LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 5. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. má jus 31. TARTALOM HATÁROZATOK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 103/2006. (V. 17.) KE ha tá ro zat a leg fõbb ügyész he lyet te sé nek fel men té sé rõl... 466 2/2006. BJE jog egy sé gi határozat... 466 UTASÍTÁSOK 12/2006. (ÜK. 5.) LÜ uta sí tás a Ma gyar Köz tár sa ság ügyész sé ge szer ve ze té rõl és mû kö dé sé rõl szó ló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ uta sí tás módosításáról.... 470 13/2006. (ÜK. 5.) LÜ uta sí tás a gyer mek- és if jú ság vé del mi ügyé - szi szak fel ada tok el lá tá sá ról szó ló 14/2003. (ÜK. 7.) LÜ uta sí - tás módosításáról... 470 Legfõbb ügyészi, legfõbb ügyész helyettesi tisztség betöltésének megszûnése, áthelyezések... 472 Ki ne ve zé sek... 472 Át he lye zé sek, ki ne ve zé sek... 472 Át he lye zé sek... 472 Ki ren de lés, meg bí zás.... 473 Szol gá la ti vi szony meg szû né sek... 473 Halálozások... 473 Iga zol vá nyok érvénytelenítése.... 473 KÖZLEMÉNYEK Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére... 474 Pá lyá za ti fel hí vás ügyész sé gi fo gal ma zói ál lá sok betöltésére... 475
466 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 5. szám HATÁROZATOK A Köztársasági Elnök 103/2006. (V. 17.) KE határozata a legfõbb ügyész helyettesének felmentésérõl Az Alkotmány 30/A. (1) bekezdés m) pontja, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 21. (2) bekezdése alapján, a legfõbb ügyész javaslatára dr. Varga Zs. Andrást, a legfõbb ügyész helyettesét e megbízatása alól 2006. május 16-ai hatállyal felmentem. Budapest, 2006. május 12. Sólyom László s. k., köztársasági elnök KEH ügyszám: V-3/2291/2006. A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata 2/2006. BJE szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának büntetõ jogegységi tanácsa Budapesten, a 2006. április 10. napján tartott ülésen meghozta a következõ jogegységi határozatot: Az összbüntetésbe foglalásnak nem törvényi feltétele a büntetések folyamatos végrehajtása. Ha a terheltet feltételes szabadság tartama alatt olyan cselekmény miatt ítélik jogerõsen végrehajtandó szabadságvesztésre, amelyet a korábbi ítélet jogerõre emelkedése elõtt követett el, a büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni arra tekintet nélkül, hogy az újabb büntetést foganatba vették-e vagy sem. A 3/2002. büntetõ jogegységi határozat I/3. pontját a Legfelsõbb Bíróság nem tartja fenn. INDOKOLÁS A Legfelsõbb Bíróság a legfõbb ügyész indítványára jogegységi eljárást folytatott a következõ jogértelmezést igénylõ elvi kérdésben: Helye van-e összbüntetésbe foglalásnak, ha a terheltet feltételes szabadságának tartama alatt, annak megszüntetése nélkül, jogerõsen ismét végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik; ez utóbbi büntetését még a feltételes szabadság tartama alatt foganatba is veszik, és a terhelt valamennyi bûncselekményt a vele szemben legkorábban hozott ítélet jogerõre emelkedése elõtt követte el. A legfõbb ügyész jogegységi indítványa szerint a felvetett kérdésben a bírói gyakorlatban két egymással ellentétes álláspont alakult ki; emiatt az egységes bírói gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat hozatala szükséges. Az indítvány elõterjesztõje az eltérõ álláspontokat konkrét bírósági határozatokkal szemléltette. A mellékelt határozatoknak a kérdés eldöntése szempontjából releváns részei az alábbiak: 1. A városi bíróság a terheltnek az utólagos összbüntetésbe foglalás iránti kérelmét elutasította. Az egyik alapítéletben a terheltet 2003. május 22-én jogerõsen üzletszerûen elkövetett lopás bûntette és más bûncselekmények miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 2003. május 23-án kezdte tölteni; abból 2004. április 9-én feltételes szabadságra bocsátották. Feltételes szabadsága 2005. április 8-án járt le; büntetését 2005. február 23-án töltötte ki. A másik alapítélet 1999. május és július hónapok közötti idõben elkövetett üzletszerû lopás bûntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetést tartalmazott. Ez az ítélet 2004. november 23-án emelkedett jogerõre. Büntetésének letöltését a terhelt 2005. január 25-én kezdte meg. A városi bíróság a kérelem elutasítását azzal indokolta, hogy a büntetés végrehajtása nem folyamatosan történt, hiszen 2004. április 9-e és 2005. január 25-e közötti idõben a terhelt szabadlábon, feltételes szabadságon volt. Ennek ideje alatt rajta nem hajtottak végre szabadságvesztést. A Btk. 92. (1) bekezdése és a Legfelsõbb Bíróság 3/2002. számú büntetõ jogegységi határozatának I/3. pontja alapján az összbüntetésbe foglalás kizárt. Amennyiben a bíróság a büntetéseket mégis összbüntetésbe foglalná, úgy törvényes ok nélkül megszüntetné a feltételes szabadságot. A másodfokú bíróság a végzés indokolását az alábbiakkal egészítette ki: A 3/2002. BJE határozat I/3. pontja szerint az összbüntetésbe foglalás feltételei addig állnak fenn, amíg egyik büntetést sem hajtották végre teljesen, illetve végrehajtásuk folyamatos. A jogegységi határozat indokolásának I/3/a) pontja szerint, ha az elkövetõ korábbi büntetését egy végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó újabb ítélet jogerõre emelkedé-
5. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 467 sekor már végrehajtották, és ezért csak egy büntetést kell végrehajtani, az összbüntetésbe foglalás lehetõsége nem nyílik meg. Az indokolás I/3/b) pontja szerint, ha két szabadságvesztést folyamatosan, idõbeli megszakítás nélkül hajtanak végre, (az egyik büntetés kitöltése után az elkövetõ nem kerül szabadlábra), ebben az esetben a teljesen kitöltött szabadságvesztés az összbüntetésbe foglalás szempontjából nem tekinthetõ végrehajtottnak. A folyamatos végrehajtás eredményeként ugyanis az elkövetõ gyakorlatilag egy büntetést áll ki, azaz az összbüntetésbe foglalás eléri célját. A jogegységi határozat indokolásából egyértelmûen következik írja a másodfokú bíróság hogy összbüntetésbe foglalásra addig van lehetõség, amíg egyik büntetést sem hajtották végre teljesen, illetve végrehajtásuk folyamatos és így az elítélt ténylegesen egy büntetést áll ki. A rendelkezõ részben az illetve szó nem vagylagos feltételt jelent; összbüntetésbe foglalásnak csak abban az esetben van helye, ha a végrehajtás folyamatos. Amennyiben az elkövetõ szabadlábra került és a szabadságvesztések végrehajtása nem folyamatos, az összbüntetésbe foglalás lehetõsége nem merülhet fel. Az elítélt védõjének a BK. 151. számú állásfoglalásra történõ hivatkozását illetõen a másodfokú bíróság még arra utalt, hogy azt a 3/2002. BJE indokolásának V. pontjában kifejtettek szerint a Legfelsõbb Bíróság a továbbiakban nem tekinti irányadónak, így arra a jogegységi határozat kihirdetését követõen alappal hivatkozni nem lehet. (Tatabányai Városi Bíróság 5.Bk.448/2005/3. számú és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 3.Bkf. 320/2005/3. számú végzései.) Lényegében a jogegységi határozat I/3. pontjára és annak fentebb idézett indokolására hivatkozással utasított el összbüntetésbe foglalás iránti kérelmeket a Debreceni Városi Bíróság az 5.Bk.809/2004/8. számú végzésével; illetõleg a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság az 1.Bkf.101/2005/6. számú végzésével; a Pécsi Városi Bíróság a 11.Bk.65/2004/2. számú, illetõleg a Baranya Megyei Bíróság a 2.Bkf.60/2004/2. számú végzésével. 2. Más esetben az eljáró bíróságok a büntetéseket összbüntetésbe foglalták. A terheltet elsõfokon 2003. január 13-án meghozott, másodfokon 2003. április 29-én jogerõs egyik alapítélettel sikkasztás vétsége és más bûncselekmények miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték. A büntetését 2003. május 28-án kezdte meg; abból 2004. április 12-én feltételes szabadságra bocsátották. Feltételes szabadsága 2005. április 11-én járt le. A büntetését 2004. július 27-én töltötte ki. A másik alapítéletben 2003. március 25. napján és 2003 márciusában elkövetett 2 rendbeli csalás vétsége miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetést szabtak ki vele szemben. A határozat másodfokon 2004. június 9-én emelkedett jogerõre. A terhelt e büntetésének letöltését 2004. november 25-én kezdte meg. Az elsõfokú végzést amellyel a bíróság a kérelmet elutasította a megyei bíróság hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárásra utasította. A másodfokú bíróság jogi indokai szerint az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállanak, mert a terheltet a feltételes szabadságának tartama alatt ítélték jogerõsen újabb végrehajtandó szabadságvesztésre, aminek a foganatba vételére is a korábbi büntetésébõl engedélyezett feltételes szabadság tartama alatt került sor. Egységes és töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállanak, ha a terhelten a korábbi szabadságvesztésbõl engedélyezett feltételes szabadság tartama alatt, a feltételes szabadságra bocsátás elõtt elkövetett bûncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztést vesznek foganatba. Ha az újabb jogerõs elítélés az elítéltre korábban kiszabott szabadságvesztés töltésének vagy a feltételes szabadság tartamának idõszakára esik minthogy a feltételes szabadság része a szabadságvesztésnek helye van az összbüntetésbe foglalásnak. A fentieken túl a 3/2002. BJE I/3. pontja szerint az összbüntetésbe foglalás feltételei addig állnak fenn, amíg egyik büntetést sem hajtották teljesen végre, illetve végrehajtásuk folyamatos. Az a szabadságvesztés, amibõl az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, annak tartama alatt nem tekinthetõ végrehajtottnak. Tekintettel arra, hogy az újabb végrehajtandó büntetés foganatba vételére a feltételes szabadság ideje alatt kerül sor, fennáll az a feltétel is, hogy a szabadságvesztések töltésére folyamatosan kerül sor. (Csongrád Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Bkf.668/2005/2. számú végzése, melyet követõen a Szegedi Városi Bíróság 10.Beü.1376/2005/2. számú végzésével a büntetéseket összbüntetésbe foglalta.) De összbüntetési ítéleteket hoztak még: a Szombathelyi Városi Bíróságon Bk.245/2004/2. szám alatt, melyet további mérséklést követõen a Vas Megyei Bíróság Bkf. 348/2004/2. számon helybenhagyott. A Nyíregyházi Városi Bíróságon Bk.1041/2004/2. szám alatt, amit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Bkf. 106/2005/2. számon helybenhagyott. A Pápai Városi Bíróságon 2.Bk.310/2005/2. szám alatt, amit a Veszprém Megyei Bíróság 2.Bkf.1022/2005/2. számon helybenhagyott. A jogegységi indítványban feltett elvi kérdésben az ítélkezési gyakorlat megosztottságát a mellékelt határozatok meggyõzõen példázták. A Legfelsõbb Bíróság büntetõ jogegységi tanácsa ezért az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a jogegységi határozat meghozatalát szükségesnek tartotta [Be. 440. (1) bekezdésének a) pontja].
