A települési önkormányzat feladatai

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. J-10399-26/2015. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) szerint A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A települési önkormányzat feladatai A Gyvt. 18. (1) A jogosult gyermek számára a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. 18/A. (1) A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, vagy ha a

2 kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye van. (2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. A Gyvt. 94. (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (2a) i A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. (3) ii Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. (3) bek.] köteles működtetni. (4) iii A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. (5) iv A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. A Gyvt. 96. (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselő-testület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint: a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat,

3 a bűnmegelőzésben való részvételt, a felügyeleti szervek tapasztalatait, a jövőre vonatkozó feladatok. Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan: 2012. 2013. 2014. Korcsoport fiú lány együtt fiú lány együtt fiú lány együtt 0-3 éves 452 463 915 433 461 894 446 470 916 4-6 éves 388 351 739 376 350 726 347 351 698 7-14 éves 1098 984 2082 1069 958 2027 1070 953 2023 15-18 éves 626 680 1306 622 620 1242 618 578 1196 Összesen: 2529 2478 5042 2500 2389 4889 2481 2352 4833 I. fejezet Az önkormányzat által a gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény önkormányzati segély kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák gyermekjóléti szolgáltatás gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai napközbeni ellátás családok átmeneti otthona gyermekek átmeneti otthona helyettes szülői hálózat. Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Szociális Irodán, úgyis mint gyámhatóságon lehet igényelni. A fenti támogatásokkal kapcsolatos ügyeket 1 fő ügyintéző látta el, munkáját 1 fő közfoglalkoztatott segítette, aki nélkül a feladat ellátása szinte lehetetlen lett volna. A Szociális Irodán 2014. évben összesen 12243 db fő- és alszámon iktatott ügyirat keletkezett, ez ügyintézői bontásban 2041 db ügyiratot jelentett. 2014. évben támogatásban részesülők átlagos létszáma segélytípusonként:

4 Támogatás megnevezése Fő Rendszeres gyermekvédelmi 1238 kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 1 Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény 1737 Napközi térítési díj 282 Óvodáztatási támogatás 15 Hátrányos helyzet megállapítása 452 Halmozottan hátrányos helyzet 151 megállapítása Önkormányzati ösztöndíj 182 A pénzbeli és természetbeni támogatások esetében 2014. évben sem változott a támogatások megállapításakor figyelembe vehető öregségi nyugdíjminimum összege, 2007. január 1-je óta azonos, 28.500,-Ft. Nem változott a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapíthatóságának szabályozása sem. A Gyvt. szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át ( 2013. évben 37.050,-Ft). Az egy főre jutó összeghatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-a (2013. évben 39.900,-) volt, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozta, ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. A támogatással együtt járó legnagyobb kedvezmény, hogy gyermekétkeztetés esetében ingyenes ellátásra jogosultak az általános iskolába járó gyermekek, és 50 %-os térítési díjat fizetnek a középiskolai tanulmányokat folytató fiatalok. A törvény rendelkezéseinek megfelelően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 2014. évben is két alkalommal részesülhettek természetbeni támogatásban, amit Erzsébet-utalvány formájában kaptak meg. Az Iroda munkatársai augusztusban és novemberben - 1-1 hét alatt osztották szét az utalványokat. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására, valamint folyósítására akkor kerülhetett sor, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámja a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesült.

5 A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege egységesen a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a, 2014. évben is havonta 6.270,-Ft volt, már több éve nem változott. 2013. áprilisában módosult a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapításának törvényi háttere, amely azt eredményezte, hogy 2014. évben már csak 1 esetben volt lehetőség ennek megállapítására, figyelemmel arra, hogy csak abban az esetben kerülhetett megállapításra, ha a gyám egyben tartásra kötelezett is. Gyakorlatban ez az jelenti, hogyha a szülők részére a tartásdíj fizetési kötelezettség fennáll, akkor a gyám nem jogosult a 6.270,-Ft összegű támogatásra. Nem változott a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek óvodáztatási támogatásra való jogosultságának szabályozása sem 2014. évben. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát - kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke a) tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző megállapította, és b) legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába. A pénzbeli támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2014. évben 15 gyermek esetében került megállapításra és kifizetésre az óvodáztatási támogatás, amely az előzetes információk szerint 2015. szeptember 1- vel, a 3 éves kortól kötelező óvodai ellátással meg is szűnik. A 2013. szeptember 1-jei törvénymódosítás hatása 2014. évben jelentkezett hatványozottan, mivel azok, akik a szabályozás módosítása előtt halmozottan hátrányos helyzetűnek minősültek, sokan csak hátrányos helyzetűvé váltak, így kedvezményektől estek el. Rengeteg többletfeladattal jár az, hogy külön-külön határozatban kell megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, a hátrányos helyzetet, valamint a halmozottan hátrányos helyzetet. A Járási Gyámhivatal által hátrányos helyzetűnek nyilvánított gyermekek esetében is a Szociális Iroda, mint jegyzői gyámhatóság feladata a nyilvántartás vezetése. 2013. december 16-ától vezették be a Pénzbeli és természetbeni ellátások országos nyilvántartási rendszerének vezetését. A rendszert ügyfélkapu belépési jogosultsággal lehet elérni. Az adatfeltöltés lehetősége folyamatosan akadozik, a rendszer nagyon sokszor nem működik, lassú, néha órákat kell eltölteni egy segélykérelem feltöltésével, mivel az ott

