12 31/2014/222 Heves Megye Közgyűlése Helyben Javaslat a Heves megyei TOP források felhasználására vonatkozó részdokumentumok elfogadására (Összeállította: Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1 ei hatályba lépésével a területfejlesztési feladatok területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei hatáskörébe kerültek. A Tftv. ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A 2014 2020 as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerep jut a megfelelő módon előkészített és megalapozott területi terveknek. A területi tervek hozzájárulnak a 2014 2020 as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó európai strukturális és beruházási alapokból (továbbiakban: ESB alapok) finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak, hogy az uniós finanszírozású területi és ágazati operatív programokban megjelenhessenek a területi fejlesztési igények. A területi tervek közül a jogszabályokban nevesített megyei területfejlesztési koncepció és megyei területfejlesztési program tervezése lezárult, ezzel új tervezési fázishoz érkeztek a megyei. Az előttünk álló európai uniós programozási időszakban a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) keretein belül, a program szakmai céljaihoz és tematikájához illeszkedve a megyei és a megyei jogú városok önkormányzatai indikatív, tervezési forráskeretre tervezhetik iket, helyi fejlesztési szükségleteire reagáló megyei, illetve megyei jogú városi stratégiák alapján. A TOP keretében a források négy területi szintre kerültek allokálásra: megyei szintre, járási szintre, megyei jogú városok szintjére, illetve közösségvezérelt helyi kre (CLLD). Megyei szinten a megyei a megye megyei jogú városon kívüli területére állítanak össze integrált i programot, valamint településfejlesztési programot. A megye jogú városok önkormányzatai a megyei jogú városok területére terveznek t is magába foglaló fenntartható városfejlesztési integrált programot. A megyei amellett, hogy a megyei programokat tervezik, koordináló szerepet töltenek be a tervezés során. Emellett később meghatározásra kerülő szakmai szempontok alapján kiválasztott városokban kísérleti jelleggel
lehetőség nyílik közösség által irányított helyi fejlesztési programok megvalósítására. A 2014 2020 as k vonatkozásában a legfontosabb megyei területfejlesztési dokumentumnak a megyei integrált területi program (ITP) tekinthető, mely a korábbi i részdokumentumnak feleltethető meg. Emellett készül egy településfejlesztési korábban járási részdokumentum, ami a települések intézményfejlesztési, településképi, védelmi, közlekedésfejlesztési és közösségépítő it tartalmazza. Ezen dokumentumok legfőbb jellemzője, hogy tervezésük szemben a megyei területfejlesztési koncepcióval és megyei területfejlesztési programmal már nem ún. teljes tervezés szellemében zajlik, hanem a megyéknek szánt TOP források felhasználására koncentrál. Mindezeket kiegészíti a fejlesztési igényeket tartalmazó lista, melynek alapját az elmúlt hónapok gyűjtése képezi. További elvárás az Irányító Hatóság részéről, hogy a forrásfelhasználást elősegítendő a listákon azonosított fejlesztési elképzelések mindegyikére Előzetes Megvalósítási Tanulmányok készüljenek. Az Operatív Programok jelenlegi helyzete A tervezést jelentősen befolyásolta, hogy az Operatív Programok tartalma folyamatosan változott az elmúlt egy év során. A Kormány 2014. június 6 án hagyta jóvá az Operatív Programokat a Brüsszelnek hivatalos megküldésre, azóta folyamatos egyeztetések zajlanak az OP k tartalmáról. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a Terület és Településfejlesztési Operatív Program legfőbb változásai a következők (a tájékoztató az Európai Bizottsághoz 2014. június 7 én benyújtott TOP ban történt módosításokat mutatja be): A közlekedési k finanszírozása a Kormány valamennyi operatív program, így a TOP ERFA forrásainak 2,8 % át átcsoportosította az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programba (IKOP), így a TOP forráskerete kis mértékben csökkent. A csökkenés a TOP valamennyi ERFA finanszírozású prioritását érinti, ezért az ESZA finanszírozású 6. prioritás kivételével valamennyi prioritás forrása csökkent. A TOP indikatív forráskerete így 1128,5 Mrd Ft ra módosult. Ezzel összefüggő változás, hogy a közlekedésfejlesztési feladatok finanszírozására a TOP 1 es prioritásában biztosított útfejlesztés (1.3. intézkedés) indikatív forráskerete 50 Mrd Ft tal nőtt, míg a prioritás többi intézkedésének indikatív forráskerete csökkent. A TOP így szélesebb körben biztosítja az útfejlesztés lehetőségét. Kormányzati döntés szerint a megyei jogú városok a TOP valamennyi prioritására és intézkedésére önállóan terveznek. A megyei jogú város t az integrált városfejlesztési programja részeként saját forráskerete terhére tervez. Kormánydöntés szerint a TOP kezeli valamennyi önkormányzati tulajdonú épület energetikai fejlesztését (, energia), abban az esetben is, ha abban állami fenntartású, üzemeltetésű intézmény (pl. iskola) működik. A KEHOP ezzel kapcsolatban nem nyújt támogatást. Kormányzati döntés szerint a végrehajtási modell az integrált területi beruházások (ITB) eszköz helyett a területi kiválasztási rendszerre tér át (TKR). A végrehajtási koncepcióban ez nem jelent változást, azaz a megyék és a megyei jogú városok szintjén tervezett integrált területi programok képezik a TOP végrehajtásának keretét.
