Szerkesztette: Faragó Ferenc

Szerkesztette: Faragó Ferenc

Ajánlás Ajánlom ezt a kis szöveggyűjteményt ha úgy tetszik breviáriumot, liturgikus kódexet mindenkinek, akiket megérintett Hamvas Béla szellemisége, s akiket még nem, de nyitottak valamire, keresnek valamit, nyugtalanok a világ sorsa felől. Hamvas gondolatisága áthatja kora, és korunk el-elhajló gondolatiságát, de nem akarja megváltoztatni, netán eltörölni, majd fölülírni azt egy másfajta izmussal, egy másfajta rendszerrel, mint tette azt az emberiség számos nagy gondolkodója. Talán közhely már, hogy Hamvassal lehet nem egyetérteni, de szó nélkül elmenni mellette képtelenség. Hamvasra reagálni kell: elismerően és egyet nem értően. A hamvasi szövegek megértése nem könnyűfeladat, a paradoxonok realitásának megértése kihívás minden gondolkodásmód számára, legyen az idealista, teista, ateista, materialista vagy bármi más. E nehézségen próbál átlendíteni e gondolatfüzér, melynek felfűzése nyilvánvalóan szubjektív. Kerülhettek volna rá más gondolatok is, és ki is maradhattak volna belőle olyanok, amik csupán a gyöngyfűzőt ihlették meg. Kívánom, hogy legyen ez kis a füzetecske melyet kizárólag Hamvas Béla támogatott - gondolat- és tudatébresztősokak számára! Valamint legyen tisztelgés a támogató születésének 112. évfordulója alkalmából! Szeretettel: Faragó Ferenc - 1 -

- 2 -

A világ keletkezése annak az erőfeszítésnek eredménye, hogy Isten az elsőtermészet erőit, amelyek lényét eszeveszett őrjöngésbe, és ezért az űrbe és a sötétségbe szórták szét, önmaga felé és önmaga ellen fordította, és ebből az erőfeszítésből csapott ki a világ elsőalakja és csírája, a fény. (Scientia Sacra) Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki (Az öt géniusz) Minden élőlény saját képére teremtett világba zártan él. Az egyik világból a másikba átmenet lehetősége nincs. (Májá) Aki nem az evangélium szeretete szerint él, annak élete semmit sem ér (Scientia Sacra ) Az ünnep csaknem teljesen eltűnt. Szánalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy légkörét újra megteremtsék, de minden esetben csak a vásár sikerül, zsivaj és a mesterkélt cifra felfordulás, amelyet néha fellengzőés álnok gyűlés-szónoklatok nyitnak meg és zárnak le. (Az öt géniusz) - 3 -

A siker a legkisebb, a dicsőség s legnagyobb ellenállás irányába fekszik. (Unicornis, Beszélgetések) Hagyomány egy van, mint ahogy egy emberiség, egy szellem és egy Isten. (Scientia Sacra) Az egyén tudatos tevékenységének helyébe a tömeg tudattalan tevékenysége lépett. Az apostol kézzelfoghatóan tapasztalná, hogy a társadalom csak valami másnak a függvénye. A tömeg uralma azt jelenti, hogy az egyéni, világos, józan, tudatos tevékenység helyébe a tömeg zavaros, vak, homályos, tudattalan tevékenysége lép, és ezzel az egész emberi lét elhomályosul és elsüllyed. Ez volt az, amire a forradalmárok nem gondoltak. (A láthatatlan történet, A Vízöntő) Gyümölcs? A fa beváltja azt, amit a virágával ígér. Megvalósult. Az utolsó cseppig. A gyümölcsóra számomra hierarchikus aktus. Tiszta esszenciákat szívok fel, és arra gondolok, hogy a materialistáknál jobban csak a spiritualistáktól irtózom. A borzalom test nélkül élni. Ha a test a gyümölcsöt tartja, a gyümölcs tartja a testet. (Silentium, Gyümölcsóra) A válságnak egyetlen oka van, s ez az, hogy az ember primer realitásnak tekinti azt a világot, amely nem az eredeti, hanem annak korrupt alakja. (Scientia Sacra) - 4 -

A szocializmus utáni korszakot az jellemzi, hogy mindazt a komiszságot, amit a történet eddig produkált, sűrített formában valósítja meg. (Ugyanis) Ha valaki szociálisan előre halad és gazdaságilag gyarapszik, a lelkiismeretet nem szokta megnyugtatni. (Patmosz I., Direkt morál és rossz lelkiismeret) Véletlenül lehet igazságot találni, de senki sem lehet véletlenül igaz. Ezúttal pedig éppen ez az, ami szóban forog. Az igazság sugárzásában igaznak lenni. Semmi egyéb nem fontos. (Patmosz II.) - 5 -

A virágot a lélek szedi. A virág az egyetlen kép a földön, amiben a lélek önmagára ismer (A babérligetkönyv, A virágszedés lélektana) A művészi alkotás mindig egész világ. A világ zártságával és nyíltságával együtt. (Arkhai, Az Esquilinusi Vénus) A különbség Róma és Oroszország között. Rómában a negyven botra ítéltre harminckilenc ütést mértek, nehogy negyvenegy legyen. Oroszországban negyvenegyet, nehogy harminckilenc legyen (Szarepta) Vannak, akik még ma is azt merészelik hinni, hogy az igavonó a jármot eleget viselte, s most már ideje az angyal helyébe lépni, hadd húzza az az ekét. Az észrevétel figyelemre méltó lenne, ha időnként meg lehetne tenni, hogy az ember a hasát a nyakán, az agyát pedig a gyomra alatt viselné. (A láthatatlan történet, A Vízöntő) Amit az ember tapasztal az éppen annyi, amennyit még el lehet bírni. (Arkhai, Az Aphaia-templom) Az ateisták a mi lelki szegényeink. E kor leginkább segítésre szoruló gyermekei. Lelki szegények, azzal a különbséggel, hogy a mennyek országára alig van reményük. - 6 -

(A bor filozófiája) Az élet súlypontja az életen túl van. Ez az, amit túlvilági gravitációnak kell nevezni. Élet soha egyetlen pillanatig sincs túlvilági, pneumatikus vonzalom nélkül. (Szarepta) Ha véletlenül valakivel háborúba keverednék, elsődolgom lenne: azonnal, a legmegalázóbb feltételekkel is, haladéktalanul békét kötni. (A babérligetkönyv, Reggeli feljegyzés) A realitás a stréber számára sem végsőhatár. Ez a realitás azonban nem mint a hősi életben, sziklafal, hanem valami nyúlós anyag, kátrány, vagy ilyesmi. A stréber ebben a nyálkában a realitással nem küzd, hanem abban furakodik. Realitás a stréberre sem érvényes; szükségszerűsége neki sincs. Kicsiny dolgoknak kicsiny hely kell, éppen csak hogy elférjen. Majd aztán, ha sikerül, szemtelen lesz, és elkezdi a többit helyéről kitúrni. Tolakszik, éspedig azokhoz, akiktől valamit vár. (Patmosz III., A senki) Ébredésünk megrázkódtatása a felismerés: lemaradtunk. Ki így, ki úgy. S az elveszített, megragadhatatlan reális világokért kárpótlásul képzelt irreális világokat építünk magunkban, magunknak művészetben, politikában, társadalomban, tudományban. (A világválság) Az íróasztal nagy misztérium oltára. Írni annyi mint emberfeletti kapcsolatba lépni a Logosszal. A Logosz pedig a TeremtőSzó. - 7 -