6 kapott PTR azonosítót rá kell vezetni a határozatra, így elkerülhetetlen az adatok rögzítése. 2014. január 1-jétől az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosítás változtatta meg a pénzbeli ellátások megállapításának eljárási szabályait. A módosítás lényege, hogy összevonásra került az átmeneti segély, a temetési segély, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segély néven, melynek keretében továbbra is adható pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön is. Az önkormányzati segély megállapításának feltételeit önkormányzati rendeletben kellett szabályozni. Többletfeladatot igényel az önkormányzati segély esetében a költségvetési törvény azon rendelkezése, hogy a segélyeket továbbra is átmeneti, rendkívüli, valamint temetési segélyként kell nyilvántartani annak ellenére, hogy a szociális törvényben már nincsenek ilyen ellátási formák. A családokat abban az esetben, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimum 50 %-kal növelt összegét, amely 2014. évben 42.750,-Ft volt, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a nyugdíjminimum kétszeresét, amely 2014. évben 57.000,-Ft, az önkormányzat segélyben részesíthette. Ellentétben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával, itt van lehetőség méltányosságra, így egyedi elbírálás alapján minden rászoruló kaphat segítséget. Önkormányzati segély adható: a) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére, b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére, c) beiskolázásra, d) gyógyszerre, e) élelmiszerre, f) ruhaneműre, gyermekintézmények térítési díjának megfizetésére, g) váratlan, előre nem tervezhető, önhibán kívüli kiadásokra (pld. baleset, elemi károsultság) A természetbeni ellátások nagy hányadát tették ki a napközi térítési díjak. 2014. évben is megszervezésre került a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetése, az előző évi szabályoknak megfelelően: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket lehetett figyelembe venni, az összes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek 25 %-a után lehetett pályázni önerő nélkül, azon felül annyi gyermekre, amennyi gyermeket önerőből étkeztetett az önkormányzat,

7 legalább 45 munkanapon keresztül kellett biztosítani az étkeztetést, egy gyermekre igényelhető napi támogatási összeg 440,-Ft volt, a támogatás összege a pályázatban megjelölt támogatási összeg legalább 24 %-a. A Kormányrendelet külön szabálya volt, hogy az ételt a támogatás legalább 30 %- nak megfelelő értékben kistermelőtől, mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt alapanyagból kellett biztosítani, amit számlával, vagy a termelővel, vállalkozóval kötött szerződéssel kellett igazolni. A fentiek alapján összesen 511 gyermek nyári étkezésének megszervezésére került sor olymódon, hogy elsődlegesen a leghátrányosabb helyzetben lévő általános iskolás korosztály részére volt biztosított az ellátás. 2014. évben is folytatódott az ún. szociális föld- és haszonállat program, melynek keretében 20 család részére biztosított az önkormányzat 1 db választási malacot, és az év végéig minden hónapban fél mázsa takarmányt, vissza nem térítendő támogatásként. A program sikeresen zárult. Ugyancsak természetbeni ellátás keretében kaptak a családok élelmiszer-, valamint gyógyszerutalványt, ezzel is biztosítva a valóban célszerű felhasználást. Önkormányzati segéllyel 1737 gyermeket támogatott az önkormányzat ruhanemű, élelmiszer, valamint más szükségletek kielégítésére. Emellett ugyancsak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében került átvállalásra 282 gyermek napközbeni ellátása, étkeztetése. Természetesen a számokban átfedések lehetnek, hiszen aki étkezésre kapott támogatást, mellette még pld. ruhaneműre, vagy más szükségletekre kaphatott segítséget. 2014. szeptember 30-ig lehetett pályázatot beadni a városi felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjra. A helyi rendelkezések értelmében szociális rászorultságtól függően önkormányzati ösztöndíjat kaphattak azok a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok, akik anyagi helyzetüknél fogva erre rászorultak. A Képviselő-testület döntése értelmében a támogatás összege 30.000-50.000,-Ft-között van. 2014. évben 182 fiatal kapott ilyen típusú támogatást. Az önkormányzat támogatja a szociálisan rászoruló gyermekek táborozását is saját Szigligeten lévő üdülőjében, ahol a Családsegítő Központ munkatársai felügyelik a gyermekeket, és szerveznek részükre programokat. Fontosnak tartja az önkormányzat, hogy osztálykirándulásokról anyagi okokból ne maradjanak ki a gyerekek, ahol szükséges támogatásként megkapják a családok a kirándulás költségét. Kiemelt figyelmet fordítottunk azokra a családokra, ahol az egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a közfoglalkoztatási programokba be tudjuk őket vonni, elősegítve ezzel megélhetésüket, valamint azt, hogy minél hamarabb visszakerülhessenek a nyílt munkaerő piacra.

