B e s z á m o l ó a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Bevezető 1./ Demográfiai adatok: Miskolc város népessége a 2012. január 1-i adatok szerint 166.616 fő volt, ebből a 0-18 éves gyermekek száma 28.991 fő volt, 18-24 éves fiatalkorúak száma 11.945 fő volt. 2./ Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 34/1999. számú rendeletével 2000. január 01-től a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyintézését az Egészségügyi és Szociális Osztályhoz telepítette. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) rendelkezése alapján 2006. január 01. napjától a gyermekvédelmi támogatást felváltotta a gyermekvédelmi kedvezmény. Ennek a kedvezménynek nincs havi rendszeres kifizetési vonzata, az ezen támogatásban részesülő kiskorúak évente két alkalommal kapnak pénzösszeget. 2011. évben Miskolcon, havonta átlagosan 7.920 gyermek (4.445 család) részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A kérelmezők nehéz anyagi, szociális körülmények között élő, gyermeket nevelő családok. A múlt évben 547 kérelem került elutasításra. Az elutasítások főbb indoka elsősorban az volt, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege meghaladta a hatályos jogszabályban előírt összeghatárt, néhány kérelmet pedig azért nem lehetett teljesíteni, mert a család olyan értékű vagyonnal rendelkezett, mely kizárta a támogatás megállapítását. A fenti időszakban 248 gyermek részére állapított meg Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Egészségügyi és Szociális Osztálya (a továbbiakban: Egészségügyi és Szociális Osztály) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, mely 3.948 eft kiadást jelentett az önkormányzat számára. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását olyan gyermekes családok kérték, akik krízis helyzetbe kerültek, s problémájukon más módon segíteni nem lehetett. 63 kérelem került elutasításra, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályban foglalt feltételek nem álltak fenn. Miskolc Megyei Jogú Városban 2011. évben egyéb, a Gyvt-ben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni juttatások megállapítására került sor: Ifjúságvédelmi támogatást havonta átlagosan 195 olyan fiatal felnőtt részére állapítottak meg, akik felsőfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton folytatnak tanulmányokat, s nehéz anyagi körülmények között élnek. Ezen támogatás 15.061 eft kiadással terhelte meg a város költségvetését. 33 kérelem teljesítése nem történt meg, mert a hatályos jogszabályban előírt feltételeknek nem feleltek meg a kérelmezők. 1
A fentieken túl további természetben nyújtott támogatás, melyet a Gyvt. nem szabályoz, az alsó tagozatos tanulók kedvezményes utaztatása. Ezt a támogatást az oktatási intézményekben állapítják meg, s számolnak el a Gazdálkodási Főosztállyal. Azon gyermekek számára, akik nem önkormányzati fenntartású intézményekben folytatnak tanulmányokat, a támogatást az Egészségügyi és Szociális Osztály állapítja meg. 2011. évben 87 gyermek részesült ilyen kedvezményben, egy kérelmet nem tudtak teljesíteni, tekintettel arra, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladta a hatályos jogszabályban előírt összeghatárt. A gyermekétkeztetési kedvezményt az oktatási intézményekben állapítják meg, s számolnak el a Gazdálkodási Főosztállyal. Az adott időszakban olyan - nem önkormányzati fenntartású intézményben tanuló - gyermek nem volt, aki ilyen jellegű támogatást kért volna az Egészségügyi és Szociális Osztálytól. 3./ Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátásokat biztosító intézmények felépítését, jogszabályban megfogalmazott feladataikat, működésük főbb irányait az előző évek beszámolói nagy részletességgel taglalták, jelen anyagban a 2011. évben végzett feladatok felsorolásánál és a végzett tevékenységek kifejtésénél azonban ismét - ha szűkebb keretek között is - szükséges erre kitérni. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. január 29-i ülésén fogadta el Miskolc város 2007-2013. évre vonatkozó Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepcióját, mely meghatározza azokat a továbbiakban elvégzendő alapvetően szükséges feladatokat, melyek megvalósításával Miskolc Megyei Jogú Város jelenlegi gyermekvédelmi rendszere tökéletesedik. Jelen beszámoló az alapvető 2011. évi szakmai feladatok bemutatása mellett a Koncepció 2011. évre vonatkozó feladatainak megvalósítását is tartalmazza. 3.1. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni olyan gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői a gyerek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. Bölcsődék A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálathoz (továbbiakban: MEBESZ) tartozó 10 tagbölcsődében biztosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. -ban előírt módon a gyermekek napközbeni ellátását. 2010. évben 1204 gyermek, 2011. évben 1170 gyermek vette igénybe a bölcsődei ellátást, december 31-én 598 gyermeket gondoztak. A bölcsődékben 98 %-os volt a beíratott gyermekek százalékos aránya, a tényleges kihasználtság 75 %-os volt. A 31/2009. (XII.22.) SZMM rendelet módosította a bölcsődék működési feltételeit. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek gondozható, illetve ha minden gyermek betöltötte a második életévét, akkor 14 gyermek. Eltörölte ez a rendelet a csoportok 120 %-os feltöltöttségét. 2
2006-tól az egész város területén megnövekedett az igény a bölcsődei ellátás iránt. Az SZMM rendelet végrehajtása módot adott arra, hogy a megnövekedett igényeket az Intézmény kielégítse. A fenntartó a beíratott és előjegyzett gyermekek száma alapján 2010. júliusától engedélyezte a férőhelyek bővítését 698 főre. Ennek a férőhelyszámnak a módosítását kellett kérni 2011. július 1- től, mert a bölcsődék első négyhavi kihasználtsága a 70 % alá esett, az előjegyzett gyermekek beszoktatása sem a tervezett ütemben haladt. 2011. júliusában kezdődött az ÉMOP 2008.4.2.1.B.C.elnyert pályázat kivitelezői megvalósítása három bölcsődében. A 95 MFt bruttó összegű pályázatból az önrész 8,814 MFt. volt. Az összegből a Kilián és a Heim Pál Bölcsődékben a nyílászárók cseréje, hőszigetelő külső falburkolat, fűtési rendszer korszerűsítése, fürdőszobák felújítása, akadálymentesítés valósult meg, illetve mindez a Margaréta Bölcsőde 1/3 részére vonatkozóan. Hatósági szerződés keretében további két bölcsőde felújítása történt meg; a Napsugár Bölcsődében a gyermekcsoportok fürdőszobáinak és levegőztető teraszának felújítása, a Dobó Katica Bölcsődében a bejárati ajtók cseréje és a teraszárnyékolók felújítása. Mind az öt bölcsődében korszerű játszóudvar kialakítására is sor került. A bölcsődék feladata a családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan, három éven aluli gyermekek nappali felügyelete, gondozása, nevelése a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet szerint. A jogszabályi és a helyi sajátosságok figyelembevételével 2009. évben elkészült az intézményi Felvételi Szabályzat. A szülők naprakész tájékoztatása, az igények rugalmasabb kielégítése, a felszabaduló helyek lehetőleg azonnali betöltése érdekében internet alapú bölcsődei nyilvántartó programot fejlesztettek ki, ami jelenleg kipróbálás alatt van. Ettől várják az igények és lehetőségek még jobb összhangját, a meglévő kapacitás teljes kihasználását. Teljes körű bevezetését 2011. őszétől, az új gondozási év kezdetétől tervezték, de a program még nem működik megbízhatóan. Szakmai munka A bölcsődei ellátás minőségének javítása kiemelt szakmai cél. Ennek elősegítésére 2006-tól függetlenített szakmai tanácsadó segíti a bölcsődékben folyó gondozási-nevelési munkát. 2007. évben műhelymunka keretében megtörtént a gondozási-nevelési munka folyamatainak egységes értelmezése, az alapelveknek megfelelő legjobb módszerek alkalmazásának kidolgozása és a napi munkába való beépítése. Az Intézményben új szakmai tanácsadó került kinevezésre, akinek fő célkitűzése programjában a felnőttképzési akkreditáció, a továbbképzések meghonosítása a régióban. A Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karával együttműködési megállapodást kötött az Intézmény, ami egyrészt arra ad lehetőséget, hogy rendezvények két helyszínen, több hallgató számára és kevesebb utazással elérhetők legyenek, másrészt olyan továbbképzések kidolgozására és lebonyolítására kerülhet sor, amit egymás dolgozói a szociális szféra dolgozói, elsősorban kisgyermek gondozónők számára, és a védőnők számára akkreditáltatnak. A kettős akkreditációval elő tudják segíteni a közös részvételt, a szakmai és személyes kapcsolatok erősödését, hiszen ez a jövő útja, mind a dolgozók, mind az ellátott gyermekek és szüleik érdeke. 2011. március 16-án Felelősséggel az utódokért című konferenciát, 2011. április 28-án Bölcsődék Napja 2011. szakmai tanácskozást szerveztek. A szakképzések területén együttműködtek a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményben működő Felnőttképzési és Kisgyermek-nevelési Karával, valamint több középfokú szakképző intézménnyel 3
