NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maii: humanalpolg@nyiregvhaza.hu Ügyiratszám: 45515/2011.05 Ügyintéző: dr. Krizsai Anita ELŐTERJESZTÉS -a Közgyűléshez- Nyíregyháza Megyei Jogú Város. évi Esélyegyenlóségi Programjának elfogadására...~~~~.... Nagyné Román Margit főosztályvezető.t. törvényességi véleményezést Vé.9Z~ sze "I ek r'áirása: í._ ~ v'. Az előterjesztést véleményezi: Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság... ~~~.~.\~~.~~... Faragóné Széles Andrea t... ' Jegyzői kabinet vezetője '

Tisztelt Közgyűlés! Az egyenlő bánásmód ról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. evi CXXV. törvény 2010. január 1-től hatályba lépő módosítása (63/A. (1) bekezdés) értelmében a helyi önkormányzatnak és a többcélú kistérségi társulásnak kötelezően el kell fogadnia az öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programját. Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogya helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás 2011. december 31. után megjelenő bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Az Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzést tartalmaz a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meghatároztuk a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programjának kiemeit hátrányos helyzetű társadalmi célcsoport jai: a nők, a romák, a fogyatékos személyek, a tanyai településeken élők és a hajléktalanok. Az Esélyegyenlőségi Program készítése során áttekintettük az Önkormányzat stratégiáit, fejlesztési terveit, koncepcióit, és gondoskodtunk az Esélyegyenlőségi Program és azok összhangjának megteremtéséről. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a mellékelt határozat - tervezetet elfogadni szíveskedjen! Nyíregyháza, 2011. június 27.

Melléklet: 45515/2011.05 számú előterjesztéshez NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK HATÁROZAT-TERVEZET...../2011. (VI. 30.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város. évi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város. évi Esélyegyenlőségi Programjának meghatározásáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és a határozat mellékletét képező Esélyegyenlőségi Programot elfogadja. Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző A határozatot kapják: 1.I A Kőzgyűlés tagjai 2./ A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei nek vezetői

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS Esélyegyenlőségi program 2011 2016

Tartalomjegyzék I. Vezetői Összefoglaló... 3 I.1. Jogszabályi háttér... 3 I.2. A program tartalma... 4 I.3. A program kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportjai... 5 I.4. A program időbeli hatálya... 5 I.5. Az Esélyegyenlőségi program és egyéb programok összhangja... 5 I.6. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítésének jogszabályi háttere... 6 II. Helyzetelemzés... 6 II.1. Demográfiai adatok... 6 II.2. Munkaerő-piaci jellemzők... 8 II.3. Infrastruktúra... 8 II.4. Szegregátumok... 10 II.4.1. Huszár lakótelep... 11 II.4.2. Keleti lakótelep... 12 II.4.3. Ókistelekiszőlő... 12 III. Közszolgáltatások... 13 III.1. Szociális ellátórendszer... 13 III.2. Egészségügyi intézményrendszer... 15 III.3. Közoktatás... 18 IV. Esélyegyenlőségi program célcsoportjainak bemutatása, intézkedési terv... 19 IV.1 Nők esélyegyenlősége... 19 IV.2. Nők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések... 21 IV.3. Romák esélyegyenlősége... 21 IV.4. A roma lakosság esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések... 22 IV.5. Fogyatékos személyek esélyegyenlősége... 22 IV.6. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések... 25 IV.7. Hajléktalan személyek esélyegyenlősége... 25 IV.8. A hajléktalan személyek esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések... 26 IV.9. Tanyai településeken élők esélyegyenlősége... 26 IV.10. A tanyai településrészeken élők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések... 26 IV.11. Egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége... 27 V. Általános célkitűzések az esélyegyenlőség érvényesülésének megvalósulása érdekében Nyíregyházán... 27 VI. Összegzés... 28 VII. A program végrehajtása után várt eredmények... 28 2

I. Vezetői összefoglaló I.1. Jogszabályi háttér A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésére és 70/A. - ára, megalkotta a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (továbbiakban Ebktv.). Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben lévő személyek esetében nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételével léphessenek fel a jogsértésekkel szemben. Az Ebktv. 2010. január 1-től hatályba lépő módosítása (63/A. (1) bekezdés) értelmében a helyi önkormányzatnak és a többcélú kistérségi társulásnak kötelező öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot készíteni. Az esélyegyenlőségi program feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás 2011. december 31. után megjelenő bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az 54/2006. (III. 29.) számú határozatával fogadta el Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programját. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének 3

szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Kormány rendelet 11. (3) bekezdése szerint, ha az önkormányzat korábban esélyegyenlőségi programot fogadott el, akkor azt 2011. június 30-ig kell felülvizsgálni és módosítani vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni. A fenti hivatkozott jogszabály meghatározza a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének eljárását, valamint az elkészítés szempontjait. A rendelet 5. -ában foglaltak alapján a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének elősegítésére az esélyegyenlőségért felelős miniszter módszertani segédletet adott ki. A segédlet szempontjai alapján új Esélyegyenlőségi Programot készítettünk. Az esélyegyenlőségi program elkészítésében esélyegyenlőségi szakértő működött közre. A szakértő az esélyegyenlőségi program szakmai tartalmával kapcsolatban szakvéleményt készít. I.2. A program tartalma A módszertani segédlet alapján a program két részből tevődik össze: helyzetelemzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, ezek alapján milyen problémák jelentkeznek, intézkedési terv, melynek célja olyan beavatkozások készítése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. Az Esélyegyenlőségi Program kiemelt figyelmet fordít: az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket, a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programja tartalmazza önkormányzatunk feladatellátásához kapcsolódóan a különböző területek esélyegyenlőségi szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A módszertani útmutató szempontjait alkalmaztuk, amely kijelöli a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat, de lehetőséget biztosít arra is, hogy a helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve bővíthessük. E kör meghatározásakor figyelembe vettük, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város egyik legfőbb törekvése a városlakók szociális biztonságának megteremtése. 4