8 Szoros kapcsolatot ápolunk a civil szervezetekkel, az Együtt Nagycsaládosok Egyesületének vezetője állandó meghívottként tanácskozási joggal vehet részt a Szociális Bizottság ülésein is. Partnerként bekapcsolódik a város minden olyan civil szervezet által benyújtott pályázathoz, amely a családok életminőségének javítását, közösségi életének szélesítését célozza meg. 2014. decemberében került átadásra második alkalommal Az év családja Szentesen díj, amit olyan családok kaphatnak, ahol a szülők/nagyszülők emberi magatartása, a gyermeknevelés, a gyermekek magatartása, teljesítménye, a társadalmi értékek megtartása példaértékű és követendő lehet a felnövekvő nemzedék számára. Továbbra is a Szociális Iroda végezte a Szentes Város Önkormányzata fenntartásában lévő szociális, valamint gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezésével kapcsolatos ügyeket is, és látta el a szakmai felügyeletet az intézményekkel kapcsolatosan. 2014. július 1-től az engedélyes bejegyzése, az adatmódosítás és az engedélyes törlése iránti kérelmet kötelező adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon keresztül lehet benyújtani, amely megnehezítette a működési engedélyezési eljárások gyors lebonyolítását. II. fejezet A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer 2014. évi tevékenységének összefoglalása a jelzőrendszeri tagok beszámolói alapján Védőnői Szolgálat Szentesen 15 védőnői körzet működik, a körzetekben területi és iskolai munkát egyaránt ellátnak. A jelenlegi létszám 12 fő védőnő, három körzet még mindig állandó helyettesítés alatt állt. A középiskolákban 2 ifjúsági védőnő dolgozott 2014-ben is. A védőnői szolgálat területén anyatejgyűjtő állomás is működik. A védőnő, mint a jelzőrendszer tagja, - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a magzat, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése érdekében a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan is ellát feladatokat. A védőnő feladata értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot és a háziorvost ha a törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja hatósági eljárást kezdeményez a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása,

