Használati útmutató. a Moodle e-learning. keretrendszerhez

Használati útmutató a Moodle e-learning keretrendszerhez Kézirat 2008. 10. 27. Készítette: Szőgyényi Zita és Szőgyényi Zita 1 Pannon Egyetem

I.... 3 1. MIÉRT HASZNÁLJUK A MOODLE-T?... 3 2. A MOODLE FELHASZNÁLÓI... 3 3. BEJELENTKEZÉS A MOODLE RENDSZERBE... 5 II.... 7 2. ADMINISZTRÁCIÓ... 12 2.1. SZEREPEK HOZZÁRENDELÉSE... 13 2.2. PONTOK... 13 2.3. CSOPORTOK... 14 2.4. JELENTÉSEK... 15 2.5. KÉRDÉSEK... 15 2.6. ÁLLOMÁNY... 15 3. KURZUS FELÉPÍTÉSE... 17 SZEMÉLYEK, TEVÉKENYSÉGEK... 17 3.2.NAPTÁR... 18 3.3.LEGFRISSEBB HÍREK... 19 3.4.ELKÖVETKEZŐ ESEMÉNYEK... 19 3.5.LEGUTÓBBI TEVÉKENYSÉG... 20 4. KURZUS SZERKESZTÉSE... 20 4.0.A RICHTEXT FORMÁJÚ HTML-SZERKESZTŐ HASZNÁLATA... 21 4.1. FORRÁSOK HOZZÁADÁSA... 22 4.1.1. Címke beszúrása... 22 4.1.2. Szöveges oldal létrehozása... 23 4.1.3. Weboldal hozzáadása... 23 4.1.4. Kapcsolás állományhoz vagy honlaphoz... 24 4.1.5. Könyvtár kijelzése... 25 4.1.6. IMS csomag használatba vétele... 25 4.2. TEVEKÉNYSÉG HOZZÁADÁSA... 26 4.2.1.Csevegés... 26 4.2.3.Feladat... 27 4.2.4.Felmérés... 27 4.2.5.Fogalomtár... 27 4.2.6.Fórum... 28 4.2.7.Hot Potatoes teszt... 29 4.2.8.Lecke... 29 4.2.9.Napló... 29 4.2.10.Teszt... 30 4.2.10.1. Teszt készítése... 30 4.2.10.2. Kérdések hozzáadása... 33 4.2.10.3. Kérdés feltöltése... 35 4.2.10.4.Tesztkérdések típusai... 35 4.2.10.5.Kérdések importálása és exportálása... 39 4.2.10.6.A kérdések hozzáadása a teszthez... 40 4.2.11.Tesztek használata... 41 4.2.11.1.Személyek feleletei az egyes tételekre... 42 4.2.11.2.Tételre adott feleletek elemzése... 42 4.2.11.3.Teszt tételeinek felsorolása... 43 4.2.12.Válaszlehetőségek... 43 4.2.13.Wiki... 43 1. VIZSGAKURZUS... 45 1.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE... 46 1.2. Alkalmazott eszközök... 49 1.2.1. Teszt... 49 Szőgyényi Zita 2 Pannon Egyetem

2. E-KÖNYVTÁR... 62 2.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE... 63 2.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK... 66 2.2.1. A kurzus szerkesztése... 67 2.2.2. Források hozzáadása... 69 2.2.3. Tananyagok feltöltése... 73 2.2.4. Teszt... 75 3. INTERAKTÍV... 89 3.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE... 89 3.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK... 93 3.2.1. Felhasználók (csoportok)... 93 3.2.2. Feladatfeltöltés (csoportfeladat)... 94 3.2.3. Adatbázis... 95 3.2.4. Fogalomtár... 96 3.2.5. Wiki... 97 3.2.6. Fórum... 97 3.2.7. Teszt... 98 4.DIPLOMAKURZUS... 112 4.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE... 112 4.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK... 116 4.2.1. A kurzus szerkesztése... 116 4.2.2. FORRÁSOK HOZZÁADÁSA... 118 4.2.3. Fórum... 122 4.2.6. Adatbázis... 123 4.2.7. Fogalomtár... 124 4.2.8. Wiki... 125 I. 1. Miért használjuk a Moodle-t? Moodle egy Nyílt Forráskódú Tudás Alapú Oktatási Keretrendszer Rendszer (LMS). A betűszó jelentése Moduláris objektum-orientált dinamikus tanulási környezet (lásd http://www.moodle.org). Változatos modulok elrendezésre került sor egy testre szabott úton és figyelembe véve egy egyén tervezés. Egyúttal kezdő online tudásban lévők vagy olyan felhasználó számára is, akik nem annyira jártasak az elektronika világában könnyedén elérhető ez a honlap. Reméljük, hogy örömmel dolgozik majd a Moodleval! 2. A Moodle felhasználói A Moodle-ban a felhasználók alapvetően négy fő csoportba sorolhatók. Ezek az adminisztrátorok, a különböző jogosultsági szintű oktatók, a hallgatók és a vendégek. Szőgyényi Zita 3 Pannon Egyetem

1)Adminisztrátor-rendszergazda Az adminisztrátor a legmagasabb rangú személy a keretrendszer felhasználói közül. Adott esetben õ látja el a keretrendszert futtató szerver karbantartását is, de lényegesebb az, hogy õ felel a keretrendszer szabályos működéséért. 2) Tárgyfelelős oktató (Course Creator Teacher) A kurzuskészítő a legmagasabb rangú oktató. Ez az oktatói csoport rendelkezik egyedül kurzusdefiniálási joggal. A kurzuskészítő minden általa létrehozott kurzust lát, és képes szerkeszteni. Képes oktatókat hozzárendelni a kurzushoz és meghatározni sorrendjüket. Elrejtheti az oktatókat a hallgatók elől, illetve megvonhatja szerkesztési jogukat, valamint eltávolíthatja őket. A kurzuskészítő mint oktató teljes körűen menedzselheti kurzusait, azaz oktatói minőségben is eljárhat. 3) Oktató (Teacher) A Moodle-ban alapjában véve bárki lehet oktató, akit egy megfelelő joggal rendelkező személy (adminisztrátor, kurzuskészítő, oktató) hozzárendel egy kurzushoz. Ilyen módon az is elláthat oktatói tevékenységet, aki egyébként csupán hallgatói jogviszonyban áll az intézménnyel. Az e-learning szempontjából oktatónak azokat tekintjük, akik kurzusok menedzselését, karbantartását végzik (egyedül, vagy többedmagukkal). Az oktató tölti fel a tananyagokat, tananyagelemeket, szabályozza a tananyag felhasználását, hozzáférhetőségét (láthatóságát), valamint különböző jellegű tevékenységeket szervez, feladatokat ad a hallgatók számára. 4) Szeminárium-vezető (Non- Editing Teacher) Non- Editing Teacher-nek tekintjük azokat az oktatókat, akik nem rendelkeznek szerkesztési joggal a kurzusban. Nem tudnak újabb tananyagelemeket hozzárendelni a kurzushoz, sem újabb tevékenységeket, feladatokat adni a hallgatóknak. Viszont részesei Szőgyényi Zita 4 Pannon Egyetem

