Bűnmegelőzés és áldozatsegítés Budapesten Józsefvárosi modellprogrammal

Bűnmegelőzés és áldozatsegítés Budapesten Józsefvárosi modellprogrammal Közvélemény-kutatás a kerületi lakosság és a kerületi szakértők körében ZÁRÓ KUTATÁSI JELENTÉS 2015. január

Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 A minta megoszlása... 7 Összegzés... 9 Kutatási eredmények... 12 Tájékozottság... 12 Biztonságérzet... 15 Közbiztonsággal kapcsolatos vélemények... 15 Bűnmegelőzés, attitűdök... 22 A rendőrség és a polgárőrség megítélése... 28 Áldozatsegítő szolgálat ismertsége, a szolgáltatással való elégedettség... 31 A Józsefvárosi modellprogram kerestében szervezett eseményeken való részvétel, ismertség... 33 Tájékozottsági, érdeklődési és biztonságérzeti index... 36 Függelék... 38 Kereszttáblák... 38 Tárki Zrt. 2

Bevezető A kutatás célja Budapest Főváros VIII. Kerületi Önkormányzata megbízásából a Tárki Zrt. 2013 októberébennovemberében alapozó kutatást folytatott a kerület lakosainak körében a célból, hogy az önkormányzat által a Bűnmegelőzés és áldozatsegítés Budapesten Józsefvárosi modellprogram szakmai koncepcióban megfogalmazott célok szociológiai megalapozottságát vizsgálja, átfogó képet adva a kerületben élő lakosság tájékozottságáról, elégedettségéről, biztonságérzetéről. A kutatást a tervezettnek megfelelően 2014 őszén megismételtük, azt vizsgálva, vajon a Modellprogram hogyan befolyásolta a kérdéses mutatók mentén a lakosság elégedettségét, biztonságérzetét. A kutatási jelentésben a jelenlegi kutatási eredményeket a korábbiakkal összehasonlítva mutatjuk be. A kutatás során az alábbi témaköröket vizsgáltuk: - a lakosság biztonságérzete, tájékozottsága - rendvédelmi intézmények megítélése, - áldozatsegítő osztály ismertsége, megítélés, - bűnmegelőzési attitűdök. A kérdőív és a kutatási terv összeállítása során figyelembe vettük a kutatás monitoring jellegét, azt, hogy a 2013 őszén végzett kutatás adatai a 2014-es adatfelvétel eredményeivel minden tekintetben összevethetők legyenek, mely által most az Önkormányzat és a Program vezetői átfogó képet kaphatnak a koncepcióban megfogalmazott célok megvalósulásáról: a tájékozottság, az elégedettség, a biztonságérzet célzott változásáról. A kutatás módszere, mintája A kutatás módszere kvantitatív kutatás volt, személyes megkérdezéssel mindkét hullámban. A 2014- es adatfelvétel során a program koncepciójának megfelelően a lakossági reprezentatív mintát kiegészítettük olyan válaszadókkal, akik részt vettek az Program keretében megrendezett eseményeken, rendezvényeken, továbbá a szakértői mintát megnöveltük. A minta nagysága a következőképpen alakult: 2013 (fő) 2014 (fő) Lakossági minta - reprezentatív minta (nemre, korra reprezentatív a VIII. kerületben élő 18 évesnél idősebb 735 507 korosztályra) - programokon résztvevők mintája - 101 Szakértői minta nagysága 75 195 Összesen 800 803 Tárki Zrt. 3

A programokon résztvevők kérdezése a következő helyszíneken, illetve időpontokban történt: Megnevezés Dátum Helyszín Áldozatvédelmi és bűnmegelőzési 2014. okt. 30. Baross u. 65-67. 3. emelet előadások 2014. nov. 6. Diószeghy S. utca 5. I. em. Reménysugár Nyugdíjas Klub* 2014. nov. Mátyás tér 4. Víg Otthon Nyugdíjas Klub* 2014. nov. Víg u. 18 Őszikék Nyugdíjas Klub* 2014. nov. Baross u. 109. Napraforgó Nyugdíjas Klub* 2014. nov. Delej u. 34. Ciklámen nyugdíjas Klub* 2014. nov. II. János Pál pápa tér 17. Mátyás Klub (szenvedélybetegek klubja) 2014. nov. Mátyás tér 12. *Az áldozatvédelmi előadások, amelyen a nyugdíjasok részt vehettek, 2014 áprilisa-májusa folyamán voltak. Az adatfelvétel módszere CAPI kérdezés volt (Computer Assisted Personal Interwieving számítógéppel támogatott személyes kérdezés). A CAPI kérdezések minőségbiztosítása a TÁRKI-ban: kliens és szerver oldali programok, amelyek többek között a kérdőívek kiosztására, összegyűjtésére, elsődleges hibajavítására alkalmasak, kliens oldali, akár percenkénti automatikus mentések a kérdezés teljes ideje alatt, szerver oldali automatikus mentések a teljes adatfelvételi idő alatt (a programozott kérdőív minden verziójának automatikus mentése), a terepmunka minden napján biztonsági mentés a teljes adatállományról, a megszakított kérdezés kérdőíve folytathatóságának biztosítása, napi 24 órás IT help-desk rendelkezésre állása a kérdezés folyamatosságának biztosítása érdekében, hardware hibák 48 órán belüli helyszíni javítása, cseregép biztosítása, kérdező hálózatunk a laptopokat és tableteket kizárólag az adott kutatás CAPI kérdezésére tudja használni, jogosultsági szintek beállításai: a kérdező csak kérdezni tud a laptopon, a mentett adatfileokhoz csak az adatfelvétel szakemberei férnek hozzá, így azok utólagos módosítása, változtatása a kérdezőbiztosok számára nem lehetséges. A lakossági reprezentatív minta jellemzői A reprezentatív minta elkészítéséhez többlépcsős, valószínűségi mintavételi eljárást alkalmazunk. A mintavétel első lépcsőjében leválogatjuk a kerületben élő 18. életévüket betöltött, ill. azt meghaladó egyéneket. A második lépcsőben a leválogatott sokaságból egyszerű véletlen mintavétellel kiválasztunk annyi nevet és címet, hogy biztonsággal elkészülhessen a kívánt 500 interjú (legalább háromszoros túlminta). A konkrét neveket és címeket a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányiroda Speciális Szolgáltatások Osztályának nyilvános adatbázisából vásárolunk. Tárki Zrt. 4

A kérdőívben szereplő kérdéstípusok - igen-nem: dichotóm válasz, egyszerű megoszlás - 1-5-ig skála: a kérdezett az iskolai osztályzás mintájára egy ötfokú skála segítségével adhatja meg válaszait (példa egy fontosságot vizsgáló kérdés esetében: az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon fontos, az 1-es pedig, hogy egyáltalán nem fontos). A köztes értékekkel a kérdezett árnyalhatja véleményét. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a 100-as értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszadó egyöntetűen a maximális értéket, a nullát pedig, ha a minimális értéket adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (elégedetlenséget, ellenszenvet stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, rokonszenvet stb.) jelez. - feleletválasztás: előre megadott lehetőségek közül választhat a kérdezett, ezeket a kérdező vagy felolvassa, vagy kártyalapon megmutatja a kérdezettnek. Van, amikor egy választ fogadunk el, van, amikor többet is választhat a kérdezett. - nyitott kérdés/spontán kérdés: a kérdezett saját szavaival válaszol, melyeket vagy ott helybe besorol a kérdező egy kódlistába, vagy az adatfeldolgozás során kódoljuk a szó szerint leírt válaszokat. Az adatok értelmezése A megoszlásokat az összes megkérdezett arányában adjuk meg, tehát mindenhol feltüntetjük a nem tudom -mal felelők, illetve az egyéb okból keletkező válaszhiányok gyakoriságát is. Egyes kérdéseket azonban a megkérdezettek csak bizonyos körében kellett feltenni. Ezt a körülményt az adott esetekben jelezzük. Ilyenkor a százalékok a megkérdezettek szóban forgó körére vonatkoznak. A százalékos értékek kerekítettek, ezért összegük a megoszlások tekintetében ± 1%-kal eltérhet a 100%-tól. Amennyiben a válaszok százalékos említési gyakoriságáról beszélünk, a kérdezettek több választ is adhattak, ezért az ezek összege meghaladhatja a 100%-ot. Hibahatár A hibahatár az alacsony elemszámok miatt kiemelten fontos tényező, a tanulmányban többször majd felhívjuk a figyelmet arra, amikor az eredmények annyira megoszlanak, hogy csupán tájékoztató jellegűek. A hibahatár három tényezőtől függ: 1. Mintanagyság A mintanagyság azt jelenti, hogy hány fő válaszolt. Jelen esetben a minta nagysága 735, illetve 75 fő volt. Amennyiben a kérdést nem tettünk fel minden kérdezettnek (csak valamilyen szűrőkérdés miatt kisebb részüknek), a hibahatár különbözni fog (nagyobb lesz) az teljes mintára vonatkozótól. 2. Valószínűségi szint (vagy konfidencia intervallum), amely mellett érvényes a hibahatár A közvélemény-kutatások eredményeinek hibahatárát 95%-os valószínűségi szintre adják meg. Ez azt jelenti, hogy ha 100 ugyanolyan kutatást végeznénk, akkor 95 esetben az adott hibahatáron belüli eredményt kapnánk. 95%-os valószínűségi szint mellett egy 75 fős minta Tárki Zrt. 5

