Az oktatási- és kulturális infrastruktúra helyzete és kapcsolata más gazdasági mutatókkal hazánk városaiban (2007) ÜTŐNÉ VISI JUDIT PAJTÓKNÉ TARI ILONA MIKA JÁNOS Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Eger, 2009. X. 16.
ÁTTEKINTÉS: 15+12 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MUTATÓ TELEPÜLÉSEINK MÉRET SZERINTI RANGSORA VÁROSRANGSOROK (27 MUTATÓ + ÖSSZESEN) EGER HELYEZÉSEI A 12 MUTATÓ-CSOPORTBAN KAPCSOLATOK MÁS MUTATÓKKAL
KSH (2007) 23. Városok adatai 23.1. Terület, népesség, népmozgalom, 2007 23.2. Nyilvántartott álláskeresők, 2007 23.3. Lakáshelyzet, 2007 23.4. Közműellátás, környezet, 2007 23.5. Nyugdíj, szociális ellátás, 2007 23.6. Egészségügy, 2007 23.7. Oktatás, kultúra, 2007 23.8. Személyi jövedelemadó, 2007 23.9. Igazságszolgáltatás, közúti közlekedési baleset, 2007 23.10. Regisztrált vállalkozások, 2007 23.11. Kereskedelem, vendéglátás, 2007 23.12. Idegenforgalom, 2007 23.13. Közlekedés, távközlés, 2007 24. Településenkénti adatok 24.1. A települések fontosabb adatai, 2007 25. Idegenforgalmi adatok üdülőkörzetenként 25.1. A kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma üdülőkörzetenként, 2007
A VIZSGÁLT OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MUTATÓK Oktatási infrastruktúra (15) Kulturális infrastruktúra (12) Telefonvonalak száma ISDN vonalak száma Kábel TV-s lakás Kábel TV-s lakások aránya Telefonvonal ezer lakosra Könyvtári egység Könyvtári olvasó Könyvtári olvasó ezer lakosra Könyvtári egység ezer lakosra kölcsönzött egység egy olvasóra Múzeumlátogató ezer lakosra Mozilátogató ezer lakosra Óvodai férőhely Óvodás gyermek Óvodai gyerekcsoport Óvodai pedagógus Óvodai csoportlétszám Általános iskolai osztályterem Ált. iskolai osztály Ált. iskolai tanuló Egy osztályba járó ált. isk. tanulók száma Általános iskolai pedagógus Egy pedagógusra jutó ált isk. tanulók száma Ált. iskolai nappali tagozatos tanuló ezer lakosra Középiskolai nappali tagozatos tanuló ezer lakosra Felsőfokú képzésben ezer lakosra Nappali felsőfokú ezer lakosra
VÁROSOK RANGSORA Minden KSH adat és ezekből képezhető származtatott adat szerint sorba rendeztük a 288 várost (Budapest nélkül). Az eredeti 141 adat mellett 16 esetben Az eredeti 141 adat mellett 16 esetben normáltuk, a város népességével vagy a méretével (tartalom szerint).