A Partnerségi Megállapodással összefüggésben az alábbi TOP témaköröket érintően folynak egyeztetések az Európai Bizottsággal (ezek végeredményéről rövid úton külön tájékoztatást fogunk adni): az útfejlesztésre fordítható forráskeret nagysága, a kis és középvállalkozások támogathatósága a TOP ban, az indikatív járási forrásallokáció kérdése, a településfejlesztési források egységes, a t és a településfejlesztést egyaránt tartalmazó megyei integrált területi programban kezelése, a városfejlesztési beavatkozások kezelése. További változás, hogy egyes intézkedések pozíciója változott a korábbiakhoz képest. Az alacsony széndioxid kibocsátású t segítő intézkedés a i források terhére is tervezhető, illetve az eddig a járási forrásokon tervezhető turisztikai vonzerőfejlesztés intézkedése várhatóan átkerül a i forrásra. A TOP prioritástengelyeinek indikatív forrásallokációja a következő: Az Európai Unió és Magyarország között kötendő Partnerségi Megállapodást mely rögzíti a 2014 2020 időszak EU források nagyságrendjét és felhasználásának sarokpontjait várhatóan 2014. szeptember 11 én aláírják a felek. Ezt követően a magyar Kormány célja, hogy október második felében be tudja nyújtani a végleges Operatív Programokat a Bizottságnak, és azokat fogadja el Brüsszel az év végéig. Partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerése A megyei programozás során kiemelt figyelmet kell fordítani az elkövetkező hét év forrásfelhasználásának megyei igényeknek megfelelő fókuszálására, a források időbeli ütemezésének tervezésére, valamint a lehetséges partnerek beazonosítására. Ebből adódóan a Heves Megyei Önkormányzat 2013 októberében gyűjtést végzett három témakör köré csoportosítva:
, járási k és ágazati Operatív Programokhoz köthető k. Közvetlenül 961 partner megkeresése történt, ezen belül 841 gazdálkodó szervezet illetve 120 települési önkormányzat. A TOP hoz kapcsolódó i elképzelések felmérése kapcsán a gyűjtő kérdőív több, mint 700 gazdasági társaságnak, vállalkozásnak került elektronikusan kiküldésre köztük Heves megye foglalkoztatási és adózási szempontból vezetőnek számító un. TOP 50 cégének is. Az egyes ágazati operatív programokhoz illeszkedő megyei fejlesztési igények megismerése a vonatkozó gyűjtő adatlap közel 120 a megyei területfejlesztésben potenciálisan érintett szervezet számára került kiküldésre. A megcélzott területfejlesztési partneri körbe tartoztak a megye meghatározó vállalkozási mellett a kamarák, az ipari parkok, a felsőoktatási intézmények, nemzeti parkok, valamint a korábbi tervezői munka során is együttműködő, a területfejlesztésben érintett megyei szervezetek. Mindkét gyűjtésre jellemző, hogy a fejlesztési elképzelések bemutatására vonatkozó adatszolgáltatás visszafogottnak volt mondható. Gazdaságfejlesztési témakörben csupán 17, míg az ágazati gyűjtés során 32 partner adott érdemi választ a megkeresésre. 2014 tavaszán és nyarán újabb gyűjtést folytattunk le, melybe mind közvetlenül, mind a települési on keresztül igyekeztük bevonni a gazdasági élet szereplőit. ek/ötletek kidolgozottsága széles skálán mozog, hiszen a listában az ötlettől a megvalósíthatósági tanulmánnyal/üzleti tervvel és a szükséges műszaki tervdokumentációval rendelkező ek egyaránt megtalálhatóak. A beérkezett adatok feldolgozása során természetesen az országos tervezési folyamat előrehaladásával formálódó operatív programok lehatárolásának megfelelően a javaslatok besorolását is folyamatosan aktualizálni kell. A beérkezett javaslatok tématerületek alapján jellemzően a turizmusfejlesztés és a foglakoztatás orientált területére koncentrálnak. A járási gyűjtés során a települési fejlesztési elképzeléseinek minél pontosabb megismerése volt a cél, melynek a Heves Megyei Önkormányzat megbízottai minden települést személyesen kerestek fel és szükség szerint tanácsadással segítették a ek, ötletek megfogalmazását és intézkedésekhez azonosítását. Mivel a TOP egyes i intézkedéseinek tervezett kedvezményezettei is a települési, így a gyűjtés a járási tématerületeken túl ezekre a területekre is kiterjedt. A járási tématerületekre vonatkozóan 1229 elképzelés került azonosításra, több mint 156 milliárd forint összegben. A települési megjelölték a 2014 2020 időszakra vonatkozó ötleteit, melyek főként a közlekedési k, a települési megújítása, kisléptékű védelmi k és az önkormányzati létesítmények energetikai korszerűsítése témakörébe tartoznak. Természetesen a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal a kampányszerűen szervezett gyűjtéseken kívül is fogadta/fogadja a fejlesztési elképzeléseket. Módszertani kérdések Az elmúlt egy évben folyamatosan változott a területi tervezési dokumentumok egymáshoz képesti pozíciója és tartalma. Ebből adódóan a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által kiadott tervezési útmutatók is többször módosultak. A megyei tervezésnél elvárás a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal részéről, hogy a k tervezése igazodjon a TOP arányaihoz. Azonban jelen pillanatban a prioritástengelyek
forrásallokációja is csak indikatív jelleggel került meghatározásra, továbbá nincs meghatározva az egyes prioritásokon belül az intézkedések forrásallokációja. A forrásfelhasználást jelentősen befolyásolja, hogy az i jei az egyéb gazdasági szereplőkhöz hasonlóan a regionális támogatási térkép alapján meghatározott támogatási intenzitás mértékéig kaphatnak támogatást (Heves megyében 50%). Ennek megfelelően 2014 májusában az érintett at nyilatkoztattuk jeik ezen feltétellel megvalósíthatóságáról. A visszajelzések alapján a korábbi i célú elképzelések kb. 1/3 a vehető figyelembe a megye tervezés során. A megyei források megtervezéséhez elengedhetetlen, hogy az egyes TOP intézkedéseknél ismerjük a kiválasztási kritériumokat, specifikációkat (pl. önállóan támogatható tevékenységek, nem támogatható tevékenységek, kedvezményezettek köre, nagyság, stb.). A szakmai specifikációkat a TOP Irányító Hatósága állítja össze, de annak ellenére, hogy az NGM 2014. augusztus 15 re ígérte ezek elérhetőségét, a megyei nak még nem kerültek megküldésre. Ebből adódóan az egyes ek TOP hoz illeszkedését nem lehet egyértelműen megállapítani. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által kiadott tervezési útmutató szerint a most összeállítandó ITP és településfejlesztési részdokumentum tervezett forrásfelhasználása a rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 150% ig tervezhető. A tervezést finanszírozó ÁROP 1.2.11/A 2013 konstrukció utolsó szakmai monitoring mutatója az EU forrásokhoz kapcsolódó részdokumentumok és a kapcsolódó listák elkészítése és közgyűlés általi elfogadása 2014. szeptember 30 ig. A fentiekben leírtak alapján azonban az előterjesztés mellékletét képező dokumentumok és listák indikatív jelleggel fogadhatóak el. Az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság, valamint a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta. A Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága 2014.09.23 i ülésén fogja véleményét kialakítani. Kérem az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Eger, 2014. szeptember 17. Szabó Róbert elnök Törvényességi szempontból ellenőriztem: Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője
Határozati javaslat: A Közgyűlés megtárgyalta az előterjesztést és a következő határozatot hozta: 1. Heves Megye Közgyűlése indikatív jelleggel elfogadja a Heves Megyei Integrált Területi Program (2014 2020) című dokumentumot. 2. A Heves Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a dokumentumot küldje meg a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal részére és a megyei TOP források felhasználásának előkészítése a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés Elnöke Határidő: 2014. október 10.
ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0008 HEVES MEGYEI INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (2014-2020) Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft 2014. szeptember
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 1.1. A megyei tervezés jogszabályi alapjai 4 1.2. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) küldetése és felépítése 5 1.3. A megyei tervezési folyamat logikája 6 1.4. Az ITP fogalma és célja 6 2. Heves Megyei ITP (2014-2020) - Gazdaságfejlesztési Részprogram 8 2.1. Megyei turizmusfejlesztési csomag 8 2.1.1. Egészség és gyógyturizmus 8 2.1.2. Ökoturizmus 9 2.1.3. Aktív turizmus 9 2.1.4. Kulturális és örökség helyszínek turisztikai 10 2.1.5. Vallási turizmus 10 2.1.6. Bor- és gasztronómia turizmus 10 2.2. Üzleti javítása, a vállalkozások versenyképességének csomag 11 2.2.1. A Kis- és középvállalkozások munkahely teremtési célú (pályázati alap) 11 2.2.2. Befektetés- és beruházás ösztönzés segítése 11 2.2.3. Önkormányzati tulajdonú iparterületek infrastruktúra- és szolgáltatás 12 2.2.4. Munkahelyi képzések 12 2.3. Helyi i csomag 13 2.3.1. Rövid ellátási lánc (REL) kialakításának helyi piacok létrehozatalával 13 2.3.2. Helyi termékek előállításának 14 2.4. Megyei foglalkoztatás-bővítést segítő csomag 14 2.4.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 14 2.5. Alsórendű közúthálózat fejlesztési csomag 15 2.5.1. 4 és 5 számjegyű utak felújítása 15 2.6. Pénzügyi összesítő táblázat a részprogram forrásigényéről 18 3. Heves Megyei ITP (2014-2020) Településfejlesztési Részprogram 19 3.1. Vonzó városi csomag 19 3.1.1. Befektetőbarát városszerkezet 19 3.2. Fenntartható települési - és közlekedésfejlesztés csomag 20 3.2.1. Kisléptékű települési védelmi infrastruktúra-fejlesztés 20 3.2.2. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 21 3.3. Települési ának fokozása csomag 22 3.3.1. Az önkormányzati épületállomány i központú rehabilitációja 22 3.3.2. Energiatermelő rendszerek 23 3.4. Önkormányzati köz hozzáférhetőségének és minőségének javítása csomag 23 3.4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális 23 3.4.2. Szociális alap infrastrukturális 24 3.4.3. Önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények, akadálymentesítése 25 2
3.5. Társadalmi befogadás erősítése csomag 26 3.5.1. Szociális városrehabilitáció 26 3.5.2. Helyi identitás erősítése 28 3.6. A való visszatérést szolgáló gyermeknevelést végző intézmények csomag 29 3.6.1. Bölcsődék 29 3.6.2. Óvodák 30 3.6.3. Családi napközik 31 3.7. Természeti- és kulturális értékekre alapozott turizmusfejlesztés csomag 32 3.8. Pénzügyi összesítő táblázat a részprogram forrásigényéről 33 4. Pénzügyi összesítő táblázat a Heves Megyei ITP forrásigényéről 34 3
1. Bevezetés A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-ei hatályba lépésével a területfejlesztési feladatok területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei hatáskörébe kerültek. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben fontos szerep jut a megfelelő módon előkészített és megalapozott területi terveknek. A területi tervek hozzájárulnak a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó európai strukturális és beruházási alapokból 1 (továbbiakban: ESB alapok) finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak, hogy az uniós finanszírozású területi és ágazati operatív programokban megjelenhessenek a területi fejlesztési igények. 1.1. A megyei tervezés jogszabályi alapjai A megyei tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rögzíti, továbbá a következő kormányhatározatok jelölték ki: a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat, a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat, a 2014 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról szóló 1322/2013.(VI.12.) Korm. határozat, a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat (a forrásfelosztás módosítása folyamatban van), a i célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről szóló 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat (az integrált területi beruházás eszköz helyett tervezett területi kiválasztási rendszer alkalmazásának előkészítése folyamatban van). A területfejlesztési törvény szerint a megyék területfejlesztési koncepciót és programot készítenek, valamint közreműködnek a 2014-2020-as területi alapú k tervezésében, a k területi integrációjának szintje pedig a megye és a megyei jogú városok, illetve a városek. A 2014-2020-as tervezés tekintetében a fenti felhatalmazások alapján a megyék elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló khez készítenek i és településfejlesztési részprogramokat tartalmazó megyei integrált területi 1 ESB alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) 4
programokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. A megyei tervezik és koordinálják a tervezés korábbi szakaszában járási szinten tervezett megyei településfejlesztési részprogramot a települési bevonásával. Ezen túlmenően véleményezik az ágazati operatív programok tervezeteit, és tervezett ágazati ik között javaslatot tesznek a megyei ágazati finanszírozású kulcsekre. 1.2. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) küldetése és felépítése A TOP küldetése, hogy valamennyi megye, és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató ek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A TOP elsődleges célja a i, ezáltal a foglalkoztatás. A TOP biztosítja a fő kereteket a területileg decentralizált k tervezéséhez és megvalósításához. Magyarországon több tényező is indokolja a területileg decentralizált ket: Az országon belül jelentős eltérések figyelhetők meg a társadalmi, gazdasági és i adottságok terén, valamint a és a gazdaság fejlettségében. Ezért az egyes ekben eltérő, a sajátos i adottságokra szabott beavatkozásokra van szükség. Különösen nagyok a különbségek az alacsonyabb (megyei és járási) területi szinteken. A magyar közigazgatás elmúlt években lezajlott reformja (a helyi, a járások, a megyék és a központi állam közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozásával) éppen a területi egyenlőtlenségek jellegének megváltozásához igazodott. Így