esetén, ha az eredmény pl. 50%, a hibahatár körülbelül +/-13% lesz. Azaz azonos feltételekkel végzett kutatásoknál 100 esetből 95-ször az eredmény 37% és 63% között lenne. 3. Eredmény (a százalékos arány), amire a hibahatár vonatkozik A hibahatár a következőképpen számítható: hibahatár= Ahol: 1,96 = konstans érték, mely 95%-os valószínűségi szintnél használatos; P = eredmény értéke %-ban; n = mintanagyság A hibahatárok 95%-os valószínűségi szint mellett, különböző mintanagyságok és százalékos eredmények esetén: DICHOTÓM VÁLASZ MEGOSZLÁS SZÁZALÉKBAN minta- 2% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 40% 50% nagyság 98% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 60% 50% 20 8,8% 12,3% 16,0% 18,6% 20,5% 22,0% 23,1% 24,5% 25,0% 50 4,9% 7,1% 9,4% 11,0% 12,2% 13,1% 13,8% 14,7% 15,0% 100 3,3% 4,8% 6,4% 7,5% 8,4% 9,0% 9,5% 10,2% 10,3% 150 2,6% 3,8% 5,2% 6,1% 6,8% 7,3% 7,7% 8,2% 8,4% 200 2,2% 3,3% 4,4% 5,2% 5,8% 6,3% 6,6% 7,1% 7,2% 250 1,9% 2,9% 3,9% 4,6% 5,2% 5,6% 5,9% 6,3% 6,4% 300 1,8% 2,6% 3,6% 4,2% 4,7% 5,1% 5,4% 5,7% 5,8% 350 1,6% 2,4% 3,3% 3,9% 4,3% 4,7% 5,0% 5,3% 5,4% 400 1,5% 2,3% 3,1% 3,6% 4,0% 4,4% 4,6% 4,9% 5,0% 1000 0,9% 1,4% 1,9% 2,3% 2,5% 2,7% 2,9% 3,1% 3,2% Tárki Zrt. 6

A minta megoszlása Nem Kor Iskolai végzettség Háztarás nagysága Gazdasági aktivitás Jövedelem A MINTA MEGOSZLÁSA AZ ALAP DEMOGRÁFIAI MUTATÓK MENTÉN Reprezentatív minta (N=507) Lakosság Programokon résztvevők (N=101) Szakértők (N=195) Férfi 46 31 27 Nő 54 69 70 18-35 éves 39 1 31 36-50 éves 22 4 36 51-62 éves 18 22 25 62 évesnél idősebb 20 73 1 8 általános vagy kevesebb 13 18 3 Szakiskola, szakmunkásképző 30 26 8 Érettségi 37 31 19 Technikum 4 16 9 Diploma 16 10 58 Egyedül él 16 65 16 2 fő 29 27 37 3 fő 31 7 22 4 vagy több fő 24 1 22 Válaszhiány 0 0 3 Alkalmazott 48 3 91 Önálló, vállalkozó, saját vállalkozásában alkalmazott 6 1 3 Alkalmi munkát, megbízásokat vállal 2 1 1 Munkanélküli 6 3 1 Öregségi, özvegyi vagy rokkant nyugdíjas Szülés szabadságon, gyesen, gyeten van, háztartásbeli 28 90 1 6 2 1 Tanuló 5 0 0 Egyéb inaktív 0 0 1 100 ezer Ft alatt 29 69 23 101-150 ezer Ft 28 23 23 150 ezer Ft felett 25 3 21 Válaszmegtagadás 19 5 33 Összesen 100 100 100 Tárki Zrt. 7

Körzet Mikor költözött a kerültbe A REPREZENTATÍV LAKOSSÁGI MINTA MEGOSZLÁSA AZ LAKÓHELY SZERINT N % Corvin negyed 87 17 Csarnok negyed 55 11 Ganz negyed 2 0 Losonci negyed 18 4 Kerepesdűlő 1 0 Magdolna negyed 137 27 Népszínház negyed 58 12 Orczy negyed 86 17 Palotanegyed 50 10 Százados negyed 1 0 Tisztviselőtelep 11 2 Születése óta a kerületben lakik 152 30 15 éven belül költözött a kerületbe 174 34 15 évnél régebben költözött a kerületben 176 35 Válaszhiány 5 1 Összesen 507 100 Tárki Zrt. 8

Összegzés A kutatás mindkét hulláma során megvizsgáltuk, az emberek milyen mértékben fordítanak figyelmet a közbiztonsággal kapcsolatos, illetve a rendőrségi hírekre. Azt tapasztaltuk, hogy 2014-ben a lakosság kevesebb mint felét érdeklik a rendőrségi hírek, míg a közbiztonsággal kapcsolatos hírek mind a lakosságot, mind a szakértőket jobban érdeklik. A 2014-es kutatásból kiderült, hogy nagyobb arányban érdeklődnek mind a rendőrségi, mind a közbiztonsággal kapcsolatos hírek iránt azok, akik részt vettek az Önkormányzat által szervezett valamilyen bűnmegelőzési vagy áldozatvédelmi programon. A tavalyi eredményekkel összehasonlítva az látható, hogy a lakosság érdeklődése a rendőrségi hírek iránt idén valamivel alacsonyabb. Budapest, Józsefváros és lakóhelyük közvetlen környezetének közbiztonságának értékelése során azt tapasztaltuk, hogy idén minden tekintetben kedvezőbb a megítélés: a lakosság körében Budapest közbiztonságát tekintve 11 pontos, Józsefvárost és lakókörnyezetük közvetlen környékét nézve 13-13 pontos a növekedés. A közbiztonság helyzetével kapcsolatos, konkrét területeken a tavaly tapasztalt változásokhoz képest is nagymértékű javulás figyelhető meg az eredményekben: a józsefvárosi lakosság mind Budapest, mind a kerület, mind a szűkebb lakókörnyezet tekintetében számos tekintetben javulást tapasztalt, ezek: a rendőrség és a lakosság kapcsolata, a polgárőrség jelenléte, vagyonvédelmi eszközökkel való ellátottság, közbiztonság, bűnözés és az áldozatok segítése. Azok a területek, ahol romlást tapasztaltak (a lakosok szociális helyzete, a gyermekek, fiatalok biztonsága, a kisebbségekkel való együttélés területén és az idősek biztonsága) is alacsonyabb a negatív tapasztalatokról beszámolók aránya, mint tavaly. A kerületi rendőrség és a lakosság kapcsolata, a bűnözés valamint az áldozatvédelem tekintetében figyelhetjük meg legnagyobb fordulatot, a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok mára pozitívvá változtak. A közbiztonsággal kapcsolatos konkrétumokra kérdezve azt tapasztaltuk, hogy a józsefvárosi lakosság 17%-ának (vagy családjának) történt a sérelmére jogsértés az elmúlt öt évben, közülük 14%-nak egyszer, 3%-nak többször is. Az esetek túlnyomó többségében a sértettek tettek feljelentés, bejelentést a rendőrségen, a 2014-es kutatásban nagyobb arányban jelezték ezt a kérdezettek, mint tavaly. A közbiztonsággal kapcsolatban idén is megvizsgáltuk azt is, a lakosok mikor, mennyire félnek attól, hogy áldozattá válnak. 2013-hoz képest nőtt az emberek biztonságérzete nappal és este az utcán: idén 13%-kal többen jelezték, hogy soha nem félnek attól, hogy nappal áldozattá válnának az utcán, és 5%-kal többen, hogy sötétedés után sem félnek ettől. A Tárki Zrt. 9