VÁROSAINK MÉRET SZERINTI ELOSZLÁSA BUDAPESTET (1,7 millió lakos) kihagytuk
No Város (1-25) Fő 1 Debrecen 205 084 2 Miskolc 171 096 3 Szeged 167 039 4 Pécs 156 664 5 Győr 128 808 6 Nyíregyháza 116 874 7 Kecskemét 110 316 8 Székesfehérvár 101 755 9 Szombathely 79 300 10 Szolnok 75 008 11 Tatabánya 70 388 12 Kaposvár 67 464 13 Békéscsaba 64 852 14 Érd 63 077 15 Veszprém 62 286 16 Zalaegerszeg 61 717 17 Sopron 57 895 18 Eger 56 082 19 Nagykanizsa 50 744 20 Dunaújváros 49 183 21 Hódmezővásárhely 47 296 22 Salgótarján 38 683 23 Cegléd 38 315 24 Baja 37 573 25 Ózd 36 377 No Város (26-50) Fő 26 Dunakeszi 34 936 27 Szekszárd 34 004 28 Vác 33 223 29 Gödöllő 32 907 30 Gyöngyös 32 733 31 Pápa 32 617 32 Gyula 32 016 33 Mosonmagyaróvár 31 799 34 Hajdúböszörmény 31 748 35 Kiskunfélegyháza 30 730 36 Szigetszentmiklós 30 646 37 Esztergom 30 523 38 Orosháza 30 356 39 Kazincbarcika 30 185 40 Ajka 29 998 41 Szentes 29 444 42 Kiskunhalas 29 168 43 Budaörs 27 665 44 Jászberény 27 218 45 Komló 26 210 46 Nagykőrös 25 127 47 Szentendre 24 938 48 Tata 24 751 49 Makó 24 658 50 Siófok 24 031
VÁROS-RANGSOROK ÉS MINTA-TERJEDELMEK TÉMAKÖRÖNKÉNT
Néhány szempont szerinti sorrendek (első, középső és az alsó-felső decilis) hely. Telefonvonal ISDN vonal Kábel TV-slakás Kábel TV / ezer lakás Telefon / ezer lakos 1. Debrecen 72 785 Gyır 14306 Debrecen 57460 Várpalota 100 Hévíz 598 29. Gödöllı 11 197 Tiszaújv. 1 748 Várpalota 9 522 Gyır 76,4 Miskolc 382 145. Sajószentp. 2 276 Ráckeve 254 Komárom 1 472 Örkény 49,8 Záhony 262 260. Mezıhegyes 780 Gönc 58 Vésztı 271 Kisújszállás 10,6 Sajószentp. 182 Eger 12. hely 24.280 14. hely 5242 12. hely 20605 11. hely 82,1 10. hely 433 hely. Könyvtári egység Db. Könyvtár i olvasó Olvasó ezer lakosra 1. Miskolc 955159 Szeged 45860 Szendrı Könyvtári egység / ezer lakos Kölcsönzött egység egy olvasóra 287 8 Devecser 51974 Hévíz 86 29. Szentendre 194853 Pápa 6 231 Fonyód 247 Nagyatád 9 025 Tokaj 39 145. Jánoshalma 46 178 Szikszó 1 271 Nyíradony 145 Siklós 5 062 Bicske 20 260. Nagybajom 17 965 Bélapátf. 454 Tét 260 Hajdúszob 2 735 Dévaványa 11 Eger 22. hely 267662 17. hely 10196 79. hely 182 160. hely 4773 213. hely 15
hely. Néhány szempont szerinti sorrendek (első, középső és az alsó-felső decilis) (folytatás) Óvodai férıhely Óvodás gyermek Óvodai gyerekcsop ort Óvodai pedagógus Óvodai csoportlétsz ám 1. Debrecen 7 252 Debrecen 6 619 Debrecen 304 Debrecen 663 Kistelek 32 29. Baja 1 151 Vác 1 138 Ózd 49 Esztergom 109 Sarkad 27 145. Túrkeve 319 Vásárosnam. 316 Gárdony 13 Lajosmizse 27 Salgótarján 23 260. Pannonhal. 130 Zalalövı 120 Szob 5 Abaújszántó 11 Gárdony 21 Eger 15. hely 1932 13. hely 1986 14. hely 83 13. hely 181 136. hely 23 hely. Ált. isk. osztály Ált. iskolai tanuló Egy osztályba járó tanuló Általános iskolai pedagógus Egy pedagógusra jutó tanuló 1. Debrecen 744 Debrecen 16306 Dunavecse 13,9 Debrecen 1 616 Visegrád 6,6 29. Hajdúbösz 132 Hajdúbösz. 3 095 Adony 18,8 Gödöllı 288 Balkány 9,5 145. Ráckeve 41 Jánoshalm 878 Solt 21,7 Sarkad 76 Nyírbátor 11,0 260. Villány 18 Csepreg 357 Harkány 23,9 Abaújszántó 32 Sajósztpéter 13,5 Eger 12. hely 256 13. hely 5339 98. hely 20,9 12. hely 547 49. hely 9,8
