NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium



Hasonló dokumentumok
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Klímapolitika Magyarországon

TERVEZET. A Nemzeti Éghajlaváltozási Stratégiáról

Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

A területfejlesztés intézményrendszere

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ PLATFORM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN )

Környezet és Energia Operatív Program

A LIFE számokban : a évi éghajlat-politikai pályázatok értékelésének tapasztalatai és a évi prioritások

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Kiss János Ferenc ügyvezető műszaki igazgató Ecoflotta-ház Szolgáltató Kft.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei között Répceszemere június 17.

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Távhőfejlesztések KEOP KEHOP

LIFE ÉGHAJLAT-POLITIKA ALPROGRAM

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Kerekasztal-beszélgetés


várható fejlesztési területek

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Regionális politika 6. elıadás

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

szerepe a klímavédelemben

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

A Széchenyi Programiroda tevékenységei

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Regionális politika 2. gyakorlat

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Klímajog jegyzet. I. fejezet

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a as uniós programtervezés

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

NYERS ANYAG. Nemzeti Éghajlatváltozási Program Tervezet v /01/19. NYERS ANYAG! Belsı tervezıi változat! Nem idézhetı!

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 43. szám. Kormányrendeletek

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Turisztikai pályázati lehetőségek a as időszakban

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

VÁLTOZÓ VILÁGUNK ÉS AZ EMBER

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

A közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

Heves Megye Területfejlesztési Programja

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A Vidékfejlesztési Program rövid és hosszú távú tervezett hatásai és a már

ugyanakkor: egy megoldás(?):

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének január 10-i rendkívüli ülésére

A magyar kormány stratégiai tervei a klímapolitika terén

Tervezzük együtt a jövőt!

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató

Halmay György bizottsági elnök

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011

Átírás:

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzıkönyv 1990-hez képest kibocsátások 5,8%-kal csökkentése 2008-2012-re EU 8%-os csökkentést vállalt. Magyarország 6%-os csökkentést vállalt (1985-87-hez képest) Cél: 2012-ig Magyarország a Kiotói vállalásoknak megfelelıen, 2012 után az EU tagállamok közötti megállapodásnak megfelelıen csökkentse kibocsátásait. 1

Uniós kibocsátás-csökkentési csökkentési célok 20%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés 2020-ra az 1990- es szinthez képest 30%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés 2020-ra az 1990- es szinthez képest, akkor ha lesz átfogó globális rezsim 2012 után a csökkentések nagy részét az energetikai szektor tudja végrehajtani tehermegosztási tárgyalásokon dıl el, hogy az egyes tagállamoknak pontosan mennyi legyen a csökkentésük 60-80%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Jogszabályi háttér Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzıkönyve végrehajtási keretrendszerérıl szóló 2007. évi LX. tv. I. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 1. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elfogadása (ötpárti egyetértéssel elfogadásra került!) Felelıs: Országgyőlés 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálata és azt Országgyőlés részére történı benyújtása Felelıs: Kormány Határidı: 2010., majd 5 évente II. A Nemzeti Éghajlatváltozási Program 1. Nemzeti Éghajlatváltozási Program elfogadása két éves idıszakokra Felelıs: Kormány 2. A Nemzeti Éghajlatváltozási Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról beszámoló az Országgyőlés elıtt Felelıs: Kormány Határidı: NÉP elfogadását követıen évente 2

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. (III.20.) OGY határozat 1. Az Éghajlatváltozási Bizottság, amely a stratégia megvalósításának lépéseit segítı tanácsadó testület. Tagjai: - az érintett tárcák képviselıi - a Magyar Tudományos Akadémia képviselıje - a környezetvédı társadalmi szervezetek képviselıi - az államfı által megbízott, a jövı nemzedékek jogait képviselı személy - gazdasági élet meghatározó szereplıi 2. Éghajlatpolitikai Munkacsoport, amely az eredményes ágazatközi koordináció és a különbözı kormányzati szakpolitikák összhangjának megteremtését segítı testület. Tagjai: az érintett tárcák magas beosztású vezetıi A NÉS szerkezet, intézkedései Mitigáció Helyzetkép Jövıkép Lehetıségek a szektorokban Adaptáció Helyzetértékelés, célok, intézkedések vízgazdálkodás, mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, egészségügy, természetes élıhelyek, épített környezet és infrastruktúra. Végrehajtás 3

