E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom. 2015. szeptember VII. évfolyam 9. szám

2015. szeptember VII. évfolyam 9. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája Tűzoltó egységek beavatkozása, valamint a hő- és füstelvezetés a TvMI tükrében Szabványhírek 2015. augusztusban Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Az üzemi konyhai szellőző tisztításának szabályai A ponyvaszerkezetű építményekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok A tűzveszélyességi osztályra vonatkozó jelölések feltüntetéséről Tűzoltó készülékek elhelyezésének szabályai A füstszakaszolás követelménye A szabadtéri tárolóterülethez létesítendő tűzfal kiterjedése 1

Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. szeptember 1. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Újdonság Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen! A hónap témája Tűzoltó egységek beavatkozása, valamint a hő- és füstelvezetés a TvMI tükrében Az utóbbi időszakban több tűzvédelmet is érintő irányelv került kiadásra a BM OKF részéről. Az alábbiakban a tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelményekről szóló, valamint a hő- és füstelvezetésről szóló műszaki irányelvet mutatom be röviden. Az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szintet kell teljesíteni. A biztonsági szint elérhető a tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok betartásával, a TvMI-kben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy a TvMI-től, vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. A tűzoltási felvonulási területnek megfelelő teherbírással kell rendelkeznie, meg kell felelnie a kisforgalmú utak A1 tervezési osztályának, valamint figyelmet kell fordítani a födémek, közműalagutak, aknafedelek kialakításánál. Geometriai szempontból az útnak legalább 6 méter szélesnek és a benne található íveknek a külső fordulási sugarának legalább 12,5 méternek kell lennie. A közúti űrszelvények magassága legalább 4,7 méter és az út lejtése legfeljebb 5% lehet. A talpalási helyeket a felvonulási területen kell kialakítani. A talpalási helynek legalább 8 kg/cm 2 nyomást kell elbírnia alakváltozás és megsüllyedés nélkül. A talpalási területen födémek, közműalagutak, aknafedelek ne legyenek elhelyezve. A talpalási helynek legalább 7,5 méter szélesnek és 12 méter hosszúnak kell lennie. Szabad magasságának olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi a magasból mentő gépjármű vagy daru alkalmazását. Ez annyit tesz, hogy fölötte Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelményekről szóló irányelv Ezen műszaki irányelv az új OTSZ azonos című fejezetének kiegészítése, a tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények jogszabályi követelményeit teljesítő műszaki megoldások ismertetése. 2

nem szabad elektromos vezetéknek, benyúló faágaknak lennie. A talpalási helyet meg kell jelölni táblával, illetve felfestéssel, útburkolati jellel. Az útburkolati jel a KRESZ-nek megfelelően sárga vagy fehér színű sraffozás legyen a talpalási hely teljes területén. A tűzoltási felvonulási útnak hasonló paraméterekkel kell bírnia teherbírás és a geometriai méretezését tekintve, mint a felvonulási területnek. A felvonulási útnak olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a helyszín tolatás nélküli elhagyását. Nagyon sok gondot okoz a tűzoltási felvonulási terület szabadon hagyása és ennek megtartása. A legkézenfekvőbb a fizikai lezárás a gyakorlatban is ez az általánosan elfogadott módszer. A felvonulási terület lezárásáról azonban úgy kell gondoskodni, hogy a kiérkező tűzoltóegységek a lehető leggyorsabban bejussanak. A lezárás megold ható olyan pollerrel, amely eltávolítása, nyitása a tűz oltó gépjárműveken rendszeresített kapocspárkulccsal vagy tűzcsapkulccsal biztosított. Az eltávolítást követően nem szabad kiálló résznek maradnia az útburkolatban, amely az áthaladó járművekben kárt okozhat. A kulcsos nyitás esetén két lehetőség áll fenn: A kulcs külön kulcsszéfdobozban van elhelyezve, melyet a gépjárműveken elhelyezett kulcsszéfnyitó kulccsal lehet kinyitni. Kézenfekvőbb megoldás közvetlenül olyan kulcsot készíteni, amely nem egy széfet nyit, és az abban található kulccsal vehető ki a poller, hanem a tűzoltóság számára átadni megfelelő darabszámú kulcsot, amelyek a pollereket nyitják. A poller kialakítása olyan legyen, hogy kivétele ne haladja meg a 15 másodpercet. A felső 1/3 részén, legalább 20 cm hosszan piros fényvisszaverő festékkel kell jelölni, hogy minden irányból jól látható legyen. A süllyedő