(A babérligetkönyv, Íróasztalkultúra) A helyzet világosan körülbelül ez: a lét teljességéből és nyíltságából kiesett ember Énje lefokozódott, lezárult, kábaságba süllyedt, individuális Énné szűkült. Ennek a lefokozott énnek a lefokozott valóságban lefokozott valóságérzéke van: ez a tudat. (Scientia Sacra) Nekem a vallás kevés. Nem bújok el sehová. Még az imádságba sem. Azt hiszem teljes védtelenségben élek. Az életnek egyetlenegy értelme van, a halottak feltámadására várakozni. (Ugyanis) Egyetlen tartós és hiteles megértési kategóriánk van, és ez a szent könyvek kinyilatkoztatása. (Scientia Sacra) Otthon a világot ismered meg, utazva önmagadat, mert otthon a súly magadra esik, az úton a világra, s mindig az marad ismeretlen, ahová nézel. (A babérligetkönyv, Kierkegaard Szicíliában) Van valami természetes abban, hogy az ember időnként áttöri az őt körülvevőrendet, és van valami természetellenes. (Arkhai, Inka kövek) A legnagyobb rang, amit egy nép elérhet, nem a kultúra, nem az, hogy szellemivé válik. Egyetlen szóval sem éltek vissza annyit, mint a szel- - 8 -

lemmel. A szellem nem szuverén világalkotó szubsztancia, hanem az erőknek, Hatalmaknak és isteneknek éppen olyan megnyilatkozási területe, mint a természet és a lélek. (A láthatatlan történet, A Vízöntő) A tudomány a gondolatot az utóbbi négyszáz év alatt ugyanúgy elnyomta, mint a középkorban a vallás. (Hexakümion, A szcientifizmus) Lehet, hogy a kőcsak egyetlen szót mond, a szót az idők elején kezdte el, és az idők végén fejezi be. (Arkhai, Inka kövek) A racionalizmus mindenesetre az élet kiirtására tett legkomolyabb erőfeszítés (Szarepta) A mágia rokon a misztikával, attól mégis különbözik. Mert ha az ember lát, megért, átél és tud, még a dolgokhoz nem nyúl, azokat nem változtatja meg. A misztikus nem is cselekvő, csak lát és tudó. A mágus éppen ez: cselekvő. A mágia ugyanazt tudja, min a misztika, de ugyanakkor beleavatkozik a dolgokba, és azokat megváltoztatja, esetleg teremt. (A láthatatlan történet, Wordsworth vagy a zöld filozófiája) A szcientifizmus a kutatók eredményeinek kizsákmányolásából él, körülbelül úgy, ahogy a klerikalizmus a szentek dicsőségéből élt. (Szarepta) - 9 -

Mindaz, amit az ember tesz és tehet, függ a valóságtól, bele van ágyazva, és sohasem léphet ki belőle. Egyedül a művészet áll a valóság fölött, képes arra, hogy változtasson, újat alkosson, hogy teremtsen. (Sziget, Brueghel) A senki egyébként mint tömeges létmegoldási kísérlet a szociális éhségből keletkezett. A senki megvalósításának feltétele, hogy az ember szubsztanciájáról önkéntesen lemondjon. A fokozatok a következők: polgári középszerűség (tehetségbálvány, zseni), - akárki, - mindegy, hogy ki, - linkség, - szubsztanciátlanság, - senki. (Patmosz III., A senki) Az örök a pillanatban van, és az elmúlhatatlan abban, ami a legmulandóbb (Szarepta) Mindig van abban valami szánalmas, ha valaki egy istenségre azt mondja, hogy: nem lényeges. Szánalmas? Miért? Mert abban az emberben valami lényeges nincs meg. (A láthatatlan történet, Poszeidón) Van egyfajta magány, amelyiknek jellemvonása, hogy az az ember, aki ilyen magányban él, a társadalmon kívül igazoltnak érzi magát. Nem egészen önkéntes, de nem egészen szükséghelyzet; mind a kettőés ennél több. (A magány szociológiája) - 10 -

Válság annyiféle van, ahány lehetőség a valóságnak ellenállni. (Szarepta) Az igaz művész számára mindig megalkuvás volt, ha leírta azt, amit gondolt. Lehet írni szeretetből, lehet kétségbeesésből, lehet írni az emberek iránti részvétből és haragból. Bármiképpen ír az ember, mindig megvan benne a goethei: az ember megszabadul attól, amit leír. (Sziget, Az írás platonizmusa) Nincsen szükség arra, hogy megtudjam, mi lesz holnap. Ha tudom, mi van ma, mindent tudok. (Szarepta) - 11 -

Világnézet tudós épület, amelyben az ember elrejti szorongásait. (Patmosz I., Direkt morál és rossz lelkiismeret) Az embernek három világa van: a szellem, a lélek és az élet. A szellem ősformája: a fény; a lélek ősformája: a szépség; az élet ősformája: a féreg. (A láthatatlan történet, Poszeidón) Hagyománynak a valóságról szóló hiteles és univerzális információt nevezik (Patmosz I., Direkt morál és rossz lelkiismeret) Ami a férfi és a nőközött történik, az a lét szövevényében történő szüntelen megújulás analógiája. (Scientia Sacra) A komédia nem azon alapszik, hogy a társadalomban (szociológiailag) és önmagunkban (pszichológiailag), nyilvánosan is, gondolkozásunkban is hazudunk, hanem, hogy e hazugságnak igazságjelleget tulajdonítunk. (Patmosz II.) Az ember bármit tesz, gondol, mond, megérinti a világ egész valóságát. Amit tesz nem saját személyben teszi, hanem az egész emberiség nevében. (Hexakümion, A hiteles görögség) - 12 -

Az anyagi testben lakó ember hajlandó a világot anyagi természetnek és nehéz anyagi testnek látni. (Scientia Sacra) Az írás olyan mély varázslat, amit a közönségre számító sohasem érez. Hatást tenni! Mily olcsó és mennyire hibás! Hiszen a művészi hatás elsőfeltétele: megfeledkezni arról, hogy van közönség. Írni nem annyi, mint valakinek írni, hanem annyi, mint leírni azt, amit az ismeretlen diktál. (Sziget, Rilke levelei) A tükör ferde szög, s amit megmutat, nem is az én, hanem a maszk. A maszk se nem az Én, se nem a Te. Nem az ember és nem a világ. A kettőközött van, de nem egyenes vonalban, hanem ferdén elhelyezve, a megtört vonal irányában. De a tükörben nem az a baj, hogy hamis, hanem, hogy impotens.. (A tükör) Az emberi lét az isteni értelem ébersége és a sötét kábaság között feszül ki. (Scientia Sacra) A szenvedés nem értelmetlen. Egyetlen szenvedőpillanat sincs önmagáért. És a magamra vevés nem azért történik, mert az ember már kéjjel szenved. Mert ha még szeret szenvedni tulajdonképpen nem szenved. (A láthatatlan történet, Milarepa) - 13 -

Mindenki tudja, hogy a boldog embernek nincsen irodalma. Nincs festészete, filozófiája, beszéde. Nincs zenéje sem. Ez mind boldogtalanság. Ez a szép boldogtalanság. (Arkhai, A halottasének) Az idill a tiszta lét rendje. Mindegy, hogy milyen tudás őrzi, a tao, vagy a kereszténység (Patmosz II.) A szcientifizmus sürgősen ilyen elnevezéseket talált ki, mint reneszánsz, reformáció, felvilágosodás, pozitivizmus, humanizmus, haladás. E nevek nem kutatás eredményei, hanem világszemléleti önigazolások. (Szarepta) - 14 -

