Irány Dél-Békés! Látnivalók a Száraz-ér mentén
Impresszum Az Irány Dél-Békés! című útikönyv a Dél-Békés Turisztikai Szolgáltató Szociális Szövetkezet megbízásából készült. A megvalósítására a TÁMOP-2.4.3.D.2-13/1-2013-0001 Fókuszban a helyi termékek Helyi összefogáson alapuló szociális gazdaságfejlesztés a Dél-Békési Turisztikai Szolgáltató Szociális Szövetkezetben pályázatban került sor. Elérhetőség: Dél-Békési Turisztikai Szolgáltató Szociális Szövetkezet 5665 Pusztaottlaka, Külterület 026/144. info@turisztikadelbekes.com www.turisztikadelbekes.com 2
Tartalom Tartalom 3 Térkép 4 Bevezető 5 Ajánljuk Dél-Békést! 8 Települések Almáskamarás 11 Battonya 15 Békéssámson 26 Csanádapáca 31 Dombegyház 36 Dombiratos 41 Gádoros 43 Kardoskút 52 Kaszaper 57 Kevermes 60 Kisdombegyház 65 Kunágota 67 Lőkösháza 71 Magyarbánhegyes 74 Magyardombegyház 76 Medgyesbodzás 78 Medgyesegyháza 80 Mezőhegyes 89 Mezőkovácsháza 100 Nagybánhegyes 106 Nagykamarás 110 Nagyszénás 112 Orosháza 117 Pusztaföldvár 138 Pusztaottlaka 143 Tótkomlós 148 Végegyháza 161 Történet Természet Művészet Fürdő Látnivalók Vallás Programok Tartalom 3
Térkép Dél-Békés Csongrád Békés Románia Mezőkovácsháza Tótkomlós Orosháza Hódmezővásárhely Békéscsaba Gyula Medgyesegyháza Elek Medgyesbodzás Pusztaottlaka Újkígyós Szabadkígyós Magyarbánhegyes Almáskamarás Kunágota Dombiratos Magyardombegyház Kisdombegyház Dombegyház Végegyháza Árpádtelep Ambrózfalva Pitvaros Csanádalberti Királyhegyes Nagyér Földdeák Békéssámson Nagykopáncs Székkutas Nagymágocs Gádoros Nagyszénás Kevermes Lőkösháza Nagykamarás Bánkút Kétegyháza Nagybánhegyes Csabaszabadi Csanádapáca Gerendás Csorvás Telekgerendás Kétsoprony Pusztaföldvár Kardoskút Kaszaper Gábortelep Battonya Mezőhegyes Csanádpalota Kattintson a település nevére, hogy továbbugorjon!
Bevezető Bevezető A 97 104 méter tengerszint feletti sík, ármentes kistáj alföldi jellege ellenére változatosnak mondható, melyben döntő szerepet játszanak a nagy folyók vándorlását őrző medrek, az északnyugat-délkeleti tengelyű egykori folyóágak, fattyúágak. Ezzel kapcsolatosan a legfontosabb adat, hogy kétmillió évvel ezelőtt Kevermesnél ömlött össze a Tisza és a Maros. Ez utóbbi hordalékkúpja, partidűne-vonulatai a vidék jellegzetes földtani formációi. Egyetlen jelentősebb természetes vízfolyása a Holt-Marosból kiágazó Száraz-ér (167 km), melynek vízgyűjtő területe 1304 km², nagyobb mellékvizei a Cigányka-ér (16 km) és a Kutas-ér (30 km). Említésre méltó állóvize nincs. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága működési területén 2009-től három Magas Természeti Értékű Terület-et (MÉT) jelöltek ki, egyikük a Békés-Csanádi Hát. A 14 településre kiterjedő védett természetvédelmi terület nagysága 9643 ha. A tájátalakítások ellenére értékes növényfajokat őriznek a nedves kaszálórétek, a löszpuszta gyepek, a padkás szikesek, kiemelkedő jelentőségűek az itt fészkelő madarak (pl. széki lile, nagy goda, túzok, szalakóta, kékvércse) és a nagy számban megjelenő vonuló madárfajok. Nemcsak a MÉT, hanem a teljes löszhát igen jelentős természeti értékei a battonyai Gulya- és Sziondai-gyep (a fokozottan védett földikutya és magyar tarsza), a kistompai löszrét és a terület idő- Bevezető 5
szakos szikes tava, a kardoskúti Fehér-tó. A kedvező geográfiai tényezők miatt a terület az újkőkortól lakott volt, de csaknem valamennyi régészeti kultúra jegyei fellelhetők itt. A szó szerint kiemelkednek a főleg rézkori kurgánok (korhányok, kunhalmok), melyekből a Száraz-ér és mellékágai mentén kb. két és félszáz található. Európa-hírű, megannyi látogatót vonz a pusztaföldvári bronzkori földvár, a Nagy-Tatársánc. A legkorábbi állandó települések a honfoglalók téli szállásaiból alakultak, s a Száraz-ér partján egymástól csaknem szabályos távolságra sorakoztak. A terület középkori kultúrtáj voltát mi sem bizonyítja jobban, mint maguk a településnevek. A Bodzás (1418), a Céklásegyháza (1418), Eperjes (1510), Komlós (1464), Medgyesegyház (1418), Monyorófecskés (1456), Szénás (1403), Szilas (szilfás, 1274), Szőlős (1456) stb. Idetartoznak továbbá a középkori határnevek is: Babos, Borsóhát, Búzáshát, Diós, Kökényes, Körtvélyes, Szilvaszeg. A középkori épített örökség fontos emlékei a kaszaper-végegyházi és a tótkomlós nagykopácsi templom, érdekes lehetne továbbá az egykori középkori templomos helyek bejárása, pl. Battonya Hármashatárhalmi körtemplom, Kevermes Céklásegyház, Gerendás-Egyház-tanya, Dombiratos Templomdomb, Csanádapáca Klastrombdomb stb. Későbbi korok templomai közül mindenképpen megtekintést érdemel Battonya kilenc temploma, köztük a szerb (1778) és a román (1909) ortodox, illetve görögkatolikus (1940), ezeken kívül feltétlenül felkeresendő a battonyai (1818), a kevermesi (1835), a mezőkovácsházi (1879), a csanádapácai (1858), a dombegyházi (1885) és a magyarbánhegyesi (1896) katolikus, az orosházi (1786) és a tótkomlósi (1795) evangélikus, valamint a battonyai (1883) és a békéssámsoni (1872) református templom. Említésre érdemes a Lonovics József főispán és Hollósy Kornélia híres operaénekesnő (Erkel Ferenc kedvenc énekese) sírkápolnájaként épített, 1997-ben felújított dombegyházi Kornélia kápolna. A kastélyok közül érdemes ellátogatni a közelmúltban átadott, számos látnivalóval kecsegtető lőkösházi Vásárhelyi Bréda (1810 körül) és a rekonstrukcióra váró, Ybl Miklós által tervezett 6
kiscsákói Geist (1894) kastélyba. A vidék patinás épületei közül kiemelendő a műemlékileg védett battonyai Kaszinó (1885) és a kevermesi vámőrségi laktanya (1923). A muzeális gyűjtemények közül első helyen említendő az orosházi Szántó Kovács János Múzeum és az ehhez kacsolódó Városi Képtár, a Kardoskúti Múzeum, a battonyai Molnár C. Pál, a gádorosi Justh Zsigmond, a medgyesegyházi Schéner Mihály és Baross László Emlékház, az orosházi Darvas József Ház, a nagyszénási Rózsa Galéria, valamint a Csanádapácai Helytörténeti Gyűjtemény. A közlekedési, ipari, kereskedelmi műemlékek közül megtekintésre érdemes a békéssámsoni Török-híd (1720 körül), az ugyanitt található magtár (1809), az orosházi Monori csárda (1750 körül) és a Kútmúzeum (1983), valamint a tótkomlósi Szálló a Komlóhoz (1881) műemléki épület. A számos szobor és emlékmű közül egyedisége miatt kiemelhetjük a gerendási Magyarország első betonútja (1937) és a békéssámsoni 1963. évi légi katasztrófa emlékművét (2008). A