I.3. A program kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportjai A programnak a város területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia. Az Ebktv. 8. alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül többek között az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, életkora, vagyoni helyzete stb. miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A város demográfiai, társadalmi és gazdasági mutatóit elemezve hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportnak tekinthetők a nők a romák a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek a tartós munkanélküliséggel érintett, elszegényedő családok és az azokban élő gyermekek az idősek a tanyai településeken élők a hajléktalanok. I.4. A program időbeli hatálya A jogszabályi előírások alapján az Esélyegyenlőségi Program ötévi időtartamra vonatkozik, 2011. július 01-től 2016. június 30-ig. A programban meghatározott célkitűzések, feladatok idősarányos teljesítését illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges változását kétévente át kell tekinteni, és a programot felül kell vizsgálni. I.5. Az Esélyegyenlőségi program és egyéb programok összhangja Az Esélyegyenlőségi Program készítése során a korábban készült stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat tekintettük át, és gondoskodtunk a programok közötti összhang megteremtéséről. Tekintettel arra, hogy a koncepciók, beszámolók jelentős mértékben tartalmazzák a jelenlegi programban tárgyalt célcsoportok bemutatását, helyzetük elemzését előfordul átfedés más programokban megjelenített adatokkal, elemzésekkel. 1. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 2010. 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési koncepciója (2003-2005-2008) 3. Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. Antiszegregációs Terv 2008. 4. Idősügyi koncepció és felülvizsgálata 2008. 5. Fogyatékosügyi program 2005. 6. Gyermekvédelmi beszámoló 2011. 7. NYITÖT szolgáltatástervezési koncepció 2010. 5

I.6. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítésének jogszabályi háttere 1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 2. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 3. 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 4. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 5. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 6. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 7. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 9. 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 10. 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól 11. Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában. II. Helyzetelemzés Nyíregyháza Magyarország északkeleti részén elterülő, a legkeletibb fekvésű megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, közel 120 ezer fős település. A megyeszékhely a szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik, és a megye gazdaságának központja. Közigazgatási területe 275 km 2, lakónépessége 2011. január 1-jén 119.094 fő. A település szerkezetét tekintve egyik oldalon láthatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruház láncok; másik oldalon a kertvárosi és csatolt településrészek, amelyek a várost környező zöldövezetben találhatók. Nyíregyháza sajátos települési formája a város területéhez tartozó 58 bokortanya, amely a lakosság 10 %-át tömörítik. II.1. Demográfiai adatok A népesség összetételében lezajló demográfiai változások a megyei és a városi statisztikai adatokat elemzve szembetűnők. Az idős korosztály népességarány növekedése a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot. 6

1. számú ábra: Az idős korosztály (60+) arányának alakulása 1980 és 2010 között 25 20 15 10 14,3 11,5 16,5 13,3 17,2 15,2 19,47 18,47 Megye(%) Város(%) 5 0 1980 1990 2000 2010 Forrás: KSH adatok A statisztikai adatok alapján 2011. január 1-jén a népesség 19,47 %-a időskorú (60 év feletti). A nemek közötti arányszámokat vizsgálva megállapítható, hogy a nők aránya az életkor előrehaladásával nő. Míg a 0-29 éves korosztályt vizsgálva a nőiférfi arányszám 50,3 % (férfi) 49,7 % (nő), addig 30-59 éves korosztályban ez 47,6 % - 52,4 %. A 60 éven felüliek esetében az arány egyértelműen a nők többségét reprezentálja, 38,8 % a férfiak és 61,2 % a nők aránya. A város egyes körzeteiben az idősek aránya eltérő. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy melyek azok a területek, ahol a támogató rendszereknek koncentrálniuk kell a szolgáltatásokat. 2. számú ábra: Az idősek aránya a város egyes körzeteiben Hímes 1 Józsaváros I Belváros Bokortanyák Oros Borbánya Huszártelep 0 10 20 30 40 Forrás: Háztartáspanel kutatás 2010. 7

II.2. Munkaerő-piaci jellemzők A munkanélküliségre vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy a gazdasági változások a város lakóit is jelentősen sújtják. A munkanélküliség mértéke növekvő tendenciát mutat, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a relatív mutató 1 2011. januárban 9,37 %, amely az előző év ugyanazon időszakához viszonyítottan 0,89 százalékponttal magasabb. A nyári időszakban kedvezőbb a mutató alakulása, vélhetően a szezonális munkáknak köszönhetően (2010. június 7,59 %). A bérpótló juttatásban és rendszeres szociális segélyben részesülők száma folyamatosan növekszik. 3. számú ábra: A rendelkezésre állási támogatásban 2 és rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása Nyíregyházán 2 500 2 000 1 500 1 000 500 Rendelkezésre állási támogatásban részesülők száma(fő) Rendszeres szociális segélyben részesülők száma(fő) 0 2009.január 2009.június 2010.január 2010.február 2010.március 2010.április 2010.május 2010.június 2010.július 2010.augusztus 2010.szeptember 2011. március Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal II.3. Infrastruktúra A statisztikai adatok szerint Nyíregyházán 50.269 lakás található (2009.január), amiből közel 16.000 panelépítésű. A lakásállomány 99 %-a közüzemi ivóvízvezeték hálózatból kapja a vizet, közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba 41.100 lakás van bekötve (81.76 %-os lefedettség). A lakások átlagos alapterülete 92 m 2 ; a száz lakásra jutó lakosok száma 234, ami a megye városainak tekintetében a legalacsonyabb érték. A városban 1939 db önkormányzati bérlakás található. 1 A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalású korú népesség százalékában 2 2011. január 1 től bérpótló juttatás 8