is (Ferenczi Sándor Szakközépiskola, Krúdy Oktatási Központ, Mentor Gimnázium és Szakképző Iskola). A képzőhelyek folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a városban működő terepgyakorlatra kijelölt bölcsődékkel. A gyakorlatok megfelelő szintű oktatói támogatása érdekében 3 dolgozó szerzett tereptanári szakképesítést. A szakmai munka emelése érdekében az alábbi kiemelt feladatokat látták el: - a dolgozók képzettségének javítása, - szakmai műhelymunka, szakmai napok hagyományának folytatása -belső és külső továbbképzéseken való részvétel - felnőtt oktatásba való bekapcsolódás - saját akkreditált képzések indítása a régió szakemberei számára - a kisgyermekgondozónő-képzésbe való bekapcsolódás - saját oktatók kinevelése 2011. év kiemelkedő szakmai eredménye a minőségirányítási rendszer kidolgozása a MEBESZ egész működésére vonatkozóan. A minőségirányítási rendszer kidolgozása kapcsán a következő dokumentumokat készítették el: 1. Minőségfejlesztésben résztvevő bölcsődei team munkaterve (A feladatok ütemezése) 2. MEBESZ Bölcsődei ellátás standardja (Az érvényben lévő törvények, szakmai szabályzók, módszertani levelek figyelembe vételével a helyi sajátosságokkal szinkronban) 3. Egységszintű működési szabályzat (Első körben a bölcsődevezetők gyűjtötték össze saját működési rendjük szabályait, ebből kiemelésre kerültek a bölcsődei egységre érvényes szabályok és mellékletekbe kerültek a bölcsődénként eltérő szabályok. 4. Bölcsődei teljesítményértékelés (A teljesítményértékelésekhez szakterületenként tartozott egyegy értékelő lap, mely az önértékelést és vezetői értékelést is szolgálja. Ezzel segíti a dolgozók munkájának objektív értékelését valamint az egyéni fejlesztési célkitűzések megfogalmazását.) 5. Bölcsődei egység indikátorai (Kiemeltek néhány mérőszámot, mely számszerűsítve mutatja a bölcsődei ellátás minőségének színvonalát.) 6. Beszámoló a bölcsődei egység 2011. évi minőségfejlesztési tevékenységeiről (Intézményi szinten a bölcsődei terület dolgozói számára készült beszámoló tartalmazta az év folyamán végzett minőségfejlesztési tevékenységeket és a következő évre tervezett célokat, feladatokat.) 7. Bölcsődei fejlesztési terv 2012. évre (Ez három területet jelöl meg a bölcsődei területen: az adminisztrációs feladatok színvonalának javítását, a gyermekvédelmi feladatok tartalommal való megtöltését, valamint a SNI gyermekek fejlesztésének elindítását.) 8. Feljegyzések az előaudit tapasztalatairól 2011. december 12-13. 9. Szülői és dolgozói elégedettségi vizsgálat. Gyermekvédelmi feladatok ellátása Család- és gyermekvédelmi feladatait az Intézmény a gondozónők munkáját segítve, a mindennapi gyermekellátás mellett, azt kibővítve igyekszik ellátni. Fontosnak tarják az intézményben dolgozó valamennyi kolléga szociális és gyermekvédelmi szemléletének fejlesztését, rendszerszemléletük kialakítását, valamint a városban található, a rászoruló gyermekek és családjaik számára elérhető szolgáltatásokról való információk elérhetővé tételét. Rendszeresen tájékozódnak a szakmai háttéranyagokból, továbbképzéseken vesznek részt, belső 4
továbbképzések, szakmai napjaik témájául választják a gyermekvédelmi feladatokat. A miskolci bölcsődékben elmondható, hogy kiemelkedő súlyú, a gyermekek súlyos veszélyeztetettségét feltáró esetre nem volt példa, a gyermekek a saját gondozónői rendszernek köszönhetően körültekintő gondoskodás, nevelés részesei. A családokkal, a szülőkkel való napi kapcsolat jelentős mértékben hozzájárul a korai időszakban jelentkező problémák felismeréséhez, majd szükség esetén a szülőkkel történő problémafeltáró beszélgetéshez is. A gyermekvédelmi védőháló a védőnők segítségével egyre szorosabb, melyet a Miskolci Gyermekvédelmi Központ és a két gyermekjóléti szolgálat munkatársai is erősítenek esetenként együttműködésükkel. 2011. decemberétől új gyermekvédelmi felelőse van az intézménynek, akinek feladata új tartalommal feltölteni ezt a munkát. Fogyatékos és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek ellátása A három éven aluli fogyatékkal élő gyermekek ellátása továbbra sem biztosított megfelelően Miskolc városban, annak ellenére, hogy a Gyermekvédelmi Koncepció 2007 2013. évre elfogadott határozati javaslatában ez már megoldásra váró feladatként szerepelt. A fogyatékkal élő gyermekek ellátására az Intézmény több közgyűlési javaslatot készített, 2010. október 1-től megbízási szerződéssel gyógypedagógust alkalmaztak. 2011. évben önerőből megteremtették új szolgáltatásuk feltételeit, a Bölcsődébe járó gyermekek szüleinek gyermeknevelési tanácsadás működtetése keretein belül. A program szakmai tartalommal való feltöltésére egy szakemberekből álló team alakult. A dolgozók felkészítése erre a munkára elkezdődött. Élelmezés A 2011-es évben a felmerülő nehézségek ellenére folytatták az egészséges táplálkozás kialakítására irányuló törekvéseiket. A folyamatosan emelkedő árak miatt minden beszállító árat emelt, ami megnehezítette az étlaptervezést. Kényszerhelyzetben többször az olcsóbb, de jóval egészségtelenebb ételeket állították étlapra. Tény, hogy még mindig a hagyományos ételeknek van nagyobb sikere, de nagy előrehaladásnak tekintik, hogy van egy-két ételféleség, amit elfogadtak, megkedveltek a gyermekek. ( pl. sajtkoktél, párolt zöldségek, besameles zöldségek, saláták). A gyerekek nyitottak voltak az újdonságokra és nagy kedvvel fogyasztották az ismerős, de mégis más ízeket. Az év során a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (KNSZSZ) alapos ellenőrzést végzett. Az élelmiszer biztonsági felügyelő által feltárt legfőbb hiányosság a külön légterű húselőkészítő hiánya volt, mivel csak három bölcsőde felel meg ennek az előírásnak. Szeptemberig kaptak határidőt ennek a hiányosságnak pótlására. A másik hiányosság a konyhai edényzet elavultsága, illetve hiánya volt. A jegyzőkönyvben minden pótlásra szoruló edényt és eszközt tételesen feltüntettek, melyek cseréje elengedhetetlen. Összegezve, a vizsgálat a bölcsődék konyháin és raktáraiban elégedettek voltak a tisztasággal, minőségmegőrzési időkkel, szakosított tárolással és az ételmintákkal. Védőnői szolgálat A Védőnői Szolgálat a jelzőrendszer tagjaként a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot is ellát a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a magzat, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében. 5
