KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an8 Termékértékesítés lehetőségei, termelői csoportok alakítása, helyi termékek értékesítése című képzéshez A képzési program kódszáma: an8 A képzési program megnevezése: Termékértékesítés lehetőségei, termelői csoportok alakítása, helyi termékek értékesítése című képzés A képzés során megszerezhető kompetencia: - termelői csoportok formái, alakításuk lépései - piacrajutási lehetőségek - a helyi termékek marketingje, értékesítési lehetőségei - az agrárszakigazgatás rendszere A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 v. 10 osztály - szakképesítés, végzettség A képzés óraszáma: - elmélet: 22 óra - gyakorlat: - A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 30 fő) A képzés tematikája és óraterve: Sor- Témakör elméleti gyakorlati szám óraszám óraszám 1. - termelői csoportok formái, alakításuk lépései - 2. - piacrajutási lehetőségek - 20 3. - a helyi termékek marketingje, értékesítési - lehetőségei
4. - az agrárszakigazgatás rendszere 2 - A képzési program részletes tematikája (oktatási segédlet szintjén) 1.-2.-3. téma: Termelői csoportok formái, alakításuk lépései, piacrajutási lehetőségek, a helyi termékek marketingje, értékesítési lehetőségei (szerző: Bartha István) Bevezetés A szűken értelmezett termelői csoportok magyarországi alakulását és működését az Európai Uniós csatlakozás idézte elő és ösztönözte. E szervezetek a hazai agrárstruktúra szervezettségének hiányosságait hivatottak pótolni a Nyugat-Európában, a 70-es évek második felétől sikerrel alkalmazott ösztönzők bevezetésével. Ma az EU 15-ök már nem alkalmazzák ezt a jogcímet, hiszen értékesítő szervezeteik megerősödtek, a piac meghatározó szereplőivé értek. Az első termelői csoportok a Csatlakozási Szerződés aláírása után alakultak a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet szerint előzetesen elismert csoportként azzal a céllal, hogy 2004-re hazai finanszírozású támogatási konstrukciók igénybevételével felkészüljenek a közösségi intézkedések igénybevételére. A rendszer kialakítása, különösen pedig a támogatások vonzereje a csoportok számának gyors emelkedéséhez vezetett. A csatlakozás időpontjában a termelői csoportok száma meghaladta a 150-et, a 2004-es év végére elérte a 250-et. E szervezetek számban, és az igényelt támogatások tekintetében messze meghaladták az előzetes várakozásokat és a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. Hazánk élni kívánt a felajánlott lehetőséggel és a vidékfejlesztési intézkedések csoportjában a termelői csoportok támogatásának lehetőségét is beépítette a 2004. és 2006. közötti időszakban elérhető Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe (NVT). Az előzetesen elismert csoportok azonban közvetlenül nem voltak jogosultjai a közösségi támogatásnak, mégis a későbbi fejlődés alapját jelentették. Nagyobbrészt ezekből a szövetkezetekből és Kft-kből alakultak ugyanis a 2004. május 4-én hatályba lépett, és a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendeletet felváltó 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti állami vagy elterjedt nevén végleges elismeréssel rendelkező termelői csoportok. Természetesen az állami elismerés megszerzése magasabb követelményrendszer teljesítését feltételezte és ezáltal biztosította a szervezetek fejlődését. Az elvárások növekedtével a támogatások is lépést tartottak. Az évenként megítélt hazai támogatások helyébe a kiszámítható öt éves támogatási periódus kínáló NVT jogcím került. 2006. végéig a tervezetteknek megfelelően több, mint 200 termelői csoport kezdte meg öt éves támogatási periódusát. Az NVT keretében kifizetett támogatás mintegy 7,5 milliárd forintot tett ki. A közösség tervezési periódusaihoz alkalmazkodva a 2007-2013. közötti időszakra új vidékfejlesztési tervet kellett kidolgozni. Ebben, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott programban (Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban - ÚMVP)
a termelői csoportokra vonatkozó intézkedés a tapasztalatok felhasználásával javítva, de szinte változatlan formában ismét megjelent. A tananyagban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban foglalt intézkedés részletes leírása mellett, azonos terjedelemben megtalálható az elismerés eljárásrendjének ismertetése is, mivel valószínűleg a termelők részéről felmerülő kérdések csak e rendszer pontos ismeretében válaszolhatóak meg sikerrel. Maga a támogatási jogcím mindössze egyetlen intézkedést foglal magában, kidolgozásánál a közérthetőség és egyszerűség szempontjai kerültek előtérbe. Míg a jogosultságot biztosító állami elismerés megszerzése feltételrendszerében és eljárásában is összetettebb és bonyolultabb. A tananyag az elkészítés állapotának megfelelő helyzetet ismertet, de a korábbi évek gyakorlata alapján feltételezhető, hogy mind az elismerés jogszabályi háttere, mind pedig a támogatási kérelmek tartalmi elvárásai változhatnak. Az érintettek kérdéseire adandó válaszok csak a kérdés feltevésének időpontjában aktuális helyzet pontos ismeretében válaszolhatók meg kielégítően. 1. Intézkedéshez kapcsolódó fogalmak köre és magyarázata Termelői csoport: a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján működő, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által termelői csoportként elismert szövetkezet, vagy korlátolt felelősségű társaság. A termelői csoportok az azonos termék, illetve termékcsoport szerint szerveződő termelők olyan együttműködései, amelyekben piaci pozícióik megszerzése, megtartása és megerősítése érdekében, a tagok az általuk önállóan végzett mezőgazdasági, erdészeti, vagy halászati alaptevékenységükhöz illeszkedő tevékenységre, különösen az általuk előállított növényi és állati termékek termelési folyamatának elősegítésére, termékeik feldolgozásra való átvételére, tárolására, piacképes áruvá történő előkészítésére, valamint közös értékesítésére irányulnak, a 81/2004. (V. 4.) FVM rendeletben meghatározott szabályok betartásának vállalásával. A termelői csoport tehát a termelők összefogása által, a piaci érdekérvényesítő képesség megerősítése érdekében létrehozott szervezet, amely azonban nem jelent önálló vállalkozási formát. Elismerési okirat: a miniszter által kiadott, a termelői csoport elismeréséről szóló okirat, határozati formában Támogatásra jogosult: elismerési okirattal, valamint az MVH által a támogatási kérelmet jóváhagyó határozattal rendelkező, kizárólag termelők által, egy termék vagy termékcsoport vonatkozásában megalakított és működtetett termelői csoport Támogatási időszak: az elismerési okirat keltétől számított legfeljebb öt éves időtartam, melynek kezdő időpontja a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kelte Termelési érték: a termelői csoport tagjainak, az elismerés tárgyát képező termék vagy termékcsoport vonatkozásában realizált, bizonylattal igazolt éves árbevételének összege, vagy a csoport tagi termékeinek értékesítéséből származó árbevétele