tömegközlekedési eszközökön valamivel kedvezőtlenebb a helyzet, most 2%-kal kevesebben jelezték, hogy soha nem félnek a buszokon, villamosokon, de a különbség nem szignifikáns. Éjjel, egyedül az otthonukban és külföldön az emberek továbbra is nagy biztonságban érzik magukat. Mind a lakosság, mind a szakértők körében nőtt 2013-hoz képest azok aránya, akik szoktak bűnmegelőzési tanácsokat kapni. Tavaly a lakosság 19%-a, 2014-ben 30%-a jelezte ezt, míg a szakértők körében 2013-ban ez az arány 25%-a volt, most pedig 32% volt. A józsefvárosi lakosság körében 2014-ben ezen információk legfontosabb forrása a helyi újság, a Józsefváros volt, 31%-kal említették többen, mint 2013-ban. A józsefvárosi lakosok legnagyobb része egyetért abban, hogy a vagyontárgyak védelme elsősorban az emberek, a tulajdonosok feladata, és hogy amennyiben a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat, az embereknek joguk van megvédeni magukat. Annak ellenére, hogy kevéssé tartják igaznak azt, hogy a jelenlegi büntetési rendszer kellőképpen elrettentő erejű lenne, nincs határozott egyetértés abban, hogy Magyarországon vissza kellene állítani a halálbüntetést a különösen súlyos bűncselekmények esetében. A 2013-as felméréshez képest áttevődött a hangsúly annak kérdésében, hogy a jelenlegi helyzethez viszonyítva a józsefvárosiak mely területén igényelnék a rendőrség fokozott fellépését. Míg tavaly a bűnmegelőzés állt az első helyen (47%), addig idén a bűnüldözést jelölték meg legtöbben (36%). A bűnmegelőzést 2014-ben jóval kevesebben, 17%-nyain nevezték meg. A szakértők idén is a bűnmegelőzést helyezték előtérbe. Közvetlen lakókörnyezetében a helyiek továbbra is a közterületeken igényelnének fokozott bűnmegelőzési tevékenységet a rendőrségtől (47%), de a vagyonvédelemre is többen nagyobb hangsúlyt helyeznének (34%). A tavalyi eredményekhez hasonlóan, sőt azt meghaladó mértékben, mind a lakosság, mind a szakértők körében egyöntetű a vélekedés, hogy a rendőrség szerepe hazánkban fontos: 75, illetve 65%-nyian mondták, hogy nagyon fontos A 2014-es felmérésből az derült ki, hogy a kerületi lakosok 38%-a került kapcsolatba valaha a rendőrséggel, 8%-a a polgárőrséggel. Az egyes szervezetekkel kapcsolatba kerülők körében az elégedettség számottevően növekedett az elmúlt egy év során. A 2014-es felmérés során a lakosság 25%-a jelezte, hogy hallott arról, Budapesten létezik áldozatsegítő szolgálat ez 2%-kal több, mint a tavaly mért eredmény. A szakértők 73%-a hallott róla, körükben az arány csökkenését figyelhetjük meg 2013-hoz képest (akkor 77% volt). Azok, akik hallották már róla, idén is hasonlóképp tisztában is vannak a szolgálat legtöbb szolgáltatásával: 82%-nyian tudják, hogy a szolgálat nyújt tájékoztatást, 69%-nyian, hogy Tárki Zrt. 10

szakjogászi segítségnyújtást, 63%-nyian, hogy pszichológusi segítséget. Tavaly a szakszolgálat legkevésbé ismert szolgáltatása az azonnali pénzügyi segély volt, a szoláltatással kapcsolatosan az ismertség növekedése magas, 15%-os. A szakértők minden tekintetben tájékozottabbak, szinte mindannyian tisztában vannak minden szolgáltatással. A józsefvárosi lakosok 4%-a (24 fő) került kapcsolatba az áldozatsegítő szolgálattal eddigi életes során (tavalyi arányuk 1% volt 9 fő), értékelésük a szolgálat munkájáról nagyon jó. Az igénybe vevők körül legtöbben tájékoztatást, szakjogászi segítségnyújtást, illetve azonnali pénzügyi segélyt kértek a szakszolgálattól. 2013 és 2014 során az Önkormányzat a Józsefvárosi modellprogram keretében számos eseményt, előadást szervezett. A 2014-es minta sajátosságaiból adódóan a résztvevők mindegyike hallott a bűnmegelőzési előadásokról és részt is vett rajtuk. Ugyanakkor a lakosság igen nagy aránya jelezte, hogy hallott ezekről az előadásokról (27%), sőt 10 százaléknyian részt is vettek rajta. Összességében a lakosság 43%-a hallott valamelyik eseményről vagy programról és 20%-uk vett részt valamelyiken (reprezentatív mintán számítva). A szakértők közül legtöbben a Sziget Fesztiválon való megjelenésről hallottak (52%), ám mindössze 5 százaléknyian vettek részt ezen a programon. Legtöbben a szupervíziós foglalkozásokon, a tematikus csoportfoglalkozásokon és az önvédelmi tréningeken vettek részt (7-6-6%). Ez utóbbi két program hasznosságának értékelése magas lett, míg a szupervíziós foglalkozásokat valamivel kevésbé tartották hasznos ónak az azokon résztvevő szakértők. A Józsefvárosi modellprogram hirdetéseinek, plakátjainak ismertsége nagyon jó: a lakosság (reprezentatív mintán) 58%-a találkozott legalább egy formájával az általunk felsoroltak közül, a szakértőknek pedig 47%-a. Mindhárom almintában a bűnmegelőzéssel, áldozatsegítéssel kapcsolatos információkat tartalmazó szórólapok ismertsége a legmagasabb. A Bűnmegelőzés és áldozatsegítés Budapesten, Józsefvárosi modellprogrammal projektben az önkormányzat célja a lakosság tájékozottsági szintjének, elégedettségének, biztonságérzetének növekedése. A projekt hatásainak mérése céljából négy indexet készítettünk. A legtöbb index tekintetében jelentős növekedés figyelhető meg: a lakosság biztonságérzete tekintetében kiemelkedően magas, 12 pontos (25%-os) a javulás tavalyhoz képest, de az elégedettség is nagymértékben növekedett. Összességében a lakosság tájékozottsága, elégedettsége, biztonságérzete 12%-kal javult 2013-hoz képest. Tárki Zrt. 11