Néhány szempont szerinti sorrendek (első, középső és az alsó-felső decilis) (folytatás) hely. Középisk tanuló ezer lakosra Felsıokt. tanuló ezer lakosra Nappali fıisk. /ezer lakos Múzeumlátogató ezer lakosra Mozilátogat ó ezer lakosra 1. Tokaj 250 Gyöngyös 469 Gödöllı 123 Visegrád 61069 Hévíz 3 569 29. Nyíregyháza 97 M.m.óvár 29 Mezıtúr 18 Kalocsa 1 762 Jászberény 752 145. Pilisvörösvár 41 44 város 40 város Nagykanizsa 99 106 város 260. 211 város -- 44 város 40 város 163 város 106 város Eger 4. hely 150 5. hely 141 8. hely 63 9. 7777 25. 935
ÖSSZESÍTETT RANGSOROK A 12 kulturális illetve a 15 oktatási mutató szerinti helyezési számokat összesítve, Eger a 12. illetve a 2. helyen áll. (Eger 2. helyezése akkor is megmarad, ha az óvoda 5 mutatóját a szociális hálóhoz sorolnánk.) A kulturális infrastruktúra rangsorát Zalaegerszeg vezeti (31,9 átlagos helyezési szám), majd Miskolc és Veszprém (34,3) következik csaknem holtversenyben. A 12. helyezett Eger átlagos helyezése e 12 mutató szerint 48,6. Az oktatási rangsor Vác vezeti (28,6), majd Eger (35,9) és Győr (37,1) következik.
EGER HELYEZÉSEI (1-288) Eger 2. helye az összes mutató-csoport közül a legjobb az oktatási kategóriában. Szolgáltatások száma (3.). További mutatók: vállalkozások (9.); kulturális infrastruktúra (12.); szennyvíz- és hulladék-elvezetés (13.); lakáshelyzet (17. hely), szociális háló (19.). A városméret szerinti helynél gyengébb a turizmus (38!), a közműellátottság (39.); a munkalehetőség, jövedelem (47.) szerint. Legrosszabb a népesség (85); a baleset, bűnözés (180).
KAPCSOLAT MÁS MUTATÓKKAL A 2007. évre 288 városra (Budapest nélkül) többcélú vizsgálat. 155 + 2 (népesség, városméret) mutató: A vizsgált 155 statisztikai mutató csoportosítása lakáshelyzet (8 mutató) népesség (12 mutató) közműellátottság (19) munkalehetőség, jövedelem (14) szennyvíz- és hulladék-elvezetés (11) szociális háló (20) szolgáltatások (10) turizmus (18) vállalkozások (10) bűnözés, baleset (6) kulturális infrastruktúra (12) oktatás (15)
RANGKORRELÁCIÓ Képeztük minden mutató Spearmann féle rangkorrelációs együtthatóit ρ 0,152 helyett ρ 0,316
Korreláiós kapcsolatok Az oktatási és a kulturális mutatók az esetek többségében rendre nagyszámú (65-98 illetve 64-104) más változóval mutatnak kapcsolatot. Kivételt mindkét csoportban 2-2 mutató képezett. Ezek az óvodai csoportlétszám és az ezer lakosra vetített (nappali) általános iskolások száma, illetve a könyvtári egységek száma ezer lakosra és az egy-egy olvasóra jutó kölcsönzött egységek száma. E mutatók csupán rendre 1, 5, 5 és 1 más mutatóval voltak szignifikáns kapcsolatban.
FAKTORANALÍZIS A kiindulási p db X1, X2,, Xp változót m db (m < p) lineárisan független ún. faktor segítségével fejezzük ki. Minden egyes X változó kifejezhető az m faktorok lineáris függvényeként, azaz α ij X m = α F i ij j j= 1 ahol az konstansok a faktorsúlyok (sajátvektor együtthatók). Ezek négyzete reprezentálja az varianciájának az Fj faktor által megmagyarázott részét. A módszer egyik fontos lépése a megtartott faktorok (m) számának meghatározása. Néhány tanulmány a Guttmann-kritériumot használja, mely szerint csupán azokat a faktorokat tartják meg, melyek λk sajátértékére teljesül, hogy λk > 1. Esetünkben azonban ez túl sok (25) faktort eredményezett, ezért csak 8 faktort tartottunk meg, amennyi a városrangsorok négyzetes rangszámait 75 %-os pontossággal reprodukálja. A megtartott faktorokra ún. faktor rotáció -t is alkalmaztunk, ún. varimax rotációt hajtottuk végre, melynek révén a faktorok korrelálatlanok maradnak és a legtöbb mutató esik valamelyik rotált faktor, mint koordinátatengely közelébe.