lehetnek az adminisztrációnak. Értékelhetik a hallgatók tevékenységét, feltöltött feladataikat, s joguk van megtekinteni a hallgatók osztályzatait. 5) Hallgató Hallgató az, aki hallgatói tevékenységet folytat a rendszerben. Feldolgozza a számára biztosított tananyagot, teljesíti a számára előírt feladatokat, végrehajtja azokat a tevékenységeket, amelyeket teljesítenie kell. A Moodle a hallgatókért jött létre. A hallgatók tanulási tevékenységének segítése a cél. 6) Vendég Időközönként előfordulhat, hogy olyan személyeket engedünk be egy-egy kurzusba, akik felhasználóként nem léteznek a rendszerben. Nem szeretnénk, hogy tartósan résztvevői legyenek kurzusunknak, hanem csak szeretnénk bemutatni nekik kurzusunk (rendszerünk) működését. Ezek a személyek a vendégek. A vendégek beengedéséről az adott kurzus tulajdonosa (egy kurzuskészítő, vagy adminisztrátor) dönt, s a kurzus beállításainak módosításával határozza meg a vendégekre vonatkozó szabályt. 3. Bejelentkezés a Moodle rendszerbe A Moodle e-learning rendszer eléréséhez szükség van internet eléréssel valamint böngészővel rendelkező számítógépre. A rendszerrel rendelkező intézmény adja meg az oldal elérhetőségét, amely URL címen találjuk meg az oldalt. Az oldal megjelenítése során a Szőgyényi Zita 5 Pannon Egyetem

főmenüt láthatjuk, ahol a rendszert használó tanszékek mappái jelennek meg. Bejelentkezéshez menjünk az oldal jobb felső sarkában lévő Bejelentkezés gombra, amely alatt egy legördülő menüben az oldal nyelvi beállításai jelennek meg. Bejelentkezés gombra. A bejelentkezéshez az Adminisztrátortól kapott név és jelszó szükséges. Miután beírta felhasználónevét és jelszavát, akkor lépjen a Egyes kurzusok megengedhetik a vendégek bejelentkezését, mely során nincs szükség felhasználónévre és jelszóra. Ilyenkor a Bejelentkezés vendégként menüpontra kell lépni. Miután beléptünk az adott kóddal, akkor a főoldalra visszalépve láthatjuk, hogy bent vagyunk a rendszerben. Nevünkre kattintva jelszavunkat, és profilunkat is megváltoztathatjuk a Profilom Frissítése gombbal. Személyes adatainknál a piros csillaggal jelzett adatok kötelezően megadandók: Szőgyényi Zita 6 Pannon Egyetem

Vezetéknév Keresztnév E-mail cím Város Ország Leírás (például üdvözlet azoknak, akik profilunkat megtekintik) Az e-mail cím mindenféleképpen valós, és használt cím legyen, mert a levelezések során az e- mail tárunkba is érkezhet levél hallgatóktól, és oktatóktól egyaránt, valamint ha így állítjuk be a rendszer is küld automatikus üzeneteket az általunk fontosnak tartott eseményekről. Nem kötelező elem, de hasznos, ha feltöltünk egy képet magunkról a rendszerbe. Oktatók mindenféleképpen ajánlják hallgatóiknak ezt a funkciót, hiszen nagy létszámú hallgatóság esetén megkönnyíti a kommunikációt. II. 1. Kurzusok 1.1. Kurzus készítése Egy új kurzus készítésekor be kell állítani a tárgy adatait, melyek a következők: A kurzus beállításai a következő lépésekből állnak: 1. Kattintson a Beállításokra az Adminisztráció blokkban. 2. A következő beállításokat teheti: Kategória A rendszergazda különféle kategóriákat határozhat meg, például tartalom, intézmény,stb. szerint. A kategória létrehozása a rendszergazda hatáskörébe tartozik. Szőgyényi Zita 7 Pannon Egyetem

A kurzuskategóriák alkategóriákat is tartalmazhatnak, mint például tanszékek tantárgyai és kutatási anyagai. Teljes név: Ez a név jelenik meg főcímként a kurzus összes felületén. Érdemes a kurzus tartalmára vonatkozó nevet adni. Rövid név: A kurzus rövidített neve. Például Teljes név: Gazdaságszociológia, Rövidített név: Gazdszoc. Összefoglaló: Az összefoglaló megjelenik a kurzusok listája menüben. Tömör, de tartalmas összefoglaló Szőgyényi Zita 8 Pannon Egyetem

a kurzusról segítheti a diákot a megfelelő kurzus kiválasztásában. Formátum : a)heti formátum Ebben az esetben meg kell adni a kurzus kezdő időpontját, és hogy hány hétig fog tartani. A Moodle minden héthez külön blokkot hoz létre, ahol minden héthez saját fórumot, tartalmat, teszteket, stb. adhatunk. Ezt a formátumot akkor javasoljuk, ha az összes diák egy időben ugyanazon a témán dolgozik. b)téma szerinti formátum A téma szerinti formátumban meg kell adni a témák számát, melyekhez a Moodle blokkokat hoz létre. Minden témához lehet tartalmat, fórumot, teszteket, stb. adni. Ezt a módszert akkor javasoljuk, ha a kurzus nem adott időbeosztás szerint folyik, hanem a diákok maguk választhatják meg a témák sorrendjét. c)fórum szerinti formátumban Ebben az esetben a kurzus egy fő fórum szerint alakul. Ezt kevésbé hivatalos kurzusok, konzultációk esetén javasoljuk. Hetek/témák száma: A kurzus hosszának meghatározása a formátum alapján. Megjelenítendő hírek: Azt állítja be, hogy hány hír jelenjen meg a kurzus főlapján. Pontok megmutatása: A diákok láthatják-e pontjaikat/jegyeiket. Szőgyényi Zita 9 Pannon Egyetem

Aktivitási jelentés megmutatása: Elérhetővé teszi a diákok számára, hogy ellenőrizzék saját tevékenységeiket. Maximális feltöltési méret: A feltölthető méretet a rendszergazda maximalizálja, de a tanár is tovább csökkentheti a kurzusnak megfelelően. A kurzus kezdésének dátuma: A kurzus ettől a naptól aktív. Beiratkozási időszak: A beiratkozási időszak azt határozza meg, hogy a diák a kurzus kezdetétől számítva még hány napig iratkozhat be. Ha a diák elmulasztja a beiratkozást, azt a tanár személyesen később is beírathatja. Stílus előírása: A stílus előírása funkcióval a kurzus háttérszínét, valamint stílusát választhatjuk ki a lehetőségek közül. Felvehetőség: Itt állítható be, hogy a tanulók lássák-e a kurzust. Félkész vagy már befejezett kurzusokat érdemes elrejteni. Csoportmód: A diákok a feladatokat csoportokban is végezhetik. Itt Szőgyényi Zita 10 Pannon Egyetem

állítható be az is, hogy az egyes csoportok lássák-e a másik munkáját. A csoportmunka az egyes tevékenységek esetén külön is beállítható. Itt csak akkor érdemes ezt beállítani, ha a csoport az egész kurzust együtt végzi. Beiratkozási kód: A beiratkozási kóddal szűkíthető a diákok köre: nem minden Moodle-ban szereplő egyetemista, hanem csak a kurzusra járók tudnak beiratkozni. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, akkor az itt megadott kódot kurzus kezdetén adja meg a jogosultdiákoknak, akik ezzel tudnak beiratkozni. Vendégek hozzáférése: Eldönthető, hogy a kóddal rendelkező, illetve nem rendelkező vendég felhasználók lássák-e a kurzust. 3. Ha minden beállítás helyes, nyomja meg a Módosítások mentése gombot. Miután beállítottuk a kurzust, egy hasonló oldalképpel fogunk találkozni. A kurzus felépítését, és kidolgozását ezek után kezdhetjük el. Az oldal három blokkból épül fel, melyeket a következőkben külön tárgyalunk. Szőgyényi Zita 11 Pannon Egyetem

A Neptun rendszer a tárgyak adatainál megjeleníti azoknak a tárgyaknak az URL címét, melyek szerepelnek a Moodle rendszerben. A kurzusba való belépés során is látható a saját nevünk, mely alatt a Szerkesztés bekapcsolása funkció segítségével tudjuk a kurzusba az általunk kívánt elemeket, tartalmakat berakni. 2. Adminisztráció A blokkok külön tárgyalása előtt az oldal legfontosabb beállítási funkciójára, az Adminisztráció funkcióra térünk ki. Ez mindig a képernyő bal oldalán található. Adminisztráció elemei: Beállítások Szőgyényi Zita 12 Pannon Egyetem