gyógyulni, kikapcsolódni vágyó turistákat várják a Battonyai Termálfürdő, a gádorosi Malomkert Strandfürdő, a mezőkovácsházi Borostyán Camping és Strandfürdő, a medgyesegyházi uszoda, a Nagybánhegyesi Termálfürdő, a tótkomlósi Rózsa fürdő és a vidék leghíresebbje, az orosházi Gyopáros Gyógyfürdő. Az itt élő nemzetiségek kulturális örökségét tájházak mutatják be, melyek közül kiemelkedik a tótkomlósi Szlovák Tájház és Nemzetiségi Gyűjtemény. A török időkben a vidék szinte teljesen elnéptelenedett, s a lakosság pótlására a földesurak német, szlovák, román és szerb jobbágyokat telepítettek ide. Vidékünk a jelenlegi Magyarország legtarkább nemzetiségi tájává vált, lakosságában egész Európa vére ott kering. Az itt élő magyarság megfogadta Szent István intelmét, jól bánt az idegennel, s őket itt a Száraz-ér melletti kohóban olvasztotta tehetségessé, szorgalmassá a sors, az akarat és az emberség. További reményük sem lehet más, csak a közös boldogulás keresése. dr. Havassy Péter, történész 7
Ajánljuk Dél-Békést! Skaliczki László, kézilabda edző Mint békésben élő embernek, van tapasztalatom arról, hogy az itt élő emberek kétkezi munkájuk révén tudják megteremteni az anyagi biztonságukat és igényesek emellett a környezetükre is. Szívesen ajánlom a mezőhegyesi ménesbirtokot, ahol csapataimmal többször voltunk hírvivő mérkőzésen, itt a játék mellett a lovaglás, a ménes megtekintése és kocsikázás is szerepelt. A londoni olimpia után két válogatott játékosommal voltunk a pusztaottlakai likefest parkban, ahol megfogott bennünket a programok kavalkádja, valamint a rendezett környezet. Az itt élő emberek barátságos viselkedése, vendégszeretete, a szép természeti környezet és a sokszínű állatvilág is megfelelő felfrissülést jelent. Családi kedvencünk, Orosháza-Gyopárosfürdő, ahová mindig szívesen látogatunk, mert a kiváló minőségű gyógyvíz és a szép környezet kiváló kikapcsolódást nyújt. Dél-Békésben nagyszerű sportélet folyik, népszerűek a labdajátékok, így a kézilabdát is számos településen űzik. Külön örömteli, hogy van a térségnek egy NBI-es férfi kézilabdacsapata, ahol nyaranta mindig nagyszabású nemzetközi tornát szerveznek. Ezen csapataimmal én is többször részt vettem. Ez a kupa a pihenés mellett jó szórakozási lehetőséget nyújt a kézilabdát kedvelőknek. Ajánljuk Dél-Békést 8
Növényi Norbert, olimpiai bajnok birkózó, színész Szívből, szívesen ajánlom Dél-Békést! Már nyolc éve visszatérő vendég vagyok a térségben, amely ideális hely a természetközeli pihenésre, itt valóban feltöltődhet az ember lelkileg is. A vidéki nyugalom kiegészül a gondozott környezettel, a hagyományok iránti tisztelettel, számtalan kulturális és kikapcsolódási lehetőséggel, és nem utolsósorban kiváló a sportélet is. Rendszeresen ellátogatok Dél-Békésbe a családommal együtt. Az egyik kedvenc helyünk a pusztaottlakai Likefest Park, mely valamennyi korosztálynak megfelelő szabadidő-eltöltést biztosít. Gyopárosfürdő magas színvonalú rekreációra ad lehetőséget, egyszerre park-, gyógy- és élményfürdő, természetes környezetben. Jó embereket ismertem itt meg, baráti kapcsolatokat adott Dél-Békés. Ajánljuk Dél-Békést 9
Interaktív útikönyv Mit talál a települések interaktív ismertetőjében? A település koordinátáit GPS keresőben tudja használni. A hivatalos weboldalt a cím alatt találja, ahol az útikönyvben nem részletezett kérdésekre is megkaphatja a választ. Jobb oldalt a helység Békés megyében elfoglalt helyét látja, melyről továbbjuthat a Google Térképbe. A település közösségi oldalát a bal oldalt található ikonról érheti el. Az ismertetőben szereplő látványosságok, intézmények elérhetőségeit is külön kiemeltük, mutató kézzel jelöltük a linkeket, telefonnal a telefonszámokat. Jó felfedezést kívánunk! koordináták Facebook oldal Google Térkép hivatalos weboldal Használja a könyvjelzőket! A könyvjelzőket használva előre és vissza ugorhat a települések között, bármikor továbbléptethet az útikönyv elejére vagy végére. Interaktív útikönyv 10
é. sz. 46 27 39 k. h. 21 05 34 Almáskamarás A tatár elpusztította, a német újjáépítette: Almáskamarás egy közel ezer fős kistelepülés Dél-Békésben. Történet www.almaskamaras.hu A települést németek alapították újra az 1800-as évek közepén. Jelenleg is megbecsült tagjai a helyi közösségnek, saját önkormányzatuk működik és élő kapcsolatot tartanak azokkal a nemzettársaikkal, akiket akaratuk ellenére kitoloncoltak a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján. Kamarást 1418-ban említik először Bánkamarás néven, mégpedig Maróti János macsói bán révén. A régészeti feltárások megállapították, hogy e területeken több Árpád-kori falu nyoma is megtalálható, de ezek neve nem maradt fenn. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el a hivatalos krónikák szerint. Több mint 250 év, és néhány vállalkozó szellemű eleki német Almáskamarás 11
kellett az újraéledéshez, majd a fejlődéshez. Almáskamarás eredetileg a mai Nagykamarás része volt és Kamarás volt a neve egy rövid ideig, de már 1855-ben a Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben jelenlegi nevén szerepel. A községben és környékén mind az épített, mind a természeti környezet iránt érdeklődők találnak látnivalót, elfoglaltságot. Kiemelt érdekesség a helyi katolikus templom, melyet 1865-ben emeltek Szent Vendel tiszteletére, Ursits Lipót tervei alapján. A helyi temetőben pedig méltóságteljes, gót betűs sírkövekkel találkozhat az arra utazó. Természet-földrajzilag Almáskamarás az Alföld Körös-Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján található, kiváló kerékpár és gyalogtúrák, nordic walking edzések helyszíne lehet a környék, hiszen könnyedén elérhetők a közeli kisebb és nagyobb települések: Nagykamarás, Kunágota, Dombiratos, Medgyesegyháza, sőt, a merészebbek akár átléphetik az országhatárt is, hiszen az mindössze 15 kilométerre található innen. Látnivalók Az ország kemencéje Néhány évvel ezelőtt közös erővel építették meg a falu kemencéjét, mely jelenleg is megtekinthető, illetve nagyszabású hóemberépítő akciót is hirdettek, melyen jelen voltak a Guinness Rekordok Könyve ellenőrei is. Almáskamarás 12
