SZAKMAI ISMERETEK 1. Az alábbiak közül melyik a jelentkezési lap? a) a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus űrlap, amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza b) a bizonylati albumban szereplő nyomtatvány, amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza c) a bizonylati albumban szereplő elektronikus űrlap, amely a tanuló képzéséhez és vizsgáztatásához szükséges adatokat tartalmazza 2. Az alábbiak közül ki minősül közúti közlekedési szakembernek? a) a képzési rendeletben meghatározott, engedéllyel rendelkező személy b) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, engedéllyel rendelkező személy c) a közlekedési hatóság engedélyével rendelkező személy 3. Mi a névjegyzék? a) A közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartás b) A regionális igazgatóság által vezetett nyilvántartás c) Törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező közúti közlekedési szakembereknek a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartása. 4. Ki a szakoktató? a) a képzési rendeletben meghatározott, a közúti járművezető képzésben oktatóként részt vevő személy b) törvényben meghatározott, a közúti járművezető képzésben oktatóként részt vevő személy c) a közlekedési hatóság által meghatározott, a közúti járművezető képzésben oktatóként részt vevő személy 5. Az alábbiak közül melyik a szaktanfolyam? a) A nagy (C, D,) kategóriás képzés b) A közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése és továbbképzése c) Az ADR, a taxis és a közúti árufuvarozó képzés 6. Az alábbiak közül melyik a vezetési karton? a) A bizonylati albumban szereplő nyomtatvány b) A bizonylati albumban szereplő nyomtatvány vagy elektronikus eszköz c) A bizonylati albumban szereplő elektronikus eszköz 7. Az alábbiak közül ki a vizsgabiztos? a) a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy b) a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásában tanúsító szervezetként közreműködő személy c) a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy, valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásában tanúsító szervezetként közreműködő személy 8. Az alábbiak közül melyik a vizsgajegyzőkönyv? a) a képzőszerv által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók adatait b) a közlekedési hatóság által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók adatait c) a közlekedési hatóság által kiállított, nyilvántartási számmal ellátott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázók adatait és vizsgaeredményeit 9. Az alábbiak közül ki a vizsgarendező? a) a vizsgabiztos munkájának elősegítése céljából a közlekedési hatóság által kijelölt személy b) a vizsgabiztos munkájának elősegítése céljából a képzőszerv által kijelölt személy c) a vizsgabiztos munkájának elősegítése céljából az iskolavezető által kijelölt személy
10.Az alábbiak közül melyik a tanterv? a) Az elméleti oktató képzési tevékenységét meghatározó pedagógiai dokumentum. b) A képző szerv képzési tevékenységét meghatározó követelményrendszert tartalmazó pedagógiai dokumentum. c) A gyakorlati oktató által készített pedagógiai dokumentum. 11.Az alábbiak közül melyik lehet a szaktanfolyam? a) Ahol a nagy (C, és D) kategóriás elméleti és gyakorlati oktatást végzik b) Ahol a közúti közlekedési szakemberek elméleti és gyakorlati oktatását végzik c) Ahol az ADR, taxis és közúti árúfuvarózók oktatását végzik 12. Mit értünk a képzés kifejezés alatt? a) A közúti járművezetők tanfolyamon történő oktatását b) A közúti közlekedési szakemberek tanfolyamon történő oktatását c) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyamon történő oktatását 13.Képzés kinek az engedélye alapján tartható? a) A regionális igazgatóság b) Az NKH Központi Hivatal vezetője c) A Közlekedési Minisztérium 14. A képzési engedély mire adható? a) Csak elméleti és gyakorlati képzésre minden kategóriában b) Csak meghatározott kategóriára, alkategóriára és kombinált kategóriára c) Kérelemre minden kategóriára és szaktanfolyamra 15.A képzést vagy vizsgáztatást érintő jogszabályok rendelkezéseinek változásairól ki ad ki tájékoztatást? a) A Közlekedési Minisztérium b) Az NKH Központi Hivatal vezetője c) A regionális igazgatóság 16.Ki köteles a képzés során a tanulók számára a képzésnek megfelelő tansegédletet biztosítani? a) A képző szerv b) Az oktató c) A regionális igazgatóság 17.A vezetési gyakorlat oktatását az alábbiak közül melyik feltétellel lehet megkezdeni? a) Csak sikeres KRESZ vizsga kell hozzá b) Csak az iskolavezető engedélyével c) A gyakorlásra a regionális igazgatóság által érvényesített, a tanuló nevére kiállított vezetési karton jogosít. 18.Az oktatójármű-igazolás az előírt megvizsgálást követően mennyi időre adható ki? a) Egy évre b) Két évre c) Az igazolás időbeli hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de ez két évnél nem lehet hosszabb időtartamú. 19.Ki végezheti a közúti járművezetők vizsgáztatását? a) A megbízott képző szerv b) A közlekedési hatóság regionális igazgatósága c) A rendőrhatóság 20.Ki szervezheti a közúti járművezetők vizsgáztatását? a) A megbízott képző szerv b) A közlekedési hatóság regionális igazgatósága c) A regionális igazgatóság vagy az általa megbízott képző szerv.
