ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A VOLÁN KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEIRŐL 1. A Volán Kölcsönös Biztosító Egyesület A Volán Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) 1993. november 24-én alakult, célja a kockázatok felmérése és veszélyközösség megszervezése útján tagjai (a Volán Egyesülés tagvállalatai, továbbá ezek érdekeltségei) vagyonbiztosítási szükségleteinek kielégítése, ide értve a bekövetkezett károk felmérését és rendezését is. Az Egyesület a tagok részére a biztosítási szolgáltatáson túlmenően ingyenes biztosítási szaktanácsadási szolgáltatást is nyújthat, továbbá közreműködik az egyesületi tagok mindazon biztosítási kockázatainak üzleti biztosítónál történő elhelyezésében, amelyekre az Egyesület fedezetet nem nyújt, ám amelyekre a tagok a biztosítási védelmet igénylik. A biztosító szolgáltatásait kizárólag tagjai részére nyújtja. Az Egyesület non-profit alapon működik. A biztosító székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 38. (Tel./fax: 06-1-428-2168). A biztosító szakmai felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Tel.: 06-1-489-9100, Fax: 06-1489-9102). 2. A vagyonbiztosítás szerződési feltételei Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a vagyonbiztosításra vonatkozó leglényegesebb feltételeket. A tájékoztató nem pótolja a Biztosító vonatkozó általános és különös feltételeinek tanulmányozását. A szerződésre vonatkozó részletes dokumentumok a szerződés megkötését megelőzően a biztosított tag részére átadásra kerülnek (kérjük az átvételt a mellékelt Nyilatkozaton igazolni). A vagyonbiztosítás az alapbiztosításból és a biztosított tag választása szerint megköthető kiegészítő biztosításokból áll. Biztosítási szolgáltatások: 1.) Épületek, építmények, tárgyi eszközök és egyéb vagyoni értékek Tűz-elemi kár és hasonló kockázatok elleni biztosítása: Biztosított alapkockázatok: Tűzkár biztosítás Robbanás biztosítás Villámcsapás biztosítás (elsődleges hatás) Légi jármű lezuhanása miatti károk biztosítása Biztosított kiegészítő kockázatok: Villámcsapás biztosítás (másodlagos hatás) Elektromos áram hőhatás biztosítás (elsődleges és másodlagos hatás) 1
Vihar, szélvihar, felhőszakadás biztosítás Árvíz, belvízkár biztosítás Földrengés, földcsuszamlás biztosítás Kő-és földomlás biztosítás Üregbeomlás biztosítás Üvegtörés (épület) biztosítás Felhőszakadás biztosítás Hó-nyomás, hó-omlás biztosítás Víz- és technológiai csőtörés, csővezetékből kiömlő víz, vízgőz biztosítás Összeroppanás biztosítás Jégverés biztosítás Fagykár biztosítás Füstkár és hőkár biztosítás Idegen járművek ütközése Tűz-elemikár és hasonló kockázatok biztosítási összege, kártérítési limit: Amennyiben a Társaság által megjelölt telephely címenként (a kockázatviselés helye), a telephelyen belül az egyes, szerkezetileg, tűzvédelmi szempontból is összetartozó épületek, építmények, valamint az épületekben, építményekben lévő tárgyi eszközök összevont könyvszerinti bruttóértéke (biztosítási összege): 150 MioFt alatti, akkor a kártérítési limit a fentiek szerint megadott egyedi biztosítási összeg, de maximum 150 MioFt/kár, 150-300 MioFt közötti, akkor a kártérítési limit a fentiek szerint megadott egyedi biztosítási összeg, de maximum 300 MioFt/kár, 300-600 MioFt közötti, akkor a kártérítési limit a fentiek szerint megadott egyedi biztosítási összeg, de maximum 600 MioFt/kár, 600-1000 MioFt közötti, akkor a kártérítési limit a fentiek szerint megadott egyedi biztosítási összeg, de maximum 1000 MioFt/kár. Önrészesedés: Épület üvegkár limit: 10%, de minimum 50 ezer Ft/kár 500 eft/év, önrész 10 eft/kár 2.) Egyéb vagyoni károk biztosítása: Biztosított kockázatok: Betöréses lopás biztosítás Rablás biztosítás Küldöttrablás biztosítás Vandalizmus, rongálás biztosítás Betöréses lopás és rablás biztosítási összeg, kártérítési limit: A Társaság által megjelölt telephely címenként (a kockázatviselés helye) az egyes tárgyi eszközök könyvszerinti bruttóértéke a biztosítási összeg. A kártérítési limit az egyedi biztosítási összeg, de maximum: Önrészesedés: 150 MioFt/kár. 10%, de minimum 50 ezer Ft/kár 2