9 a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. A védőnő köteles írásban jelezni a gyámhivatalnak, amennyiben arról értesül, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott. A területi védőnői gondozás szakterületei és színterei Családgondozás Nővédelmi gondozás Várandós anya és családjának gondozása Gyermekágyas,- szoptató anya és családjának gondozása Újszülött, csecsemő és családjának gondozása 1-3 éves korú kisded és családjának gondozása 3 éves kortól a beiskolázásig a gyermek és családjának gondozása Otthongondozott 7-18 éves gyermekek családjának gondozása Munkájukat közvetlenül a családok otthonában, a védőnői tanácsadóban vagy tematikus csoportos foglalkozások esetén közösségi programokra alkalmas helyszíneken végzik. Egyéb tevékenységeik Adok - veszek, hirdetőtáblának teret biztosítanak Bababarát területet működtetnek mindkét épületükben, kulturált körülményeket biztosítva a kismamáknak, hogy megszoptathassák gyermeküket. Az anyatejgyűjtés szervezésében részt vesznek, 2014-ben 2337 liter anyatej került begyűjtésre, amiből 36 gyermek részesült. Karitatív tevékenységet végeznek a rászoruló családok megsegítése érdekében önállóan is (ruha-, élelmiszerosztás, bútor, játék, babakocsi, gyermekágy közvetítése) és részt vesznek városi szintű szervezésben is. (Máltai Szeretetszolgálat adományosztása) Együttműködnek a helyi Vöröskereszttel, különböző szakmai és civil szervezetekkel (Felhőcsikó Egyesület). Szülésfelkészítő tanfolyam szervezése 2004.óta folyik, melyet még kiegészít az apás (együtt-) szülésre való felkészítés lehetősége is. 2014-ben 9 alkalommal összesen 86 várandós jelent meg. Babamasszázs tanfolyamok szervezése 6 kolléganő irányításával igény szerinti időpontokban, a Rózsavölgyi házban (Ady E. u. 18) Négy tanfolyam indult 24 család részére. Baba-mama klub szervezése a Rózsavölgyi házban, 5 alkalommal 107 fő részvételével zajlott. Születés hete rendezvény szervezése a Vöröskereszttel és a Szülészettel közösen, a kétnapos rendezvényen kb. 300 fő fordult meg a Megyeházán. A rendezvényt az önkormányzat is támogatta. Anyatejes Világnap szervezése szintén önkormányzati támogatással, 2014- ben110 meghívott közül 61-en vettek részt a programon.

10 Csecsemőgondozási versenyre való felkészítésben újabb sikert értek el, a középiskolás csapattal a megyei,majd az országos versenyre is eljutottak. Statisztikai mutatók Az újonnan nyilvántartásba vett várandósok száma 2014. évben 248 fő volt. Ebből a várandósság 12. hetéig jelentkezett: 226 fő 91,2 % 13-28. hete között jelentkezett: 22 fő 8,9 % 28. hete után jelentkezett: 0 A várandós anyák száma (december 31-én): 132 volt. Szociális okból veszélyeztetett kismama: 8 fő 6,1 % 2012-ben 6 fő (ebből 1 fiatalkorú) 2013-ban 8 fő (nincs fiatalkorú) 2014-ben 8 fő ( ebből 3 fiatalkorú) Titkolt terhességből 2012-ben nem volt 2013-ban 1 esetben fordult elő (halvaszüléssel végződött) 2014-ben nem volt Otthonszülés 2012-ben nem volt 2013-ban nem volt 2014-ben 1 eset, tervezetten. A védőnői látogatást 2014-ben 3 család utasított vissza. Születésszám (-11,3 %) 2012 év 239 2013 év 212 (ebből 10 koraszülött 4,7%) 2014 év 245 (ebből 18 koraszülött - 7,3%) Gondozott gyermekek száma (0-6 éves korig + 7-18 év) 2012 év 1620 fő 2013 év 1583 fő 2014 év 1602 fő Ebből szociális okból fokozott gondozást igénylők száma 50 fő volt december 31- én (3,1 %). Gondozott családok száma 1369 családot gondoztak 2014. december 31-én, átlag 91 család jut védőnőnként az iskola egészségügyi munka mellett. Óvodai /iskolai munka Az óvodákban több mint 881 gyermeket láttak el, 6 általános iskolában több mint 2161 gyermekkel foglalkoztak, akik minden páros évfolyamon szűrővizsgálaton