A NÉS végrehajtásában érintettek Állami szervek Társadalom Üzleti világ Országgyőlés, Kormány, minisztériumok, államigazgatás területi szervei Lakosság, civil szervezetek, helyi közösségek, Egyházak Gyártók, forgalmazók, nagy- kiskereskedık, szolgáltatók, termelık, tanácsadó cégek, magáncégek, vállalkozások Média Országos és helyi média, TV, rádió, írott sajtó Mitigáció - Kibocsátás-csökkentés Mitigáció lényege: az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelızése. Az ÜHG-k kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energiaigényes irányba változzon. Mitigáció vizsgálja a kibocsátás-csökkentési potenciált az egyes ágazatokban, ill. hogy milyen intézkedésekkel érhetı el kibocsátás csökkentés pl. hatásfoknöveléssel stb. A stratégia ezen szakasza tárgyalja az állami eszközök lehetséges körét (pl. adózási eszközök), melyek az ÜHG csökkentést segítenék. 4

Alkalmazkodás Mezıgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés Erdı- és tájgazdálkodás, tájvédelem Természetes élıvilág, természetvédelem Vízgazdálkodás, öntözés, ár- és belvíz elleni védelem Emberi egészség Területfejlesztés, épített környezet Infrastruktúra Turizmus Nemzeti Éghajlatváltozási Program (2009-2010) Az Éghajlatváltozási Program különösen az alábbiakat tartalmazza (2007. évi LX tv. alapján) a) a Keretegyezményben, illetve a Jegyzıkönyvben az emberi eredető üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelıinek erısítésére irányuló, a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fı intézkedéseit, ezek menetrendjét és fı finanszírozási forrásait; b) az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges fıbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait; c) a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait. 5

NÉP SZERKEZETE (tervezet) I. KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉS (MITIGÁCIÓ) ZBR Energetika Közlekedés Mezıgazdaság és erdészet Hulladék, szennyvíz II. ALKALMAZKODÁS (ADAPTÁCIÓ) Az emberi egészség Vízgazdálkodás Mezıgazdaság és erdészet Területfejlesztés, területrendezés, településfejlesztés, településrendezés és épített-környezet III. HORIZONTÁLIS INTÉZKEDÉSEK Oktatás, képzés, nevelés, szemléletformálás K+F Eszközök Források I. 2009-es Költségvetés II. Állami és EU-s támogatások (pl.: KEOP, ROP-ok, GOP - ÚMVP) I. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) ez lehetıvé teszi a kibocsátáskereskedelembıl származó összeg felhasználását, de kizárólag kibocsátás-csökkentı beruházásokra. - 323/2007. (XII.11) Korm. Rendelet - 2007. évi LX. Tv 6

KEOP, GOP, ROP-ok, ÚMVP KEOP:(Környezet és Energia Operatív Program) Hatékonyabb energiafelhasználás (38 md Ft) Megújuló energiahordozók növelése (62 md Ft) GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) Energiatakarékos technológiák Alacsony kibocsátású megoldások ROP-ok (Regionális Operatív Programok) Kis kibocsátású térségi közlekedés elısegítése települési zöldterületek terjesztése ÚMVP (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) - víz és energiatakarékos öntözés kialakítása - erdı- környezetvédelmi kifizetések intézkedés Zöld Beruházási Rendszer A nemzetközi CO2- kvótakereskedelembıl befolyó bevételekre épül Várható idıtartama 2009-2012 Támogatható beruházások KIZÁRÓLAG a CO 2 kibocsátás csökkentésére Tanulmányok szerint a legnagyobb hazai CO 2 megtakarítási potenciál az épületszektorban van Kereskedelmi szektor 20% Lakossági szektor az összes nemzeti CO2 kibocsátás 30 % -a. Átalakító szektor és nem energiafelhasználók 4% Mezıgazdaság 4% Ipar 21% Közlekedés 21% Lakossági szektor 30% 7

ZBR támogatási területek Lakossági meglévı épületek felújítása, az energiahatékonyság növelése Közösségi épületek, közintézmények (iskolák, kórházak, önkormányzatok) energiatakarékossá tevı felújítása (összehangoljuk az eddigi pályázatokkal ) A késıbbiekben elképzelhetı lehet: Lakossági ÚJ épületek energiatakarékos építésének támogatása (teljes passzív házak ill. részmegoldások: energiatakarékos főtırendszerek, alternatív módszerek, szellızés, árnyékolás, nyári hıvédelem Hármas Haszon elve: Klíma, Kassza, Komfort!) Innovatív technológiák alkalmazása (kkv-k) Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 8