Hírlevél 2009. január 1 Hírlevél 2010. május
Hírlevél 2010. május 2 KIK VOLTAK A START ZRT. ÚJ ÜGYFELEI 2009-BEN? A Start Zrt. 2009-ben 54 új szerződést kötött közel 2 milliárd forint értékben. Az alábbiakban néhány statisztikai adattal szemléltetjük, hogy az új ügyfelek mely iparágakban tevékenykednek, mely régióban rendelkeznek székhellyel, illetve mely vállalati kategóriához tartoznak (mikro-, kis- vagy középvállalkozás). Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy legnagyobb mértékben a középmagyarországi régióban, feldolgozóipari tevékenységet folytató középvállalkozások váltak a Start Zrt. ügyfeleivé 2009-ben. Az ügyfelek területi megoszlása A Start Zrt. 54 új ügyfele közül 23-nak, azaz 43%-ának a Közép-Magyarországi Régióban található a székhelye. A Startnak legkevesebb új ügyfele a Dél- Dunántúli Régióban van, ahol mindössze két új ügyfélre tett szert a társaság. Az ügyfelek 19%-a a Dél-Alföldi, 14%-a a Közép-Dunántúli, 10%-a pedig az Észak- Alföldi Régióban rendelkezik székhellyel. A Startnak 2009-ben nem sikerült új ügyfélre szert tennie hét megyében: Békésben, Nógrádban, Somogyban, Tolnában, Zalában, Vasban és Szabolcs- Szatmár-Beregben. A mintegy 2 milliárd forint értékű új szerződésállományból a Közép-Magyarországi Régió 834 millió forinttal részesedik, őt követi a Dél-Alföldi Régió 368, majd a Közép-Dunántúli Régió 270 millió forinttal, amint azt az ábra is mutatja. A Start ügyfélköre jól reprezentálja a vissza nem térítendő EU-s támogatást elnyert vállalkozásokat, így a fenti grafikonból az a következtetés vonható le, hogy az ország gazdaságilag fejlettebb területein jutottak nagyobb támogatáshoz a magyarországi kis- és középvállalkozások, míg a kevésbé fejlett régiókban kevesebb vállalkozás igényelt támogatást. Ez azzal van összefüggésben, hogy ezekben a régiókban a vállalkozások száma és mérete is jóval alatta marad az országos átlagnak. Az ügyfelek iparági megoszlása A Start 54 új ügyfele közül 31 (57 %-a) feldolgozóipari tevékenységet folytat, melyek összesen 1.172 millió forint értékű pályázati kezességvállalási szerződést kötöttek a társasággal. A feldolgozóipari ügyfelek magas számát az is magyarázza, hogy a feldolgozóipar számos iparágat foglal magában, sok más mellett, az élelmiszeripart, a gépgyártást és a nyomdaipart. 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 834 Közép- Magyarország 95 Nyugat- Dunántúl 2009. évi új szerződések értéke régiónként (millió Ft) 270 Közép- Dunántúl 28 Dél-Dunántúl 368 Dél-Alföld 190 163 Észak-Alföld Észak- Magyarország
Hírlevél 2010. május 3 2009-ben a Start új ügyfelei között egyetlen építőipari, energetikai vagy mezőgazdasági vállalkozás sem található. A Start Zrt. ügyfelei kizárólag magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások lehetnek. A Start 2009-ben érték alapján a legtöbb szerződést középvállalkozásokkal kötötte, összesen 759 millió forint értékben (39%). A középvállalkozásokat, nem sokkal lemaradva a kisvállalkozások követik 729 millió forint értékű (37%) szerződésállománnyal. Értékben a legkevesebb szerződést a Start mikrovállalkozásokkal kötötte, 460 millió forint értékben (24%). A szerződésállomány vállalatméret szerinti megoszlásának 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1 172 Feldolgozóipar 2009. évi új szerződések értéke iparáganként (millió Ft) 304 Kereskedelem- Szállítás- Vendéglátás 206 Informatika- Távközlés 266 Egyéb Az ügyfelek vállalati méret szerinti megoszlása eredménye a gazdasági és pénzügyi válsággal magyarázható. A kisebb vállalkozásokra, különösen a mikrovállalkozásokra, sokkal erőteljesebben hatottak a válság kedvezőtlen következményei, a hitelezés beszűkülése, a piaci kereslet csökkenése. Ezért ezek a vállalkozások, még ha nyertek is vissza nem térítendő támogatást, a megvalósításhoz nem rendelkeztek megfelelő önerővel, piaci igénnyel, így a fejlesztésektől elálltak vagy azokat későbbre halasztották, ezért a Starttól nem igényeltek pályázati biztosítékot. 2009. évi új szerződések értéke vállalati méret szerint (millió Ft) 800 700 600 500 400 300 200 100 460 729 759 0 Mikrovállalkozás Kisválllakozás Középvállalkozás