11 vesznek részt. Negyedévente, illetve kérésre tisztasági szűréseket végeztek az óvodákban. A státuszvizsgálatokat minden életév végén, tanácsadások keretében, a szülő jelenlétében végzik. Jó kapcsolatot alakítottak ki az iskolákkal és óvodákkal. 2011-től van lehetőség az ingyenes HPV védőoltásra az önkormányzat támogatásával. A 2013/2014-es tanévben a 142 leányból 108-an kérték a védőoltást, a 2014/2015-ös tanévre az önkormányzat révén 16 főből 15 fő kérte az oltást. Az állam ebben a tanévben vállalta a 2001-ben született lányok védőoltását igény szerint. A 134 főből 98 fő jelentkezett a védőoltásra. Jelzőrendszeri megbeszélésre hetente egyszer jár családgondozó kapcsolatóra - keretében, így rendszeres a kapcsolat a védőnők és a gyermekjóléti szolgálat között. Szükség szerinti jelzéseiket telefonon, vagy személyesen is megteszikk a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A gyermekvédelmi feladatot ellátó személyekkel jó a védőnők kapcsolata, kölcsönösen törekszenek is erre. A védőnők időnként szívesen vennének még több, részletesebb információt a családgondozóktól, a közös esetekkel kapcsolatban. Látszólagos nézeteltérést az okoz néha, hogy más szemszögből látják a problémákat, másként közelítik meg. Amennyiben a családok életében zavart látnak elsődleges jelzőrendszerként jelzik a Gyermekjóléti Szolgálat felé, de szükség szerint felveszik a kapcsolatot közvetlenül a Gyámhivatallal is, illetve ez fordítva is jól működik. A jelzőrendszer munkájában tevékenyen részt vesznek, 2014-ben az esetészlelő lapon tett jelzések száma 24 volt, ebből 1 alkalommal a védőnői gondozás elutasítása miatt. Védőnői helyzetértékelés, egyéb írásos dokumentum 25 alkalommal készült. Esetmegbeszéléseken is részt vettek 6 alkalommal, szakmaközi megbeszélésen is jelen voltak 2 alkalommal. Házi gyermekorvosok, iskola-egészségügyi szolgálat Az összes egészségügyi ellátó nem tudta eljuttatni az írásos dokumentumot, de ez nem jelenti azt, hogy az a két fő a gyermekvédelmi rendszernek ne lenne kardinális segítője. A gyermekorvosok által leírt gyermekekre vonatkozó általános egészségügyi állapotot az alábbiakban szerint jelölték. Az általános állapot a praxisba tartozó gyermekeknél megfelelő volt. Főleg vírusos megbetegedéssel keresték fel a rendelőt kb. 80%-ban. A gondozott betegek a beállított és betartott gyógyszerelés mellett egyensúlyban voltak. Sok gyermeknél zajlott az őszi/téli hónapokban vírusos, fertőzéses tüdőgyulladás. Vírusos hasmenés, néha hányással továbbra is gyakran fordult elő. Varicella (bárányhimlő) az egyre gyakrabban beadott nem kötelező védőoltásnak köszönhetően alig fordult elő. Őszi hónapokban nem is volt. Sok volt a rossz tanuló, a problémás család, sok a bukás, sok a pszichológusra és családterápiára szoruló gyermek.

12 Az előző évekhez képest kissé több volt a korai gyermekkori hypertonia (magas vérnyomás) előfordulása. A légúti és ételallergiás esetek száma nem emelkedett. Az obesitas (elhízás) előfordulása nem szaporodott. A dystrophia (táplálkozási rendellenesség) is stagnálást mutatott. Az utóbbi évben a gyermekek egészségi állapota nem romlott. A gyermekek egészségi állapota általánosságban változatlan az elmúlt évekhez képest, bár talán több család van egyre nehezebb anyagi helyzetben a csökkenő praxislétszám ellenére is. Az Ifjúság-egészségügyi Szolgálat egy ifjúsági orvos és öt iskolavédőnő részvételével végzi munkáját a város öt középiskolájában, a kollégiumban és a Rigó Alajos Általános iskola szakiskolai részében. Az védőnők közül három részmunkaidőben dolgozik ezen a területen. Az ellátott gyermekek száma: kb. 2300 fő. Közülük orvosi gondozást igényel 395 fő. Az elmúlt tanévben 1608 szűrővizsgálat történt a megfelelő index osztályokban /8, 10, 12. osztály/ emellett kötelező volt a 16 évesek szűrővizsgálata és ennek külön lapon történő rögzítése a családi betegséghalmozódásokkal együtt. Az összes orvosi vizsgálat a középiskolákban: 1461 fő Szakorvoshoz utaltak száma: 410 fő Különféle betegséggel újonnan kiszűrtek száma: 197 fő A kollégiumi és iskolai rendeléseket a fiatalok leggyakrabban felső és alsó légúti hurutok, bélfertőzések miatt keresték fel. Sokszor igazolás beszerzése céljából jöttek az ifjak banális panaszokkal. Ebben tanévben a Horváth Mihály Gimnázium tanulói kimagasló mértékben jelentkeztek hasmenés, hányinger panaszával a reggeli rendelésre. Szemlét végeztek a védőnővel az iskolában, és azt tapasztalták, hogy a tanulói WCkben nincs sem WC-papír, sem szappan, sem kéztörlési lehetőség, emellett több lehúzatlan WC-t találtak működőképes állapotban. Ez a fiatalok súlyos higiénés hiányosságaira utalt. A kötelező szűrések során a következőket tapasztalták. Krónikus légúti betegségek aránya: 4-20%, lényegében változatlan. Magas vérnyomás: 3-12%, csökkenő, de iskolánként igen változó, a középiskolások között a legkisebb arányban HMG-ben és a Borosban, legmagasabb arányban a Zsoldosban találtak. Allergiások: 4-30 %, lényegében változatlan. Túlsúlyosak: igen változó volt az arány, a legtöbb túlsúlyos a Zsoldosba jár, többségük lány. Mozgásszervi betegségek, gerinc-, ízületi bajok, lúdtalp 13-60%, kiugróan magas a Borosban, a gimnáziumban és a Zsoldosban, a Pollákban viszont csökkent. Szemészeti betegségek 11-48%. Legmagasabb arányban a HMG és a Boros tanulói között találtak fénytörési hibával élő gyermekeket, túlnyomó többségük korrigált. A legkevesebb a Zsoldosban a szembetegek aránya, de az ő esetükben a korrekció gyakran nem történt meg.