létrejöttek azok a keretek is, amelyek a helyi és i fejlesztéspolitikát meghatározzák. Ebből a szempontból a legfontosabb változás, hogy a megyék erős tervezési és területfejlesztési feladatköröket kaptak. A 2007-2013-as programozási időszak regionális operatív programjainak (ROP) tapasztalatai alapján 2014-2020 között is indokolt területi operatív programokon keresztül támogatni a decentralizáltan kezelendő fejlesztési tématerületek egy részét. A ROP-ok ugyanis a 2007-2013-as ciklus legjobban teljesítő programjai közé tartoznak a forráslekötés tekintetében. Mindez azt mutatja, hogy a helyi és területi szinteken vannak átgondolt és jól előkészített fejlesztési elképzelések. A területi szereplők pályázatos úton megszerezhető, előre nem kiszámítható forrásaival szemben a jövőben a szereplők által felelősen tervezhető és végrehajtható forrásallokációs megoldásokat indokolt előnyben részesíteni. A TOP a Kormány kiemelt i, növekedési és foglalkoztatási céljaira tekintettel, valamint az Európa 2020 stratégiához való illeszkedés, az ágazati kkel való lehatárolás és szinergia biztosítása, az Európai Bizottsági 11 tematikus célhoz való kapcsolódás, a költségvetési és tematikus determinációkhoz való igazodás alapján, a Partnerségi Megállapodásban foglaltakkal összhangban az alábbi kiemelt fejlesztési célokat határozta meg: 2 1. Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása 2. Vállalkozásbarát város/településfejlesztés; az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges feltételek biztosítása 2 Meg kell jegyezni, hogy az országos jelentőségű i fejlesztési problémák és lehetőségek kezelése nem egyedül a TOP decentralizált programjainak felelőssége. E feladatok ágazati forrásokat és koordinációt igényelnek, ezért egyes ágazati operatív programokban is megjelennek. Ennek példája az országos jelentőségű leszakadó ek (leghátrányosabb helyzetű kisek) felzárkóztatása, amellyel a t és a humán ket megjelenítő ágazati operatív programok (GINOP és EFOP) is foglalkoznak. 5
A korábbi fejlesztéspolitikai tapasztalatok szerint szükség van egy olyan területi beavatkozási logikára, amely lehetővé teszi, hogy a különféle területi szintekhez a i sajátosságoknak megfelelő, eltérő beavatkozási irányokat rendeljünk. A TOP képviseli ezt a törekvést: képes hatékonyan reagálni az eltérő területi igényekre, és valóban a i igényekre szabott beavatkozásokat valósít meg (összhangban az Európai Unió Területi Agendája 2020 dokumentumban megfogalmazott hely-alapú megközelítés és szubszidiaritás elvével). A TOP által biztosított forrásokra két területi szinten lehet tervezni: megyei és megyei jogú városi (MJV) szinten. A TOP beavatkozásai mindkét szinten integrált területi program keretében valósulnak meg, amelyek a két területi szinten előre meghatározott indikatív forráskerettel tervezhetőek. 1.3. A megyei tervezési folyamat logikája Az ÁROP-1.2.11/A-2013 kódszámú pályázatban foglaltakkal összhangban, a megyei tervezési folyamat az alábbi 7 fő feladatkörből áll (ezek a lépések megegyeznek a megyék tervezését támogató ÁROP pályázati ek lépéseivel): 1. Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése 2. Megyei területfejlesztési koncepció elkészítése 3. Megyei területfejlesztési program elkészítése 4. A 2014-2020 közötti uniós programozási időszak tervezését segítő megyei integrált területi program elkészítése 5. Partnerség biztosítása 6. Területi koordináció ellátása 7. Uniós forrásból támogatandó megyei ötletek gyűjtése A megyék az NGM-NTH koordinációja mellett elkészítették a megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumaikat (1. feladatkör), valamint 2014. tavaszán leadták a megyei területfejlesztési koncepciók (2. feladatkör) végleges anyagait is. Mindkét tervezési dokumentum minőségbiztosítása megtörtént az NTH részéről. A megyei területfejlesztési koncepciókat megyei önkormányzat fogadja el, összhangban felsőbb szintű tervdokumentumokkal (OFTK). 1.4. Az ITP fogalma és célja Az Integrált Területi Program a kormányzat által meghatározott TOP forráskerethez igazodó és abból finanszírozott, területi és tematikus integráltságot prioritásként kezelő, a közösségi tervezés eszközével kialakított, és a horizontális tervezési elveket figyelembe vevő csomagok összessége, ami racionális forrásfelhasználást és multiplikátorhatások érvényesülését teszi lehetővé a megyei jogú városok településfejlesztési és a megyék i, valamint településfejlesztési tevékenységében a 2014-2020-as időszakban. Cél, hogy a finanszírozási keretek ismeretében a megyék i és településfejlesztési részprogramjaiba, valamint a megyei jogú városok városfejlesztési célú programjaiba és azon belül a csomagokba olyan, az egyes TOP intézkedésekhez rendelt ek kerüljenek kiválasztásra, amelyek 6
között, területi és / vagy tematikus szempontból is szignifikáns integráltság mutatható ki. Az ITP egészének fejlesztési tartalma és ezen belül a csomagok elemei között erősek a szinergikus hatások, a k egymást erősítik, és különféle aspektusból (közvetlen munkahelyteremtés, közösségi, elérhetőség biztosítása, szabadidős tevékenységek folytatása stb.) megközelítve végül együttesen a helyi gazdaság erősödéséhez, munkahelyteremtéshez és az életminőség javulásához járulnak hozzá. Egységes elvárásnak tekinthető, hogy az ITP-k kor az integráltság mellett az EU és Magyarország által is kiemelten kezelt tervezési eszközök (partnerségi/közösségi tervezés) és horizontális fejlesztési szempontok (esélyegyenlőség, klímavédelmi és alkalmazkodási szempontok, demográfiai hatások, bűnmegelőzés) is figyelembevételre kerüljenek. A megyék és városok egyensúlyi gazdálkodásához, az önfenntartó képesség erősítéséhez és így a pénzügyi fenntarthatóságához való hozzájárulás ugyancsak fontos szempont az ITP tervezésénél. MEGYEI INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM Gazdaságfejlesztési Részprogram Településfejlesztési Részprogram Programcsomag 1: Kulcs és támogató ek Programcsomag 2: Kulcs és támogató ek Programcsomag 3: Kulcs és támogató ek A programcsomagok tematikusan integrálódnak NEM területi alapon. A csomagok közötti integráltság területi alapon valósul meg nem közvetlenül. Programcsomag 1 téma 1. Programcsomag 2 téma 2. Programcsomag 3 téma 3. Programcsomag 4: Kulcs és támogató ek Programcsomag (n): Kulcs és támogató ek Programcsomag 4 téma 4. Programcsomag (n) téma n. 7