468 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 5. szám A 3/2002. büntetõ jogegységi határozat meghozatalát az összbüntetésre vonatkozó anyagi jogi szabályok módosítása tette szükségessé. Amint azt a 3/2002. BJE indokolásának I. pontjában kifejtette, a Btk. novella a Btk. 92. -ának (2) bekezdését hatályon kívül helyezte; az összbüntetés lehetõsége az ún. kvázi halmazati összbüntetés lehetõségére szûkült. A Btk. 92. -a (2) bekezdésének elhagyása folytán emiatt állást kellett foglalni abban a kérdésben, módosult-e az összbüntetésbe foglalás két korábbi általános feltétele, nevezetesen: csak végrehajtandó és olyan szabadságvesztés büntetéseket lehet összbüntetésbe foglalni, amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre. Az egyik korábbi feltételt tekintve és ennek indokát is adva a jogegységi határozat arra az álláspontra jutott, hogy bár a végrehajtandó jelzõt a módosított normaszöveg nem használja, felfüggesztett szabadságvesztések egymással vagy felfüggesztett szabadságvesztések végrehajtandó szabadságvesztéssel összbüntetésbe nem foglalhatók. Az összbüntetésbe foglalásnak tehát továbbra is törvényi feltétele a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés ténye [rendelkezõ rész I/1. pontja], de sor kerülhet összbüntetésre akkor is, ha a felfüggesztett szabadságvesztést utóbb végre kell hajtani (rendelkezõ rész I/2. pontja). Az összbüntetés másik korábbi feltételének (,,még nem hajtották végre vagy folyamatosan hajtanak végre ) elemzésével a 3/2002. BJE határozat valójában adós maradt; azt továbbra is evidens feltételnek tekintette. A rendelkezõ rész I/3. pontjában megállapította: Az összbüntetésbe foglalás feltételei addig állnak fenn, amíg egyik büntetést sem hajtották teljesen végre, illetve végrehajtásuk folyamatos. E megállapítása indokaként lényegében csak azt fejtette ki, amit az elsõként vázolt jogeset kapcsán a másodfokú bíróság I/3/a), illetve I/3/b) pontként idézett. A jogegységi indítványhoz mellékelt határozatok arra hívták fel a figyelmet, elsõdlegesen annak vizsgálata szükséges, hogy a módosítás eredményeként az összbüntetés másik korábbi feltétele miként alakult. Ennek az elvi kérdésnek az eldöntése a jogegységi eljárás tárgyával szorosan összefüggött, és ebben történõ iránymutatásra is a Be. 443. -ának (2) bekezdése a jogegységi tanácsnak lehetõséget nyújtott. A módosítás elõtt a Btk. 92 93. -ai az összbüntetésnek két formáját szabályozták: az ún. nem kvázi halmazati összbüntetést és a kvázi halmazati összbüntetést. Mindkettõnek közös törvényi elõfeltétele volt: a) több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre történõ jogerõs elítélés [92. (1) bekezdése], b) olyan végrehajtandó büntetésekrõl legyen szó, amelyeket az összbüntetésbe foglalás idõpontjában még nem, vagy nem teljesen hajtottak végre, c) vagy azokat folyamatosan hajtják végre. [A b) és c) pontban írt feltételek a 92. (2) bekezdésén alapultak.] Az ún. nem kvázi halmazati összbüntetés célja annak a hátránynak a kiküszöbölése volt, ami a terheltet több büntetés egymás utáni folyamatos végrehajtása miatt érte. Ebben az esetben az összbüntetés tartamát a Btk. 93. (1) bekezdésében írtak szerint kellett meghatározni; és azt csak kisebb mértékben lehetett csökkenteni. A folyamatos végrehajtásnak mint törvényi feltételnek pedig a fentebb írt cél miatt jelentõsége volt. A Btk. novella (1998. évi LXXXVIII. törvény 25. -a) az összbüntetésre vonatkozó szabályokat megváltoztatta. Az ún. nem kvázi halmazati összbüntetést megszüntette, a kvázi halmazati összbüntetést megtartotta. A korábbi és a jelenleg hatályos anyagi jogi szabályok egybevetésébõl azonban kitûnik, hogy a módosítás nem csupán szûkítést, tehát az ún. nem kvázi halmazati összbüntetés szabályainak a puszta elhagyását, hanem a kvázi halmazati összbüntetés feltételeinek teljes újraszabályozását eredményezte. A hatályos Btk. 92. (1) bekezdése szerint az összbüntetésbe foglalás feltétele: a) több határozott ideig tartó végrehajtandó (3/2002. BJE I/1. pontja) szabadságvesztésre ítélés, és b) az elkövetõ valamennyi bûncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerõre emelkedése elõtt kövesse el. [A b) pont a módosítás elõtt a 93. (4) bekezdésében, a tartam meghatározásának feltételeként szerepelt.] A hatályos anyagi szabályokból következõen tehát az összbüntetésbe foglalásnak már nem törvényi feltétele a büntetések folyamatos végrehajtása és nem zárja ki annak lehetõségét az egyik büntetés teljes kiállása sem. A kvázi halmazati büntetés célja ugyanis az, hogy a terheltet utólag olyan helyzetbe hozza, mintha valamennyi cselekményét a legkorábban hozott ítéletben bírálták volna el, és vele szemben halmazati büntetést szabtak volna ki, hiszen az elkövetési idõpontok miatt erre legalábbis elvileg, de sok esetben ténylegesen is meg lett volna a lehetõség. Ez a cél pedig mindaddig elérhetõ, amíg a terheltnek az összbüntetési ítélet meghozatalakor van olyan büntetése, amelyet még nem vagy nem teljesen hajtottak végre. A célból következõen nagyobb mérvû az elengedés mértéke is. Az összbüntetés célja viszont okafogyottá válik, amikor a büntetéseit már egészében végrehajtották. A fentiekben kifejtettek miatt a jogegységi tanács a 3/2002. BJE határozat rendelkezõ részének I/3. pontját nem tartja fenn, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az indokolásnak az I/3/a) pontjában szereplõ Ha viszont... kezdetû utolsó bekezdését is mellõzni szükséges. Tévesnek bizonyult az indokolás I/3/b) pontja is, ami tartalmában az ún. nem kvázi halmazati összbüntetés kapcsán folytatott korábbi bírói gyakorlatnak felelt meg.
5. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 469 A fenti helyesbítésbõl egyúttal az is következett, hogy a jogegységi indítványban felvetett elvi kérdés érdemi megoldását tekintve a jogegységi tanács azokkal a bíróságokkal értett egyet, amelyek a büntetéseket összbüntetésbe foglalták. A bírói gyakorlatban a vizsgált kérdés már a módosítás elõtt is felmerült. A BH 1981/2. szám alatt közzétett eseti döntés c) pontjában a Legfelsõbb Bíróság kifejtette: azokban az esetekben, amikor a feltételes szabadság tartama alatt foganatba vesznek az elítélten valamely végrehajtandó szabadságvesztést anélkül, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének a Btk. 48. -a (4) bekezdésében foglalt feltételei fennállanának, ez egymagában szükségessé teszi a végrehajtandó, valamint annak a szabadságvesztésnek az összbüntetésbe foglalását, amelybõl a terhelt feltételes szabadságra került. Ekkor is megvalósulnak ugyanis a Btk. 92. -ának (2) bekezdésében írt feltételei, tehát az összbüntetésbe foglalás tárgyában a határozathozatal kötelezõ. Nem kétséges az sem, hogy az elítélt egyidejûleg feltételes szabadságot és egy korábbi ügyben kiszabott szabadságvesztést nem tölthet, tehát lényegében ilyenkor is még végre nem hajtott végrehajtandó szabadságvesztések találkozásának esetérõl van szó. Hasonló iránymutatást adott a BH. 1988/125. számú eseti döntés, az 1994-ben meghozott BK. 151. számú állásfoglalás I. pontja, és a BH. 1996/5. számú eseti döntés is. Ezek alapján rögzíthetõ, hogy több mint két évtizedre visszavezethetõen a bírói gyakorlat a kérdést igenlõen döntötte el. A BK. 151. számú állásfoglalás I. pontjában még szereplõ iránymutatást a 3/2002. számú büntetõ jogegységi határozat nem vette át, ugyanekkor a BK. 151. számú állásfoglalást sem tartotta fenn. A legfõbb ügyész jogegységi indítványa ennek a hiánynak a pótlására is lehetõséget adott. A jogegységi tanács álláspontja szerint a BH. 1981/2. számú eseti döntésben tett elvi megállapítások a Btk. 92. (2) bekezdésére történõ utalás figyelmen kívül hagyásával jelenleg is helytállóak. A folyamatos végrehajtás az összbüntetésbe foglalásnak már nem törvényi feltétele, ezért ha a szabadságvesztés büntetés végrehajtása a feltételes szabadságra bocsátással megszakad, az az összbüntetésbe foglalásnak nem akadálya. A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralévõ részével, de legalább egy év [Btk. 48. (1) bekezdés elsõ fordulat]. Ha a szabadságvesztés hátralevõ része egy évnél rövidebb és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést a feltételes szabadság letelte után a hátralévõ rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni [Btk. 48. (2) bekezdés]. A fenti szabályokból következik az, hogy a feltételes szabadság is része a végrehajtandó szabadságvesztésnek. Annak tartama alatt a terhelt még szabadságvesztés hatálya alatt áll. A büntetés csak akkor lesz végrehajtottnak tekinthetõ, ha a feltételes szabadság eredményesen eltelt. Az összbüntetésbe foglalás során annak a büntetésnek, amelybõl a terheltet feltételes szabadságra bocsátották, jelentõsége csupán a tartam megállapítása során van, hiszen ha az a legsúlyosabb, akkor az összbüntetés tartamának is legalább azt el kell érnie, de még ekkor sem haladhatja meg a halmazatban álló legsúlyosabb bûncselekményre megállapított büntetési tétel felével megemelt felsõ határát. A terhelt tehát az összbüntetésbe foglalás eredményeként mindenképpen kedvezõbb helyzetbe kerül; a rövidebb tartamú büntetése akár teljesen elenyészhet, vagy jelentõsen mérséklõdhet. Ehhez a mérsékelt tartamhoz képest pedig tekintet nélkül arra, hogy az újabb büntetést mikor veszik foganatba ténylegesen kevesebb büntetést kell kiállnia, még ha azt teljesen ki is kell töltenie. Ha pedig az összbüntetésbõl feltételes szabadságra bocsátása lehetséges a már ténylegesen letöltött tartam beszámításával ez a lehetõség is lényegesen korábban nyílik meg. Feltételes szabadsága értelemszerûen ugyancsak hamarabb telik le, aminek a késõbbi jogkövetkezmények szempontjából (pl. mentesítés lehetõsége vagy visszaesés) is jelentõsége van. Ily módon a terhelt minthogy valamennyi korábbi alapítéletre vissza kell térni utólag olyan helyzetbe kerül, mintha valamennyi cselekményét a legkorábban hozott ítéletben bírálták volna el, és vele szemben egyetlen szabadságvesztést szabtak volna ki. Az összbüntetés célja ekkor, és nem a folyamatos végrehajtás eredményeként [3/2002. BJE indokolás I/3/b) pont] valósul meg, mert a terhelt lényegében egy egységes szabadságvesztést áll ki. Nem kerül sor feltételes szabadságának törvényes ok nélküli megszüntetésére sem, mert feltételes szabadsága az összbüntetéshez igazodik. A kifejtettekre tekintettel a jogegységi tanács a Bszi. 27. -ára és annak 32. -a (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel jogegységi határozatot hozott; határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Budapest, 2006. április 10. Dr. Horváth Ibolya s. k., elõadó bíró Dr. Szabó Gyõzõ s. k., bíró Dr. Kónya István s. k., a tanács elnöke Dr. Édes Tamás s. k., bíró Dr. Belegi József s. k., bíró
470 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 5. szám UTASÍTÁSOK A legfõbb ügyész 12/2006. (ÜK. 5.) LÜ utasítása a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás módosításáról A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló többször módosított 1972. évi V. törvény 19. -ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki: A legfõbb ügyész 13/2006. (ÜK. 5.) LÜ utasítása a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 14/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló többször módosított 1972. évi V. törvény 19. -ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki: 1. 1. A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló többször módosított 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 12. -a (1) bekezdésének h) pontja a következõ rendelkezéssel egészül ki: kidolgozza az ügyészségi épületek védelmét ellátó gazdasági társaságok tekintetében azokat az egységes elveket, amelyeket a feladataik ellátása során betartani kötelesek, folyamatosan ellenõrzi a biztonsági szolgálatok tevékenységét és az ellenõrzés eredményérõl tájékoztatja a szolgálatokat alkalmazó ügyészségeket, (1) A gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról szóló 14/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 4. -a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: b) a nevelõi (intézeti, bv. intézeti) jellemzést; (2) Az Ut. 4. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A fiatalkorúak ügyésze vizsgálja meg, hogy a környezettanulmány tartalmazza-e a fiatalkorúról a közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján az intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat vagy a munkahely által adott tájékoztatást. 2. 2. Az Ut. 84. -ának második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: Az irodavezetõre és a csoportvezetõre az osztályvezetõ-helyettes ügyészre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerû eltérésekkel alkalmazni. 3. Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész (1) Az Ut. 5. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A környezettanulmányt, a nevelõi jellemzést és a szükséges esetekben a fiatalkorú személyiségének vizsgálatára vonatkozó szakértõi véleményt 3 példányban kell elkészíteni, illetõleg beszerezni, és a harmadik példányt az eredeti nyomozási iratok mellékleteként kell kezelni. (2) Az Ut. 5. -ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (7) Az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 195. -a szerinti kiskorú veszélyeztetésének bûntette miatt indult büntetõeljárásban a fiatalkorúak ügyésze különös gonddal vizsgálja meg, hogy fennáll-e a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú nyomozási bíró elõtti kihallgatása indítványozásának [Be. 207. (4) bekezdés] szükségessége. Az indítvány megtételétõl az ügyész csak kivételesen indokolt esetben tekintsen el.
5. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 471 3. Az Ut. 6. -a a következõ (13) bekezdéssel egészül ki: (13) A fiatalkorúak ügyésze a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedések tartamának meghosszabbítására irányuló indítványát a fiatalkorú gyanúsítottal, a védõjével és a törvényes képviselõjével is egyidejûleg közli. (3) A másodfokú eljárás során a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a megyei (fõvárosi) fõügyészség fiatalkorúak ügyésze, a megyei (fõvárosi) bíróság hatáskörébe tartozó ügyben a fellebbviteli fõügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el. A harmadfokú eljárás során a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörbe tartozó ügyében a fellebbviteli fõügyészség fiatalkorúak ügyésze jár el. 4. Az Ut. 7. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 7. A fokozott felügyelet A fiatalkorúak ügyésze a nyomozó hatóság önállóan végzett nyomozása felett minden olyan esetben fokozott felügyeletet gyakorol, amikor a fiatalkorú gyanúsított elõzetes letartóztatásának, ideiglenes kényszergyógykezelésének vagy távoltartásának elrendelésére kerül sor. 5. (1) Az Ut. 8. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A fiatalkorúak ügyésze által a Be. 190. -a (1) bekezdésének j) pontja alapján hozott határozatban alkalmazott megrovást a fiatalkorúak ügyésze hirdeti ki. (2) Az Ut. 8. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Amennyiben a fiatalkorú az idézés ellenére nem jelenik meg, a fiatalkorúak ügyésze a megrovást a határozat kézbesítésével foganatosítja, s errõl a (3) bekezdésben foglaltakat értesíti. 6. Az Ut. 9. -ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (6) A fiatalkorúak ügyésze a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatot a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az Igazságügyi Hivatal illetékes területi szervének kézbesíti. 7. Az Ut. 12. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: 8. Az Ut. 13. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A tárgyalás idõpontjában tizennegyedik életévét be nem töltött a nyomozás során a bíróság által tanúként ki nem hallgatott személy tanúkénti kihallgatásának szükségessége esetén a fiatalkorúak ügyésze indítványozza az érintettnek kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság útján történõ kihallgatását. 9. Az Ut. 14. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium Aszódi Javítóintézetében az (1) bekezdésében meghatározott feladatokat közvetlenül a Legfõbb Ügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi önálló osztálya látja el. 10. Az Ut. 26. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Ügyésznek a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi feladatokkal történõ megbízása elõtt a Legfõbb Ügyészség gyermek- és ifjúságvédelmi önálló osztálya vezetõjének hozzájárulását be kell szerezni. 11. Ez az utasítás 2006. július 1-jén lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész
472 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 5. szám SZEMÉLYI HÍREK Legfõbb ügyészi, legfõbb ügyész helyettesi tisztség betöltésének megszûnése, áthelyezések Dr. Polt Péter legfõbb ügyész megbízatása 2006. május 16. napján megszûnt, a legfõbb ügyész helyettese 2006. május 17. napjával áthelyezte a Legfõbb Ügyészség Büntetõbírósági Ügyek Fõosztályára fõosztályvezetõ ügyészi munkakörbe. Dr. Varga Zs. András legfõbb ügyész helyettest a köztársasági elnök 2006. május 16-i hatállyal megbízatása alól felmentette, a legfõbb ügyész 2006. május 16. napjával áthelyezte a Legfõbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályára legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe. dr. Bárdosné dr. Bodnár Eszter, dr. Egedi Anita Krisztina egri városi ügyészségi fogalmazókat, dr. Jagusztin Tamás budakörnyéki ügyészségi fogalmazót, dr. Maraffai Tamás dabasi városi ügyészségi fogalmazót, dr. Kerényi Edina nyíregyházi városi ügyészségi fogalmazót szolgálati helyükön, dr. Jakab Tamást a Szolnoki Városi Ügyészséghez ügyészségi titkárrá; dr. Kissné dr. Mihály Ibolya Évát a Kalocsai Városi Ügyészséghez, dr. Halász Orsolyát a Mosonmagyaróvári Városi Ügyészséghez, dr. Zsoldos Csabát a Tatai Városi Ügyészséghez fogalmazóvá. Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte dr. Málinger Mariann mb. Tolna megyei fõügyész-helyettest szolgálati helyén fõügyészhelyettessé; dr. Erdei László mb. pásztói városi vezetõ ügyészt szolgálati helyén vezetõ ügyésszé; dr. Garzuly Éva budaörsi városi ügyészségi titkárt szolgálati helyén ügyésszé; dr. Balogh Anna, dr. Costopulos Orestis, dr. Csicsák Zoltán, dr. Gyõri György, dr. Kun Zsuzsa, dr. Szentes Katalin Dóra, dr. Tikász Orsolya Anna, dr. Varga Gergely, dr. Vincze Magdolna, dr. Vígh Attila, dr. Vígh Éva Rebeka budapesti kerületi ügyészségi fogalmazókat budapesti kerületi ügyészséghez, dr. Kruzsic Tibor gyulai városi ügyészségi fogalmazót, dr. Egerszegi Gábor, dr. Petró Judit miskolci városi ügyészségi fogalmazókat, dr. Görömbei Gábor, dr. Panyi Zsuzsanna Réka tiszaújvárosi városi ügyészségi fogalmazókat, dr. Vaskó Gábor sátoraljaújhelyi városi ügyészségi fogalmazót, dr. Forrai Miklós, dr. Lajkó Szilvia, Véghné dr. Somogyi Gabriella szegedi városi ügyészségi fogalmazókat, dr. Vörös Gabriella makói városi ügyészségi fogalmazót, dr. Balla Gábor székesfehérvári városi ügyészségi fogalmazót, A legfõbb ügyész Áthelyezések, kinevezések dr. Timár Anikó fõosztályvezetõ-helyettes ügyészt áthelyezte a Legfõbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályára, egyidejûleg kinevezte osztályvezetõ ügyésszé; dr. Takács Péter gyõri városi vezetõ ügyészt áthelyezte a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Fõügyészséghez, egyidejûleg kinevezte fõügyészhelyettessé; dr. Nikolényi Gábor Pest megyei fõügyészségi csoportvezetõ ügyész, mb. budakörnyéki vezetõ-helyettes ügyészt áthelyezte a Budakörnyéki Ügyészségre, Kulmanné dr. Cs. Varga Edit Veszprém megyei fõügyészségi ügyész, mb. veszprémi városi vezetõ-helyettes ügyészt áthelyezte a Veszprémi Városi Ügyészséghez, egyidejûleg kinevezte vezetõ-helyettes ügyésszé. Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Goldea Zsuzsanna Éva, dr. Hargitai Éva legfõbb ügyészségi ügyészeket,
5. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 473 dr. Berki Ambrus legfõbb ügyészségi tanácsos, legfõbb ügyészségi ügyintézõt a Legfõbb Ügyészség Jogi Képviseleti Önálló Osztályára; dr. Kun-Szabó Klára kecskeméti városi ügyészségi ügyészt a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészséghez, dr. Marton Szilárd József tatabányai városi ügyészségi ügyészt a Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészséghez fõügyészségi ügyészi munkakörbe; dr. Neumann Zsuzsanna mezõtúri városi ügyészségi ügyészt a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészséghez; dr. Pukler Zoltán Fejér megyei fõügyészségi ügyészt a Székesfehérvári Városi Ügyészséghez; Faragó József Fejér megyei fõügyészségi nyomozót a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészséghez. Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt dr. Koplányi Mihály fõügyészségi tanácsos, nyíregyházi városi csoportvezetõ ügyésznek, dr. Veress Zsolt budapesti kerületi ügyészségi ügyésznek, dr. Erdélyi Edina mosonmagyaróvári városi ügyészségi titkárnak, Bakné dr. Tóth Andrea kecskeméti városi ügyészségi fogalmazónak, dr. Dévényi Márton budakörnyéki ügyészségi fogalmazónak. Áthelyezte a Bács-Kiskun megyei fõügyész Dankóné dr. Czéh Katalin kecskeméti városi ügyészségi ügyészt a Kecskeméti Nyomozó Ügyészséghez, a Csongrád megyei fõügyész dr. Vorzsák Noémi hódmezõvásárhelyi városi ügyészségi ügyészt a Szegedi Városi Ügyészséghez, a Komárom-Esztergom megyei fõügyész dr. Jeskó Judit tatabányai városi ügyészségi fogalmazót a Komáromi Városi Ügyészséghez, Halálozások Dr. Vass István ügyészségi fõtanácsos, szegedi városi vezetõ-helyettes ügyész életének 76. évében, 2006. április 15-én, Ungi Józsefné ny. legfõbb ügyészségi ügykezelõ életének 62. évében, 2006. május 2-án elhunyt. Az ügyészi szervezet mindkettõjüket saját halottjaként temettette el. a Pest megyei fõügyész dr. Hadler Andrea budaörsi városi ügyészségi ügyészt a Budakörnyéki Ügyészséghez. Igazolványok érvénytelenítése A legfõbb ügyész Kirendelés, megbízás dr. Wiederkomm Aurél Komárom-Esztergom megyei fõügyészségi ügyészt kirendelte a Tatai Városi Ügyészségre, egyidejûleg megbízta a vezetõ ügyészi feladatok ellátásával. A Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya érvénytelenítette. Kutakné Dancs Krisztina Zala megyei fõügyészségi írnok elveszített 120749, dr. Váradi Gyula ezredes, a Gyõri Katonai Ügyészség volt katonai vezetõ ügyésze 020004, valamint Szombathelyi Szabolcsné zászlós, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség volt ügyészségi tisztviselõje 110033 sorszámú szolgálati igazolványát.
474 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 5. szám KÖZLEMÉNYEK Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. -ának (1) bekezdése és 16. -ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet a Fõvárosi Fõügyészség Közigazgatási Jogi Osztályára fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség Nyomozás Felügyeleti Jogorvoslati Csoportjába fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, a Kecskeméti Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi, a Kecskeméti Városi Ügyészségre magánjogi és közigazgatási jogi szakági ügyészi, a Szolnoki Városi Ügyészségre magánjogi és közigazgatási jogi szakági vezetõ-helyettes ügyészi, a Pécsi Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi és a Szigetvári Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi álláshely betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14 14/C. -ai állapítják meg. A Fõvárosi Fõügyészség Közigazgatási Jogi Osztályának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyére határozatlan idõre kinevezett ügyészek pályázhatnak. A kinevezés további feltétele, hogy a pályázó a közigazgatási jogi szakágban többéves ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség Nyomozás Felügyeleti Jogorvoslati Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a pályázó legalább tízéves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A Kecskeméti Városi Ügyészség ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele az ügyészségi titkári gyakorlat. A Szolnoki Városi Ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi vezetõ-helyettes ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a pályázó járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez és legalább ötéves magánjogi és közigazgatási jogi ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. A pályázat elbírálásánál a szakirányú szakjogászi végzettség elõnyt jelent. A Pécsi és a Szigetvári Városi Ügyészség büntetõjogi szakági ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a pályázók legalább egy éves ügyészségi titkári gyakorlattal bírjanak. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal az Üsztv. 14. -ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési és a büntetlen elõélet, valamint a választójog kivételével az egyéb követelményeknek megfelelést igazoló okiratok, vagy azok hiteles másolatai. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, valamint kijelenti, hogy nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt, továbbá hozzájárul a bûnügyi nyilvántartást vezetõ szerv megkereséséhez és a nyilvántartás teljes körére vonatkozó adatszolgáltatáshoz, valamint a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyész pályázónak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan is, hogy az ügyészségi szolgálati viszony létesítésekor az Üsztv. 94/B. -a alapján az elõírtaknak megfelelõen vagyonnyilatkozatot tesz. Az ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatoknak a Fõvárosi Fõügyészség csoportvezetõ ügyészi álláshelye esetében a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2006. június 12-én 15 óráig, a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség csoportvezetõ ügyészi és a Kecskeméti Városi Ügyészség ügyészi álláshelyei esetében a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi út 7.), a fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyre 2006. június 12-én 15 óráig, a Kecskeméti Városi Ügyészség ügyészi álláshelyeire 2006. július 10-én 15 óráig, a Szolnoki Városi Ügyészség vezetõ-helyettes ügyészi álláshelye esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészségre (5000 Szolnok, Jókai út 10.) 2006. június 12-én 15 óráig,
5. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 475 a Pécsi és a Szigetvári Városi Ügyészség ügyészi álláshelyei esetében a Baranya Megyei Fõügyészségre (7623 Pécs, Jókai u. 26.) 2006. június 12-én 15 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály Somogy megye Kaposvári Városi Ügyészség (2) Marcali Városi Ügyészség (1) Szabolcs-Szatmár megye Nyíregyházi Városi Ügyészség (3) Kisvárdai Városi Ügyészség (1) Mátészalkai Városi Ügyészség (1) Tolna megye Tamási Városi Ügyészség (1) Veszprém megye Tapolcai Városi Ügyészség (1) Pályázati felhívás ügyészségi fogalmazói állások betöltésére A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze pályázatot hirdet az állam- és jogtudományi karokon tanulmányaikat a 2005/2006-os tanévben befejezõ egyetemi hallgatók, illetve más munkaterületen dolgozó jogászok részére az alábbi álláshelyekre: Budapest Budapesti kerületi ügyészségek (12) Baranya megye Pécsi Városi Ügyészség (2) Bács-Kiskun megye Kecskeméti Városi Ügyészség (2) Békés megye Gyulai Városi Ügyészség (1) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci Városi Ügyészség (2) Csongrád megye Szegedi Városi Ügyészség (1) Makói Városi Ügyészség (1) Fejér megye Székesfehérvári Városi Ügyészség (4) Hajdú-Bihar megye Debreceni Városi Ügyészség (2) Heves megye Gyöngyösi Városi Ügyészség (1) Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki Városi Ügyészség (2) fogalmazói munkakör betöltésére. *** Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 79. -ában meghatározottak alapján az ügyészségi fogalmazók a jogi szakvizsga letételéhez, illetve a titkári, majd az ügyészi munka ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében három évig folytatnak joggyakorlatot. A fogalmazói kinevezés feltétele az Üsztv. 