Lásd 7. oldal. 2.1. Szerepek hozzárendelése Ezzel a funkcióval a kurzusban részt vevő valamennyi tag megtekinthető, valamint a kurzushoz új tagok manuálisan is hozzárendelhetők. A keresés mezőbe a hallgató nevét beírhatjuk, majd a Hozzáadás gombbal a kurzus tagjai közé soroljuk. 2.2. Pontok Minden hallgató teljesítménye kimutatható a rendszerrel. Itt tekinthető meg egy összefoglalt formában a résztvevők a Teszteken, Feladatokban és egyéb felmérésekben elért eredményeit. Szőgyényi Zita 13 Pannon Egyetem

2.3. Csoportok A hallgatók csoportokba is beoszthatók a kurzuson belül is. A csoport tagjait kiválasztjuk a hallgatók közül, és hozzárendeljük őket egy csoportszámhoz, vagy egy kódhoz. Ez a funkció akkor igazán hasznos, ha a tagoknak feladatokat kell megvitatni fórumokon, és azokat megoldani. Így a hallgatók csak a saját csoporttársaikat látják, és az oktató is könnyebben igazodik el a hallgatók között. A csoport létrehozása gombra rákattintunk, majd a csoportnak egy nevet, és arról leírást adunk, Miután ezeket megadtuk mentsük a változásokat. Majd a listán megjelenő csoporthoz a Felhasználók hozzáadása segítségével hozzárendeljük a személyeket a fórumhoz. Ne felejtsük el saját magunkat is hozzárendelni a fórumokhoz, Szőgyényi Zita 14 Pannon Egyetem

mert csak akkor tudunk a fórumoz mi is hozzászólni, ha annak tagjai vagyunk. 2.4. Jelentések A jelentések információt adnak arról, hogy mely tevékenységek történtek a kurzusban. Nem csak a tevékenységek, hanem összefoglalók és statisztikák is készíthetők a kurzusról. Segítségével nyomon követhetők a hallgatók kurzus aktivitásai: napra és/vagy tevékenységre lebontva láthatjuk, hogy az adott hallgató mit csinált (pl. letöltött-e egy adott tananyagot). 2.5. Kérdések Erre a funkcióra a 4.2.10.Teszt készítése során térünk ki. 2.6. Állomány Az állományok segítségével a kurzus tárhelyébe tölthetjük fel a tananyagokat, előadás anyagokat, és bármilyen segédanyagokat. Szőgyényi Zita 15 Pannon Egyetem

Hasonlóan ahhoz, ahogyan a saját gépünkön is rendezzük anyagainkat, a tananyagok későbbi átláthatósága miatt célszerű ha mappákat készítünk, melyekbe tesszük majd az anyagokat. Ezek a mappák lehetnek témakörök, hetek, vagy bármilyen rendszerező elnevezés (pl. prezentációk, szemelvények, stb.). Lépései a következők: 1. Mappa létrehozása gombra kattintunk 2. Beírjuk a nevét, Létrehozás gombra nyomunk A létrehozott mappákba ezek után elrendezhetjük a tananyagokat. Szőgyényi Zita 16 Pannon Egyetem

A tananyag feltöltésének lépései: 1. A mappába belelépünk 2. Egy állomány feltöltése gombra kattintunk 3. A Tallózás gombbal a számítógépről a saját anyagunkat kiválasztjuk, majd felmenthetjük ide az Állomány feltöltése gombbal. 3. Kurzus felépítése A kurzus felépítését a bal, a jobb, majd a középső sáv leírásával tesszük meg. A kurzus tartalmát akkor tudjuk alakítani, ha a Szerkesztés bekapcsolása gomb aktív. A bal és a jobb oldalon különböző eszközöket találunk, középen pedig a kurzus tartalmát. Személyek, Tevékenységek A Személyek blokk a baloldalon felül található. Itt megtekinthető, hogy kik (és milyen jogosultsággal) a kurzus résztvevői, illetve, hogy ki melyik munkacsoportba tartozik.. A kurzus kialakításában és működtetésében az oktató teljes szabadságot élvez, ez azt jelenti, hogy a kurzus helyes működése kizárólag az ő felelőssége. Az oktató a saját kurzusában definiálhatja a résztvevők szerepeit, jogosultságait. A nevekre kattintva innen elérjük az illető egyéni profilját. Szőgyényi Zita 17 Pannon Egyetem

A Személyek alatt a Tevékenységek blokk van. Innen a kurzustartalmakat lehet elérni, mint például a fórumok, tesztek, feladatok, stb. A diákok innen érhetik el az aktuális, illetve a már végrehajtott feladataikat. Amennyiben nem az oktató által definiált témák, vagy időpontok szerint összetartozó elemeket keresik (hanem pl. az összes szemelvényt akarják letölteni), akkor ebből a nézetből azokat egy helyen érik el. Például ha minden héten tesztet írnak a kurzusból, nemcsak az aktuális jelenik meg, hanem a tesztek pontban a régiek is megtalálhatóak. Mivel a Szerkesztés bekapcsolása gomb aktív, ezért bizonyára észrevettük, hogy mindegyik funkció mellett különböző jelzéseket találunk. A kurzus jobb oldalán találhatók a következő elemek: 3.2.Naptár Rendkívül hasznos, hiszen így a határidőkre, feladatokra, is emlékeztethetjük, eseményekről tájékoztathatjuk a hallgatókat. A rendszer képes a kurzus egészére, csoportokra, és a felhasználó számára eseményjegyzéket létrehozni, amelyek csak az így meghatározott felhasználók számára jelennek meg. A dátum kijelölése után az Új esemény gomb megnyomásával hozhatunk létre új hírt. Szőgyényi Zita 18 Pannon Egyetem

Kiválaszthatjuk, hogy a Naptárban megjelenő esemény mely személyeknél jelenjenek meg: Globális: az egész Moodle rendszer felhasználói számára látható esemény Kurzus: kizárólag a kurzus felhasználói számára látható esemény Csoport: az oktató által meghatározott csoport számára látható esemény Felhasználói: a felhasználó saját maga számára bejegyzett események jegyzéke (határidő napló funkciókkal rendelkezik) A Módosítások mentése után a kurzus főoldalára visszatérve a Naptárban pirossal lesz az általunk megjelölt határidős esemény megjelölve. 3.3.Legfrissebb hírek Tanulókkal a kurzussal, vagy tananyaggal kapcsolatos híreket közölhetünk. A legfrisebb hírek alatt az Új téma hozzáadása segítségével írhatunk új híreket. 3.4.Elkövetkező események Szőgyényi Zita 19 Pannon Egyetem