3.) Gépjárművek telephelyi Tűz-elemi kár és hasonló kockázatok elleni biztosítása: Biztosított kockázatok Tűzkár biztosítás (elektromos zárlat során bekövetkező is) Villámcsapás biztosítás (elsődleges és másodlagos hatás) Robbanás biztosítás Szélvihar biztosítás Felhőszakadás biztosítás Hónyomás, hóomlás biztosítás Jégverés biztosítás Kő-és földomlás biztosítás Üregbeomlás biztosítás Légi jármű lezuhanása miatti károk biztosítása A biztosítási fedezet a Tűz-elemikár vagyonbiztosításra forgalmi rendszám szerint biztosítási fedezetbe vett, tárolási engedéllyel - a kockázatviselés helyét megnevezve - telephelyen belül, vagy telephelyen kívül tárolt, álló helyzetben lévő és elgördülés ellen rögzített, a biztosított tulajdonában, bármely jogcímen használatában, vagy őrzésében lévő, forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművekben keletkezett károk megtérítésére terjed ki. A biztosítási fedezet nem terjed ki a lopás, továbbá a járműveket mozgás, üzemállapot során ért bármely kárra. Gépjármű Tűz-elemikár és hasonló kockázatok biztosítási összege, kártérítési limit: A Társaság által a fenteknek megfelelően megjelölt gépjárművek könyvszerinti bruttóértéke a biztosítási összeg. A kártérítési limit az egyedi biztosítási összeg, de maximum 150 MioFt/kár. Kártérítési limit: Önrészesedés: 75 MioFt/gépjármű és 150 MioFt/kár/év 10%, de minimum 50 ezer Ft/kár A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett vagyontárgyakra, vagyoncsoportokra terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók. Változó de Magyarország területén belüli telephelyeken (munkahelyeken) lévő vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetében terjed ki. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére, ha a kár háború, harci cselekmények, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései, felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás, politikai szervezetek megmozdulásai, illetőleg nukleáris energia vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználása következtében keletkezett. A biztosításból ugyancsak kizártak a következő azok a károk, amelyek tartós időjárási hatások miatt keletkeztek; a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származnak, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja; a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a biztosított (szerződő) tudott, vagy tudnia kellett; az épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek. Nem terjed ki a biztosítás a bírságra, kötbérre, késedelmi kamatra vagy egyéb büntető jellegű költségekre, valamint a termelési folyamat leállásából, 3
szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) jelentkeznek. A szerződés határozatlan tartamú. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden év december 31. napja. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 6 hónappal megelőzően, június 30. napjáig írásban felmondhatják. A biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító kockázatviselése attól függően, hogy a biztosított ajánlatának alaki és tartalmi felülvizsgálata és a biztosítási díj megállapítása alapján a fedezeti igazolást kiállította és a szerződő (biztosított) az első esedékes díjrészletet a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti a fedezeti igazolásban feltüntetett napon kezdődik. A biztosító kockázatviselése a biztosítás megszűnését követő nap 0. órájától szűnik meg. A biztosítás díja éves díj, amelyet féléves, illetve negyedéves részletekben kell megfizetni. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a szerződés megszűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti, a biztosítás megszűnése esetén annak a negyedévnek a végéig járó díj, melyben a biztosító veszélyviselése véget ér. A biztosítottak a biztosítási év kezdetekor meglévő, az ajánlati lapon biztosításra feladott vagyontárgyaik alapján előzetes biztosítási díjat fizetnek, és minden év végén az évközi változások figyelembe vételével elszámolnak a biztosítóval. A biztosítási év tényadatai alapján történő elszámolásnak a biztosítási évet követő első negyedév végéig kell megtörténnie. A biztosító a megállapított kártérítést (szolgáltatási összeget) a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül, a biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okiratot (hatósági bizonyítványt, határozatot stb.) tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat a biztosítóhoz beérkezik. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetőleg a szerződő fél, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i), a biztosított jogi személynek vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő tagja(i), vagy szerve(i), szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. Ha a szerződő (és a biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 8 napon belül, a biztosítónak írásban nem jelenti be, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. 4