4. számú ábra: A bérlakások területi elhelyezkedése Belső lakóterület, Nagykörút által határolt terület db 465 Érkerti lakótelep 177 Örökösföldi lakótelep 300 Jósaváros, Stadion környéke 542 Huszár lakótelep 290 Keleti lakótelep 125 Egyéb: Sóstó-Sóstóhegy, Malomkert, Butyka, Oros, Bokortanyák, Borbánya, Kistelekiszőlő Forrás: Nyírvv A lakótelepi lakások építése 1960-tól 1990-ig tartott, a Huszár lakótelepi lakások 1954-ben kerültek kialakításra, a szórvány lakások 80-120 évesek, a Pacsirta u. 29-35. szám alatti lakások 2001. évben, a Lobogó u. 1-11. szám alatti bérlakások 2002- ben, a Viola u. 2. szám alatt 2004-ben, a Tompa M. u. 16. szám alatti lakások 2006- ban kerültek átadásra. 5. számú ábra: Önkormányzati bérlakások Nyíregyházán a szobák száma alapján szobák száma db 1 szobás 967 1,5 szobás 219 2,5 szobás 108 3 szobás 51 3 szobától több 28 Forrás: NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft A bérlakások nagy része közepes állagú. A két szegregátumban (Keleti lakótelep és a Huszártelep), valamint a külterületi szórvány lakások felújításra, komfortosításra szorulnak. 6. számú ábra: Önkormányzati bérlakások Nyíregyházán komfortfokozat szerint 40 Önkormányzati bérlakások Nyíregyházán komfortfokozat szerint db Összkomfortos 1275 Komfortos 293 9

Félkomfortos 168 Komfort nélküli 203 Összesen: 1939 Forrás: NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft A város területén önkormányzati és állami fenntartású közutak is vannak, melyeknek együttes hossza 440 km, amiből 337 km szilárd burkolatú, azaz 76.6 %-uk rendelkezik szilárd burkolattal. Egy legális szemétlerakó került kialakításra a város területén (Oroson), az illegális szemétlerakókra vonatkozóan csak becsült adatokkal rendelkezünk: az Emisszió Egyesület felmérése alapján 160 és 180 között van a számuk. A tömegközlekedés a Szabolcs Volán Zrt. által biztosított, mely szervezet 28 helyi és 6 külterületi járatot üzemeltet. Ezen kívül külön szerződés alapján is biztosít járatokat. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évben szerződést kötött a Szabolcs Volán Zrt.-vel rugalmas tömegközlekedés szolgáltatás biztosítására. Ezen szolgáltatás keretében az arra jogosultak munkanapokon 8 és 16 óra között vehetik igénybe a szolgáltatást. A szolgáltatásra az a személy jogosult, aki: - fogyatékossági támogatásban, - magasabb összegű családi pótlékban, - vakok személyi járadékában, - saját jogú nyugellátásban, időskorúak járadékában részesül, vagy - várandós anya terhessége megállapításától a szülés várható időpontjától számított 1 évig vagy a gyermek egy éves koráig. II.4. Szegregátumok Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) szerint Nyíregyháza területén két, 100 feletti lakosságszámmal rendelkező, rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, valamint egy olyan nem egybefüggő terület, amelyen néhány hátrányos helyzetű család él rossz szociális környezetben, és ahol beavatkozások nélkül szegregációs folyamat elindulása várható. A város szegregált (Huszár lakótelep és Keleti lakótelep) és szegregálódó (Ókistelekiszőlő) területein a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. A problémák hátterében több tényező áll, egyik az alacsony iskolai végzettség és az underclass szubkultúra által meghatározott munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek. A jövedelemhiány több problémát is okozhat (depresszió, önpusztító magatartásformák, agresszió, bűnözés), közülük talán legkomolyabb a gyerekszegénység és ezáltal a szegénység újratermelődése. 10

II.4.1. Huszár lakótelep A lakótelep a belvárostól nem messze, vasúttal, ipari épületegyüttesekkel, mezőgazdasági területekkel elzárva 2,2 km 2 en terül el. A telepen 302 lakás található, amelyek alapterülete 36 és 42 négyzetméter, ezek a lakások 1945 előtt épültek. A lakóházak zömmel korábbi katonai istállókból átalakított földszintes sorházak, ahol egy lakás rendszerint egy szobából áll. Emellett néhány emeletes épület is megtalálható nagyobb lakásokkal. Jellemzően önkormányzati bérlakásokként, szükséglakásokként funkcionálnak. A telep infrastrukturális fejlettsége jónak mondható: kiépített vezetékes ívó víz, gáz, villany és csatornahálózat van, ugyanakkor a közüzemi tartozások miatt sok lakásban nem hozzáférhetőek egyes szolgáltatások. A lakásokban helyiségenként egyedileg fűtik a szobákat. A telep kb. 70%-a rendelkezik szilárd útburkolattal. A telepen közel 2000 lakos él. Az itt élők demográfiai jellemzői lényegesen eltérnek a város átlagától: a városrész korstruktúrája rendkívül fiatalos a gyermekkorúak magas, az időskorúak alacsony aránya miatt. Említést érdemel, hogy nemcsak az idős - 65 éves és idősebb korúak -, hanem már a 40-64 évesek népességen belüli aránya is jóval alatta marad az átlagosnak, az alacsonyabb átlagéletkor következtében. 7. számú ábra: Nyíregyháza lakosságának kormegoszlása 28% 19% 15% 38% 0-14 15-39 40-60 61 - Forrás: KSH 2011 8. számú ábra: A Huszár lakótelepen élők kormegoszlása 37% 10% 5% 48% 0-14 15-39 40-60 61 - (Forrás: Nyíregyháza PM.Hivatal- Népességnyilvántartó csoport) 11