2. Heves Megyei ITP (2014-2020) - Gazdaságfejlesztési Részprogram 2.1. Megyei turizmusfejlesztési csomag Heves megyében kiemelkedő a turizmus jelentősége, vonzerejének alapját egyedülálló természeti, kulturális és épített i adottságainak köszönheti. Alapvetően 3 nagy turisztikai magterületről beszélhetünk: Gyöngyös- Mátra, Eger-Bükk,. Az elmúlt években mindegyik területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatsorokkal és bevételekkel egyértelműen igazolni lehet. Heves megye kereskedelmi szálláshelyein 2013. I. félévben 197,8 ezer vendég, 421,3 ezer vendégéjszakát töltött el, amelyek 16 16%-kal emelkedett 2012 I. félévéhez képest. A belföldi vendégek számának alakulásában szintén 15%-os növekedés figyelhető meg. A külföldről idelátogató vendégek 95%-ban európai országokból érkeztek a megye kereskedelmi szálláshelyeire, a legtöbben Lengyelországból. Heves megyében a kereskedelmi szálláshelyeken 2013. január-júniusban 5,6 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, melynek 48%-a szállásdíjból, 22%-a vendéglátásból származott a fennmaradó rész szállásdíjba foglalt egyéb bevétel, egyéb, illetve wellness szolgáltatás volt. Európa 2020 stratégia első számú célkitűzése a foglalkoztatás, mely szerint biztosítani kell, hogy a 20-64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75 %-ot. A turizmus vizsgálatakor legtöbbször annak gazdasági szerepére helyeződik a hangsúly, miszerint hozzájárul az ország GDP-jének növekedéséhez, befolyásolja fizetési mérleget és nem utolsó sorban szolgáltatás jellegéből adódóan, nagy munkaerőigényeknek köszönhetően fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban. Az Európa 2020 által felállított cél eléréséhez jelen program fő iránya a : a megvalósítani kívánt eknek egyértelműen foglalkoztatási helyzet javítására kell irányulniuk. Számos nek, kisebb településeknek szinte egyetlen kitörési pontja lehet a turizmus. Ennek megfelelően olyan reális, valós potenciállal rendelkező, turisztikai attrakciókhoz is kapcsolható szolgáltatásfejlesztési igények is támogathatók, melynek eredményeként a vonzerők meglátogatásán és turisztikai célú igénybevételén túl a turista jelentős fogyasztás generál a helyszínen. A program célja Heves megye turisztikai vonzerejének és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális háttér, valamint a turisták igényeinek megfelelő szintű kiegészítése a turisztikai termékek, és javításával. A program keretében a turisztikai attrakció, illetve szolgáltatás piacra viteléhez kapcsolódó üzleti marketingtevékenység, promóció is támogatható. A marketing tevékenységet, amennyiben működik TDM szervezet, annak marketing munkájával összhangban, ahhoz illeszkedve, kapcsolódóan kell elvégezni. 2.1.1. Egészség és gyógyturizmus Heves megye nagy fejlődési lehetőséggel rendelkező területe az egészségturizmus. Legfőbb erőssége, széles kínálati palettája, mely a gyógyvíz mellett a klimatikus gyógyhelyek és a szén-dioxid gázon alapuló gázfürdők jelenlétén alapul. Az egészségturizmus fejlesztésének, mint a megyei turisztikai kínálat kiemelt termékének, átfogó célja a megyei kínálat nemzetközi versenyképességének és jövedelmezőségének javítása. Jelen alprogram keretében gyógy- és termálfürdők, illetve egyéb gyógy-tényezőkön alapuló egészségturisztikai helyszínek technológiai és szolgáltatás valósul meg. A gyógytényezők jobb kihasználása összehangoltan kell kezelni a kapcsolódó gyógyászati kezeléseken alapuló és általános turisztikai at. Ennek keretében megvalósul Heves megye természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek, hogy nemzetközileg is elfogadott gyógyhelyekké, gyógydesztinációvá váljanak. Cél a minősített gyógyhelyek számának, szolgáltatásainak a tematizálásban rejlő lehetőségek figyelembe vételével. A knél törekedni kell, hogy a gyógyfürdőkben magas színvonalú egészségügyi kerüljenek kialakításra. A gyógyfürdők megfelelő szolgáltatás-fejlesztéssel be tudnak kapcsolódni a műtétek utáni korai rehabilitációs ellátásba. A színvonal javítása mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a betegségmegelőző, kondicionáló fizioterápiák, illetve a fizikai aktivitást ösztönző, szabadidősport célú turisztikai, melynek célja elsősorban a rekreáció, a fizikai és mentális egészség megőrzése. Jelen alprogram fejlesztési céljai közt szerepel a természetes fürdőhelyek turisztikai célú infrastrukturális beruházásai is. 8
2.1.2. Ökoturizmus Az ökoturizmus fejlesztésének köszönhetően a helyi szolgáltatók bevételei növekednek, új vállalkozások jöhetnek létre ez által nő a foglalkoztatottság. Pozitív gazdasági hatása nem csak a turisztikai vállalkozásokra érvényes, hanem a vendéglátáshoz kapcsolódó cégekre, személyekre is. Az ökoturisztikai beruházások nemzetközi tapasztalatok szerint is gyorsan megtérülnek. Mivel általában nem jár nagy befektetéssel, mint a szállodaturizmus esetében, így a helyi lakosok, vállalkozók is könnyebben tudnak bekapcsolódni a kben. Ez egyben társadalmi hatást is eredményez, hiszen a helyiek munkalehetőséghez jutnak. Jelen alprogram keretében olyan beruházások valósíthatók meg, melyek hozzájárulnak a foglalkoztatottság növekedéséhez, illetve melyek szélesítik a munkahely-kínálatot: olyan foglalkozások jelennek meg, melyek korábban nem voltak jellemzők az adott területre. 