Vallás Szent Vendel templom 1865-ben épült meg az almáskamarási római katolikus templom, mely a Szeged-Csanádi Püspökség orosházi esperességéhez tartozik. 1865-ben épült meg az almáskamarási római templom, mely egy ideig a nagykamarási hívők lelki gondozását is ellátta. A község lakói negyedszázaddal az újratelepítés után építették meg templomukat Szent Vendel tiszteletére. Az eleki németek által alapított Almáskamaráson 1864-ben kezdték el építeni a templomot. Az építőmester az aradi Ursits Lipót volt. Egy ideig ellátta a szomszédos Nagykamarás lakóinak lelki gondozását is, majd ott 1888- ban önálló plébánia alakult. Jelenleg Kotroczó Pál plébános látja el a helyi gyülekezet pásztori teendőit a Szent István király utcai templomban, mely a Szeged-Csanádi Püspökség orosházi esperességéhez tartozik. Almáskamarás 13
Programok Márton napi lampionos felvonulás A hagyományos Márton napi lampionos felvonulást 2014-ben már kilencedik alkalommal rendezték meg a Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és a községi önkormányzat szervezésében. A rendezvény célja, hogy népszerűsítsék a Márton napi hagyományokat nemcsak a környező településeket érintve, hanem megyei szinten is. A település német kötődésű és ezen az ünnepen szeretnék összeterelni azokat, akik hívei a Márton napi hiedelmeknek, és van kedvük egy izgalmas és szemet gyönyörködtető felvonuláson részt venni. Almáskamarás 14
é. sz. 46 16 60 k. h. 21 00 60 Battonya www.battonya.hu Korábban mezővárosi rangot viselt a határmenti település, mely Csanád megye legnagyobb városa volt Makó után. Battonya vagy Batonya? A magyar helyesírás szabályai szerint egyértelmű a kettőzött t hangos kiejtés, azonban ha bárkit megkérdez, aki most szembejön Önnel, akkor a válasz mégis az, hogy batonya. Elnevezése A település nevének eredetéről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a Both anya kifejezésből származik, míg mások úgy vélik, a pelikán régies nevét, a patonyát őrzi tovább, míg olyan legenda is él a városban, hogy az egykori mongol hadvezér csapatának pihenőhelye volt, így a Batu tanya kifejezésből ered a mai Battonya. Battonya 15
Története Battonya a tatárdúlás utáni pusztulás után idejekorán benépesült, mégpedig szerb telepesekkel. A szerb hagyományokat máig őrzi a kisváros, hiszen ortodox templomuk és saját iskolájuk is van a délszlávoknak. A város egykori jelentőségére jellemző, hogy már a 19. század elején mezővárosi rangot viselt, mi több, a korabeli Csanád megye második legnagyobb városának számított Makó után. Arról is nevezetes, hogy a rendszerváltás előtti történetírás szerint a Vörös Hadsereg 1944 őszén itt lépte át először a magyar határt. Több már elhunyt, illetve ma is élő híres szülöttére büszke a város, innen származik például Purgly Emil főispán, földművelésügyi miniszter, Bélyácz Iván, akadémikus, közgazdász professzor, Gyulay Endre püspök, Molnár-C Pál festőművész. A kortárs irodalom két jeles képviselője, Kiss Ottó és Poós Zoltán is itt látta meg a napvilágot, mint ahogy Puja Frigyes egykori külügyminiszter, az egykori állampárt vezető politikusa is battonyai volt. A kisváros korábbi nagyobb jelentőségét több középület és köztéri alkotás jelzi, sőt a térség jogi központja még mindig itt van, hiszen itt működik a Battonyai Törvényszék. Battonya 16
Látnivalók Földmunkásmozgalmi emlékmű Hárman vesztették életüket az 1891-es battonyai csendőrsortűz során, rájuk emlékezik a Földmunkásmozgalmi Emlékmű. 1891. június 21-én a csendőrök verték szét azt a zendülést, melynek halálos áldozatai is voltak: az 51 éves Csúber István, az 50 éves Géja István és a 26 éves Németh József. A csendőrsortűz áldozatainak emlékére kilencven évvel később, 1981-ben emelték a Földmunkásmozgalmi emlékművet. Az alkotást Búza Barna sarkadi származású szobrászművész készítette, akinek nevéhez több más battonyai köztéri mű is fűződik. Az emlékmű a városháza előtt, a Hősök terén tekinthető meg. Kaszinó A battonyai Korona Szálló és kaszinó az egykori járási székhely Battonya egyik ékessége volt. A jelenleg kihasználatlanul álló épület műemléki védelem alatt áll. 1885-ben építették neoreneszánsz stílusban. A kor egyik legfontosabb társasági központja volt, hiszen báltermet is kialakítottak emeletén. Több tulajdonosa is volt, a hatvanas években itt működött például a Páva áruház. Battonya 17
Természet Gulyagyep Földikutya, szarvasbogár, vad pórsáfrány, üstökös gyöngyike ezek mind megtalálhatók a battonyai Gulyagyepen. Kevesen tudják, hogy a hazai nem túl jelentős, sőt kifejezetten kihalófélben lévő földikutya-állomány egy része Battonyán található. A nemzeti park gondozásában lévő tompapusztai ősgyep mellett a Gulyagyep elnevezésű, közel 35 hektáros területen élnek ezek a különleges, föld alatti védett emlősök. A város belterületéhez közel fekvő Gulyatelep egykor legelő volt. 180-nál több növény-, 160-nál több állatfaj él itt. Olyan különlegességek láthatók itt, mint a mirigyes kakascímer, a kövér aggófű, a vad pórsáfrány, a nyúlánk sárma, azt üstökös gyöngyike. Az állatritkaságok közül a már említett földi kutya mellett, délvidéki poszméh, fürj található itt. Kráter-tó Senki nem sérült meg abban a gázrobbanásban, mely Battonya határát rázta meg 1962-ben, sőt a természet egy tóval adományozta meg a helyieket Az esetnek nem voltak halálos áldozatai, még sérültjei sem, keletkezett viszont egy tó, melyet Kráter-tónak neveztek el. Az eset egyik érdekessége, hogy búvárok keresték az elveszett eszközöket, eredménytelenül, sőt a tó fenekét sem sikerült megtalálniuk. Battonya 18
Vallás Kőkereszt Közel két évszázad után is jó állapotban van a battonyai szerb ortodoxok kőkeresztje, melyet 1829-ben állítottak a szerb ortodox templom kertjében. A szerb és a román ortodox egyházak hivatalos szétválását megelőzően épült a magas, impozáns kereszt a templom kertjében. A Hunyadi utcai műemlék anyaga rózsaszín márvány, stílusa klasszicista. A közel két évszázad után is jó állapotban lévő, műemléki védelem alatt álló kereszten cirill betűs felirat található, mely a felállítás évéről tájékoztat. Református templom Battonyán 1883 óta áll a református gyülekezet eklektikus temploma. Kálvin helyi követői két évvel később, 1885-ben szentelték fel az épületet. A reformáció szellemének megfelelően a barokk egyszerűbb, puritánabb változata jellemzi a templom külsejét és belsejét is. Orgona 1898 óta szól a templomban, melyet Görbe József presbiter adományozott elhunyt fia emlékére. A templomnak három harangja volt már a felszenteléskor is, a nagyharangot Kossuth Lajos tiszteletére öntötték. Kettőt az első világháborúban elkoboztak hadi célokra, majd 1932-ben pótolták azokat. 1980-ban nagyszabású felújítást hajtottak végre a hívők adományaiból, volt, aki egy családi ház árával járult hozzá a munkálatokhoz. 2001-ben pályázati pénzből történt egy belső felújítás. Battonya 19
