a szokásainkon és alternatív megoldásokat találni. Ugyanakkor nincs más választásunk. 2012-ben a Rio+20 konferencián a világ kormányai kifejezték elkötelezettségüket egy gazdaságilag, szociálisan, és környezeti szempontból fenntartható jövőért Földünkön, a mai és az utánunk következő generációk érdekében. Ez a közös hitünk, a cél, amelyre törekednünk kell. Ez a cél tükröződik a fenntartható fejlődési zóna modellben, amely leír egy jelenleg még nem létező világot, ahol mindenki élvezheti az emberi fejlődés magas szintjét olyan ökológiai lábnyommal, amely a Föld eltartóképességének határán belül van. Ez lényegében az Oxfam fánk modell által leírt tér, a biztonságos terület, amely a bolygónk lehetőségeinek határain belül marad. A WWF egy-bolygós nézőpontja (13. ábra) a megvalósításra ad ötletet egy sor gyakorlati intézkedéssel: a befektetéseket egy olyan irányba kell terelni, hogy ne legyenek további környezeti problémák okozói. Sőt, segítsék a fennálló problémák megoldásait, annak érdekében, hogy tisztességes, előrelátó és ökológiailag megalapozott döntéseket tudjunk hozni arról, hogyan kezeljük a még rendelkezésünkre álló természeti erőforrásainkat, hogyan védjük meg és állítsuk helyre a fontos ökoszisztémákat és élőhelyeket, illetve hogyan termeljünk jobban és fogyasszunk bölcsebben. TUDJUK, HOVA AKARUNK ELJUTNI TUDJUK, HOGY JUTUNK ODA MÉR CSAK ELL KELL INDULNUNK WWF irodák* Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Azerbajdzsán Belgium Belize Bhután Bolívia Brazília Bulgária Chile Dánia Dél-Afrika Ecuador Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Fidzsi-szigetek Finnország Francia-Guyana Franciaország Fülöp-szigetek Gabon Gambia Ghána Görögország Grúzia Guatemala Guyana Hollandia Honduras Hong Kong India Indonézia Japán Kambodzsa Kamerun Kanada Kenya Kína Kolumbia Kongói Demokratikus Köztársaság Koreai Köztársaság Közép-afrikai Köztársaság Kuba Laosz Lengyelország Madagaszkár Magyarország Malajzia Mauritánia Mexikó Mianmar Mongólia Mozambik Namíbia Németország Nepál Norvégia Olaszország Oroszország Örményország Pakisztán Panama Pápua Új-Guinea Paraguay Peru Románia Salamon-szigetek Spanyolország Suriname Svájc Svédország Szenegál Szingapúr Tanzánia Thaiföld Törökország Tunézia Uganda Új-Zéland Vietnám Zambia Zimbabwe WWF partnerek Fundación Vida Silvestre (Argentína) Pasaules Dabas Fonds (Lettország) Nigerian Conservation Foundation (Nigéria) *A hivatkozások teljes listája valamint az e kiadványban megjelenő adatok forrásai megtalálhatóak a teljes Élő Bolygó Jelentés 2014-ben. Az angol változatot kiadta 2014 szeptemberében a Világ Természeti Alap (korábbi nevén Természetvédelmi Világalap), Gland, Svájc ( WWF ). A kiadvány egészének vagy részeinek másolása az alábbi szabályok szerint történhet a feltüntetve a szerzőt. Javasolt hivatkozás: WWF. 2014. Living Planet Report 2014: People and places, species and spaces. [McLellan, R., Iyengar, L., Jeffries, B. and N. Oerlemans (Eds)]. WWF, Gland, Switzerland. A magyar kiadást lektorálta: Dr. Gálhidy László A szöveg és az ábrák a WWF szellemi termékei. A kiadvány sokszorosítása (kivéve a képeket) oktatási vagy egyéb nem kereskedelmi célú felhasználása a WWF értesítésével és a fentiek betartásával megengedett. A kiadvány viszonteladás vagy egyéb kereskedelmi célra történő sokszorosítása a WWF előzetes írásos engedélyével lehetséges. A képek bármilyen célra történő sokszorosítása a WWF előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelentésben szereplő földrajzi egységek elnevezése, illetve a feltüntetett határvonalak nem jelentik a WWF véleménynyilvánítását bármely ország vagy terület jogi helyzetére vagy határaira vonatkozóan. Tördelés: adrab.hu Borítókép: European Space Agency WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 34 Összefoglaló 35

ÉLŐ BOLYGÓ JELENTÉS 2014 HELYEK Az erdőktől a folyókon át a korallzátonyokig, a természetes ökoszisztémák az alapjai az egészséges közösségeknek. EMBEREK Szükségleteink, jólétünk és túlélésünk a természettől függ. FAJOK Miért vagyunk? Why we are here Hogy To stop megállítsuk the degradation a bolygó of the természeti planet s natural környezetének environment and pusztulását to build a future és olyan in which jövőt humans építsünk, live in ahol harmony az emberek with nature. a természettel harmóniában élhetnek. panda.org/lpr wwf.hu Az élő bolygó index alapján a gerinces fajok populációi 1970 óta a felére csökkentek. 1986 Panda symbol WWF World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund) WWF is a WWF Registered Trademark. WWF, Avenue du Mont-Blanc, 1196 Gland, Switzerland Tel. +41 22 364 9111; Fax. +41 22 364 0332. For contact details and further information, visit our international website at panda.org TEREK Az emberiség jelenlegi másfél Földnyi fogyasztása mellett az ökoszisztémákra nehezedő nyomás folyamatosan nő. 100% RECYCLED NASA ÉLŐ BOLYGÓ JELENTÉS 2014, ÖSSZEFOGLALÓ HU WWF.HU