Az ipari energiahatékonyság kiaknázásának lehetőségei Magyarországon Zarándy Tamás zarandy@szazadveg-eco.hu Századvég Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2013. május 9.
Összefoglalás Az ipar energiahatékonysági potenciálja nincs kellőképpen megkutatva Az ipari szerkezetátalakítás miatti energiamegtakarítás jelentős volt a rendszerváltást követően, de a folyamat lezárult, további potenciál ebben nincs A nemzetközi kutatások alapján a leghatékonyabbak a villamosenergia fogyasztásterületén elérhető megtakarítások, amelyet a hőfelhasználás követ A magyar vállalkozások energiamegtakarítással kapcsolatos attitűdjei jelentősen eltérnek A tovább lépés útja egy részletes felmérésre alapozott támogatási program, illetve a Nyugat-Európában bevált önkéntes megállapodások rendszerének bevezetése. Ezt önálló energiahatékonysági szervezet tudja hatékonyan segíteni.
Az ipar energiamegtakarítási potenciáljának megítélése nem egységes A Nemzeti Energiastratégiában az energiamegtakarítási lehetőségek között az ipar az ötödik helyre került A nemzetközi példák alapján az ipar hangsúlyosabb lehet, Pl.: Dániában az elmúlt években a megtakarítások fele innen származott. Az ipar felelős az energiafelhasználás hatodáért, Nemzetközi kutatás alapján 9-14 PJ energia takarítható meg ezen a területen, a felhasználás 5,3-8,2 %-a, Az ipari potenciál megítélését nehezíti a megfelelő kutatások hiánya, az egyre hézagosabb statisztika, valamint az elvégzett felmérések üzleti titokként kezelése
Az ipar struktúraváltása jót tett az energiaintenzitás javulásának. A magyar ipar szerkezete a rendszerváltást követően átalakult. Az energiaintenzív nehézipar leépült Leggyorsabb ütemű fejlődés a gépiparban illetve a jármű iparban tapasztalható 1998-2007 között az energiahatékonyság javulása Magyarországon 18,8 % volt, az EU-27-ben 10,2 % az ODEX mutató szerint 6,75% Az ipar alágazatainak megoszlása termelési érték szerint,2009 39,19% 19,32% 13,01% 3,59% 8,19% 7,71% 0,59% 1,64% de, az ipari átstrukturálódás 2010-ig befejeződött, nem várható, hogy az energiaintenzitás jelentős mértékben tovább javuljon ezen az úton.
energiintenzítás, GJ/MFt Az ipar alágazatainak energiaintenzitása és termelési értéke 2009-ben 3 000 2 500 Fémkohászat 2 000 1 500 Vegyipar Nem fém ásványi termék 1 000 Bányászat Fa-, papír- és nyomdaipar Élelmiszeripar 500 0 Bőr- és textilipar Járműgyártás Gépipar 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 termelési érték, Mrd Ft
TJ 25 000 Az ipari alágazatok energiafogyasztása energiafajták szerint 20 000 15 000 10 000 Megújuló Hő Villamosenergia Földgáz Olajtermékek Szilárd 5 000 0
Egy nemzetközi összehasonlítás - a MURE modell - megállapításai A Bizottság számára készített, minden EU tagállamra kiterjedő modell A vizsgálat időszaka 2010-től 2030-ig tart Külön vizsgálható a lakosság, az ipar, a tercier szektor és a közlekedés, minden szektor további alszektorra bontható, A megtakarítások energiafajtánként és módszerenként is csoportosíthatók A modell megkülönböztet alacsony, magas támogatási politikákat és technikai potenciálokat Elérhetősége: http://www.eepotential.eu/
AZ IPAR ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI POTENCIÁLJA TECHNOLOGIÁNKÉNT Megnevezés M.e. 2015 2020 2025 2030 Alacsony intenzitású támogatáspolitika esetén hőfelhasználás TJ 1884 2595 3223 3851 motorok és világítás TJ 3977 5902 7451 8581 technológiai folyamatok TJ 544 795 1005 1256 Összesen TJ 6405 9292 11679 13688 Magas intenzitású támogatáspolitika esetén hőfelhasználás TJ 1884 2595 3223 3851 motorok és világítás TJ 4060 6070 7702 8874 technológiai folyamatok TJ 1549 2177 2637 3098 Összesen TJ 7493 10842 13562 15823 Technikai potenciál hőfelhasználás TJ 3098 4898 6739 8832 motorok és világítás TJ 4186 6237 7912 9084 technológiai folyamatok TJ 2260 3181 3935 4688 Összesen TJ 9544 14316 18586 22604
Megállapítások 1. A hőfelhasználásban rejlő energiamegtakarítási potenciál alacsony intenzitású támogatás esetén 2015-ben 29 %, 2020-ban 28 %, a motorok és világítás esetében 62 illetve 64 %, a technológiai folyamatokban 8 és 9%. A hőtermelési megtakarítások két részre oszthatók. 50-60 %-at kisebb támogatások esetében is végrehajtják, míg a technikailag lehetséges további 40-50 %-ot magas támogatások esetében sem. A villamosenergiához kapcsolódó beruházások valószínűsítik a legjobb megtérülést, döntő hányaduk már alacsony támogatások mellett megvalósul. A technológiai folyamatok cseréjében rejlő megtakarítások döntő többsége csak magas beruházási költség mellett érhetők el.