Termék, illetve termékcsoport: a Kereskedelmi Vámtarifában szereplő termékek, illetve termékcsoportok figyelembe véve a gyakorlat ismeretében a termelői csoportok alapvető feladatát jelentő értékesítés csatornáinak sajátságaira is tekintettel kialakított kategóriarendszer Összes értékesítési árbevétel: a főkönyvi kivonat Termékértékesítési árbevétel rovata (9-es számlaosztály) alatti az állami elismeréssel érintett termékre vagy termékekre vonatkozó sorok összege. Azaz például gabona termékcsoportban a (tagi és nem tagi) búza, kukorica, árpa, stb. értékesítés árbevételi sorainak összege. 2. A már működő termelői csoportokat jelentő rendszer Az európai közösségben a termelői értékesítő szerveződések, azon belül is a termelői csoportok támogatása már 1978-ban megkezdődött. A szervezetek célja a kezdetek óta sem változott: a termelők összefogásának az ösztönzése, és az összefogás fontosságának tudatosítása, mert csak így képesek a termelők piaci pozíciójuk javítására, megőrzésére és megerősítésére, illetve újabb értékesítési lehetőségek megszerzésére. A termelői csoport fogalmát először kodifikáló 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet már a csatlakozásra való felkészítés folyamataként, egy bő évtizeddel a társadalmi és gazdasági rendszerváltás után jelent meg. Az első jogszabályi változattól kezdve fontos volt, és a mai napig is elsődleges cél, tudatosítani a termelőkben, hogy önállóan nem képesek különösen a csatlakozást követően kialakuló globalizálódó, nemzetközi környezetben a meglehetősen kibővült piaci kínálattal és versenyhelyzettel lépést tartani. Az európai piacon való eredményes részvétel csak termelők összefogása, és ezáltal a termelés koncentrálása esetében lehetséges. Ilyen indokoltság mellett az első termelői csoportokról szóló rendelet alapvetően az uniós szabályok adaptációjaként született. Bár a korábban a közösség régi tagországaira vonatkozó szabályozás kizárólag szövetkezetekről beszél, hazánkban történelmi okokra visszavezethetően még mindig kevésbé népszerűek az EU többi országában már jelentős gazdasági szerepet kivívott szövetkezetek. Ebben a legfőbb szerepet a termelők ellenszenve játssza a korábbi termelőszövetkezetekkel kapcsolatban. Bár ez az ellenszenv napjainkban oldódni látszik, mégis a megalakuló csoportok mintegy negyedét Kft. formában alapítják a termelők. Az uniós csatlakozás jegyében tehát Magyarországon már 2002. szeptemberétől lehetőség volt arra, hogy a rendelet feltételeinek megfelelő szervezetek termelői csoportként (előzetes) elismerést nyerjenek. Váratlan sikerként könyvelhető el, hogy a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján több mint 250 előzetesen elismert termelői csoport alakult, amelyek működésük első két évben összesen 2,2 milliárd forint összegű állami támogatást kaptak. Ez a szám mindenképpen arra utal, hogy maguk a termelők is felismerték a termelői csoport tagságával járó előnyöket. A kezdeti időszakban problémát jelentett, hogy a termelői csoport taglétszáma általánosságban alacsony volt, sok esetben a minimális tizenöt fő, illetve azt alig meghaladó, ami ellentmond annak a törekvésnek, hogy minél nagyobb szervezetek jöjjenek létre. A
termelői csoport tagjai egyébként leginkább a közép-, illetve az idősebb korosztályból kerültek ki, márpedig a fiatal termelők részvétele is rendkívül fontos lenne különösen a vidék lakosságmegtartó szerepe miatt. A mezőgazdaságból élők száma egyre csökkenő tendenciát mutat. A fiatalok részvétele a termelői szerveződésekben ilyen szempontból is igen fontos lenne, ugyanis ez biztosíthatna reményt az elvándorlási folyamat visszafordításában. A mezőgazdaság valamennyi területére jellemzően itt is gondot jelent, hogy a szervezetek forráshiánnyal küzdenek. Az egyes években országos problémaként jelentkező értékesítési árak rendkívül nagymértékű csökkenése miatt a tervezett árbevételt több szervezet nem éri el, az esetlegesen nagyobb és jobb minőségű termékmennyiség ellenére sem. Nehézségként értékelhető ezen kívül, hogy az elismert termelői csoportok területi eloszlása egyenetlen, előfordul, hogy egy adott termékpályán tevékenykedő termelői csoportok több mint fele egy megyében található. Bár ez a termőhelyi adottságok, illetve a termelési tradíciók miatt is alakult így. A termelők azonban egyre inkább tudomásul veszik azt, hogy saját érdekük, hogy termelői csoportokat hozzanak létre, koncentrálják a kínálatot, és a termelést a piac mindenkori igényeinek megfelelően alakítsák. Annál is inkább szükség van a termelők összefogására, mivel a felvásárlók koncentrációja a multinacionális áruházláncokon keresztül megtörtént, így a szervezetlen kistermelők összefogás nélkül nem képesek megfelelő alkupozíciót kialakítani. A termelői csoportok létrehozása során tehát alapvető elvárás, hogy olyan szervezetek alakuljanak, amelyek nemcsak a tagok termelését fogják össze, hanem képesek az értékesítést a piaccal is összehangolni. A termelői csoportban való tagsághoz a tagoknak többlet kötelezettségeket kell vállalniuk. Például (alapszabályban meghatározott kivételtől eltekintve) a termelői csoporton keresztül kötelesek értékesíteni a terméküket, tagsági viszonyukat nem szűntethetik meg azonnali hatállyal, mindezek mellett pedig szigorú a csoport által meghatározott minőségi előírásokat kell betartaniuk a termelés során. A termelők önállósága azonban nem vész el a termelői csoportban történő belépéskor, továbbra is önállóan, saját felelőségükre gazdálkodnak, betartva természetesen a termelői csoport által meghatározott feltételeket. A tagoknak ugyan komoly feltételeket kell vállalniuk a szervezetbe történő belépés esetében, de cserébe a termelői csoportnak is biztosítania kell a tagok termékeinek áruvá történő előkészítéséhez és értékesítéséhez szükséges technikai hátteret. A szervezetnek alkalmasnak kell lenni a termelői kör összefogására, és a termékmennyiség közös értékesítésére, ezáltal az adott termék piaci ár- és értékesítési feltételeinek kedvező alakítására. Uniós tagságunk első évei után világosan látszik, hogy csak a fentieket valóban teljesíteni tudó szervezetek azok, amelyek képesek versenyben maradni a piacon. A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti termelői csoportok mellett fontos termelői összefogást jelentenek a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek, amelyek a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet (TÉSZ rendelet) alapján alakulhatnak meg. A brüsszeli nomenklatúra furcsasága miatt a korábban előzetesen elismert TÉSZ-eket is termelői csoportnak igaz zöldség-gyümölcs előtaggal nevezi a közösségi rendelet.