oszlopoknak teljes mértékben az úttest és a burkolat szintjébe kell lesüllyedni, áramszünet esetén automatikusan kell lesüllyednie, vagy kézi erővel le kell tudni süllyeszteni. A felvonulási területet követően a műszaki irányelv a mentési pontok kialakítását taglalja. A mentési pontok a közös, benntartózkodók által korlátozás nélkül megközelíthető közlekedőn létesülnek, vagy a közlekedőről nyílva, korlátozás nélkül megközelíthetők és mindenki számára egyértelmű jelöléssel ellátott helyiségben létesülnek. A mentési pontokat épületeken belül jelölni kell a nyílászárón elhelyezett piktogrammal vagy felirattal. Az épület külső homlokzatán is jelölni kell a mentési pontokat, ehhez a felvonulási területről jól láthatóan elhelyezett, legalább 10 cm átmérőjű piros pont szükséges. Lehetőség van a tető síkjában elhelyezett, mentést szolgáló ablak kialakítására, ennek azonban felső csapágyazásúnak kell lennie és az ablak alsó élének a padlótól legalább 60 centiméter magasságban kell elhelyezkednie. A padlón pedig a mentési pont alatt legalább 1 méter széles padozatot kell kialakítani. A tűzoltóság kiérkezését és a felvonulási terület elfoglalását követően kezdődik meg a tényleges beavatkozás. Az oltóvízforrásokat a gépjárművekkel minden esetben meg kell tudni közelíteni. Ehhez alkalmas útfelület, valamint a felvonulási terület közelében elhelyezett tűzcsap szükséges. A tűzcsapokat célszerű jól látható módon kialakítani, azon túlmenően, hogy ma már csak föld feletti tűzcsapok helyezhetők el, az előttük való parkolást mindenképp tiltani szükséges, valamint azokat megfelelő útburkolati jellel is jelölni kell. Süllyeszthető poller A tűzcsapot lehetőség szerint minden oldalról jól hozzáférhető módon kell elhelyezni. A tűzoltó gépjárműveken a szívótömlők hossza 8 méter, a nyomótömlők maximális hossza 20 méter, így ezekkel a méretekkel lehet kalkulálni a tűzcsapok elhelyezése és kialakítása során. 3

Oltóvíztározó sematikus rajza A fali tűzcsapokat a beavatkozók ritkán használják, ha mégis alkalmazásra kerülnek, akkor a fali tűzcsapoknál az egységek számára C (52 mm) csatlakozási lehetőséget kell biztosítani elzáró-szerelvénnyel. A műszaki irányelv az oltóvíztározókkal kapcsolatban nem tartalmaz túl sok példát. A víztározónál a szívóvezeték belépési mélységének legalább 70 cmnek kell lennie, a szívócső mérete pedig 114,3 4,5 mm. A csatlakozási lehetőségnek a földtől legalább 80, de legfeljebb 120 cm magasságban kell lennie. A jogszabály megenged természetes vizeket is, melyeket figyelembe lehet venni tűzivízforrásként. Ez a megoldás nem túl elterjedt, ellenben ha nincs más mód az oltóvíz biztosítására, sokszor a legkézenfekvőbb egy már meglévő természetes vízforrást a megfelelő módon kialakítani. A természetes vízforrásoknál szintén figyelembe kell venni a 70 cm-es fagyhatárt, valamint ha a vízforrás mélysége nem túl nagy, a lábszelepet egy kibetonozott víz alatti zsompban kell elhelyezni, amit az iszaptól rendszeres időközönként meg kell tisztítani az iszaposodás mértékétől függően. Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelményekről szóló tűzvédelmi műszaki irányelv 11. sz. ábra A tűzoltósági beavatkozási központ létesítését követően akkor fogja teljesítenie az OTSZ előírását, ha közvetlenül a szabadból nyílik vagy a felvonulási terület felé eső bejárattól legfeljebb 10 méterre található. A vezérelhető tűzoltó-technikai eszközök kapcsolóit egyértelműen és jól látható módon kell jelölni, esetleg a beavatkozásról fényjelzés adjon tájékoztatást, ami a kapcsolási helyen jelenik meg. A beavatkozási központban el kell helyezni az adott létesítmény áttekintő alaprajzait és helyszínrajzát, amin az épület aktív és passzív tűzvédelmi rendszerei, a vízszerzési helyek jelölve vannak. Hő és füst elleni védelemről szóló irányelv A hő és füst elleni védekezés létesítését két alapvető esetre bonthatjuk. 1. A teljesen új épületekre, ahol csak az OTSZ és az MSZ EN 12101:1-10. követelményeinek megfelelő építési termékeket, szerkezeteket lehet beépíteni, és a hő- és füstelvezetőket teljes szerkezetként lehet figyelembe venni. 2. A másik eset, amikor meglévő építményben átalakítás során az átalakítás körében és mértékében a hő- és füstelvezető szerkezet létesítésénél kell vizsgálni az OTSZ, illetve a fenti szabvány előírásait. Meglévő szerkezetek átalakításakor a 2006 előtt gyártott hő- és füstelvezető szerkezetek átalakítása során a gyártó által igazoltan elfogadott megoldásokkal lehet számolni, a 2006 utáni szerkezeteknél azok átalakítása csak külön akkreditáló intézet tanúsítványával végezhető. 4