ÖSSZEFÜGGÉSEK: Az első faktor egyértelműen a városi népesség számával függ össze, s ehhez a 157 mutatóból 74 tartozott egyértelműen. A második faktor (29 mutató) leginkább a turisztikai látogatottsággal. A harmadik (20 mutató) a vagyoni jóléttel összefüggő tulajdonságokat koncentrálja. A fennmaradó faktorokban rendre a kommunális ellátottság, a népesség illetve a szociális ellátottság elemei dominálnak (9, 8 és 8 mutató), de mindháromba esnek más elemek is. Ez még inkább igaz a két utolsó faktor (6, illetve 3 mutató) kevésbé tisztán kirajzolódó kulturális- és baleseti jellegű dominanciája esetében. Jelmagyarázat a következő 2 kockán: oktatás, kultúra, sárga alap: lakossággal normált
Terület km2 Népesség Lakásszám Lakásszám egy km2-re Új lakás Háztartás villamos energiával Megszűnt lakás Összes gáz m3 Ebből háztartási Vízszolgáltatás m3 Ebből lakossági vízfogyasztás Fűtési gázfogyasztók Villamosenergia fogyasztás MWh Vízvezeték km Vízhálózatba kapcsolt lakás Vízvezeték km per városméret Szennyvízét elvezető lakás Szennyvízcsatorna km Szemétgyűjtésbe vont lakás Elszállított települési szemét Lakosságtól elszállított szemét Mezőgazdasági vállalkozások sz. Ipari, építőipari vállalkozások sz. Szolgáltatási vállalkozás Összes vállalkozás Társas vállalkozás Ebből KFT Betéti társaság Egyéni vállalkozás Telefonvonal ISDN vonal Kábel TV-s lakás Kiskereskedelmi üzlet Élelmiszer üzlet és áruház Ruházati üzlet Festék, barkács építőanyag üzlet Jármű és üzemanyag telep Gyógyszertár Vendéglátóhely Ebből cukrászda Személygépkocsi Sérüléses közlekedési baleset Közlekedési balesetet szenved. sz. Lakosok száma a megye %-ában Népsűrűség fő/km2 Élve születés Válás ezer lakosra Nyugdíjellátást kap Saját jogú nyugdíjasok Szociális étkeztetést kap 1. FAKTORHOZ TARTOZÓ Tartós bentlakásban gondoz. száma Baleset százezer lakosra Önkorm. bentlakásban gondoz. száma Közgyógy-igazolv. rendelkezők sz. Háziorvos, házi gyerekorvos Háziorvos és beteg találkoz. száma Házi gyerekorvos és beteg tal. száma Háziorvosi és gyermekorvosi kezelés Házi és gyerek kezelés per 1000 fő Száz férőhelyre jutó bölcsődés Óvodai férőhely Óvodás gyermek Óvodai gyerekcsoport Óvodai pedagógus Általános iskolai osztályterem Ált. iskolai osztály Ált. iskolai tanuló Egy osztályba járó ált. isk. tan. száma Ált. iskolai pedagógus Középisk. napp. tag. tan. ezer lakosra Könyvtári egység Könyvtári olvasó Múzeumlátogató ezer lakosra Mozilátogató ezer lakosra
2. FAKTORHOZ 1000 lakásban lakók Kereskedelmi szállásférőhely Keresk. szálláshely per 1 km2 Kereskedelmi vendégéjszaka Ker. vendégéj. Per 1000 fő Külföldiek kereskedelmi vendégéjsz. Átlagos ottlét éjszaka Egy férőhelyre jutó vendégéjszaka Magánszállás férőhely Magán férőhely per 1 km2 Magánszem. vendégéjszaka Magán vendégéj. Per 1000 fő Külföldiek magánszállás vendégéjszaka Átlagos idő éjszaka Egy szállásadóra jutó vendégéjszaka Szállás férőhely július 31. Szállás férőhely per 1 km2 Vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka Vendéglátóhely tízezer lakosra Vállalkozás ezer lakosra Fogyasztás egy háztartásban kwh Egyéni vállalkozás per 1000 lakos Egy lakásra jutó vez. gázfogyasztás m3 --Egy pedagóg. jutó ált isk. tan. száma Telefonvonal ezer lakosra Kiskeresk. üzlet tízezer lakosra Villamos energiával per 1000 lakás Bűncselekmény százezer lakosra 3. FAKTORHOZ 5. FAKTORHOZ Belföldi vándorlási különbözet Adózó, ezer lakosra Adóalap/fő Ft Adó /fő Ft Álláskeresők az aktív korúak %-ában 180 napon túl állásker. aktívak %-ában 180 napon túl az össz. állásker. %-ában Szellemi foglalk. álláskeresők %--ában Pályakezdők az álláskeresők %-ában Rendszeres segélyt kapók átl. száma Szociális segélyt kap ezer lakosból Közgyógy igazolvány ezer lakosból --Ált. isk. napp. tag. tanuló / ezer lakos Max 7 éves/összes lakás Évi vízfogyasztás egy lakosra m3 Közkifolyó Személygépkocsi 1000 lakosra Bűnelkövető százezer lakosra Lakosok száma vált. 2001-hez képest Belf. vándorlási különb. ezer lakosra 4. FAKTORHOZ Megszűnt lakás 100 régire Könyvtári egység ezer lakosra Kábel TV-s lakások aránya Vízzel ellátott lakás/1000 lakás Szennyvízcsat. km per városméret Egy lakosra jutó elvez. szennyvíz m3 Lakosságtól szemét per lakosság Szemétgyűjtésbe vont üdülő Átlagos nyugdíj Új lakás 1000 régire Halálozás Házasság ezer lakosra Élveszületés ezer lakosra Halálozás ezer lakosra Term. szaporodás/fogyás ezer lakosra Tartós bentlakásban per 1000 fő Nyilvántartott álláskeresők száma 6. FAKTORHOZ Fűtési gáz per 1000 lakás Vezetékes gázfogyasztók Könyvtári olvasó ezer lakosra Házi segítséget kap Idősek nappali férőhelyei Idősek nappali ellátottai Házi és idősek napközi Házi és idősek per 1000 lakos 7. FAKTORHOZ Felsőfokú képzésben ezer lakosra Nappali felsőfokú ezer lakosra Óvodai csoportlétszám Közkifolyó per városméret 1 km ivóvízre jutó szennyvíz vezeték Szemétgyűjt. vont lakások aránya % 8. FAKTORHOZ Baleset százezer lakosra Baleseti sérült százezer lakosra --Kölcsönzött egység egy olvasóra
Következtetések A 15 + 12 oktatási és kulturális mutató nagyon különböző rangsorokat produkál. Összesítésben Eger a 2. illetve a 12. a sorban, vagyis előbbre van mint a népesség méretéből ez következne. Megadtuk Eger helyezéseit a másik 10 mutató-csoportban is. A kulturális infrastruktúra és az oktatás mutatói szerinti városrangsorok nagy számban mutatnak 0,316 fölötti, magas szignifikancia szintű korrelációs kapcsolatokat (4 kivétellel). A faktoranalízis szerint a vizsgált mutatók fele a városok méretével arányos mutatókkal rokon (1. faktor). Ezek között 4 lakossággal normált, így is az urbanizációt tükröző mutató. A további 13 mutató a fennmaradó 7 faktor közül 6-ban oszlik el, csaknem egyenletesen. E sajátosságok magyarázata külön-külön tanulmányt igényel.
visi.judit@ofi.hu, pajtokil@ektf.hu, mika.j@met.hu,