Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

LibreOffice 3

2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-897-3 Dr. Pétery Kristóf PhD, 2012 Mercator Stúdió, 2012 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu és www.peterybooks.hu T: 06-26-301-549 06-30-30-59-489 LibreOffice 3 Writer

TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ... 21 KEZDŐ LÉPÉSEK... 25 A program környezete... 26 A LibreOffice 3.4 rendszerkövetelményei... 26 Letöltési lehetőségek... 29 A program telepítése... 29 A program módosítása, eltávolítása... 32 A billentyűzet... 32 Az egér... 36 A program indítása... 38 A segítség... 44 A súgó tartalomjegyzéke... 47 A súgó tárgymutatója... 47 Keresés a súgóban... 48 A segéd... 50 Tippek... 50 Részletes tippek... 50 A névjegy... 51 A program szoftverkörnyezete, ablakai... 52 Az asztal... 52 Az alkalmazásablak... 53 Dokumentumablak... 55 Címsor... 57 A menüsor... 58 Állapotsor... 58 LibreOffice 3

4 TARTALOM Az eszköztár... 58 Az eszköztárak megjelenítése... 62 Párbeszédpanelek és parancsok... 63 Állománykezelés... 65 Új állomány létrehozása... 67 Office fájlok megnyitása és mentése... 72 Meglévő dokumentum megnyitása... 75 Fájlok szűrése... 82 Állományok keresése... 83 Dokumentumok ismételt betöltése... 89 Fájltípusok... 89 Állományok lezárása... 91 A dokumentum tárolása... 91 Változatok kezelése... 94 Dokumentum-helyreállítás... 95 Állományok törlése... 95 Állományok tulajdonságai... 96 Állományok postázása, másolása... 97 A munka befejezése... 99 SZÖVEGSZERKESZTÉS... 100 A Writer képernyő... 101 Writer eszköztárak... 105 Megjelenítési üzemmódok... 106 Normál nézet... 107 Nyomtatási elrendezés nézet... 108 Teljes képernyős nézet... 109 Web nézet... 109 Nyomtatási kép nézet... 110 Alapszolgáltatások... 112 Kurzormozgatás... 112 Szövegírás, javítás... 114 Szövegkijelölés... 116 LibreOffice 3 Writer

TARTALOM 5 Vágás és áthelyezés... 118 Keresés a szövegben... 120 Szövegrészek cseréje... 126 Automatikus javítás és kiegészítés... 126 Szerkesztőparancs ismétlése... 136 Szerkesztőparancs visszavonása... 136 Navigálás a dokumentumban... 136 A dokumentum formázása... 140 Karakterformák... 141 Bekezdésformák... 149 Szegélyek a bekezdések és képek körül... 158 A bekezdés háttere... 160 Tabulátorok beállítása... 161 Iniciálé... 164 Felsorolásjelölés és számozás... 165 Szakaszok, fejezetek formátuma... 171 Lap- és margóbeállítás... 177 Fejléc, lábléc, láb- és végjegyzet... 179 Laptördelés szabályozása... 182 Törések... 183 Keretek kezelése... 185 Objektumok kezelése... 189 Hiperhivatkozás beillesztése... 189 Különleges karakterek beillesztése... 190 Elválasztó vonalak beillesztése... 191 Megjegyzések beillesztése... 192 Könyvjelzők beillesztése... 192 Mezők kezelése... 193 Grafika kezelése... 196 A címszerkesztő használata... 198 Képletek beillesztése... 200 Táblázatkezelés... 201 LibreOffice 3

6 TARTALOM OLE objektumok beillesztése... 206 A MUNKA GYORSÍTÁSA... 207 Stílusok kezelése... 207 A stíluskezelő... 211 A stílus érvényesítése... 211 Új stílus létrehozása... 212 A stílusok módosítása... 215 Egyéni stílus törlése... 216 Sablonműveletek... 216 Automatikusan készülő jegyzékek... 217 Tárgymutató... 218 Tárgyszó megjelölése... 219 A tárgyszóbejegyzés módosítása... 221 A tárgymutató létrehozása... 222 A tárgymutató létrehozása konkordancia fájlból... 224 A tárgymutató formája... 225 Bibliográfiai hivatkozások kezelése... 228 Tartalomjegyzék... 231 Tartalomjegyzék-cím megjelölése... 231 A tartalomjegyzék létrehozása... 232 A tartalomjegyzék formája... 234 A jegyzékek frissítése... 235 Nyelvi szolgáltatások... 235 Körlevelezés... 240 A körlevelek elemi részei... 240 A körlevelek létrehozása... 241 TÁBLÁZATKEZELÉS... 246 Fogalmak magyarázata... 247 Üres munkafüzet létrehozása... 248 A program szoftverkörnyezete, ablakai... 249 Az alkalmazásablak... 249 LibreOffice 3 Writer

TARTALOM 7 Az eszköztár... 252 TÁBLÁZATOK HASZNÁLATA... 256 A Calc kezelőeszközei... 256 Számolótáblák kezelése... 258 A cellák... 258 Mozgás a cellák között, kijelölések... 259 Adatbevitel és szerkesztés... 263 Automatikus kitöltés... 264 Automatikus számolás... 265 Cellatartalom megadása csoportos kitöltéssel... 266 Cellák feltöltése sorozattal... 269 Cellák kitöltése képletekkel... 272 Kitöltés egyéni lista elemeivel... 275 Cellák beszúrása... 277 Cellák törlése... 278 Cellatartalom vagy formátum törlése... 279 Adatok érvényesítése... 280 Korlátozás nélküli bevitel... 283 Egész szám korlátozás... 284 Az adatérvényesítés műveletei... 284 Tizedestört korlátozás... 285 Dátumkorlátozás... 285 Időkorlátozás... 285 Szöveghossz-korlátozás... 285 Hibajelzés beállítása... 286 Számítási műveletek... 287 Hivatkozások... 288 Automatikus névadás... 289 Tetszőleges név adása... 290 Név beillesztése... 292 Nevek felismerése címzésként... 293 Címkék létrehozása... 293 LibreOffice 3