2.1. A termelői csoport rendszer jellemzői A termelői csoportokra vonatkozó jogszabályok, és azok módosításai Először a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján nyílt lehetőség az elismerés megszerzésére. Ekkor a feltételek két lépcsőben kerültek megfogalmazásra, így előzetes, illetve végleges elismerést is lehetett nyerni. Az előzetes elismerés esetében amely legfeljebb öt éves időtartamra szólhatott alacsonyabb árbevételi határnak kellett megfelelni, mint a véglegesnél. Az előzetes elismerés árbevételi határa hatvanmillió forint, a kisebb árbevételű termékpályák (méhészet, juh-, kecske-, prémesállat-tartás, dohány- és gyógynövénytermesztés) esetében pedig harmincmillió forint volt. Ez a rendkívül alacsony árbevételi feltétel eredményezte, a fentiekben már említett több mint 250, az esetek többségében minimális termelői kört felölelő, alacsony árbevételű, a piac befolyásolására alkalmatlan előzetesen elismert termelői csoport létrejöttét. Az előzetesen elismert termelői csoportok működésük segítéséhez állami támogatást vehettek igénybe. 2008. december 31-én az utolsó előzetes elismerési határozat is lejárt, így jelenleg már nincs előzetes elismert státusszal rendelkező szervezet Magyarországon. Mivel a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatási konstrukciója szigorúbb szabályozást ír elő a korábban alkalmazott hazai gyakorlatnál, és ehhez a feltételrendszerhez köti a támogatás igénybevételét is, ezért a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet szerinti korábbi rendszer átfogó módosítása vált szükségessé. Bár az NVT az előzetesen elismert termelői csoport fogalmát nem ismeri, fontos, hogy a már működő, korábban előzetes elismerésben részesült termelői csoportok jóváhagyott létesítő okiratuknak megfelelően a határozatban szereplő legfeljebb öt éves időtartamig amennyiben előírt kötelezettségeiknek eleget tettek tovább működhettek. Az elismerési határozat azonban visszavonható, ha a szervezet nem teljesíti a vállalt feltételeket (pl. árbevétel). A cél természetesen az volt, hogy ezek a szervezetek is állami elismerést nyerjenek, amelyre a rendelet szerint volt lehetőség, akár társulás útján is. A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet értelmében az uniós csatlakozást követően már csak végleges, állami elismerés megszerzésére nyílt lehetőség. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján is csak a 2004. május 1. után elismert termelői csoportok vehetnek igénybe uniós támogatást. Az e rendelet szerinti termelői csoportok a zöldség-gyümölcs ágazat kivételével azonban a mezőgazdaság szinte minden ágazatában létrejöhetnek és működhetnek (például: sertés, baromfi, gabona, olajos növény, tej, cukorrépa, nyúl, méz) ezért nem triviális feladat a rájuk vonatkozó egységes szabályokat lefektetése. Ez az oka annak, hogy a jogszabály többször módosításra került, és várhatóan módosul a jövőben is. Elvként azonban rögzítésre került, hogy a módosítások nem változtatják meg az alaprendelet számát, így az hosszabb időszakon keresztül fennmarad. A 2004. év májusában megjelent 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet hatályon kívül helyezte a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendeletet. Az új rendszerben a legfőbb változás az volt, hogy az új rendelet alapján előzetes elismerést már nem lehetett kérelmezni. Az új rendelet szigorúbb, az uniós előírásoknak is megfelelő feltételrendszert állapít meg, mely alapján EU-s támogatás
vehető igénybe. A rendelet árbevételi feltételrendszere három részből állt, az általános kategória a háromszázmillió forint volt, a rendelet a nagyobb árbevételű termékpályák (gabona, olajos-növények, tehéntej, baromfi-, és sertéstenyésztés) esetében azonban évi legalább ötszázmillió forint árbevételt írt elő. A kisebb árbevételű termékcsoportok esetében az árbevételi határ százmillió forint, ez a mai napig sem változott. 2004. őszén azonban az alakulni kívánó termelői csoportok visszajelzéseiből világossá vált, hogy az új rendelet olyannyira szigorú feltételrendszert ír elő, különösen a természetes személy tagoktól származó árbevételi arány tekintetében amely harminc, illetve a nagyobb árbevételű termékpályák esetében tíz százalék volt hogy ezt ismét módosítás követte, és megjelent a 6/2005. (I. 24.) FVM rendelet. Ezt követően a 2005. évi Gazdademonstrációs Megállapodás alapján módosult a szabályozás. A 42/2005. (IV. 29.) FVM rendelet alapján megszűnt az ötszázmillió forintos árbevételi kategória, és a korábban idetartozó termékpályák esetében is már háromszázmillió forint lett az árbevételi határ. Ez a változtatás azt eredményezte, hogy bár valóban több szervezet vélt képessé az állami elismerés elnyerésére, de ez nincs olyan magas árbevételi korláthoz kötve, amely valóban biztosítaná a piacon az érdekérvényeshez szükséges nagyságrendet, és a versenyképességet. Különösen a BÉSZ-ek nyomására a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet módosításáról szóló 67/2005. (VII. 26.) FVM rendelet 2. (2) bekezdése értelmében a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 3. -ának (2) bekezdése hatályát vesztette. Azaz a jogszabályból kikerült az a feltétel, amely szerint termelői csoportként csak új szervezet, vagy korábban előzetesen elismert termelői csoport ismerhető el. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2006. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet 58. -a jelentősen módosította a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendeletet. A százmillió forintos árbevételi kategóriába felvételre került a dohány, a 7. kiegészült egy bekezdéssel, amely a dohány termelői csoportokból történő kilépést szabályozta (a kilépéshez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha a tag kilépési szándékát a termelői csoportnál a tárgyév október 31-ig bejelenti, és a termelői csoporttal szemben fennálló szerződéses kötelezettségének legkésőbb a bejelentést követő 90 napon belül eleget tesz.) Ezen felül a rendelet szintén dohánytermelői csoportokra vonatkozó 12. (3) bekezdése hatályát veszti. A dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultságról szóló 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet további szabályozásokat hozott, amelyek szintén csak a dohány termelői csoportokra vonatkoztak. A nemzeti támogatás igénylésének feltételévé vált a termelői csoport tagság. A támogatási rendszer jelentős mértékben az elismert termelői csoportokra támaszkodott. A 95/2007. (IX. 4.) FVM rendelet az alaprendelet komplex módosítását hozta. A módosítás az egy év szakmai tapasztalatainak érvényesítése a jogszabályban. Az egyes ágazatok árbevételi határának besorolása több ponton változott, illetve kiegészült a termelői csoportot alakítani