A munkaképes korú népességet az alacsony foglalkoztatási arány (29%), illetve a magas munkanélküliség jellemzi. Aktív korúak 57% gazdaságilag inaktív (rokkantnyugdíjas, gyermekgondozási támogatásban, illetve rendszeres szociális segélyben részesül, valamint egyéb eltartott). A telepen élők megélhetési stratégiájára jellemző, hogy a segélyek, támogatások mellett általánosan jelen van az alkalmi munka, illetve a fekete gazdaságban történő foglalkoztatás. Az élethelyzetükhöz igazodó sajátos kultúrájukból, alacsony iskolai végzettségükből, beszűkült kapcsolati rendszerükből adódóan foglalkoztatásuk általában problémás. A telep mindennapi életének része a különböző súlyú bűncselekmények elkövetése. Bár ebben az esetben statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, de a családgondozói munka során gyakran találkoznak a kamatos pénz, a prostitúció, a kisebb-nagyobb betörések, lopások, csempészések, testi sértések problémájával. II.4.2. Keleti lakótelep A Keleti lakótelep néven ismert szegregátum az Orosi út jobb oldalán található. A korábban a település peremén elhelyezkedő utcáin változó mértékben 1-3 km-rel továbbnőtt a város, ami miatt vállalkozásokkal, gazdasági funkciójú telephelyekkel, lakóparkokkal körülvett zárványtelep alakult ki, amely néhány utcára koncentrálódik. Ezek a Tüzér, Gerliczky, Károlyi, Csáki, Tarcsay utcák, amelyek közül csak a Tüzér utca szilárd burkolatú. A telep 133 önkormányzati tulajdonú, komfort nélküli lakást foglal magában, amelyeket téglából és panelből épített egyszintes, döntően 4 lakrészes házakban alakították ki. A telepen a közműszolgáltatások közül a vezetékes ivóvíz és elektromos áram elérhető, azonban a lakások jelentős hányada nem, vagy nem hivatalosan használja ezeket a szolgáltatásokat. Az önkormányzat a Keleti lakótelep szegregátum hosszú távú, fokozatos felszámolását és az ott élők integrált lakókörnyezetbe helyezését tűzte ki célul. Az egyszintes épületekben található komfort nélküli lakások jelentik a városban a legrosszabb lakókörnyezetet, az épületek gazdaságosan nem újíthatók fel. A telep felszámolása csak egy gondosan előkészített és fokozatosan megvalósuló folyamat során történhet. A telepről integrált környezetbe történő elköltözést kell segíteni, gondosan ügyelve arra, hogy az elköltözés semmiképpen se az egyik szegregátumból egy másik szegregátumba irányuljon. 2009-ben a lakótelepről összesen 4 család költözött el, s kapott a város más területén összkomfortos lakást. II.4.3. Ókistelekiszőlő A Kistelekiszőlő városrészben sem a 2007-ben elfogadott Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, sem a 2001. évi népszámlálásának adatai alapján nem azonosítható szegregált terület. A jellemzően kertvárosi jellegű, családi házas 12

beépítésű, alvó funkciójú városrészben sok újépítésű ház található, a roma származásúak aránya nem kiugróan magas a lakosság körében. A népszámlálási adatok és a szociális szolgáltatók, családsegítők információi alapján azonban Ókistelekiszőlő területén található néhány utca (Kisdiófa, Százados, Folyóka, Szeder, Korong és Palánta utcák), amelyek városperemhez közelebbi részein néhány, elsősorban roma lakosság által lakott, magántulajdonú, szocpolos ház található. Azonban nem alakult ki egybefüggő, telepszerű környezet, jelenleg utcánként néhány leromlott állapotú ház található, amelyet hátrányos helyzetű családok laknak. Az IVS-ben foglaltak szerint fennáll a veszélye a környezet leromlásának, amelynek felgyorsulása a környező ingatlanok értékvesztése mellett népességcserélődési folyamatot indíthat el. A negatív folyamatoknak tudatos szociális munkával és közösségfejlesztéssel elejét lehet venni, ezért Ókistelekiszőlő esetében közösségfejlesztési programot célszerű indítani és működtetni. III. Közszolgáltatások III.1. Szociális ellátórendszer A települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) határozza meg. A feladatok ellátásához szükséges szakmai (személyi, tárgyi) minimumfeltételeket végrehajtási rendeletek tartalmazzák. A szabályozási környezet és a helyi szociálpolitikai irányelvek szerint az alábbi szolgáltatási struktúra alakult ki figyelembe véve az ágazati jogszabályok előírásait Nyíregyháza városban. Az alapszolgáltatások biztosításában jelentős szerepet vállal a Szociális Gondozási Központ, amely étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását biztosítja. A szociális szolgáltatások rendszerén túl az igények alapján otthonápolási szolgálatot, otthoni hospice ellátást (mindkettó OEP finanszírozott) és gyógyászati segéd eszközkölcsönzőt működtet. Az idősek bentlakásos elhelyezését az önkormányzat a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működő Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthonában biztosítja, összesen 325 férőhelyen. Mindkét integrált intézmény az idősek bentlakásos elhelyezésén túl egyéb szolgáltatásokat is biztosít. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona nappali elhelyezést biztosít idősek és demens betegek részére, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek részére bentlakásos elhelyezést nyújt. Ezenkívül a hospice ellátást elsőként szervezte meg az intézményben. Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság az idősotthoni ellátáson túl az egészségügyi alapellátás szervezéséért és az önkormányzati fenntartású bölcsődék működtetéséért felelős. 13