A védőnő gyermekvédelmi feladatát, törvényi, jogszabályi keretek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások, iránymutatásokban foglaltak szerint köteles végezni, teljesíteni. Az Iránymutatás célja a családok számára magas színvonalon, az esély-egyenlőség elveinek betartásával biztosítani a területi védőnői ellátást, különös tekintettel a gyermekvédelmi tevékenységre, a gyermekjóléti szolgáltatókkal, valamint a Biztos Kezdet Gyerekházak munkatársaival való együttműködésre. A területi védőnői jelzőrendszer működése és a gyermekjóléti szolgáltatókkal való együttműködése nem egységes módon valósul meg az országban. Az egységes eljárásrend hiánya miatt gyakran esetleges a szolgálatok közötti együttműködés és kapcsolattartás, melynek hiánya csökkenti az eredményes gyermekvédelmi tevékenységet és hozzájárulhat a későn kezdeményezett intézkedésekhez és sajnálatos tragédiák bekövetkezéséhez. A védőnő gyerekvédelmi tevékenységét meghatározó jogszabály módosult, szükségessé vált a szolgálatok együttműködésének rendjét leírni, a védőnő gyermekvédelmi alap- és rendkívüli feladatait meghatározni, rendszerezni. A területi védőnő alapfeladatai a gyermekvédelemben: - nyilvántartást vezet, - tájékoztatja a szülőt (jogok és kötelezettségek), - célzott, igény szerinti gondozást végez, - írásban értesíti a gyermekjóléti szolgáltatót és a házi gyermekorvost/háziorvost várandós anya szociális válsághelyzete esetén, vagy ha a szülő megtagadja a védőnői ellátást, illetve gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén, - hatósági eljárást kezdeményez azonnali beavatkozást igénylő esetekben, - védőnői helyzetértékelést készít (jegyző, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, kórházi védőnő kérésére), - gyermekjóléti szolgálat munkatársával közös családlátogatást végez, - részt vesz a gyermekjóléti szolgálat éves tanácskozásán, - írásban tájékoztatót készít az éves gyermekvédelmi tevékenységéről a gyermekjóléti szolgálatnak, szakmai felügyeletnek. A várandós anyák és a gyermekek védelmével kapcsolatos területi védőnői feladatok helyi eljárásrendjének kialakításához kiadott Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás (mely 2010. évben jelent meg) előírja a gyermekjóléti szolgálatok szükségletének megfelelően egységes védőnői írásos tájékoztatók elkészítését és megküldését a gyermekjóléti szolgáltatónak és az illetékes kistérségi vezető védőnőnek. Az éves tájékoztatót a Miskolc városban dolgozó 60 területi védőnő maradéktalanul elkészítette, határidőre beérkezett, a kitöltése megfelelő, értékelhető volt, feldolgozása, munkaértekezleten ismertetése megtörtént. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermeket általában veszélyeztető okok feltárását, a gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. 6
Ellátandó gondozottak száma: Várandós anyák száma Szociálisan fokozott gondozást igénylők Kiskorú várandós anyák 0-6 évesek Szociálisan fokozott gondozást igénylők Otthongondozott 7-18 évesek Szociálisan fokozott gondozást igénylők 2010 640 138 22 9815 1604 3 3 21,6% 3,4% 16.3% 2011 674 107 23 9825 1470 2 1 15,9% 3,4% 14,9% A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, és az Iránymutatás alapján a védőnő a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan köteles veszélyeztetettség észlelése esetén jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatnál és hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A védőnői munka során tapasztalt problémák - családmodell hiánya, válások, csonka család - családok anyagi, erkölcsi instabilitása - romló szociális helyzet - külterületeken élők, hajléktalan várandósok ellátása - balesetveszélyes lakáskörülmények - egyén és lakókörnyezete higiénés problémái - gyermekek testi, lelki elhanyagoltsága - szegénységből, kulturálisan alacsony intellektusból, együttműködés nem megfelelő voltából adódó problémák - ingerszegény környezet, szülők primitivitása miatti gyermeknevelés hiánya, - beilleszkedési zavarok, tanulási akadályozottság, - gyermeknevelési nehézségek, - védőnői ellátás igénybevételének megtagadása, - védőnői szűrővizsgálatok elmulasztása, - Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó külföldi vagy kettős állampolgárok esetei, - tartózkodási hely felkutatása, fiktív lakcím megadása, külföldön tartózkodás. Védőnők javaslatai a gyermekek helyzetének javítására - prevenciós programok a szülőknek, szülői klub, - szociálisan veszélyeztetett gyermekek 3 éves kortól kötelező óvodai elhelyezése, - megfelelő egészséges lakások megfelelő illemhelyek, - villanyvezetékek, mérőórák szakemberek általi ellenőrzése (gyermekbalesetek kivédése), - hulladék elhelyezés (pelenkák, egyéb veszélyes anyagok tárolása), - életvezetési tanácsok, pénzkezelési ismeret tanítása, - játszóházak, gyermektáborok szervezése, - sport programok, - több, közös családlátogatás, - egymás tájékoztatásának fontossága, - közös értekezletek, továbbképzések szervezése, - szorosabb együttműködés, jelzés, visszajelzés mindkét részről, - gyakoribb, szükség szerinti esetmegbeszélés, konzultáció egy-egy család/gyermek esetében. 7
A védőnők és a gyermekvédelemben részt vevő munkatársak közösen együtt dolgoznak a gyermekek helyzetének javításán. A védőnő figyelemmel kíséri a gyermekjóléti szolgálat visszajelzését és az abban foglalt szükséges teendők megvalósulását. Javítandó feladatok: Rendeletek jogszabályok alapos ismerete, jelzés, visszajelzés és együttműködés javítása, szakmai iránymutatás szerinti feladat ellátás. Felelősségteljes, pontos adatszolgáltatás. Iskola-egészségügyi szolgálat 2011-ben az MEBESZ 60 területi és 32 (szeptembertől 31) iskola-védőnővel látta el a védőnői és iskola-egészségügyi feladatokat. Az iskolaorvosi szolgálatot tekintve 5 közalkalmazotti és 8 vállalkozói főállású státusszal rendelkeztek. Sajnos az évek óta fennálló orvoshiány 2011-ben is nehezítette a munkát, helyettesítésekkel kényszerültek megoldani a feladatellátást, mely a szakmai munka minőségére, eredményességére nincs pozitív hatással. A védőnői munka 2011. évi összesített adatai: 2011. évre vonatkozóan csak a gondozotti létszámok állnak az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat rendelkezésre, egyéb, a szakmai munkát tükröző adatokat a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve tartja nyilván. Miskolcon a várandós anyák száma nőtt (10 %). A veszélyeztetett várandósok gondozására fokozott figyelmet fordítanak a védőnők. Az elmúlt években több alkalommal tárgyalást folytattak a szakfelügyelet és a szülészetnőgyógyászat szakmai vezetőivel az önálló védőnői terhes-tanácsadás kérdésében. 2010. novembertől a Diósgyőri Kórház ellátási körébe tartozó területeken a körzeti védőnői tanácsadókban történik az önálló védőnői várandós tanácsadás. 2011-ben ezen a területen előrelépés nem történt. A visszajelzések, elégedettségi vizsgálatok azt tükrözik, hogy további szakmaközi egyeztetések szükségesek. A védőnők családgondozói munkája a várandós gondozáson túl elsősorban a kisgyermekes családokra irányul. A 0-6 éves korú gyermekek száma stagnál (-2 %). A családlátogatások számát az előírt protokoll és a családok igénye együttesen határozza meg. A veszélyeztetett családok esetében folyamatos a kapcsolattartás és az esetek túlnyomó részében eredményes az együttműködés a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. A minőségi munka javítása, valamint a családok megváltozott igényeinek kielégítése érdekében több telephelyen rendszeresen tartanak a védőnők klubfoglalkozásokat. A témakörök felölelik a gyermekvállalás, várandósság és a gyermeknevelés kérdéseit. Előadások, gyakorlati bemutatók segítik a minél eredményesebb információ átadást. Ezt a célt szolgálta továbbá a havonta két alkalommal jelentkező Gyöngykagyló című magazinműsor a miskolci televízióban. 8