kívánó ágazatok számának bővülésével, diverzifikációjával (felvételre, illetve alacsonyabb árbevételi osztályba átsorolásra került a strucc-tartás, a szőlő-bor, a tökmag, a virág, a biotermék előállítás, a faiskolai-, szaporítóanyag-, az erdő-, a bioenergetikai ültetvénygazdálkodás, valamint a virág- és a dísznövénytermesztés, továbbá a fűszer- és gyógynövénytermesztés, illetve gyűjtés, valamint a rizstermesztés). A rendelet módosítása alkalmazkodni kívánt a közigazgatásban megfigyelhető folyamatokhoz, ezért bevezeti az elektronikus kérelembeadás lehetőségét, és csökkenti az indokolatlan ügykezelés mértékét. Beépítésre került néhány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervben érvényesített szempont is, amelyek értelmében például a szervezeteknek közös szabályzatokat kell kidolgozniuk az elfogadott működési programok alapján. A társulás lehetőségének figyelemfelhívást célzó határidőhöz kötése az előzetesen elismert csoportok számának csökkenése miatt célszerű. Mindezeken felül a módosítás több olyan pontosítást is tartalmaz, amelyek a jogalkalmazás során felvetődött értelmezési kérdéseket tisztáznak, tesznek egyértelművé. A 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 231. pontja csak jogtechnikai változást eredményezett, amely nem befolyásolja az elismerés rendszerét. A 124/2008. (IX. 19.) FVM rendelet indoka a megelőző évi takarmányhiányos állapot és az ebből következő magas árakban keresendő, amelyek a sertés és baromfiágazatok helyzetét nehezítették, a jövedelmezőségét rontották. 2008-ban jelentős mennyiségű takarmány (főleg búza és kukorica) termett, amelyek elhelyezésére a lecsökkent állatállomány nem biztosított fedezetet. A sertés- és baromfitartási kedv fokozása tehát időszerű és megoldást kínáló lehetőségnek mutatkozott, ezért a tárca ezen termékpályák termelői csoportjainak árbevételi határát 300 millió forintról 100 millió forintra csökkentette. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet, valamint a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 79/2008. (VI. 24.) FVM rendelet néhány technikai jellegű módosítás mellett megszűntette a társulás alakításának lehetőségét. Társulás alakítására vonatkozó kezdeményezés az előzetesen elismert termelői csoportok részéről 2005. év vége óta nem érkezett. Időközben a társulás alakításával érintett előzetesen elismert csoportok száma drasztikusan lecsökkent, így nem is volt várható, hogy egy újabb társulás igénye felmerülhet. A módosítás tehát kivezette ezt a 38 korábban előzetesen elismert szervezet állami elismerését lehetővé tévő lehetőséget. A 65/2009. (VI. 4.) FVM rendelet részben az időszerűvé vált technikai módosításokat tartalmazza (mivel az előzetes elismerést szerzett csoportok elismerési határozatainak érvényessége lejárt, ezért az ezekre a szervezetekre vonatkozó szabályozás hatályban tartása idejétmúlt, felesleges, megtévesztő lehet, így törlésre került). Emellett szükségesé vált a csoportok számára biztosítani egy a jelenleginél magasabb szintű együttműködésre lehetőséget adó és ösztönző feltételrendszer keretszabályait. A feltételek mindegyike az integráció elmélyítését célozza. Kidolgozásuk során az elmúlt időszak tapasztalatainak felhasználása mellett a csoportok által megküldött észrevételek, javaslatok és vélemények is figyelembevételre kerültek. A termelői csoportok rendszere 5 évre került
kialakításra, a szervezetek megalakultak, kialakították szervezetüket, a piac szereplőivé váltak. Működésüket közösségi források felhasználásával stabilizálták. Biztosítani kell számukra a továbblépés lehetőségét, amire az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013. biztosít keretet. A feltételrendszer három pillérre támaszkodik, amelyek teljesítése egymástól elkülönül: - a csoportok egyesülése más csoportokkal, értékesítő szervezetekkel, BÉSZ-ekkel, (az egyesülés beolvadással történhet, a beolvadás történhet legalább egy másik termelői csoporttal, korábban előzetesen elismert termelői csoporttal, vagy 1999. és 2007. évek között a nemzeti agrártámogatások rendszerében beszerző, értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó szövetkezeteknek (BÉSZ-eknek) nyújtott támogatásban részesült szövetkezettel, de a beolvadás eredményeképpen a befogadó termelői csoport taglétszámának legalább 15 fővel bővülnie kell.) - a csoportban együttműködő tagok számának növelése (a bővítés mértékének a baromfi, a nyúl, a sertés, a szőlő-bor, valamint a rizs ágazatban el kell érnie a 10%-ot, a többi ágazatban a 20%-ot az elismerés iránti kérelem benyújtását megelőző két évről készített beszámoló jelentésben jelzett adatok átlagaként megjelenő bázisadathoz képest. A 150 főnél nagyobb taglétszámú termelői csoportok esetében a bővítés mértéke legalább 15%. A taglétszám bővítése utáni természetes mértékegységben (tonna, darab, liter stb.) megadott tagi értékesítés nem lehet kevesebb az elismerés iránti kérelem benyújtását megelőző évinél. A taglétszám bővülése nem valósítható meg olyan tagok felvételével, akik vagy amelyek az elismerés iránti kérelem benyújtását megelőző két évben valamely azonos termék vagy termékcsoport szerint elismert termelői csoportban tagsági jogviszonnyal rendelkeztek.) - a csoport tagsága által termelt termék értékesítéséből származó árbevétel, illetve az azt alátámasztó termelés volumenének növelése. (A növelés mértékének meg kell haladnia a 10%-ot. Az elismerés iránti kérelem benyújtását megelőző évről készített beszámoló jelentésben megjelenő bázisadathoz képest a tagi termék értékesítésének bővítése az alábbi módokon történhet a termelés természetes mértékegységben megadott bővítésével, vagy a tagi termék értékesítéséből származó összes értékesítési árbevételének növelésével például a feldolgozottsági fok növelésével, minőségjavítással stb.) A minősített elismerés iránti kérelmet a korábbi rendszer szerint folyamatosan lehet beadni, de abban a vállalt feltétel teljesítésének bizonyítását is a bírálók elé kell tárni. Ugyanezen módosítás vezette be a termelői csoportok vezető tisztségviselőinek (a vezető tisztségviselő, valamint az adminisztratív, illetve operatív vezetést végző személy(ek)nek) nyilatkozattételi kötelezettségét is. A csoportok elismerésének feltétele a módosítás hatálybalépését követően hogy ne legyenek összeférhetetlenek egyéb funkciójukban, azaz nem lehetnek az elismerés időtartama alatt tulajdonosai vagy foglalkoztatottjai, alkalmazottjai a termelői csoport beszállítójának, feldolgozást végző üzemének vagy vásárlójának. Természetesen, mint termelők az elismerés tárgyát képező terméket továbbra is a csoporton keresztül értékesítik. A korlátozás célja a piaci érdekeltségeket felülíró, az inputanyag-
kereskedőkkel, feldolgozókkal történő kiszolgáltatottságon alapuló viszony korlátozása. A termelői csoportok jelenleg tehát a többszöri módosítás után már egységes szerkezetbe foglalt 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján hozhatók létre, és ennek előírásai, feltételrendszere alapján kell működniük. Az elismerésnek tehát 3 kategóriája létezett/létezik: 1. Előzetes elismerés: a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján volt adható 2002. szeptember 18-a és 2004. május 4-e között 2. Állami (vagy végleges) elismerés: a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján 2004. május 4-e óta pályázható 3. Minősített elismerés: A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet 65/2009. (VI. 4.) FVM rendelettel történt módosításának hatálybalépése óta kérhető. A korábban előzetes, illetve állami elismerést nyert szervezetek további működése A korábban a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján előzetes elismerést nyert szervezetek a létesítő okiratuknak megfelelően, az előzetes elismerési határozatban szereplő legfeljebb öt éves időtartamig működhettek. 