79. -ának (1) bekezdése, a 81/N. -a és a 14. -ának (7) bekezdése alapján többek között: magyar állampolgárság, büntetlen elõélet, egyetemi jogi végzettség. A fogalmazó nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A fogalmazó járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. *** A pályázatot a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályának címezve (1055 Budapest, Markó u. 16., Levélcím: 1372 Budapest, Pf. 438.) kizárólag postai úton lehet benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: Pályázat ügyészségi fogalmazói álláshelyre. Az érvényes pályázatot legkésõbb 2006. június 30. napjáig kell postára adni. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. A pályázó fényképes, géppel írott részletes szakmai önéletrajzát, mely hagyományos, magyar típusú, szöveges (mondatokba fogalmazott) és magyar nyelvû. 2. A pályázati felhívás mellékletében szereplõ Adatlapot 10 példányban (géppel vagy olvashatóan kézzel pontosan kitöltve).
476 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 5. szám 3. Az Adatlap egyes adatait igazoló okiratokat, különösen: a jogi diploma közjegyzõ által hitelesített másolatát, végzõs joghallgatóknál ennek hiányában az oktatási intézmény által a tanulmányok befejezésérõl kiállított eredeti igazolást, melynek tartalmaznia kell a diploma fokozatát is, az idegennyelv-ismeretet igazoló okiratok egyszerû másolatát, ügyészségi szakmai gyakorlat esetében a gyakorlatról szóló igazolást (egyszerû másolatban). 4. A teljes index egyszerû másolatát a fényképtõl kezdõdõen valamennyi bejegyzést tartalmazó oldalig. 5. A pályázó szakmai érdeklõdési körét, szakdolgozatának témáját, a témaválasztás indokait, esetleges tudományos munkáját, publikációit (a kísérõlevélben vagy az önéletrajzban). 6. A pályázónak külön íven egy nyilatkozatot is kell mellékelnie, amelyben hozzájárul a bûnügyi nyilvántartást vezetõ szerv megkereséséhez és a nyilvántartás teljes körére vonatkozó adatszolgáltatáshoz. A nyilatkozat szövegének az idézõjelbe tett formulát tartalmaznia kell. Erkölcsi bizonyítványt a pályázathoz nem kell csatolni. 7. További nyilatkozatot külön íven arról, hogy a pályázó magyar állampolgár. Személyi igazolvány másolatát nem kell mellékelni. A korábban már pályázatot benyújtott, a személyes adatai kezeléséhez hozzájárult személyeknek, amennyiben korábbi pályázatuk visszaküldését írásban nem kérték az egyéb körülmények változatlansága esetén az önéletrajz és az adatlap aktualizált változatát kell benyújtani a fentieknek megfelelõ példányszámban. *** A megpályázni kívánt szolgálati helye(ke)t egyértelmûen, egyenként meg kell jelölni. Több, akár különbözõ fõügyészséghez tartozó helyi ügyészségre is lehet pályázni, de az érintett fõügyészségek száma legfeljebb három lehet. A fõváros esetében csak a budapesti kerületi ügyészségek megnevezést kell használni, az egyes kerületi ügyészségeket külön nem kell feltüntetni. Az Adatlapon kizárólag az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványokat lehet feltüntetni. Nemzetközi nyelvvizsgák csak akkor vehetõk figyelembe, ha a honosításuk megtörtént és az errõl szóló dokumentumot is csatolták a pályázathoz. Egyetemi lektorátusi vizsgák az Adatlapon nem tüntethetõk fel. A kitöltött Adatlapot lehet sokszorosítani, de minden példányt külön-külön alá kell írni. A pályázati anyag egészének bekötése vagy lefûzése tilos. Telefonszám megadása az Adatlapon kötelezõ. A pályázókat meghallgatásuk idõpontjáról telefonon, pályázatuk eredményérõl levélben értesítjük. Üzenetrögzítõn hagyott értesítésünket kézbesítettnek tekintjük. A pályázathoz amerikai típusú (felsorolásos), továbbá idegen nyelven írt önéletrajzok nem szükségesek. A pályázó által megadott adatokat (nyelvtudás, szakmai gyakorlat, stb.) csak igazoló okiratok csatolása esetén tudjuk figyelembe venni. Érvénytelen a pályázat, ha nincs Adatlap, vagy az nincs aláírva, hiányzik az 1. pontban meghatározott követelményeknek megfelelõ szakmai önéletrajz, vagy az nincs aláírva, hiányzik a diploma hitelesített másolata vagy a tanulmányok befejezésérõl kiállított eredeti igazolás, a pályázó nem felel meg a kinevezési feltételeknek. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt, a pályázat eredményérõl a jelentkezõket írásban értesítjük. Az elbírálásnál a tanulmányi eredmények és nyelvtudás mellett a pályázó tudományos-szakmai tevékenysége, az ügyészség iránti érdeklõdése (ügyészségi szakmai gyakorlat, ügyészség által joghallgatók számára szervezett konferenciákon való részvétel, Kozma Sándor Tudományos Pályázaton elért helyezés, szakdolgozat témaválasztása) is szerepet játszik. *** Ezen pályázati hirdetmény megjelenik az Ügyészségi Közlönyben, a jogi karok dékáni hivatali hirdetõtábláin, valamint a Legfõbb Ügyészség hivatalos honlapján (www.mklu.hu). Adatlap kérhetõ a jogi karok dékáni hivatalaiban, a fõügyészségeken, illetve letölthetõ a Legfõbb Ügyészség hivatalos honlapjáról is. A pályázattal kapcsolatban további információt a 354-5500/2653, 2655, 2656-os mellékeken lehet kérni. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály
5. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 477 ADATLAP ügyészségi fogalmazói álláshely betöltése iránt benyújtott pályázathoz Szem. / /2006. (nem kell kitölteni!) Pályázó neve: Pályázó korábbi (születési) neve: Anyja leánykori neve: Állandó lakcím: irányítószám: település: utca, út, tér (egyéb): házszám: emelet: ajtó: Értesítési cím: Figyelem! Amennyiben az állandó lakcím és az értesítési cím azonos, nem kell kitölteni! utca, út, tér (egyéb): házszám: emelet: ajtó: Telefon (mobil): Telefon (06-..) Születési hely, idõ (év, hónap, nap): Jelenlegi munkahely neve, címe: Foglalkozás:... Jogi diploma: kiállítás dátuma (év, hó, nap): fokozata: oktatási intézmény: tagozat (nappali, esti, levelezõ stb.): Szigorlatok érdemjegyei: Államvizsgatantárgyak, érdemjegyek: tantárgy neve: jegy: tantárgy neve: jegy: Polgári eljárásjog: Büntetõ eljárásjog: Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt nyelvtudás: nyelv: fok: típus: Folytatás a következõ lapon!
