KAPTÁRKŐ TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (a változásokkal egységes szerkezetben) Eger, 2015. január 10.
A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület összhangban a Polgári Törvénykönyvben, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt rendelkezésekkel, Alapszabályát 2015. január 10-én módosítja, és az alábbiak szerint egységes szerkezetbe foglalja: I. AZ EGYESÜLET ADATAI I.1. Az Egyesület neve: I.2. Az Egyesület rövidített neve: I.3. Az Egyesület székhelye: I.4. Az Egyesület jogállása: I.5. Az Egyesület céljai és tevékenysége Az Egyesület céljai: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület Kaptárkő Egyesület 3300 Eger, Kallómalom u. 3. II./3. Az Egyesület önálló jogi személy. Az Egyesület célja az élő és élettelen természeti értékek és kulturális örökségünk, továbbá a helyi jelentőségű védett természeti értékek védelme, az ehhez kapcsolódó tudományos tevékenység, kutatás, ismeretterjesztés, oktatás, környezettudatos nevelés és információnyújtás, továbbá szabadidős programok megvalósítása. Céljait elsősorban a) a természetvédelem, ezen belül is kiemelten a földtudományok tárgykörébe tartozó természeti értékek védelme, földtani természetvédelmi értékek feltárása, kutatása, megismerése és megismertetése által, b) a természet-, környezet- és kulturális örökségvédelem és az ehhez kacsolódó társadalmi-, érdekképviseleti-, szakmai- és információs feladatok széleskörű ellátása, tervezése és kivitelezése által, c) a természeti és kultúrtörténeti értékekhez kapcsolódó kutatás, oktatás, környezettudatos nevelés és szemléletformálás által, továbbá területfejlesztési célok elősegítésével, d) és szabadidős programok szervezésével, lebonyolításával valósítja meg. 2
Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében a jogszabályok keretei között az alábbi közfeladatokat látja el: A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása. (az 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. (1) alapján) A környezet- illetve természetvédelemmel, fenntartható környezettel és fogyasztással kapcsolatos ismeretek terjesztése oktatási és közművelődési intézményekben. (1995. évi LIII. tv. 54. és 1996. évi LIII. tv. 64. alapján) Közreműködés az állam és az önkormányzatok természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában. (1995.évi LIII.tv.1. /2/bek. f.) pontja és 2011.évi CLXXXIX.tv. 13. /1/ bek. 11.pontja alapján) A környezet védelmére irányuló lakossági kezdeményezések támogatása, segítségnyújtás a nyilvánosság részvételének érvényesítésében. (1995.évi LIII. tv. 1. /2/bek. f.) pontja alapján) Helyi környezetvédelem, helyi jelentőségű védett természeti értékek kezelése. (a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) 11. 19. alapján) A kulturális örökség védelme. (2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 (1) alapján) Nemzeti értékek azonosítása és rendszerezése, Megyei Értéktár létrehozása és működtetése. (a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 2. és 4. (3) alapján) A lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, település önfenntartó képességének erősítése. (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. a)-b) alapján) Aktív részvétel a területrendezési és területfejlesztési dokumentumok kidolgozásábanvégrehajtásában - a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében. (1996. évi XXI. tv. 2. alapján) Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése. (2004. évi I. tv. a sportról 49. c)-e) pontja alapján) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokból tagjain kívül más kívülálló személyek is részesülhetnek, mely szolgáltatásokról elektronikus módon az Egyesület honlapjáról, illetve telefonon vagy email-ben kérhető felvilágosítás. Az Egyesület céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, azt kizárólag jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordíthatja, továbbá a tagok részére nyereséget nem juttathat. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni. 3
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, tehát párt érdekében nem végez politikai tevékenységet, nem állít jelöltet az országgyűlési képviselői választáson, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe, az Európai Parlament tagjának, továbbá a megyei jogú város képviselő-testületébe, valamint nem jelöl polgármestert. Nem minősül azonban közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet. II. A TAGSÁGI JOGVISZONY II.1. Az Egyesületi tagság keletkezése: Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tag felvételéről írásbeli felvételi kérelme alapján az Egyesület Elnöksége dönt. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. II.2. Az Egyesület tagjának jogai: a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; b) ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; c) felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni; d) 18. életévének elérése után választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire; e) indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; f) betekinthet az Egyesület nyilvántartásába; g) a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. 4
Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. II.3. Az Egyesületi tagság megszűnése: a) a tag halálával, b) az Egyesület megszűnésével, c) a tag kilépésével, A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül. A kilépés hatályosulásának a feltétele, hogy a kilépni kívánó tagnak fennálló tagdíjtartozása ne legyen. d) a tag kizárásával. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai (Ptk. 3:71. (1) bekezdés c) pontja alapján): 1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra. 2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el. 5
3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. 4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát. 5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. 6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. 7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. 8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja. 9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. 10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. II.4. Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzáhárulások értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje: A tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként 1000 Ft, azaz ezer Forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak. A vagyoni hozzájárulást az Egyesület nevére nyitott számlára kell befizetni vagy átutalni. A vagyoni hozzájárulás nyújtását minden év március 31-ig kell teljesíteni. 6
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE III.1. Az Egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség. III.2. A közgyűlés: Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A Közgyűlést az Elnökség évente legalább egyszer köteles összehívni. A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. A meghívónak tartalmaznia kell a) az Egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét; d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. Amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke vagy a z ügyvezető vezeti. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz. 7
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát. A Közgyűlést össze kell hívni: ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása; az Alapszabály elfogadása és módosítása; tisztségviselők megválasztása és visszahívása; tagdíj mértékének megállapítása; az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; a közhasznú szervezet éves beszámolójának elfogadása; döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal. A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Érvényes szavazásnak az tekinthető, ha a jelenlevők legalább 50%-a érdemi igennel vagy nemmel szavazott, a tartózkodás tehát nem minősül érvényes szavazatnak. 8
A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal fogadja el. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. A Közgyűlés ülései és a határozathozatal nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. III.3. Az elnökség: Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban a kizárólagos hatásköröket kivéve gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire annak tárgykörére figyelemmel esetenként további tagok hívhatók meg. A 7 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 2 éves időtartamra. Az Elnökség feladata és hatásköre: tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás; a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása; az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása; az Elnök éves beszámolójának elfogadása; személyzeti munka irányítása; tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás; 9
minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von. Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. III.4. Az Egyesület tisztségviselői: a) Az Egyesület elnöke Az Egyesület elnökét 2 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök feladata és hatásköre: az Egyesület tevékenységének irányítása; a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben; a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; irányítja az Elnökség munkáját; vezeti az Elnökség üléseit; képviseli az Egyesületet; intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; összehívja az Elnökség üléseit; irányítja az Egyesület gazdálkodását; utalványozási jogot gyakorol; minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. b) Az Egyesület alelnöke Az Elnököt távollétében az alelnökök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait. c) Az Egyesület ügyvezetője Az Egyesület ügyvezetője vezeti az ügyintéző apparátust és gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület munkavállalói felett. d) Az Egyesület szakosztályvezetői Az Egyesület 4 szakosztályának élén a szakosztályvezetők állnak, aki a szakosztály tevékenységét az alapszabályban és a közgyűlési határozatokban foglaltak szerint szervezik és koordinálják az Egyesületi célok tartalmasabb és magasabb színvonalú megvalósítása érdekében. 10
Összeférhetetlenségi szabályok: A Ptk. 3:71. és 3:22. alapján a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok, a vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok: (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38. (1) bekezdése értelmében a döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 39. (1) bekezdése értelmében közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, 11
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A Btk. 61. (2) bekezdés i. pont alapján nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője a közügyek gyakorlásától eltiltott személy. III.4. Az Egyesület képviseletére, ügyvitelre és a nyilvánosságra vonatkozó szabályok: Az Egyesület képviseletére és az Egyesület pénzintézeti számlája feletti rendelkezési joghoz kizárólag az elnök és az alelnök jogosult. Az Egyesület pénzintézeti számlája felett az elnök és az alelnök is önállóan rendelkeznek. A Közgyűlés, az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság valamennyi döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökségi vagy felügyelő bizottsági ülés esetén valamennyi tag, közgyűlés esetén a levezető elnök, valamint az erre kijelölt jegyzőkönyvvezető és egy hitelesítő egyesületi tag. Az elnökség köteles gondoskodni a határozatok haladéktalan bejegyzéséről a határozatok könyvébe. A bejegyzést a határozatok könyvében az elnökség egyik tagja hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. A határozatok könyve olyan nyilvántartás, amely tartalmazza az ügyintéző szerv és közgyűlés döntéseit határozati formában, azok időpontját és hatályát, valamint feltünteti az adott döntést ellenzők és támogatók számarányát és ha lehetséges személyét is. A közgyűlés és az elnökség döntéseit az érintettekkel postai úton ajánlott levélben vagy e- mail formában, amennyiben ez jelentős megterheléssel vagy technikai akadállyal járna, az egyesület hivatalos honlapján közzétéve közli. Az egyes döntések nyilvánosságra hozatala, így az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés nyilvánosságra hozatala az egyesület nyilvánosság által megtekinthető hirdetőtábláján vagy az egyesület hivatalos honlapján történik. A nyilvánosságra hozatalról az elnökség gondoskodik. Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával kapcsolatos információkról, az éves beszámolóról, a közhasznúsági mellékletről, az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatainak nyilvánosságra hozataláról az Elnökség gondoskodik. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett összes egyéb iratokba az érdeklődő betekinthet. Az iratokba való betekintést az Ügyviteli Iroda telephelyén annak teljes nyitvatartási idejében biztosítani kell. Az irat-betekintési jog gyakorlása nem sértheti az adatvédelemre és titokvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, valamint a személyiségi jogokat. A megtekintett iratokról - saját költségére bárki másolatot készíthet. 12
IV. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, magán és jogi személyek támogatásaiból, az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből és pályázati bevételekből származik. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület közhasznú céljainak elérése érdekében közhasznú céljait nem veszélyeztetve gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Egyesület az ilyen módon szerzett mindennemű nyereséget csak és kizárólag közhasznú céljai megvalósulásának elérése érdekében használhatja fel. Az Egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik, esetleges nyereségét tagjai között nem oszthatja fel, azt kizárólag és maradéktalanul céljainak megvalósítására fordíthatja. Az Egyesület a vezető tisztségviselőit, a támogatóit, az önkénteseit, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés a jogszabályi előírások figyelembevételével köteles határozati formában rendelkezni. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. V. AZ EGYESÜLET SZAKOSZTÁLYAI Az egyesület keretei között a célok tartalmasabb és magasabb színvonalú megvalósítása érdekében szakosztályok működnek. Az egyes szakosztályok élén a szakosztályvezető áll, akit a közgyűlés választ meg. A szakosztályvezetők feladata: nyilvántartja az adott szakosztály tevékenységében részt vevő egyesületi tagokat, 13
tevékenységüket az alapszabályban, a közgyűlési határozatokban foglaltaknak megfelelően szervezi és koordinálja, az Egyesület és az adott szakosztály céljainak megfelelően programot készít és tevékenységéről, annak eredményeiről folyamatosan beszámol az elnökség felé, a szakosztály munkájáról éves beszámolót készít a közgyűlés részére, általános feladatai közé tartozik programtervek készítése, azok megfelelő megszervezése, az egyesületi tagok kiértesítése és a program lebonyolítása. Az Egyesület szakosztályai: a) Blackfoot Outdoor Hegymászó és Barlangász Klub A szakosztály célja a barlangok mint felszín alatti földtani természeti értékek feltárása, bemutatása és védelme és ennek megfelelő programok, barlangtúrák és feltárások szervezése, továbbá a hegy- és sziklamászó programok szervezése és lebonyolítása, a tagok szakmai továbbképzése, a hegy és sziklamászás széleskörű népszerűsítése és megismertetése. A kapcsolódó sportágak vonatkozásában szervezett programok során a természeti értékek feltárása, védelme és megismertetése. b) Természetjáró Szakosztály A szakosztály célja természetjáró túrák szervezése Magyarországon és a szomszédos országokban, de elsősorban a Bükkben és a Mátrában, hogy a résztvevők megismerhessék hazánk és a Kárpát-medence természeti és kultúrtörténeti értékeit. A szakosztály célja továbbá a természetjárás széleskörű népszerűsítése, teljesítménytúrák és jelvényszerző túramozgalmak megszervezése és lebonyolítása a Bükkben. c) Vízjáró Szakosztály A szakosztály célja kajak és kenu túrák szervezése és lebonyolítása itthon és külföldön, hogy a résztvevők megismerhessék és tanulmányozhassák a vízi élővilágot testközelből. A szakosztály célja továbbá a vízi sportok széleskörű népszerűsítése. d) Élővilágvédelmi szakosztály A Szakosztály célja a környezet- és természetvédelem, ezen belül is elsősorban az élővilág védelme. Konkrét céljai közé tartozik a környezet- és természetvédelem megvalósítása faj- és élőhelyvédelmi projektek tervezésén és kivitelezésén keresztül, valamint tudományos kutatások szervezése és lebonyolítása. Oktatási célzatú feladataik közt szerepel a hazai és Európai Uniós természetvédelmi programok népszerűsítése, megértetése a középiskolás- és az annál idősebb korosztállyal. Környezeti nevelés keretében erdei iskola programok, oktatások, táborok, túrák és társadalmi programok szervezése. 14
VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE VI.1. Az Egyesület megszűnik: ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja, ha feloszlatják, ha más szervezettel egyesül, ha az Egyesület szétválik, ha megszűnését megállapítják. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el. VI.2. Az Egyesület jogutódlással történő megszűnése: Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. VI.3. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése: A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha - az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy - az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. VI.4. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén: Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett. 15
VII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak. Kelt: Egerben, 2015. január hó 10. napján Horváth Viktória Elnök Előttünk, mint tanúk előtt: név:.. lakcím:. aláírás:.. név:.. lakcím:. aláírás:.. 16