BARBONCÁS BÁBOKKAL NEMCSAK A GYERMEKEKÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése alapján létrehozták a BARBONCÁS Bábokkal Nemcsak a Gyermekekért Közhasznú Egyesületet. A BARBONCÁS Bábokkal Nemcsak a Gyermekekért Közhasznú Egyesület 2005. június 20-i közgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: BARBONCÁS Bábokkal Nemcsak a Gyermekekért Közhasznú Egyesületet 2. Az Egyesület rövidített neve: BARBONCÁS 3. Az Egyesület székhelye:. 4. Az Egyesület működési területe: Magyarország II. Az Egyesület célja és feladatai 1. Az Egyesület célja: Tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, gyermek csoportok felkészítése bábozással a gyógykezelés során őket érő esetleges traumákra. Felépülésüket elősegítő terápiák fejlesztése. Hátrányos helyzetű, kisebbségi sorban élők, főként gyermekek integrációjának elősegítése, támogatása kulturális tevékenységeken keresztül. Bábfoglalkozások, előadások, táborok szervezése, lebonyolítása. 2. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. 3. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. 4. Az Egyesület általános tevékenysége: 85.14 egyéb humán-egészségügyi ellátás 85.32 szociális ellátás, elhelyezés nélkül 91.33 máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 92.20 rádió-televízió műsorszolgáltatás 92.31 alkotó és előadó-művészet 1
92.32 művészeti kiegészítő tevékenység 92.34 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás 92.62 egyéb sporttevékenység 92.72 máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység 5. Az Egyesület közhasznú tevékenysége az 1997. évi CLVI tv. 4. (1.) bekezdés alapján: gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység gyermek és ifjúsági érdekképviseleti tevékenység III. Az Egyesület tagsága 1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A tag felvételéről - írásbeli felvételi kérelme alapján - az Egyesület Elnöksége dönt. Az Egyesület tagjának jogai: részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban; a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni; részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdést rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában, minden tagot megillető azonos szavazati jogát személyesen gyakorolhatja a döntéshozatal során, az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire választható, indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira; betekinthet az Egyesület nyilvántartásába; a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. 2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. 3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják. 2
4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. 5. A tagsági viszony megszűnik: a tag halálával, az Egyesület megszűnésével, a tag kilépésével, a tag kizárásával 6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül- azt a tagot, aki 12 hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat, és ennek megfizetésére előzetesen felhívták a figyelmét. Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól. A kilépési szándékot az Elnökségnél kell írásban jelezni. A tag tagsági jogai a kilépési nyilatkozat Elnökséghez történő eljuttatásával megszűnnek. Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a kilépett tag személyéről. 7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg. 1. Az Egyesület szervei: Közgyűlés Felügyelő Bizottság Elnökség IV. Az Egyesület szervezete 2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. 3
A megismételt Közgyűlés - amennyiben erre az eredeti meghívóban külön felhívják a figyelmet - a jelenlévők tekintet nélkül, az eredeti napirendi pontok körében határozatképes. 3. A Közgyűlést össze kell hívni: ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt, ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek, ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli. 4. A Közgyűlés összehívása az elnök feladata. 5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. 6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít. 7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása; az Alapszabály elfogadása és módosítása; tisztségviselők megválasztása és visszahívása; tagdíj mértékének megállapítása; az Elnökség éves beszámolójának elfogadása; döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal; Felügyelő Bizottsági tagok megválasztása; Éves költségvetés elfogadása, Közhasznúsági jelentés elfogadása. 8. A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Közgyűlés üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. 9. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges: az Alapszabály elfogadásához, módosításához; az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához; a tag kizárásával kapcsolatos határozatához. 4
10. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. 11. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi. A Közgyűlésről a nyilvánosságot kizárni csak abban az esetben lehet, ha a megtárgyalandó kérdés a közhasznúságot nem érinti. 12. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit. 13. Elnökség Az Elnökség két Közgyűlés közötti időszakban - a kizárólagos hatásköröket kivéve - gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább három nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Az Elnökség üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg. 14. A 3 tagú Elnökséget, azaz az Elnököt, valamint a két Alelnököt a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 2 éves időtartamra. 15. Az Elnökség feladata és hatásköre: tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás; a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása; az Elnökség bármely kettő tagja jogosult a bankszámla feletti együttes rendelkezésre; az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása és elfogadása; az Elnök éves beszámolójának elfogadása; személyzeti munka irányítása; tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás; minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von. 5
Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökségnek csak olyan cselekvőképes személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek. Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Elnökség bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az elnökségi ülésén a résztvevő tagok aláírják. 16. Az Egyesület tisztségviselői Az Egyesület elnöke Az Egyesület elnökét 2 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős. Az Elnök feladata és hatásköre: az Egyesület tevékenységének irányítása; a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése; döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben; a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése; kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel; irányítja az Elnökség munkáját; vezeti az Elnökség üléseit; képviseli az Egyesületet; intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben; összehívja az Elnökség üléseit; vezeti az ügyintéző apparátust; irányítja az Egyesület gazdálkodását; utalványozási jogot gyakorol; gyakorolja a munkáltatói jogokat; minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal. 17. Az Egyesület alelnöke Az Elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait. 18. A vezető tisztségviselő összeférhetetlenségére az 1997. évi CLVI. Törvény 8. és a 9. alapján az alábbi rendelkezések vonatkoznak: 6
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. V. Az Egyesület tevékenységi köre (TEÁOR megnevezések): 85.14 egyéb humán-egészségügyi ellátás 85.32 szociális ellátás, elhelyezés nélkül 91.33 máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység 92.20 rádió-televízió műsorszolgáltatás 92.31 alkotó és előadó-művészet 92.32 művészeti kiegészítő tevékenység 92.34 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás 92.62 egyéb sporttevékenység 92.72 máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység VI. Közhasznúsági nyilatkozat 1997.CLVI törvény 4. /1/, 8., 9, 7 /3/ alapján 7
1. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. A közhasznú szolgáltatásokról, programokról folyamatosan tájékoztatást adunk a sajtó (pl.: helyi napilap), plakátok útján. Az Egyesület nyilvános programokat szervez, melyeken bárki részt vehet. Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köthet a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel. Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Tájékoztatók az Egyesület tevékenységéről az Egyesület székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak. 2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás sikerességéről vagyonkimutatást készít. 3. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételt és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. 4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel; figyelemmel arra, hogy az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható. 5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 6. Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintés és felvilágosítás- adási jog rögzítésével. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell: - A számviteli beszámolót - A költségvetési támogatás felhasználását. - A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást 8
- A cél szerinti juttatások kimutatását - A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészsébiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét - A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét. - A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 7. Az Egyesület gazdasági ügyekért felelős szerve köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. 8. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell a részére megküldeni. A felelős szerv köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. VII. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt. 2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik: - tagsági díjak, amelynek mértéke 200 forint/hó/fő; - magán és jogi személyek támogatásai; - az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel; - rendezvény bevétel; - egyéb bevételek. 9
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával éke felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek. 4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. 5. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. A számlavezetéssel kapcsolatos ügyletek során az elnök és az alelnök együttes aláírási jogot gyakorol. Az együttes aláírási jog az Egyesület bejelentett bélyegzőjének használata esetén érvényes. 6. Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület Elnöke, valamint kettő Alelnöke közül bármelyikkel együttesen rendelkezik. VIII. Felügyelő Bizottság 1. Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 főből áll. Az Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. 2. Az Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülnek. Az Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. 3. Az Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. Az Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni. A Felügyelő Bizottság ülései nem nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. 4. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, aki a vezető szerv elnöke vagy tagja, a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, 10
a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve a fent meghatározott személyek hozzátartozója. IX. Az Egyesület megszűnése 1. Az Egyesület megszűnik: ha a Közgyűlés az Egyesület feloszlását kimondja, ha feloszlatják, ha más szervezettel egyesül, ha az Egyesület szétválik, ha megszűnését megállapítják. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el. X. Vegyes és záró rendelkezések Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak. Az Egyesület Alapszabályát a 2005.június 20-i Közgyűlés fogadta el. Kelt: Szeged, 2005.június 20....... jegyzőkönyvvezető az Egyesület elnöke Előttünk, mint tanúk előtt: 1.... 2.... 11