2.1.3. Aktív turizmus Heves megye természeti adottságainál fogva az aktív turizmus célterülete is. Az aktív turizmus részben önállóan, másrészt turisztikai termékcsoportok részeként jelenleg is fontos Heves megye turisztikai kínálatában. Az aktív turizmus jelentőségét növeli, hogy egy része a sportolással, más elemei, vonzerői a természettel, annak kikapcsolódást, maradandó élményt nyújtó szerepével vannak szoros összefüggésben. Jelen alprogramban az aktív időtöltésen belül az alábbi jelentős vonzerőt emeltünk ki: - Lovas turizmus A lovasturizmus Európa- szerte, hiányzó termék, így tudatos marketingtevékenységek kidolgozásával hozzájárulhatunk a bevételek növekedéséhez, a külföldi piac megtartásához, illetve a belföldi piac kiépítéséhez. Az alprogram keretében lovas turizmus feltételrendszerének javítása, lovas turisztikai valósulhat meg. A szezonalitás megszűntetése alkalmassá kell tenni a lovas szolgáltatókat, hogy időjárástól függetlenül végezhessék lovas turisztikai szolgáltatói tevékenységüket. Kiemelten fontos, hogy a lovaglás kor a megye szolgáltatói az egyedi kínálatok létrehozására törekedjenek. A program előnyben részesíti a lovas terápia bővítésével a módszer alkalmazásának elterjesztését, a magyar lovas kultúra népszerűsítését. Mivel a túra- és tereplovaglás a kedvelt lovas-programok közé tartozik, célszerű lenne legalább megyei szinten, a lovas istállók és szolgáltatók együttműködésére épülő lovas hálózati rendszer is. - Kerékpár turizmus Ahhoz, hogy a kerékpáros turizmus dinamikusan fejlődő ága legyen az idegenforgalomnak, megfelelő mennyiségű kiépített kerékpárútra, illetve ezek egy hálózatba egyesítésére van szükséges. Több fejlesztés történt már a kerékpárutak kiépítésében és kijelölésre került több száz km-nyi hegyi kerékpáros pálya a Bükkben és a Mátrában, hagyományossá váltak nagy tömegeket megmozgató sikeres versenyek. Célként fogalmazható meg a különböző csomópontokon létrejövő túraközpontokat szolgáltatás, ahol a kerékpáros túrázók térképekhez juthatnak, lehetőségük nyílik kerékpárok kölcsönzésére és szervízelésére. Az alprogram során kerékpárosbarát szükséges biztosításítani, oly módon, hogy az mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé váljon a kerékpáros útvonal mentén. A kerékpárosbarát mellett az attrakcióhoz kapcsolódó, üzleti is szükséges. - Vízi turizmus Heves megyében a vízi turizmus kiemelt helyszíne a, amely a vízi szabadidős tevékenységek széles skáláját kínálja. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, a Tisza, a Zagyva és a kisebb tavakat sem. A vízi turizmus, a strandolás mellett különböző vízi sportok űzése hosszú távú, több napos kikapcsolódást nyújt a 9
turistáknak. Az alprogram tehát a vízi turizmus infrastrukturális kiépítettségére, megfelelő színvonalú kapcsolódó szolgáltató létesítmények és turisztikai célú fejlesztésére és kiépítésére épít. - Téli és extrém sport turizmus A beavatkozás a meglévő téli sporttelepek kihasználtságának növelésére is irányul, hogy a gyermek és fiatal korosztály körében a téli sportok gyakorlásának lehetősége növekedjen. A síelésre alkalmas helyek megközelíthetőségének, illetve a parkolási lehetőségek javítása mindenütt jelentős infrastrukturális beruházási igénnyel jelentkezik. 2.1.4. Kulturális és örökség helyszínek turisztikai A kulturális értékek iránti kereslet világszerte növekszik. Mind kínálati, mind keresleti tényezők alapján érdemes odafigyelni és az adottságokat fejleszteni, különösen azért mert egy minőségi és jó fizetőképességű szegmens célozható meg vele. A kulturális örökség vonzerőinek, termékké válása azonban akkor lehet turisztikai szempontból sikeres, ha egymással szoros kapcsolatot építő hálózatba szerveződnek, más turisztikai attrakciókkal és kapcsolódó kal együttműködnek, ükbe integrálódnak. Ennek jó példája a kulturális utak különböző várak, kastélyok, múzeumok közelében. Mindemellett a tématerületen kiemelten fontos a vonzerő megtartásához a fizikai állapot javítása, ének renetétele, valamint a kapcsolódó kínálatának. 2.1.5. Vallási turizmus A vallási turizmus esetén elsősorban a Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházi jogi személyek tulajdonában álló, illetve általuk kezelt helyszínek támogatható - zarándokhálózatok, vallási emlékhelyek, kegyhelyek, zarándokhelyek. Az alprogram vallási-turisztikai vonzerőt jelentő rendezvényekhez, zarándoklatokhoz kapcsolódó helyszíneken nem üzleti célú zarándok vagy közösségi szálláshelyek fejlesztését támogatja. Támogatható meglevő épület, átalakítása és, valamint új szálláshely építése. Vallási turizmus célú szálláshelyek csak vagy már működő, vagy a fejlesztéssel létrejövő vallási indíttatású zarándok vagy tematikus úthoz kapcsolódóan támogatható. 2.1.6. Bor- és gasztronómia turizmus Heves megyében két borvidék területén 13.155 ha-on termesztenek borszőlőt. A Mátrai Borvidék az ország szőlő-bor exportjának több, mint egyharmadát, a nyugati exportnak pedig több mint 40%-t adja. A borkultúra megismerése, a hagyományos termesztést és feldolgozást bemutató kiállítások, bemutatók, bor utak bejárás belföldi és külföldi turistát egyaránt vonz. A Heves megye területén lévő borvidékeket indokolt történeti ként kezelni, illetve támogatni. A borturizmus gazdasági fejlődése célként fogalmaztuk meg a települések és a borvidéki területek közötti kapcsolatok kialakítását, a borvidékek termelőinek összefogásának ösztönzését, valamint a borturizmus feltételrendszerének összehangolt kialakítását. A megye gasztronómiai adottságainak kiaknázását jelentősen segítheti a borturizmus, hiszen a bor és gasztronómia turizmus népszerűsége egyre növekszik. Több helyi gasztronómiai érték is megtalálható a megyében, melyek kiválóan alkalmasak arra, hogy a fő vonzerőhöz, a borhoz kapcsolódva kiegészítsék annak kínálatát. A bor és gasztronómia adottságai azonban közel sincsenek a lehetőségekhez mérten kihasználva. Cél az együttműködések erősítése és infrastrukturális k révén a bor-utak komplex turisztikai ká alakítása, és a tájjellegű gasztronómiai adottságok hangsúlyosabb megjelenítése a vendéglátóhelyeken. Lehetséges Kedvezményezettek: gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, költségvetési szervek, non-profit szervezetek, egyházak, illetve azok szervezeti egységeik, intézményeik, egyesületek, alapítványok, non-profit gazdasági társaságok 10