Kutatási eredmények Tájékozottság A lakosság kevesebb mint felét (42%) érdeklik a rendőrségi hírek (4-es vagy 5-ös osztályzatot adott azon a skálán, ahol az 5-ös azt jelentette, hogy nagyon érdeklik a rendőrségi hírek, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem érdeklik). A szakértők hasonló mértékű érdeklődést mutattak a rendőrségi hírek iránt, az osztályzatokból képzett, egy 100 fokú skálára kivetített átlagék érték a lakosság körében 52, a szakértők körében 53 pont lett. A lakosság körében nagyobb arányban érdeklődnek a rendőrségi hírek iránt azok, akik részt vettek az Önkormányzat által szervezett valamilyen bűnmegelőzési vagy áldozatvédelmi programon. Jellemző még, hogy nagyobb figyelmet fordítanak erre a férfiak, a nyugdíjasok, és azok, akiknek a havi jövedelmük 100 Ft alatt van. (Függelék, 1. táblázat). A tavalyi eredményekkel összehasonlítva az látható, hogy a lakosság érdeklődése a rendőrségi hírek iránt valamivel kisebb, az osztályzatokból képezett átlagérték is alacsonyabb. MENYIRE ÉRDEKLIK A RENDŐRSÉGI HÍREK? (%-os megoszlás és 100-as skálára kivetített átlag a lakosság és a szakértők körében) Lakosság (N=735) 2013 2014 Szakértők (N=75) Lakosság (N=608) Szakértők (N=195) Egyáltalán nem 7 8 9 10 2 9 13 18 16 3 38 45 32 39 4 27 28 32 21 Nagymértékben 19 5 9 14 Átlagérték (ahol 100=nagyon, 0=egyáltalán nem) 60 pont 52 pont 54 pont 53 pont A közbiztonsággal kapcsolatos hírek mind a lakosságot, mind a szakértőket jobban érdeklik, a lakosság 49%-a, a szakértők 52%-a adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot. A lakosság érdeklődése a közbiztonsággal kapcsolatos hírek iránt (a rendőrségi hírekhez hasonlóan) kisebb mértékű, mint tavaly volt, míg a szakértők érdeklődési szintje valamelyest nőtt. A lakosság körében itt is jellemzően különbséget jelent az érdeklődés mértékében, hogy a kérdezett részt vett-e valamilyen programon a témával kapcsolatban: akik részt vettek, azok a közbiztonsággal kapcsolatban is jobban odafigyelnek a hírekre. (Függelék, 1. táblázat). Tárki Zrt. 12

MENYIRE ÉRDEKLIK A KÖZBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS HÍREK? (%-os megoszlás és 100-as skálára kivetített átlag a lakosság és a szakértők körében) Lakosság (N=735) 2013 2014 Szakértők (N=75) Lakosság (N=608) Szakértők (N=195) Egyáltalán nem 5 4 4 4 2 7 12 11 8 3 32 32 36 36 4 33 35 39 26 Nagymértékben 23 17 10 27 Átlagérték (ahol 100=nagyon, 0=egyáltalán nem) 65 pont 62 pont 60 pont 66 pont Mind a lakosság, mind a szakértők körében azt tapasztaltuk, hogy megfelelő mennyiségűnek tartják, amennyit a sajtó, a rádió és a televízió foglalkozik a közbiztonság helyzetével (az osztályzatokból képezett átlagérték 61, illetve 62 pont lett). Ebben a tekintetben nincs számottevő eltérés a tekintetben, hogy a válaszadó részt vett-e valamilyen bűnmegelőzési előadáson vagy sem. A lakossági megítélés területén 2013-hoz képest itt valamelyest alacsonyabb átlagértékeket kaptunk. A SAJTÓ, RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ ÖSSZESSÉGÉBEN MENNYIT FOGLALKOZIK A KÖZBIZTONSÁG HELYZETÉVEL? (%-os megoszlás és 100-as skálára kivetített átlag a lakosság és a szakértők körében) Lakosság (N=735) 2013 2014 Szakértők (N=75) Lakosság (N=608) Szakértők (N=195) Nagyon keveset 3 7 4 3 2 7 8 11 12 3 37 41 35 35 4 33 23 36 31 Nagyon sokat 19 19 12 16 Nem tudja 2 3 1 3 Átlagérték (ahol 100=nagyon, 0=egyáltalán nem) 65 pont 60 pont 61 pont 62 pont Tárki Zrt. 13

A lakosság 16%-a, a szakértők 9%-a gondolja csupán, hogy a sajtó, a rádió és a televízió a valóságnak megfelelő képet ad a közbiztonságról. A józsefvárosiak 10% gondolja, hogy a média a valóságnál kedvezőbb képet fest, és 29%-a, hogy kedvezőtlenebbet. A válaszadók 43%-a úgy válaszolt, hogy van, amikor kedvezőbb, van, amikor kedvezőtlenebb, és van, amikor reális a kép. A Népszínház negyedben élők az átlagosnál nagyobb arányban tartják a valóságnak megfelelőnek a közbiztonságról a médiában megjelent képet (Függelék, 3 táblázat). A sajtó, rádió, televízió összességében milyen képet ad a közbiztonságról a valósághoz képest? (százalékos megoszlás) 2013 Lakosság (N=735) 16 23 14 37 10 Szakértők (N=75) 11 21 19 36 13 2014 Lakosság (N=608) 16 10 29 43 2 Szakértők (N=195) 9 27 18 38 8 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 Valóságnak megfelelő Kedvezőbb Kedvezőtlenebb Is-is Nem tudja Tárki Zrt. 14

Biztonságérzet A biztonság szót hallva a józsefvárosi lakosság háromnegyede asszociált a közbiztonságra, és egyharmadnyian említették a családot, 31%-uknak a munka világával kapcsolatos asszociációja volt. A részletes válaszokat az alábbi táblázat tartalmazza. A tavalyi adatokhoz képest a növekedést az okozza, hogy a kérdezettek összességében több választ adtak. A BIZTONSÁG SZÓT HALLVA MI JUT ELSŐKÉNT AZ ESZÉBE? (esetszámok és %-os említési gyakoriság a lakosság körében, a 2014-es eredmények sorrendjében) 2013 (N=735) 2014 (N=608) N % N % Közbiztonság 370 50 457 75 Család 187 25 221 36 Munka világa 84 11 190 31 Egészség-betegség 29 4 158 26 Az ország biztonsága 35 5 149 25 Nyugalom 54 7 87 14 Félelem nélküli élet 59 8 65 11 Anyagi biztonság 9 1 30 5 Rendőrség 12 2 19 3 Egyéb 69 9 40 7 Közbiztonsággal kapcsolatos vélemények Budapest, Józsefváros és lakóhelyük közvetlen környezetének közbiztonságát egy ötfokú skála segítségével értékelhették a kérdezettek, az eredményekből a korábbiakban említett módon 100 fokú skálára húztuk ki az átlagértékeket. A 2014-es kutatás alkalmával minden tekintetben kedvezőbb értékeket kaptunk: a lakosság körében Budapest közbiztonságát tekintve 11 pontos, Józsefvárost és lakókörnyezetük közvetlen környékét nézve 13-13 pontos a növekedés. A szakértők körében is tapasztalható valamelyest növekedés az közbiztonság megítélésében, de a különbség körükben nem olyan markáns, mint a lakosságnál. Tárki Zrt. 15