21.A vizsgázó vizsgáztatásában a regionális igazgatóság vizsgabiztosa.. a) Természetes személyként működik közre b) Tanúsító szervezetként működik közre c) Hatósági személyként működik közre 22.A vizsgán a vizsgabiztos tanúsító szervezetként mikor nem működhet közre? a) Ha egyébként oktatóként is tevékenykedik b) Ha a vizsgázó közeli hozzátartozója c) Ha valamely képzőszerv iskolavezetője 23.A vizsgán a vizsgabiztos tanúsító szervezetként mikor nem működhet közre? a) Ha egyébként oktatóként is tevékenykedik b) Ha a képzőszervvel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll c) Ha valamely képzőszerv iskolavezetője 24.A vizsgán a vizsgabiztos tanúsító szervezetként mikor nem működhet közre? a) Ha a képző szerv tisztségviselője vagy a felügyelő bizottságának tagja b) Ha egyébként oktatóként is tevékenykedik c) Ha a Rendőrség főállású alkalmazottja 25.A vizsgán a vizsgabiztos tanúsító szervezetként mikor nem működhet közre? a) Ha a képző szervben tulajdonrésszel rendelkezik b) Ha egyébként oktatóként is tevékenykedik c) Ha egy másik képzőszerv iskolavezetője 26.A vizsgán a vizsgabiztos tanúsító szervezetként mikor nem működhet közre? a) Ha valamely képzőszerv iskolavezetője b) Ha a vizsgázó teljesítményének objektív megítélése egyéb okból nem várható el tőle (elfogultság). c) Ha egyébként oktatóként is tevékenykedik 27.Ki gondoskodik vizsgabiztosról, ha a kijelölt vizsgabiztos a vizsgán kizárás miatt nem vehet részt? a) A megbízott képző szerv b) A regionális igazgatóság c) Az NKH Központi Hivatal vezetője 28.Kinek köteles a kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul bejelenteni? a) A regionális igazgatóság vezetőjének b) A regionális igazgatóság főosztályvezetőjének c) A regionális igazgatóság főosztályvezető-helyettesének 29.Ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére közreműködik... a) A vizsga eredménye akkor is érvényes b) Akkor a vizsga érvénytelen c) A vizsgát a pótvizsgadíj befizetése után kettő napon belül meg kell ismételni. 30.Miről győződik meg a vizsgabiztos a vizsga során? a) Arról, hogy a vizsgázó a közlekedési ismereteket elsajátította-e. b) Arról, hogy a vizsgázó a meghatározott ismereteket elsajátította-e. c) Arról, hogy a vizsgázó a kellő gyakorlatot elsajátította-e. 31.Ki bocsátható elméleti vizsga és tanfolyam nélkül is gyakorlati vizsgára? a) Bárki, aki már rendelkezik vezetői engedéllyel. b) Aki a korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű gépjármű vezetésére terjeszti ki. c) Elméleti vizsga és tanfolyam nélkül, senki sem tehet gyakorlati vizsgát.
32.Ki határozza meg az egyes kategóriákhoz, illetőleg tantárgyakhoz előírt tanterveket? a) Az NKH Regionális Igazgatóság vezetője b) A képzőszerv vezetője. c) Az NKH Központi Hivatala vezetője 33.Ki határozza meg az alkalmazható tansegédleteket, képzési programokat? a) Az NKH Központi Hivatala vezetője b) Az NKH Regionális Igazgatóság vezetője c) A képzőszerv vezetője. 34.Ki határozza meg az egyes tantárgyak hallgatása alóli mentesítések alapjául szolgáló képesítések körét? a) Az NKH Központi Hivatala vezetője b) A képzőszerv vezetője. c) Az NKH Regionális Igazgatóság vezetője 35.Ki határozza meg a szakoktató képzés keretében teljesítendő követelményszintet? a) Az NKH Központi Hivatala vezetője b) A képzési rendelet. c) Az NKH Regionális Igazgatóság vezetője 36.Ki határozza meg az iskolavezetői felsőfokú szaktanfolyami képzés tartalmát? a) Az NKH Központi Hivatala vezetője b) A képzési rendelet. c) Az NKH Regionális Igazgatóság vezetője 37.Ki határozza meg a szakoktatói és az iskolavezetői továbbképzés tekintetében a képzés és vizsgáztatás tartalmát és módszereit? a) Az NKH Központi Hivatala vezetője b) A képzési rendelet. c) Az NKH Regionális Igazgatóság vezetője 38.Ki határozza meg a vezetési kartont helyettesítő, a vezetési gyakorlat oktatása során elektronikusan rögzített adatok körét? a) Az NKH Központi Hivatala vezetője b) A képzési rendelet. c) Az NKH Regionális Igazgatóság vezetője 39.A korszerű tantervek, módszerek, követelmények meghatározása, valamint ezek összehangolása céljából ki hozhat létre szakértői testületet? a) A Közlekedési Miniszter b) Az NKH Elnöke c) Az NKH Központi Hivatala vezetője 40.Közúti járművezető képzést a) Képzési engedéllyel rendelkező képzőszerv folytathat. b) Szakoktatói oklevéllel rendelkező személy végezhet. c) Szakoktatói engedéllyel rendelkező, névjegyzékbe vett személy végezhet. 41.A regionális igazgatóság szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi fel ideiglenesen azt a jelentkezőt. a) Aki sikeres felvételi vizsgát tett. b) Aki sikeres felvételi vizsgát tett és felvették a tanfolyamra. c) Aki szakoktatói tanfolyam hallgatója és igazolja, hogy teljesítette a rendelkezések alapján meghatározott követelményeket és követelményszintet.
42.A regionális igazgatóság szakoktatói tevékenységét engedélyezi és névjegyzékbe veszi fel azt a szakoktatói képesítéssel rendelkező jelentkezőt. a) Akinek szakoktatói oklevele van. b) Aki az engedélyezés időpontjában megfelel a meghatározott feltételeknek. c) Aki a továbbképzésen részt vett. 43.A szakoktatók továbbképzése kinek az engedélye alapján végezhető? a) Az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága b) Az NKH Központi Hivatala vezetője c) Az NKH Regionális Igazgatóság vezetője 44.A gyakorlati szakoktató oktatás közben köteles magánál tartani. a) A vezetői engedélyét. b) A vezetői engedélyét és a gépkocsi forgalmi engedélyét. c) A vezetői engedélyét, a gépkocsi okmányait és a szakoktatói igazolványát, 45.Elméleti vizsgabiztosi felvételi vizsgára jelentkezhet az, aki.. a) Szakoktatói bizonyítvánnyal rendelkezik. b) Legalább középiskolai érettségivel rendelkezik. c) Legalább főiskolai végzettséggel rendelkezik. 46.Közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzése és vizsgáztatása kinek az engedélye alapján végezhető? a) Az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága engedélye alapján b) Az NKH Központi Hivatala engedélye alapján c) Az illetékes regionális igazgatóság engedélye alapján 47.Ki szervezheti a szaktanfolyamai, illetőleg szakképesítő vizsgát? a) Az illetékes regionális igazgatóság. b) Az NKH Központi Hivatala vagy az általa megbízott képző szerv c) Az ezzel a feladattal megbízott képző szerv. 48.Ki végzi általában az oktatójárművek minősítő vizsgálatát? a) Bármelyik regionális igazgatóság. b) Az NKH képzésfelügyelője. c) A képzést engedélyező regionális igazgatóság 49.A vizsgán meg nem jelenő, vagy az engedélyezettnél többet késő vizsgázó melyik esetben tehet újabb vizsgát vizsgadíj befizetése nélkül? a) Ha távolmaradását az iskolavezető igazolja b) Ha távolmaradását legkésőbb a vizsga napját megelőző 5. napon a regionális igazgatóságnak személyesen vagy írásban bejelenti. c) Ha távolmaradását az oktatója igazolja 50.A vizsgán meg nem jelenő, vagy az engedélyezettnél többet késő vizsgázó melyik esetben tehet újabb vizsgát vizsgadíj befizetése nélkül? a) Ha távolmaradását az iskolavezető igazolja b) Ha a mulasztás önhibáján kívül következett be és ennek tényét igazolja. c) Ha távolmaradását az oktatója igazolja 51.) Mi alapján végezhető szakoktatói tevékenység? a) a tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges b) a tevékenység folytatásához az önkormányzat okmányiroda engedélye szükséges c) megfelelő szakoktatói végzettséggel kell rendelkeznie
52.) Mi alapján végezhető iskolavezetői tevékenység? a) a tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges b) a tevékenység folytatásához az önkormányzat okmányiroda engedélye szükséges c) iskolavezetői végzettséggel kell rendelkeznie 53.) Milyen szankcióra számíthat a szakoktató, ha tevékenységét engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végezte? a) 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezhető b) azonnali névjegyzékből való törlést von maga után 54.) Milyen szankcióra számíthat az iskolavezető, ha tevékenységét engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végezte? a) 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezhető b) azonnali névjegyzékből való törlést von maga után 55.) Mely esetben kell törölni a szakoktatót a névjegyzékből? a) a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg b) vezetői engedélyét orvosi vélemény alapján nem hosszabbították meg c) tanulóinak vizsga eredményessége nem éri el az 50 %-ot 56.) Mely esetben kell törölni az iskolavezetőt a névjegyzékből? a) a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek már nem felel meg b) vezetői engedélyét orvosi vélemény alapján nem hosszabbították meg c) a képző szerv tanulóinak vizsga eredményessége nem éri el az 50 %-ot 57.) Mely esetben kell törölni a szakoktatót a névjegyzékből? a) a szakoktatói tevékenységre a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismételten megsérti b) a szakoktató a szankcionáló határozatot nem veszi át c) az oktatójármű igazolása nem érvényes 58.) Mely esetben kell törölni az iskolavezetőt a névjegyzékből? a) az iskolavezetői tevékenységre a jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismételten megsérti b) az iskolavezető a szankcionáló határozatot nem veszi át 59.) Mennyi időre történhet a szakoktató névjegyzékből való törlése? a) a törlés határozott időre, legfeljebb azonban öt évre történhet b) a törlés határozott időre, legfeljebb azonban három évre történhet c) a törlés határozott időre, legfeljebb azonban kettő évre történhet 60.) Mennyi időre történhet az iskolavezető névjegyzékből való törlése? a) a törlés határozott időre, legfeljebb azonban öt évre történhet b) a törlés határozott időre, legfeljebb azonban három évre történhet c) a törlés határozott időre, legfeljebb azonban kettő évre történhet 61.) Ki végezheti a járművezető-jelöltek előzetes orvosi vizsgálatát? a) a vizsgált személy választott háziorvosa b) bármelyik orvos c) csak az üzemorvos 62.) Milyen orvosi alkalmasság kell D kategóriás tanfolyamra történő beiskolázáskor? a) 1. alkalmassági csoportot b) 2. alkalmassági csoportot c) csak a tevékenység folytatásához szükséges
63.) Milyen orvosi alkalmasság kell C kategóriás tanfolyamra történő beiskolázáskor? a) 1. alkalmassági csoportot b) 2. alkalmassági csoportot c) orvosi alkalmasság igazolása csak a tevékenység folytatásához szükséges 64.)Milyen orvosi alkalmasság kell CE kategóriás tanfolyamra történő beiskolázáskor? a) 1. alkalmassági csoportot b) 2. alkalmassági csoportot c) orvosi alkalmasság igazolása csak a tevékenység folytatásához szükséges 65.) Milyen orvosi alkalmasság kell a C kategóriát oktató szakoktatónak? a) 1. alkalmassági csoportot b) 2. alkalmassági csoportot c) PÁV II. alkalmasságot 66.) Mire jogosíthat a PÁV I. alkalmassági kategória: a) a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére zetközi forgalomban áruszállítást végző tehergépkocsi vezetésére 67.) Mire jogosíthat a PÁV II. alkalmassági kategória: a) a veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetésére b) vizsgabiztosi tevékenység folytatására 68.) Mire jogosíthat a PÁV III. alkalmassági kategória: a) a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetésére b) a 4000 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó C1 alkategóriába tartozó járműszerelvény vezetésére 69.) Ki kezdeményezheti a gépjárművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát? a) csak a gépjárművezető saját maga b) a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság c) csak a gépjárművezető időszakos vizsgálatát végző orvos 70.) Mi minősül szokásos tartózkodási helynek? a) ahol a személy egy naptári évben életvitelszerűen legalább 185 napot tölt b) ahol a személy egy naptári évben legalább 60 napot tölt c) jogszabályban nincs meghatározva 71.) Vonatkozik-e a kezdő vezetői engedélyre vonatkozó korlátozás a nemzeti kategóriákra? c) csak a T kategóriára 72.) Ki nem kaphat magyar vezetői engedélyt? a) aki közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan b) aki csak orvosi 1. alkalmassági csoportot igazol c) aki nem rendelkezik PÁV III. alkalmassági kategóriával 73.) Ki nem kaphat magyar vezetői engedélyt? a) akinek a vezetői engedélyét külföldi hatóság visszavonta b) a mozgáskorlátozott személy c) aki nem beszéli a magyar nyelvet