A műszaki irányelvben megtalálhatók egyaránt a természetes hő- és füstelvezetésre vonatkozó általános elvek, valamint a mesterséges füstelvezetésre vonatkozó műszaki megoldások. Ezenkívül az irányelv javaslatokat tartalmaz a zárt lépcsőházak, valamint a zárt folyosók, közlekedők hő- és füstelvezetésére. A természetes hő- és füstelvezetés működési elve, hogy közvetlenül vagy valamilyen erre a célra kialakított csatornán keresztül a szabadba vezeti a keletkező hőt és füstöt, valamint a frisslevegő-utánpótlás természetes (gravitációs) úton történik. Ez megvalósulhat homlokzati nyílószárnyakon keresztül, illetve hő- és füstelvezető kupolákon át, a levegő utánpótlása a nyílószárnyakon, illetve a kupolákon kívül kivitelezhető még az érintett helyiségek szabadba nyíló nyílászáróin keresztül is. A hő- és füstelvezetők, illetve a frisslevegő-utánpótló berendezések elhelyezése során figyelembe kell venni a szélirányt, a szomszédos épületek nyílászáróinak távolságát, illetve egyéb berendezésektől, szerkezetektől mint akadályoktól (pl.: klímaberendezések, napkollektorok, reklámtáblák). A hő- és füstelvezetés vezérlése sok fejtörést okoz a tervezőknek. Az automatikus (tűzjelző érzékelő általi) nyitás esetén a hő- és füstelvezetés eszközeinek nyitásával egyidejűleg megtörténik a légpótlást és a füstszakaszolást biztosító eszközök vezérlése. A vezérlés történhet a hő- és füstelvezető rendszer alrendszereinek közvetlen vezérlésével, illetve a beépített szerkezetek vezérlőközpontjának vezérlésével. A füstelvezetés másik nagy területét a gépi úton történő megoldások jelentik. Ez akkor szükséges, amikor nincs lehetőség természetes úton történő füstelvezetésre. A gépi hő- és füstelvezetés tervezése során számítással kell igazolni, hogy elhelyezésükkel biztosított az érintett helyiség, térrész kiszellőztetése. Az irányelv lehetőséget biztosít, hogy a folyamatos ventilláció alatt álló helyiségekben a szellőztető rendszer füstelvezetésre is használható, amennyiben teljesíti a jogszabályban foglalt előírásokat. A régi szabályozásból átkerült az irányelvbe, hogy a hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelületének minden négyzetmétere helyett a mesterséges berendezésnek 2 m 3 /s légáramlási sebesség biztosítható. A légcsatorna-hálózatnál a füstelvezető megfelelő működéséhez figyelembe kell venni a nyomásveszteséget. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a légcsatorna-hálózat a lehető legrövidebb legyen, a legkevesebb iránytörés alkalmazásával. A légbevezető nyílás csappantyúja automatikus működésű legyen, depreszszív jellegű hő- és füstelvezetés esetén a rugó vagy súlyterheléses megoldás is elfogadható. Az irányelvben meghatározták a nyomásveszteség meghatározásának számítását, illetve azokat a peremfeltételeket, amiket be kell tartani a tervezés során. A légcsatornáknak füstszivárgás ellen szigetelteknek kell lenniük, a szigetelés olyan legyen, hogy az elszivárgó levegő teljes mennyisége ne legyen több a legtávolabbi szinten megkövetelt hozam 20%-nál. Füstelszívó ventilátor és jelleggörbéje Forrás: http://hungaro-ventilator.com/termekek/ho-es-fustelvezetes-2/fustelszivo-axial-bvha 5

A gyűjtő légcsatornákban depressziónak kell uralkodnia. A légcsatornának tűz esetén kétféle feladatot kell végrehajtania, amelyek élesen elkülönülnek egymástól. Egy tűzeset során funkcióval nem bíró szellőzővezeték esetén az a cél, hogy a hő- és a tűzhatás miatt bekövetkező alakváltozások, hősugárzási és hővezetési hatások következtében a tűz és a füst ne terjedjen át a szomszédos tűzszakaszba. A funkcióval rendelkező légcsatornák szerepe a hő- és a füst eltávolítása, a friss levegő utánpótlásának biztosítása. Általánosságban elmondható, hogy a füstelvezető csatorna kialakításakor mindenképp tartsuk szem előtt a választott rendszer minősítésében szereplő adatokat, a csatorna függőleges vagy vízszintes elhelyezhetőségét, illetve a nyomásviszonyokat, méretkorlátozásokat. A tervezés során az irányelv az alábbi alapelveket fogalmazza meg: A csatornaszakasz rögzítésére használt épületszerkezet legalább ugyanazzal a tűzvédelmi teljesítménnyel (EI 30, EI 60 stb.) rendelkezzen, mint a csatornára előírt követelmény. A felfüggesztésre használt acélmenetes szárak legnagyobb megengedett húzó terhelése a következő lehet: EI 30S vagy EI 60S követelmény esetén 9 N/mm 2, EI 90S vagy EI 120S követelmény esetén 6 N/mm 2. A minősített tűzvédelmi megoldások gyártói a felfüggesztés eszközeit és azok méretezését általában úgy adják meg, hogy azok