Összességében milyennek ítéli az alábbiak közbiztonságát? (átlagértékek, ahol 100=nagyon jó, 0=nagyon rossz) 100 2013 2014 80 60 52 50 45 46 46 63 58 59 53 51 40 20 0 TÁRKI Lakosság (N=735) Szakértők (N=75) Lakosság (N=608) Szakértők (N=195) Budapest Józsefváros lakóhelye közvetlen környéke Arra is rákérdeztünk, vajon tapasztaltak-e változást (javult, nem változott, romlott) az elmúlt egy évben a közbiztonság helyzetével kapcsolatban, konkrét területeket említve. A kapott értékeket mérlegmutatóvá konvertáltuk, -100 és +100 közötti értékekkel jellemezve, az adott tényező milyen irányba változott. A tavaly tapasztalt változásokhoz képest nagymértékű javulás figyelhető meg az eredményekben: a józsefvárosi lakosság mind Budapest, mind a kerület, mind a szűkebb lakókörnyezet tekintetében számos tekintetben javulást tapasztalt, ezek: a rendőrség és a lakosság kapcsolata, a polgárőrség jelenléte, vagyonvédelmi eszközökkel való ellátottság, közbiztonság, bűnözés és az áldozatok segítése. Azok a területek, ahol romlást tapasztaltak (a lakosok szociális helyzete, a gyermekek, fiatalok biztonsága, a kisebbségekkel való együttélés területén és az idősek biztonsága) is alacsonyabb a negatív tapasztalatokról beszámolók aránya, mint tavaly. A kerületi rendőrség és a lakosság kapcsolata, a bűnözés valamint az áldozatvédelem tekintetében figyelhetjük meg legnagyobb fordulatot, a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok mára pozitívvá változtak. A szakértők véleménye nem változott olyan nagymértékben 2013-hoz képest, mint a lakosságé: többnyire most is ugyanazokon a területeken tapasztaltak javulás, mint tavaly. Figyelemre méltó az áldozatsegítés helyzetének megítélése: a szakértők szerint egyre kedvezőbb változás áll be e téren. Ugyancsak jellemző a tavaly is megfigyelt tendencia körükben, miszerint a budapesti helyzetet minden esetben kedvezőtlenebbül értékelik, mint a józsefvárosit. Tárki Zrt. 16

2014 Az alábbi területek helyzete hogyan változott az elmúlt egy évben? (átlagértékek a lakosság körében, ahol -100=nagymértékben romlott, 0=nem változott, 100=nagymértékben javult, N=608) rendőrség és lakosság kapcsolata polgárőrség jelenléte vagyonvédelmi eszközökkel való elláttottság közlekedésbiztonság bűnözés áldozatok segítése -4-2 -3-4 -5-2 -5-5 -2-7 -9-8 3 2 10 11 10 9 8 5 7 4 6 7 6 6 lakosok szociális helyzete gyerekek, fiatalok biztonsága kisebbségekkel való együttélés idősek biztonsága 22 24 25-20 -10 0 10 20 30 Budapesten Józsefvárosban lakóhelye közvetlen környezetében 2013 Az alábbi területek helyzete hogyan változott? (átlagértékek a lakosság körében, ahol -100=nagymértékben romlott, 0=nem változott, 100=nagymértékben javult, N=735) közlekedésbiztonság 8 4 vagyonvédelmi eszközökkel való ellátottság 7 0-1 rendőrség és lakosság kapcsolata 5 0-3 polgárőrség jelenléte 3 2 0 áldozatok segítése 3-2 -6-4 -7-10 bűnözés -11-15 -18 gyerekek, fiatalok biztonsága -12-16 idősek biztonsága -19-13 -17 lakosok szociális helyzete -20-15 -20 kisebbségekkel való együttélés -18-25 -20-15 -10-5 0 5 10 15 20 Budapesten Józsefvárosban lakóhelye közvetlen környezetében Tárki Zrt. 17

2014 Az alábbi területek helyzete hogyan változott? (átlagértékek a szakértők körében, ahol -100=nagymértékben romlott, 0=nem változott, 100=nagymértékben javult, N=195) vagyonvédelmi eszközökkel való ellátottság polgárőrség jelenléte rendőrség és lakosság kapcsolata áldozatok segítése közlekedésbiztonság bűnözés-1-3 -8-10 -3-14 -8 5 8 16 26 17 25 10 24 15 22 12 18 14 gyerekek, fiatalok biztonsága idősek biztonsága lakosok szociális helyzete kisebbségekkel való együttélés -40-30 -20-10 0 10 20 30 40 Budapesten Józsefvárosban 2013 Az alábbi területek helyzete hogyan változott? (átlagértékek a szakértők körében, ahol -100=nagymértékben romlott, 0=nem változott, 100=nagymértékben javult, N=75) vagyonvédelmi eszközökkel való ellátottság rendőrség és lakosság kapcsolata áldozatok segítése polgárőrség jelenléte közlekedésbiztonság -7-9 -8-15 -7-20 -21-31 -21 16 23 10 15 10 11 8 20 6 8 5 bűnözés gyerekek, fiatalok biztonsága lakosok szociális helyzete idősek biztonsága kisebbségekkel való együttélés -40-30 -20-10 0 10 20 30 40 Budapesten Józsefvárosban Tárki Zrt. 18

A közbiztonsággal kapcsolatos konkrétumokra kérdezve azt tapasztaltuk, hogy a józsefvárosi lakosság 17%-ának (vagy családjának) történt a sérelmére jogsértés az elmúlt öt évben, közülük 14%-nak egyszer, 3%-nak többször is. Legtöbben arról számoltak be, hogy utcán vagy kapualjban megtámadták őket (47 említés), vagy betörtek a lakásába (34 említés). Tizenegy embernek az autóját törték fel, 30-an pedig zsebtolvajjal találkoztak. A lakosság beszámolója alapján a kerület legbiztonságosabb része a Corvin negyed. A demográfiai mutatókat tekintve a nők, a nyugdíjasok és az egyedülállók az átlagosnál nagyobb arányban számoltak be őket ért bűncselekményről (Függelék, 10. táblázat). AZ ELMÚLT ÖT ÉVBEN TÖRTÉNT-E AZ ÖN VAGY CSALÁDJA SÉRELMÉRE JOGSÉRTÉS? (esetszámok és %-os megoszlás a lakosság körében) 2013 (N=735) 2014 (N=608) N % N % Igen, egyszer 83 11 84 14 Igen, többször is 36 5 17 3 Nem 613 83 505 83 Válaszhiány 3 0 2 0 Az esetek túlnyomó többségében (81%) a sértettek tettek feljelentés, bejelentést a rendőrségen, a 2014-es kutatásban nagyobb arányban jelezték ezt a kérdezettek, mint tavaly (75%). Azok, akik nem tettek feljelentést főként arra hivatkoztak, hogy feleslegesnek érezték, mert úgysem találják meg a tettest, vagy többen, akiket kizsebeltek, nem tudták, hol tegyék meg a belejtésüket, a rendőrsége vagy a BKK-nál. TETT-E BEJELENTÉST, FELJELENTÉST A RENDŐRSÉGEN? (esetszám és %-os megoszlás azon lakossági válaszadók körében, akiket ért jogsértés) 2013 (N=119) 2014 (N=101) N % N % Igen 90 75 82 81 Nem 29 25 19 19 A közbiztonsággal kapcsolatban idén is megvizsgáltuk azt is, a lakosok mikor, mennyire félnek attól, hogy áldozattá válnak. 2013-hoz képest nőtt az emberek biztonságérzete nappal és este az utcán: idén 13%-kal többen jelezték, hogy soha nem félnek attól, hogy nappal áldozattá válnának az utcán, és 5%-kal többen, hogy sötétedés után sem félnek ettől. A tömegközlekedési eszközökön valamivel kedvezőtlenebb a helyzet, most 2%-kal kevesebben jelezték, hogy soha nem félnek a buszokon, villamosokon, de a Tárki Zrt. 19

különbség nem szignifikáns. Éjjel, egyedül az otthonukban és külföldön az emberek továbbra is nagy biztonságban érzik magukat, 78, ill. 79%-nyian soha nem félnek. A férfiak 81%-a nappal az utcán soha sem fél, míg a nők nagyobb arányban jelezték, hogy néha, gyakran vagy mindig félnek. Sötétedés után a férfiak 58%-a nem fél soha az utcán, míg a nőknél ez az arány mindössze 23% (20%-uk gyakran, 9%-uk mindig fél, hogy áldozattá válik). A nők a többi helyzetben is jellemzően nagyobb arányban félnek attól, hogy áldozattá válnak, mint a férfiak. (Függelék, 11-15. táblázatok). 2014 Szokott-e félni attól, hogy áldozattá válik? (százalékos megoszlás a lakosság körében, N=608) Nappal az utcán 71 25 31 Sötétedés után az utcán 38 39 15 6 1 Tömegközlekedési eszközön 52 37 9 21 Éjjel, egyedül az otthonában 78 16 4 2 Külföldön 79 9 10 12 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% TÁRKI soha néha gyakran mindig nem tudja 2013 Szokott-e félni attól, hogy áldozattá válik? (százalékos megoszlás a lakosság körében, N=735) Nappal az utcán 58 32 8 21 Sötétedés után az utcán 33 30 23 12 2 Tömegközlekedési eszközön 54 33 11 21 Éjjel, egyedül az otthonában 74 19 4 21 Külföldön 70 8 1 20 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% TÁRKI soha néha gyakran mindig nem tudja Tárki Zrt. 20