8 TARTALOM Hivatkozásoperátorok... 295 A képletek alkalmazása... 296 A képletek szintaxisa... 297 Hibakódok... 300 Képletek operátorai... 302 Számtani műveleti operátorok... 302 Összehasonlító műveleti operátorok... 303 Szöveges operátor... 303 Hivatkozási operátorok... 303 Munkalapfüggvények... 304 A függvények használata... 305 A beépített függvények... 307 A Calc függvényei... 307 Adatbázis függvények... 308 Feladat név adása... 309 AB.ÁTLAG... 310 AB.DARAB... 311 AB.MEZŐ... 311 AB.MIN... 312 AB.SZÓRÁS... 312 AB.SZORZAT DPRODUCT... 312 AB.SZUM DSUM... 312 Dátum és idő függvények... 313 DÁTUM(év;hónap;nap) DATE... 313 EASTERSUNDAY(év)... 313 HÉT.NAPJA(dátumérték;típus) WEEKDAY... 313 HÓNAP(dátumérték) MONTH... 314 IDŐ(óra; perc; mperc) TIME... 314 MA() TODAY... 314 MOST() NOW... 314 NETWORKDAYS(kezdet;vég;ünnepek)... 314 ÓRA(időérték) HOUR... 315 LibreOffice 3 Writer

TARTALOM 9 PERC(időérték) MINUTE... 315 WEEKNUM(dátumérték;vissza_típus)... 315 WEEKSINYEAR(dátumérték)... 316 WORKDAY(kezdet;napok;ünnepek)... 316 YEARFRAC(kezdet;vég;módszer)... 317 YEARS(kezdő_dátum;befejező_dátum;típus)... 317 Pénzügyi függvények... 318 ACCRINT... 318 DISC... 320 EFFECTIVE... 320 FVSCHEDULE... 321 INTRATE... 321 JBÉ... 322 LRÉSZLETKAMAT... 323 MÉ... 323 NOMINAL... 324 ODDFPRICE... 324 PRÉSZLET... 326 RÁTA... 327 RÉSZLET... 328 RRÉSZLET... 330 Információ függvények... 331 CELLA... 332 CURRENT... 334 FORMULA... 335 NEM.SZÖVEG... 335 NINCS... 336 SZÁM... 336 SZÖVEG-E... 336 TÍPUS... 336 Logikai függvények... 337 ÉS(állítás1;állítás2; )... 338 LibreOffice 3

10 TARTALOM HA(állítás;igaz_érték;hamis_érték)... 338 VAGY(állítás1;állítás2; )... 339 Feladat Logikai függvények... 340 Matematikai és trigonometriai függvények... 340 ABS(szám)... 341 COMBINA(szám_1; szám_2)... 342 COS(szám)... 342 CSONK(szám; hány_jegy)... 342 GYÖK(szám)... 343 HATVÁNY(szám; hatvány)... 344 KEREK(szám; hány_jegy)... 345 KOMBINÁCIÓK(elemszám; kiválasztva)... 345 MARADÉK(szám; osztó)... 345 PI()... 346 SIN(szám)... 346 SZORZAT(szám1; szám2;...)... 346 SZUM(szám1; szám2;...)... 347 SZUMHA(tartomány; kritérium; tagok)... 348 Adattömb függvények... 349 Tömbképletek használata... 350 Tömbképletek létrehozása... 351 GYAKORISÁG(adattömb; csoport)... 352 Feladat Tömbképletek... 352 LIN.ILL(y_adatok; x_adatok; konstans; stat)... 354 Statisztikai függvények... 357 ÁTL.ELTÉRÉS(szám1; szám2;...)... 357 ÁTLAG(szám1; szám2;...)... 358 CHISQDIST(x; szfok; eloszlásfv)... 358 KHI.PRÓBA(tényleges; várható)... 359 Feladat Függetlenségvizsgálat... 360 Feladat Homogenitásvizsgálat... 360 SZÁZALÉKRANG(tömb; x; pontosság)... 362 LibreOffice 3 Writer

TARTALOM 11 SZÓRÁS(szám1; szám2;...)... 362 Munkafüzet függvények... 363 Reguláris kifejezések... 363 CÍM(sor; oszlop; típus; a1; munkalap)... 367 FKERES(keresett; tábla; oszlop; rendezett)... 368 INDEX(hivatkozás; sor; oszlop; terület)... 370 KUTAT(keresett;tartomány;eredmény)... 372 VKERES(keresett; tábla; sor; rendezett)... 374 Szövegfüggvények... 375 ARABIC(szöveg)... 376 BAL(szöveg; hányat)... 376 CSERE(régi; honnan; hossz; új)... 376 KÖZÉP(szöveg; honnan; darab)... 376 RÓMAI(szám; mód)... 377 SZÖVEG.KERES(keresett; szöveg; kezdet)... 377 Kiegészítő függvények... 378 DEC2BIN(szám; jegyek)... 378 DEC2HEX(szám; jegyek)... 379 DEC2OKT(szám; jegyek)... 380 OCT2BIN(szám; jegyek)... 380 OCT2DEC(szám)... 381 OCT2HEX(szám; jegyek)... 382 Egyéni függvények... 382 Feladat Adószámítás... 382 Diagramok készítése... 385 Diagramtípusok... 385 Diagram létrehozása... 387 Diagram törlése... 391 Diagram formázása... 391 Képek beszúrása... 392 Munkalapok műveletei... 393 Oszlop és sor beszúrása, törlése... 393 LibreOffice 3

12 TARTALOM Cellák beszúrása és törlése... 395 Munkalapok beszúrása, törlése... 396 Munkalapok átnevezése... 397 Munkalapok áthelyezése, másolása... 398 Munkalapok csoportos használata... 400 Listák, adatbázisok kezelése... 400 Adatbázis felépítése... 401 Adatbázis létrehozása, feltöltése... 401 Rekordok szűrése... 401 Az AutoSzűrő üzemmód használata... 401 Normál szűrés... 403 Összetett szűrés... 406 Sorba rendezés... 409 Adatbázis (kimutatás) Varázsló... 411 További lehetőségek... 414 Megjegyzések... 414 Keresés és csere... 415 Irányított beillesztés... 416 Nyomtatási beállítások... 418 A nyomtatási terület meghatározása... 419 Oldalbeállítás... 419 Oldal... 420 Margók... 421 Szegélyek... 421 Háttér... 422 Élőfej és élőláb... 423 Lap... 425 Oldaltörések elhelyezése... 427 Az Oldaltörés megtekintése nézet használata... 428 BEMUTATÓ KÉSZÍTÉS... 429 Üres bemutató létrehozása... 429 Előadás készítés sablon alapján... 435 LibreOffice 3 Writer