A Mentálhigiénés Központ a mentális betegségekkel élők, családjaik szociális, életviteli, lelki, egészségi, illetve (re)habilitációs, (re)integrációs társadalmi beilleszkedési nehézségei kezelését, sikeres megküzdésének támogatását, elősegítését biztosítja. Az intézmény közösségi alapellátást biztosít, amelynek során a pszichiátriai betegeket a családi környezetükben való minél sikeresebb életvitelükben segítik a gyógykezelési ismeretek közvetítésével, folyamatkövetéssel, valamint a természetes életközösség konfliktusaival való küzdési képességeknek a javításával. A fogyatékkal élő személyek részére támogató szolgáltatást, nappali ellátást és lakóotthoni ellátást biztosít, és szociális foglalkoztatást végez. A Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait látja el 3 központ munkája révén. A Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot működtet. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosításában ellátási szerződés alapján több nem állami és egyházi fenntartó vesz részt. 9.számú ábra: Ellátási szerződés keretében nyújtott szolgáltatások Ellátási szerződés alapján személyes gondoskodást nyújtó intézmények Magyarországi Evangélikus Egyház Oltalom Szeretetszolgálat Human Net Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány Szocio East Egyesület Szociális Szolgáltató és Módszertani Központ Nyíregyháza Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány Kék Nefelejcs Alapítvány Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona Feladat megnevezése - Családok Átmeneti Otthona (36 férőhely) - Hajléktalanok Otthona (50 férőhely) - Nappali ellátás szenvedélybetegek részére (30 férőhely) - Nappali melegedő (100 férőhely) - Népkonyha (100 férőhely) - Éjjeli menedékhely (100 férőhely) - Hajléktalanok Átmeneti Szállása (18 férőhely) - falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás - adósságkezelési szolgáltatás - családsegítés - családsegítés - adósságkezelési szolgáltatás - Házi Segítségnyújtó Szolgálat - Étkeztetés - Idősek Klubja - Tanyagondnoki Szolgálat - Családsegítő Szolgálat - nappali ellátás fogyatékos személyek részére - fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona - támogató szolgáltatás - szociális foglalkoztatás - szenvedélybetegek átmeneti otthona Periféria Egyesület - utcai szociális munka - gyermekek napközbeni ellátása - 14

Talentum Európai Fejlődésért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány - szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás - szenvedélybetegek közösségi ellátása Hétszínvirág 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. - bölcsődei ellátás (50 férőhely) - Családi napközi (7 férőhely) Magyar Vöröskereszt Szabolcs Szatmár - kiléptető ház Bereg Megyei Szervezete ÉFOÉSZ Szabolcs Szatmár Bereg Megyei - támogató szolgáltatás Egyesülete Mozgáskorlátozottak Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Egyesülete Nefelejcs Fogyatékos Személyek Nappali Ellátást Nyújtó Intézménye Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Önkormányzat III.2. Egészségügyi intézményrendszer A lakosság egészségi állapotának jellemzői - fogyatékos személyek nappali ellátása - gyermekek átmeneti gondozása 0-6 éves korig - gyermekvédelmi szakellátás feladatai Önkormányzatunk az egészségügyi törvény előírásainak megfelelve teljesíti ellátási kötelezettségét és biztosítja a város területén élők számára az egészségmegőrzés, a nő- és családvédelem, valamint az egészségügyi alapellátás és szakellátás intézményrendszerének tárgyi és személyi feltételeit. Az egészségügyi ellátásban 44 felnőtt háziorvos, és 27 házi gyermekorvos, 31 fogorvosi praxis biztosítja az alapellátást. Feladataik ellátását a háziorvosi körzetekben 51, a gyermekorvosi körzetekben pedig 27 körzeti ápolónő segíti. Az iskolaorvosi praxisok száma 30, melyek közül 26 iskolai körzetet gyermek háziorvosok látnak el. Nyíregyházán 38 fő területen dolgozó és 25 fő iskolai védőnő dolgozik. A területi ellátást végző védőnők körzetbeosztás szerint foglalkoznak a nővédelemmel, a várandós anyák gondozásával, a gyermekágyas időszakban a tanácsadással. Feladatuk még a 0-6 éves korú gyermekek gondozása, az óvodások ellátása, oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása, valamint családgondozás. Az ellátandó körzetek szociális összetétele között jelentős különbségek mutatkoznak. Területi védőnők a házi gyermekorvossal együttműködve védőnői tanácsadóban dolgoznak. Területi védőnői körzetek száma Újonnan nyilvántartásba vett várandós anyák száma 2000 év 2005 év 2010 év 48 38 38 1.173 1.113 1.107 Újszülöttek száma 1.095 1.175 1.074 Gondozáson megjelentek száma 21.560 21.991 25.423 15