A Naptár eseményeit jelzi előre. 3.5.Legutóbbi tevékenység Jelzi azokat a Kurzusfrissítéseket, melyeket az oktató végzett el az oldalon. Amikor a hallgató belép az oldalra rögtön meglátja, hogy milyen új anyagok kerültek azóta az oldalra feltöltésre, amióta nem lépett be a kurzusra. A Blokkok legördülő menüjéből még számos funkciót tehetünk kurzusunk bal vagy jobb oldali sávjába, attól függően, hogy melyeket tartjuk még a meglévőkön kívül fontosnak. Az Online felhasználók és az Üzenetek blokkok hozzáadásával a felhasználók a kurzusban tartózkodó felhasználókat látják, valamint jelzést kapnak arról ha szöveges üzenetük érkezett valamelyik felhasználótól. Szöveges üzenet bármely felhasználónak küldhető. Igen egyszerű: a Résztvevők között megkeressük, majd az Üzenet küldése gombra kattintunk, és máris írhatjuk az üzenetet. 4. Kurzus szerkesztése A kurzus középső része a leghangsúlyosabb terület, mivel innen érhetők el a tananyagok, leckék, fogalomtárak, tesztek, felmérések stb. Ahány heti témát, hetet adtunk meg a Beállítások menüpontban, annyi számú téma fog Szőgyényi Zita 20 Pannon Egyetem

megjelenni a középső sávban. A témákat elnevezhetjük, ha a szám melletti ikonra (kéz) kattintunk. 4.0.A richtext formájú HTML-szerkesztő használata A richtext formájú HTML-szerkesztő olyan weboldalba beágyazott szövegszerkesztői felület, amely lehetővé teszi az adott szöveg intuitív módon való szerkesztését, eredményként pedig szokásos HTML-kódot ad vissza. A szöveg formázása mellett ez a szerkesztő egy sor egyéb, hasznos jellemzővel rendelkezik. Szöveg beszúrása más alkalmazásokból Egyéb Windows-alkalmazásokból, például Microsoft Wordből szúrhat be szöveget közvetlenül ebbe a szerkesztőbe, miközben annak a formázása megőrződik. Ehhez mindössze a webböngésző szokásos kivágási és beillesztési menüpontjait (vagy a Control-C és Control- V) billentyűkombinációkat kell használnia. Képek beszúrása Ha olyan képekkel rendelkezik, amelyek már valamely honlapon elérhetők, ezeket az "Kép beszúrása" gombbal beillesztheti. Táblázat beszúrása A szöveg elrendezéséhez használhatja az eszköztáron lévő "Táblázatok beszúrása" gombot. Hivatkozások beszúrása Új ugrópont létrehozásához először írja be a hivatkozáshoz szánt szöveget. Utána jelölje ki és kattintson az eszköztáron lévő Ugrópont gombra. Gépelje be a hivatkozás URL-jét, és kész! Emotikonok beszúrása Szőgyényi Zita 21 Pannon Egyetem

Ezeknek a kis ikonoknak a szövegbe való beillesztéséhez kattintson az eszköztáron lévő, emotikont jelölő ikonra. A felbukkanó párbeszédablakból választhat az alábbi emotikonok közül. (Másik megoldásként egyszerűen beírhatja a megfelelő kódot (idézőjelek nélkül) a szövegbe, amely később, a szöveg megjelenítésekor átalakítva jelenik majd meg). Az első mező a Kommunikáció helye. Ott a Hírfórum, Chat és más típusú fórumok helyezhetők el. A témákban két legördülő sávot láthatunk. Ezeken keresztül készíthetünk új kurzustartalmakat. Az első legördülő menü a statikus forrásokat, míg a második a dinamikus tevékenységeket tartalmazza. Míg a források elsősorban a tanár által feltöltött különféle tananyagok elhelyezésére szolgálnak, addig a tevékenységek a résztvevők közötti (pl. tanárdiák, illetve diák-diák) kommunikációt tartalmazó feladatok gyűjteménye. 4.1. Források hozzáadása 4.1.1. Címke beszúrása A címke egy, az adott témánál megjelenő szöveg. Használható alcímek beírására, rövid szöveges Szőgyényi Zita 22 Pannon Egyetem

információk közlésére, vagy éppen egy grafikus elem (pl. egy elválasztó vonal vagy kép) beillesztésére. 4.1.2. Szöveges oldal létrehozása Egyszerű szöveges dokumentum hozzáadására szolgál. Egyszerű, szöveges dokumentum létrehozása viszonylag kevés formázási lehetőséggel. Ez a legegyszerűbb, de egyben a legkönnyebb módja a tartalom feltöltésének. 1. Kapcsolja be a szerkesztő módot. 2. A Forrás hozzáadása menüből válassza ki a Szöveges oldal létrehozása opciót. 3. A képen látható szövegszerkesztő oldal jelenik meg. 4. Adjon címet a szövegnek.(ez látható a kurzus tartalmában is.) 5. Röviden foglalja össze a szöveg tartalmát. 6. A szöveget írja a Szöveg mezőbe írja. Alapvető formázást az MS Wordben megszokott módon végezhet. 7. Ne felejtse el a képernyő alján menteni a változtatásokat. 4.1.3. Weboldal hozzáadása Egy weboldal létrehozása több formai lehetőséget ad, de HTML ismeretek szükségesek hozzá. Nemcsak egyszerű szöveges dokumentumot, hanem weboldalt is létrehozhatunk a Moodleban. A szöveg beírása után azt különféle módon formázhatjuk. Szőgyényi Zita 23 Pannon Egyetem

A weboldal létrehozása ugyanolyan módon történik, mint a szöveges oldalé, de több formázási lehetősége van, valamint megadható, hogy a tananyag új ablakban jelenjen-e meg, illetve annak az ablaknak milyenek legyenek a tulajdonságai. 1. Kattintsunk a Weboldal keresése gombra, ami a Google oldalra irányít minket, vagy írjuk be a weboldal címét a Hely mezőbe. 2. Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. Azt is megadhatjuk, hogy a tananyag új ablakban nyíljon-e meg, illetve az új ablak milyen tulajdonságokkal rendelkezzen. 3. Mentsük a változtatásokat. 4.1.4. Kapcsolás állományhoz vagy honlaphoz Ezt az eszközt lehet használni tananyagok feltöltésére. Itt hozhat létre kapcsolódást egy másik honlaphoz, vagy a tananyaghoz, ha azt feltölti fájlban a Moodle szerverre. A már meglévő tananyag feltöltésére ad lehetőséget ez az opció. A meglévő (és a szerverre feltöltött) fájlokat itt lehet megosztani a diákokkal. Ezek a fájlok bármilyen típusúak lehetnek, bemutató, szöveg, táblázat, stb. Az interneten megtalálható honlapokhoz is adhatunk hivatkozást. A Név és a leírás megadása kötelező, valamint az állomány vagy honlap helyét is meghatározhatjuk, ha rákattintunk az Állomány kiválasztása vagy feltöltése gombra feltöltött anyag esetén. Honlapcím beszúrásához a Weboldal keresésével kell beilleszteni a kívánt honlap címét. Lépései: Szőgyényi Zita 24 Pannon Egyetem

1. Kattintsunk az állomány kiválasztása vagy feltöltése opcióra. Egy új ablakban megjelenik a szerveren lévő könyvtárrendszer. 2. Keressük meg a megfelelő fájlt, ha szükséges, töltsük fel azt a szerverre. 3. A fájllista jobb oldalán a Válasszon gombbal adhatjuk hozzá a kurzushoz a fájlt. 4. Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. Azt is megadhatja, hogy a tananyag új ablakban nyíljon-e meg, illetve az új ablak milyen tulajdonságokkal rendelkezzen. 5. Mentsük a változtatásokat. 4.1.5. Könyvtár kijelzése Míg az előző eszköz egy-egy file vagy honlap megjelenítésére szolgál, ezzel a ponttal egy korábban már a szerveren létrehozott könyvtárra lehet hivatkozást elhelyezni. Ezáltal az egész mappa tartalmát mutathatja meg, és nem kell mindegyik fájlhoz hivatkozást létrehoznia. Nemcsak fájl adható hozzá a kurzushoz, hanem teljes könyvtár, könyvtárrendszer is. A diákok így a könyvtárban lévő összes fájlhoz hozzáférhetnek. 1. Válasszuk ki a kijelzendő könyvtárat. A szerverre feltöltött fájlok megfelelő rendezése, könyvtárakba rendszerezése szükséges az opció megfelelő használatához. 2. Ne felejtsünk címet és összefoglalót írni a tananyaghoz. 3. Mentsük a változásokat. 4.1.6. IMS csomag használatba vétele Tételezzük fel, hogy már készítettünk egy külső alkalmazás segítségével egy IMS (IP Média Rendszer) csomagot, melyet el szeretnénk helyezni az oldalon. Nézzük ennek a lépéseit. Jelen esetben már elkészítettünk pl. a Reload Editor segítségével egy csomagot, melyet a Moodle számára elérhetővé fogunk tenni. A csomag jelenleg a gépünkön van. Helyezzük el a rendszerben. 1. Lépjünk be a szerkeszteni kívánt kurzusunkba. 2. Kapcsoljuk be a szerkesztést. Válasszuk ki a Forrás hozzáadása legördülő menüből az IMS-csomag használatba vétele pontot. Szőgyényi Zita 25 Pannon Egyetem