TARTALOM 13 Az előadás-tervező tündér... 437 Új bemutató készítése létező bemutatóból... 438 Mentés weblapként... 439 BEMUTATÓK MÓDOSÍTÁSA... 445 Az Impress ablak áttekintése... 445 Munka több bemutatóval... 446 Nézetek... 448 Normál nézet... 448 Vázlat nézet... 450 Diarendező nézet... 450 Jegyzetek oldal nézet... 451 Emlékeztető oldal nézet... 452 Diavetítés nézet... 453 A Normál nézet használata... 454 A Normál nézet használata... 455 Szövegek beírása... 455 Szövegobjektumok formázása... 456 Betűformátumok... 456 Bekezdésformátumok... 459 Szövegkeretek, szövegdobozok formázása... 462 Másolás, áthelyezés... 464 Új képkockák létrehozása... 465 Képkockák elrendezésének megváltoztatása... 467 Dia megkettőzése... 468 Képkocka törlése... 468 Tervezősablon cseréje... 468 Nézetminta sablonok... 470 Diák színválasztékának módosítása... 472 A stíluskezelő... 472 Stílus érvényesítése... 474 Új stílus létrehozása... 475 Stílusok módosítása... 475 LibreOffice 3

14 TARTALOM Egyéni stílus törlése... 485 Egyéni háttér beállítása stílusban... 485 A Vázlat nézet használata... 486 A jegyzetelő nézet használata... 487 Képek, rajzelemek beszúrása... 490 Képek beszúrása képhelyre... 490 Kép beszúrása fájlból... 491 Kép beszúrása lapolvasóról... 492 Képek áthelyezése és méretezése... 492 Objektum forgatása... 493 Képek igazítása... 494 Képek elnevezése... 497 A beillesztett kép módosítása... 498 Kép levágása... 498 Képek tükrözése... 500 Képek elrendezése és sorrendje... 500 Képek vektorizálása... 501 Képek térbeli átalakítása... 502 Fényképek módosítása... 502 A képtár használata... 506 Objektumok csoportosítása... 508 Táblázatok beszúrása... 509 Diagram beszúrása... 512 Multimédiás eszközök... 515 A diarendező nézet használata... 517 Diák másolása, áthelyezése... 518 Dia elrejtése... 519 Dia törlése... 520 Speciális effektek... 520 Áttűnések beállítása... 520 Szövegek animálása... 521 Diákon szereplő elemek animálása... 522 LibreOffice 3 Writer

TARTALOM 15 Képek animálása... 523 Lejátszás időzítése... 524 Egyedi diasorok... 525 Vetítési beállítások... 526 Vetítés indítása... 528 RAJZOLÁS... 529 Üres rajz létrehozása... 529 A rétegekről... 530 Réteg létrehozása... 533 Réteghasználat... 533 Objektumok mozgatása rétegek között... 535 Objektumok létrehozása... 536 Oldalak létrehozása... 536 A Rajz eszköztár... 537 Rácsok és illesztővonalak... 540 Beépített rajzelemek alkalmazása... 544 Egyenesek rajzolása... 544 Nyíllal végződő vonal rajzolása... 545 Téglalapok és négyszögek rajzolása... 546 Ellipszisek és körök rajzolása... 546 Vonalak és nyilak rajzolása... 547 Egyszerű alakzatok rajzolása... 548 Szimbolikus alakzatok rajzolása... 549 Nyilak rajzolása... 550 Folyamatábra rajzolása... 551 Ábrafelirat rajzolása... 553 Csillagok és feliratok rajzolása... 554 Szabadkézi rajzolás... 556 Méretvonalak... 558 Objektumok módosítása... 559 Rajzelemek mozgatása... 560 Méretezés és nyújtás... 561 LibreOffice 3

16 TARTALOM Forgatás és döntés... 561 Tükrözés... 562 Rajzszerkesztés utólag... 563 Szövegszerkesztés... 568 Tulajdonságok módosítása... 575 A Vonal és kitöltés eszköztár... 575 Egyéni szín beállítása... 576 Egyéni színátmenet beállítása... 579 Egyéni vonalkázás és bitkép beállítása... 581 Stílusok kezelése... 582 Objektumok másolása... 585 Objektumok elrendezése... 585 Objektumok igazítása... 587 Objektumok elosztása... 588 Objektumok összekapcsolása... 589 Objektumok csoportosítása... 590 Objektumok összevonása és felosztása... 590 Objektumok törlése... 591 Objektumok átúsztatása... 592 Alakzatműveletek... 593 Térbeli objektumok... 594 Síkbeli objektumok átalakítása térbelivé... 596 Térhatás beállítása... 599 Képek beszúrása... 600 Képek beszúrása fájlból... 601 Kép beszúrása lapolvasóról... 602 Képek áthelyezése és méretezése... 603 Objektum forgatása... 604 Képek elnevezése... 604 A beillesztett kép módosítása... 605 Kép levágása... 606 Képek tükrözése... 607 LibreOffice 3 Writer

TARTALOM 17 Képek vektorizálása... 607 Képek térbeli átalakítása... 608 Fényképek módosítása... 609 A képtár használata... 613 Interaktív képek... 615 Diagram beszúrása... 617 A címszerkesztő használata... 619 Képletek beillesztése... 620 Táblázatkezelés... 621 TESTRE SZABÁS... 623 LibreOffice beállítások... 623 LibreOffice Draw beállítások... 625 Menük testreszabása... 628 Billentyűzet testreszabása... 629 Eszköztárak testreszabása... 630 Események testreszabása... 632 Gyorsbillentyűk... 632 LibreOffice funkcióbillentyűk... 632 LibreOffice gyorsbillentyűk... 633 Rajzobjektumok gyorsbillentyűi... 635 Képtár gyorsbillentyűi (Új téma)... 636 Képtár gyorsbillentyűi (előnézet)... 637 Rajzok funkciógombjai... 637 Rajzok gyorsbillentyűi... 638 ADATBÁZIS-KEZELÉS... 639 Alapismeretek... 640 Adatbázis... 640 Adatmodell... 641 Adatbázisok tervezése... 641 1. lépés: Követelményelemzés... 643 2. lépés: Entitások, táblák meghatározása... 644 LibreOffice 3