A modern államnak az embert szubnormálissá kell tennie, hogy egyáltalán tudjon vele mit kezdeni. (Patmosz I., Direkt morál és rossz lelkiismeret) És az egész építészet semmi egyéb, mint ez: templomokat építeni. Szent helyeket alkotni vagyis a követ a levegőbe emelni. (Arkhai, Stonhenge, a szikla eksztázisa) A halhatatlanság nem a halálon túl kezdődik. Mert az egyáltalán nem kezdődik, hanem mindig volt és lesz és van. (Arkhai, A Willendorfi Vénus) Az ember és a madár zenéje között a különbség az architektúrában van. Van a madár hangulati rögtönzéseinek architektúrája? Nem szabad elfelejteni, hogy összefüggés van a zene és az építészet között. S ha van összefüggés a szimfónia és a templom között, ugyanaz az összefüggés van a rigófütty és a madárfészek között. (A láthatatlan történet, A VII. szimfónia, és a zene metafizikája) Az időnem más, mint lehetőség a felismerésére: az embernek milyen sorsra van szüksége ahhoz, hogy halhatatlan legyen. (Hexakümion, A hiteles görögség) Három kincs van: a szeretet, az elégedettség, és az alázat. A szeretet teszi az embert bátorrá, az elégedettség teszi az embert nagylelkűvé, az alázat teszi az embert képessé arra, hogy uralkodjon. (Scientia Sacra) - 15 -

A maszk pedig nem az isten, hanem a bálvány. Ezért az emberi sors, amely végül is nem egyéb, mint a szerves élet lejátszódása az isteni síkban és térben, éppen az ellenkezőirányba ér, mint ahová elindult. A hiúság nem istenülés, hanem éppen a fordítottja. A maszk a bálvány, a hamis isten. A teljes istenlátszat, vagyis a teljes emberi. De mi az emberi? - az a magatartás, amely kiemelte magát a dolgok természetes rendjéből s ezért egyedül marad és szubjektív. Ezért a par excellence humanum a hiúság. A hiúságban az ember felveszi az istenülés minden látszatát, de itt minden látszat marad és maszk. Az istenség képe az istenség nélkül: a bálvány. És ez a tükörben levőmaszk, ami az emberre visszanéz. (A tükör) A vallás, a filozófia, a tudomány roppant készültséget teremtett a kezdetleges eszközöktől, később a gépektől az intézményekig és a vallásos tanításokig és az elméletekig. (Scientia Sacra) A poeta sacer sorsában a legnehezebb a néppel való viszonyt elviselni. A költőa nép sorsát magára veszi. Ennek a szertartásnak azonban titokban kell maradnia, mert ha kiderül, a misztérium értelme elvész. (A láthatatlan történet, Poeta sacer) Valamennyi misztérium minden gyakorlata egyetlenegyet akar elérni: világosságot teremteni, felébredni, a káprázattól elszakadni, a mayát eloszlatni. Ebben a felébredésben az aszkétának a Bön misztériumain kívül más tudásra szüksége nincs. A tibetiek éppen úgy, mint a hinduk, a tudás és az éberség között éles határvonalat húznak. (Tibeti misztériumok) - 16 -

A férfi hozza magával az idillt, a nőhozza magával azt, hogy ez csak itt és most, ebben az életben valósítható meg. (Sientia Sacra) A barátság a létnek az a köre, ahol az Én is megmarad, a közösség is teljesül és tovább él érintetlenül, de a kettőközött és a kettőtől függetlenül a létnek egy teljesen új, sem az egyikből, sem a másikból le nem vezethető, harmadik lehetősége támad. Új létforma nyílik meg. Ez a barátság. A barátság a létnek semmiféle más formájához nem hasonlít. Teljesen külön kör. Miért? Mert a maga számára egészen különös istene van. Philia mással össze nem téveszthetőphilia világot teremt. Ez a barátság világa. (A láthatatlan történet, A barátság) A történeti ember a természetnek nem apja, hanem rablója (Scientia Sacra) Nem nézhetek Isten szemével a nőt csak saját férfi szememmel láthatom. A férfi pedig a nőt önkéntelenül annak a lénynek tartotta és tartja, aki érthetetlenül és irracionálisan van itt. A világban már minden készen volt, amikor megjelent; talán lekésett, esetleg betolakodott. De akárhogyan, a világ eredeti elgondolásában nem volt benne. Később jött; talán hiányt pótolni; valami veszélyes lehetőséget megakadályozni; esetleg kiküszöbölni. Mintha a világban valahol valami végzetes feledékenység történt volna, az is meglehet, hogy komoly és nagy hiba, ami az egésznek létét felborulással fenyegette. Itt, ezen a hibás ponton, ezen a veszélyes és fenyegetőhiányon, itt jelent meg a nő, hogy azt helyrehozza. (A láthatatlan történet, Héloise és Abélard) - 17 -

Európának nincsen szentkönyve. Miután a klérus évszázadokon át az Evangélium hitelét belülről felőrölte a scientifizmus kívülről destruálta, és miután a politikai hatalom érvényét maga fölött sohasem ismerte el, kultúrtörténeti témává lett, és szellemi hatóerejét elvesztette. (Scientia Sacra) Atyám, bocsásd meg, hogy oly sokáig személytelennek hittelek, pedig te vagy az egyetlen valóság, és te vagy a Szellem és az Atya, hallgass meg, és ne tedd magad megszólíthatatlanná, hallgass meg e boldogtalanokért és magamért, hogy a fájdalomtól összemart nyelvvel hozzád szólok. Hálát adok neked, amiért megengedted, hogy a megsemmisülés szörnyetegét megismerjem. Én is vele aludtam sötét éjszakákon tilos és káromló ölelésben, és magamban a sivatagot tápláltam, mert ez az utolsó idő, amikor a rémet meg kell ismernie és az utolsó tapasztalat, hogy a megsemmisüléssel együtt kel aludni, és az Antikrisztust mindenkinek meg kell próbálnia. (Silentium, Hénoch) Akit igazságában sértenek, meg sem rezzen, legfeljebb elmosolyodik. Akit mániájában, csapkodni kezd, ordít és felbőszül. Akit gazságában sértenek, elkomorodik, és Istenre fog hivatkozni. (Scientia Sacra) Életünk így, ahogy van, a valódinak formátlan és szétfolyó másolata. Tulajdonság, tehetség, jellem, képesség, sors elpufognak, és használat nélkül elkallódnak. Rosszabbak vagyunk, mint az a szolga, aki a rábízott talentumot nem kamatoztatta, hanem elásta. Mi tudomást sem szerzünk róla." (Unicornis, Beszélgetések) - 18 -

A klérus ugyanazt a magatartást vette fel, amely ellen jézus küzdött, és ezzel az Evangéliumot megkísérelte hatálytalanítani. (Scientia Sacra) -Ha a világ végtelenségéből indulsz ki, az igazságot sohasem fogod elérni. Valamit akkor ismersz meg, ha abban annak személyes érdekeltségét, aki alkotta, megérted. Azt, hogy annak, aki azt alkotta, fontos volt. Aki a végtelenségből indul ki, a számhoz jut el. Aki a kimeríthetetlenből indul ki, megtalálja a dolog lényegét. Amíg az alkotó érdekelve van, a dolog fennáll, ha az érdek nincs többé, a dolog elenyészik. Amit gravitációnak hívunk, az a dolgokban lévőszemélyes hangsúly. (Unicornis, Beszélgetések) - 19 -