Adjuk meg a Nevet mellyel a csomagot fogjuk jelölni, illetve a Helyet, ahol a csomagunk található. Jelen esetben a csomag nem egy URL címen helyezkedik el, hanem a számítógépünkön, ezért fel kell töltenünk valahogy a szerverre. Ehhez válasszuk ki az Állomány kiválasztása vagy feltöltése gombot. A felugró ablakban láthatjuk az Adminisztrációs blokkban megismert fájlok listáját, mely a rendszerben található. Ide fogjuk elhelyezni az IMS csomagunkat. Amennyiben már feltöltöttük előzőleg a csomagot, használjuk a Válasszon menüpontot. Jelen esetünkben használjuk az Egy fájl feltöltése gombot. A Tallózás segítségével keressük meg a gépünkön a megfelelő fájlt. A fájl feltöltése gombra kattintva töltsük fel az állományunkat a szerverre. Amikor kész vagyunk használjuk a Válasszon gombot. Ekkor visszatérünk az IMS-csomag használatba vétele oldalra és megjelenik a csomagunk neve a Hely címke szöveges mezőjében. A Változás mentése gombra kattintva készen is vagyunk. Amennyiben további beállításokat szeretnénk tenni, pl. hol jelenjen meg a csomag, azt az Ablak címkével jelzett beállításokban megtehetjük. 4.2. Tevekénység hozzáadása 4.2.1.Csevegés Egy web alapú csevegést lehetővé tevő alkalmazás. Használata külső alkalmazás telepítését nem igényli. A tanár beállíthatja a csevegés rendszerességét, időpontját, melyről a hallgatók értesítést kapnak. A Moodle eltárolja az Szőgyényi Zita 26 Pannon Egyetem

elhangzottakat így a csevegésből kimaradók is felzárkózhatnak. 4.2.3.Feladat Egy feladat során a tanár rögzítheti a pontos feladatkiírást, és a határidőt. A feladat lehet offline, azaz bármilyen a rendszeren kívüli feladat. Ez esetben a tanár a határidő letelte után értékelheti a rendszeren belül a tanulók által feltöltött munkáját, valamint osztályozhatja azt. Amennyiben a feladat valamilyen fájl elkészítésével jár, online feladatot is megadhatunk, ekkor a Moodle képes fogadni a beadott fájlt, majd azt a tanár számára javítandóként felajánlani. A feladatok értékelését a Moodle automatikusan e-mailben is elküldi a tanulóknak. Az adott osztályzat bekerül a naplóba. A fájlok feltöltésénél képes kezelni az újratöltéseket, korlátozhatjuk a fájl méretét, sőt megadhatjuk azt is hajlandók vagyunk fogadni a határidő után késve beadott megoldásokat. 4.2.4.Felmérés A Moodle tartalmaz néhány beépített, a kurzus minősítésére vonatkozó kérdőívet, Ezek egyszerű felvitelére szolgál ez kérdőív típus. Szabadon kialakítható kérdőívet, vizsgatesztet a Teszt eszközzel hozhatunk létre. 4.2.5.Fogalomtár A fogalomtárral a Moodle- ban kategóriákba rendezett szavakhoz és kifejezésekhez rendelhetünk valamilyen, tetszőleges hosszúságú szöveges információt jelentést, definíciót, megjegyzést). Így rendkívül sokrétűen használható eszközről van szó, hiszen nem csak nyelvek tanulása esetén vannak új szavak, hanem a szakzsargont, a rövidítéseket is meg kell tanulni, illetve a diákokkal szerkesztetve hallgatói feladatot is kiadhatunk. Ezt a legegyszerűbb a fogalomtárral megtenni. A név és leírás megadása után Kategóriákba rendezhetjük a fogalmakat. Szőgyényi Zita 27 Pannon Egyetem

4.2.6.Fórum A Moodle-ban egymással párhuzamosan több fórumot is létrehozhatunk egy tanfolyamon belül. A fórumok tetszőleges számú témát, és az egyes témákhoz tetszőleges számú hozzászólást tartalmazhatnak. A fórum hozzászólásokat a feliratkozottak e-mailben is megkapják (amennyiben ezt nem tiltják le a fórum, illetve a hozzászólás beállításainál). Speciális fórum a kurzus, illetve a teljes weboldal hírfóruma. Erre minden érintett automatikusan felíratásra kerül, és beállítható, hogy ezen fórumok hozzászólásai automatikusan megjelenjenek a nyitó képernyőn. A hírfórumot célszerű felhasználni a kurzussal kapcsolatos alapinformációk közlésére (pl. időpontok változása, új esemény bejelentése, stb.). A fórumok beállítása: megadható, hogy a tanulók hozzászólhatnak-e az adott fórumhoz (a hírfórumhoz nem lehet hozzászólni), nyithatnake új témát, kívánjuk-e értékelni a hozzászólásaikat, illetve értékelhetik-e egymás hozzászólásait. Definiálható olyan fórum is, ahol minden hallgató 1 témát köteles megadni, a tanár a téma moderálását értékelheti. Különféle fórumfajták közül választhat: Egyszeri egyszerű megbeszélés - mindössze egyetlen téma, az egész egyetlen oldalon. Hasznos rövid, célratörő megbeszélések esetén. Kérdés--válasz fórum - Kérdés--válasz fórum esetén a tanulóknak álláspontjukat a többi tanuló üzenetének megtekintése előtt kell beküldeni. Az első üzenetet követően a tanulók megtekinthetik a többiek üzeneteit és válaszolhatnak rájuk. Ennek köszönhetően minden tanuló azonos eséllyel küldheti be első üzenetét, ami ösztönzi az eredeti és független gondolkodást. Mindenki egy vitatémát ad meg - Mindenki pontosan egy új megvitatandó témát küldhet (jóllehet, bárki válaszolhat rájuk). Ez akkor hasznos, ha azt szeretné, hogy minden egyes Szőgyényi Zita 28 Pannon Egyetem

tanuló megbeszélést kezdeményezzen, mondjuk, a heti témával kapcsolatos véleményének közreadásával, és arra mindenki válaszol. Standard fórum általános használatra - olyan nyitott fórum, ahol bárki bármikor új témát kezdeményezhet. Ez a legjobb általános célú fórum. 4.2.7.Hot Potatoes teszt Ezzel a "HotPot" modullal a tanárok Hot Potatoes teszteket használhatnak a Moodle segítségével. A tesztek a tanár gépén készülnek, ahonnan aztán a Moodle-kurzusba kell őket feltölteni. Ha a tanulók megoldották a teszteket, egy sor jelentés készül az egyes kérdésekre adott válaszokról és a pontszámok statisztikájának alakulásáról. 4.2.8.Lecke A lecke tartalmak érdekes és rugalmas módon való közvetítésére használható. Több oldalból tevődik össze. Minden oldal általában egy kérdéssel és hozzá egy sor lehetséges válasszal zárul. A tanuló a válaszadási lehetőségektől függően vagy továbblép a következő oldalra, vagy visszajut az előzőre. A leckén való végighaladás a közreadandó anyag struktúrájától függően lehet egyszerű és bonyolult. 4.2.9.Napló A Napló elem elnevezése talán kicsit megtévesztő, a jegyzet szó jobb fordítás volna. (Mivel a Moodle jól támogatja a fordításokat, ezért nincs akadálya átnevezni ezt az elemet.) A Napló tanár és tanuló közös jegyzetfüzete, melyet hosszabb időn keresztül használhatnak. Tartalmát mindketten látják, a tanár értékelheti a naplóba (jegyzetbe) írtakat. A napló definiálásakor a tanár egy témát jelölhet meg, melyről a napló szólni fog, és megadhat határidőt, ameddig a tanulók módosíthatják a naplóba rögzítetteket. Szőgyényi Zita 29 Pannon Egyetem