már kielégítik a tűzvédelmi követelményeket. Azonban ökölszabályként figyelembe kell venni, hogy az 1500 mm-t meghaladó acélmenetes szárak hőtágulása miatt azokat rendszerint megfelelő tűzvédelemmel kel ellátni. A csatornát tartó keresztprofil olyan legyen, amely a vizsgálat során alkalmazott keresztprofillal legalább egyenértékű hajlítófeszültség szempontjából. A csatorna falának külső síkja és a függesztés tengelye közötti távolság nem lehet nagyobb 50 mm-nél. A csatorna fölött semmi nem helyezhető el, ami a tűzhatás során esetleg ráeshet és roncsolhatja. A kész csatornára egyéb épületgépészeti vezetéket ráfüggeszteni szigorúan tilos. A csatorna falának áttörése nem megengedett. A füstelvezető légcsatornák kialakítása egy tűzszakaszon belül Légcsatorna kialakítására csak akkor van mód, ha az sehol nem lép át másik tűzszakaszba. A légcsatornák kialakítására vonatkozó vizsgálati szabvány a flashover előtti állapotot modellezi (a tűzgörbe maximum 300 C vagy 600 C) és ez alapján végzi a vizsgálatot. Az irányelv erre vonatkozóan az MSZ EN 1366-9 szabvány néhány fontos korlátozását tartalmazza: csak nem éghető csatornákat minősítenek; csak négyoldalú kialakítás lehetséges, azaz nem használhatók a környező építményszerkezetek a csatorna vagy a burkolat egyik oldalaként; a vizsgált próbatest belső keresztmetszete 1000 250 mm, amely a szabvány alapján legfeljebb 1250 1000 mm-ig növelhető. Nincs mód nagyobb keresztmetszetű hő- és füstelvezető légcsatorna építésére, hacsak egy termék rendszergazdája szabványon kívül nem minősített nagyobb füstelvezető légcsatornát; csak vízszintes kialakítású csatornát vizsgálnak; a próbatestet 500 Pa, 1000 Pa vagy 1500 Pa vákuum mellett vizsgálják. A füstelvezető légcsatornák kialakítása több tűzszakaszon keresztül Fontos különbség, hogy ezek a csatornák több tűzszakaszon keresztül is alkalmazhatók, azonban a szabvány vizsgálata során hőmérsékleti megkötés nélkül történik a vizsgálat. A csatornának meg kell felelnie a szellőzővezetékek tűzgátló kialakítására vonatkozó MSZ EN 1366-1 szabvány szerintieknek. Az előbb az egy tűzszakaszon belül található légcsatornára vonatkozó szabványi korlátozások ebben az esetben is érvényesek. Nagy légterű helyiségek hő- és füstelvezetése A nagylégterű helyiségek hő- és füstelvezetésének méretezése során a nyílásfelületek nagysága az alábbiaktól függ: számítási belmagasság, elérni kívánt füstszegény levegőréteg magassága, az épület rendeltetése. A műszaki irányelvben a régebbi szabályozásból ismert táblázatok megtalálhatók, melyek számítási igazolások nélkül használhatók, amennyiben: 6

a füstszegény levegőréteg magassága 6 m számított belmagasságig legalább 3 m, a 6 m-nél nagyobb számított belmagasság esetében legalább annak a fele, a füstszegény levegőréteg magassága a helyiség raktározási, tárolási, használati magasságához igazított. Ebben az esetben a rendeltetésnek megfelelően kikeressük az irányelv 10.1 pontjában található táblázat alapján a méretezési csoportot raktározás alaprendeltetésnél a 10.2 pont táblázatát kell alkalmazni ezt követően a 10.3 táblázatban a számított belmagasság és az elérni kívánt füstszegény levegőréteg vastagságának megfelelően kiválasztjuk a füstszakaszonkénti megfelelő hatásos nyílásfelületet. Ez a legegyszerűbb módja a hő- és füstelvezetés meghatározásának, egyéb esetekben egyedileg kell méretezni a hatásos nyílásfelület mértékét. Az OTSZ lehetőséget ad a füstszakaszok füstköténynyel való kialakítására, ezt azonban csak legfeljebb 1600 m 2, illetve maximum 80 méteres oldalméret esetén lehet alkalmazni. Az így kialakított füstszakaszok azonos technológiájú terekben lehetőleg azonos méretűek legyenek. A füstköténynek a technológiát figyelembe véve a lehető legnagyobb mértékben kell benyúlnia a légtérbe. A füstköténynek igazodnia kell a füstszegény levegőréteg magasságához, azonban szem előtt kell tartani, hogy minimális mérete legalább 1 méter kell, hogy legyen. Sok gondot okoz a füstkötény kialakítása raktározásra használt csarnoképületekben. Az irányelv szerint, amennyiben a tárolás maximális magassága nem haladja meg a füstkötény benyúlásának alsó síkját, a 10. pont méretezési táblázatait további számítások nélkül lehet alkalmazni. A füstköténybe belógó vagy áthaladó technológiai elemek, például darupályák esetében lehetőség van mobil füstkötény kialakítására, ami a tűzjelző vagy a hőés füstelvezető rendszer vezérlő jelére látja el funkcióját. A füstszakaszokban a hő- és füstelvezetésre szolgáló nyílásokat, kupolákat lehetőleg egyenletesen kell elosztani