A 6-18 éves korosztály ellátása az oktatási intézményekben történik. 2011. szeptemberétől 3 általános és 1 középiskola egyházi fenntartásba került. Az iskolaegészségügyi ellátás kérdésében egyeztető tárgyalások történtek az egyházak vezetőivel, melynek eredményeképp 2 általános iskolára vonatkozóan együttműködési megállapodást kötöttek a fenntartókkal (Vörösmarty Általános Iskola római katolikus egyház - és Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola). A másik két oktatási intézményben nem kívántak élni a felajánlott együttműködés lehetőségével, s ez nagymértékben hozzájárult az iskola-egészségügyben ellátandó tanulók létszámának csökkenéséhez. 2011/2012. tanévben összesen 2023 fővel csökkent az oktatási intézményekben ellátandók száma, melyből közel 1200 fő a fent említett egyházi fenntartású oktatási intézmények tanulója volt. A nagymértékű létszámcsökkenés miatt 2011. szeptemberétől 1 fővel csökkent az iskolai védőnők száma. Az egészségnevelési munka az óvodások és iskolások teljes körére kiterjed. A középiskolákban a legintenzívebb, amit a serdülőkorúak gondozása feltétlen megkíván. Egyre nagyobb számban igénylik a diákok az egyéni foglalkozást, ami azt is jelzi, hogy bizalmat éreznek az iskolavédőnők iránt. Fontos szempont az oktatási intézményekkel való jó kapcsolat kialakítása és megtartása, mellyel biztosítható a védőnők szakmai elismerése, zavartalan munkavégzése. Tárgyi és személyi feltételek Az oktatási intézményekben az orvosi rendelők és a felszereltség javítására az iskolák és az Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat egyaránt tett lépéseket. Az együttműködés eredményeként 2011. második felében minden iskolára vonatkozóan megszületett a végleges működési engedély. A személyi feltételek tekintetében nehézséget okoz a tartósan távollévők helyettesítése. A védőnői, iskola-egészségügyi szolgálatnál viszonylag alacsony az átlagéletkor, ezáltal több a gyermeket vállaló kolléganő. 2011-ben 27 fő, a dolgozók közel egyharmada volt GYED, GYES miatt távol. A feladatellátást azonban 2011-ben nemcsak átmenetileg kellett belső helyettesítéssel megoldani, sem engedély, sem elegendő jelentkező nem volt a státuszok betöltésére. A hosszú távú, tartós belső helyettesítés mind a szakmai munka színvonalát, mind az OEP finanszírozást veszélyezteti. A dolgozók részére biztosítja az intézmény a továbbképzéseken való részvételt, melynek legfőbb célja az új ismeretek szerzése, szakmai felkészültség szinten tartása. 2011-ben a költséghatékonyság elvének megfelelően helyben szerveztek továbbképzést a védőnők részére. 3.2. Gyermekjóléti Szolgáltatás Miskolc Megyei Jogú Városban működő két gyermekjóléti szolgálat/gyermekjóléti központ 2011. évi munkáját, tapasztalatait a beérkezett tájékoztató anyaguk alapján intézményenként adják közre: 9
A./ Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ, Gyermekjóléti Központ A Miskolci Családsegítő Központ szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó közintézmény. Az intézmény székhelye: 3530 Miskolc, Arany János u. 37. Az intézmény fenntartója: Miskolc Megyei Jogú város Önkormányzata. Szakfeladatrend szerinti tevékenységi körbe tartozó feladatok: gyermekjóléti szolgáltatás (889201), családsegítés, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, fogyatékossággal élők nappali ellátása, idősek nappali ellátása, közösségi szolgáltatások, adósságkezelési szolgáltatás, időskorúak átmeneti ellátása, fogyatékossággal élők átmeneti otthoni ellátása. Az intézmény Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gyermekjóléti szolgáltatás területén megyei módszertani, míg a szociális ellátás területén az Észak-magyarországi régióban regionális szociális módszertani feladatokat lát el. Az intézmény működési területe a gyermekjóléti feladatellátás vonatkozásában: - gyermekjóléti szolgáltatás/központ Miskolc város közigazgatási területe kivéve Avas városrész, Görömböly, Tapolca, Hejőcsaba - B-A-Z. megyei gyermekjóléti módszertani feladatok tekintetében Borsod Abaúj Zemplén megye - Miskolc Többcélú Kistérségi Társulástól átvállalt gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekjóléti központ részfeladatainak ellátása az intézményfenntartó társulási szerződésben meghatározottak szerint Bükkszentkereszt, Répáshuta, Kistokaj, Harsány, Sajóbábony, Szirmabesenyő, Sajóvámos, Sajósenye, Sajókeresztúr és Sajóecseg Az Intézet ellátási területén (Miskolc) élők száma: 120.465 fő, míg a 0-18 év közötti korcsoport számaránya 20.099 fő. Az Intézmény a lakosság kb. 70%-a számára biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást miskolci ellátási területén. Az intézmény telephelyei A gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában az intézmény Miskolcon három Területi Szolgáltatási Központon keresztül biztosítja a feladatellátást. Az Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ az intézmény székhelyén (3530 Miskolc, Arany János u. 37.) működik, fő ellátási területe: Belváros a Károly utcáig, Petneházy utca és vonzáskörzete, Búza tér és környéke, Gizella utca és környéke, Békeszálló telep, Miskolc Martinkertváros, Miskolc- Szirma. A Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ (3534 Miskolc, Fazola H. u. 4.) ellátási területe: Diósgyőr-Vasgyár, Bulgárföldi lakótelep, Komlóstető, Kilián városrész, Lyukóvölgy, Pereces, Berekalja, Majláth, Lillafüred, Ómassa Jávorkút, Bükkszentlászló. A Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ (3526 Miskolc, Kassai u. 19.) ellátási területe: Zsarnai telep Repülőtér, Szondy György telep, Csorbatelep, Selyemréti lakótelep, Szentpéteri kapu, Bábonyibérc, Vologda és Jókai lakótelep. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei Az intézmény létszáma a szakmai munka, szolgáltatási profilbővülésével, a jogszabály által [1/2000. (I. 7.) Sz.Cs.M. rendelet, 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet] előírt szakmai minimumoknak, 10
valamint az önkormányzat fejlesztési ütemtervének köszönhetően 2000. év óta dinamikusan emelkedett. 2008-ban az intézmény engedélyezett létszáma 231 fő volt, ebből 181 fő szakdolgozó és 50 fő egyéb, nem szakdolgozó. 2011. évben egy jelentősebb 10 fős szakmai létszámbővítésre volt lehetőség intézményi szinten. A gyermekjóléti központ létszámadatai: 1 fő gyermekjóléti központvezető, 1,5 fő vezető családgondozó, családgondozó általános szolgáltatásban 33 fő (ebből 7 fő kistérségi feladatellátás), családgondozó speciális szolgáltatásban 3 fő (utcai szociális munka 2 fő, kórházi szociális munka 1 fő), fejlesztő pedagógus 1 fő, családgondozó asszisztens 4 fő és módszertani feladatellátás 2 fő. Összesen: 45,5 fő. A fenti létszámadatokból kitűnik, hogy megközelítőleg megegyeznek a jogszabályban (15/1998. (IV.30.) NM. rendelet) meghatározott szakmai létszám irányszámaival. A számok azonban közel sem mutatnak objektív képet: A gyermekjóléti központ speciális feladatainak ellátására vonatkozó létszám adatok egy központra (40.000 lakos) vonatkoznak, ezzel szemben az intézmény ellátási területén kb. háromszor annyian élnek. Az általános szolgáltatásban dolgozó családgondozók esetében 1 főre tekintve 25 család vagy 45 gyermek ellátását írja elő irányszámként a jogszabály. Ebben a vonatkozásban az intézményben dolgozó családgondozók továbbra is nagy leterheltséggel, többszörös esetszámmal dolgoznak, melyet a hatályos jogszabály nem enged figyelembe venni. A tanácsadói óraszámok továbbra is jelentősen elmaradnak a jogszabályban előírtaktól, amelynek elsősorban finanszírozási okai vannak. Infrastruktúra tárgyi, működési feltételek A Miskolci Családsegítő Központ érvényes működési engedéllyel rendelkezik. A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala B-GYA/3500-4/2010 iktatószámon adta ki ideiglenes működési engedélyét, mely lejártának időpontja: 2013. január 31. A kistérségi feladatellátásban két családgondozó szakirányú végzettségének megszerzése van folyamatban. Az Intézmény a gyermekjóléti feladatellátást három területi szolgáltatási központon keresztül biztosítja. A területi szolgáltatási központok családsegítő és gyermekjóléti szakmai egységből épülnek fel. 1./Arany János úti Területi Szolgáltatási Központ Az előző évekhez hasonlóan továbbra is 1db munkatársi szoba és 1db vezetői szoba biztosított a kollégák számára, a konyha helyiség, a váró, a raktár helyiség és a 3 db interjúszoba mellett. A megnövekedett létszám miatt (13 fő) mindkét helyiség zsúfolttá vált, így a szociális asszisztensek az előtérben tudnak csak dolgozni pultos rendszerben. A két helyiségben 4 db számítógép és 1 db laptop biztosítja a mindennapi munkavégzést. Ezek mellett 1 db E-pont -os gép a kliensek számára biztosít lehetőséget számítógép illetve internet használatra és 1 db gépen a regiszteres nyilvántartás vezetése és az iktatás történik. A két iroda bútorzata újszerű, az irattári szekrények állapota megfelelő. A klienslétszám megnövekedése miatt, a fogadó helyiségek kihasználtsága - mely csoportszoba is egyben folyamatos. Továbbra is nagy odafigyelést igényel a szervezés annak érdekében, hogy a nagyobb várakozási idők elkerülhetőek legyenek. A pénteki és szombati napokon a kapcsolattartási ügyeletet igénybe vevő családok a csoportszobában tartózkodnak, melyek kihasználtsága maximális. 11