4.2.10.Teszt A kvíz segítségével önértékelő és számon kérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A kvíz jellegének kiválasztása után a Moodle web felületén keresztül vihetjük fel a kérdéseket. A Moodle csak az automatikusan kiértékelhető kérdéseket ismeri azaz: 1. feleletválasztós tesztkérdés 2. többfelelet-választós tesztkérdés 3. pontos válasz (szöveges) 4. pontos válasz (számérték) 5. párosítás A kérdéseket a Moodle közös adatbázisban tárolja, így megoszthatjuk azokat a kurzusok között, a kérdések újra felhasználhatóak. 4.2.10.1. Teszt készítése A Moodle teszteknek két alapvető része a teszt formája és a kérdéskészlet. A teszt formája az, amit a diákok látnak, meghatározza a számonkérés módját, hogy hányszor lehet kitölteni, hogy a kérdések milyen sorrendben követik egymást, stb. A kérdéskészlet tartalmazza a lehetséges kérdéseket, amiket akár többször, más kurzusokban is felhasználhatunk. A kérdéskészletet a nekünk tetsző módon rendezhetjük, hetek, tananyag, kurzusok szerint. A teszt formája 1. Kapcsoljuk be a Szerkesztő módot. 2. Válasszuk ki a Tesztet a Tevékenység hozzáadása menüből, ott ahol a tesztet íratni akarjuk. (pl.:melyik héten?) Szőgyényi Zita 30 Pannon Egyetem

3. Adjunk nevet a tesztnek. 4. Adjunk bevezetést a teszthez, ne felejtsük el elmondani a szabályokat, a próbálkozások számát, az értékelés, osztályzás módját. 5. Adjuk meg, hogy a diákok mikor írhatják meg a tesztet. (Teszt megnyitása, lezárása) 6. Állítsuk be a következőket: Időkorlát: Meghatározza, hogy a diáknak mennyi ideje van a teszt kitöltésére. Ha lejár az idő, a beírt válaszok értékelődnek. (Nem veszik el az addig beírt adat.) Kérdések összekeverése: Véletlenszerűen megkeveri a kérdéseket, mielőtt a diákok elkezdenék a kitöltést. Válaszok összekeverése: A lehetséges válaszok sorrendjének összekeverése. Szőgyényi Zita 31 Pannon Egyetem

Engedélyezett próbálkozások száma Minden próbálkozás az előzőre épül: Az újbóli próbálkozások esetén a diák láthatja addigi válaszait. Pontozási módszer: Ha engedélyezi a teszt többszöri kitöltését, eldöntheti, hogy melyik próbálkozást értékeli. Legyen visszajelzés a válaszadást követően? - A teszt kitöltése után legyen-e visszajelzés Megmutatja a diáknak, hogy melyik válasza jó és melyik rossz. Visszajelzésben megjelenjenek a helyes válaszok? Ellenőrzés engedélyezése A válaszok elküldése után megnézheti-e a diák a válaszait. Szőgyényi Zita 32 Pannon Egyetem

Biztonság A teszthez célszerű jelszót adni, mely segítségével kívülről nem érhetik el a tesztet, csak azok a hallgatók, akik jelen vannak a vizsgán. Hálózati cím megadása teszi teljesen biztonságossá a tesztet a kívülről próbálkozóknak. Visszajelzés A Visszajelzés segítségével az tesztek eredményeit szövegesen is kijelzi a rendszer. Beállíthatjuk, hogy az érdemjegyek milyen százalékos megoszlásban szerepeljenek. Nem csak érdemjegyeket írhatunk bele, hanem egyéb megjegyzéseket is. 9. Nyomjuk meg a Tovább gombot. 4.2.10.2.Kérdések hozzáadása Szőgyényi Zita 33 Pannon Egyetem

Miután elfogadtuk a teszt formáját, és megnyomtuk a tovább gombot, a következőt látjuk a képernyőn: A baloldalon láthatjuk a már hozzáadott kérdéseket, de mivel ez egy teljesen új teszt, ezért egyelőre még nincs kérdés hozzáadva. A jobboldalon a kategóriákat találjuk. Itt kezelhetjük kérdéseinek adatbázisát. A kérdések kategóriákba vannak rendezve és a kurzuson belül bármely tesztben felhasználhatók, sőt, más kurzusokban is, ha úgy döntünk, hogy közreadjuk őket. Szőgyényi Zita 34 Pannon Egyetem

Kérdéskategória kiválasztása vagy létrehozása után hozhatunk létre vagy szerkeszthetünk kérdéseket. A kérdések közül bármelyiket kiválaszthatjuk és hozzáadhatjuk az oldal másik felén lévő teszthez. A gyakorlatban jó, ha kérdéseinket kategorizáljuk, de ennek részletessége a tanártól függ. Azonban érdemesebb minél több és részletes kategóriát létrehozni, mert még mindig könnyebb azokat összevonni, mint szétválogatni a kérdéseket. 4.2.10.3. Kérdés feltöltése Ha már megvannak a kategóriák, hozzáadhatunk kérdéseket: 1. Válasszuk ki a kategóriát, amihez kérdéseket akar adni. 2. Válasszuk ki, hogy milyen típusú kérdést akar hozzáadni. 3. Töltsük ki a kérdés típusának megfelelő mezőket. 4. Mentsük el a változásokat. 4.2.10.4.Tesztkérdések típusai Feleletválasztós A feltett kérdésekre több lehetséges választ is kínál. Igaz/Hamis Kétválaszos feleletválasztós kérdés, ahol a válasz csak igen vagy nem lehet. Rövid válasz A diákok egy rövid mondattal, vagy definícióval válaszolnak. Meg kell adni az elfogadható válaszokat. Szőgyényi Zita 35 Pannon Egyetem

Számjegyes A válasz nem szó, hanem szám. Párosító A két oszlop elemeit párba kell rendezni. Leírás Ez nem kérdés, hanem lehetőség a tanárnak, hogy teszt közben instrukciókat adjon. Véletlen kérdés Ahány ilyen kérdést tesz a tesztbe, annyi véletlenszerű kérdés lesz a kategóriából. Feleletválasztós kérdések 1. Adjunk nevet a kérdésnek. A név utaljon a kérdés tartalmára, mert a későbbiekben ez alapján fogja azonosítani. 2. Adjuk meg a kérdés szövegét. 3. A szerverre feltöltött képek közül a legördülő menüből választhatjuk ki a fájlt, ha képet is szeretne a kérdéshez adni. 4. Döntsük el, hogy a kérdésekre egy vagy több válasz is adható-e. 5. Töltsük ki a válaszmezőket. Adja meg, hogy melyik válasz hány százalékát éri a kérdés teljes pontszámának. (Több kérdés esetén például a részválaszok értékei, illetve rossz válasz esetén pontlevonás is járhat.) Szőgyényi Zita 36 Pannon Egyetem