Szent György román ortodox templom A battonyai Szent György román ortodox templom 1909-ben épült, több szempontból is különlegesnek számít. A romantikus stílus jegyeit magán viselő 32 méteres épület tornyát vörösrézzel fedték le. Ugyancsak különlegesek a faragott székek, a templomi lobogók, illetve az oltári ikonosztázion, melyet B. Delliomini készített. Ugyancsak értékes eleme a templomnak a Szent György a sárkánnyal című ikon, illetve a kézi munkával készült, csiszolt kristályos gyertyacsillár. A battonyai román ortodox közösség a gyulai román ortodox püspökséghez tartozik, mint önálló parókia. 2010-ben jelentős jégkár érte a templomot, megrongálódott a tetőszerkezete és a homlokzata. Az épületet a helyi román kisebbségi önkormányzat szervezésében, részben közadakozásból újították fel. Görög katolikus templom A bizánci katolikusok temploma 1940 óta áll Battonyán, viszont már 1911 óta van plébániájuk. Battonya lakosságának egy százaléka vallotta magát görög katolikusnak a legutóbbi népszámláláson, számunk azonban ennél nagyobbra tehető. A templomot egy helyi hívő, Oroján Gergely adományából építették fel. A battonyai gyülekezet jelenleg a makói parókiához tartozik, havonta csak egy alkalommal tartanak szentmisét, minden hónap első vasárnapján, 15 órakor. Battonya 20
Szentháromság római katolikus plébániatemplom 1810-ig a battonyai katolikus közösség a szomszédos Tornyához (ma Románia) tartozott, ám a helyi hívekben ekkorra megfogalmazódott az igény az önálló egyházközség megalapítására. A templomot négy év múlva, 1814-ben kezdték el építeni és 1818-ban szentelték fel az egyházközség közlése szerint. Jelenlegi formáját azonban több mint száz év múlva, 1938-ban nyerte el, miután közadakozásból bővítették azt. A templom oltárképeit Molnár-C. Pál battonyai kötődésű művész készítette, míg a mozaik ablakokat Barth Ferenc iparművész tervezte és Tiszai László helyi iparos építette. Orgonáját a Rieger cég építette Gonda Nándor orgonaművész tervei alapján. A templomnak három harangja van, melyeket 1860- ban, 1923-ban, illetve 1933-ban készítettek. Zsidó temető Battonya fejlődésében, polgárosodásában nagy szerepet játszott a helyi zsidóság. Az ő emléküket őrzi a helyi, meglehetősen nagy kiterjedésű zsidó temető, ahová mintegy másfél évszázadon át, az 1800-as évek elejétől az 1960-as évekig temetkeztek. Ebben a sírkertben nyugszanak a település egykori jómódú polgárságának képviselői, akik közt találunk ügyvédeket, orvosokat, bankárokat és más értelmiségieket, kis- és nagykereskedőket. Név szerint a Berg, a Heim, a Grósz, a Koch, a Kohn és Battonya 21
a Schwartz családok tagjait. A sírkert szélén látható az a ravatalozó, mely a millennium idejében épült. A helyi zsidóság is megszenvedte a holokausztot, a településről 108 zsidót szállítottak koncentrációs táborba, közülük csak kevesen élték túl a XX. század legszégyenletesebb drámáját. Szerb ortodox templom A város legrégebbi temploma 1778-79- ben épült, késő barokk stílusban, egyik fő ékessége az ikonosztázion. Ez a legrégebbi helyi templom, közvetlenül a szerb iskola mellett. Egy tornya van, kialakítása egyhajós, található benne keresztelő helyiség, illetve egyik oldalán kórus elhelyezését biztosító karzatot alakítottak ki. Hossza 31 m, szélessége 112 m, a torony magassága 30 méter, a kereszttel együtt. A templom a szerb ortodox templomokra jellemző hármas tagolású: oltár, valamint külön tér a férfi és női híveknek. A templomban 300 fő fér el, ennek nagyjából a fele az ülőhelyek száma. Az oldalfalakon és a mennyezeten bibliai jeleneteket ábrázoló falfestmények láthatók. A templom belterében egyházi lobogókat találunk. Figyelemre méltó még az ikonokkal gazdagon díszített, mívesen faragott ikonosztázion, melyet azt 1820-as években alakítottak ki. A ma is aktív szerb ortodox közösség a szentendrei püspökséghez tartozik. Battonya 22
Művészet József Attila mellszobra József Attila battonyai hittanvizsgái emlékére emeltek mellszobrot a nevét viselő művelődési központ elé. Számos településen található József Attila-szobor, ám kevés helység mondhatja el, főleg Békésben, hogy a költő többször is megfordult itt. József Attila még makói középiskolás éveiben járt többször is Battonyán. A román ortodox vallású fiatalembernek ugyanis hittanvizsgát kellett tennie, s legközelebb itt volt erre módja. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy az egykori Csanád megyében Makó után Battonya volt a legjelentősebb város ezidőtájt. Egy, a témával foglalkozó tanulmány szerint az 1922-es és 1923- as vizsgáknak nem találták meg a nyomát, ám az bizonyos, hogy az akkor már szárnyait bontogató költő letette azokat, sőt battonyai látogatásai több versben, feljegyzésben előkerülnek. Az ugyancsak József Attila nevét viselő művelődési központ előtt található mellszobrot 1990-ben avatták fel, beszédet Elek László orosházi irodalomtörténész mondott. Kelemen Kristóf alkotásának talapzatán ez olvasható: A költő 1922-ben és 23-ban Battonyán tett osztályozó vizsgát görögkeleti vallástanból. Battonya 23
Molnár-C. Pál Emlékház Az Európa-szerte jól ismert és ünnepelt mester, Molnár-C. Pál hagyatékának egy részét Battonyán kezelik. A szentek, a szép nők és a lovak festőjeként jegyzik a Battonyán született Molnár-C. Pált, akinek 45 festménye és 21 grafikája, fametszetsorozata tekinthető meg szülővárosában. A mester 1894-ben látta meg a napvilágot Tompapusztán a László-birtok gazdajegyzője, Molnár József illetve a francia-svájci nevelőnő, Jeanne Contat gyermekeként. Ismert művészként édesanyja nevét is felvette. Molnár-C. Pál Európa-hírű festőművész lett, ám szülővárosáról soha nem feledkezett meg, sőt számos művét a városra hagyta. Az akkor még nagyközségi rangot viselő Battonya díszpolgári címet adományozott a mesternek, valamint emlékházat hozott létre szellemiségének ápolására a Battonyaiak Baráti Köre kezdeményezésére és hatékony részvételével. Olyan híres munkák láthatók itt egyebek közt, mint az Angyali üdvözlet, Dante: Divina Comedia vagy éppen a Mezőhegyesi jegyzetek. Arany János Művelődési ház +36 68/456 005 Battonya 24