csomaghoz kapcsolódó indikátorok meghatározása Indikátor Foglalkoztatottak (15-64 év) a Vállalkozásoknak közpénzből Megyei turizmusfejlesztési támogatáshoz illeszkedő csomag magánberuházás Fejlesztett támogatott turisztikai,eszközök Indikátor mértékegysége fő fő 2.2. Üzleti javítása, a vállalkozások versenyképességének csomag A program célja Heves megye gazdaságának, a i és helyi gazdaság fejlődésének, jövedelemtermelő képességének, valamint a jelenlegi munkahelyek megtartása mellett újabb munkahelyek létrehozásának a vállalkozások innovatív tevékenységének elősegítése a vállalkozási javítása révén. Magyarország célul tűzte ki a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Heves megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó elsősorban kis- és középvállalkozások, munkahely teremtési képességük megerősítése. 2.2.1. A Kis- és középvállalkozások munkahely teremtési célú (pályázati alap) A vállalatok versenyképességének fenntartása és sikeres működése nem képzelhető el megfelelő termék- és technológiafejlesztés nélkül. Az alprogram ezen technológiai fejlesztést a vállalkozások termelékenységének javítását elősegítő beruházások támogatásával kívánja ösztönözni. A megyei, által elvégzett üzleti infrastruktúra-ket kiegészíthetik a ben működő helyi érdekű vállalkozások célzott, kisösszegű munkahelyteremtő beruházásai, amelynek keretében új munkahelyteremtést célzó vállalkozás fejlesztési beruházások támogatására nyílik lehetőség. Az alprogram továbbá olyan vállalkozások részére kíván segítséget nyújtani, amelyek konkrét kihívásokra keresnek innovatív megoldásokat, amelynek eredményeként újszerű vállalkozói tevékenységek alapját képező technológia és termékk valósíthatók meg. Az innovatív, újszerű megoldások az egyes vállalkozások számára a gépbeszerzéseken túl jelentik a saját termelési folyamatuk egészének megújulását is. Ezen alprogram keretében kerülhetnek támogatásra a vállalkozások termelő és szolgáltató tevékenységeihez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztést célzó beruházások (bővítés, korszerűsítés, felújítás). A vállalkozások alapinfrastruktúra ihez kapcsolódó gépbeszerzések és a marketing tevékenységek is. 2.2.2. Befektetés- és beruházás ösztönzés segítése 11
Az alprogram olyan megyei szintű i társaság működési feltételeit teremti meg, amely a meglévő kapacitásokra támaszkodva, a i jelenlét biztosítása mellett hatékonyan képes hozzájárulni a TOP forrásainak KKV-hoz eljuttatásához, külső tőkebefektetések ösztönzéséhez, a hatékony marketinghez, a i gazdasági célú beruházások ösztönzéséhez, ezáltal a Heves megyei foglalkoztatási helyzetének javításához. Az alprogram keretében a vállalkozások helyben maradását és sikeres működését megyei szintű befektetés- és beruházás ösztönzési program is segíteni kívánja, megyei szintű befektetés-ösztönzési szervezeti háttér kiépítésével és az ezáltal a vállalkozások számára nyújtott komplex szolgáltatás csomag támogatásával (marketingtámogatás, beszállítói rendszer kiépítésében való közreműködés, telephely kataszter működtetése stb.), kiegészítve a nemzeti szintű befektetés-ösztönzési tevékenységeket. 2.2.3. Önkormányzati tulajdonú iparterületek infrastruktúra- és szolgáltatás Az intézkedés keretében elsősorban a meglévő ipari parkok és inkubátorházak infrastrukturális fejlesztésére kerül sor, továbbá az ipari parkokban, inkubátorházakban és az ipari területeken működő vállalkozások, azon belül kiemelten a KKV-k közvetve jutnak fejlesztési forrásokhoz, elsősorban a különböző szolgáltatásaik fejlesztéséhez. Jelen alprogram a vállalkozói az üzleti infrastruktúra az önkormányzati többségi tulajdonú barnamezős iparterületek, elsősorban meglévő ipari parkok, és inkubátorházak szolgáltatásfejlesztésére, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál. Az alprogrammal szemben támasztott alapvető elvárás új munkalehetőségek megteremtése, a foglalkoztatás a kevésbé versenyképes ekben működő, ipari parkba betelepült vállalatok működési helyszínének infrastruktúra fejlesztésén, illetve a működési feltételeik kedvezőbbé tételén keresztül. Az inkubátorház az induló vállalkozások létrehozását és mikrovállalkozások növekedését elősegítő szolgáltatásaival, ill. tevékenységükhöz elengedhetetlenül szükséges fizikai infrastruktúra biztosításával hosszú távon hozzájárul a vállalkozások közötti együttműködések kialakulásához is. 2.2.4. Munkahelyi képzések Az alprogram egyik célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának javítása révén a vállalkozások versenyképességét növelje, és ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. Az aprogram további célja azoknak a megyei és helyi jelentőségű beruházásoknak a kiegészítő, amelyek jelentős foglalkoztatási potenciállal bírnak. Az alprogram keretében a helyi foglalkoztatási paktumok tagjai a paktumban résztvevő munkáltatók (különösen az ipari parkokba és ipari területekre települő vállalkozások) humánerőforrás-igényét koncentrált képzési- és bértámogatással segíthetik, ezzel is támogatva a helyben élő hátrányos helyzetű munkanélküliek és inaktívak elhelyezkedését. Az alprogram keretében lehetőség nyílik munkanélküli és inaktív személyek bevonásával megvalósuló munkaerő-piaci képzést célzó ESZA programok végrehajtására, illetve foglalkoztatás bővítésre. Lehetséges Kedvezményezettek: helyi, gazdasági társaságok konzorciumi partnerként, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, NIF, Magyar Közút NZRt., Heves Megyei Önkormányzat, Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség csomaghoz kapcsolódó indikátorok meghatározása Indikátor Foglalkoztatottak (15-64 év) a Üzleti javítása, a Támogatásban részesülő vállalkozások vállalkozások versenyképességének csomag részesülő vállalkozások Indikátor mértékegysége fő 12
részesülő A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál teljesmunkaidő-egyenérték 2.3. Helyi i csomag Mára bebizonyosodott, hogy a létező problémákra gyakran nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni tisztán külső erőforrások felhasználásával. A külső erőforrások önmagukban nem kínálhatnak megoldást e ek leszakadásának megakadályozására. A program indokoltságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az Európai Unió 11 tematikus célkitűzése között is szerepel az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. Ha a javainkat ünkön belül tartjuk, i szereplőknek adjuk át, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik. A i fenntarthatóság, így a helyi i autonómiát erősítő, az információk, az energia, a pénz, a termékek és a nyersanyagok minél hosszabb en belüli áramoltatását szorgalmazó gondolata kulcskérdés a vidéki ek felzárkóztatása terén. Az alapanyag termelés és élelmiszer-feldolgozás