6. Minden válaszhoz írhatunk visszajelzést a diáknak, hogy tudja miért volt jó vagy rossz a válasza. Ezt a diák csak akkor láthatja, ha ezt a teszt formájában engedélyezte. 7. Mentsük el a változásokat. Rövid válaszos kérdések A kérdésre a diákok egy-egy szóval, kifejezéssel válaszolnak, amit ők írnak be. A tanárnak meg kell adnia az elfogadható válaszokat, hogy a program beavatkozás nélkül ki tudja javítani a tesztet. A későbbi használat során a diákok elfogadható válaszai hozzáadhatóak.1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írja be a kérdés szövegét. A szövegből hiányzó szóra is rákérdezhet, de akkor jelöljük be, hogy honnan hiányzik. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. 3. Döntsük el, hogy számít-e a kis- és nagybetű közti különbség. 4. Adjuk meg az elfogadható válaszokat, illetve a hozzájuk tartozó pontszámszázalékokat. 5. Ha akarunk adjunk visszajelzést a jó válaszokhoz. 6. Mentsük el a változásokat. Számjegyes kérdés Ezek a kérdések nagyon hasonlóak a rövid válaszos kérdésekhez, de a válasz egy szám. Ugyanúgy kell kialakítani, mint a rövid válaszos kérdést, de a válaszhoz hibahatár is adható. Ha a válasz egy szám, a kérdés gyakran egy egyenlet. Egyenletet egyelőre a legegyszerűbben képként adhatunk a kérdéshez. Szőgyényi Zita 37 Pannon Egyetem

Párosító A diákoknak több kérdéshez kell a válaszaikat összepárosítani. 1. Adjunk nevet a kérdésnek, és írjuk le a kérdés vagy utasítás szövegét. 2. Ha akarjuk, adjunk képet a kérdéshez. 3. Adjuk meg az egyes kérdéseket és a hozzájuk tartozó válaszokat. Legalább 3, de maximum 10 kérdés-válasz párt adhat meg. 4. Mentsük a változásokat. 5. A tesztben a diákok a kérdések mellett legördülő menüből választják ki a válaszokat. Véletlen kérdés Valahányszor kitöltik a tesztet ez a kérdés mindig más és más lesz, mindig véletlenszerűen a megadott kategória kérdéseiből választ egyet. Mindössze a kérdés nevét és a forráskategóriát kell megadnia. Szőgyényi Zita 38 Pannon Egyetem

Véletlen kiegészítő párosító kérdés Véletlenszerűen választott rövid válaszos kérdésekből és válaszaikból párosító feladatot készít a program. Kiszámított kérdések A kérdéshez változókat adunk meg, illetve matematikai formulát, egyenletet, ami alapján a válasz értékét számolni kell. A program véletlenszerűen kombinálja a változókat, így mindig más feladatot kap a diák. 1. Adjunk nevet a kérdésnek. 2. Adjunk meg a kérdést úgy, hogy az értékek helyére betűs változókat ír kapcsos zárójelben. 3. Adjunk meg a megoldás képletét. Ugyanazokat a kapcsos zárójeles betűket használja, mint a kérdés szövegében. 4. Adjunk tűréshatárt az eredménynek. 5. Adjunk meg az eredmény számjegyeinek számát. 6. Ha akarunk, írjunk visszajelzést a diáknak. 7. Adjunk meg az eredmény mértékegységét. Átváltásokat is megadhatunk. 8. Mentsük el a változásokat. 9. Eldönthetjük, hogy az egyes változók értékei csak erre a kérdésre, vagy a többire is vonatkozzanak-e. 10. Adjunk lehetséges értékeket a változóknak a következő képernyőn. Minél több értéket adunk hozzá, annál változatosabb lesz a kérdés. Nem csak egyszerű, hanem bonyolultabb matematikai műveletek is megadhatóak. Matematikai műveletek listája (a teljesség igénye nélkül): Abs, acos, acosh, asin, asinh, atan, atanh, ceil, cos, cosh, deg2rad, exp, expm1, floor, log, log10, log1p, rad2deg, round, sin, sinh, sprt, tan, tanh, pow, min, max, pi. A változókat minden esetben kapcsos zárójelbe kell tenni. Például: sin({a}+cos{b}*2). 4.2.10.5.Kérdések importálása és exportálása A meglévő kérdéseinket szintén kimásolhatjuk fájlokba így a Moodle-ban készített kérdéseket lehet átvenni (pl. más kurzusból, más Moodle platformról). Szőgyényi Zita 39 Pannon Egyetem

4.2.10.6.A kérdések hozzáadása a teszthez A teszthez az egyes kategóriákban lévő kérdéseket adhatjuk hozzá. Miután kiválasztottuk a kategóriát a kérdések bejelölésével (ha mindent ki akarjuk jelölni nyomja meg a Mind kiválasztása gombot) választhatjuk ki a kérdéseket, majd nyomjuk meg a Kiválasztottak hozzáadása a teszthez gombot. Egy kérdést nem adhatunk többször egy teszthez, de több kategóriából is tehet fel kérdéseket. A hozzáadott kérdések a képernyő bal oldalán láthatóak. A kérdések sorrendjét a mellettük található nyilakkal változtathatja meg. Az egyes kérdésekhez/feladatokhoz meg kell adni a pontértéket a megfelelő legördülő menüben, így adható meg melyik feladat a fontosabb. Ha a teszt formátumánál megadtuk a teszt pontértékét, a program az egyes kérdések pontértékeit a megadottak alapján relatívan számolja ki. Ha beállítottuk a pontokat, mentsük el. Ha elkészült, nyomjuk meg a Teljes tesz mentése gombot. Szőgyényi Zita 40 Pannon Egyetem

A Teszt megoldása most gombbal kipróbálhatjuk a teszt működését, ahogy a diákok látni fogják. A teszt megoldása, és a válaszok mentése után a diák megtudja, hogy hányból hány választ talált el, és a tesztre hányból hány pontot kapott. Ha visszajelzéseket is írtunk, azokat a kérdésekkel és a jó válaszokkal együtt látják a diákok. 4.2.11.Tesztek használata Amikor a diákok kitöltik a teszteket egyszerre rengeteg adatot kap a tanár. Ha rákattintunk a teszt ikonjára, máris láthatja, hogy ki hányszor töltötte ki a tesztet. A kijelölt próbálkozásokat Szőgyényi Zita 41 Pannon Egyetem

(például a sajátjait) is itt törölheti. Ha rákattintunk a próbálkozás dátumára, láthatjuk a kérdésekre adott válaszokat is. A táblázat felett négy linket találunk. Az áttekintés az, amit most látunk, a másik három pedig az újrapontozás és a statisztikák. Az újrapontozást akkor kell használni, ha megváltoztattuk a teszt pontozását, és a már megtörtént próbálkozásokat az új rendszer szerint akarjuk értékelni. A részletes statisztika több táblázatból áll. 4.2.11.1.Személyek feleletei az egyes tételekre A kérdésekre adott válaszokat jeleníti meg személyek szerint. A véletlenszerű kérdések itt nem szerepelne. A jó válaszokat jellel mutatja a táblázat. Ez egyszerű módja, hogy megtudjuk kinek melyik anyagrésszel van problémája, illetve a téves válaszok ismétlődése a félreértéseket mutatja meg. 4.2.11.2.Tételre adott feleletek elemzése Az egyes kérdésekre adott 3 leggyakoribb jó vagy rossz választ mutatja meg. A százalékos felbontásból kiderül, hogy melyik anyagrész okozza a legnagyobb gondot a csoport egészének. A megkülönböztető index nagyon hasznos információkat adhat. Ez a diák teljesítményét hasonlítja össze a teljes teszten és az adott tételnél. Ha valaki jól teljesít a teszten, valószínű, hogy az egyes tételekre is jó választ adna. Ha mindenki egyforma eséllyel adott jó választ, akkor tippeltek, még ha az index magas, akkor a kérdés jó. Ha egy kérdésre majdnem mindenki jól, vagy majdnem mindenki rosszul válaszolt, akkor a kérdés túl könnyű vagy Szőgyényi Zita 42 Pannon Egyetem