13 Változatlanul alulreprezentált a szűrés során a mentalis és pszichés betegek aránya, pedig sok gyermek küzd szorongással, depresszióval, viselkedési zavarral. Sokszor tapasztalták, hogy a fiatalok titkolják problémájukat a szülők előtt. Egymástól kérnek segítséget, vagy nem is próbálnak támogatást szerezni. A jellemző betegségek okait továbbra is már évek óta az alapvető egészségügyi ismeretek hiányára, az érdektelenségre, a rossz szociális környezetre vezetik vissza, javulás nem tapasztalható. A prevenciós programok tekintetében a gyermekorvosok azt jelezték, hogy nem tartottak külön előadásokat, de a szűrővizsgálatok alkalmával, illetve a rendelőben/tanácsadáson, valamint az iskolaorvosi munka alkalmával a személyes találkozás ideje alatt a testi-, mentálhigiénés kérdésekre válaszoltak, felhívták a figyelmet ezekre a gondokra. Dr. Végh Erika doktornő a Születés hete alkalmából tartott előadást. Dr. Somogyi Zsolt és Dr. Bod Zsuzsanna szülőknek, fiatalkorúaknak és gyermekeknek, általános iskolában osztályfőnöki órán tartott prevenciós célzatú előadásokat. Az elmúlt évben bántalmazásra utaló jeleket egy gyermekorvos tapasztalt, aki jelzéssel élt a gyermekjóléti szolgálat felé. A városban praktizáló orvosok véleménye alapján nagyon szélsőséges a megítélés a gyermekvédelmi szereplők együttműködés terén. Van, aki kimagaslóan jónak jelzi (neki van is rendszeres kapcsolata a gyermekjóléti szolgálattal és egyéb jelzőrendszeri tagokkal) és van, aki javítandónak ítéli a kapcsolatrendszert. Ez utóbbiaknál jellemző, hogy év közben egyáltalán nem mutatnak érdeklődést, nem fordulnak kérdéssel, vagy a gyermekvédelem által küldött levélre nem is reagálnak, - ami jól nyomon követhető a gyermekvédelmi nyilvántartásból. A szakorvosi ellátásra szorulók helyzetét változóan ítélik meg a gyermekorvosok. Van, aki egyáltalán nem látja problémásnak, van, aki javuló tendenciát mutatónak véli amellett, hogy mindig van elmaradása a szülőknek. Akár a szakrendelésen gyermekkel történő megjelenésben ill. az ambuláns kezelőlapok praxisba történő visszahozásában, és van, akinek egyértelmű véleménye, hogy a szülők felelősség vállalása egyre kevésbé érezhető, inkább a nemtörődömség tapasztalható a szűrések alkalmával, amelyre valamilyen szankciót javasolnak a gyermekorvosok, de ötletük nincs. Az adekvát esetek kapcsán úgy érzik a szakemberek, hogy megtették jelzésüket a gyermekjóléti szolgálat felé az elmaradásról. Az iskolai hiányzások kezeléséről az alábbi visszajelzések születtek a gyermekorvosoktól. Talán kevesebb az indokolatlanul hiányzó gyermek, bár még mindig van néhány notórius lógós és az igazolások ellenőrzőbe történő beírása még mindig nagyon döcögős, mert sokszor beszedik az ellenőrzőt és elfogadják sok helyen a kis papírra történő igazolást, ezáltal a szülők és a gyerekek nem is törekszenek az ellenőrző elkérésére és rendelőbe hozatalára.