2008. december 31-én azonban az utolsó miniszter által kiadott előzetes elismerési határozat is lejárt és érvényességét vesztette, így ma már nincs előzetesen elismert szervezet az országban. Előfordul azonban, hogy a szervezetek határozatuk státuszának figyelmen kívül hagyásával igazolásokat adnak ki tagjaiknak, amelyeket a tagok az ÚMVP egyes támogatási jogcímeinél többlet pontok reményében mellékelnek. Természetesen a lejárt elismertségű szervezetekben fennálló tagság, a visszavont határozattal rendelkezőkhöz hasonlóan nem jogosít a járulékos preferenciákra. Ez a megtévesztő magatartás egyrészt kárt okoz a tagoknak, másrészt többlet feladatot jelent a bírálónak. Az állami elismeréssel rendelkező szervezetek számára adott a minősített elismerés megszerzésének lehetősége. A csoportok akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha az állami elismerés megszerzését követően az NVT, illetve az ÚMVP keretében nyújtott támogatásokat egy támogatási perióduson, azaz öt éven át igénybe vették, majd teljesítették a minősített elismerés alapfeltételeinek valamelyikét is. Amennyiben egy állami elismeréssel rendelkező csoport nem szerez minősített elismerést, akkor természetesen tovább működhet (támogatás nélkül, de a jogszabályi feltételek teljesítésével). A termelői csoportok működési formája A termelői csoportok a korábbi szabályozás szerint csak új szervezetként létrehozott, illetve előzetesen elismert termelői csoportból átalakuló szövetkezeti, illetve korlátolt felelősségű társasági formában működő szervezet lehetett. A hatályos szabályozás szerint a működési előzményekkel rendelkező, de a jogszabályi feltételeknek megfelelően átalakított szervezetek is elismerést nyerhetnek, amennyiben kizárólag egy termékre vagy termékcsoportra szakosodva működnek. Azonban továbbra sem fogadható el termelői csoportként egy több termékpályán működő szervezet például korábban BÉSZ-ként megalakított szervezet. Az
ilyen szervezetek csak a megfelelő átalakítás és profiltisztítást követően pályázhatnak sikerrel elismerésre. Azt, hogy a termelők szövetkezeti, vagy korlátolt felelősségű társasági formában fognak-e össze, a rendelet nem szabályozza. A termelőknek kell eldönteniük, hogy a szabad tagság elvén működő szövetkezeti, vagy az esetlegesen gazdasági szempontból célszerűbb korlátolt felelősségű társasági formát választják. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a működés gyakorlatának ismeretében a szövetkezeti forma látszik sikeresebbnek. Az egyenlő arányú képviselet és az egyszerűbb cégjogi eljárást nem igénylő tagfelvétel/kilépés hosszabb távon kezelhetőbbé teszi a szövetkezeteket még nagyobb taglétszám mellett is. A termelői csoportok társulása Korábban, a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján a nagyságrendileg 250 szervezet mind előzetes elismerésben részesült. Az előzetes elismerési határozat azonban nem jogosította fel a szervezeteket uniós támogatás igénybevételére, azt csak állami elismerési határozattal rendelkező termelői csoportok igényelhették. Az előzetesen elismert termelői csoportok esetében lehetséges volt, hogy kettő vagy több termelői csoport társulást hozzon létre. Ez a lehetőség csak azonos termékpályán működő szervezetek esetében adott. A társulást létrehozó előzetesen elismert termelői csoportok bizonyos tevékenységeik közös ellátására, értékesítésre, illetve a közös érdekeltségekbe tartozó beruházások megvalósítására társulnak. A társulás nem érinti a szervezetek működését, azok továbbra is önállóan végzik tevékenységüket. A társulás feltételeit szerződésbe kell foglalni. Vállalnia kellett ezenkívül minden, a társulásban részt vevő termelői csoportnak, hogy az elismeréstől számított két éven belül a jogszabályban meghatározott árbevételt önállóan is elérik, illetve a további működésük során azt meg is tartják. A társulásban részt vevő termelői csoportok esetében rendkívül fontos feltétel, hogy a társult termelői csoportok mindegyikének a társulást követő két éven belül el kell érnie az adott termékpályára vonatkozó minimális árbevételi követelményt. Amennyiben ugyanis ez a feltétel nem teljesül, és az adott szervezet a társulásban részt vevők egyikével sem egyesült, úgy az elismerési határozat visszavonásra kerül, és ez a korábban kapott támogatás visszavonását is eredményezheti. A társulások 2007. év végéig beöltötték a hozzájuk fűzött reményeket. Nagyobb részük a vállalt árbevétel teljesítését követően alanyi jogon vált az elismerés és ezzel a támogatás jogosultjává. Mások összeolvadva tevékenykednek tovább. A 79/2008. (VI. 24.) FVM rendelet a társulás lehetőségét megszüntette. A termelői csoportok szövetségei A 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján lehetőség volt arra is, hogy az azonos termékpályán tevékenykedő termelői csoportok szövetséget hozzanak létre. A szövetségek nemzeti támogatást igénybevételére is jogosultak voltak. A szövetséget létrehozásához legalább tíz termelői csoport összefogására volt szükség, és egy adott termékpályán csak egy szövetség volt alakítható. A támogatás igénybevételére a kezdeti időszak óta nincs forrás. A
megalakult szövetségek listája és elérhetősége a tárca honlapján megtalálható. Jogszabályban rögzített feladatuk jelenleg formálisnak mondható, kimerül a támogató nyilatkozatok kiadásában. A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet a szövetségek létrehozását már nem szabályozza. Egyrészt azért, mert a rendelet alapján szövetségek nem alakultak, másrészt szakmailag a támogatásuk sem biztosított. A szövetségek megalakulása mögött teljes egészében a csoportok kezdeményező szerepe áll. Felismerve az érdekérvényesítés fontosságát több ilyen szervezet is megalakult (néhány ágazatban a szövetség alakítása folyamatban van). A szövetségek elérhetőségei a szakminisztérium honlapján (www.fvm.hu) megtalálhatók. A jelenleg működő szövetségek az alábbiak: Gabonatermesztő Termelői Csoportok Országos Szövetsége Székhelye: 7342, Mágocs, Szabadság utca 23. Képviselők neve, elérhetősége: Guth István, 7181, Tevel, Fő utca 207. Baromfiértékesítő és Termeltető Termelői Csoportok Országos Szövetsége Székhelye: 7342, Mágocs, Szabadság u. 23. Képviselők neve, elérhetősége: Kovács Miklós, 7728, Görcsönydoboka, Szent Flórián u. 63. Szőlő-Bor Termelői Csoportok Országos Szövetsége Székhelye: 6070, Izsák, Dózsa tér 3. Képviselő neve, elérhetősége: Oreskó Imre, 6070, Izsák, Dózsa tér 3. 2.2. A termelői csoport rendszer eredményei 2009. augusztusában 245 termelői csoport működött Magyarországon. (1. és 2. Ábra) A csoportokban 2008. év végén több mint 19 000 tag működött együtt. A tagok közül a természetes személyek száma meghaladta a 16 000 főt. A csoportok tagi értékesítésből származó árbevétele meghaladta a 235 milliárd forintot. A szervezetek által alkalmazott foglalkoztatottak statisztikai létszáma közelít a 700 főhöz. Az adatokból látható, hogy a rendszer működése során megerősödött és kibővült. A kezdeti felfutás mögött a támogatás iránti igény jelent meg fő motivációs tényezőként, az újabb szervezetek megalakulása mögött pedig egyre gyakrabban a gazdasági hatások (értékesítési nehézségek, árak alakulása, stb.), illetve a járulékos előnyök (többletpontok egyes támogatási konstrukciókban) kihasználása áll. A minősített elismerés rendszerének bevezetésével az érdeklődés továbbra is fenntartható miközben a már megalakult szervezetek fejlődése új lendületet kaphat. A gazdasági paraméterek mellett nem elhanyagolható a termelői csoportok vidékfejlesztési szerepvállalása sem. A termelők életfeltételeinek és jövedelembiztonságának javulása segít a vidéki népesség megőrzésében. A csoportok által közvetlenül és áttételesen létrehozott munkaerő-igény egyre nagyobb.