Fürdő termál strandfürdő Négy medencével, sportolási lehetőségekkel, fakultatív programokkal várják a fürdőzőket Battonyán. Ezek közül a strandmedence, a tanmedence és az úszómedence feszített víztükrű, víz-visszaforgatásos. A negyedik, termálvizes medencében a város határában található termálvízkincs jótékony hatását tapasztalhatják meg a vendégek. Bár hivatalosan nem minősítették még gyógyvízzé a battonyai termálkincset, a folyamat már elindult, s a tapasztalatok azt igazolják, érdemes megmártózni ebben a medencében is. A fürdőzésen túl számos sportolási lehetőség várja az ide látogatókat, egyebek közt strandröplabda, tollaslabda, lábtenisz, sőt futballpálya is található itt. A fürdő munkatársai különböző fakultatív programok megszervezésében is segítenek, legyen szó helyi nevezetességek megtekintéséről vagy kirándulásról más Békés vagy Arad megyei helyszínekre. Battonyai Strand és Termálfürdő +36 30/ 997 4552 Battonya 25
é. sz. 46 25 01 k. h. 20 37 18 Békéssámson Ha a sámsoni föld beszélni tudna, izgalmas történetekkel szögezné a székhez a hallgatóságot, kezdve az avar kortól egészen a legújabb korig. Történet www.bekessamson.hu A fokozatosan fejlődő község tartozott Csanád és Csongrád megyéhez is, majd 1877-ben csatolták Békés megyéhez annak ellenére, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba háromszor akkora távolságra található, mint a legközelebbi megyei jogú város, Hódmezővásárhely. Fontos mérföldkő volt a falu életében, hogy a múlt század húszas éveinek kezdetén a Zselénszky család vette birtokába a területet, akik a modern gazdálkodás elkötelezettjei voltak, ennek jegyében keskeny nyomtávú vasútvonalat is létesítettek, melyet azonban 1970-ben felszámoltak. Két újkori legenda is kapcsolódik Békéssámsonhoz. Az 50- es években a település négy évig volt a Magyar Ellenállási Békéssámson 26
Mozgalom központja. A helyi gazda és munkásfiatalok röplapokkal sokkolták a hatalmat országszerte, például a legendás Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja jelmondat is tőlük származik. Egyik vezetőjüket, Annus Istvánt a rendszerváltás után többször is polgármesterré választották. A másik történés kevésbé hősies: 1963. júniusában a település közvetlen határában szenvedett végzetes katasztrófát a TAROM román légitársaság nemzetközi járata 29 utassal és 5 főnyi személyzettel a fedélzetén. A községben a katasztrófa hosszú ideig legenda maradt, mert az esetet nemzetbiztonsági ügyként, titkosan kezelték. A község fénykora lakosságszámát tekintve a huszadik század közepére tehető, ugyanis a lakosságszám 1948-ban megközelítette az ötezer főt. Mára már fele ennyien sem élnek a csendes községben, mindössze valamivel több, mint 2300 főt számláltak 2010-ben Békéssámsonon. A természetkedvelők számára is tartogat meglepetéseket a sámsoni határ: itt találhatók a Csanádi puszták, melyeket a Körös-Maros Nemzeti Park kezel. Az úgynevezett löszgyepen egyebek közt őszi csillagvirág, erdélyi útifű és a réti őszirózsa található. Ha szerencsénk van, megtekinthetjük a darvak, récefélék és a különböző parti madarak vonulását. A természetbarátoknak természetesen ajánlott a Száraz-ér megtekintése is. Látnivalók A légikatasztrófa áldozatainak emlékműve 1963. június 16-án a Tarom légitársaság München-Constanca járatának elromlott az üzemanyagrendszere. A pilóták az aradi reptéren akartak kényszerleszállást végrehajtani, ám erre már nem volt lehetőségük: a gép 10 óra 52 perckor a földbe fúródott. A gépen 34-en Békéssámson 27
tartózkodtak, 29 német utas és az ötfős román személyzet. Senki nem élte túl a katasztrófát. Csak évtizedekkel később került nyilvánosságra az ügy. A dráma 45 éves évfordulója alkalmából nagyszabású megemlékezést tartottak, s felavatták azt az emlékművet, mely három nemzet közös mementója. Első világháborús emlékmű Nemes Ősz György alkotása egy katonalakot ábrázol, amint megölel egy kisgyermeket. A talapzaton ez olvasható: Az 1914-1918. iki Világháborúban hősi halált halt vitéz fiainak dicső kegyelete emlékére állíttatta Békéssámson közönsége, illetve egy idézet a Szózatból. A talapzat két oldalán a világháborúban elesett békéssámsoniak nevét olvashatjuk, illetve a később ide rögzített emléktáblát, mely a második világháborús sámsoni áldozatoknak adózik kegyelettel. Az 1926-os avatóünnepségen részt vett Habsburg Lotaringiai József Ferenc, József főherceg fia is, aki maga is harcolt az első világháborúban. Magtár A falu központjától mintegy hatszáz méterre található a műemléki védettségű magtár 1809-ben épült, a napóleoni háború idején. A háromemeletes épület hosszú ideig szolgálta a helyi és környékbeli növénytermelőket. A faluvezetés szándékai szerint a jövőben nagy hangsúlyt fektetnek a falusi turizmusra, illetve a hagyományos agrárgazdálkodás értékeinek bemutatására, s ebben a több mint kétszáz éves épületnek is komoly szerepet szánnak. Békéssámson 28
Székelykapu A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából emelték a békéssámsoni székelykaput a liget bejárata elé. A székelykapu egy fiatal helyi pedagógus, Nagy József alkotása és a millecentenárium, azaz a honfoglalás 1100. évfordulójára emelték. Átlépve a kapun a ligetbe jutunk, ahol 189 fa emlékezik az első világháborúban elhunyt békéssámsoniakra. Ugyancsak a ligetben található az 1848-49-es emlékmű. Török-híd A törökökről nevezték el, de nagy valószínűséggel a törökök kiűzése után emelték a Száraz-ér fölé a Török-hidat. A rejtély oka, hogy nem tudni pontosan, mikor. Egyes feltételezések szerint a kétlyukú téglahíd még a török időkből maradt itt, más források viszont az 1720-as évekre teszik az építést. A Török-hidat szinte minden fontosabb turisztikai ajánló jegyzi, mint megtekintésre érdemes helyi látványosságot. Képzőművészeket is megihletett, több hazai tájképfestő is megörökítette. Pleskonics András pusztaföldvári helytörténész-iskolaigazgató aki maga is rendelkezik békéssámsoni gyökerekkel nagyobb lélegzetű tanulmányt publikált a Török-hídról, mely a Honismeret című folyóiratban jelent meg a kilencvenes években. Békéssámson 29