terén kitörési pontot mind az alapanyag termelés, mind a feldolgozás számára a magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékek előállítása jelenthet, kihasználva a kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező alapanyagok által nyújtott lehetőségeket. Ezek alapján törekedni kell a különleges minőségű, ill. különleges fogyasztói igényeknek megfelelő termékek előállítására, a réspiacok igényeinek kielégítésére, valamint a közétkeztetés helyi alapanyagokra épülő, minőségi ételekkel való ellátására. Az agrártermékek versenyképességének és piaci stabilitásának kiemelkedő tényezője a minél magasabb szintű és minőségű feldolgozottság. A mikro-és kisméretű élelmiszer feldolgozó kapacitásoknak különösen jelentős szerepük van a helyi, regionális ellátásban, a foglalkoztatásban. Ugyanakkor tőkeszegénységük, innovációs elmaradásuk, piaci és szakmai ismereteik hiánya miatt jelentős részük követő, vagy inkább csak túlélő stratégiát folytat. Felismerve a helyi foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepüket, meg kell teremteni a fejlődésre képes mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességének stabilizálásához szükséges feltételeket. A program keretében helyet kap a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének a Vidékfejlesztési Program vidékfejlesztési akcióival összhangban, azokkal komplementer módon. A helyi termékekhez, rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó logisztikai k (pl. raktár kapacitások, hűtőházak, a helyi termékek számára piaci terület stb.) eredményeként a mezőgazdasági termékek helyi piacokra való eljuttatása, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális valósul meg. Ezáltal javul a helyi termelők értékesítési lehetősége illetve a vállalkozások működési e, amely középtávon munkahelymegőrzést, illetve teremtést eredményezhet, és hozzájárul a város-vidék együttműködés erősítéséhez. A program keretén belül a vidéki ekben lehetőség nyílik a piaci versenyt nem torzító módon, kiszorító hatást nem eredményezve - az és az önkormányzati többségi tulajdonú szervezetek kisléptékű élelmiszer-feldolgozásához, termékelőállításhoz kötődő inek támogatására. E k elsődleges célja az jogszabályokban rögzített közétkeztetési feladatainak helyi szintű hatékonyabb, foglalkoztatást biztosító és generáló szervezése a VP-vel komplementer módon. E k hozzájárulnak a város-vidék kapcsolatrendszer erősítéséhez és a hatékonyabb, gazdaságosabb, nagyobb foglalkoztatást biztosító települési hoz. 2.3.1. Rövid ellátási lánc (REL) kialakításának helyi piacok létrehozatalával A rövid ellátási lánc kialakításának valósul meg helyi termelői piacok, vásárcsarnokok építésével, mobil boltok kialakításával. Üzletekben kialakításra kerülhetnek "helyi termék polcok" a beavatkozás keretében. A rövid ellátási lánc támogatását szolgálják továbbá a helyi termékek részére kialakított raktárhelyiségek, valamint hűtőházak is. A helyi termékek árusításához helyi kiskereskedelmi piacok és helyi kisboltok létrehozatalára van szükség, melyek hozzájárulhatnak a helyi termelők által előállított, a tömegcikkeknél egészségesebb és jobb 13
minőségű élelmiszerek elterjedéséhez. Ezért a program elsősorban a helyi termékek árusításának infrastrukturális hátterének létrehozását hivatott támogatni, főként helyi piacok építésével. A vidéki vállalkozások a rövid ellátási lánc révén is számos fejlődési előnyhöz juthatnak. Például a nyersanyagok és a végső fogyasztók közötti ellátási láncban szereplő vállalatok számának csökkentésével növelni lehet a termelésben résztvevők részesedését a végső árból. A kevesebb áttétel költségmegtakarításokat jelenthet a fogyasztók számára is, és mindenki számára könnyebb nyomon követni, hogy honnan származnak a nyersanyagok. A közvetlen értékesítés (az eredeti termelő és a végső fogyasztó között) a legrövidebb ellátási lánc. 2.3.2. Helyi termékek előállításának Heves megye természeti adottságai, a növénytermesztés és az állattenyésztés kistermelői szinten is figyelemreméltó hagyományai hozzájárulnak ahhoz, hogy a tömegesen előállított termékeknél jobb minőségű áruhoz jussanak Heves megye fogyasztói. A helyi termékek széles körű előállítása hozzájárul a védelemhez, a tudatos fogyasztói magatartás terjesztéséhez, az egészséges életmód elterjedéséhez, segít munkahelyeket teremteni hátrányos helyzetű társadalmi rétegek számára valamint növeli a vidéki gazdaság jövedelemtermelő képességét, továbbá elősegíti a hagyományőrzést. A beavatkozás támogatja a kizárólag helyi terméket előállítók számára a technikai és a termeléshez szükséges infrastrukturális adottságok létrehozását. Támogatás vehető igénybe ezekhez kapcsolódóan új építmény, épület építésére, meglévők felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá a magas minőségű és feldolgozottsági fokú termékek előállítását szolgáló gép és eszközbeszerzésekre. Továbbá az élelmiszerek mellett a helyi kézműves termékek előállítása is helyet kap. Lehetséges Kedvezményezettek: helyi és társulásaik, gazdasági társaságok, szövetkezetek, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, költségvetési szervek, non-profit szervezetek csomaghoz kapcsolódó indikátorok meghatározása Indikátor Foglalkoztatottak (15-64 év) a Helyi i csomag Támogatásban részesülő vállalkozások Indikátor mértékegysége fő 2.4. Megyei foglalkoztatás-bővítést segítő csomag 2.4.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával Az alprogram célja helyi foglalkoztatási paktumok létrehozása Heves megyében annak, hogy javuljon a munkaerő foglalkoztathatósága a képzettségük, készségeik segítségével, valamint növekedjen a helyi és i gazdasági szereplők által foglalkoztatottak. Cél a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásának (szak- és felnőttképzési programok által), a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésének megfékezése, az önálló jövedelemszerzésre való képesség és, valamint a munkavállalók földrajzi mobilitásának elősegítése. A helyi foglalkoztatási paktum segítségével keret teremthető a munkaerő-piaci szereplők hatékony együttműködéséhez. Megvalósul a különböző helyi szereplők (települések, vállalkozók, munkaügyi szakemberek, 14