18 TARTALOM 3. lépés: Attribútumok, mezők megadása... 645 4. lépés: Azonosítók meghatározása... 646 Számláló típusú elsődleges kulcs... 646 Egyetlen mezőből álló elsődleges kulcs... 646 Több mezőből álló elsődleges kulcs... 647 5. lépés: Kapcsolatok meghatározása... 648 6. lépés: Teszt... 651 7. lépés: Adatbevitel és más objektumok... 652 Adatbázis létrehozása... 652 A Base eszköztárai... 654 Táblák... 659 Tábla létrehozása... 659 Tábla készítése tündérrel... 660 Tábla létrehozása manuálisan... 666 A tábla szerkezete... 667 Mezőtulajdonságok... 668 Egyéni formátumok... 672 Indexek... 674 A tábla mentése... 677 Munka létező adatbázissal... 677 Megnyitás... 677 Lekérdezések... 678 Űrlapok... 678 Jelentések... 678 Adatbázis-tulajdonságok... 678 Műveletek adatbázis-rekordokkal... 680 Mozgás az adattáblában... 682 Rekord adattartalmának módosítása... 684 Adatmódosítás mentése... 684 Adattábla módosítása... 684 Betűtípus váltás... 685 Sormagasság beállítása... 686 LibreOffice 3 Writer

TARTALOM 19 Oszloptulajdonságok... 687 Oszlopszélesség beállítása... 688 Oszlop elrejtése és felfedése... 689 Adatbázis bezárása... 690 Objektumok bezárása... 690 Adatbázis mentése hordozható adathordozóra... 690 Adatbázis kezelése... 691 További adatbeviteli műveletek... 691 Adatok rendezése... 692 Adatok szűrése... 692 Helyettesítő karakterek... 695 Importálás... 697 Tábla importálás Accessből... 697 Importálás Accessből létező táblába... 702 Importálás a vágólapon keresztül... 703 Tábla másolása... 704 Lekérdezések... 704 Új lekérdezés létrehozása... 705 Lekérdezés készítése tündérrel... 705 Lekérdezés készítése manuálisan... 710 Lekérdezés mentése... 714 Lekérdezés bezárása... 715 Lekérdezés átnevezése... 715 Lekérdezés megnyitása... 716 Lekérdezés SQL nézete... 716 Összesítő lekérdezések... 717 Űrlapok... 718 Űrlapok szerkezete... 718 Űrlapok létrehozása... 720 Űrlap létrehozása tündérrel... 720 Űrlap formázása... 725 Kép beszúrása fájlból űrlapra... 730 LibreOffice 3

20 TARTALOM Űrlap mentése... 731 Űrlap bezárása... 732 Űrlap átnevezése... 732 Űrlaptulajdonságok... 732 Űrlap megnyitása... 733 Rekordok kezelése űrlappal... 734 Rekord módosítása... 735 Jelentések... 736 Jelentések létrehozása... 736 Jelentés készítése tündérrel... 736 Jelentés megnyitása, előállítása... 740 Jelentés mentése... 742 Jelentés bezárása... 742 Jelentés átnevezése... 742 Jelentés módosítása... 742 Jelentések nyomtatása... 743 Oldalbeállítások... 743 Nyomtató beállítások... 744 Nyomtatási beállítások ellenőrzése... 748 Nyomtatás... 749 IRODALOM... 751 LibreOffice 3 Writer

ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Gombamód szaporodnak a számítógépek az irodákban és az otthonokban egyaránt. Szinte mindegyik személyi számítógépen az operációs rendszertől függetlenül megtalálható valamilyen irodai alkalmazáscsomag, például a szinte egyeduralkodó bár meglehetősen drága Microsoft Office, Wordperfect Office, Ability, MagyarOffice vagy a könyvünk tárgyát jelentő, nyílt forráskódú és ingyenesen letölthető LibreOffice. A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex programcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A programcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolódtak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. A Microsoft ugyanakkor kisebb képességekkel, de igen használható olcsó irodai programcsomagot is kibocsátott MS Works néven. Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar kvázi szabvánnyá lettek, más fejlesztők is igyekeztek a kipróbált megoldásokat alkalmazni. Ennek igen eltérő szerepű programok esetében az lehet az oka, hogy az adott program kezelése sokkal könnyebben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezelői felület elemei már máshonnan ismertnek tekinthetők. Hamarosan megjelentek és szolgáltatásaikban egyre jobban megközelítették a vetélytársak (többek között a Corel, IBM, Novell, Sun) programjai is a Microsoft vezető irodai programcsomagjának lehetőségeit. Ezek közül kiemelkedett az eredetileg német StarOffice, amelynek különlegessége volt a magas fokú integráltság, az alkalmazási terület, a platformok széleskörűsége, illetve ingyenes elérhetősége. Ezt a szoftvert korábban tíz évvel ezelőtt külön, papíros és elektronikus formában megjelent kötetekben tárgyaltuk.