Hírlevél 2010. május 4 Ha a szerződések számának megoszlását vizsgáljuk az új ügyfelek mérete szerint, akkor viszont már a kisvállalkozások vezetnek, akikkel a Start 2009-ben 26 szerződést kötött (az összes szerződés 48%-át). A középvállalkozásokkal kötött szerződések száma (18), közel kétszerese a mikro-vállalkozásokkal kötött szerződések számának (10). rendelkeznek fejlesztési elképzelésekkel és az azokhoz szükséges saját erővel, illetve bankhitellel. A kisebb vállalkozások piaci és pénzügyi szempontból is hátrányosabb helyzetből indulnak a támogatásokért folyó versenyben. Igaz, hogy számukra kisebb értékű, kevesebb adminisztrációval és pénzügyi teherrel járó pályázatok kerülnek kiírásra. 2009. évi új szerződések száma vállalati méret szerint 33% 19% 48% Mikrovállalkozás Kisválllakozás Középvállalkozás Összefoglaló következtetések A Start ügyfélkörének elemzésekor figyelembe kell venni, hogy a társaság ügyfelei főként a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, illetve a Közép- Magyarországi Régió vállalkozásai számára kiírt tükörpályázatok keretében nyernek el támogatást nagyobb értékű, technológiai fejlesztésekhez és ezekhez veszik igénybe a Start pályázati kezességvállalását. A kisebb értékű támogatásoknál és a HEFOP, valamint innovációs, kutatási-fejlesztési pályázatoknál pályázati biztosíték nem szükséges. Ezért az alábbi megállapítások a GOP-os és KMOP-s pályázatokra értendőek. A fenti adatokból jól látható, hogy a támogatások legfőbb kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások. Ez azzal magyarázható, hogy ezek, a már érettnek tekinthető vállalkozások A másik fontos megállapítás, hogy a támogatások kedvezményezettjei elsősorban a Közép-Magyarországi Régió vállalkozásai. Ugyanakkor sok esetben a Budapesten vagy Pest megyében székhellyel rendelkező vállalkozások vidéki telephelyükön valósítják meg a támogatott projekteket, tehát azok gazdasági, illetve foglalkoztatásra gyakorolt hatásai a kevésbé fejlett régiókban jelentkeznek. 2009. II. felében elindultak a Regionális Operatív Program regionális gazdaságfejlesztési pályázatai, amelyeken kizárólag az adott régió vállalkozásai indulhatnak. Ezek a pályázatok csökkenthetik az eddigi támogatások közép-magyarországi túlsúlyát. Végül, de nem utolsó sorban a támogatások döntő többsége a hagyományos feldolgozóipari vállalkozáshoz kerül, amely jelentős strukturális változásokat nem indít el a
Hírlevél 2010. május 5 gazdaságban, sőt bizonyos fokig konzerválja a korábbi struktúrát. Ezekben az iparágakban viszonylag szerények a növekedés lehetőségei, azok nem tekinthetőek húzóágazatoknak. Talán ez a támogatási rendszer egyik legnagyobb hibája, azaz, hogy nem az európai színtéren is versenyképes, nagy hozzáadott értékű ágazatokat, projekteket helyezi előtérbe, így Magyarország gazdasági fellendülését nem szolgálja megfelelően. REGIONÁLIS TŐKEBEFEKTETÉSI ALAP ALAKUL A KKV-K FELTŐKÉSÍTÉSÉRE 14 MILLIÁRD FORINTOS FORRÁSSAL A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága 14 milliárd forint értékű befektetési alapot hoz létre, amely maximum 0,5 millió EUR értékű tőkeemeléses befektetéseket valósít meg olyan kis- és középvállalkozásokban, amelyek kiemelt szerepet játszanak egy adott térség gazdasági tevékenységében és a foglalkoztatás megőrzésében, növelésében. A Regionális Operatív Programok (ROP) irányító hatósága (IH) az egyes ROP-ok forrásaiból helyi szinten komoly növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások támogatása érdekében Regionális Tőkebefektetési Alapot (RTA) hoz létre. Az alap elsődleges célja, hogy a pénzügyi válság miatt stagnáló vagy kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe került, de korábban jól működő kkv-knak pótlólagos tőkejuttatást biztosítson, valamint komplex menedzsmentszolgáltatás révén hozzájáruljon a szükséges technológiai fejlesztésekhez, struktúraváltásokhoz - határozott időre szóló tulajdonrészesedés és hatékonyságjavító intézkedések meghozatala ellenében. Az RTA-nak 14 milliárd forint tőke áll rendelkezésére a fenti célok megvalósítására. Az RTA-t a 100%-os állami tulajdonú Regionális Tőkealap-kezelő (RTK) Zrt. fogja kezelni, azaz a befektetések megvalósítása ezen a társaságon keresztül történik. Az RTA végső kedvezményezettjei olyan kis- és középvállalkozások, amelyek szerepvállalása és gazdasági súlya jelentős egy-egy település vagy kistérség valamely gazdasági ágazatában, illetve foglalkoztatásában. Egy-egy kedvezményezett legfeljebb félmillió eurónak megfelelő, legfeljebb öt évre szóló tőkéhez juthat, ezt további maximum egymillió euró kölcsön egészítheti ki. A futamidő végén az alapkezelő vagy az eredeti tulajdonosoknak vagy más, piaci kockázati befektetőknek értékesítené tulajdonrészét. Az RTA hozamelvárása a mindenkori európai uniós referencia-kamattal megegyező mértékű. Jelenleg a referenciakamat értéke mintegy 7%. A végső kedvezményezettek kiválasztásának legfőbb kritériumai: a fejlesztés eredményeként növekedés, új termék, struktúra vagy kapacitás jön létre szintentartó beruházás nem támogatható; az adott ágazat több egysége között tartós együttműködés alakul ki; a régió komparatív előnyeire épül a tevékenység; a tartós fejlődés feltételei biztosíthatóak; a tevékenység jelentős mikro- és kisvállalkozói kört érint közvetlenül vagy közvetetten; a fejlesztés illeszkedik a Regionális Operatív Programok célrendszeréhez és megfelel a régiós stratégiáknak.