74.) Jogosít-e járművezetésre a közlekedési hatóság által kiadott vizsgaigazolás? c) igen, de csak 30 napig 75.) Beiskolázható-e CE kategóriás tanfolyamra az, akinek a B kategóriás vezetési jogosultságát a hatóság szünetelteti? c) igen, de csak C1E kategóriás tanfolyamra 76.) Beiskolázható-e D kategóriás tanfolyamra az, akinek a B kategóriás vezetési jogosultságát a hatóság szünetelteti? 77.) Vezethet-e C1 alkategóriával 3500 kg össztömeget meg nem haladó kisteherautót az, akinek B kategóriás vezetési jogosultságát a hatóság szünetelteti? 78.) Milyen kategóriára érvényes vezetői engedéllyel lehet vezetni a nyitott kivitelű, áttételes kormánymű nélküli, a motorkerékpárok esetében szokásos kezelőszervekkel kialakított kivitelt ( quad -ot)? a) legalább A1 vagy B kategóriára érvényes vezetői engedéllyel b) M kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel c) Jogszabály nem határozza meg 79.) Milyen kategóriára érvényes vezetői engedéllyel lehet vezetni a zárt utasterű, több személy szállítására kialakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelőszervekkel felszerelt kivitelt ( mopedautó -t) a) B kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel b) A kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel c) Jogszabály nem határozza meg 80.) Melyik jogszabály írja elő az utánképzési kötelezettséget? a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény b) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet c) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 81.) Kell-e hatósági vizsgát tenni az utánképzésre kötelezetteknek? a) csak az I. és II. programot végzőknek b) minden program után vizsgát kell tenni 82.) Jogosít-e vezetésre az utánképzés elvégzését követően kiadott igazolás? 83.) Ki szervezhet utánképzési foglalkozásokat? a) aki az utánképzés folytatására engedélyt kapott b) aki a közlekedési hatósággal megbízási szerződést kötött c) bármelyik képző szerv
84.) Milyen részekből áll az utánképzés? a) feltárásból és a feltárást követő programokból b) a jogszabályban meghatározott programokból c) szakorvosi vizsgálatból és programokból 85.) Mennyi a szakoktatói tevékenység engedélyezésének díja? a) 10000.- Ft b) 2200.-Ft illeték c) Nincs díja, nincs illetéke 86.) Mennyi az iskolavezetői tevékenység engedélyezésének díja? a) 10000.- Ft b) 2200.-Ft illeték c) Nincs díja, nincs illetéke 87.) Mennyi az utánképzési foglalkozásvezetői tevékenység engedélyezésének díja? a) 10000.- Ft b) 2200.-Ft illeték c) Nincs díja, nincs illetéke 88.) Mennyi az első fokon eljáró hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés díja? a) az illetéktörvény alapján 5000.- Ft b) a díjrendelet értelmében megegyezik a hatósági eljárás díjával, amelyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni c) nincs díja, nincs illetéke 89.) Együtt tartott tanfolyam a a) különböző kategóriás tanfolyamok tanulói számára az azonos tartalmú elméleti tananyag azonos helyen és időben végzett oktatása b) a C és a D kategóriás tanfolyamok tanulói számára az azonos tartalmú elméleti tananyag azonos helyen és időben végzett oktatása 90.) Összevont tanfolyam a a) tanuló számára két ( C+E ) kategóriában egy tanfolyam keretében végzett oktatás a közös ismeretek összevonásával b) különböző ( C + D ) kategóriás tanfolyamok tanulói számára az azonos tartalmú elméleti tananyag azonos helyen és időben végzett oktatása 91.) A teljes képzési tevékenység a a) jármű vezetésére jogosító okmány megszerzéséhez szükséges teljes körű képzés b) jármű vezetésére jogosító okmány megszerzéséhez szükséges teljes elméleti képzés c) jármű vezetésére jogosító okmány megszerzéséhez szükséges teljes gyakorlati képzés 92.) Ki a felelős a teljes képzési tevékenységért? a) a képzési engedéllyel rendelkező, a tanulóval szerződéses jogviszonyban álló képző szerv b) az engedéllyel rendelkező iskolavezető c) az engedéllyel rendelkező szakoktató 93.) Mi jogosítja a tanulót a járművezetés gyakorlására? a) a regionális igazgatóság által érvényesített, a tanuló nevére kiállított vezetési karton jogosít b) a sikeres elméleti vizsga jogosít c) az iskolavezető írásos engedélye jogosít