Az Antikrisztus nem térhet meg, mert nem személyes s így személyes elhatározása sincs. Soha nem fog testet ölteni, és a történetbe nem fog kilépni. (Silentium, Hénoch) A vallásból nézve rettenet, ha valaki magát Istennel azonosítja, mert a vallás ezt a kijelentést úgy értelmezi, hogy az ember egynek tartja magát a lét hierarchiájának legmagasabb fokán álló élőlénnyel. (Scientia Sacra) A mértékről egyébként mindenki nagyon jól tud. Keresik is. Szánalmasan. Megszabják, hogy egy embernek hány hold földje, mennyi pénze legyen. A látható javak határát maximálják. Ügyefogyott kísérlet, mint rendesen, azt hinni, hogy a súly az anyagi javakon van. (A láthatatlan történet, Ünnep és közösség) Nem vagyok vallásos. Nekem az egész kell. De tudom, hogy az ember helyesen teszi, ha a vallással számol, mert minden emberi tudás között a legtöbb reális bölcsesség a vallásban van. (Silentium, Egy csepp a kárhozatból) Az ember nem képes elviselni a tudatot, hogy Isten a történetben mint a legfőbb hatóság nem vesz részt, és arra, aki az igazságot megsérti, nem sújt le. (Scientia Sacra) Az Isten szó nem név, hanem fogalom. De nem ismerek senkit, sem élőt, sem holtat, aki valaha is ki tudta volna ejteni. Ki tudta volna ejteni - 20 -

hunyászság és félelem, páthosz és ünnepélyesség, kenet és hetykeség, hízelgés nélkül és bűnbánat és szomorúság és ájultság és tudatlanság és reszketés és rossz lelkiismeret és stréberség és szorongás nélkül. Az Isten szót nem lehet úgy kiejteni, mint azt, hogy libamáj. Ezzel a szóval, barátom, meg vagy fogva. Itt nem tudsz hazudni és nincs értelme sem kibúvónak, sem hetykeségnek, és reszketésed sem, ünnepélyességed sem, keneted sem, szorongásod sem ér semmit. (Unicornis, Bolond, aki nem az örök éltre rendezkedik be) Csak mulandó művet érdemes kiadni; a halhatatlan maradhat kéziratban." (Láthatatlan történet, Héloise és Abélard) Ha szeretem az Egyetlent, a világ egy lesz, csak egyet kell szeretnem, hogy mindent szerethessek, és ebben a szerelemben megnyílik a mindenség titka." (Eksztázis) A fényt csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle." (A láthatatlan történet, Ünnep és közösség) Minden szeretet ősképe a golgotai áldozat: önmagamat maradéktalanul odaadni. (Scientia Sacra) Mi az, ha valami nyílik? Ha megnyílik. Ha az, ami a legmélyen van, bent, bent, az egyszerre kívül megjelenik. Ha a misztérium látvánnyá - 21 -

lesz. Megvalósul. Ha rejtély megnyilatkozik. Ez a virág. A növény misztériuma. A teremtett világ legmélyebb titka. (Silentium, Jázmin és olaj) Isten nem rejtély. Rejtély az, hogy van valami Istenen kívül. Isten a nyilvánvaló láthatatlan. (Scientia Sacra) Fölösleges olyan eszeveszetten félni attól, ami jön: lényegesen nem fog különbözni attól, ami ma van, s ami mindig volt." (A világválság) A világ keletkezése annak az erőfeszítésnek eredménye, hogy Isten az elsőtermészet erőit, amelyek lényét eszeveszett őrjöngésbe, és ezért az űrbe és a sötétségbe szórták szét, önmaga felé és önmaga ellen fordította, és ebből az erőfeszítésből csapott ki a világ elsőalakja és csírája, a fény." (Scientia Sacra) A hang a művészetnek nem anyaga, vagy ha igen, úgy, ahogy a fa a tűz anyaga. A hang a zenében ég, ahogy a szó a versben ég, a szín a képen ég. A művészet az a képesség, amely gyújt és csóvát vet az anyagba s az fellángol. De sajátságos tűzzel. Az anyag tüze a hang, a szín, a kő, ezzel a tűzzel együtt ég vele az élet tüze, és a halálé és a szépségé és a halhatatlanságé. (Arkhai, A halottasének) - 22 -

A különbség ott van, hogy a keresztény típusú ember hisz a kereszténység újjáéledésében, a pogány nem" (A világválság ) Bizonyos, hogy mindaz az igazságtalanság, amit ma elkövetnek, méltó és egyenértékűmegtorlásban részesülne, a földnek napjában hetvenhétszer meg kellene nyílnia és a tengernek hetvenhétszer medréből kicsapnia és a mélységek tüzének hetvenhétszer fel kellene törnie és az égről hetvenhét csillagnak le kellene zuhannia. " (Silentium, Hénoch) Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk" (A láthatatlan történet, A barátság) - 23 -

A napfény és az értelem világossága a miénk. Fejünket semmiféle irtózatban nem vesztjük el. Embernek kell maradni, és ha jön az ár - Halade mystai!" (Titkos jegyzőkönyv, 1962. február 4.) A szerelemben az isteni férfi és az isteni nõ találkozása nem egy egész, hanem ennél több." (A láthatatlan történet, Héloise és Abélard) A keresztény típusú ember annyit elismer, hogy a keresztény vallás eddig az emberiség történetében nem sokat ért el, de ennek oka az volt, hogy nem volt 'igazi', és ennek kora tulajdonképpen csak következik el." (A világválság ) Aki bűnt követ el, az önmagát a személyes létéből, vagyis a szellemből, vagyis a valóságból, végül Istenből kizárja. Mert Isten az egyetlen valóság." (Henoch Apokalypsise, bevezető) A világegyetem keringésében élünk és mindnyájan örökké keringeni akarunk. Fölkelni, mint a nap, lenyugodni, és ismét fölkelni." (Karnevál) Nekem a vallás kevés. Nem bújok el sehová. Még az imádságba sem. Azt hiszem teljes védtelenségben élek. Az életnek egyetlenegy értelme van, a halottak feltámadására várakozni. (Ugyanis) - 24 -

Az ember bármit tesz, gondol, mond, megérinti a világ egész valóságát. Amit tesz nem saját személyben teszi, hanem az egész emberiség nevében. (Hexakümion, A hiteles görögség) Embernek lenni tulajdonképpen annyi, mint nem rendelkezni távlat fölött. Az ember vagy túl közel van, vagy túl távol. (Arkhai, Az Olimpiai Apollón) Isten ébersége nem érzéki és nem lelki és nem szellemi, hanem ez: a szeretet." (Scientia Sacra) Platón egyszerre nagyon komoly lett és azt mondta: A filozófus azért a világ királya, mert az őfeladata az isteni élet képét és követelményét az emberiségben őrizni és fenntartani, és ha ideje elé az isteni életet megvalósítani. Aztán tovább sétáltak az árnyékos platánfák alatt. (Északi korona, A filozófus király - az örök filozófus) Az Istenhez való hasonlóság legmagasabb foka az emberben nem a szellem, hanem a szív ébersége: a szeretet. (Scientia Sacra) Egészen biztos, hogy a szerelem eredete más, mint a sexusé. A szerelem az isteni nőés az isteni férfi kapcsolata; s ebben a kapcsolatban két, eredetében, származási idejében, metafizikai lényegében tökéletesen - 25 -

más, ki nem egyenlíthető, egy nevezőre nem hozható lény az isteni misztériumban találkozik és egybeolvad." (Láthatatlan történet, Héloise és Abélard) A bölcs az, aki minden tehetségét kiégeti, és önmagával teljesen egyedül marad." (Karnevál) Kínában az igazság írásjele azt fejezi ki, hogy ellenszolgáltatás nélkül cselekedni." (Az ősök nagy csarnoka, Szufi) A bizonytalanság oka mindig az, hogy az embert a lefokozott éberségű tudat káprázatvilága megzavarja, és nem tudja magát teljesen az alapállásban megnyilatkozó tiszta szellemi lényével azonosítani és az abszolút látásban nem tud megerősödni." (Eksztázis) A Mérték. A li sem alulmaradni, sem túlmenni A középen maradni. A li a kulturált emberi erkölcs, amelynek gyökere a vallásos pietás." (Eksztázis) A házastárs saját hibáim hűtükre, összes vétkeim és bűneim számtartója és vádló és ítélet." (Karnevál) - 26 -

Panaszolják, hogy a népeknek nincsenek királyai. De vajon vannak a királyoknak népeik?" (Magyar Hüperion) Mi a valóság abban, amiből semmisem igaz?" (Bizonyos tekintetben) Most, az istengyermekség e szent perceiben tudom, hogy a tiszta szívnek minden morál értelmetlenség. Isten veled örül, mert ővan a tenger méltóságában és a ragyogó égben, az illatos cigarettában és a cukros fügében." (A babérligetkönyv, A tamariszkusz alatt) A sorsot megtagadni annyi, mint gyengének lenni. Gyengének lenni annyi, mint legyőzetni." (A babérligetkönyv, Fák) Az igazi brahmant az jellemzi, hogy senki sincs távolabb nála a világiasságtól, de senkiben sincs nagyobb világközeliség, mint benne." (Az öt géniusz) Persze, élni csak kell. Nagyon nehéz. De ha nagyon nehéz, hát nagyon nehéz. (Patmosz) - 27 -

A hely sohasem definiálható, ezért nincs tudománya, ellenben van költészete, művészete és mythosa. (Az öt géniusz) Mi a lelki szegény? Akit az Evangélium boldognak mond, mert az ínségben várakozni megtanult. Tökéletes tehetetlenség beismerésének és a legmagasabb iránt való igény fenntartásának magatartása. (Unicornis, Beszélgetések) - Az együgyűséget választottam. - Ez az egy ügyem van, ez az egyetlenegy." (Unicornis, Beszélgetések) Mindenki külön. Mindenki maga. Egyszer. Egyetlenegyszer. Nincs tanítás. Nincs recept. Először, és utoljára. Megismételhetetlenül, taníthatatlanul és személyesen. " (Unicornis, Beszélgetések) A helyes út az, ha az ember a testét átszellemíti, a helytelen út az, ha az ember a lelkét húsba öltözteti. (Unicornis) A Véda az egyetlen tudás. Ezért, ha a világpusztulásból egyetlen könyvet lehet megmenteni, ez a könyv csak a Véda lehet. (A ősök nagy csarnoka) - 28 -

Lehet, hogy a nyugati kultúra elpusztul. Az emberiség kiélte. Lehet, hogy a legközelebbi százév nagy változásokat hoz. De lehet, hogy, amint Nietzsche megfogalmazta, mindez nem olyan fontos, mert a kérdés lényege egészen máshova helyeződött át." (A világválság) A népet az különbözteti meg minden egyéb társadalmi alakulattól, hogy vallásos. A nép gyökere nem a politikában, hanem a vallásban van." (A magyar Hüperion) Kisgyermekek gyakran hiszik, hogy a csillag nem a Naphoz hasonló világító égitest, hanem az éjszakai égbolt sötét függönyén támadt kicsiny rés, és ezen a lyukacskán keresztül a túlvilág fénye világít ki. - 29 -

(Láthatatlan történet, Héloise és Abélard) A beavatás nem egyéb, mint a lefokozott éberségűkorrupt tudat normalizálása (Eksztázis) Az aranykor nem történelmi korszak, hanem állapot, és ezért minden időben jelen van; csak attól függ, hogy van-e valaki, aki megvalósítja." (Öt géniusz) Amikor Jézus önmagát Istennel azonosította, az azonosságot nem saját maga számára foglalta le. Soha Jézus önmagát a többi ember közül ki nem emelte, soha senkihez fölülről nem beszélt. Ezért hívta magát az ember fiának. Istennel az embernek minden fia azonos. Az Isten-ember egység mindenkire kiterjed. Lényeges dolgokban emberek között különbséget tenni erkölcstelen. Jézus felszólította az embert, hogy az Isten-ember azonosságot magába vegye fel." (Scientia Sacra) Lehetséges, hogy az elsődleges differenciálatlanság, amely a régi korokban megvolt és az egyes népeknél ma is megvan, a költészetben újra helyreáll? (Poetica metaphisica) A megváltás világa mélyebb, mint a teremtésé. Az emberi élet itt a földön a szellemek vádolásában valahol mélyen lent áll az egyre világosabb fokozatok alatt, s ezeket a lélek csak akkor éri el, ha a beavatásban megtisztul (metanoia, tesuvah)." (Scientia Sacra) - 30 -

Senki se mer egyedül élni. A legtöbb ezért nekiáll, érthetővé teszi magát, hízeleg, magyaráz, megalkuszik, hazudik, vagyis partikularizálja és szekularizálja magát. A közösséget nem a társas ösztön teremtette, az egyének teremtették, az egyedülléttől való félelmükben. (Titkos jegyzőkönyv, Arlequin) Dicsőségtelenség, eredménytelenség, szerelemtelenség, baráttalanság, közösségtelenség. E sok szomorúságból fakad a derűm, e sok bukásból a győzelmem, e sok harcból a békém, e teljes egyedüllétből a tudásom." (Magyar Hyperion) Nem kellett, mint a gazdag ifjúnak, eladni semmit. A bomba ettől a fáradságtól megkímélt" (Silentium) A krízis világfolyamat, ahol a morál, állam, társadalom, ember, szellem, művészet, szokás krízise csak megnyilvánulása ugyanannak a kritikus világhelyzetnek." (A világválság) Ha tettem valamit e népért: azt, hogy, új sorsot álmodtam neki" (Magyar Hyperion) Azt mondják, a nőaz ördögnek is eladja magát, de a szépségéből hajszálnyit sem hajlandó feladni. Ez így is van, és egészen helyes. (Titkos jegyzőkönyv, Püthia) - 31 -

A pszichológusok nem győznek csodálkozni azon, hogy a tudattalan mindenről tudomást szerez, minden tevékenység fölött ítél, ellenkezik, vezet, fenyeget, tanácsol, ösztönöz az élet minden mozzanatáról tudomása van, a sors erényeit számon tartja, megérti, és csalhatatlanul és metafizikusan, vagyis úgynevezett külsővilág álomképeit semmibe véve." (Scientia Sacra) Az emberi lét azonban csakis a közösségben finomulhat meg. Ha a végsőcél nem is a közösség, mert az mindig az emberi személy, mégis csak a közösségi életrendben van lehetőség arra, hogy az élet színvonalát felemeljék." (Az öt géniusz) - 32 -

A bűnről való tudatot néha sikerül elhomályosítani, vagyis az embert a tényleges valóság felől félrevezetni. Eredmény: a kicsapongó vallás, a stupid tudomány és a gonosztevőpolitika." (Patmosz) Itt kísérlet történik a személyiség likvidálására - reménytelen vállalkozás a személyiség fejletségének mai fokán, s e reménytelenség teszi e vállalkozást oly mérgessé. Sok millió embert kiirt, de nem halad egy tapodtat sem:" (Szilveszter) Fontos nem a tanítás hirdetése, hanem a sors alakítása. A módszert mindenki kezébe adni. A cél a tudatosan megtisztított életrend." (Mágia Szutra) Végül is ketten maradnak, Isten és a bor." (A bor filozófiája) Európa gondolkozása csaknem teljes egészében a mindenkori korszellem és a korszenvedélyek utólagos igazolása." (Patmosz) A krízis világfolyamat, ahol morál, állam, társadalom, ember, szellem, művészet, szokás krízise csak megnyilvánulása ugyanannak a kritikus helyzetnek." (A világválság) - 33 -

A szocializmus ott bukott meg, ahol győzelmét mindenki várta. Mint ahogy az eszmék ott buknak meg, ahol a győzelmüket várták." (Ugyanis) A törvény következménye nem a nagyobb rend, hanem a nagyobb rendetlenség. Nem a morál növekszik, hanem az immoralitás. Nem a tiszta közélet, hanem, a korrupció." (Szilveszter) A hely sohasem definiálható, ezért nincs tudománya, ellenben van költészete, művészete és mythosa." (Az öt géniusz) De mivel a történet kérdései nem megoldhatók, csak kinőhetők, követelik az egyre univerzálisabb emberi egységek megvalósítását." (Az öt géniusz) A kereszténységnek nincsen teremtéstanítása, nincsen kozmológiája, és antropológiája, pszichológiája és társadalomtana." (Scientia Sacra) A Jóisten, amikor délutáni szundikálásából felébred, az epret ilyenkor eszi uzsonnára. Odateszik az árnyékos teraszra, az asztal fölé a diófa hajlik, ott eszi meg kiskanállal, mielőtt ismét a szőlőbe megy. Mert aki nem tudná, a Jóisten a világon a legmagasabb rendűmunkát végzi, vagyis szőlőműves. Uzsonna után megnyugodott gyomorral és kedéllyel a rafiát övébe dugja, a metszőollót zsebre teszi, a kapát megfogja és ki- - 34 -

megy a tőkék közé, hogy a szabálytalan hónaljhajtásokat levagdossa, a lazult vesszőket megigazítsa, és ahol gyomot talál, azt kikapálja. (Patmosz I., A Jóisten uzsonnája) A fa lényének élőés megnyugtató volta, a földdel való megszakíthatatlan együttélése és ebből a másik, még lényegesebb, a fa kétneműsége." (A babérligetkönyv, Fák) Helyesebb tehát, ha az ember azt mondja; realizálni annyit tesz, mint tekintet nélkül arra, hogy kívül vagy belül, a lét szövevényében eddig vagy egyáltalában nem szerepelt, vagy pedig alárendelt tényezőt fokozatosan hatásossá tenni." (Magyar Hyperion) A fa az életnek abban az állapotában van, ahol a nemek még nem szakadtak el egymástól. (A babérligetkönyv, Fák) "Azonos létezés részesei vagyunk, de nem úgy, hogy a létezésben elhatárolt rész vagyunk, hanem hogy minden létezőben, bennünk is a létezés egésze állandóan jelen van." (Scientia Sacra) Véletlenül lehet igazságot találni, de senki sem lehet véletlenül igaz (Patmosz II.) - 35 -

Szívesen és könnyen lemondok arról, ami a földön él, de a virágok, a virágok! (A babérligetkönyv, A virágszedés lélektana) Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki (Az öt géniusz) A scientia sacra a logosról szóló tudomány, a hagyománnyal való foglalkozás, az írott műszakrális voltának felismerése, ha abban tradíció él, elfogadása, ha a transzcendenciával való kapcsolat hiányzik, a műelvetése" (Scientia sacra) Isten nem rejtély. Rejtély az, hogy van valami Istenen kívül. Isten, a nyilvánvaló láthatatlan. A misztérium nem Isten, hanem a világ, ahogy nem a szellem a misztérium, hanem a természet, nem a lélek, hanem a test. Isten megismerése nem nehéz. (Scientia sacra) Az Evangélium sok helyütt Isten és a lélek azonosságáról beszél. Minden valószínűség szerint ilyen hely sokkal több volt, és ezek a helyek világosabbak voltak, de a lényegeseket később kigyomlálták. Azokat, amelyek megmaradtak, úgy alakították át, hogy Jézus saját lényének és Istennek azonosságát jelenti ki. (Scientia sacra) Ami nem Egyház az, ergastulum, vagyis rabszolgaistálló. - 36 -

(Scientia Sacra) Az igen magasra nőtt dolgok gyökere az igen mélyen van" (Bizánc) Mert aki nem tudná, a Jóisten a világon a legmagasabbrendűmunkát végzi, vagyis szőlőműves" (Patmosz I., A Jóisten uzsonnája) A hatalom jellemzésére éppen elég annyi, hogy: a hatalom iránya mindig: le." (A láthatatlan történet, Ünnep és közösség) - 37 -

A férfi hozza magával az idillt, a nőhozza magával azt, hogy ez csak itt és most, ebben az életben valósítható meg. (Scientia sacra) Mi a találmány? Kozmikus erők felszabadítása. A találmány segítségével megkötözött alvilági erők szabadulnak fel. Az ember azt hiszi, meg vannak szelídítve: közhely arra hivatkozni, hogy a villám, amelyik előbb szabadon kóborolt a világban, most megszelídült, mint a kutya, macska vagy ló, és utcát, szobát világít, vasal, termofort melegít és teavizet forral: az elektromosság háziállat lett. (Természettudományos mitológia) Jézusnak Palesztinában egyetlen ellenfele volt, lényének pontos ellentéte: a farizeus, aki a prófétizmus helyett agresszív világi érvénysülésben élt és a zsoltári ima helyett kenetteljes képmutatást gyakorolt. (Scientia sacra) Az időnem más, mint lehetőség a felismerésére: az embernek milyen sorsra van szüksége ahhoz, hogy halhatatlan legyen. (Hexakümion, A hiteles görögség) Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki (Az öt géniusz) - 38 -

A magány nem egyedül pszichológiai élmény, mert hiszen pszichológiai élmény egyedül nincs." (A magány szociológiája) A bűnbeesett ember a tejfeles epret a jégszekrénybe teszi és természetellenesen lehűti." (Patmosz I., A Jóisten uzsonnája) Az őskeleti metafizika szerint valósága csak a szubjektumnak van; mindaz, ami rajta kívül lenni látszik, káprázat" (Egy költőapológiája) Egzatság a természettudományos kinyilatkoztatás biblikus pátosza." (Természettudományos mitológia) Erőszak úgy keletkezik, hogy az ember saját kollektív felelősségét félreérti." (A láthatatlan történet, Ünnep és közösség) A racionalizmus mindenesetre az élet kiirtására tett legkomolyabb erőfeszítés (Szarepta) Az önismeretet azért eszelték ki, hogy az embertől lehetetlent követeljenek. Mert lehetetlen, hogy az ember megismerje önmagát. (Arkhai, Az Olimpiai Apollón) - 39 -

Ha szeretem az Egyetlent, a világ egy lesz, csak egyet kell szeretnem, hogy mindent szerethessek, és ebben a szerelemben megnyílik a mindenség titka. (Eksztázis) Az ünnep csaknem teljesen eltűnt. Szánalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy légkörét újra megteremtsék, de minden esetben csak a vásár sikerül, zsivaj és a mesterkélt cifra felfordulás, amelyet néha fellengzőés álnok gyűlés-szónoklatok nyitnak meg és zárnak le. (Az öt géniusz) Eszméket gyártani csak azért, hogy az embert el lehessen nyomni, és ki lehessen zsákmányolni. Ez már a múlté. A Nagyinkvizítor helyébe ma már az apparátus lépett. A megoldás kitűnő. Már prédikálni sem kell. Már ideológiára sincs szükség. Az apparátus felelősség nélkül, dicsőség nélkül van. Előnye, hogy az emberből automatikusan kiírtja az öntudatot és az önérzetet. Így lesz egyugyanazon percben pribék és fegyenc, vagyis diktátor és deportált. Ugyanaz az ember. Egyik sincs a másik nélkül. Mondjuk, egyszerűen a szeretet betegsége és az emberi közösség megtagadása. (Patmosz I. Fiziognómia) Ha engem bántanak, aránylag könnyen elviselem, nem rólam van szó. Ha az igazságot bántják, nem tudom elviselni, személyemben vagyok érintve. Ha az igazságot támadják, nem magamat védem, hanem az aszszonyt, akibe szerelmes vagyok." (Unicornis, Beszélgetések) - 40 -

A bűncselekmények között kétségtelenül a legsúlyosabb az élelmiszerhamisítás. Ebben bizonyos tekintetben együtt van az árulás, a káromlás, a mérgezés, a csalás, a hazugság, mindez alattomosan és rejtve; gyűlöletes nyereségvágyból visszaél azzal, hogyha az ember megéhezik, ennie kell. (Patmosz I., A rántottleves) A helyzet világosan körülbelül ez: a lét teljességéből és nyíltságából kiesett ember Énje lefokozódott, lezárult, kábaságba süllyedt, individuális Énné szűkült. Ennek a lefokozott énnek a lefokozott valóságban lefokozott valóságérzéke van: ez a tudat. (Scientia Sacra) Én kérem, minden csepp véremmel tiltakozom az ellen az életberendezkedés ellen, amely abból áll, hogy az ember önmagát, mint a külső világ és a másik ember által ejtett sebet hordozza. (Karnevál) - 41 -

Amiben az ember bent van, az az életszomjúság kielégítésére begyakorolt képességek világa, az eltorzított tudat világa, az a világ, amely úgy, ahogy van, az életszomjúságtól félig alvó ember káprázata. Ez a világ az, amelyből ki kell lépni." (Eksztázis) A frappáns emberi bolondságok közül egyet sem tartok csodálatraméltóbbnak, mint azt a szenvedélyt, amelyről a történelemben oly sokat olvastam, hogy emberek hatalomra éhesek és a hatalmasokat irigylik. Igazán nem tartozom azok közé, aki Caesarnak oly csodálattal adóznak. Caesar nem olvasta, vagy ha igen, nem értette Sókratést és nem tudta, hogy merőhatalomra építeni és igazságtalanságok sorozatát elkövetni, abból nem jöhet ki semmi, legfeljebb szociális bűntény. Ebből a szempontból teljesen Csuang-ce álláspontján vagyok, aki ismételt felszólításra sem vállalt állami hivatalt. Csuang-ce látta, hogy a hivatal elvállalása okvetlenül igazságtalanságok elkövetéséhez s ezáltal közösségromboló aktivitáshoz vezet. Csuang-ce éppen olyan okos ember volt, mint Sókratés, vagyis volt olyan okos, hogy tudta mit jelent igazságtalanságot elkövetni. Annyit jelent ez, mint gyűlölni mindazokat, akikkel szemben valaki az igazságtalanságot elköveti. Csuang-ce ismerte a mandarinokat és a hivatalnokokat és a vámosokat és adószedőket. Alig élt ember, aki őket jobban ismerte volna. éppen ezért tudta, hogy az az indolencia és pökhendi brutalitás, ami a hatalom exponenseiben megmutatkozik, a hatalom állandó rossz lelkiismeretét és a rossz lelkiismeretből fakadó csillapíthatatlan gyűlöletét azok iránt, akikkel szemben igazságtalanságot követ el, bámulatos módon igazolja. (Paradoxon az igazságtalanságról) Az élet már maga olyan szakadatlan meglepetés. (Karnevál) - 42 -

Az erdei magyar teljes és tiszta példányával nem találkoztam. Néha láttam egy-egy parasztot, kocsist, erdészt, bérest, akiben megtaláltam egyes bakonyi vonást: a vadságot és enyheséget együtt. A komolyságot és mosolyt, az erdőt és a bájt. Különösen egy erdészre emlékszem, aki elvitt egy völgybe, hogy megmutasson egy hársfát. (Bakony) Az emberi lét azonban csakis a közösségben finomulhat meg. Ha a végsőcél nem is a közösség, mert az mindig az emberi személy, mégis csak a közösségi életrendben van lehetőség arra, hogy az élet színvonalát fölemeljék. (Öt géniusz) Igen, a magam részéről azt hiszem, hogy amiért bennünket nem szeretnek eléggé, vagy talán: az a hitünk, hogy bennünket nem szeretnek eléggé, sok egyébként megmagyarázhatatlan tettünket érthetővé teszi. (Karnevál) Ha az ember valamit egyedül gondol, bölcsesség. Ha ketten gondoljuk, delírium. A két ember tanúsága, mint az őrület kezdete. (Karnevál) Tégy, amit akarsz. De mindig tudni fogod, hogy mitől féltél. Félni anynyi, mint meghalni. Annyi, mint mulasztani. Annyi, mint soha. Soha többé. Értsd meg, soha, soha többé. (A magyar Hüperion) Azt hiszem, Isten szocialitása a tapintat. Oly gyengéden érint, hogy észre sem veszed. (Karnevál) - 43 -

A szellem az, - aki tekintet nélkül arra, hogy van visszhangja, vagy nincs, terjed, vagy sem, megértik, üldözik, félreértik, botrány támad belőle, mi a válasz rá, hallgatás, vagy elismerés. Aki a szellemből nem vesz részt, az nem érheti el azt, amit a történelem akar. (Szellemi törekvések a magyar irodalomban) Drámának nevezem különbözőlétszínvonalak összeütközését nyelvszínvonalon. (Karnevál) A sors magamravétele, a keserűpohár kiürítése (szenvedés) és a tökéletes szabadság, az uralom gyönyöre (boldogság) között van egy kicsiny rés. Ezen a kicsiny résen át bújhat ki az ember az időből és a térből. (Unicornis) - 44 -

"Kié a hang? Azé, akihez szólok." (Karnevál) A szocializmus utáni korszakot az jellemzi, hogy mindazt a komiszságot, amit a történet eddig produkált, sűrített formában valósítja meg. (Ugyanis) Az örök a pillanatban van, és az elmúlhatatlan abban, ami a legmulandóbb (Szarepta) Véletlenül lehet igazságot találni, de senki sem lehet véletlenül igaz (Patmosz II,) Az ember bármit tesz, gondol, mond, megérinti a világ egész valóságát. Amit tesz nem saját személyben teszi, hanem az egész emberiség nevében. (Hexakümion, A hiteles görögség) Guénon csak annyit mondott, hogy a létezés hiteles szövege megvan. Nietzsche és Kierkegaard csak annyit mondott, hogy tiszta életet kell élni. A kettőt megkíséreltem összekapcsolni, a létezés hiteles szövege alapján önmagában az eredeti tisztaságot megvalósítani. Az őskor és a jelen összeépítése. Aki ma jelen akar lenni, annak gyökereit legalább tízezer évre kell visszanyújtania. " (Patmosz I., Interview) - 45 -