A szakértők körében is feltérképeztük az egyes helyzetekben az áldozattá válástól való félelmet. Az eredmények helyes értékeléséhez fontos megjegyeznünk, hogy a szakértői minta nagyrészt (70%- ban) nőkből áll, és mint a korábbiakban is láthattuk, ez a fő változó, mely mentén a lakosságot tekintve szignifikáns különbségek fedezhetők fel a kérdésben. 2014 Szokott-e félni attól, hogy áldozattá válik? (százalékos megoszlás a szakértők körében, N=195) Nappal az utcán 26 58 9 3 4 Sötétedés után az utcán 13 44 29 11 3 Tömegközlekedési eszközön 19 50 19 8 5 Éjjel, egyedül az otthonában 41 41 10 4 4 Külföldön 27 38 3 5 27 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% TÁRKI soha néha gyakran mindig nem tudja 2013 Szokott-e félni attól, hogy áldozattá válik? (százalékos megoszlás a szakértők körében, N=75) Nappal az utcán 28 49 13 5 4 Sötétedés után az utcán 5 43 35 15 3 Tömegközlekedési eszközön 12 53 27 7 1 Éjjel, egyedül az otthonában 36 45 5 11 3 Külföldön 16 39 7 4 35 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% TÁRKI soha néha gyakran mindig nem tudja Tárki Zrt. 21

Bűnmegelőzés, attitűdök Mind a lakosság, mind a szakértők körében nőtt 2013-hoz képest azok aránya, akik szoktak bűnmegelőzési tanácsokat kapni. Tavaly a lakosság 19%-a, 2014-ben 30%-a jelezte ezt, míg a szakértők körében 2013-ban ez az arány 25%-a volt, most pedig 32%. Nem csak a mértéke nőtt a bűnmegelőzési tanácsoknak, hanem annak forrásának szerkezete is átrendeződött. A józsefvárosi lakosság körében 2014-ben a legfontosabb forrás a helyi újság, a Józsefváros volt, 31%-kal említették többen, mint 2013-ban. Ezzel párhuzamosan a televízió és az országos sajtó információs szerepe csökkent (71, ill. 38%-ra). Az ismerősök, szomszédok még mindig fontos szerepet töltenek be a tanácsadásban (61%), de a nyugdíjasklubok szerepe is nagymértékben nőtt (50%). A kérdésben a rendőrség, körzeti megbízott szerepe is nőtt valamelyest (28%), a polgárőrök és az orvosi rendelők szerepe viszont még mindig alacsony (10, ill. 8%). MILYEN FÓRUMOKON, FORRÁSOKBÓL SZOKOTT ÖN BŰNMEGELŐZÉSI TANÁCSOKAT KAPNI? (%-os említési gyakoriság azok körében, akik szoktak bűnmegelőzési tanácsokat kapni, a 2014-es lakossági eredmények sorrendjében) Lakosság (N=142) 2013 2014 Szakértők (N=21) Lakosság (N=184) Szakértők (N=60) Helyi újság (Józsefváros) 48 48 79 70 Televízió 78 86 71 90 Ismerős/szomszéd 51 43 61 40 Idősek klubja 3 0 50 7 Országos sajtó 56 67 38 75 Rendőrség/körzeti megbízott 16 5 28 40 Orvosi rendelő 5 0 10 8 Polgárőr 7 19 8 32 Az attitűdkérdésekkel kapcsolatban a 2013-ashoz nagyon hasonló eredményeket kaptunk. A józsefvárosi lakosok legnagyobb része egyetért abban, hogy a vagyontárgyak védelme elsősorban az emberek, a tulajdonosok feladata és hogy amennyiben a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat, az embereknek joguk van megvédeni magukat (a 100 fokú skálán, ahol 100=teljesen egyetért az állítással, 0=egyáltalán nem ért egyet az álltással, 78, ill. 77 pont). Annak ellenére, hogy kevéssé tartják igaznak azt, hogy a jelenlegi büntetési rendszer kellőképpen elrettentő erejű lenne (45 pont), nincs határozott egyetértés abban, hogy Magyarországon vissza kellene állítani a halálbüntetést a különösen súlyos bűncselekmények esetében (67%). Valamelyest nőtt, 31 pontos átlagértéket ért el az az állítás, miszerint vannak olyan emberek a szomszédságában, közvetlen környezetében, akiktől fél (tavaly 21 pont volt). Tárki Zrt. 22

2014 Mennyire ért egyet a kijelentésekkel? (átlagértékek a lakosság körében, ahol 100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem, N=608) A vagyontárgyak védelme elsősorban az emberek, a tulajdonosok feladata Ha a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat, az embereknek joguk van megvédeni magukat Az itt élő emberek megfelelően vigyáznak értékeikre Az ingatlanok tulajdonosainak, az egy utcában lakóknak össze kellene fogniuk a biztonság érdekében Magyarországon vissza kellene állítani a halálbüntetést különösen súlyos bűncselekmények esetén A kerületben élő gyermekek biztonságban vannak 78 77 72 72 67 64 A jelenlegi büntetési rendszer kellőképpen elrettentő erejű 45 TÁRKI Vannak olyan emberek a szomszédságában, közvetlen környezetében, akitől fél 30 0 20 40 60 80 100 2013 Mennyire ért egyet a kijelentésekkel? (átlagértékek a lakosság körében, ahol 100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem, N=735) Az ingatlanok tulajdonosainak, az egy utcában lakóknak össze kellene fogniuk a biztonság érdekében A vagyontárgyak védelme elsősorban az emberek, a tulajdonosok feladata Ha a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat, az embereknek joguk van megvédeni magukat Az itt élő emberek megfelelően vigyáznak értékeikre 78 75 75 71 A kerületben élő gyermekek biztonságban vannak Magyarországon vissza kellene állítani a halálbüntetést különösen súlyos bűncselekmények esetén A jelenlegi büntetési rendszer kellőképpen elrettentő erejű Vannak olyan emberek a szomszédságában, közvetlen környezetében, akitől fél 21 44 58 56 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 Tárki Zrt. 23

A szakértői mintában számított eredmények a józsefvárosi lakosság véleményéhez hasonlók. 2014 Mennyire ért egyet a kijelentésekkel? (átlagértékek a szakértők körében, ahol 100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem, N=195) Az ingatlanok tulajdonosainak, az egy utcában lakóknak össze kellene fogniuk a biztonság érdekében Ha a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat, az embereknek joguk van megvédeni magukat Magyarországon vissza kellene állítani a halálbüntetést különösen súlyos bűncselekmények esetén A vagyontárgyak védelme elsősorban az emberek, a tulajdonosok feladata 57 57 70 75 Az itt élő emberek megfelelően vigyáznak értékeikre 48 A kerületben élő gyermekek biztonságban vannak 42 A jelenlegi büntetési rendszer kellőképpen elrettentő erejű Vannak olyan emberek a szomszédságában, közvetlen környezetében, akitől fél 17 32 TÁRKI 0 20 40 60 80 2013 Mennyire ért egyet a kijelentésekkel? (átlagértékek a szakértők körében, ahol 100=teljes mértékben, 0=egyáltalán nem, N=75) Az ingatlanok tulajdonosainak, az egy utcában lakóknak össze kellene fogniuk a biztonság érdekében Ha a rendőrség nem tudja megvédeni a lakosokat, az embereknek joguk van megvédeni magukat A vagyontárgyak védelme elsősorban az emberek, a tulajdonosok feladata Az itt élő emberek megfelelően vigyáznak értékeikre Magyarországon vissza kellene állítani a halálbüntetést különösen súlyos bűncselekmények esetén 54 53 57 73 81 A kerületben élő gyermekek biztonságban vannak 39 A jelenlegi büntetési rendszer kellőképpen elrettentő erejű Vannak olyan emberek a szomszédságában, közvetlen környezetében, akitől fél 16 33 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 Tárki Zrt. 24