3. Fogyasztói panaszok A biztosító szolgáltatásával összefüggő panaszokat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál is be lehet jelenteni (1088 Budapest, József krt. 6.) 4. Biztosítási titok védelmére vonatkozó szabályok Biztosítási titok minden olyan a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely az ügyfelek (ideértve a károsultat is) körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződésire vonatkozik. Ha a biztosítási szerződés valamilyen okból nem jön létre, a biztosítónak az ezzel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi adatot törölnie kell. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelettel, a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel, a büntetőügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal szemben e szervek biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján, a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat, a biztosítókkal, illetve biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108..(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal szemben. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretein kívül a fenti szervek alkalmazottaira is kiterjed. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a külföldi biztosítóhoz vagy külföldi adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adat-alany) ahhoz írásban hozzájárult, és a külföldi adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve 5
teljesülnek, valamint a külföldi adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal. A biztosító a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét: az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye, vagy üzleti adata nem állapítható meg, a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és működtetetett központi információs rendszer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas, a biztosítók egymás közötti olyan adatszolgáltatása, amely a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja, azoknak az adatoknak a Kártalanítási Számlát kezelő szervezet részére történő átadása, amelyek a megtérítési (regressz) igény érvényesítéséhez szükségesek. A felsorolt esetekben meghatározott adatok kiszolgáltatását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító, a biztosítási alkusz és a biztosítási ügynök a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni: a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyi adatait, a biztosított vagyontárgyát és annak érétkét, a biztosítási összeget, élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatokat, a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét, a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt. Nem minősül személyes adatok megsértésének, ha a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) adatai a Felügyelethez benyújtott panasz kivizsgálása keretében jutnak a Felügyelet tudomására. A biztosítók egymás közötti adatszolgáltatása a fentiekben foglaltak körére terjedhet ki, a biztosítási titokra és tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni. A biztosítónak a szerződés megkötése előtt írásban, közérthető módon, egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adni a szerződést kötni kívánó ügyfélnek: a biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés jellemzőiről, a biztosító mentesülésének a szabályairól, és szolgáltatása korlátozásának a feltételeiről, 6
a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokról, minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételekről. A biztosító a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a fent meghatározott tájékoztatást megkapta. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg. KÖSZÖNJÜK, HOGY BIZTOSÍTÁSAIT A VOLÁN KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETTEL KÖTÖTTE MEG! Tóth László s.k. ügyvezető igazgató 7
VOLÁN KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET NYILATKOZAT az ügyfél-tájékoztató és egyéb dokumentumok átvételéről Alulírott kijelentem, hogy a Volán Kölcsönös Biztosító Egyesület Tűz- és elemi kár biztosítás / Betöréses lopás és rablásbiztosítás elnevezésű biztosítási szerződésé(i)nek (kérjük megfelelően jelölni!) ügyfél-tájékoztatóját-(it) az alább felsorolt dokumentumokkal együtt, a szerződés megkötése előtt átvettem. A szerződéskötés előtt átvett egyéb dokumentumok:. Hozzájárulok ahhoz, hogy a Volán Kölcsönös Biztosító Egyesület a biztosítási titoknak minősülő adataimat aktuáriusának, a KPMG Tanácsadó Kft-nek, illetőleg az ajánlatok és szerződések kidolgozása, valamint káreljárás céljából szakmai partnerének, a Polip Insurance Biztosítási Alkusz Kft-nek átadhassa. Kelt:..,..év hó nap. szerződő aláírása* *Cégek esetén cégszerű aláírással 8