Az élet már maga olyan szakadatlan meglepetés. (Karnevál) Újabban megkísérelték, hogy a szétszórt nyugtalanságot lélektanilag magyarázzák. Elnevezték extraversió- nak, szembeállították vele az introversió- t, később azonban, amikor az elmélet mégis túl primitívnek mutatkozott, a középre helyezték a centroversiót. Az elmélet alapjában hibás. A kifelé fordulás nem jelent a külvilágban való szétszóródást és nyugtalanságot, a befelé fordulás nem jelent nyugalmat és összpontosítást. Az emberi lény ritmikusan fordul ki és be és a centrum felé, a világosba, a sötétbe és a középre. Egy jang, egy jin, egy jen. (A bor filozófiája) Igen, a magam részéről azt hiszem, hogy amiért bennünket nem szeretnek eléggé, vagy talán: az a hitünk, hogy bennünket nem szeretnek eléggé, sok egyébként megmagyarázhatatlan tettünket érthetővé teszi. (Karnevál) Májusban történt, hogy egy napon a hegyek közé mentem. A völgyben, ahol laktam, a sűrűbozótban, a nyirkos vízmosásban, sok madár lakott. A madarak énekét előbb is csodáltam, de csak úgy, mint a virágos rétet, amelyen elbűvölt az egész, de az egyes növényeket nem láttam. Abban az évben, jól emlékszem rá, egy rigóra figyeltem fel. Ugyanazt a dalt többször énekelte. Három ütem volt az egész, félig önkívületben énekelt szenvedélyes és diadalittas hangokat. Ez volt az, ami megragadott. A ház lépcsőjére ültem és figyeltem. Csakugyan, most ismét ugyanazt mondja. Hősies kiáltás volt. Valamilyen heroikus szimfónia főmotívuma lehetett volna. Lekottáztam. Ez volt a döntőpillanat. (A babérligetkönyv, A madarak éneke) - 46 -

Annak, hogy félünk, sokat köszönhetünk. A félelem az utolsó előtti. Az utolsó az üdv. (Karnevál) Különös nép ez a görög. Püthagorasz sok helyütt járt, és sok népről hallott. Igaz, az élet törvényét egy sem léphette át, egyszer valamennyinek meg kell halnia. De legalább élt. Itt a görögök, úgy látszik, még csak el sem érkeznek ahhoz, hogy elkezdjenek élni. Mert ez itt nem élet. Szüntelen készülődés. Boldogtalan erőfeszítés. Mennyire más volt Egyiptomban, ahol az ember úgy belebújhatott a közösségbe, mint a gyapjúköpenybe. Itt pedig a közösség olyan, mint a veszett farkas. (Az ősök nagy csarnoka) A szeretetet a béke és a nyugalom nem pótolhatja. A szeretetet nem pótolja semmi. Szeretet nélkül őrjöngeni kell. (Karnevál) - 47 -

Az igazi műposzthumusz. Amíg az alkotó él, a műis abban a káprázatban áll, amely minden élőnek az élettel együtt adott járandósága. Mert amíg valaki él, csak élete van, ebből csak ha meghalt, lesz sors. Az életműtémája pedig a lezárt és a kész és a sors. Vannak művek, amelyek a halál előtt öt perccel jelentékenyek lehetnek; öt perccel kés őbb nincsenek sehol. Művek, amelyekről száz évig senki se tudott, és egyszerre, mintha ma készültek volna. Nem szabad előnyét látni annak, amire az ember életét rátette. A nagy művek között korkülönbség nincs. Minden nagy műegyidejű. Minden nagy műállandóan jelen van. Minden nagy műkortársam. (Patmosz III., Az életmű) Az elhagyatottság a bűnbe esett ember közérzete. (Karnevál) Nem kívántam vezekelni. Nem akartam magam valamiért megbüntetni. Semmiféle sanyargatás. Semmi szentimentalizmus. Mélyebb belátásra se szomjaztam. Az alvilág felkeltése, újabban tudatalattinak hívják, szólt egyszer Mesterem, nem ajánlatos. Ami a sötétben van, maradjon a sötétben. Hatalmas kéz takarta le, büntetlenül hozzá senki sem nyúlhat. Mesterem elbeszélte, hogy alvilágát fel akarta számolni. De már pusztán a szándéktól olyan válságba került, hogy ép elméjét is alig sikerült megmentenie. (Silentium, Egy csepp a kárhozatból) "Drámának nevezem különbözőlétszínvonalak összeütközését nyelvszínvonalon." (Karnevál) - 48 -

...sokféle drámai forma van, ilyen, ha valaki sorsvonalából kitör, ilyen, ha ki akar törni, de nem tud és összetörik, ilyen, ha nem akar kitörni, de benne forog és megtörik -. (Karnevál) Ha az ember valamit egyedül gondol, bölcsesség. Ha ketten gondoljuk, delírium. A két ember tanúsága, mint az őrület kezdete. (Karnevál) A definíció definíciója: precíz nonszensz. (Karnevál) Azt hiszem, Isten szocialitása a tapintat. Oly gyengéden érint, hogy észre sem veszed. (Karnevál) Csak a szerelem legnagyobb pillanataiban vagyunk fedetlenek. (Karnevál) Csak lebegnek saját álomképeik között és saját fantazmáik között." (Karnevál) Mindenki tudja, hogy a boldog embernek nincsen irodalma. Nincs festészete, filozófiája, beszéde. Nincs zenéje sem. Ez mind boldogtalanság. Ez a szép boldogtalanság. (Arkhai, A halottasének) - 49 -

A racionalizmus mindenesetre az élet kiirtására tett legkomolyabb erőfeszítés (Szarepta) Szerelem titka: kettőből egy lesz, barátságé: egyből kettő. (Láthatatlan történet, A barátság) A világ zárt kozmosz, saját növekedésének, moráljának, ízlésének törvényeivel; megközelíthetetlen és hozzáférhetetlen, más világ számára érthetetlen és elérhetetlen. (Májá) Az idill a tiszta lét rendje. Mindegy, hogy milyen tudás őrzi, a tao, vagy a kereszténység (Patmosz II.) Azt hiszem, Isten szocialitása a tapintat. Oly gyengéden érint, hogy észre sem veszed. (Karnevál) -Életünk így, ahogy van, a valódinak formátlan és szétfolyó másolata. Tulajdonság, tehetség, jellem, képesség, sors elpufognak, és használat nélkül elkallódnak. Rosszabbak vagyunk, mint az a szolga, aki a rábízott talentumot nem kamatoztatta, hanem elásta. Mi tudomást sem szerzünk róla." (Unicornis, Beszélgetések) - 50 -

Tudásunk kicsiny, vagy inkább rengeteg tévelméletünk van és annak a valaminek, amit tudománynak neveznek, minden művelete rossz." (Patmosz II.) Az idill a tiszta lét életrendje; mindegy, hogy milyen tudás őrzi, a tao, vagy a kereszténység. " (Patmosz II.) A személytelen istenségbe való maradéktalan feloldódás és a személyes testi feltámadás számomra mindig kettővolt. Tudjuk, hogy ez Kelet és Nyugat, vagyis az őskor és a történeti korszak ellentéte. " (Patmosz I., Levél V. J.-hez) Az ember nem képes elviselni a tudatot, hogy Isten a történetben, mint a legfőbb hatóság nem vesz részt, és arra, aki az igazságot megsérti, nem sújt le. (Scientia Sacra) Isten országának ősképét minden ember magában hordja. Ezért Jézus Isten országáról nem mond semmit, csak hogy az tibennetek van. (Scientia Sacra) A szocializmus utáni korszakot az jellemzi, hogy mindazt a komiszságot, amit a történet eddig produkált, sűrített formában valósítja meg. (Ugyanis) Embernek lenni tulajdonképpen annyi, mint nem rendelkezni távlat fölött. Az ember vagy túl közel van, vagy túl távol. - 51 -