Református templom A református templomot Frutsko Ferenc kőművesmester tervezte és építette fel 1872-ben, a forrásokat a helyi reformátusok teremtették elő, mégpedig különadó fizetésével. A torony 1889-ben készült el. A 240 kilogrammos harangot 1899-ben öntötte Hőnig Frigyes Aradon, majd 1922-ben újabb haranggal gazdagodtak, ezt Diósgyőrben készítették. A templomban 220 ülőhely van. Az épület a magyar építészeti stílus nyomait viseli magán, de szlovák elemek is felfedezhetők rajta. Az egyházközséghez tartozik a tótkomlósi gyülekezet is, melyet a lakosságcsere után hoztak létre a Felvidékről ide telepített református magyarok. Sarlós Boldogasszony katolikus templom Az 1825-ben épült korábbi katolikus templomot az 1950-es években pártutasításra bontották le azért, hogy helyét a termelőszövetkezet gépállomása foglalhassa el. Azóta ideiglenes helyen, egy korábbi iskolaépületben tartották a szertartásokat. A település már tíz éve szorgalmazta, hogy újraépüljön a szent hely és mindvégig kitartóan imádkozott céljai eléréséért. 2014 márciusában tették le az új épület alapkövét. Az ünnepi szentmisét Nagy Ferenc jelenlegi plébános és Kovács Andor nyugalmazott plébános, a falu egykori lelkipásztora celebrálták. A templomot Germán Géza tervei alapján építették újjá, 2015. március 28-ai felszentelésén Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök áldotta meg. Békéssámson 30
é. sz. 46 32 28 k. h. 20 53 02 Csanádapáca Dohányból dinnye és szántóföldi növények, de augusztusban a kakast ünneplik Csanádapácán. Történet www.csanadapaca.hu Nagy Apácza Kertész Község néven jegyezték be 1835-ben azt a települést, melyet jelenleg Csanádapácának neveznek ugyan, de továbbra is szorgos gazdák alkotják a közösség gerincét. A mai települést néhány esztendővel korábban dohánykertészek népesítették be, s lényegében az ő kezük nyomán vált virágzó faluvá Apáca, igaz, mára már a fő profil a szántóföldi növények mellett a dinnye lett. A dohánykertészek megjelenése előtti időkben is éltek itt emberek, ám az elmúlt ezer évben háromszor is elpusztították őket hol tatár hordák, hol török hódítók. Sőt a folyamatosság jegyében a XIX. század eleji telepesek építőanyagként hordták szét azt a templomot, mely a török időkből maradt meg. Ez napjainkban Csanádapáca 31
súlyos örökségvédelmi bűnnek számítana, abban az időszakban kényszerűségként könyvelték el. Csanádapáca híres szülötte Urbán Gábor zeneszerző, illetve Belovai István alezredes. Ez utóbbi a nyolcvanas években a Magyar Néphadsereg tisztjeként a NATO-nak juttatott el fontos dokumentumokat, lényegében az ő segítségével buktatták le a KGB egy fontos ügynökét az amerikai hadseregben. Látnivalók Helytörténeti Gyűjtemény A helytörténeti gyűjteményt lelkes lokálpatrióták gondozzák, illetve tartják karban Zsikai Rajmund Péter tanár, helytörténész vezetésével. A község két évszázados története tárul fel az előtt, aki megtekinti a gyűjteményt a helyi Arany János Művelődési Ház második emeletén található kiállítóhelyen. Bejelentkezés: +36 68/ 520 202 +36 20/ 227 7831 Emlékoszlop Az ország legnagyobb kunhalom emlékoszlopát 2010 augusztusában avatták fel. Akkor találták meg a három történelmi megye, Csanád, Arad és Békés határát jelző határkövet. Ettől néhány méterre, egy kunhalom mellé állították fel a több mint hat méter magas oszlopot, amelyet Szelekovszki László békéscsabai fafaragó művész készített. Csanádapáca 32
Kovács ház 2014 augusztusában, a Kakasfesztiválon adták át ünnepélyes keretek között a Kovács házat, amely a közösség számára egy központi hellyé vált. A közösségi tér több funkciót tölt be a településen. Egyrészről kikapcsolódási lehetőséget biztosít minden korosztálynak, másrészről a hagyományok felelevenítése is a cél. Az épületet régi tárgyakkal, illetve a tradicionális eszközökkel rendezték be, amit a település gyűjtött össze. A múzeum létrehozásával a régi hagyományokat szeretnénk bemutatni a fiataloknak, az idősebb korosztály számára pedig felidézni a régi emlékeket. Csanádapáca 33
Vallás Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom A környező települések templomai között az egyik legnagyobb a csanádapácai katolikus templom. Az 1859-ben épült Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom alapkövét a temesvári püspök helyezte el egy évvel korábban. A 28 méter magas és 41 méter hosszú templomot száz év múlva, 1959-ben újították fel kívül és belül. Újabb felújítási munkálatok következtek 1991-92-ben, majd 2011-ben viharkár érte a templom tetőszerkezetét, mely új borítást kapott. Jelenleg teljes pompájában ragyog, ugyanis 2012-13-ban újabb nagyszabású felújítási munkálatokat végeztek rajta. Zsidó temető Akárcsak a környező településeken, úgy Csanádapácán is nagyban hozzájárultak a falu virágzásához az itt élő zsidó polgárok. Emléküket azonban már csak a helyi zsidó temető őrzi, mely a katolikus temető szélén található. A holokauszt Csanádapáca történelmének is fekete foltja: a község zsidóságának munkaképes férfi tagjait munkaszolgálatra hívták be. Az itthon maradtakat 1944 májusában a magyarbánhegyesi gyűjtőtáborba hurcolták, majd Békéscsabára, ahonnan vonattal szállították őket koncentrációs táborokba. A holokausztnak 21 csanádapácai halálos áldozata volt, az elhurcolt 25 főből csak négyen élték túl a megpróbáltatásokat. Csanádapáca 34
Programok Csanádapácai Kakasfesztivál A többnapos rendezvény jóval többet jelent, mint egy főzőversenynyel színesített falunap, hiszen a siker érdekében az egész falu összefog. Ennek meg is van a gyümölcse, több ezren vesznek részt az ország, sőt a világ több részéről az ezernyi programon, sőt ez alkalomból nagyon sok távolba szakadt apácai zarándokol haza. Joggal merül fel a kérdés: Miért pont a kakas? olvasható a kakasfesztivál weboldalán, s a válasz sem marad el: Ennek igen egyszerű a magyarázata. Évek óta remek kapcsolatot ápolunk az erdélyi Apáca községgel testvértelepülésünkkel, ahol minden évben kakaslövést rendeznek, megemlékezésként azokra a történelmi korokra, amikor a tatárok feldúlták a magyarok földjeit. Mindent felégettek, amerre jártak, Apáca falut sem kímélték. Gyanús volt azonban a kíméletlen harcosoknak, hogy nem találtak embereket, a házak elhagyatottak voltak. A tatárok látván, hogy senkit sem találnak elindultak a következő falu felé, ekkor azonban a vártoronyból hangos kakasszó hallatszott, elárulva az ott rejtőzködőket. Azonnal visszafordultak, és mindenkit lemészároltak. Őseik emléke előtt tisztelegve évtizedes hagyomány a falunapon megrendezésre kerülő kakaslövészet, ebben a kedves erdélyi faluban. Testvérkapcsolatunk és barátságunk erősítése érdekében, úgy gondoltuk kapcsolódunk rendezvényükhöz, és itt Csanádapácán Kakasfesztivált hirdetünk. A fesztivált minden év augusztusában rendezik meg. Csanádapácai Kakasfesztivál Csanádapáca 35