Hírlevél 2010. május 6 A legfőbb befektetési elvek mellett az alábbi kritériumoknak megfelelő kis- és középvállalkozások részesülhetnek ebből a forrásból: számottevő piaci pozíció és bővülő piacra termelés (szolgáltatás), mely megrendelésekkel is alátámasztható, a megelőző 2-5 évben érdemi árbevétel- és saját tőke növekedés elérése, jelentős foglalkoztatók az adott településen (és kistérségben), számottevő beszállítói körrel való rendelkezés, a megelőző 2 évben is történt fejlesztés (EU-s pályázati források felhasználásával), rendezett gazdálkodás. A befektetésre érdemes vállalkozásokat az RTK Zrt. úgynevezett régiós menedzserei fogják felkutatni és döntésre előterjeszteni az RTA-hoz. A szervezet felállítását követően az RTK várhatóan 2010. II. negyedévében kezdi meg működését és megjelenik a vállalkozásokat tőkebevonásra ösztönző felhívás. Több vállalkozás várhatóan már az idén tőkéhez juthat az RTA-tól. JÓT S JÓL, EBBEN ÁLL A NAGY TITOK A Start Zrt. interjút készített egyik sikeres ügyfelével, a Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft-vel. Füri Jánost, a társaság tulajdonos-ügyvezetőjét a vállalkozás múltjáról, jelenéről és jövőbeli céljairól kérdeztük. Mit kell tudni a Füri Kft.-ről, mivel foglalkozik a társaság? Társaságunk száraztészta gyártásával foglalkozik immár 25 éve. Termékeink között megtalálhatóak a tradicionális 8 tojásos termékek, a 4 tojásos termékek, a tojásallergiások által kedvelt tojás nélküli száraztészták, valamint a prémium kategóriás Perfetto termékcsaládunk. Gyártási kapacitásunkat a kezdeti 80-150 kg/nap-ról 15.000 kg/nap-ra sikerült növelni. Kezdetektől nagy hangsúlyt fektettünk a minőségre, mottónk: Jót, s jól ebben áll a nagy titok. /Kazinczy/. Szakmailag folyamatosan képezzük magunkat és a cég vezetésében már most jelentős részt vállal a családon belüli új generáció. Célunk pedig további olyan termékek megalkotása, amellyel frissíthetjük, gazdagíthatjuk ennek az innovációs lehetőségekben szegény szegmensnek a választékát. Milyen pályázaton indult a társaság és milyen projektet valósított meg az elnyert támogatásból? GOP-2.1.1. típusú, Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára pályázaton indultunk. Az eszközbeszerzések révén a társaság kapacitása és hatékonysága is jelentősen javul. Mit vállalt a társaság a támogatás megszerzése érdekében? Vállaltuk, hogy társaságunk emeli a hátrányos helyzetű és a női munkavállalók
Hírlevél 2010. május 7 létszámát, továbbá a környezettudatos tervezésnek és működésnek köszönhetően csökkenteni tudjuk a fajlagos energiafelhasználást is. Hogyan kerültek kapcsolatba a Start Tőkegarancia Zrt.-vel? A pályázat elnyerését követően a Start-tól kapott információs levélből értesültünk erről a lehetőségről, majd miután tájékozódtunk a részletekről, benyújtottuk a kezességvállalásra vonatkozó igénylésünket. Miért választották a Start Tőkegarancia Zrt. kezességvállalását? Elsősorban gyorsasága, rugalmassága miatt döntöttünk a Start mellett. Mi a véleménye a pályázati kezességvállalásról? A legrugalmasabb és leggyorsabb módszer annak érdekében, hogy a pályázatokhoz előírt biztosítékadási kötelezettségünknek eleget tegyünk. A Start nem kér fedezetet ügyfelétől, így nem szükséges esetlegesen likvid tőkét lekötni vagy olyan ingatlant biztosítékként felajánlani, amely a későbbi működés során kulcsfontosságú lehet.