AZ IPAR ENERGIAMEGTAKARÍTÁSI POTENCIÁLJA ALÁGAZATONKÉNT Megnevezés M.e. 2015 2020 2025 2030 Alacsony intenzitású támogatáspolitika esetén vas és acélipar TJ 419 586 712 795 színesfémkohászat TJ 251 377 502 628 vegyipar TJ 1674 2302 2805 3181 nemfémes ásványok TJ 502 712 837 1005 papír- és nyomdaipar TJ 419 628 753 879 élelmiszeripar TJ 1005 1549 2051 2512 gépipar TJ 1381 2093 2721 3265 Összesen TJ 5651 8247 10381 12265 Magas intenzitású támogatáspolitika esetén vas és acélipar TJ 879 1172 1381 1591 színesfémkohászat TJ 293 419 544 670 vegyipar TJ 1716 2344 2846 3223 nemfémes ásványok TJ 921 1340 1549 1758 papír- és nyomdaipar TJ 544 795 963 1088 élelmiszeripar TJ 1047 1591 2135 2595 gépipar TJ 1423 2135 2805 3307 Összesen TJ 6823 9796 12223 14232 Technikai potenciál vas és acélipar TJ 1214 1591 1967 2260 színesfémkohászat TJ 335 544 670 837 vegyipar TJ 2344 3140 3684 4060 nemfémes ásványok TJ 1214 1758 2135 2470 papír- és nyomdaipar TJ 628 963 1256 1507 élelmiszeripar TJ 1340 2344 3433 4521 gépipar TJ 1674 2721 3767 4814 Összesen TJ 8749 13061 16912 20469
Megállapítások 2. A legmagasabb megtakarítási potenciál alacsony támogatás mellett a vegyiparban van 30 % 2015-ben és 28% 2020-ban. Ezt követi a gépipar 24 illetve 25 %, majd az élelmiszeripar 18 és 19 %. A többi alágazat 10 % alatt van, amely meglepőnek tűnik abból a szempontból, hogy az ipari energiafogyasztás legnagyobb hányadát a vegyipar mellett a kohászat és a nemfémes ásványi anyagok termelése teszi ki. A vaskohászatban magas támogatás esetén kétszeres megtakarítás érhető el 2015-ben és 2020-ban, a technikai potenciál pedig közel háromszorosa az alacsony támogatás mellett elérhető megtakarításoknak. A nemfémes ásványok esetében magas támogatás esetén 2015-ben 83 %, 2020-ban 88 % nagyobb megtakarítás érhető el, mint alacsony megtakarítás esetén. A technikai potenciál 142 illetve 147 % haladja meg az alacsony intenzitású támogatáspolitika melletti értéket.
Megállapítások 3. A vaskohászat, nemfémes termékek gyártása, illetve a papíripar mutatói vélelmezhetően több okra vezethetők vissza: Ezen alágazatok költségstruktúrájában az energiafelhasználás jelentős mértékű, ezért a megtérülő beruházások jelentős részét már elvégezték. Kis súllyal szerepel a villamosenergia, ezzel szemben jelentős a hőelőállításhoz és technológiai folyamathoz szükséges energiafelhasználás. Az alágazatban még mindig alkalmaznak évtizedekkel ezelőtti technológiákat, amelyek energiahatékonysága nem jó, de cseréjük jelentős beruházással járna.
Megállapítások 4. A vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar az alacsony és a magas támogatásintenzitás közötti energiamegtakarítási potenciál 2-4 % között van 2015-ben 2020-ban. Jelentős a különbség az alacsony támogatásintenzitású változat valamint a technikai potenciál között (20 és 51 % ). A mutatók mögött itt is több tényező lehet: Ezen alágazatok nem energiaintenzívek, de az összes ipari termelés volumenénének jelentős részét teszik ki, így megtakarítási potenciáljuk mégis magas. Az alágazatokban jellemzően magas a villamosenergia felhasználás aránya. Az alágazatok költségszerkezetében az energiaköltség alacsony részarányú, ezért a vállalatvezetés nem elsősorban az energiamegtakarítási beruházásokra koncentrál, amely azonban már egy alacsony intenzitású támogatáspolitikával megváltoztatható.