Sok szervezet az adott térségben komoly társadalmi tényezővé vált. 1. Ábra: Termelői csoportok megoszlása ágazatok szerint baromfi 36 burgonya cukorrépa 5 5 gabona 78 juh 12 méz 8 nyúl 5 olajos növény 31 sertés 26 szőlő-bor tej egyéb 12 12 14 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 2. Ábra: Termelői csoportok területi megoszlása Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros és Pest Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 3 6 6 8 8 8 10 10 10 11 13 13 16 15 15 14 22 27 29 0 5 10 15 20 25 30
3. A termelői csoportok elismerésének rendszere 3.1. A termelői csoportként történő elismerés feltételei A vonatkozó FVM rendelet az elismerés megadását szigorú feltételrendszerhez köti, és annak betartását a működés során adminisztratív módon és a helyszínen is ellenőrzi. Ezeknek a feltételeknek a részletes leírását tartalmazzák a következő fejezetek. A termelői csoport tagjai A termelői csoport létrehozásához legalább tizenöt termelő összefogása szükséges. A gyakorlatban azonban célszerű, ha ennél több termelő hozza létre a termelői csoportot, illetve a szervezet a későbbiekben tagbővítést tervez. Alapvető cél, hogy minél nagyobb termelői kört összefogó szervezet jöjjön létre. Ezen kívül az árbevétel és a támogatás tekintetében is fontos szempont a termelők létszáma. Termelői csoport tagja csak az a természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, aki, vagy amely a szerveződés céljának megfelelő értékesítésre szánt terméket termel, és akit vagy amelyet a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény, illetve a szőlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjéről és a nem hegyközségi településeken a közigazgatási feladatokat ellátó hegyközségek meghatározásáról szóló 96/2004. (VI. 3.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vettek. A nyilvántartásba vételt már az elismerésre irányuló pályázat benyújtásakor igazolni kell, a tagok regisztrációs számának tételes felsorolásával. A természetes személy tagok részvétele a termelői csoportban A termelői csoportok létrehozása, működése során kiemelten fontos a természetes személy tagok részvétele a szervezetben, hiszen tulajdonképpen a piaci viszonyoknak nagyságrendjük miatt legkiszolgáltatottabb kistermelői réteg széles körű összefogása a cél. A rendelet azonban nem írja elő, hogy csak természetes személyek lehetnek a szervezet tagjai, ez nem is lenne célszerű, hiszen a kistermelők az előírt árbevételt egyes esetekben képtelenek lennének elérni. Problémát jelent az is, hogy a természetes személyek (kistermelők) önállóan nem tudnak, vagy nem akarnak összefogni, szerveződni, ösztönzésre van szükségük. Jellemző, hogy egy már működő, és megalapozott piaci kapcsolatokkal rendelkező társasághoz, termelőhöz könnyebben csatlakoznak, az hívja fel a figyelmüket a termelői csoportban való működés előnyeire. A termelői csoport tagjai ezért nem csak természetes személyek, hanem jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is lehetnek, azonban kizárólag olyanok, amelyek termelő tevékenységet folytatnak (tehát regisztrált mezőgazdasági termelők). Korábban a 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet nem írta elő, hogy a természetes személyeknek milyen arányban kell részt venniük a termelői csoportban. A 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet első változata már tartalmazta ezt, mégpedig úgy, hogy a termelői csoport összes
árbevételéből legalább harminc százaléknak a természetes személy tagoktól kell származnia. A nagyobb árbevételű termékpályák esetében (gabona, olajos növények, tehéntej, baromfi- és sertéstenyésztés, illetve dohánytermesztés) a természetes személy tagoktól származó árbevételnek el kell érnie a termelői csoport összes árbevételének legalább tíz százalékát. Ennek a rendelkezésnek a célja tulajdonképpen az volt, hogy megakadályozza, hogy egy, vagy két jogi személy árbevétele alkossa a termelői csoport teljes árbevételét, és ezáltal a jogi személyiségű termelők esetlegesen monopolhelyzetbe kerülhessenek. A szabályozás által így rákényszerülnek, hogy természetes személy tagokat is maguk mellé vegyék, mintegy felkarolják azokat. Rengeteg visszajelzés érkezett a szervezetek részéről különböző szakmai fórumokon, írásbeli kérelmekben, illetve szóban, hogy különösen a nagy árbevételű termékpályáknál, mint például sertés-, vagy baromfitenyésztés ennek a feltételnek képtelenek megfelelni. Minél magasabb az árbevétele ugyanis egy termelői csoportnak, annál magasabb árbevétel teljesítése hárult a természetes személyek tagokra. Ez pedig több szervezet esetében akár a megalakulást is gátolta, annak ellenére, hogy nem kevés természetes személy taggal rendelkeztek. A kistermelők ugyanis nem voltak képesek az összes árbevétel harminc százalékát megtermelni. A könnyebb megalakulás érdekében a rendeletmódosítás során a természetes személyektől származó árbevételi arány tíz, a nagyobb árbevételű termékpályák esetében pedig három százalékra csökkent. A természetes személyektől származó árbevételi határ követelménye alól egy termékpálya képez kivételt, mégpedig a halászati ágazatban tevékenykedő termelői csoportok. Ennek kizárólag gyakorlati oka van, a halgazdasági, halas-tavi halászati termelő tevékenységet ugyanis természetes személyek nem folytatnak. Termék, termékcsoport A termelői csoportok csak egy termék vagy termékcsoport vonatkozásában működhetnek. A termék és termékcsoport meghatározásánál az értékesítés gyakorlatát kell alapul venni. A megalakult termelői csoportok termékcsoportjai közül a leggyakoribbak a következők: - Gabona (kalászosok és a kukorica minden felhasználási formája), - Olajos növény (repce, napraforgó, egyéb olajos növények), - Baromfi (valamennyi faj), - Sertés (minden felhasználási forma), - Juh (beleértve a bárány és a gyapjú, de a tej nem), - Méz (a méz mellett a méhészeti termékek is, pl.: propolisz). A termékcsoporton belül egy termékre is kérhető az elismerés, de így a bevétel csak ennek a kiválasztott terméknek az értékesítéséből adódik. Sok esetben felmerül, hogy a kombájnnal aratható növények miért nem kerültek egy termékcsoportba. A válasz az értékesítés sajátosságában rejlik, hiszen az olajos növények és a gabonafélék értékesítési iránya markánsan elkülönül egymástól. A termelői csoport alapvető célja pedig az értékesítés szervezése és nem a gépkihasználás optimalizálása. Árbevételi korlát A termelői csoportként működni kívánó szervezetek akkor kérhetik az elismerés megadását, ha az adott termék értékesítéséből a rendeletben meghatározott árbevételt elérik. A többször módosított árbevételi határ jelenleg sem egységes, ez a termékpályák különbözősége miatt