Otthoni száma Nyíregyháza Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programja látogatások 52.760 42.739 43.210 A táblázatból kitűnik, hogy az újszülöttek száma 2005-höz viszonyítva kevesebb, ami a védőnők számának csökkentését tenné szükségszerűvé, de emelkedik a hátrányos helyzetű gyermekek, illetve családok száma, ezért továbbra is szükséges a meglévő védőnői hálózat fenntartása. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat fenntartásában működik a Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., amely a nyíregyházi székhely mellett 8 telephelyet és 10 fióktelephelyet működtet. A Kórház 29 osztállyal és 258 járó-beteg szakellátást és gondozást végző szervezeti egységgel rendelkezik. Az osztályok 1949 ágyszámmal működnek. A kórház 2471 főt foglalkoztat, akik közül 343 fő orvos, 1070 fő pedig egészségügyi szakdolgozó. A város 50 km es vonzáskörzetében található 4 kórház közül 3 sürgősségi ellátást (Nyíregyháza, Debrecen, Nagykálló) is biztosít. Ezek egyike Nyíregyházán működik, mely a vonzáskörzetbe tartozó 9 társult településen is biztosítja a központi orvosi ügyelet szolgáltatásait. 100 km es körzeten belül 2 emlőszűrő állomás, 30 km es körzeten belül pedig 7 méhnyak-szűrő szakrendelő található. Emlőszűrésen 4792 fő, méhnyak-szűrésen 393 fő vett részt 2009 ben. 16

ANTSZ adatai: Egészségügyi alapellátásra vonatkozó adatok Összesen Háziorvosi praxisok száma 44 4 főállású és 26 házi Iskolaorvosi praxisok száma gyermekorvos lát el iskolát Vegyes praxisok száma nincs Gyermekorvosi praxisok száma 27 Védőnői státuszok száma 63 nincs, körzeti ápolók Közösségi ápolónői státuszok száma száma: gyerek: 27, felnőtt: 51 Egészségügyi szakellátásra vonatkozó adatok Összesen Kórházak száma 50 km-en belül 4 Sürgősségi ellátást nyújtó intézmények száma kórházak+központi ügyeletek (3) Emlőszűrő-állomás 100 km belül 2 Méhnyak szűrő szakrendelők száma 30 km-en belül 7 Fogyatékos személyek rehabilitációja, habilitációját biztosító intézmények száma nincs tudomásunk Egészségi állapot Kötelező védőoltásból kimaradók száma Egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért személyek száma Biztosítottak-e atelepülésen az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések? (Eütv.) Biztosított-e a településen a család és nővédelmi gondozás? (Eütv.) (Családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása) Biztosított-e a településen az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása? (Eütv.) Összesen Férfi nincs nincs adat Igen/Nem Igen Igen Igen Nő Népegészségügyi szűrésekre vonatkozó adatok Kötelező rendszeres népegészségügyi szűrésen résztvevők aránya Méhnyak-szűrésen résztvevők száma 393 A méhnyak-szűrés át - szűrtségének aránya % Emlőszűrésen résztvevők száma 4792 17

A Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Adat típusa 2009. 2010 I. félév Osztályok száma 29 osztályon belül 53 önálló szervezeti egység kóddal rendelkező részleg működik. működik. Szakrendelések száma 258 járóbetegellátást és gondozást végző szervezeti egység 28 osztályon belül 51 önálló szervezeti egység kóddal rendelkező részleg 249 járóbetegellátást és gondozást végző szervezeti egység Vonzáskörzet Szakmánként változó, bővebb vonzáskörzet teljes Sz-Sz-B megye: 569 E fő Ellátott fekvőbetegek száma 77.463 38.961 Ellátott járóbetegek száma 2.141.787 eset, ebből 478.361 fekvőbetegeknek adott konzilium v. diagnosztika Dolgozói létszám 2852 2972 összesen Orvos létszám 430 457 Egészségügyi szakdolgozói létszám 2149 2218 Háttérszolgálati 272 297 létszám Ágyszám 1869+ 80 újszülött 1869+ 80 újszülött III.3. Közoktatás 1.097.909 eset, ebből fekvőbetegeknek adott konzilium v. diagnosztika 257.532 Nyíregyházán a közoktatási intézményrendszer átalakítása folyamatban van, annak érdekében, hogy hatékony és költségtakarékos rendszer alakuljon ki. Az elmúlt évtizedben folyamatosan változó közoktatási törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a kapcsolódó rendeletek következtében szükségessé vált a jelenlegi intézményhálózat működésére egységes elveket megállapítani, valamint a szükséges intézkedéseket megtenni. Az óvodai intézményhálózatot tekintve eddig 18 székhellyel és 17 tagintézménnyel működő önkormányzati fenntartású óvoda látta el a feladatot. Az átalakítást követően a továbbiakban 4 székhellyel és 15 tagintézménnyel fog működni az óvodai ellátás. Az óvodákat az általános iskolai körzetcsoportokhoz hasonlóan 4 szervezeti egységbe integrálták. Az általános iskolai körzetcsoportokat alapul véve, intézményi összevonások révén, a korábbinál nagyobb intézmények kerültek kialakításra. Nyíregyházán 15 középiskola működik, melyek gazdasági szempontból kerülnek összevonásra. A város tizenöt középiskolájában magas szintű, és széles körű szakmai oktatást végeznek, mely iskolákban nem csak a nyíregyházi diákok, hanem a megye többi településeinek általános iskoláiból kikerülő gyermekek folytathatják tanulmányaikat. 18