2./ Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ Évek óta leginkább megoldhatatlannak látszó probléma a kis alapterületű, zsúfolt telephelyen nyújtott szolgáltatások ellehetetlenülése. A Fazola úti telephelyen rendelkezésre álló helyiségek: 2 db interjú szoba, 1 db váróhelyiség, 2 db munkatársi szoba, 1 db csoportszoba, 1 db konyha, 1 db munkatársi és 1 db ellátotti vizesblokk, valamint Lyukóban a Közösségi Ház. A fogadóhelyiségek kihasználtsága 100%-os, sőt sok esetben, a nyári időszakban a családgondozók az udvaron vagy az előtérben kénytelenek a klienseket fogadni. A telephely rendelkezik a mindennapi munkavégzéshez szükséges alapvető irodatechnikai eszközökkel. Számítástechnikai parkja elavult, sokszor szükséges szervizelni a rendelkezésre álló gépeket. A konyha helyiség felújítása továbbra is igényként jelentkezik. 3./ Kassai úti Területi Szolgáltatási Központ A tárgyi feltételek változatlanok. A rendelkezésre álló helyiségeket (2 db munkatársi szoba, 1 db asszisztensi szoba, 2 db interjú szoba, 1db közösségi helyiség, 1db váróhelyiség, 1db konyha, 1db munkatársi és 2 db ellátotti vizes blokk) együttesen használják a családsegítő és gyermekjóléti egységben dolgozó kollégák. A munkatársi szobákban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozói, illetve szociális asszisztensei közösen dolgoznak. Annak ellenére, hogy a gyermekjóléti szolgálat munkatársai magasabb eset- és forgalomszámmal zárták a 2011. évet, a rendelkezésre álló fogadóhelyiségek és közösségi helyiség közös használata zökkenőmentesebb volt, mint a korábbi években. Összesen nyolc számítógéppel rendelkeznek (ebből egy notebook), mely elegendőnek bizonyult a szakmai munka végzéséhez. A számítógéppark rendszeres karbantartást igényel, miután a nyolc közül négy gép állapota az évek óta tartó rendszeres igénybevétel következtében sokat romlott. Ellátási terület jellemzői A Miskolci Családsegítő Központhoz tartozó ellátási területekhez tartozó városrészeken eltérőek az infrastrukturális feltételek. Vannak olyan külterületek, melyek megközelíthetősége még száraz időben is rendkívül körülményes, a tömegközlekedési eszközök igénybevételéhez több kilométert kell gyalogolni. A városközponthoz közelebb eső területeken viszont megfelelő infrastrukturális és lakásviszonyok vannak; ezeken a részeken a közintézményeket is könnyen el lehet érni. A bérházi lakások és a családi házas övezetben található ingatlanok összkomfortosak, jól felszereltek. A városon kívül eső területek közműellátottsága meglehetősen hiányos, a lakások állapota nagyon rossz, helyenként életveszélyes. A kietlen, kieső városrészeken nem megfelelően biztosított a közlekedés. E területek megközelíthetősége a téli időszakban még inkább nehezítetté válik. Az itt élők számára az oktatási nevelési intézmények (iskola, óvoda) csak nagyon nehezen közelíthetők meg. Aszfaltozott utak hiányában sárosan, piszkosan érkeznek az oktatási-nevelési intézményekbe a gyerekek. A legtöbb ilyen területen a közművek (teljes) hiánya jellemző. A villany a háztartások többségénél be van vezetve, de az ivóvizet a közkútról hordják. A szennyvíz elvezetése szintén nincs megoldva. A lakások vagy lakás céljára használt ingatlanok kis alapterületűek, a háztartásban élők száma viszont jóval nagyobb az elfogadhatónál: több család él együtt egy-egy szoba-konyhás, komfort nélküli lakásban. Fűtésre, főzésre sok helyen a kályha vagy sparhelt szolgál. Tüzelőanyag hiányában különböző hulladék-anyagokat (pl. gumi, rongy stb.) használnak fűtés vagy főzés céljából. Számos háztartásnál alapvető berendezési tárgyak hiányoznak (pl. nincs fürdőkád, a WC közös és az udvaron található stb.). Fentieket súlyosbítja az a tény, hogy sok család él nem lakás 12
céljára épült épületekben. Állandósult megélhetési gondjaik miatt azonban kevés reményük van rá, hogy kilátástalan helyzetükön változtassanak. Miután a szakembereknek is korlátozott eszközeik vannak az anyagi hátrányok felszámolásának elősegítésére, folyamatos dilemmát jelent a nyomorkörülmények között nevelkedő gyermekek életminőségének javítása. Az egyes Területi Szolgáltatási Központhoz tartozó ellátási területeken élők száma a város teljes lakosságszámának fogyásával ellentétben stagnálást, minimális növekedést mutat. A demográfiai mutatók alapján elsősorban a Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ területén tapasztalható a növekedés pl. Lyukóvölgyben, ahol a lakosság adatai 2009-ben 1904 fő, 2010-ben 1924 fő, 2011-ben 1988 fő. A 0-18 éves korosztály tekintetében 2009-ben 548 fő, 2010-ben 574 fő és 2011-ben 607 fő. A Szolgáltatási Központ ellátási területén az előző évhez képest 184 fővel emelkedett a lakosságszám, bár érdekes, hogy az összlakosság vonatkozásában a 0-18 éves lakosok száma csökkenést mutat. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartásába került gyermekek száma folyamatos emelkedést mutat. A kedvezőtlen lakhatási és infrastrukturális körülmények, valamint a fokozatosan elmélyülő szociális problémák következtében, a komplex családgondozás sem eredményez esetszám csökkenést. A külterületen élő lakosok általános rossz szociális körülmények között élnek. A háztartások többsége szociális segélyekből, és a különböző családtámogatási formák igénybevételéből tartja fenn magát. A meglehetősen rossz anyagi körülmények miatt a látószögbe került családok többsége nem tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközöket, így az oktatási-nevelési intézményekbe, illetve ügyintézés céljából a hivatalokba csak hosszas gyaloglás után tudnak eljutni. Az uzsorakamat elterjedése a családok teljes elszegényedését és kiszolgáltatottságát eredményezi. A kiszolgáltatottság miatt negatív hatással vannak egymásra (erkölcstelen, etikátlan cselekedetek a megélhetés biztosítása céljából). A kilátástalan helyzet (pl. munkanélküliség) miatt a legtöbb családban találhatók szenvedélybetegek (pl. alkoholfüggők). Miután több külterületen a háztartásoknak nincs megfelelő közműellátottsága, az itt élő lakosok állandó fertőzésveszélynek vannak kitéve. A tisztálkodás nehezen megoldott, ezért hamar betegségek alakulnak ki, melyek gyorsan terjednek. A rossz higiénés körülmények (pl. szemetes lakókörnyezet) a rágcsálók és kártevők (pl. patkányok, csótányok) elterjedésének kedveznek. Leginkább az anyagi-megélhetési problémák miatt nem tudják tisztán tartani a lakásokat (piszkosak, dohosak), illetve rendszeresen tisztálkodni, ruhát mosni. Egészségügyi és higiénés állapotuk egyébként nagyban függ az adott évszaktól, valamint a családok összetételétől. Az összkomfortos lakásban élőknél kevésbé jellemző az anyagi-megélhetési probléma megléte, az itt élő gyermekeknél mégis hasonló problémák fordulnak elő, mint a külterületeken élő társaiknál (pl. igazolatlan iskolai hiányzás, magatartási probléma stb.). Felerősödött az anyagi és az ebből eredő egyéb probléma a gondozásba vett családok döntő többségében, melyek elsődlegesen a foglalkoztatás helyzetére, illetve a devizahitelek megnövekedett terheire vezethetők vissza. Egyes társadalmi csoportokban jelentősen nőtt az iskola, a tanulás, illetve a tudás elértéktelenedése. Ebből eredően tovább nőtt az igazolt és igazolatlan iskolai hiányzások száma. A tankötelezettség teljesítésének előmozdításában sem a szülők, sem a rokonok nem partnerek. 2011. évben jelentősen megnőtt a dolgozók feladata az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséből eredő jogszabályi változások bevezetésével. Jelentősen megemelkedett azon fiatalok száma, akikkel szemben az igazolatlan iskolai hiányzás miatt került sor hatósági intézkedésre, védelembe vételre. A korábbi években az intézmény ellátási területén védelembe vett gyermekek száma 100-körül mozgott, 2011. évben meghaladta a 300-at. 13