22 ELŐSZÓ 1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffice programfejlesztőjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthető módon kezdte terjeszteni. 2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejlesztői közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztették. Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelentős állomása volt az Unicode támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az eredeti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot. A 2003. elején kezdődött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Office kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hangsúlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg. A 3. verzió, melynek fő újdonságai az Office Open XML formátumú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum támogatása, 2008-ban jelent meg. Később a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle. Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között, amelyek félévente új funkcionalitással bővítik a programot. 2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja megalapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentősen hozzájárul az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolaris-szal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az OpenOffice.org márkanevet. Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztőket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányítótestületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejlesztő mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez. LibreOffice 3 Writer

ELŐSZÓ 23 A Go-oo projekt szintén megszűnt, támogatva evvel LibreOffice egységes fejlődését. A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak a LibreOfficeba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba. A Canonical, Novell és Red Hat kijelentette, hogy a jövőben kiadott operációs rendszereikben az alapértelmezett irodai programcsomag szintén a LibreOffice lesz. 2011. január 20-án, az Ubuntu 11.04 fejleszői kiadásában a LibreOffice vált az alapértelmezett irodai programcsomaggá. A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja. Szövegszerkesztője a professzionális funkciókkal, jellemzőkkel is rendelkező Writer, gazdasági-műszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, előadások látványos és hatásos segítője az Impress, adatbázis-kezelője az Adabas alapokon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenletszerkesztő a Math alkalmazás. Ezek többségéről külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló Biblia jellegű kiadványt is megjelenítünk. A programok mindegyike többé-kevésbé írja-olvassa az általánosan elterjedt Microsoft Office 2000-es változatától és más konkurens szoftvertermékekben készített állományokat. A többé-kevésbé azért kell említenünk, mert ha nem használunk az MS Office-ban különleges szolgáltatásokat, extra függvényeket, mezőkódokat, egyes VBA kódokat, bár a StarOffice kereskedelmi verziójában is csak egyes licenckonstrukciókban érhetők el a Microsoft Office-ról való migrálást elősegítő eszközök (például makrókonverter). Ha kudarcot vallanánk, akkor az importálandó (más Office változattal előállított, de a LibreOfficeba beolvasandó) állományokból távolítsuk el a hibák okát. A Word 2010 egyébként már kezeli az OpenDocument formátumot is. Az abban mentett anyagok beolvasása már több reménnyel kecsegtet. A programcsomag saját grafikus felhasználói felülettel rendelkezik, amelyet a máshoz szokott felhasználó nehezen tud megszokni, de lassan meg lehet barátkozni vele. Ugyanis van néhány kimondottan kellemes szolgáltatása is (például az Explorer, a megtekintő, a tündérek vagy a segéd). LibreOffice 3

24 ELŐSZÓ Külön érdeme a LibreOffice programcsomagnak, hogy egyaránt fut az elterjedt Microsoft Windows és a LINUX, Sun Solaris, BSD, OpenVMS, OS/2, IRIX, Mac OS operációs rendszerek alatt. Ráadásul a programcsomag már most több mint 100 nyelvet, köztük a magyart is támogatja. A könyv szerkezete segít a LibreOffice 3.4 titkainak mind mélyebb megismerésében (a könyv megírásakor ez volt a legfrissebb verzió). Az első fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatásával, illetve a különleges, magas fokon integrált felhasználói felülettel kapcsolatos általános tudnivalókat. A következő fejezetek fokozatosan vezetnek be a programok használatába. Ezek már feltételeznek bizonyos a korábbi fejezetekben ismertetett vagy a gyakorlatban megszerzett ismereteket, ezért a kezdők számára mindenképpen javasoljuk a könyv olvasását az első fejezetnél kezdeni. Minden további fejezet épít a korábbi részekben taglalt részletekre, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az első előfordulási helyen magyarázunk meg. A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, illetve 7 operációs rendszerek vagy későbbi változataik alapfokú ismerete, de reméljük, haszonnal forgathatják a programcsomagot valamilyen UNIX változaton futtató felhasználók is. Mivel mi a programot a legjobban elterjedt Windows 7 operációs rendszer alatt futtatunk, ezt tükrözi szóhasználatunk, a Windowsos szakkifejezések alkalmazása is. Azonban némi asszociativitással ezek szintén alkalmazhatók a többi operációs rendszerekre is. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, 2012. február Köszönettel a szerző. LibreOffice 3 Writer

KEZDŐ LÉPÉSEK 25 KEZDŐ LÉPÉSEK Ebben a fejezetben a LibreOffice 3.4 változatának általános ismertetésére törekszünk. Bemutatjuk a program telepítését, kezelői felületének elemeit, a beviteli perifériák kezelését és az általános, állományokkal kapcsolatos műveleteket (a speciális vonatkozásokra később térünk ki). Az itt bemutatott alapszolgáltatások ismerete feltétlenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a segítő és oktató rendszer alkalmazását is. Az ismertetés további részében dokumentumnak nevezzük a LibreOffice programmal előállított, lemezen tárolt állományt. Ezek az állományok tartalmazhatnak bitképeket, címszerkesztővel készített grafikus szövegeket, képleteket, normál, szöveges bekezdéseket, alakzatokat, alakzatátmeneteket, hatásokat, szimbólumokat, kitöltéseket, táblázatokat, bemutatókat stb. A dokumentum formázása a végtermék megjelenésének alakítását jelenti (lapméretek és irányítottság, hasábok, igazítások, szegélyezés, karakterformák, a szöveg különféle kiemelése, hatások alkalmazása, bemutatók esetében az időzítés, diakép-váltás stb. beállítása). A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (a billentyűkombinációkat) a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyűk jele: F1 F12. Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivatkozunk, például: Fájl/Bezárás. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le, például: Új. A parancsokat vastag betűvel írtuk. Ugyanígy vastag betűvel jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat is, például: Megnyitás, vagy Mégse. LibreOffice 3

26 KEZDŐ LÉPÉSEK A program környezete Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a vasat, azaz a számítógépet a szoftver, vagyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftverkörnyezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követhetjük a számítógép képernyőjén, a program futtatása közben. A LibreOffice 3.4 rendszerkövetelményei A Windows 2000 és az ez utáni változatai, a különféle UNIX változatok, amelyek a LibreOffice futtatásának alapkövetelményei, 350 MHz-es Pentiumnál régebbi típusú processzort használó számítógépeken nem futnak, tehát az ilyen operációs rendszereket, környezeteket megkövetelő alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A számítógép típusát, összetételét alapvetően az operációs rendszer igénye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük a LibreOffice működtetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PCösszetételeket. Microsoft Windows Windows 2000 (Service Pack 4 vagy újabb), Windows XP, Windows 2003, Windows Vista, Windows 7 256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott) Legalább 1,5 GB szabad lemezterület a letöltéshez és a telepítéshez (JRE-vel). A telepítés és az ideiglenes fájlok törlése után a LibreOffice kb. 500 MB helyet foglal. 1024 768 vagy magasabb felbontás 256 színnel Solaris: SPARC platform edition Solaris 10 OS vagy újabb LibreOffice 3 Writer