a hatékonyság érdekében. Lapostetők esetén ez utóbbi nem is okozhat gondot, azonban a 12 -ot meghaladó hajlású tető esetében az elvezetőket úgy kell beépíteni, hogy azok geometriai középpontjuk magasabban legyen, mint a számított belmagasság. Az ilyen jellegű épületeknél a légutánpótlást a számított belmagasság felezősíkja alá kell tervezni, célszerű minél közelebb a talajszinthez. Abban az esetben, ha nincs lehetőség természetes légutánpótlásra, azt gépi úton is meg lehet oldani, ekkor minden egyes kiváltott hatásos nyílásfelület négyzetmétere helyett 2 m 3 /s légáramlási sebességet kell biztosítani. Hő- és füstelvezetők egyéb funkcióra tervezése Nyilvánvaló, hogy egy olyan mértékű épületgépészeti megoldás, mint a hő- és füstelvezető nyílószárnyak, kupolák beépítése jelentős többletfelületeket von el az épülettől vagy éppen ad egy épülethez. A beruházó jogos igénye, hogy adott esetben ezekhez az eszkö zökhöz más, a mindennapokat segítő funkciót kös senek. Hő- és füstelvezető kupola Forrás: http://www.glamana.hu/csarnokepites-images/sih/venturhis/sih_vent_1.jpg 7

A fényviszonyok kezelése érdekében, a kupolák, nyílószárnyak fényáteresztő-képessége tetszés szerint változtatható. Akár a teljes sötétség biztosításához alumínium héjelem alkalmazása vagy a fény bejutása érdekében víztiszta polikarbonát-héjalás alkalmazása. A napi szellőztetés megoldása is lehet feladata az egyébként alaprendeltetését tekintve biztonsági berendezésünknek. Ilyenkor a nyitószerkezetet úgy kell megválasztani, hogy az ne akadályozza a hő- és füstelvezető funkciót. A nyitást, illetve zárást meg lehet oldani csörlő berendezéssel, illetve elektromotoros berendezéssel. A szél vagy az eső miatti zárásigényt pedig hozzáépített vezérléssel lehet kivitelezni. Alapvetően a hő- és füstelvezető kupolák, nyílószárnyak munkahengerei is alkalmazhatók szellőztetésre, kérdés, hogy ezeknek a folyamatos hidraulikus vagy pneu matikus megtáplálása hogyan kivitelezhető úgy, hogy a vészfunkció se sérüljön. Itt ebben az esetben szén-dioxid-os (robbanópatronos) vésznyitási lehetőséget kell biztosítani. Zárt lépcsőházakban alkalmazható megoldások Az irányelvben találhatók példák a zárt lépcsőházak hő- és füstelvezetésére, melyeket két részre bontottak az irányelv alkotói. A természetes füstelvezetés esetén a szokott módon a legfelső szinten elhelyezett elvezető szerkezetet építünk be, melynek a légutánpótlása a legalsó szinten történik, így kialakul a kéményhatás, és az erős felszálló légmozgás akadályozza meg a füsttel telítődést a lépcsőházban. Túlnyomásos rendszereket attól függően, hogy azok előtérrel kialakítottak vagy anélkül a lépcsőházba bevezetett légmennyiséget az irányelvben foglalt képlet alapján kell kiszámítani. A túlnyomásos rendszereknél a túlnyomás biztosításának szabályozásáról vagy egy kupola gondoskodik vagy pedig egy szabályozott nyomáslevezető. Zárt folyosókon, közlekedőkön alkalmazható megoldások A közlekedőkön, folyosókon sok esetben csak gépi füstelvezetést lehet kialakítani. Ezeknek olyan elrendezésűeknek kell lenniük, hogy az utánpótlást biztosító és a füstelszívó torkolatok egymást felváltva osztják el. A levegő-utánpótlást biztosító nyílás és a füstelszívó között egyenes vonalon mérve a távolság nem lehet nagyobb 15 méternél, amennyiben a közlekedő nem egyenes vonalú, abban az esetben 10 méter ez az érték. Értelemszerűen, ha egy elszívót két utánpótló torok szolgál ki, akkor a torkolatoknak azonos távolságra kell egymástól esniük. Ha a helyiségek kiürítésre szolgáló ajtói nem egy utánpótló és egy elvezető torok közé esnek, maximum 5 méter távolságra kell lenniük valamelyiktől. Szakmai véleményem szerint ebben az esetben a tervezésnél célszerűbb a menekülési ajtóhoz utánpótló torkot elhelyezni, mivel az elszívónál felgyűlhet a füst és ez a helyiségből hirtelen kilépő menekülő személyben pánikot kelthet. A frisslevegő-utánpótló torkokat alapesetben a folyosók vagy a lépcsők ajtóinak közelében a belmagasság alsó harmadába kell elhelyezni. Az irányelv lehetőséget ad, hogy ezeket a közlekedőkön, folyosókon a padlósíktól mért 2 méteres magasságra helyezzék el. Sokkalta előnyösebb azonban a menekülés szempontjából, ha minden légutánpótló torkot a padlósíktól mért belmagasság alsó harmadában helyeznek el. A 2 méteres magassághoz közelítve a beömlő frisslevegő áramlástechnikailag nem megtölti alulról a teret, kiszorítva ezzel a füstöt, hanem inkább hűti a füstöt és magával ragadja az alsóbb rétegekbe. A füstelszívókat a fentiekkel ellentétben a felső harmadba kell elhelyezni. A közlekedőkön a füstszakaszok hossza nem haladhatja meg a 40 métert menekülési útvonalon mérve. 8

