PATAKI ISKOLAMÚZEUMI FÜZETEK 4. ELŐRE MÁSOKÉRT! A sárospataki diáktűzoltóság
A címlapon: diáktűzoltók a kollégium udvarán
A SÁROSPATAKI DIÁKTŰZOLTÓSÁG A tanulóifjúság kezdettől fogva egynek érezte magát a város népével. Bajban, veszedelemben segítette, mint ahogy a lakosság is óvta, gondozta, ragaszkodásának számtalan jelével körülvette az iskola diákjait. A város népe iránti felelősség megmutatkozott többek között a diákság tűzoltói szolgálatában. A XVI- Tűzoltó trombita XVII. századból nincsenek ugyan adataink arra vonatkozólag, hogy a diákság szervezett formában részt vett volna a városban és annak környékén keletkezett tüzek oltásában, valószínű azonban, hogy a városi céhekkel együtt a diákság is kivonult a tűzoltásra. Ezt a lassanként gyakorlattá vált szokást törvényesítette az iskola vezetősége, amikor 1777-ben szolgálati szabályzatban írta elő az ifjúság számára a tűzőrséget és a tűzoltást. A tanítási idő alatt, de még a vakációban is a diákok három csoportra osztva, állandó ügyeletet tartottak az iskola és a város felett. Felszerelésükről nem sokat tudunk. Valószínű azonban, hogy kezdetleges tűzoltószerek Tűzoltó sugárcső 3
4 lehettek, elsősorban bőrvedrek, balták, csáklyák, horgok, amelyeket nem annyira a tűz oltására, hanem inkább lokalizálására használtak.1801-ben azonban már vízi puskákkal is fel volt szerelve a pataki tűzoltó diákság. Közel száz éven keresztül ezekkel az egyszerű eszközökkel végezték a tűzoltói munkájukat a pataki diákok. A tűzrendészeti szabályokhoz való szigorú alkalmazkodásnak tulajdonítható, hogy az iskolában soha nem ütött ki tűz, az ifjúság tehát csak a városban és a környező falvakban végzett tűzoltói szolgálatot. Hogy valóban végzett, mégpedig dicséretre méltó módon, azt nem egy városi jegyzőkönyvi adat bizonyítja. De az iskola törvényei is mutatják, hogy a pataki diákság a XVIII. és a XIX. század folyamán szakadatlanul eleget tett emberbaráti kötelességének.
Az 1621-es, az 1780-as iskolai törvények még csak általánosságban beszélnek a tűzoltásról, illetve a tűzrendészeti szabályok szigorú betartásáról, azonban az 1844-ben kiadott új törvény amellett, hogy a tűzbiztonságot fokozott mértékben akarja megvalósítani, egyrészt a szabályok elhanyagolóit büntetéssel sújtja, másrészt viszont a tűzoltásban kitűnt diákok számára jutalmat rendel. Ez az önzetlen és a város életében jelentős tűzoltói szolgálat az 1848- as szabadságharcban szűnt meg. Az abszolutizmus alatt az osztrák kormány megtiltotta az ifjúsági egyletek létesítését, még az ilyen humánus intézmény esetében sem tett kivételt. 1849 után harminc évvel azonban újult erővel kezdte meg működését a sárospataki diáktűzoltóság. Az elődök példáján felbuzdulva, sok nemes elhatározással telve indult el a működésében rövidnek, de munkájában eredményesnek mondható útjára a Főiskolai Önkéntes Tűzoltó Egylet. 1879-ben kezdte meg a pataki diákság az egylet létrehozásának előmunkálatait. A következő évben már az alapszabályokat is megállapították, beszerezték a szükséges felszereléseket, egy kétkerekű mozdonyfecskendőt, tömlőt, vedreket, a tagság számára egyenruhát. A kiadások költségeit a főiskolától kölcsönkapott pénzből fedezték. A tagsági díjból, adományokból, különféle rendezvények bevételéből hamarosan visszafizették a kölcsönt, sőt, a felszereléseket állandóan szaporították, modernizálták. Báli meghívó 5
A tűzoltáshoz szükséges ismereteket a városi tűzoltóegylet parancsnokának vezetése mellett sajátították el. A városi tűzoltó egylettel közös gyakorlatokat tartottak, mint ahogyan együtt vonultak ki a tűzesetek színhelyére. Sok esetben a főiskolai egylet egyedül végezte feladatát, mire a városi tűzoltók kivonultak, a diákok eloltották a tüzet. A város különböző pontjain lakó önkéntes tűzoltók nehezebben tudtak összegyűlni, míg az iskolában együttlevő diákság azonnal megjelenhetett fecskendőjével a tűz színhelyén. Az egylet tagsága három csoportra volt osztva: mászókra, akiknek a vagyon- és életmentés volt a kötelességük; szivattyúsokra, akik a fecskendőt kezelték; rendfenntartókra, akiknek feladatuk volt a vízszerzés és az épületből kihordott ingóságok őrzése. Az egylet az akadémia hallgatóiból és a gimnázium VII-VIII. osztályos növendékeiből tevődött össze. Az egylet élén a tanárelnök, illetve a főparancsnok állott, a segédtiszt, alparancsnok, az egyes osztályok vezetői akadémiai hallgatók voltak. Tűzoltó díszsisak 6