é. sz. 46 20 19k. h. 21 07 53 Dombegyház Ha dombegyházi sétánkhoz zenét akarunk választani, mindenképpen válasszuk Erkel Ferenc Bánk bán című művét, ez illik ugyanis leginkább a hely szelleméhez. Ne hökkenjen meg, eláruljuk, miért: itt nyugszik ugyanis Erkel Ferenc kedvenc énekesnője, Hollósy Kornélia. Történet www.dombegyhaz.hu 1526-ban itt született Balsaráti Vitus János, aki sárospataki tanárként, lelkészként része a magyar kultúrtörténetnek az ő nevét az általános iskola viseli Dombegyházon. Tatár, török, Trianon a község történetét e három negatívum határozza meg, ám minden csapást ki tudtak heverni, hiszen a hódító csapatok pusztítása után újjá tudott épülni a falu, míg Trianon sebeinek gyógyulása a kisiratosi határátkelővel gyorsulhat fel. Helyben azt remélik, hogy mind gazdasági, mind turisztikai Dombegyház 36
szempontból lendületet adhat a fejlődésnek a létesítmény. Megtekintésre a helyi katolikus templom, a világháborús emlékművek, a birtokkereszt és a kápolna mellett a falu határában található kunhalmokat ajánljuk. Túrázni, kirándulni minden irányban érdemes, a magyar oldalon Kevermes, Battonya, Kisdombegyház található a legközelebb, míg a román oldalon Kisvarjaspuszta, Nagyiratos közelíthető meg a legkönnyebben Dombegyházról. Az egyik legkedveltebb helyi attrakció az immár egy évtizedes múltra visszatekintő Halmok Közi Sokadalom, melyen szeptember első hétvégéjén több ezren vesznek részt. Természet Kunhalmok A kunhalmok Dél-Békés rendkívül izgalmas képződményei, ezek közül az egyik legjelentősebb Dombegyház határában található. Kutatások szerint korábban valóságos kunhalomrendszer helyezkedett el ezen a tájon, a mai Dombegyház területén legalább tizenhárom. Ezek közül a legjelentősebb a megmaradt Kriptáj-, azaz Kripta-halom, mely az úgynevezett Cigányka-ér partján található. Ennek magassága nyolc és fél méter, úgynevezett palástmérete száz méter. A halom keleti oldalán található a Szent Kornélia kápolna, melyet a rendszerváltás után építettek újjá, ugyanis az egykori Lonovics-kriptát teljesen tönkretették a szocializmus éveiben, még a halottak csontjait sem kímélve. Az 1800-as évek elején ugyanis a tulajdonos Lonovics-család kriptát épített ide, ahová 1942- ig temetkezett a család. Itt nyugszik többek közt Hollósi Kornélia operaénekesnő, illetve férje, Lonovics József Csanád megyei főispán. A rendszerváltás utána leszármazottak, a Bisztray család szerezte meg a korábbi Lonovics-birtokot és helyreállították a nemesi temetkezési helyet. Dombegyház 37
Vallás Szent István király templom Bajnai István esperes e témával kapcsolatos tanulmánya szerint már a század elején katolikusokkal népesítették be az úgynevezett Marczibányi-Dombegyházt, ekkor Battonyához tartozott még a közösség, s alkalmanként a földesúr szalonjában tartottak szentmisét. A feltételezések szerint 1830-ban épült az első önálló kápolna, majd 1865-ben önállósodott a dombegyházi gyülekezet. Az első lelkész Trávnyik Rudolf ferences szerzetes volt, akinek idején megépült az első fatornyos templom, ám ezt hamar kinőtte a folyamatosan gyarapodó falu, így 1885-ben felépült a jelenleg is álló templom. A Szent István király emlékére emelt neogótikus épület plébánosává Dörner Józsefet nevezte ki a püspök - az ő sírja egyébként megtalálható a dombegyházi temetőben. 2005-ben könyv jelent meg a templom és az egyházközség életéről, mely helytörténeti és vallástörténeti igényességgel mutatja be a helyiek elmúlt évszázadait. Szent Kornélia kápolna Dombegyháza határában, az úgynevezett Kriptáj-halom előtt található a Szent Kornélia kápolna, melyet az egykori Csanád megyei főispán, Lonovics József és az ünnepelt operaénekesnő, Hollósy Kornélia dédunokája épített újra 1996-97-ben. A korábban itt található kápolna kriptája 1942-ig volt a Lonovics család temetkezési helye, ám a háború után teljesen elpusztították azt, még a halottak, köztük a Dombegyház 38
nemzetközi szinten is ünnepelt Hollósy Kornélia földi maradványait sem kímélték. Az alapkövet Bajnai István esperes helyezte el, az elkészült kápolnát Gyulay Endre püspök szentelte meg 1997. október 11-én. A dombegyházi Szent Kornélia kápolna késői klasszicista stílusban épült meg, magassága a toronnyal együtt valamivel több, mint hét méter. Hossza 6,15 méter, belső alapterülete 15 négyzetméter. Művészet Hollósy Kornélia Hollósy Kornélia ünnepelt énekesnő volt, a pesti szalonok sztárja, de igazából férje dombegyházi birtokán érezte jól magát. A XIX. század közepének ünnepelt énekesnője (eredetileg Korbuly Kornélia) nevéhez a magyar opera fontos korszaka fűződik, különösen Melinda-alakítása maradt legendás. Az ünnepelt művésznő Lonovics József feleségeként élete későbbi időszakát a dombegyházi birtokon töltötte, s itt hunyt el 1890-ben. Emlékét méltán őrzik a faluban, például a helyi óvoda is az ő nevét viseli, hiszen sokat foglalkozott a helyi gyermekekkel: színjátszó csoportot szervezett, énekelni tanította őket, sőt a beteg gyermekeket is gyógyította. Dombegyház 39
Program Halmok Közi Sokadalom Az egyik legkedveltebb helyi attrakció az immár egy évtizedes múltra visszatekintő Halmok Közti Sokadalom, melyen szeptember első hétvégéjén több ezren vesznek részt. 2014-ben rendezték meg tizenkettedik alkalommal ezt a helyi szinten nagyszabásúnak nevezhető fesztivált. A programkínálatban megtalálhatók gasztronómiai-, kulturálisés sportprogramok is, melyekben minden korosztály egyaránt jól érezheti magát. A hagyományok közé tartozik a Dombikum kiállítás is, amely Dombegyház értékeit igyekszik bemutatni. A két napos programon rendszerint bemutatkozási lehetőséget kapnak a helyi és környékbeli előadók, művészek, de neves fellépőket is meghívnak, mint a Republic vagy Demjén Ferenc. Az egész nap tartó műsor mellett kézműves sátrak és foglalkozások, sétakocsikázás, versenyek és más kiegészítő programokkal is várják minden évben az érdeklődőket. Dombegyház 40