A szabálytalan alakú folyosók esetén a fennmaradó részek nem számítanak bele a füstszakasz hosszába. Az irányelv 8.2 pontjában ezt ábrákkal is jól és közérthetően szemléltetik. Üzembe helyezési és üzemeltetési kérdések A hő- és füstelvezető rendszerről a kivitelezőnek átvételi dokumentációt kell összeállítania. Ennek tartalmi elemei az alábbiak: felelős műszaki vezető/szakági felelős műszaki vezetők nyilatkozata a szerkezetek, berendezések mint rendszer létesítéséről, elvi, összefüggési rajz az egyes szakkivitelezők szerinti egyértelmű jelöléssel, alaprajz és a szükség szerinti metszetek, leírások, melyek tartalmazzák a hő- és füstelvezetők méreteit és elhelyezését, a nyitószerkezet működését és kialakítását, a vezérlőberendezések működését, elhelyezését és kialakítását, nyilatkozat a szerkezet, berendezés üzemképességéről, a vonatkozó jogszabályban, szabványokban, műszaki irányelvben foglaltak betartásáról, az engedélyezett terveknek és hatósági engedélyeknek megfelelő kivitelezésről (pontos hivatkozással), a beépítési hely és idő pontos meghatározásával, jegyzőkönyv a szerkezet, berendezés sikeres működési próbájáról, magyar nyelvű kezelési, karbantartási utasítás. A rendszert csak a kivitelező vagy megbízottja jogosult üzembe helyezni. A szakhatóság felé történő átadás az e-építési napló és az ÉTDR-rendszereken keresztül, azok alkalmazásával teljesíthető. A jogszabályi előírások betartása mellett a rendszer üzemeltetése, felülvizsgálata, karbantartása során a gyártói utasításokat is be kell tartani. A műszaki irányelv mellékletei segítséget nyújtanak a hő- és füstelvezető rendszerek step-by-step, azaz lépésről lépésre történő méretezésében, továbbá tartalmazza a hatályos szabványokat, és a tervezők számára minta dokumentumokat. Szabványhírek 2015. augusztusban 2015 augusztusában az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg. MSZ EN 54-12:2015 Tűzjelző berendezések. 12. rész: Füstérzékelők. Optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelők az MSZ EN 54-12:2003 helyett MSZ EN 54-26:2015 Tűzjelző berendezések. 26. rész: Szén-monoxid-érzékelők. Pontszerű érzékelők MSZ EN 54-29:2015 Tűzjelző berendezések. 29. rész: Multiszenzoros tűzérzékelők. Füst- és hő érzékelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők MSZ EN 54-30:2015 Tűzjelző berendezések. 30. rész: Multiszenzoros tűzérzékelők. Szén-monoxidés hőérzékelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők MSZ EN 60079-5:2015 Robbanóképes közegek. 5. rész: Készülékek védelme kvarchomoktöltéssel q (IEC 60079-5:2015) az MSZ EN MSZ EN 60079-5:2008 helyett, amely azonban 2018. 03. 24-ig még érvényes MSZ EN 60079-18:2015 Robbanóképes közegek. 18. rész: Készülékek védelme kiöntéssel, m (IEC 60079-18:2014) az MSZ EN MSZ EN 60079-18:2010 helyett, amely azonban 2018. 01. 16-ig még érvényes MSZ EN 60079-32-2:2015 Robbanóképes közegek. 32-2. rész: Elektrosztatikai veszélyek. Vizsgálatok (IEC 60079-32-2:2015) 9

Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Az üzemi konyhai szellőző tisztításának szabályai Cégünk az elmúlt időszakban üzemi étkezdét alakított ki egy különálló földszintes épületben. Az étkezde berendezéseinek szagelszívóit milyen időközönként kell tisztítani? Válasz Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ) 196. (5) bekezdése értelmében a 14 méternél magasabban lévő, legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában a lakóépületben 3 évente, étteremrendeltetés esetében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. A hazai tűzvédelmi szabályozás tehát az üzemi étkezde konyhai berendezéseivel kapcsolatban nem támaszt tisztítási kötelezettséget. Ugyanakkor a hosszú távú üzembiztos működés érdekében célszerű ennek megfelelően eljárni. A ponyvaszerkezetű építményekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok A korábbi tűzvédelmi szabályozás alapján csak olyan építmény volt sátor, amely legalább 9 hónapig fennállt és alapozással rendelkezett. Az új szabályozásban ezek a feltételek már nem jelentek meg, így helyesen értelmezzük, hogy ezentúl minden (tárolási, ipari, rendezvény) sátorra vonatkoznak az előírások? Válasz Fogalommagyarázat A 28/2011. (IX. 6.) BM-rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (régi OTSZ) 7. 25. pontja értelmében ponyvaszerkezetű építmény: olyan állandó jellegű, legalább 9 hónapig fennálló, alapozással rendelkező közösségi építmény, amely a környező külső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja. Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ) 4. 116. pontja szerint: ponyvaszerkezetű építmény: olyan építmény, amelynek az időjárási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy a szövést helyettesítő egyéb technológiával készült, felületi terhek hordására képes, külső térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja. Héjazat A régi OTSZ a ponyvaszerkezetű építmények héjazatával kapcsolatban előírta: tömegtartózkodás cél esetén a legalább C-s2, d0; uszoda és jégpálya esetén legalább D-s2, d1 követelményt. Továbbá kimondta, hogy egyéb ponyvaszerkezetű építmények héjazatát tűzvédelmi osztályba sorolási korlátozás nem érinti. Az új OTSZ alapján a ponyvahéjazat anyaga legalább B-s2, d0 tűzvédelmi osztályú, ha az építmény 2000 10

főnél nagyobb befogadóképességű. Ha az építmény befogadóképessége 300 főnél nagyobb, de nem haladja meg a 2000 főt, akkor legalább C-s2, d0 követelményt kell teljesítenie. A héjazat tekintetében tehát már nincs kedvezmény uszoda és jégpálya funkció esetén. Alapterület A régi OTSZ a funkciótól függően határozta meg a maximális megengedett alapterületet: tömegtartózkodásra szolgáló ponyvaszerkezetű építmények esetében 2000 m 2, uszodák, jégpályák esetében 3000 m 2 mértékben. Az új OTSZ már a ponyvahéjazat anyaga alapján határozza meg a maximálisan megengedett alapterü letet: B-s2, d0 esetén 6000 m 2, C-s2, d0 esetén 4000 m 2, egyéb ponyvahéjazat esetében 1000 m 2. Kiürítés A régi OTSZ a funkciótól függően határozta meg a kiürítés megengedett legnagyobb időtartamát: a tömegtartózkodás célú építmény esetén 1,0 perc, uszodákban, jégpályákon és C tűzveszélyességi osztályba sorolt tevékenység esetén 1,5 perc, egyéb esetekben 2,0 perc volt. Az új OTSZ már a ponyvahéjazat anyaga alapján határozza meg a kiürítés maximális megengedett idejét: B-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén 4 perc, C-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén 2 perc, illetve egyéb ponyvahéjazat esetén 1 perc időtartamban. Tűztávolság A régi OTSZ a ponyvaszerkezetű építmények egyéb építményektől való tűztávolságát a befogadóképessége alapján határozta meg: tömegtartózkodás esetén 14 m, egyéb esetben 10 m mértékben. Az új OTSZ már a ponyvahéjazat anyaga alapján határozza meg a tűztávolság minimális mértékét: B-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén legalább 10 méter, a C-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén legalább 12 méter, egyéb ponyvahéjazat esetén legalább 14 méter távolságban. Hatály A régi OTSZ azokat a ponyvaszerkezetű építményeket sorolta ide, amelyeket közösségi funkcióra használtak. Az új OTSZ nem a fogalommeghatározásnál határozza meg a funkciót, hanem a ponyvaszerkezetű építmények alfejezetben mondja ki, hogy ezen alcím rendelkezései azon közösségi rendeltetésű ponyvaszerkezetű építményekre vonatkoznak, amelyek 500 m 2 -nél nagyobb alapterületűek vagy tömegtartózkodásra szolgálnak. Mind a régi, mind az új OTSZ alapján kizárólag azon ponyvaszerkezetű építményekre vannak tűzvédelmi szabályok, amelyek közösségi rendelteté sűek. Fentiek alapján tehát továbbra is közösségi rendeltetésű ponyvaszerkezetű építmények esetében vannak tűzvédelmi követelmények. A nem közösségi építmények esetén az építmények biztonságos elhelyezésének, használatának feltételeit tűzvédelmi tervezőnek vagy tűzvédelmi szakértőnek kell meghatároznia. A tűzveszélyességi osztályra vonatkozó jelölések feltüntetéséről A régi OTSZ előírta, hogy a helyiség szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. Az új OTSZ időközben hatályba lépett. Továbbra is fel kell tüntetni az egyes helyiségek tűzveszélyességi osztályát? Válasz Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ) kimondja, hogy tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett: tűzoltó készülékeket, fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait, bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat, 11

kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát. A helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni: a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát, a dohányzás tilalmát és a vízzel oltás tilalmát. Biztonsági jellel kell figyelmeztetni: a 20 liternél vagy 20 kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére, a radioaktív anyag jelenlétére és az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére. Jelezni kell a közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál. A robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a fenti figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m 2 - nél kisebb helyiségben nem szükséges elhelyezni, csak azok bejáratánál. Összefoglalva: a korábban az egyes helyiségek bejáratánál elhelyezett, a tűzveszélyességi osztályra vonatkozó jelöléseket az új OTSZ hatálya alatt nem szükséges feltüntetni. Tűzoltó készülékek elhelyezésének szabályai A korábbi szabályozás szerint a tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kellett tartani. Közösségi építményben a fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsapszekrény vagy tűzoltókészülék-tartó szekrény kivételével tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kellett rögzíteni. Az új szabályozás alapján milyen magasságban kell rögzíteni a tűzoltó készülékeket? Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ) kimondja, hogy ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken. Előírja továbbá, hogy a tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Fentiek alapján megállapítható, hogy az új OTSZ sem a tűzoltó készülék rögzítésének kötelezettségét, sem a rögzítés magasságának korlátozását nem tartalmazza. A füstszakaszolás követelménye Az eddigi szabályozás szerint a csarnoképületek és csarnok jellegű helyiségek hő- és füstelvezetése során füstszakaszokat kellett kialakítani. A füstszakaszok méretével kapcsolatban a jogszabály meghatározta, hogy az alapterülete legfeljebb 1600 m 2, oldalmérete pedig legfeljebb 60 m lehet. Az új szabályozás szerint viszont a füstszakasz kialakítása bármely helyiségre vonatkozik? Válasz Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat (új OTSZ) egyrészt meghatározza, hogy mely esetekben kell hő- és füstelvezetést biztosítani: Válasz 12

1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiségben, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, menekülési útvonalon, 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben, fedett átriumokban, ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja, speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság előírja. A jogszabály a füstszakasz kialakításával kapcsolatban előírja, hogy a hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat kell létesíteni, ha a menekülésre számításba vett útvonal legnagyobb hosszúsága meghaladja a 40 métert vagy egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m 2 -t vagy hosszúsága a 80 métert. Az új OTSZ tehát már nem csak egy bizonyos kialakítású helyiség esetében írja elő a füstszakaszolás követelményét, hanem minden olyan helyiség esetében, amely hő- és füstelvezetésre kötelezett és 40 méternél hosszabb közlekedőről vagy 1600 m 2 alapterületnél nagyobb vagy 80 méternél hosszabb helyiség érintett. A szabadtéri tárolóterülethez létesítendő tűzfal kiterjedése Az új OTSZ alapján meg kell gátolni a tűz átterjedését: az azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között, a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szomszédos épület között, a szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egységeiből kialakított tűzszakaszok között és a speciális építmények és a szomszédos épület vagy speciális építmény között, ha azt e rendelet előírja. A jogszabály több megoldást is kínál a tűzterjedés elleni védelem kialakítására: tűztávolság tartásával, szomszédos telken álló épületek vagy szomszédos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén tűzfal létesítésével, szabadtéri tárolóterület szomszédos tűzszakaszai között a tárolási magasságot legalább 1,0 méterrel meghaladó, legalább REI 90-M tűzállósági teljesítményű tűzfal létesítésével, azonos telken álló épületek vagy azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén a homlokzat és a tető tűztávolságon belüli részének tűzterjedés ellen védett, az épületek tűzszakaszainak elválasztására vonatkozó követelményeknek megfelelő kialakításával. Arra vonatkozó követelményt viszont nem találtunk, hogy a szabadtéri tárolóterülethez létesítendő tűzfalnak oldalirányban mekkora mértékben kell meghaladnia a tárolt anyagokat? Válasz Az 54/2014. (XII. 5.) BM-rendelettel kiadott, 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvé delmi Szabályzat (új OTSZ) a sza badtéri tárolóterülethez létesítendő tűzfal esetében csak a tárolási magasságot meghaladó kialakítás mértékét határozza meg, oldalirányú kiterjedést nem. Emiatt az oldalirányú kiterjedést a tűzvédelmi szakértő, tűzvédelmi tervező feladata meghatározni. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, kilencedik szám, 2015. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.