A vagyonbiztonság javítása érdekében a helyi lakosság szerint idén is a legfontosabb a térfigyelő kamerák felszerelése (88 pont). A többi szempont tekintetében, hasonlóképpen a 2013-as eredményekhez, is magas átlagértékeket kaptunk, melyeket részletesen az alábbi ábrákon mutatunk be. 2014 A vagyonbiztonság javítása érdekében mennyire fontosan az alábbiak? (átlagértékek a lakosság körében, ahol 100=nagyon fontos, 0=egyáltalán nem fontos, N=608) Térfigyelő kamerák felszerelése Hogy a bűnelkövetők tegyék jóvá a kárt A bűnelkövetők szigorúbb büntetése Kivonuló szolgálat a riasztóval rendelkezőkhöz Hogy a szomszédok jobban figyeljenek egymásra Hogy az emberek jobban vigyázzanak értékeikre Segélyhívó rendszer és kivonuló szolgálat megszervezése belterületen A rendőri jelenlét fokozása A rendőrség állományának megerősítése 88 85 85 85 84 83 82 81 81 Önkormányzati rendőr munkába állítása A polgárőrség létszámának növelése A polgárőrség jogkörének bővítése 75 74 74 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 2013 A vagyonbiztonság javítása érdekében mennyire fontosan az alábbiak? (átlagértékek a lakosság körében, ahol 100=nagyon fontos, 0=egyáltalán nem fontos, N=735) Térfigyelő kamerák felszerelése A rendőrség állományának megerősítése Hogy a szomszédok jobban figyeljenek egymásra A rendőri jelenlét fokozása Hogy az emberek jobban vigyázzanak értékeikre Kivonuló szolgálat a riasztóval rendelkezőkhöz Hogy a bűnelkövetők tegyék jóvá a kárt Segélyhívó rendszer és kivonuló szolgálat megszervezése Bűnelkövetők szigorúbb büntetése Önkormányzati rendőr munkába állítása A polgárőrség jogkörének bővítése A polgárőrség létszámának növelése 88 87 86 86 86 85 84 84 83 79 78 78 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 Tárki Zrt. 25

2014 A vagyonbiztonság javítása érdekében mennyire fontosan az alábbiak? (átlagértékek a szakértők körében, ahol 100=nagyon fontos, 0=egyáltalán nem fontos, N=195) A bűnelkövetők szigorúbb büntetése Hogy a bűnelkövetők tegyék jóvá a kárt Hogy az emberek jobban vigyázzanak értékeikre Térfigyelő kamerák felszerelése A rendőri jelenlét fokozása Hogy a szomszédok jobban figyeljenek egymásra A rendőrség állományának megerősítése Kivonuló szolgálat a riasztóval rendelkezőkhöz Segélyhívó rendszer és kivonuló szolgálat megszervezése 89 88 86 85 85 84 83 83 82 A polgárőrség jogkörének bővítése Önkormányzati rendőr munkába állítása A polgárőrség létszámának növelése 67 67 67 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 2013 A vagyonbiztonság javítása érdekében mennyire fontosan az alábbiak? (átlagértékek a szakértők körében, ahol 100=nagyon fontos, 0=egyáltalán nem fontos, N=75) Térfigyelő kamerák felszerelése A rendőrség állományának megerősítése Hogy a bűnelkövetők tegyék jóvá a kárt A rendőri jelenlét fokozása Segélyhívó rendszer és kivonuló szolgálat megszervezése Bűnelkövetők szigorúbb büntetése Hogy a szomszédok jobban figyeljenek egymásra Hogy az emberek jobban vigyázzanak értékeikre Kivonuló szolgálat a riasztóval rendelkezőkhöz 91 88 88 87 86 85 83 83 79 A polgárőrség jogkörének bővítése 70 A polgárőrség létszámának növelése Önkormányzati rendőr munkába állítása 64 62 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 Tárki Zrt. 26

A 2013-as felméréshez képest áttevődött a hangsúly annak kérdésében, hogy a jelenlegi helyzethez viszonyítva a józsefvárosiak mely területén igényelnék a rendőrség fokozott fellépését. Míg tavaly a bűnmegelőzés állt az első helyen (47%), addig idén a bűnüldözést jelölték meg legtöbben (36%). A bűnmegelőzést 2014-ben jóval kevesebben, 17%-nyain nevezték meg. A szakértők idén is a bűnmegelőzést helyezték előtérbe. MELY TERÜLETEKEN IGÉNYELNÉ ELSŐSORBAN A RENDŐRSÉG FOKOZOTT FELLÉPÉSÉT A JELENLEGI HELYZETHEZ VISZONYÍTVA? (%-os megoszlás a 2014-es eredmények sorrendjében) Lakosság (N=735) 2013 2014 Szakértők (N=75) Lakosság (N=608) Szakértők (N=195) Bűnüldözésben 27 25 36 30 Közterületen 23 28 34 20 Bűnmegelőzésben 47 31 17 36 Közlekedésben 1 3 9 2 Egyéb 1 0 0 0 Nem tudja 2 13 3 12 Közvetlen lakókörnyezetében a helyiek továbbra is a közterületeken igényelnének fokozott bűnmegelőzési tevékenységet a rendőrségtől (47%), de a vagyonvédelemre is többen nagyobb hangsúlyt helyeznének (34%). LAKÓKÖRNYEZETÉBEN MELY TERÜLETEN IGÉNYELNÉ ELSŐSORBAN A RENDŐRSÉG FOKOZOTT BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGÉT? (%-os megoszlás a lakosság körében) 2013 (N=735) 2014 (N=608) N % N % Közterületen 475 65 288 47 Vagyonvédelemben 147 20 207 34 Ifjúság- és családvédelemben 94 13 67 11 Rendezvények helyszínén 4 1 33 5 Egyéb 3 0 0 0 Nem tudja 12 2 13 2 Tárki Zrt. 27

A rendőrség és a polgárőrség megítélése A tavalyi eredményekhez hasonlóan, sőt azt meghaladó mértékben, mind a lakosság, mind a szakértők körében egyöntetű a vélekedés, hogy a rendőrség szerepe hazánkban fontos: 75, illetve 65%-nyian mondták, hogy nagyon fontos, és 19-19%-nyian adtak 4-es osztályzatot. Az osztályzatokból képzett átlagértékből is azt mutatja, hogy a kérdezettek nagy fontosságot tulajdonítanak a rendőrség intézményének (92 és 88 pont). A polgárőrség valamivel kevésbé fontos, mint a rendőrség, de a lakosság körében számított 77 pont még mindig nagyfokú fontosságot jelent. A jövedelem növekedésével párhozamosan egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak az emberek mind a rendőrségnek, mind a polgárőrségnek. (Függelék: 4. táblázat) MENYIRE FONTOS INTÉZMÉNY HAZÁNKBAN A RENDŐRSÉG? (%-os megoszlás és 100-as skálára kivetített átlag a lakosság és a szakértők körében) Lakosság (N=735) 2013 2014 Szakértők (N=75) Lakosság (N=608) Szakértők (N=195) Egyáltalán nem fontos 1 0 0 1 2 2 3 1 1 3 15 12 4 11 4 19 23 19 19 Nagyon fontos 64 59 75 65 Válaszhiány 0 4 0 4 Átlagérték (ahol 100=nagyon fontos, 0=egyáltalán nem fontos) 86 pont 86 pont 92 pont 88 pont MENYIRE FONTOS INTÉZMÉNY HAZÁNKBAN A POLGÁRŐRSÉG? (%-os megoszlás és 100-as skálára kivetített átlag a lakosság és a szakértők körében) Lakosság (N=735) 2013 2014 Szakértők (N=75) Lakosság (N=608) Szakértők (N=195) Egyáltalán nem fontos 4 3 4 6 2 8 13 5 10 3 16 17 17 21 4 22 25 24 24 Nagyon fontos 47 31 48 30 Válaszhiány 3 11 2 10 Átlagérték (ahol 100=nagyon fontos, 0=egyáltalán nem fontos) 76 pont 69 pont 77 pont 67 pont Tárki Zrt. 28