KEZDŐ LÉPÉSEK 27 256 MB RAM 450 MB szabad lemezterület X-szerver 1024 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Solaris: x86 platform edition Solaris 10 OS vagy újabb 256 MB RAM 500 MB szabad lemezterület X-szerver 1024 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Linux Linux kernel 2.6.18 vagy újabb, glibc2 2.5 vagy újabb, gtk 2.10.4 vagy újabb; 256 MB RAM (512 MB RAM ajánlott) 1,5 GB szabad lemezterület X-szerver 1024 768 vagy magasabb felbontással és legalább 256 színnel Gnome 2.16 vagy újabb a gail 1.8.6 és az at-spi 1.7 csomagokkal (ezek az akadálymentesítő funkciókhoz kellenek) vagy ezzel kompatibilis grafikus felület (pl. KDE, többek között). Mac OS X Mac OS X 10.4 (Tiger) vagy újabb Intel vagy PowerPC processzor 512 MB RAM 800 MB szabad lemezterület 1024 768 vagy magasabb felbontás 16,7 millió színnel Java A LibreOffice Javát igénylő funkcióinak használatához minimum 1.5-ös JDK-ra vagy JRE-ra van szükség. LibreOffice 3

28 KEZDŐ LÉPÉSEK Linuxon az OpenJDK használata javasolt, mert a GCJ Javaváltozattal problémák vannak. Kisegítő lehetőségekhez: Minden platformra: Java futtatókörnyezet 1.4.0_02 / 1.4.1_01 vagy újabb Java Access Bridge a Java Access Bridge letölthető a http://java.sun.com/products/accessbridge címről Linux és Solaris: A GNOME 2.6 telepítése. Az elkészített dokumentumokat végső soron ki akarjuk nyomtatni, így a LibreOffice konfigurációjából nem hiányozhat a nyomtató sem. Az íráskép minősége szempontjából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenértékű, sőt egyes esetekben az olcsóbb lézernyomtatókét felül is múlják, azonban az előbbiek stabilitása és sebessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Ha színesben akarunk nyomtatni, akkor azonban egyelőre legalábbis nem látszik jobb (olcsóbb) megoldás a tintasugaras nyomtatóknál. Az igen elterjedt mátrixnyomtatók általában akkor alkalmazandók, ha az ütéses elven működő nyomtatás előnyét ki tudjuk használni. Ez mindmáig az átütő leporellópapírt használó többpéldányos nyomtatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják előrenyomtatott űrlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrixnyomtatók egyéb előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsóság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, némely típusnál a megerőltető hálózati igénybevételre alkalmasság. Ezzel szemben általában zajosak és az írásminőségük sem felel meg minden célra. A nyomtató többletköltségét csökkenthetjük, ha irodánkban több szövegszerkesztő és egyéb, a nyomtatót használó rendszer működik, ugyanis célszerű, ha egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez alapszinten ma már olcsónak tekinthető eszköz (a megfelelő minőségű és teljes oldalra kiterjedő grafikák nyomtatásához ezek memóriáját is bővíteni kell). Drágább változataik alkalmasak a PostScript, színes, kétoldalas, esetleg A3 méretű nyomtatásra is. Különleges kiállításúak a többfunkciós eszközök, amelyek a nyomtatási minőségben kisebb (korábban nagyobb) engedményei mellett biztosítják LibreOffice 3 Writer

KEZDŐ LÉPÉSEK 29 a nyomtató fénymásolóként, faxként, lapolvasóként való használatát is. Letöltési lehetőségek A LibreOffice 3.4 programcsomag legújabb változatában teljesen ingyenesen letölthető a http://hu.libreoffice.org/home/ webhelyről, vagy például a Windows változat a http://szoftverbazis.hu/szoftver/libreoffice_3.4.4 magyar_.html webcímről. A Java futtató környezet telepítőjét (legújabb verziószáma Version 6 Update 30) például a http://www.java.com/en/download/index.jsp címről tölthetjük le. A program telepítése A programtelepítés lépései: 1. A programcsomag letöltése után keressük meg a telepítő programot (LibO_3.4.4_Win_x86_install_multi.exe), majd kettős kattintással, vagy helyi menüje Futtatás rendszergazdaként parancsával indítsuk el. Ha nem rendszergazdaként használjuk a gépet, akkor a következő párbeszédpanelen engedélyezzük a rendszergazdai használatot! Ez a használat így csak a telepítés idejére érvényes. 2. A LibreOffice 3.4 telepítésének előkészítése párbeszédpanelen kattintsunk a Tovább gombra! 3. A következő párbeszédpanelen a Célmappa mezőben, vagy a Tallózás gombra kattintva adjuk meg a telepítő fájlok kicsomagolásának helyét (lásd az 1-1. ábrát). Ez a mappa a telepítés után törölhető. 4. A mappa megadása után kattintsunk a Kicsomagolás gombra! 5. A következő tájékoztató párbeszédpanelen kattintsunk a Tovább gombra! 6. A következő párbeszédpanelen adjuk meg felhasználói nevünket és a szervezetet, vállalatot, amelynek keretén belül dolgozunk. A választókapcsolókkal állítsuk be, hogy csak magunknak, vagy a gépet használó bármely felhasználónak engedé- LibreOffice 3

30 KEZDŐ LÉPÉSEK lyezzük a program használatát. Utána kattintsunk a Tovább gombra! 1-1. ábra. Megadjuk az ideiglenes mappát 7. A Telepítés típusa párbeszédpanelen választhatunk a Szokásos vagy az Egyéni telepítési mód közül. Az előbbi a legtöbb felhasználó számára megfelelő, általános beállításokkal telepíti a programot, míg a második esetben a telepítés helyét és a telepítendő komponenseket is beállíthatjuk. Utána kattintsunk a Tovább gombra! 8. Ha a 7. lépésben az Egyéni telepítési módot választottuk, akkor az Egyéni telepítés párbeszédpanelen állítsuk be a telepítés helyét (lásd az 1-2. ábrát)! Olyan mappát adjunk meg, amelyen legalább 650 MB szabad terület van. Ha a rendszermeghajtón (a Windowst tartalmazó meghajtón) ennél kevéssel (értsd egy-két gigabájttal) van több, akkor mindenképpen válasszunk másik meghajtót, mert a Windows számára előbbvagy utóbb kevés lesz a hely A párbeszédpanel jobb oldalán találunk egy ismertetést a telepítésre kijelölt és a választható funkciókról. A bal oldali listapanelben fehér színű gombokkal jelennek meg azok a funkciók, komponensek, amelyek teljes LibreOffice 3 Writer