94.) A vezetési gyakorlat tantárgyat a) az engedéllyel rendelkező szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni b) érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülő felügyelete mellett lehet gyakorolni c) az okmányiroda által kiadott engedéllyel rendelkező szakoktatói felügyelet mellett lehet gyakorolni 95.) Milyen időtartamra állítható ki az oktatójármű-igazolás? a) az igazolás időbeli hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de az két évnél nem lehet hosszabb időtartamú b) az igazolás időbeli hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de az egy évnél nem lehet hosszabb időtartamú c) az igazolás időbeli hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de az öt évnél nem lehet hosszabb időtartamú 96.) A vezetési gyakorlat oktatása során tartózkodhat-e tolmács az oktató járműben? c) csak, ha szakfelügyelő is jelen van 97.) A vezetési gyakorlati vizsgán tartózkodhat-e tolmács az oktató járműben? c) csak akkor, ha szakfelügyelő is jelen van 98.) Mivel igazolja a képző szerv a teljes képzés befejezését? a) a tanuló forgalmi vizsgára bejelentésével b) az iskolavezető írásos igazolásával c) a vezetési karton tanuló nevére történő kiállításával 99.) Mikor érvénytelen a járművezetői vizsga? a) ha a vizsgán a vizsgabiztos a vele szemben fennálló kizárási ok ellenére működött közre b) ha a vizsgán a vizsgázó nem írja alá a vizsgajegyzőkönyvet c) ha a vizsgán a vizsgázó nem tudja végrehajtani a parkolási feladatot 100.) Ki jelöli ki a vizsgák helyét és időpontját? a) a vizsgák helyét és időpontját, továbbá a vizsgahellyé minősített településeken a forgalmi vizsgák kiindulási helyét és időpontját a regionális igazgatóság jelöli ki b) a vizsgák helyét és időpontját, továbbá a vizsgahellyé minősített településeken a forgalmi vizsgák kiindulási helyét és időpontját az engedéllyel rendelkező képző szerv jelöli ki c) a vizsgák helyét és időpontját, továbbá a vizsgahellyé minősített településeken a forgalmi vizsgák kiindulási helyét és időpontját az NKH Központi Hivatala jelöli ki 101.) Megtartható-e a vizsga vizsgalap hiányában? c) igen, ha a vezetési kartonon feljegyezték az elméleti vizsga időpontját 102.) Mikor tehető forgalmi vizsga? a) sikeres járműkezelési, illetőleg rutin és biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés vizsga után tehető b) sikeres elméleti vizsga után tehető
103.) Tanfolyam és elméleti vizsga nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható-e aki automatikusan működtetett tengelykapcsolóval, illetőleg sebességváltóval felszerelt gépjármű vezetésére korlátozott vezetői engedélyét hagyományosan működtetett erőátvitelű gépjármű vezetésére terjeszti ki? 104.) Tanfolyam és elméleti vizsga nélkül is gyakorlati vizsgára bocsátható-e az, aki mint mozgássérült, meghatározott jármű vezetésére jogosító érvényes vezetői engedélyét más - de ugyanabba a kategóriába tartozó - jármű vezetésére kívánja érvényesíttetni? 105.) Beiskolázható-e csak gyakorlati képzésre az, aki A korl. kategóriás vizsgához érvényes A1 alkategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik? 106.) Beiskolázható-e csak gyakorlati képzésre az, aki C kategóriás vizsgához - egy évnél nem régebben szerzett - C1 alkategóriás vezetői engedéllyel rendelkezik? 107.) A vizsgát a vizsgabiztos felfüggeszti, ha a vizsgázó a) személyazonossága vagy személyi adatai tekintetében a vizsgabiztost megtévesztette vagy azt megkísérelte b) ha a vizsgán a vizsgázó nem írta alá a vizsgajegyzőkönyvet c) ha a vizsgán a vizsgázó nem tudta végrehajtani a kijelőlt feladatot 108.) Milyen időtartamra tiltható el a szakoktató a vizsgán való részvételtől? a) legfeljebb hat hónapra b) legfeljebb három hónapra c) nem tiltható el 109.) Ki határozza meg a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körét? a) az NKH Központi Hivatala vezetője b) a regionális igazgatóság vezetője c) nincs meghatározva, ezért a képző szerv maga 110.) A szakoktató gyakorlati oktatás közben köteles-e magánál tartani az érvényes oktatójármű-igazolást és a vezetési kartont? 111.) A szakoktató gyakorlati oktatás közben köteles-e magánál tartani az érvényes vezetői engedélyét, a névjegyzékbe vételt tanúsító szakoktatói igazolványát? 112.) Kinek az engedélyével végezhető a közúti közlekedési szakemberek képzése? a) az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága engedélye alapján b) az NKH regionális igazgatósága engedélye alapján