Gyakorlati példák A világítás korszerűsítése fényforrások cseréje a felesleges megvilágítás kiszűrése A motorok, berendezések a kiadott teljesítmények hozzáigazítása a tényleges igényekhez jelentős veszteségforrás a sűrített levegős rendszerek szivárgása Hőmegtakarítással járó beruházások a hulladékhő felhasználása, a hőmérséklet szabályozásának lehetővé tétele Technológiai folyamatok átalakítása Emulziós folyadékok hőmérsékletének emelése, Műszakrend illesztése az egybefüggő üzemciklusok kialakítása érdekében Öltözködési kódex kialakítása Megújuló energia alkalmazása Fotovoltaikus napelemek használata Biogáz használata
A MURE modell értékelése Visszaigazolható hogy az elektromos rendszerek felújítása, cseréje eredményezheti a leggyorsabban megtérülő beruházásokat. A felmérés alapján azonban jelentős hőmegtakarítások is születtek, amely arra enged következtetni, hogy a hőmegtakarítási potenciál valamelyest alábecsült a MURE modellben. Igazoltnak látszik az is, hogy a technológiai folyamatok átalakítása magasabb intenzitású támogatáspolitika nélkül kisebb jelentőségű. Összességében megállapítható, hogy az ipar komolyabb energiamegtakarítási potenciált rejt, ezért indokolt ennek kihasználására nagyobb figyelmet fordítani.
Vállalati attitűdök 1. Az energiamegtakarítások iránt elkötelezett multinacionális vállalatok (TESCO, IKEA) Az anyacégek kiemelt jelentőségűnek tartják a klímavédelmet, ezért magyarországi leányvállalataikat is erre ösztönzik rögzített célértékek vannak a hosszú távú energiamegtakarításra, A menedzsment prémium rendszerébe beépített ösztönzőkkel, az energiahatékonysági beruházások hozamelvárása alacsonyabb,
Vállalati attitűdök 2. Energiatudatos nagyvállalatok jelentős az energiafelhasználás, elsősorban a költséghatékonyság javítása a cél, kulcsszerepe van a jövedelmezőségnek. Az egyes intézkedések hatásai néhány százalékosak, ez azonban a felhasznált energia mennyisége miatt jelentős volumenű lehet. Az energiamegtakarítási intézkedéseket jellemzően fokozatosan, tervszerűen több éven keresztül hajtják végre. A technológia mellett jelentős szerepe van a szabályozás optimalizálásának, az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésének, valamint a dolgozók energiatudatosságnak javításának. Ezeknél a társaságoknál megfigyelhetünk technológiai folyamatváltoztatásokat az energiamegtakarítások érdekében.
Vállalati attitűdök 3. A magyar gazdasághoz szorosan nem kötődő multinacionális társaságok nehezen ösztönözhetők energiamegtakarításra, általában termék összeszerelést, egyszerű gyártási folyamatokat végeznek, már kismértékű termelési költségcsökkenés reményében is telephelyet váltanak, ezért jellemzően néhány évre tervezek előre, számukra az energiahatékonysági beruházások nem kifizetődőek, mert megtérülési idejük hosszabb a tervezési időszakuknál, energiamegtakarítási potenciálja nem túl magas, hiszen jellemzően Magyarországra településük idején korszerű energiatakarékos technológiát telepítettek.
Vállalati attitűdök 4. A volt szocialista nagyipar, illetve középvállalkozások A régi üzemcsarnokokon és irodaépületeken kívül megörökölték a mára elavult hőellátó rendszereket, berendezéseket, világító eszközöket. Ez a vállalati kör sok esetben tőkehiányos, A hazai ESCO vállalkozások jellemzően őket célozzák meg, Vegyes a kép az energiatudatosság terén. Ezt részben az energiamegtakarítási potenciáljuk ismeretének hiánya is okozza, mert jellemzően energetikai felméréseket nem végeztek el.
Vállalati attitűdök 5. Energiamegtakarítási beruházásokat végző kisvállalkozások Sokszor családi vállalkozások, amelyek folyamatosan fejlesztenek Az energiamegtakarítás gyakran egyéb célokkal kötődik össze. (Pl.: az épületek, üzlethelyiségek homlokzatának, belső terének felújítása, stb.) A fejlesztéseket sok esetben EU források bevonásával végzik Az energetikai beruházások itt is történhetnek szakaszosan. Ha egy társaság elégedett egy beruházással, azt gyakran más fejlesztés követ A kisvállalkozások jövedelemelvárásai jellemzően enyhébbek, mint a nagyvállalkozásoké, hosszú távú a család következő generációjára is gondoló megoldásokra törekednek.
Javaslatok 1. Indokolt az ipar energiahatékonysági potenciáljának empirikus felmérése. 2. Az energiahatékonyság javítását vállaló társaságok részére megfelelő pénzügyi ösztönzők kialakítását javasoljuk. Ilyenek lehetnek a beruházási támogatások, adókedvezmények. Kerüljön bevezetésre az önkéntes megállapodások rendszere. 3. A KKV-k energiahatékonyságát külön program támogassa. Ennek eleme az energiamegtakarítási lehetőségek felmérésének pénzügyi támogatása, valamint a beruházások megtervezésnek szakértői támogatása. 4. Szükséges létrehozni egy energiahatékonysággal foglalkozó állami ügynökséget, amely felelős az energiahatékonysági programok kidolgozásáért és megvalósításáért, az önkéntes szerződések kezeléséért, a KKV szektor energiatudatosságának fejlesztéséért, az energiaauditok lefolytatásáért, az energiahatékonysági statisztika összeállításért. 5. Jogszabály írja elő, hogy az energiaauditok eredményeit a szakcégek hozzák nyilvánosságra, ezekből készüljön közös adatbázis.
Köszönöm a figyelmet!