KEZDŐ LÉPÉSEK 31 egészében a számítógépre települnek. Szürkén jelennek meg azok a gombok, amelyekhez kapcsolt funkciók csak részben települnek. A többi jelzés és a telepítési lehetőségek közötti választás akkor jelenik meg, ha egy ilyen gombra kattintunk. Választhatjuk a helyi merevlemezre, vagy hálózati meghajtóra telepítését az aktuális ágnak, valamint az ágból kiinduló összes többi ágnak, alfunkciónak, vagy a telepítés kizárását. 1-2. ábra. Megadjuk a telepítendő komponenseket 9. A Fájltípus párbeszédpanelen jelölőnégyzetekkel adjuk meg, ha a Microsoft Word, Excel, PowerPoint fájljainak alapértelmezett kezelőjéül a LibreOffice programot választjuk. Ha a Microsoft programokat továbbra is használjuk, akkor inkább hagyjuk üresen ezeket a jelölőnégyzeteket! 10. Az utolsó beállító párbeszédpanelen jelölőnégyzet kiválasztásával kérhetjük az indító parancsikon elhelyezését az asztalon (ezt, és a Tálcán, vagy a Start menüben megjelenő parancsikont később is beállíthatjuk). A telepítés indításához kattintsunk a Telepítés gombra! 11. A program ezt követően telepíti a programot a megadott meghajtóra, mappába. Végül kattintsunk a Befejezés gombra! LibreOffice 3

32 KEZDŐ LÉPÉSEK A program módosítása, eltávolítása A program módosításához ismét a telepítőt kell elindítanunk. Ekkor azonban a fenti 6. lépésben megjelent párbeszédpanel helyett a Program karbantartása párbeszédpanel jelenik meg, amelyen választhatunk, hogy módosítunk a telepített összetevőkön, kijavítjuk a telepítési hibákat vagy töröljük a programot a számítógépről. Az eltávolításhoz használhatjuk a Windows Vezérlőpultjának Program eltávolítása funkcióját is. A billentyűzet Az írógéphez hasonlatos billentyűzetrész a szöveg begépelésére, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor 1 (fénymutató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyűzettel vagy az egérkurzorral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gombjának lenyomásával kezdeményezzük a parancs végrehajtását. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában álló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a menüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a kijelölő mez 2 a vagy kurzormozgató billentyűkkel mozgatva egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs kiválasztása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü 1 kurzor: grafikus karakter általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka amellyel a program jelzi a dokumentumban az aktuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 2 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az Enter billentyű lenyomásával választunk ki. LibreOffice 3 Writer

KEZDŐ LÉPÉSEK 33 kiválasztásához a, billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásához a, billentyűket használjuk. A kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk. Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazható (értelmetlen lenne például a vágás a táblázatban, amíg nincs kijelölve a kivágandó részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot indítani, akkor az Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a dokumentum szerkesztéséhez. A legördülő menü 3 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzetkódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Szövegszerkesztés közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott parancs azonnal végrehajtásra kerül. A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelőivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billentyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával vihetjük be. Például a Ctrl és az B billentyű együttes megnyomásakor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együttes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+B. A szöveg bevitele csak a billentyűzet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyűzet központi része, az úgynevezett írógép-billentyűzet. E billentyűzetrésznek színe általában világosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdőknek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz megszokni 3 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kiválasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét. LibreOffice 3

34 KEZDŐ LÉPÉSEK esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l) betűt írni a 2- es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett. A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterekhez speciális billentyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start menüjének Beállítások/ (vagy Sajátgép/) Vezérlőpult/Billentyűzet programjával állíthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a másodlagos (például az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük átkapcsolást lehetővé tevő billentyűkombinációt. Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billentyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok szerint. Ellenkező esetben, a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a számokat. A billentyűzet még nem említett részei vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus billentyűzettel különleges karaktereket is bevihetünk (lásd alább). Az Alt, Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket mindig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget, táblázatot vagy objektumot. A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a Caps Lock 4 rögzülő váltóbillentyű más szóval állapotbillentyű nincs lenyomva, akkor a betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt kapunk, a Shift billentyű lenyomásával együtt, nagyot. Tehát e tekintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az írógép betűváltójának. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének 4 CapsLock: Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe. LibreOffice 3 Writer

KEZDŐ LÉPÉSEK 35 segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyűzeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan betűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szerepelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű nyomva tartása mellett az írógép-billentyűzetről is (például magyar billentyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß betűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg ami az elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet). A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. A Windows és a LibreOffice meglehetősen kényelmetlenül egér nélkül is működtethetők, ekkor a billentyűzettel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billentyűzet,,,, valamint Home, End, PgUp, PgDn billentyűi, illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombinációi. A LibreOffice állapotsorában megjelenő BESZÚR/ÁTÍR feliratra kattintva vagy az Insert billentyűvel váltogathatunk a beszúrásos és a felülírásos szövegbevitel között. A beszúrásos szövegbevitelkor a begépelt szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem törli őket. A felülírásos szövegbevitel esetén az előzőleg begépelt, a kurzor helyén álló szöveget felülírjuk. A Delete billentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt dokumentumrészletet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarkában található, felirata rendszerint. Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál. Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak végrehajtása elől menekülő (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az adott programban, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri megnyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyőhöz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak. A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként LibreOffice 3