113.) Ha a képző szerv a képzési rendeletben meghatározott rendelkezéseknek nem tesz eleget a) az engedélyező hatóság a képzési engedély érvényességét részben vagy egészben felfüggeszti vagy az engedélyt visszavonja b) az engedélyező hatóság a képzési engedélyt azonnal visszavonja c) az engedélyező hatóság az iskolavezető engedélyét visszavonja 114.) A közlekedési hatósági eljárások során figyelembe kell-e venni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit? 115.) A képző szerv köteles-e a tanulók részére az írásos tájékoztatót adni? 1168.) Kell-e rögzíteni a képző szervnek az írásos tájékoztatóban a tanuló jogait és kötelezettségeit? 117.) Beiskolázható-e tanfolyamra olyan tanuló, akiről a jelentkezés időpontjában - az általa vizsgálható okmányok és a tanuló nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a vizsgára bocsátásra vagy a vezetői engedély kiadására vonatkozó feltételeknek nem felel meg? c) nem a képző szerv feladata ennek elbírálása 118.) Kötelező előírás-e a kétkerekű járművek vezetőinek oktatása során a tanulónak a magas szárú, zárt cipő vagy csizma? 119.) Az éjszakai vezetés oktatásának igazolására melyik időpont fogadható el? a) március 1-15-e között 18 órától reggel 6 óráig b) március 1-15-e között 20 órától reggel 6 óráig c) március 1-15-e között 18 órától reggel 8 óráig 120.) Hány órát vezethet a vezetési gyakorlat oktatása során egy tanuló az alapoktatási szakaszban naponta? a) legfeljebb 2 tanórát b) legfeljebb 4 tanórát két részletben, két tanóra oktatás után minimálisan 1 óra szünet közbeiktatásával c) jogszabály nem rögziti 121.) Mi a B kategóriás oktatójárműre vonatkozó előírás a mozgáskorlátozottak képzéséhez és vizsgáztatásához? a) B kategóriába tartozó gépkocsi, amely a mozgáskorlátozott anatómiai és fiziológiai állapotának megfelel b) bármely B kategóriában oktatójármű igazolással rendelkező gépkocsi 122.) Milyen burkolattal kell rendelkezni a járműkezelési feladatok oktatásához meghatározott gyakorló pályának? a) a kétkerekű járművek oktatásához szilárd burkolatú pálya szükséges b) minden esetben szilárd burkolat szükséges 123.) Milyen tanterv alapján folyhat járművezető képzés? a) az NKH Központi Hivatala által kiadott vagy jóváhagyott tanterv szerint b) csak az NKH Központi Hivatala által kiadott, az egyes járműkategóriákra vonatkozó, hatályos Tanterv és Útmutatók előírásai szerint
124.) Kinek a feladata a tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása? a) a szakoktatóé és az iskolavezetőé b) az iskolavezetőé c) az NKH Központi Hivatala határozza meg 125.) Mi minősül együtt tartott tanfolyamnak? a) B+E és D1+E ; b) B+D és B+D1 126.) Részt vehet-e közúti forgalomban az alapoktatás ideje alatt a tanuló? a jármű technikai kezelésének oktatása részben - a szakoktató által elfogadhatónak tekintett forgalmi körülmények mellett - a közúti forgalomban is történhet, kizárólag rutinpályán folyhat az alapoktatása közlekedésbiztonság érdekében 127.) Csatolni kell-e fényképet a tanulónak a jelentkezési laphoz?, ez a fénykép kerül a vizsgalapra, mert a jelentkezési lapot már elektronikusan kell a hatósághoz továbbítani 128.) Jelentkezhet-e önállóan a tanuló elméleti alapvizsgára? a) nem, mert alapvizsgára csak a képző szerv jelenthet tanulót b) igen, abban az esetben, ha a vizsgadíjat befizette 129.) Lejárt személyazonosító igazolvánnyal igazolhatja-e magát a vizsgázó? a) nem b) igen 130.) A vezetői engedéllyel rendelkező vizsgázónak be kell-e mutatnia a vizsgán a vezetői engedélyét?, minden vizsgán, csak abban az estben, ha jártasságot kell igazolnia 131.) Mit kell tenni a vizsgabiztosnak a vizsgán történt rendkívüli esemény esetén? a) jegyzőkönyvet kell felvennie b) sikertelennek minősíti a vizsgát 132.) Feltétele-e a forgalmi vizsgának a jármű kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló okmánya?, jogszabályi előírás alapján, elegendő az oktatójármű igazolás 133.) A forgalmi vizsga sikertelenségét okozó hiba a) a vizsgázó az irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja b) a vizsgázó a szakoktató által meghatározott feladatra visszakérdez 1. Melyek a közigazgatási eljárás alapelvei? a) Hivatalbóliság, eredményesség, gyorsaság, egyszerűség, hatáskör elvonás tilalma, jóhiszeműen szerzett jogok védelme. b) Gyorsaság, törvény előtti egyenlőség, kötetlen bizonyítás. c) Törvényesség, alkotmányosság. d) Szakszerűség. 2. Ki a közigazgatási eljárás alanya? a) Bárki lehet. b) Aki az ügyben eljár. c) A közigazgatási szerv és az ügyfél. d) A bíróság, az ügyész.