nehéz. 4.2.11.3.Teszt tételeinek felsorolása A táblázat felsorolja a tesztben szereplő összes kérdést, és feleletválasztós kérdés esetén azt, hogy melyik választ hányszor választották. Az egyszerű statisztika azt mutatja meg, hogy melyik diák hány pontot ért el az egyes kérdésekből. A statisztikák tanulmányozásával kiderülhetnek a problémák, és csökken a már megértett anyagra fordított idő is. Érdemes a statisztikát Excel fájlba lementeni, illetve kinyomtatni, és az órán megbeszélni a diákokkal. 4.2.12.Válaszlehetőségek Ez a modul felhasználópárok közötti egyszerű kapcsolattartásra ad lehetőséget. A tanár párbeszédet kezdeményezhet a tanulóval, a tanuló párbeszédet kezdeményezhet a tanárral, illetve (opcionálisan) egy tanuló párbeszédet kezdeményezhet egy másik tanulóval. Egy tanár vagy egy tanuló egy időben több párbeszédben is részt vehet. 4.2.13.Wiki A wiki közösen szerkesztett és írt internetes Szőgyényi Zita 43 Pannon Egyetem

dokumentumot jelent. A wiki lap egy olyan internetes lap, amit a tanár és a diákok közösen hoznak létre, és töltenek fel tartalommal közvetlenül a böngészőn keresztül, anélkül, hogy HTML ismeretekre lenne szükségük. II. MINTAKURZUSOK 1. VIZSGAKURZUS... 45 1.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE... 46 1.2. Alkalmazott eszközök... 49 1.2.1. Teszt... 49 2. E-KÖNYVTÁR... 62 2.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE... 63 Szőgyényi Zita 44 Pannon Egyetem

2.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK... 66 2.2.1. A kurzus szerkesztése... 67 2.2.2. Források hozzáadása... 69 2.2.3. Tananyagok feltöltése... 73 2.2.4. Teszt... 75 3. INTERAKTÍV... 89 3.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE... 89 3.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK... 93 3.2.1. Felhasználók (csoportok)... 93 3.2.2. Feladatfeltöltés (csoportfeladat)... 94 3.2.3. Adatbázis... 95 3.2.4. Fogalomtár... 96 3.2.5. Wiki... 97 3.2.6. Fórum... 97 3.2.7. Teszt... 98 4.DIPLOMAKURZUS... 112 4.1. KURZUS KÉSZÍTÉSE... 112 4.2. ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK... 116 4.2.1. A kurzus szerkesztése... 116 4.2.2. FORRÁSOK HOZZÁADÁSA... 118 4.2.3. Fórum... 122 4.2.6. Adatbázis... 123 4.2.7. Fogalomtár... 124 4.2.8. Wiki... 125 1. Vizsgakurzus A kurzus célja az offline eszközökkel oktatott kurzus vizsgáztatásának megoldása. Nagy hallgatói létszám mellett indokolt a használata. Szőgyényi Zita 45 Pannon Egyetem

1.1. Kurzus készítése Egy új kurzus készítésekor be kell állítani a tárgy adatait, melyek a következők: A kurzus beállításai a következő lépésekből állnak: 1. Kattintson a Beállításokra az Adminisztráció blokkban. 2. A következő beállításokat teheti: Kategória A rendszergazda különféle kategóriákat határozhat meg, például tartalom, intézmény,stb. szerint. A kategória létrehozása a rendszergazda hatáskörébe tartozik. A kurzuskategóriák alkategóriákat is tartalmazhatnak, mint például tanszékek tantárgyai és kutatási anyagai. Teljes név: Ez a név jelenik meg főcímként a kurzus összes felületén. Érdemes a kurzus tartalmára vonatkozó nevet adni. Rövid név: A kurzus rövidített neve. Például Teljes név: Gazdaságszociológia, Rövidített név: Gazdszoc. Összefoglaló: Szőgyényi Zita 46 Pannon Egyetem

Az összefoglaló megjelenik a kurzusok listája menüben. Tömör, de tartalmas összefoglaló a kurzusról segítheti a diákot a megfelelő kurzus kiválasztásában. Formátum : a)heti formátum Ebben az esetben meg kell adni a kurzus kezdő időpontját, és hogy hány hétig fog tartani. A Moodle minden héthez külön blokkot hoz létre, ahol minden héthez saját fórumot, tartalmat, teszteket, stb. adhatunk. Ezt a formátumot akkor javasoljuk, ha az összes diák egy időben ugyanazon a témán dolgozik. b)téma szerinti formátum A téma szerinti formátumban meg kell adni a témák számát, melyekhez a Moodle blokkokat hoz létre. Minden témához lehet tartalmat, fórumot, teszteket, stb. adni. Ezt a módszert akkor javasoljuk, ha a kurzus nem adott időbeosztás szerint folyik, hanem a diákok maguk választhatják meg a témák sorrendjét. c)fórum szerinti formátumban Ebben az esetben a kurzus egy fő fórum szerint alakul. Ezt kevésbé hivatalos kurzusok, konzultációk esetén javasoljuk. Hetek/témák száma: A kurzus hosszának meghatározása a formátum alapján. Megjelenítendő hírek: Azt állítja be, hogy hány hír jelenjen meg a kurzus főlapján. Pontok megmutatása: A diákok láthatják-e pontjaikat/jegyeiket. Szőgyényi Zita 47 Pannon Egyetem

Aktivitási jelentés megmutatása: Elérhetővé teszi a diákok számára, hogy ellenőrizzék saját tevékenységeiket. Maximális feltöltési méret: A feltölthető méretet a rendszergazda maximalizálja, de a tanár is tovább csökkentheti a kurzusnak megfelelően. A kurzus kezdésének dátuma: A kurzus ettől a naptól aktív. Beiratkozási időszak: A beiratkozási időszak azt határozza meg, hogy a diák a kurzus kezdetétől számítva még hány napig iratkozhat be. Ha a diák elmulasztja a beiratkozást, azt a tanár személyesen később is beírathatja. Stílus előírása: A stílus előírása funkcióval a kurzus háttérszínét, valamint stílusát választhatjuk ki a lehetőségek közül. Felvehetőség: Itt állítható be, hogy a tanulók lássák-e a kurzust. Félkész vagy már befejezett kurzusokat érdemes elrejteni. Csoportmód: A diákok a feladatokat csoportokban is végezhetik. Itt állítható be az is, hogy az egyes csoportok lássák-e a másik munkáját. A csoportmunka az egyes tevékenységek esetén külön is beállítható. Itt csak akkor érdemes ezt beállítani, ha a csoport az egész kurzust együtt végzi. Szőgyényi Zita 48 Pannon Egyetem

Beiratkozási kód: A beiratkozási kóddal szűkíthető a diákok köre: nem minden Moodle-ban szereplő egyetemista, hanem csak a kurzusra járók tudnak beiratkozni. Amennyiben él ezzel a lehetőséggel, akkor az itt megadott kódot kurzus kezdetén adja meg a jogosultdiákoknak, akik ezzel tudnak beiratkozni. Vendégek hozzáférése: Eldönthető, hogy a kóddal rendelkező, illetve nem rendelkező vendég felhasználók lássák-e a kurzust. 3. Ha minden beállítás helyes, nyomja meg a Módosítások mentése gombot. 1.2. Alkalmazott eszközök 1.2.1. Teszt A kvíz segítségével önértékelő és számon kérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A kvíz jellegének kiválasztása után a Moodle web felületén keresztül vihetjük fel a kérdéseket. A Moodle csak az automatikusan kiértékelhető kérdéseket ismeri azaz: 1. feleletválasztós tesztkérdés 2. többfelelet-választós tesztkérdés Szőgyényi Zita 49 Pannon Egyetem