36 KEZDŐ LÉPÉSEK kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapotot állítjuk vissza. Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nélkülözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűzeten:. Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek kocsivisszasoremelés billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyomógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az F1... F12 funkcióbillentyűkhöz rendelt parancsokat az adott helyen ismertetjük. Az egér Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozoghatunk a dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) között. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kiválasztott parancsok így is indíthatók. Mint korábban említettük, egér helyett alkalmazhatunk más grafikus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt úgynevezett hanyattegeret ), digitalizáló tábla szálkeresztjét. Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A továbbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a kettős kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásutánban történő lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot például rajzot létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtását. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához elegendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyomás kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre. Bizonyos ikonokhoz menüket rendeltek, ezeket az ikon hosszabb megnyomásával jeleníthetjük meg. Az almenüket tartalmazó ikonokon kis zöld háromszög jelenik meg. Az egérrel ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektumokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tar- LibreOffice 3 Writer

KEZDŐ LÉPÉSEK 37 talmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egérrel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel megragadjuk az objektumot), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamatosan nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen. Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő módon, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a program hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további parancsok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb (például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a várakozó állapotot. A Windows szokásos kurzortípusai: Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítősáv alkalmazásakor. Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben). Foglalt: a program egy hosszabban tartó műveleten dolgozik. Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot. Szövegkijelölés: a munkaablak szerkesztőterületén, illetve az táblázatkezelő szerkesztőlécén vagy más programok szövegbeviteli mezőiben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöveges kurzor új helyét. Nem érhető el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző). Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. LibreOffice 3

38 KEZDŐ LÉPÉSEK Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása) Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szélein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik meg. Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezésekor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét. Átlós átméretezés 2: szintén az objektum átméretezésekor jelenik meg. Így egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például képet) új helyre mozgathatjuk. Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállításának változtatására is lehetőségünk van a Windows alatt. A beállításokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a Sajátgép programcsoport Beállítások/ Vezérlőpult/Egérkezelés programjával végezzük el. A program indítása A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból megismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majdnem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni, melyeket az alábbiakban foglalunk össze. A programot indíthatjuk a Windows, vagy nyomógombjára kattintás után a Programok (Minden program, Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, illetve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Programok menüből a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhatjuk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Win- LibreOffice 3 Writer

KEZDŐ LÉPÉSEK 39 dows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegendő a művelethez, szemben a Start menüből történő indítással, amely legalább két kattintást igényel. 1-3. ábra. LibreOffice ikonok a Windows tálcáján A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menüben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán parancsával is (lásd az ábrát). A rögzítés a helyi menü Rögzítés feloldása a tálcán parancsával szüntethető meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a futó programok ikonjai ne jelennének meg a tálcán, csak az indításhoz használt ikon tűnik el. 1-4. ábra. Program felvétele menüből a tálcára A Start menüből indítás négy kattintást igényel, ha a menü megjelenítése után, a Minden program, majd a LibreOffice 3.4, végül a LibreOffice Writer sorokra kattintunk. Ez a műveletsor is lerövidíthető, ha kiadjuk a helyi menü Rögzítés a Start menüben parancsát (lásd a fenti ábrát). LibreOffice 3

40 KEZDŐ LÉPÉSEK A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítségével vagy az Intézőben is beállíthatjuk a Start és a többi menü tartalmát (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk a Writer alkalmazást a Start menübe). Ha gyakran használjuk szövegszerkesztőnket, akkor ez a legpraktikusabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menüben a LibreOffice Writer (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leggyorsabban a programot. Bár a Windows XP alatt a tálca módosítására ritkán van szükség, hiszen a leggyakrabban használt programjaink automatikusan megjelennek a Windows nyomógombjára kattintás után, ha a fenti átalakítást elvégezzük, akkor a megadott programok mindig, azaz a programindítások számától függetlenül megjelennek a Start menüben. Az állandóan megjelenő (testre szabással ide helyezett) programok egy vízszintes vonal felett, a gyakori indítás miatt kiérdemelt helyzetű programok a vonal alatt jelennek meg. Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helyezünk el a Windows munkaasztalán. 1-5. ábra. Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munkaasztalra, majd kattintással adjuk ki a megjelent helyi menü Parancsikon parancsát! A Parancsikon létrehozása párbeszédpanelen adjuk meg a parancsikon célját, vagyis a Writer program elérési LibreOffice 3 Writer

KEZDŐ LÉPÉSEK 41 útját. amelyet megkereshetünk a Tallózás gombra kattintva is (lásd a fenti ábrát). A Tovább gombra kattintás után nevezzük el a parancsikont, majd zárjuk be a párbeszédpanelt! A parancsikon ekkor megjelenik a munkaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal használható a program indítására. A parancsikon egyúttal megjelenik az Asztal rendszermappában is. Ez azt is jelenti, hogy asztali parancsikont létrehozhatunk úgy is, hogy a Ctrl gomb nyomva tartása közben egy máshol létrehozott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következő ábrát). 1-6. ábra. Az Asztal mappa tartalma Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon, akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattintással vagy a Shift+F10 billentyűkombinációval megjelenített helyi menü Új OpenDocument-szöveg parancsát. Ugyanezt a parancsot megtaláljuk a Windows Intéző (fájlkezelő) Fájl/Új almenüjében is. A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kiválaszthatók (lásd az 1-7. ábrát). LibreOffice 3

42 KEZDŐ LÉPÉSEK 1-7. ábra. Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével Ha egy ilyen OpenDocument-szövegre kattintunk, akkor betöltődik a Writer, majd abba a dokumentum, melynek szerkesztését folytathatjuk. (Ha már fut a Writer, akkor így egy új szerkesztőablakot nyitunk, és abba töltődik a kiválasztott dokumentum). A Windows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi dokumentumok menüt használjuk. A Start menü Futtatás... parancsának kiadása után azaz rákattintva előbb a nyomógombra, majd a Futtatás... sorra beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattintás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a Futtatás párbeszédpanelt) a program elérési útját. E kényelmetlen indításban az a hasznos, hogy az indító parancssorban megadhatunk indítási kapcsolókat is (lásd később). Ilyen indítási kapcsolókat egyébként megadhatunk a parancsikonokhoz is. 1-8. ábra. Programindítás a Futtatás párbeszédpanelről A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy szinttel feljebb, az ún. szülő könyvtárba léphetünk. A könyvtárakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott mappa jelöli. A Megnyitás nyomógombra kattintás után a Futtatás LibreOffice 3 Writer