é. sz. 46 25 12 k. h. 21 07 12 Dombiratos Különleges rekorddal büszkélkedhet az alig több, mint félezer lakosú Dombiratos: itt a legmagasabb az egy főre jutó vitézek száma. Történet www.dombiratos.hu A település az országban elsőként kapta meg a Történelmi Vitézi Rend Vitézi Község elnevezésű elismerését. A kis dél-békési falu egyik fő látványossága a 2013-ban emelt kopjafa: Füred Gábor alkotása annak a 14 vitéznek állít emléket, akik az első és a második világháborúban megszerezték ezt a címet. Ugyancsak érdemes megtekinteni az úgynevezett Sissi-tölgyekből álló fasort, melyet 1898-ban ültettek Erzsébet királyné genfi meggyilkolásának emlékére. Ugyanitt találjuk az 1906-ben épült katolikus templomot, melynek orgonája messze földön híresen szól, például Somogyi-Tóth Dániel, a debreceni Kodály Dombiratos 41
Filharmónia művészeti vezetője is előszeretettel játszik rajta, amikor csak teheti. A falu első, vertfalú, zsindelytetős templomát 1842-ben építették. A község történelme azonban ennél sokkal régebbre nyúlik viszsza, 1418-ban Belsőiratosként, nem egészen száz év múlva már jelenlegi nevén, Dombiratosként említik. Ám ahol a tatár és a török megjelent, évszázadokra megszűnt az élet - így történt ez itt is. Vallás Szent Anna katolikus templom A megye egyik legkisebb faluja, a mindössze félszáz lelkes Dombiratos jelenleg nem rendelkezik saját katolikus pappal, ám a hitnek nagy hagyományai vannak a Vitézi Község címet viselő településen. Dombiratoson 1842-ben vert falú, zsindelytetős templomot építettek, ekkor még Kevermes, majd Kunágota fíliájaként jegyezték. A jelenlegi Szent Anna templomot 1907-ben áldották meg, a közösség 1938-tól önálló lelkészségi jogosultságot kapott, sőt 1950- től plébániaként működött. 1989-től ismét Kunágotához tartozik. A templom külső részét 1965-ben, belső részét 1973-ban újították fel. Dombiratos 42
é. sz. 46 40 09 k. h. 20 35 46 Gádoros Bár a legenda szerint a jelenlegi Gádorost alapító orosházi és szentesi telepesek megbánták döntésüket, utódaik mégis egy élhető nagyközséget varázsoltak ide, az Orosháza, Nagyszénás és Fábiánsebestyén által határolt területre. Történet www.gadoros.hu Az újratelepítők 1826-ben érkeztek Rudnyánszy Sándor báró hívó szavára. Ekkor még Bánfalvának, illetve Bánomfalvának hívták a települést, ám 1901-ben visszakapta azt a nevet, amelyen már az 1400-as években említik: Gadoros-puszta, így, ékezet nélkül. Az elnevezés abból eredhet, hogy a korabeli templom része volt egy gádor, azaz előcsarnok - ezt később a régészeti feltárások meg is erősítették, mint ahogy azt is, hogy a tatárjárásig virágzó település volt e helyen. Az elmúlt közel két évszázadban számos ismert személyiség született, élt, illetve hunyt el Bánfalván/Gádoroson. Justh Zsigmond Gádoros 43
írót is ide sorolhatjuk, bár ő a szomszédos Szentetornyán élt és alkotott (többek közt parasztszínházat szervezett), azonban síremléke Gádoroson található. Ugyancsak itt élt Udvardi Kossuth Lászlóné, aki a XIX. század két nagy személyiségéhez is kapcsolódik: nagyanyja Petőfi Sándor első szerelme volt, míg házassága révén a Kossuth családdal állt rokonságban. A helyiek körében ugyancsak nagy tisztelet övezi a Bekes családot: Bekes Józsefnek vegyeskereskedése volt a községben, gyermekei pedig országos karriert futottak be: Békés József író, dramaturg lett, a nevéhez fűződik például a Ki Mit Tud? című népszerű vetélkedőműsor. Lánytestvérei közül Vass Márta (Bekes Iluska) újságíró lett, Varga Virág (Bekes Böce) pedig neves festőművész. Ugyancsak Gádoros szülötte Pisont István válogatott labdarúgó. Látnivalók Anya gyermekével (Kalotaszegi Madonna) A gádorosi általános iskola udvarán található Szervátiusz Tibor alkotása, az Anya gyermekével. A Kalotaszegi Madonna néven is jegyzett alkotás 1985-ben került a Némann Valéria Általános Iskola kertjébe. A Kossuth-díjas mester műve egy egy méter magas mészkő alapzaton áll, maga a szobor 60 x 10 centiméteres, bronz alkotás. Szervátiusz Tibor 1930-ban született Kolozsváron, édesapja az ugyancsak neves Szervátiusz Jenő szobrászművész. Munkásságát több jelentős díjjal ismerték el. Több alkotása látható Békés megyében, ezek közül a legnagyobb szabású az orosházi történelmi emlékpark. Gádoros 44
Dr. Hidasi László mellszobra Gádoros történetének egyik legmegbecsültebb polgára volt dr. Hidasi László orvos, akinek nevét szobor és tér őrzi a nagyközségben. Hidasi László 1962-es nyugdíjazásáig látta el a községi orvosi feladatokat, nagy közmegelégedésre. Fotója megtalálható a községháza arcképcsarnokában, róla nevezték el a központi teret, 1993-ban pedig mellszobrot állítottak emlékére ugyanitt. Tóth Béla alkotása alatt a következő felirat látható: Szeretett orvosunk dr. Hidasi László (1893-1978) 42 éven át 1962- ig fáradhatatlanul szolgálta községünket. Ajtaja mindig nyitva áll betegei előtt. Úgy óvta és ápolta őket, mint kertész a virágait. Gádor-emlékmű 1999 óta áll Gádoros főterén a Gádor emlékmű, Tóth Béla alkotása, ami annak a 18 gádorosinak állít emléket, akik részt vettek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben. Köztük volt a falu földesura, báró Rudnyánszki Gyula is. Noha ebben az időszakban Gádorost még Bánfalvának, az alkotó a gádor formát választotta. Nem véletlenül, hiszen több száz évvel korábban a falu közelében feltárt régi templom rendelkezett egy sajátos előtérrel, gádorral. A Gádor-emlékművet, 1999. március 15-én avatták fel. Gádoros 45
Millenniumi emlékmű A korona felajánlása Monumentális emlékművel köszöntötte a millenniumot Gádoros nagyközség, A korona felajánlása című alkotás a polgármesteri hivatal épülete előtt látható. Az emlékmű egy ötméteres mészkőoszlopon áll. Feltekintve egy nőalakot látunk, aki a Szent Korona ma ismert alakját tartja a kezében. A 2000-ben felavatott mű alkotója Fűz Veronika, neves szobrász és érmetervező művész, a Szegedi Egyetem rajz- és művészettörténet tanszékének tanára. Székelykapu A torjai székely emberekkel való barátságot fejezi ki az a székelykapu, mely a gádorosi polgármesteri hivatal előtt található. A kapu különlegessége, hogy a torjai Pethő Sándor mester faragta, akinek a nevéhez fűződik a világ legnagyobb székelykapujának elkészítése is. Gádoros és az erdélyi Torja hosszú ideje ápol testvérvárosi kapcsolatokat, e barátság jegyében ajándékozták meg a torjaiak a Békés megyeieket a különleges kapuval, mely a torjai erdőből származó tölgyfából készült. Pethő Sándor 2005 szeptemberében készítette el híressé vált, Torján látható székelykapuját, mely 15 méter széles és néhány centiméter híján tíz méter magas. A fiatal mester egyébként Gádoros mellett több más magyarországi testvértelepülésnek adományozott székelykaput, így Kistarcsának, Bálványosnak és Csokonyavisontának is. Gádoros 46