A Gyermekjóléti szolgálat szakmai feladatainak ellátása A gyermekjóléti szolgáltatás feladata: összegyűjteni a településen a gyermekekkel kapcsolatos információkat, tájékoztatást nyújtani a gyermekeket érintő szolgáltatásokról, segíteni őket érdekeik érvényesítésében, együttműködve a család tagjaival folyamatos családgondozói támogatást nyújtani ahhoz, hogy a gyermekek otthoni környezetben kiegyensúlyozottan nevelkedhessenek. Szükség esetén a családgondozó kötelessége hatósági beavatkozást kezdeményezni, amennyiben más lehetőséget nem lát a gyermek védelme érdekében. A védelembe vett gyermek esetén kirendelt családgondozóként alapvetően a szociális munka eszközeivel segíti a családokat, gyermeket a veszélyeztetettség körülményeinek elhárításában. Emellett a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését a családdal való kapcsolattartással, a változásra való motiválással segítik a szociális szakemberek. A munka lényege, hogy a szociális szolgáltatások révén ahol mód van rá a hatósági beavatkozások elkerülhetők legyenek, illetve szükség esetén a hatósági döntéseket körültekintőbb előkészítő munka, alternatív megoldások kipróbálása után hozzák meg. Szakmai dokumentumok Az Intézmény szakmai munkáját alapvetően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és annak végrehajtási rendelete, a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet alapján végzik. Ezek mellett számtalan kapcsolódó jogszabály, szakmai ajánlás és protokoll áll rendelkezésre, amelyek segítik a professzionális feladatellátást. A jogszabályok és szakmai ajánlások mellett az intézmény szakmai programja, és az ahhoz kapcsolódó belső szakmai szabályzatok, eljárásrendek, protokollok alapján dolgoznak. Ezek pl.: 1. Az észlelő- és jelzőrendszer működtetése a Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ szervezeti egységeiben 2. Az esetátadás eljárásrendje, szabályai 3. A szakmai dokumentáció vezetésének szabályai 4. A rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állási támogatás igénylésének feltételei, az együttműködési kötelezettség főbb elemei (A Miskolci Családsegítő Központ szakmai protokollja, eljárásrendje) 5. A családterápiás szolgáltatás biztosításának módja, feltételei 6. Az adósságkezelési tanácsadás szakmai protokollja (A szolgáltatás biztosításának módja, feltételei és szabályai a Miskolci Családsegítő Központban) 7. Kapcsolattartási ügyelet szakmai protokollja (A szolgáltatás biztosításának módja, feltételei és szabályai a Miskolci Családsegítő Központban) 8. A kórházi szociális munka szakmai protokollja (A szolgáltatás biztosításának módja, feltételei és szabályai a Miskolci Családsegítő Központban) 9. Az utcai és lakótelepi szociális munka szakmai protokollja, működési szabályai a Miskolci Családsegítő Központban 10. A készenléti ügyeleti szolgáltatás szakmai és működési szabályai a Miskolci Családsegítő Központban 11. Csoportokkal, közösségekkel végzett szociális munka szabályai a dokumentálás módja a Miskolci Családsegítő Központban 12. Ápolási protokollt veszélyeztető állapot kezelésére korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályzata 13. Gyógyszerellátási Szabályzat 14. Halott-ellátási Szabályzat 15. Eljárásrend a személyi térítési díj hátralék és túlfizetés kezelésére, illetve a Szociális munka Etikai Kódexe 14
Egyéni esetkezelés családgondozás A 2011. évi eset és forgalomszám az elmúlt évekhez hasonlóan ismét jelentős emelkedést mutat. Az alapellátásban részesülő, valamint a védelembe vett gyermekek száma is jelentősen növekedett, ez utóbbi több mint a háromszorosára. Ez alapvetően az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos hatósági eljárási kötelezettségből ered. Jelentős, meghatározó a kliensekkel és családtagjaikkal való kapcsolattartások száma is, ezt jól mutatja a magas intézményi forgalomszám. A gyermekjóléti központ 2011. évben 1445 családdal, és 3233 gyermekkel került kapcsolatba. Az intézményi forgalomszám: 37135. Arany TSzK Kassai TSzK Fazola TSzK Összesen Esetszám 871 743 1619 3233 Forgalomszám 11607 11404 14124 37135 Az egy családgondozóra jutó esetszám 3233/26=124. A leterheltség a jogszabályi előírás közel háromszorosa. Ennek ellenére igyekszenek a segítő munka követelményeit maximálisan szem előtt tartva feladatukat ellátni. Az esetek megoszlása gondozási típus alapján Az intézmény alapellátás keretében 2533 gyermekkel, védelembe vétel keretében 333 gyermekkel, utógondozás során 3 gyermekkel végzett segítő tevékenységet. 48 gyermek esetében történt ideiglenes hatályú elhelyezési javaslat, és 313 átmeneti nevelésben lévő gyermek családját gondozták alapellátásban, valamint 3 tartós nevelésben élő gyermek ügyével kerültek kapcsolatba az elmúlt év során. Arany TSzK Kassai TSzK Fazola TSzK Összesen alapellátás 715 524 1294 2533 védelembe vétel 66 79 188 333 utógondozás 0 3 0 3 ideiglenes hatályú 22 18 8 48 elhelyezés átmeneti nevelésbe 68 119 126 313 vétel tartós nevelésbe vétel 3 0 0 3 A szolgálatot önkéntesen megkeresők aránya az összes esetszámhoz viszonyítva továbbra is alacsonynak mondható. Az Intézmény kiadványaival, prevenciós programjaival igyekszenek a lakosság számára minél szélesebb körben tájékoztatást adni a szolgáltatásokról, tevékenységeikről. Az elmúlt évben több ilyen jellegű programot szerveztek. A gyermekjóléti központhoz kapcsolódó speciális szolgáltatások kihasználtsága is folyamatos. Az intézmény a jogszabályban meghatározott négy speciális szolgáltatást - a kórházi szociális munkát, a kapcsolattartási ügyeletet, az utcai és lakótelepi szociális munkát és a készenléti szolgáltatást - a jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja. A szolgáltatások szükségességét az évről évre emelkedő statisztikai mutatók is alátámasztják. 15
A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatást 850 alkalommal, a készenléti szolgáltatást 45 alkalommal, az utcai és lakótelepi szociális munka szolgáltatást 386 alkalommal, és a kórházi szociális munka szolgáltatást 356 alkalommal vette igénybe a lakosság. Veszélyeztetettség okai A leggyakrabban előforduló veszélyeztetettségi tényezők az anyagi (megélhetéssel lakhatással összefüggő) problémák, melyek 776 gyermek esetében 1948 alkalommal, a magatartás, teljesítményzavar 490 gyermek esetében 2141 alkalommal, a beilleszkedési nehézség 577 gyermek esetében 2041 alkalommal, és a gyermeknevelési problémák 601 gyermek esetében 1870 alkalommal fordultak elő az elmúlt évben. Az ilyen jellegű problémák kapcsán a jelzések többsége az oktatási, nevelési intézményekből érkezik. A lehetséges megoldási alternatívákat közösen dolgozzák ki a családdal, illetve a jelzőrendszer érintett tagjaival. A nehéz anyagi helyzetbe került kliensek esetében elsősorban rendszeres családgondozással, valamint információnyújtással és tanácsadással segítették elő a problémamegoldást. Magas azon családok aránya, ahol a szülői alkalmatlanság mellett a rossz szociális helyzet idézi elő a veszélyeztetettséget. Emelkedő tendenciát mutat a szülői elhanyagolás, illetve a szülő-család életvitelével kapcsolatos problémák megjelenése. Emelkedett a családi konfliktusok száma 167 gyermek kapcsán 387 esetben fordult elő, és továbbra is magasnak mondható a családon belüli bántalmazással kapcsolatban indult esetkezelések száma, amely 41 gyermeket érintett. A szolgáltatási központok adatainak áttekintése alapján elmondható, hogy az ellátási terület sajátosságaiból adódóan eltérő módon és mértékben jelentek meg a különböző problématípusok a városban. Legjelentősebb mértékben a Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ ellátási területén emelkedett a kezelt problémák száma. Összességében mindenképp ki kell emelni a tankötelezettség megszegéséből eredeztethető eseteket. Miskolc városában és a megyében kiemelkedően magas azon fiatalok száma, akik nem tesznek eleget iskolába járási kötelezettségüknek. Az elmúlt évben több száz esetben indult hatósági eljárás 50 órán túli igazolatlan mulasztás kapcsán. Jelzőrendszer működése A 15/1998. (IV.30.) NM. Rendelet 15. (3) b.) értelmében, a gyermekjóléti szolgálat - területi szolgáltatási központonként rendszeresen szervez (évente minimum 6 alkalommal) a jelzőrendszer tagjai számára szakmaközi megbeszéléseket. A találkozók témája az ellátási területen aktuálisan megjelenő problémákra fókuszál. A megbeszélés lehetőséget ad arra, hogy a szakterületek képviselői megbeszéljék, tisztázzák feladataikat, kompetenciájukat. Továbbra is fennáll, hogy egyes jelzőrendszeri tagok csak ritkán, nem megfelelő aktivitással kapcsolódnak be a munkába. Legaktívabb kapcsolat az óvodák és általános iskolák gyermekvédelmi felelőseivel alakult ki. Az elmúlt évhez hasonlóan kiemelkedően sok jelzés érkezett a közoktatási intézményekből. Ezt tovább alapozta az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséből eredő jelzési kötelezettség is, amely nagy terhet ró az oktatási intézményekre, és az egész ellátórendszerre. Gyakori problémát jelentett, hogy a jelzések nem időben érkeztek, sablonosak voltak. Az oktatási nevelési intézményekből érkező jelzések legfőbb okként az iskolai mulasztás mellett, a magatartászavart, szülői elhanyagolást vagy személyes higiéniát jelölték meg. Az egészségügyi szolgáltatóktól háziorvosok, védőnői hálózatból - kapott írásbeli jelzések száma még mindig alacsonynak mondható a problémák előfordulásához viszonyítva. A jelzőrendszer bizonyos tagjai az írásbeli jelzés helyett inkább a személyes vagy telefonos konzultációkat, megbeszéléseket részesítik előnyben, hogy elkerüljék az 16
esetlegesen őket érő atrocitásokat. Természetesen a családgondozók minden esetben felhívják az érintett szakemberek figyelmét a jelzések időben és írásban, s az erre rendszeresített formanyomtatványon való megtételének fontosságára, mely adott esetben elősegítheti a jelzett probléma gyorsabb és hatékonyabb feltárását, megoldását és/vagy a problémák elmélyülésének megakadályozását. Az együttműködés egészére elmondható, hogy a személyes kapcsolatok továbbra is meghatározóak. Jelzések 2011-ben az előző évekhez képest több jelzés, bejelentés érkezett a jelzőrendszertől. Az elmúlt évben összesen 11480 jelzés érkezett a szolgálathoz az alábbi megoszlásban: önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 8354, közoktatási intézmények 2386, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatók 223, átmeneti gondozást nyújtók 139, pártfogó felügyelők 132, rendőrség 105, egészségügyi szolgáltatók 86, ügyészség, bíróság 49 és a napközbeni kisgyermekes ellátást nyújtók részéről 6 alkalommal. Oktatási - nevelés intézményekkel való együttműködés Az óvodák, iskolák gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseivel általában jó munkakapcsolat alakult ki. Kiemelten jó a kapcsolat azokkal az intézményekkel, akikkel a családgondozóknak napi munkája van például az óvodai, iskolai szociális munka szolgáltatáson keresztül. Problémaként továbbra is a jelzések időbelisége, tartalma, kompetencia határok csorbulása jellemzők. Az óvodákból elsősorban beíratás elmulasztásáról, hiányzásról, elhanyagolásról, betegségekről érkeznek jelzéseket, zömében írásban. Az általános és középiskolák jelzési kötelezettsége az iskoláztatási támogatás és a tankötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabály megváltozásának eredményeként jelentős mértékben megnövekedett. Elmondható, hogy azokban az intézményekben, akik igénybe veszik az iskolai szociális munka szolgáltatást, gördülékenyebb az együttműködés. A középiskolai jelzések zöme a tankötelezettség megszegésére fókuszál. Sok esetben előfordul még mindig, hogy nem időben érkeznek meg a tájékoztatások. Továbbra is problémát hordoz a magántanulóvá válás kérdésköre és a külföldre költöző családok helyzetének maradéktalan rendezése. Az együttműködés javuló tendenciát mutat, de még mindig problémát jelent adott esetben egy közös családlátogatás megszervezése, vagy egy esetkonferencia, esetmegbeszélés lebonyolítása. Egészségügyi szolgáltatókkal való együttműködés A védőnők a gyermek fejlődésének nagyon korai szakaszában fel tudják ismerni, ha a családban valamilyen veszélyeztető tényező lép fel. Egy jól képzett szakember az átlagos testi tünetek mögött sok mindent megláthat. Az ellátási területen belül markánsan elkülönül az együttműködés intenzitása. Egyes körzetekben, mint pl. a Szondy György utca, Lyukóvölgy, Szentpéteri kapu stb. nagyon jónak mondható az együttműködés. Ezeken a területeken dolgozó védőnők rendszeresen jeleznek és a kapcsolatuk is napi szintű a családgondozókkal. Egy-egy veszélyeztetés esetén meg tudják egymással beszélni és osztani a teendőket, feladatokat. A kontroll és a munka is megoszlik, amely a jelentős túlterheltség miatt nagyon fontos. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahonnan nem érkeznek jelzések, írásbeli jelzések annak ellenére, hogy a személyes kapcsolatok jónak mondhatóak. A védőnők egyre nagyobb számban fogadják el a meghívásokat esetmegbeszélésekre, esetkonferenciákra és gyakoriak a közös családlátogatások is. Az írásbeli jelzések száma azonban alacsony. 17
A gyermek háziorvosokkal való kapcsolat továbbra is nehezen értékelhető. A statisztika alapján alacsony, minimális a jelzések száma, az is az esetek többségében telefonon történik, vagy közvetett módon a hatóságon keresztül ér el a szolgálathoz. Egyes háziorvosokkal a területen dolgozó családgondozó jó személyes kapcsolatot alakított ki. Ezen területeken hatékonyabb együttműködés figyelhető meg. Mindenképp pozitív irányú tapasztalat, hogy a gyermekjóléti szolgálat megkeresésére nyitottabbak, együttműködőbbek az orvosok. Rendőrséggel való együttműködés A rendőrséggel való együttműködést negatív és pozitív visszajelzések tarkítják. Összességében elmondható, hogy szorosabb a kapcsolat, mint az elmúlt években. A krízishelyzetek kezelésében például több esetben is segítséget nyújtottak a családgondozók számára az intézkedő rendőrök. Kifejezetten pozitív a kapcsolat a Vasgyári Rendőrőrssel, akik folyamatosan segítik, elsősorban a problémákkal többszörösen érintett Lyukói területen a szociális munkásokat. Az előző évben 105 jelzés érkezett a rendőrhatóságtól a gyermekjóléti szolgálathoz. A jelzések egy része időben jóval az események bekövetkezését követően jut el a szakemberhez, ez megnehezíti az azonnali problémafeltárás lehetőségét. Több eset kapcsán a családgondozókat tanúként hallgatta meg a hatóság eljárása során. A prevenciós, felderítő és bűnmegelőzési tevékenységekben végzett pozitív együttműködés 2011. évben is megvolt. A rendőrkapitányság részt vállalt a Legyetek jók, ha tudtok komplex bűnmegelőzési programban, illetve folytatódott az Ifjúságvédelmi őrjárat is. Részt vettek egy, a rendőrség által pályázati program keretében induló új szolgáltatás, a közösségi rendőr bemutatásán. Távoltartás alkalmazására arányaiban kevesebb esetben történt intézkedés az ellátási területen, mint a megelőző évben. Az eljárás során a korábbi megállapodások alapján járt el a hatóság és szolgáltató intézmény is. Pártfogó felügyelőkkel való együttműködés A pártfogó felügyelőkkel rendszeres az együttműködés, és kifejezetten jónak mondható a kapcsolat. A pártfogók rendszeresen megkeresik a családgondozókat egyeztetés céljából, több esetben jelzéssel is éltek a gyermekjóléti szolgálat felé. Folyamatos az egyeztetés és az esetkonzultáció a két fél között. A kapcsolat személyes, telefonos és írásbeli formában valósul meg. A pártfogói felügyelet megkezdéséről és annak befejezéséről minden esetben kapnak értesítést. Az érintett esetekben végzett közös munkáról elmondható, hogy kölcsönös és hatékony szakmai együttműködés jellemzi. A Lyukói közösségi házban a területen működő pártfogó felügyelő kihelyezett fogadó időt tart, ez nagyban segíti az együttműködést a kliens és a pártfogó viszonyában, de mindenképp pozitív kihatással van a családgondozás folyamatára is. Gyámhatósággal, gyámhivatallal való együttműködés Az esetek többségben a MMJV Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Gyámügyi Osztályával állnak kapcsolatban. Egy-egy eset kapcsán az illetékesség miatt az ország más városi gyámhivatalával is kapcsolatba kerülnek. A gyermekjóléti szolgálat/központ és a város Gyámügyi Osztálya közötti kapcsolat rendszeres, szakmai minőségében megfelelőnek mondható. Minden évben rendszeres egyeztetések történnek, és lehetőség van a folyamatos konzultációkra, esetmegbeszélésekre is. Sajnos az utóbbi időszak jogszabályi változásai még nagyobb adminisztrációs terhet rónak mind a hatóság, mind a szolgálat dolgozóira, ez jelentős leterheltség növekedést eredményezett. Sajnálatos, hogy ezzel párhuzamosan megfelelő arányú humánerő növekedés nem valósult meg. Mindezek tudatában előfordult néhány 18