Tűzoltó díszcsákány 7
Feladatok 1. kérdés A megadott telefonszámokon kiket tudsz értesíteni? Írd mellé! a/ 104. b/ 105. c/ 107. 2. kérdés Mikor alapították meg a pataki kollégiumban az önkéntes tűzoltóegyletet? a/ 1879 b/ 1918 c/ 2005 3. kérdés Az egylet tagsága hány csoportba volt osztva? a/ kettő: mozdonyfecskendősök, trombitások b/ három: mászók, szivattyúsok, rendfenntartók c/ négy: létrások, szanitécek, kocsisok, nótások 4. kérdés Mikor használták a trombitát a tűzoltók? a/ táncmulatságokon b/ tűz esetén jeladásra c/ táborozáskor 5. kérdés Hány lóerős volt a pataki kollégium tűzoltókocsija? a/ kettő b/ nyolcvan c/ százötven 8
6. kérdés Ki a tűzoltók védőszentje? a/ Árpád-házi Szent Erzsébet b/ Sárkányölő Szent György c/ Szent Flórián 7. kérdés Hol gyújthatunk az erdőben tüzet? a/ kizárólag az erre kijelölt helyen b/ bárhol c/ sehol 8. kérdés Kik lehetnek ma önkéntes tűzoltók? a/ csak erős férfiak b/ csak pataki diákok c/ bárki, aki nem büntetett előéletű (és nem fél a tűztől) 9
A főiskolai tűzoltó egylet működésének tartama alatt összesen 66 tűzesetnél szerepelt. Voltak olyan esztendők, amikor nem volt szükség a munkájukra, de volt olyan is, amikor tizenháromszor vonult ki a diáktűzoltóság. Egy-egy sikeres közreműködés után gyakran előfordult, hogy a város, vagy a falu népe - a diáktűzoltóság, a Patak környékén lévő falvakba is kivonult, ha szükség volt rá - megvendégelte a csapatot. A tűzoltó diákok a sikeres munka jó érzésével tértek vissza a kollégiumba, készen arra, hogy bármikor újra önzetlenül segítségére siessenek a város és a falu lakosságának. Tűzoltó diákok 1908. 10
A sárospataki főiskola diáktűzoltóságának működését az első világháború szüntette meg. Azonban a kollégium ezután sem maradt tűzoltóság nélkül. A megmaradt felszerelések felhasználásával az iskola hivatalsegédei létesítettek tűzőrséget és mint ahogy a diákság hosszú évtizedeken keresztül a városi egylettel közösen küzdött a vész elhárításában, ők hasonló módon folytatták ezt a nemes munkát. Később azonban sem a diákság, sem pedig a hivatalsegédek ilyen irányú szolgálatára nem volt szükség. A hivatásos tűzoltóság szervezése feleslegessé tette munkájukat. De amíg ez nem következett be, számtalan ember vagyonát mentették meg a pataki tűzoltó diákok a biztos pusztulástól. A tűzoltó egylet diákjai a kis- és nagypataki, végardói, bodroghalászi szegényparasztok házát, vagyonkáját, mindnyájuk közös kincsét, az iskolát mentették a tűzvész pusztításától. Forrás:Takács Béla: A sárospataki diáktűzoltóság. In.: Borsodi Szemle VI. 1962. 98-100. Tűzoltó sisak 11
12 Tűzoltó kiállítás 1971 Balról Újszászy Kálmán, középen Takács Béla és Tóth Bandi bácsi.
Dáktűzoltók a kollégium udvarán 13
Tűzoltó induló Tűz van! Gyorsan! Rohanj a szertárhoz Segélyre várakozz. Létrát, csáklyát Szerelj targoncára, Indulóra várva! Ha megjött a gyors segély, Fecskendőkkel útra kélj, Szereld gyorsan a gépeket, Hogy az oltást megkezdjed. Bőven ontsad a vizet, Fojtsd el vele a tüzet. S ha sikerült jól az oltás, Nyugovóra térhetsz Bajtárs! 14
Tóth Bandi bácsi az iskola főbajorosa és tűzoltója. 15
A Sárospataki Önkéntes Tűzoltó Egyesület zászlója Herceg Windischgraetz Lajosné ajándékozta az egyesületnek 1914-ben. Készült a Sárospataki Gyűjtemények Mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1 pályázat támogatásából a Sárospataki Református Kollégium Múzeumában 2013-ban. Készítették: Darvas Szilárd, Egeresi Gábor, Pocsainé dr. Eperjesi Eszter Nyomdai előkészítés: Asztalos József Készült a Kapitális nyomdában, Debrecenben. Igazgató Kapusi József Sárospataki Református Kollégium 3950 Sárospatak, Rákóczi út 1. tel.: 06 47 315 256 fax: 06 47 311 057 email: reftud@iif.hu