A 2014-es felmérésből az derült ki, hogy a kerületi lakosok 38%-a került kapcsolatba valaha a rendőrséggel, 8%-a a polgárőrséggel és 4%-a az áldozatsegítő szolgálattal. A rendőrséggel való kapcsolatról a Magdolna negyedben élők, polgárőrséggel való kapcsolatról az Csarnok negyedben élők számoltak be az átlagosnál nagyobb arányban (Függelék: 5. táblázat). Az áldozatsegítő szolgálat munkáját a későbbiekben még részletesen elemezzük, itt csupán az összehasonlítás kedvéért került az adatok mellé. Az egyes szervezetekkel kapcsolatba kerülők körében megkérdeztük, mennyire volt elégedett annak munkájával (a 100 fokú skálán: 100=nagyon elégedett, 0=egyáltalán nem elégedett). Nagyobb elégedettséget a polgárőrséggel kapcsolatba kerülők mutattak (76 pont), a rendőrség munkáját is jónak tartották a válaszadók (70 pont). Az elégedettség számottevően növekedett a az elmúlt egy év során. Az áldozatsegítő szolgálatra vonatkozó eredmények az alacsony elemszámok miatt csupán tájékoztató jellegűek. Melyik intézménnyel került kapcsolatba? Mennyire volt elégedett a munkájával? (százalékos arányok és átlagértékek a lakosság körében, ahol 100=nagyon elégedett és 0=egyáltalán nem elégedett) Rendőrséggel 22% 38% elégedettség: 2014-70 pont 2013-53 pont Polgárőrséggel 8% 4% 2013 (N=735) elégedettség: 2014-76 pont 2013-63 pont 2014 (N=608) Áldozatsegítő szolgáltattal 4% 1% elégedettség: 2014-83 pont 2013-49 pont TÁRKI 0% 20% 40% 60% 80% 100% A rendőrség, a polgárőrség és az önkormányzat bűnmegelőzési munkáját a kérdezettek a korábbiakhoz hasonlóan értékelhették Budapestre, Józsefvárosra és a közvetlen lakókörnyezetükre vonatkozóan, aszerint, mennyire tartják hatékonynak azt (100=nagyon hatékony, 0=egyáltalán nem hatékony). A három szervezet közül a lakosság idén is a rendőrség munkáját tartja leginkább hatékonynak, a számított értékek 2014-ben már a jót közelítő megítélést tükröznek (62-68 pont). Tárki Zrt. 29

Ahogy a szűkebb környezetük felé megyünk, jellemzően egyre kevésbé tartják hatékonynak a szervezetek munkáját. A rendőrség munkáját Budapesten és Józsefvárosban a Corvin és a Palota negyedben élők tartják leghatékonyabbnak (Függelék: 6. és 8. táblázat). A szakértők mind a rendőrség, a polgárőrség és az önkormányzat munkáját valamivel kedvezőtlenebbül ítélték meg, mint a helyi lakosok. Mennyire hatékony az egyes szervezetek munkája? (átlagértékek a lakosság körében, ahol 100=nagyon hatékony, 0=egyáltalán nem hatékony) 2014 Budapesten Józsefvárosban Lakóhelye közvetlen környékén 68 62 62 62 58 61 63 58 61 2013 Budapesten Józsefvárosban Lakóhelye közvetlen környékén 57 50 50 54 48 48 52 47 46 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 Rendőrség Polgárőrség Önkormányzat bűnmegelőzési munkája Mennyire hatékony az egyes szervezetek munkája? (átlagértékek a szakértők körében, ahol 100=nagyon hatékony, 0=egyáltalán nem hatékony) 100 80 2014 2013 60 54 51 55 58 58 61 52 52 48 51 48 56 40 20 0 Budapesten Józsefvárosban Budapesten Józsefvárosban Rendőrség Polgárőrség Önkormányzat bűnmegelőzési munkája TÁRKI Tárki Zrt. 30

Áldozatsegítő szolgálat ismertsége, a szolgáltatással való elégedettség A 2014-es felmérés során a lakosság 25%-a jelezte, hogy hallott arról, Budapesten létezik áldozatsegítő szolgálat ez 2%-kal több, mint a tavaly mért eredmény. A szakértők 73%-a hallott róla, körükben az arány csökkenését figyelhetjük meg 2013-hoz képest (akkor 77% volt). Azok, akik hallották már róla, idén is hasonlóképp tisztában is vannak a szolgálat legtöbb szolgáltatásával: 82%- nyian tudják, hogy a szolgálat nyújt tájékoztatást, 69%-nyian, hogy szakjogászi segítségnyújtást, 63%- nyian, hogy pszichológusi segítséget. Tavaly a szakszolgálat legkevésbé ismert szolgáltatása az azonnali pénzügyi segély volt, a szoláltatással kapcsolatosan az ismertség növekedése magas, 15%-os. A szakértők minden tekintetben tájékozottabbak, szinte mindannyian tisztában vannak minden szolgáltatással. 2014 Tudja-e, milyen szolgáltatásokat nyújt az áldozatsegítő szolgálat? (százalékos említési gyakoriság azon lakossági válaszadók körében, akik hallottak az áldozatsegítő szolgálatról, N=152) tájékoztatás 65 82 szakjogászi segítségnyújtás 55 69 azonnali pénzügyi segély kárenyhítés 49 55 63 62 SPONTÁN ismertség TELJES ismertség érdekérvényesítés 38 59 pszichológusi segítség 38 51 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 Tárki Zrt. 31

2013 Tudja-e, milyen szolgáltatásokat nyújt az áldozatsegítő szolgálat? (százalékos említési gyakoriság azon lakossági válaszadók körében, akik hallottak az áldozatsegítő szolgálatról, N=166) tájékoztatás 64 79 szakjogászi segítségnyújtás 55 70 pszichológusi segítség kárenyhítés 46 45 51 64 SPONTÁN ismertség TELJES ismertség érdekérvényesítés 38 57 azonnali pénzügyi segély 36 48 TÁRKI 0 20 40 60 80 100 Mint korábban is láthattuk a józsefvárosi lakosok 4%-a (24 fő) került kapcsolatba az áldozatsegítő szolgálattal eddigi életes során (tavalyi arányuk 1% volt 9 fő), értékelésük a szolgálat munkájáról nagyon jó (83 pont a 100 fokú skálán, ahol 100=nagyon elégedett, 0=egyáltalán nem elégedett), de mint korábban is említettük az elégedettségi adatok az alacsony elemszám miatt csupán tájékozató jellegűek. Az igénybe vevők körül legtöbben tájékoztatást, szakjogászi segítségnyújtást, illetve azonnali pénzügyi segélyt kértek a szakszolgálattól. Egy válaszadó több szolgáltatást is megjelölhetett, ezért a százalékok összege meghaladhatja a 100%-ot. MILYEN SZOLGÁLTATÁST VETT IGÉNYBE? (esetszámok és %-os említési gyakoriság az áldozatsegítő osztállyal kapcsoltba került lakosság körében, N=24) N % tájékoztatás 16 67 szakjogászi segítségnyújtás 16 64 azonnali pénzügyi segély 12 49 érdekérvényesítés 3 14 kárenyhítés 3 11 pszichológusi segítség 2 9 Tárki Zrt. 32