IV. Esélyegyenlőségi program célcsoportjainak bemutatása, intézkedési terv Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. IV.1 Nők esélyegyenlősége A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők különösen, ha vezető pozíciót töltenek be tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. A nemek egyenlőségének elemzését, vizsgálatát az is nehezíti, hogy a nagy adatgyűjtő szervek munkaügyi központok, KSH, stb. sem kérik kellő részletességgel ezen adatokat. Azonban a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk a problémákkal, első és legfontosabb lépésként érzékeny háttérelemzéseket kell készíteni. Látnunk kell, hogy egy sor gazdasági, szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, bűnözési, egészségügyi problémának a megoldása lehet, ha érzékenyen kezeljük ezt a fontos kérdést. Noha valóban semmiféle szabály, rendelet vagy törvény nem írja elő, a valóság az, hogy a gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idős- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprő többségét ma is még mindig a nők végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. Magyarország a nők foglalkoztatottságában rendkívül rosszul áll, a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya hazánkban a legkisebb. Sokszor esély sincs arra, hogy a munkahelyre visszatérhessenek a nők/anyák, hiszen annyi idő alatt, amíg az édesanya otthon van gyermekével - ha még testvér is születik, csak nő ez az idő -, sajnos sok esetben a munkahely megszűnik, vagy a munkakör átalakul. Előfordul, hogy az édesanyák különböző képzéseken, átképzéseken vesznek részt annak reményében, hogy a gyermekgondozási segély ( Gyes ) lejártakor nagyobb eséllyel térhetnek vissza a munkaerőpiacra. Természetesen mindehhez szükséges, hogy gyermekeik számára biztosított legyen a napközbeni ellátás valamely formája. Nyíregyházán a közszférában közoktatás és felsőoktatás, közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás és a kereskedelemben lényeges magasabb a nők aránya mintegy 75-80 %, mint a férfiaké. További adatgyűjtést, vizsgálatot és elemzést igényel, hogy a közszférában érvényesül-e a nemek közötti esélyegyenlőség. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgozó 3583 fő főállású munkavállaló közül 2716 fő a nők száma, ami az összlétszám 75,8%-át teszi ki. 19

Közülük 1817-en (66,9%) felsőfokú, 592-en (21,8%) középfokú és 297-en (11,3%) alapfokú képzettséggel rendelkezik. Ugyanezen intézményekben részfoglalkoztatásban dolgozó 97 munkavállaló közül 70 fő a nők száma. Végzettségüket tekintve 25 fő felsőfokú, 23 fő középfokú és 21 fő alapfokú (illetve egy félállású felsőfokú, és egy félállású középfokú) képzettséggel rendelkezik. Megállapítható tehát, hogy az önkormányzat, mint munkáltató biztosítja a nők esélyegyenlőségét a munkavállalás terén, a női alkalmazottak nem jelennek meg hátrányos helyzetű társadalmi csoportként. A bűncselekmény áldozataivá váló nők túlnyomó többsége a 18-60 év közötti korosztályból kerül ki. Az ellenük elkövetett bűncselekmények közül a vagyon elleniés az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények a legkiemelkedőbbek. A vagyon elleni bűncselekményeken belül a lopással kapcsolatos sértetté válás az egyik legmagasabb mutatóval rendelkező, a 2009-es adatok szerint 304 eset, amit a betöréses lopás követ (161 esetben). Az élet ellenes bűncselekményeken belül súlyos testi sértés 36, könnyű testi sértés 30, zaklatás 36 esetben fordult elő, személy elleni erőszakkal elkövetett zaklatás 16 esetben fordult elő. A közbizalom elleni bűncselekményeken belül a visszaélés okirattal a leggyakrabban elkövetett bűncselekmény (99 eset), ami szoros összefüggést mutat a sérelmükre elkövetett lopások számával. Gazdasági bűncselekmények sértettjeként is magas számban kerülnek ki ebből a korcsoportból a nők. Legjellemzőbb a bankkártyával való visszaélés (30 esetben), ami ismét szoros kapcsolatot mutat az ellenük elkövetett lopások számával. (Gyakran előfordul, hogy a sértett a bankkártyája mellet tárolja annak kódját.) A nemi erkölcs ellen elleni bűncselekmények viszonylag kevés számban kerülnek rendőrségi eljárás szakaszába. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az ilyen jellegű bűnelkövetéseknek magas a látenciája. A fenyegetettség, a szégyen érzete gátolhatja a sértetteket a feljelentés megtételében. A 60 éven felüli nők körében szignifikánsan magas a sérelmükre elkövetett lopás (101 eset), illetve a visszaélés okirattal (12 eset). A gyermek és fiatal korú nők esetében a sérelmükre elkövetett az élet, a testi épség és az egészség elleni, valamint a vagyon elleni bűncselekmények a legjellemzőbbek. Viszonylag alacsony számú rendőrségi eljárás alá vont ügynek egyrészt a látencia, másrészt az észlelő- és jelzőrendszer működtetése lehet a magyarázata. A gyermekjóléti ellátórendszer keretében működő családok átmeneti otthona többek között segíti a szociálisan hátrányos helyzetű várandós anyákat, a bántalmazott, családon belüli erőszak miatt menekült anyákat és gyermekeiket. A város területén az önkormányzati fenntartású családok átmeneti otthona (Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében) mellett egyházi fenntartású (Oltalom Szeretetszolgálat - 36 férőhely) és nem állami fenntartású (Magyar Vöröskereszt Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete) intézmények működnek. A családon belüli erőszak áldozataivá vált nők és gyermekeik biztonságos elhelyezését szolgálja a Magyar Vöröskereszt Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete által fenntartott Félutas Kiléptető Ház, mely titkosított címmel 20