nem is lenne megvalósítható. Legalább százmillió forint éves árbevétel elérése szükséges a következő termékpályáknál: juh-, kecske-, nyúl-, strucc-, sertés-, baromfi-, szürkemarha- és prémesállat-tartás, szőlő-bor és biotermék előállítás, faiskolai, szaporítóanyag-, erdő-, bioenergetikai ültetvénygazdálkodás, méhészet, virág- és dísznövény-, fűszer- és gyógynövénytermesztés és gyűjtés, tökmag, tönköly- és durumbúza-, szója-, rizs- és dohánytermesztés. A többi termékpálya esetében az elismeréshez legalább háromszázmillió forint éves árbevétel szükséges. A termelői csoport összes értékesítési árbevételéből legalább hetven százalékban a tagok által termelt termék értékesítéséből kell származnia. Az árbevétel harminc százaléka tehát nem tagi értékesítésből is származhat. Fontos megjegyezni, hogy a termelői csoport árbevételébe (mind az állami elismerés, mind a támogatás vonatkozásában) csak a tagok által megtermelt, illetve feldolgozott termék értékesítéséből származó árbevétel vehető figyelembe. Termék alatt itt azt a terméket, vagy termékcsoportot értjük, amelyre az állami elismerés vonatkozik. Sok esetben problémát okoz a kapcsolódó tevékenységek (inputanyag beszerzés, szolgáltatások, stb.) árbevételének kezelése. Ezek a jelenleg hatályos rendelet szerint nem kerülnek beszámításra az értékesítési árbevétel értékébe (még akkor sem, ha például az inputanyagot a szervezet a tag felé értékesítette), így nem terhelik a 30%-os keretet. Természeti katasztrófa miatti árbevétel csökkenés, illetve intervenció Ha a termelői csoport árbevétele természeti katasztrófa miatt jelentősen csökken, akkor arról köteles a kár bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül a területileg illetékes megyei MgSzH, illetőleg MVH kirendeltségtől igazolást kérni. Az igazolásnak tartalmaznia kell a becsült kárértéket. Természeti katasztrófa lehet, pl. a fagykár, a jégkár, az aszálykár, állatmegbetegedés, piaci zavar, stb. Amennyiben a gabonát intervencióra felajánlották, és a kifizetés a tárgyévet követő évben történik meg, akkor a termelői csoport köteles a felajánlás elfogadását követő tizenöt napon belül az MVH-tól igazolást kérni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az intervenciós raktárban elhelyezett termékmennyiség meghirdetett intervenciós árral beszorzott értékét. Az elismerés feltételeinek megatartása szempontjából a tagok fenti módokon igazolt kiesését a minisztérium figyelembe veszi A létesítő okirat tartalmi kellékei Ahhoz, hogy egy szervezet termelői csoportként elismerést nyerjen, bizonyos feltételeket a létesítő okiratban kell meghatároznia. A létesítő okirat a szövetkezeti formában megalakuló szervezet esetében az Alapszabály, a korlátolt felelősségű társasságként alakulóknál pedig a Társasági Szerződés. A tagok kötelesek a termelői csoporttal termékértékesítési szerződést kötni. Erre azért van szükség, hogy biztosítva legyen, hogy a tag csak a termelői csoporton keresztül értékesíti azt a
terméket, amelyre a termelői csoport az elismerést kapja. Ezzel összefüggésben a létesítő okiratnak tartalmaznia kell azt a rendkívül fontos feltételt is, miszerint a tagok egy adott termék (termékcsoport) vonatkozásában csak egy termelői csoportnak lehetnek tagjai. A tagnak vállalni kell továbbá, hogy az adott terméket száz százalékban a termelői csoporton keresztül forgalmazzák. Ettől kivételes esetben el lehet térni, tehát a tag közvetlenül a fogyasztók felé is értékesítheti (olyan termék esetében ahol a közvetlen értékesítésnek van lehetősége) a megtermelt termék egy részét (legfeljebb a huszonöt százalékát), de ennek feltételeit a rendelet a termelői csoport legfőbb szervének (taggyűlés, vagy közgyűlés) hozzájárulásához köti. A termelői csoportban együttműködni kívánó tagoknak vállalniuk kell azt is, hogy betartják a szervezet által meghatározott termelésre és környezetvédelemre vonatkozó szabályokat, a szervezet által meghatározott mértékű működési költség-hozzájárulást kell fizetniük, továbbá termelési, és saját célú termék-felhasználási adatokat kell szolgáltatniuk a szervezetnek. Fontos feltétel, hogy a tag a termelői csoportból három évig nem léphet ki. Ennek oka, hogy néhány tag kilépése által a termelői csoport létszáma esetlegesen tizenöt fő alá csökkenhetne, ezáltal az elismerés e feltétele nem teljesülne, ami a határozat visszavonását vonná maga után. Gondot jelentene az is, hogy mivel a működési program az összes tag termelésének figyelembevételével készül, a kiesés a további működésben és értékesítésben zavart okozhat. A rendelet a piac rendellenes működése esetében lehetőséget biztosít a tagoknak arra, hogy önállóan, vagy a termelői csoport által kijelölt másik szervezeten keresztül értékesíthessék a termékmennyiségüknek azt a részét, amely piacra juttatása a saját termelői csoporton keresztül nem oldható meg. A létesítő okiratban kell a fentieken kívül szabályozni a következőket is: A tagokkal szemben alkalmazható jogkövetkezményeket, abban az esetben, ha a tag a vállalt kötelezettségeket megsérti (ez a leggyakrabban a termelői csoportból történő kizárással jár). A működési költség-hozzájárulás fizetésének mértékét, módját, illetve azt, hogy a fizetés elmulasztásának milyen következményei vannak. A szervezet érdekeltségi rendszerének az alapelveit, illetve az eredményfelosztás módját. Azokat a szabályokat is rögzíteni kell, amelyek biztosítják azt, hogy a tagok demokratikusan felügyelhessék magát a szervezetet, illetve annak működését. Tartalmaznia kell a létesítő okiratnak, hogy az új tagok felvételére, illetve a minimális tagsági időre vonatkozó rendelkezéseket, illetve azt, hogy a tagok kilépése, vagy üzletrészük átruházása a legfőbb szerv hozzájárulásához van kötve. A korlátolt felelősségű társasági formában elismerést nyerni kívánó szervezetek esetében az alapszabálynak a fentieken kívül még az alábbi feltételeket is tartalmaznia kell. Egyetlen tagnak sem lehet tizenöt százaléknál nagyobb tulajdoni részesedése, illetve szavazati joga a szervezetben, ez is a demokratikus működést biztosítja, és a termelőket védi. Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a társaság hozzájárulása
szükséges, illetve, hogy milyen esetekben lehet ezt a hozzájárulást megadni, vagy esetleg megtagadni. Termelői csoportként az a szervezet ismerhető el, amelynek létesítő okirata tartalmazza a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy a) az értékesítésre a termelői csoporttal szerződést kötnek; b) betartják a szervezet által meghatározott termelési és környezetvédelmi szabályokat; c) a szervezet finanszírozásához, a termelői csoporton keresztül forgalmazott termék értéke alapján a létesítő okiratban meghatározott mértékű működési költség-hozzájárulást fizetnek; d) a létesítő okiratban meghatározott módon termelési, saját célú termékfelhasználási adatokat szolgáltatnak a szervezetnek (különösen a termőterület, a betakarított, illetve előállított termék mennyisége, hozama, valamint termékeinek értékesítése vonatkozásában); e) a tagok egy adott termék (termékcsoport) értékesítésére csak egy termelői csoportnak lehetnek tagjai; f) a következő felsorolásban foglalt kivételekkel az állami elismerés tárgyát képező árutermelésük száz százalékát a termelői csoporton keresztül forgalmazzák; g) vállalják, hogy belépésüket követően legalább három évig a termelői csoportból nem lépnek ki. Az előző felsorolás f) pontjában foglaltaktól kizárólag a termelői csoport legfőbb szerve (közgyűlés, taggyűlés) hozzájárulásával, a létesítő okiratban rögzített alábbi esetekben lehet eltérni: a) a tagok közvetlenül a fogyasztók számára értékesíthetik az árutermelés