3. Mit jelent a jogképesség? a) Valaki jogot gyakorolhat. b) Valaki jogviszony alanya lehet. c) Valaki kötelezettséget vállalhat. d) Valaki eljárás alanya lehet. 4. Melyek a közigazgatási eljárás szakaszai? a) Bejelentés, határozat kihirdetése. b) Határozat kihirdetése, fellebbezés. c) Alapeljárás, jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás. d) Alapeljárás, bírósági felülvizsgálati eljárás. 5. Kik a közreműködők a közigazgatási eljárásban? a) Az ügyfél, a közigazgatási szerv. b) Az ügyész, a bíró, a közigazgatási hivatal. c) A bíróság. d) Tanú, szakértő, tolmács, képviselő, szemletárgy birtokosa. 6. Kit illet meg a fellebbezés joga a közigazgatási eljárásban? a) Bárkit, aki a határozatot sérelmesnek tartja. b) A bíróságot. c) Az ügyészt. d) Az ügyfelet és azt, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. 7. Mit jelent a közigazgatási eljárásban a hatáskör? a) A közigazgatási szervezetrendszer hierarchiáján belül milyen szintű hatóságnak van jogosultsága eljárni az adott ügyben. b) A közigazgatási szervezet hierarchiájában azonos szinten levő hatóságok közül melyik jár el az ügyben. c) A terület megosztását jelenti. d) Az ügy bonyolultságától függően melyik szerv jogosult eljárni. 8. Mit jelent a közigazgatási eljárásban az illetékesség? a) A közigazgatási szervezetrendszer hierarchiáján belül milyen szintű hatóság jár el az adott ügy, adott fokán. b) A közigazgatási szervezetrendszer azonos hatáskörű szervei közül a konkrét ügyben melyiknek kell eljárni. c) Az ügyek megosztását a szervek között. d) Melyik szervnek van hatásköre az adott ügyben. 9. Milyen tevékenységet végeznek a közigazgatási szervek? a) Végrehajtó-rendelkező tevékenységet. b) Törvényhozó és rendeletalkotó tevékenységet. c) Alkotmányvédelmi funkciót látnak el. d) Ügyintéző tevékenységet. 10. Mikor jár el ügygondnok a közigazgatási eljárásban? a) Ha az ügyfél kéri. b) Ismeretlen helyen tartózkodó vagy ügyének vitelére képtelen ügyfél esetében c) Ha az eljáró szerv az ügyfél mellé kirendeli. d) Ha a bíróság elrendeli.
11. Ki tekinthet be a közigazgatási eljárás irataiba? a) Bárki, mert az iratok nyilvánosak. b) Csak az eljáró szerv képviselője. c) Az ügyfél és képviselője, valamint akinek feladatköre vagy jogának érvényesítése miatt szükséges. d) A bíróság vagy az ügyész. 12. Jogerős-e a másodfokú közigazgatási határozat? a) Nem, mert csak a bírósági döntés lehet jogerős. b) Nem, mert harmadfokon megfellebbezhető. c) Igen, mert a közigazgatási eljárás kétfokozatú. d) Igen, de csak ha végrehajtják. 13. Mit értünk rendkívüli jogorvoslat alatt? a) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. b) A jegyző felülvizsgálati eljárását. c) Az önkormányzati testület döntését. d) Az ügyészi óvást. 14. Melyek a végrehajtás típusai a közigazgatási eljárásban? a) Lefoglalás, letiltás. b) Pénzösszeg behajtása, cselekmény végrehajtása, ingóság kiadása. c) Pénzbüntetés, elzárás. d) Bírósági végrehajtás, adóbehajtás.