rendelkezik, annak érdekében, hogy a bántalmazott nők és gyermekeik biztonságos körülmények között készüljenek fel az önálló életvitelre. IV.2. Nők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések Célkitűzés Adatgyűjtések, elemzések, értékelések készítése A nők munkaerőpiacon való esélyegyenlőségének elősegítése Az egészségügyi szűréseken a résztvevők számának emelése Bántalmazott anyák, nők elhelyezése A nők ellen elkövetett bűncselekmények számának csökkentése Javasolt beavatkozás Adatok gyűjtése, nyilvántartások vezetése nemekre, a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. A bölcsődei férőhelyek biztosítása, annak érdekében, hogy a kisgyermekes nők nagyobb eséllyel tudjanak munkát vállalni, illetve a munkájukhoz visszatérni. Alternatív megoldások erősítése (pl. családi napközi) A szűréseken (méhnyak rák, emlő - szűrés) történő részvétel népszerűsítése, szóró anyagok Családok átmeneti otthona működtetése, krízis központok, félutas-házak működtetése, kialakítása Közbiztonság növelése, szociális, egészségügyi, védőnői ellátórendszer erre irányuló prevenciós tevékenysége. IV.3. Romák esélyegyenlősége A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie, hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. Az országban mintegy 800 ezres - egymilliós roma népesség él, a Kisebbségi Önkormányzatok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségének és a Cigány Szakértői Kerekasztal becslése szerint a megyében a roma népesség aránya 12-13%, a városunkban kb.: 5-6 %. A roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. A romák helyzetét pusztán a fenti jellemzőkkel meghatározni - az őket körülölelő társadalmi előítéletek hatásának számbavétele nélkül - pontosan mégsem 21

lehet. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös jellemzője, és e két jellemző együtthatója a kilátástalan élethelyzet. A munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorultak. A roma lakosság 50 %-a munkanélküli, állandó állása csak 6%-nak van. Rokkantsági nyugdíjat 20 % kap, 13 %-a GYES-en lévő. A városban élő roma lakosság nagy többsége a Huszár és a Keleti lakótelepen él. A telepek rövid bemutatása a II.4. pontban található. A Huszár telepen élők életminőségének és életkörülményeinek fejlesztése pályázati úton történik a tervek szerint. Benyújtásra került az ÉAOP-2009.-5.1.5./B pályázat, amelynek fő célkitűzése a lakáskörülmények, közösségi terek felújítása, a lakó közösség részére közösségfejlesztő programok szervezése, biztosítása. IV.4. A roma lakosság esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések Célkitűzés Elemzések, értékelések készítése Roma lakosság lakáskörülményeinek javítása. Közép- felsőfokú oktatásban való részvételük elősegítése. Aktív korú roma lakosság munkaerőpiaci esélyeinek növelése. Javasolt beavatkozás Elemzések, értékelések készítése a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. A Huszár telepen és a Keleti lakótelepen élő roma lakosság nagy része önkormányzati bérlakásban lakik. Az IVS-ben meghatározott módon a lakáskörülmények javítása. Az oktatásban részt vevő szakemberek, pedagógusok motivációs eszközeinek fejlesztése. Munkahelyek, munkalehetőségek teremtése a közfoglalkoztatásban és a piaci szektorban. IV.5. Fogyatékos személyek esélyegyenlősége A társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek: fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet ránézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek, az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. (Az Országgyűlés 10/2006. (II. 16.) OGY határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról) Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül 22

alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80-85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül: - a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6% - a vak és gyengén látó emberek aránya 14,4%. - hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. - az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6% (Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi programról) A fogyatékos emberek és családjaik (szűkebben és tágabban értelmezve is) az egyik legsérülékenyebb csoport társadalmunkban. Számukra, velük együtt közösen kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak. Célunk elérésének egyik akadálya lehet a társadalom által tanúsított intolerancia, negatív diszkrimináció, ezért fontos feladat a szemlélet formálása, az elfogadás erősítése. További kiemelt prioritásként fogalmazhatjuk meg azon szolgáltatások, intézményrendszerek fejlesztését, melyek közvetlenül vagy közvetve elősegítik az érintettek életminőségének javítását, példaként említve: oktatás, szociális szolgáltatások, egészségügy. A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Nyíregyházán a Magyar Államkincstár adatai alapján a fogyatékossági támogatásban a 18-55 év közötti korcsoportban 415 fő, az 55 év felettiek között 950 fő részesül (összesen: 1.365 fő). A 18 éven alattiakról nem áll rendelkezésünkre adat, tekintettel arra, hogy ők nem jogosultak fogyatékossági támogatásra. E korcsoport a magasabb összegű családi pótlék igénybevételére jogosult. Magasabb összegű családi pótlékban, saját jogon 333 fő részesül, akik közül 154 fő nő, és 179 fő férfi. Azonban a nyilvántartások nem tartalmazzák differenciáltan az igénybevétel eseteit. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak az időskorúak, mivel nagy részük nem születésüktől fogva sérült, hanem életkora előrehaladásával, betegség vagy baleset következtében vált azzá. Az országos adatok mutatják, hogy a 75 év feletti lakosság döntő hányada valamilyen értelemben fizikailag korlátozott képességű (csökkent látású, nagyothall, mozgásszervi panaszai vannak) és legalább 1/3 uk fogyatékosnak tekinthető. Körükben legalább 5 %-ra becsülhető az értelmi fogyatékosság, elsősorban a demencia, az időskori szellemi leépülés következményeképpen. A fogyatékos személyek 16 %-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel élt közös háztartásban, 23 %-uk lakott másodmagával (nem fogyatékos személlyel); 49 %-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt, míg megközelítőleg 12 %-uk intézetben kapott elhelyezést. Nyíregyháza városa viszonylag jól kiépült intézményrendszer keretében támogatja a fogyatékkal élőket. Ezek egyrészt alapszolgáltatások, másrészt szakosított ellátások. 23