létesítő okiratban meghatározott részét, de legfeljebb huszonöt százalékát; b) a tagok a piac rendellenes működése esetén önállóan, illetve saját termelői csoportjuk által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetik azon árumennyiséget, amely értékesítése saját szervezeten keresztül nem oldható meg. A termelői csoport létesítő okiratának tartalmaznia kell továbbá: a) a tagok által vállalt kötelezettségek megsértése esetére a taggal szemben alkalmazható jogkövetkezményeket; b) a működési költség-hozzájárulás fizetésének módját és mértékét, elmulasztásának következményeit; c) a csoport érdekeltségi rendszerének alapelveit, az eredményfelosztás módját; d) azon szabályokat, amelyek alapján a tagok demokratikusan felügyelik a szervezetet és annak működését; e) új tagok felvételére, illetve minimális tagsági időre vonatkozó rendelkezéseket; f) a tagok kilépésének, illetve üzletrészük átruházásának a legfőbb szerv hozzájárulásához kötését. A korlátolt felelősségű társasági formában működő termelői csoport az előzőeken kívül is csak abban az esetben ismerhető el termelői csoportként, ha a társasági szerződés rendelkezik arról, hogy a) egyetlen tag sem rendelkezhet tizenöt százalék feletti részesedéssel, illetve szavazati joggal. Ha ugyanazon természetes személy több jogcímen is képviselteti magát a termelői csoportban, akkor a tizenöt százalékos részesedés szabályát rá nézve összességében kell
alkalmazni; b) a tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez kell, hogy kössék; c) az előző pontban meghatározott beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának milyen feltételei vannak. A működési program A működési program legalább három, legfeljebb 5 évre kidolgozott részletes tervdokumentáció, a fejlesztési programok összessége. A működési program a pályázat egyik legfontosabb része. Ahhoz, hogy egy szervezet termelői csoportként elismerést nyerjen, legalább a következő három évre vonatkozóan be kell mutatnia a tevékenységét, egy úgynevezett működési program keretében. A működési programban ismertetni kell a kezdeti állapotot, tehát a termelői csoport alakulását, illetve, ha már korábban is működött a szervezet, akkor azt. Ismertetni kell a gazdálkodás legfontosabb adatait, pl. a tagok létszámát, a termelés adatait, az értékesítés módját, az árbevételt, stb. Fel kell tárni, hogy a szervezet milyen célokat kíván megvalósítani a működéssel, és, hogy ezt milyen módon kívánja elérni. Be kell mutatni a termelői csoport vállalt termelésszervezési feladatait, kereskedelmi stratégiáját, a forgalmazási módszereket, a termékminőség javításának elképzeléseit. A szervezetnek biztosítani kell a tagok számára a tárolási, csomagolási, és értékesítési feltételeket. Be kell mutatni továbbá, hogy adott a kereskedelmi és pénzügyi rendszer, és az ügyvitel személyi és tárgyi feltételei. Tartalmaznia kell a működési programnak egy fejlesztési tervet, illetve a tervezett beruházások és az ehhez kapcsolódó források tervét. Mellékletként csatolni kell a rendelet mellékleteit, illetve a gazdálkodási, pénzügyi tervet. A működési program összeállítása, és az abban közölt adatok valódisága rendkívül fontos, hiszen leginkább ennek alapján dől el, hogy a termelői csoport elnyeri-e az állami elismerést. Mivel a termelői csoportok uniós támogatás igénybevételére jogosultak, a feltételrendszer szigorú, és azok teljesítését folyamatosan ellenőrzik. A pályázó szervezetek a működési programot a legtöbb esetben 3 évre készítik, ezért a 4. és 5. évre vonatkozó tervadatokat a (3. és 4. évről készített) beszámoló jelentés elkészítésekor kell megadni. A működési program tartalmi követelményei: a) a kezdeti állapot leírása, a gazdálkodás legfontosabb adatainak (tagok létszáma és termelési adatai, létesítmények, bevételek, ráfordítások értékesítés módja, árbevétel, költség, eredmény alakulása stb.) bemutatása; b) a szervezet működésével megvalósítandó célok; c) a termelésszervezés feladatai (fajtahasználat, szaktanácsadás, technológiai ajánlások stb.); d) kereskedelmi stratégia, forgalmazási módszerek;
e) termékminőség javításának módszerei, tervezett eszközei; f) környezetbarát módszerek alkalmazása; g) a tagok számára a készletezési, tárolási, csomagolási, értékesítési feltételek biztosítása; h) a tevékenység kereskedelmi és pénzügyi rendszerének, ügyvitelének személyi és tárgyi feltételeinek bemutatása; i) fejlesztési program, a tervezett beruházások és források terve. A működési programhoz mellékletként csatolni kell: a) a tagok földterületét, termelését, és regisztrációját tartalmazó, a rendelet 1. számú mellékletében szereplő A) vagy B) adatlapot; b) a rendelet 2. számú melléklete szerinti, termékekre és évekre lebontott áruforgalmi tervet; c) gazdálkodási, pénzügyi tervet; d) a tervezett beruházások ütemezését és a megvalósításukhoz szükséges fejlesztési források bontásának (önerő, hitel, támogatás stb.) tervét; e) a működés főbb adatait tartalmazó, a rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapot. A termelői csoportként történő elismerés folyamata Az elismerés iránti kérelmet amely a működési programot, és annak mellékleteit is tartalmazza a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályára kell benyújtani, egy eredeti és két másolati példányban postai úton (1055, Budapest, Kossuth tér 11.). Párhuzamosan az anyagot elektronikus úton is meg kell küldeni a tcs@fvm.gov.hu funkcionális e-mail címre. Az elektronikusan megküldött anyagnak is tartalmaznia kell az összes mellékletet. Célszerű a dokumentumok nagy mérete miatt tömörített formában.doc vagy.pdf formátumban megküldeni a pályázatot (a képként oldalanként szkennelt anyag terjedelme általában kezelhetetlen!). A bírálat az elektronikusan megküldött anyag alapján történik, így amennyiben az nem tartalmaz minden részletet, illetve nem azonos (például az aláírásokat nem tartalmazza) a papír alapon megküldött pályázattal, akkor a pályázat hiánypótlását szélsőséges esetben elutasítását vonhatja maga után. (3. Ábra) A bírálat során a szervezetnél helyszíni szemle megtartására kerülhet sor. A szemle célja, hogy a leírtak a helyszínen is igazolásra kerüljenek, illetve a szemle során a szemle résztvevői megvizsgálják, hogy a szervezet működése megfelel-e a pályázatban foglaltaknak. A Mezőgazdasági Főosztályon működő titkárság a beérkezett anyagok előzetes formai hiánypótlását is elvégezteti, így a bizottság elé alapvetően teljes pályázati anyagok kerülnek. Ettől függetlenül a bizottságnak lehetősége van további pontosítások bekérésére, nyitott kérdések tisztázására, vagy további (formai vagy tartalmi) hiánypótlás kérésére. A tapasztalatok szerint a pályázatok a támogatási határidők lejártát megelőző időszakban érkeznek. Fontos azonban számításba venni, hogy a pályázatok folyamatosan benyújthatók és előfordulhat, hogy az utolsó pillanatban beadott pályázatok (tartalmuk, vagy a bírálat időigénye folytán) már nem kerülhetnek elbírálásra a pályázó által remélt időpontig. A termelői csoportok pályázatait elbíráló szakmai Bizottság jelenleg nyolc főből áll, melyből négy fő a minisztérium szakmai főosztályainak képviselője, négy fő pedig a szakmai