olyan eset, amikor a határidők betartására nem volt elegendő kapacitás, illetve nem volt azonos állásponton az ügyintéző és a családgondozó pl. egy eseti gondnoki kirendeléssel kapcsolatosan. A krízishelyzetben lévő gyermekek, ideiglenes hatályú elhelyezések esetén a gyámhatóság minden esetben együttműködő volt, és megtette a szükséges lépéseket. Védelembe vétel Az elmúlt évekhez képest jelentősen megnövekedett a védelembe vett gyermekek száma. A korábbi évek átlagos 100 körüli védelembe vett gyermeklétszám 2011-ben 333 volt. A 0-10 éves korosztályban a szülők elhanyagoló, súlyos elhanyagoló magatartása, a családon belüli bántalmazás és az iskolai hiányzások a vezető okok, míg 10-12 év felett a vezető iskolai hiányzások és családi elhanyagolások mellett, fokozottan jelentkezik a bűncselekmények elkövetésének megjelenése. A bűnelkövetés okai között meghatározó szerepet játszik a szocializációs minta, a kortárscsoportok szerepének erősödése. A védelembe vett gyermekek családjával végzett segítő munka tapasztalatai: voltak családok, akik semmilyen megállapodást nem tartottak be, formálisan sem tettek eleget kapcsolattartási kötelezettségüknek, voltak családok, ahol a kapcsolattartási kötelezettségnek eleget tettek, de a megállapodásban vállaltak egyéb elemeit nem tartották be a szülők, s a gyermekük elhanyagoltsága, veszélyeztetettsége súlyosabb lett az eltelt időszak alatt. Továbbá olyan családokkal is dolgoznak, ahol a szülők együttműködése tényleges, de a 16-17 éves gyermekeiket nem tudják kellően irányítani, az említett fiatalok részéről együttműködésre, a fennálló problémák megoldására tett tényleges törekvésre semmilyen jelet nem tapasztaltak. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója csak nagyon indokolt esetben, alapos helyzetfelmérést és problémafeltárást követően kezdeményez védelembe vételt. A védelembe vettek statisztikai adatait áttekintve elmondható, hogy lényeges növekedés az előző évekhez képest nem történt, a plusz 200-230 eset mind a tankötelezettség megszegéséből fakadó, az 50 órán túli igazolatlan hiányzás esetében kötelezően elrendelt iskoláztatási támogatás felfüggesztéséből eredő védelembe vétel volt. Az előző év tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az intézkedésnek nem volt olyan szintű visszatartó ereje itt Miskolcon, mint azt várták tőle. A családok tisztában voltak és vannak azzal, hogy valamilyen formában előbb vagy utóbb, de visszakapják a támogatást. Az is előfordult, hogy valaki kifejezetten örült annak, hogy eseti gondnok fog bevásárolni neki, erre sem lesz gondja. A folyamatos felülvizsgálatok adatai azonban csak minimális esetben mutattak ki javulást. A felfüggesztés megszüntetése az esetek zömében a tankötelezettség megszűnéséből, illetve magántanulói státuszba kerülésből fakadt. Mindenképp fontos, hogy meg kell őrizni a védelembe vételi tárgyalások (hang)súlyát. Jó lenne arra törekedni, hogy egy-egy felülvizsgálati tárgyalásra ne csak a családgondozó, hanem a védelembe vétel ideje alatt közreműködő és feladatot vállalt jelzőrendszeri tag is meghívást kapjon, ezáltal tudatosuljon az ágazat minden tagjában a vállalt feladatának súlya. Átmeneti gondozás intézményeivel való együttműködés A városban és a megyében működő átmeneti gondozást biztosító intézményekkel rendszeres, élő kapcsolatban állnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a családok átmeneti otthonai telítettek, nehezen lehet elhelyezni a családokat ebben a gondozási formában. Az ellátási területen működő gyermekek átmeneti otthonának kihasználtsága jónak mondható. 19
A szolgáltatásokban eltöltött időintervallumra általában jellemző, hogy mindaddig igénybe veszi egy egy család az elhelyezést, amíg a jogszabály ezt engedi, és vannak olyan családok is, akik az átmeneti ellátás függői, vándorolnak egyik intézményből a másikba. Az átmeneti gondozásba irányított családok, gyermekek fő problémái: anyagi, megélhetési, lakhatási problémák, családon belüli bántalmazás, szülő betegsége, szülői elhanyagolás, családi működési zavarok, kamaszok magatartási problémái stb. Általános tapasztalat, hogy a gyermekek átmeneti otthonának szolgáltatásaitól még mindig elzárkóznak, félnek a szülők. Azt gondolják hasonló intézmény ez, mint a szakellátás intézménye, bár a családgondozói munka során erről részletes tájékoztatást nyújtanak, illetve volt lehetőség arra is, hogy a családgondozó a családdal felkeresse az intézményt a szolgáltatások igénybe vétele előtt személyesen is meggyőződhessen, hová kerül a gyermeke. A gyermekek átmeneti otthonának munkatársaival rendszeres a kapcsolat, és közös családlátogatások is jellemzőek. Az ismert esetekben a gyermekek jól érzik magukat és könnyen beilleszkednek. Az elmúlt évben 12 család 25 gyermeke került elhelyezésre, míg a családok átmeneti otthonának szolgáltatásaiba 14 családot közvetítettek. Ez utóbbi számadat ténylegesen sokkal magasabb, de gyakran előfordul, hogy a krízisben lévő felek játszmáik során a tényleges okként megjelölt bántalmazást, konfliktust követően kibékülnek, és mégsem költöznek el otthonukból. Természetesen ezekben az esetekben a családgondozók kapcsolata megmarad a családokkal. A helyettes szülői hálózat működése továbbra sem megoldott Miskolc városában. Családjából kiemelt gyermekek szüleivel való együttműködés A vérszerinti szülőtől külön élő gyermekek kapcsán a jogszabály előírja a vérszerinti szülők alapellátásban történő gondozását. Ennek természetesen elsődleges célja a vérszerinti családba való hazagondozás lehetőségének elősegítése, támogatása. Mindenképp fontos ezekben az esetekben a körültekintő szakmai munka, hiszen óriási felelőssége van az ellátórendszernek egy-egy gyermek élettörténetének alakulásában. A jogszabály preferálja a családban történő nevelkedést. Sok esetben nagyon nehéz tisztán látni, hogy egy adott vérszerinti család saját erőforrásaival, valamint az alapellátás támogatásával képes lesz-e változtatni azokon a körülményeken, amelyek miatt gyermekük kiemelésre került. Fontos a szakmaközi együttműködés, a minél szélesebb körű problémafeltárás, és a gyermek érdekét szolgáló megnyugtató döntések mielőbbi meghozatala. Általános tapasztalat, hogy az érintett vérszerinti családok zöme nem tud megfelelően változtatni életkörülményein, nehezen motiválhatóak, változtatják lakóhelyüket, érzelmi kapcsolatuk gyermekükkel kiüresedik. Alacsony az eredményes visszagondozások száma. Sok esetben nemhogy a körülmények változtatására nincs esélye a családoknak, hanem a gyermekükkel történő kapcsolattartás is megoldhatatlan terhet jelent számukra. A motiválható szülőkkel hatékonyan mozgósítják a lehetőségeket és közösen dolgozzák ki a gyermek családba történő visszakerüléséhez vezető út lépcsőit. A családgondozás során természetesen próbálják az élő kapcsolatot fenntartani a szakellátás intézményeivel, és lehetőségekhez mérten meglátogatni a gyermeket a gondozási helyén. Ennek elmaradása elsősorban finanszírozási okokra vezethető vissza. Jellemzőek a telefonos konzultációk és a szakellátás családgondozójával közös családlátogatások. Válsághelyzetben lévő várandós anyákkal végzett segítő munka tapasztalatai Többségében a magántanulói státusz intézése kapcsán jelennek meg a szolgálatnál a fiatalkorú várandós anyák. Az ellátási területen csupán a Lyukói területen jellemző, hogy írásbeli jelzések érkeznek e státuszú várandós anyákról. Ezekben az esetekben a védőnők és a családgondozók minimum heti rendszerességgel egyeztetik a rendelkezésükre álló információkat és közösen 20