478 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 5. szám (Folytatás az elõzõ lapról) ADATLAP ügyészségi fogalmazói álláshely betöltése iránt benyújtott pályázathoz Megpályázott ügyészség(ek) (rangsorolva): 1. 6. 2. 7. 3. 8. 4. 9. 5. 10. Korábbi pályázatával kapcsolatos meghallgatás dátuma (év, hónap): A pályázat sikertelensége esetén hozzájárulok, hogy személyes adataimat további pályázatok során történõ felhasználás érdekében a Legfõbb Ügyészség kezelje. Igen Nem Szakdolgozat címe: Évfolyamdolgozatok címei: Szakmai gyakorlatok [mettõl meddig (év, hó, nap), hol]: Kozma Sándor Tudományos Pályázaton való részvétel, elért helyezés (év, téma, jelige, helyezés): Ügyészség által szervezett ifjúsági szakmai-tudományos konferencián való részvétel (mikor, hol): Tudományos tevékenység (publikációk, ösztöndíjak, külföldi képzések, OTDK, TDK, tanszéki demonstráció stb.): Jelenleg folytatott tanulmányok, párhuzamos képzés: További diplomák, egyéb végzettség: Korábbi munkahelyek [mettõl meddig (év, hó, nap), hol, foglalkozás] kezdve a legutóbbival: Alulírott pályázó kijelentem, hogy a fent közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Kijelentem továbbá, hogy büntetlen elõéletû vagyok és ellenem nincs folyamatban büntetõeljárás. Tudomásul veszem, hogy a személyes adataimat tartalmazó adathordozókat a pályázat sikertelensége esetén megsemmisítik a további pályázatok során történõ felhasználásra vonatkozó hozzájárulásom (Adatlap 2. oldal), vagy a pályázati anyag visszaküldésére vonatkozó, írásbeli kérelmem hiányában. Kelt:, 2006. hó nap pályázó aláírása
5. szám ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 479 A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette dr. Németh Gabriella és dr. Patyi András A társasházi törvény magyarázata címû kiadványát. Hazánkban 1924 óta létezik a társasház intézménye, és a ma hatályos törvény immár a negyedik társasházi törvény. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény kommentárja a közös tulajdon ezen speciális formájának szabályait igyekszik megismertetni az olvasókkal. A kiadványt haszonnal forgathatják elsõsorban közös képviselõk, társasház-tulajdonosok, társasházi ügyekkel napi szinten foglalkozók, de a jogi pályák valamelyikén dolgozó szakemberek is. A törvényszövegbe illesztett magyarázatok önálló szövegként is, de a törvényszöveg kiegészítéseként is használhatók. Az egyetemi docens, illetve ügyvéd szerzõpáros könyvében jól ötvözi az elméleti és a gyakorlati megközelítés elõnyeit. A szerzõk sok helyütt igyekeznek megvilágítani, elmagyarázni nemcsak a konkrét jogszabályszöveget, hanem a társasházi jogviszonyok mögöttes, általános polgári jogi háttérintézményeit, jogelveit is (pl. jóhiszemû joggyakorlás elve, joggal való visszaélés általános tilalma stb.). Sõt, a kommentár szövegében megtalálhatjuk a szavazati arányokkal (pl. egyszerû szótöbbség, minõsített többség, abszolút többség) kapcsolatos tudnivalók általános ismertetését is. A kiadvány függeléke tartalmaz egy társasházi alapító okiratot és egy szervezeti és mûködési szabályzatot is. E két okirat természetesen mintadokumentum, melyek tartalmát az adott társasház alapítása során a konkrét tulajdoni és mûködési viszonyok függvényében mindenképpen pontosítani, kiegészíteni, módosítani kell, de mégis támpontul szolgálhat mintaszövegként mindazok számára, akik tanácstalanok abban, hogyan is induljanak neki egy társasház-alapításnak, immáron az új, negyedik társasházi törvény szabályai alapján. A kiadvány 144 oldal terjedelmû. Ára: 1155 Ft áfával. A kötet megrendelhetõ és személyesen megvásárolható a kiadó közlönyboltjában (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. tel./fax: 267-2780; internetcím: www.mhk.hu/kozlonybolt), továbbá a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275). MEGRENDELÉS Megrendeljük A társasházi törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 1155 Ft áfával)... példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás
480 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 5. szám 9 770133 824217 0 6 0 0 5 A szerkesztésért felelõs: dr. Miks Antal Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.). A kiadásért felelõs: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest 62., Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható, illetve megrendelhetõ a kiadó (Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. sz. alatti) közlönyboltjában (telefon/fax: 267-2780), vagy a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 5796 Ft áfával. Egy példány ára: 575 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1419 1091 Formakészítés: SPRINT Kft. 06.1657 Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgatóhelyettes.