Márciusi hírlevél I. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Sok szeretetettel üdvözlöm minden Olvasómat! Aki nem ismerne, annak bemutatkozom: Némethné Szabó Orsolya vagyok. Kéz- és lábápoló, műkörömépítő, 3D Műszempilla Stylist. 2009.júliusában végeztem, de csak 2011. óta dolgozom a szakmában. 2011. év novemberétől :NailArt Stúdióba (1071.Bp.Dembinszkyu.34) vagyok megtalálható. Mint észrevettétek a februári hírlevél kimaradt, és ezentúl 2 havonta jelenik meg az aktuális szám. Igyekszem, de behavazódtam szerencsére munkával és sajnos nekem se áll több órából a napom,mint bárkinek :-) Márciusba is sok-sok újdonsággal várlak Titeket mind pedikűr,mind műköröm téren. Minden építőkritikát, újdonság/szín igényt szívesen fogadok a : nemethszabo@hotmail.com e-mail címre. Hírlevélre feliratkozás honlapomnál: http://www.nail-arts.hu/?hírlevél Tartalomjegyzék: Előszó / Tartalomjegyzék 1. Újdonságok 2. Tavaszi lábápolás avagy rákészülés a szandál szezonra / Csomag ajánlatok 3. 4. Húsvéti népszokások, tavaszi népszokások 5-6.
MÁRCIUSI HÍRLEVÉL Újdonságok (szalonban is elérhető): Oldal 2 Cuccio Naturale toszkán citrusos & bergamotos luxus testvaj Toszkán citrus & Bergamot = Öregedő bőr hidratálása, kezelése A toszkán citrus erős baktériumölő hatású, antioxidáns. Működésének mechanizmusa: csökkenti a szabadgyököket, amelyek a bőr öregedésének fő okozói. Élénkíti a gyenge bőranyagcserét, felfrissíti az öreg bőrt, segít a narancsbőr gyógyításában. A Cuccio Naturalé citrusos luxus testvajak, tengeri sós bőrradír, testápoló, olaj használatával halványíthatók a fény és a kor miatt kialakult májfoltok, a bőr visszanyeri rugalmasságát. A bergamot antiszeptikus, fertőtlenítő hatású. Alkalmas a bőrfertőzések és a pattanások kezelésére is. Összehúzó, bőrtisztító hatású. A bergamot illata felvidítja és frissíti a lelket. Shellac új színek Red Baroness Rose Bud Cityscape A hipoallergén Shellac zselés lakk egyesíti a körömlakkozás egyszerűségét az UV zselé tartósságát leoldható formában. UV Fény hatására azonnal szárazra köt. Garantáltan 14 napig tartós *. Leoldása pedig csak 10 perc. *csak saját rendszerében használva garantálja a gyártó!
MÁRCIUSI HÍRLEVÉL Oldal 3 Helyrehozzuk a máshol elrontott körmöket! Tavaszi lábápolás avagy rákészülés a szandál szezonra Tavasszal a belső méregtelenítés mellett fontos kellő figyelmet fordítanunk lábaink állapotára is. Előszeretettel hanyagoljuk el télen a pedikűrt, de a zokniba, téli csizmákba elrejtett lábak ilyenkor fokozottabban lehetnek kitéve számos fertőzésnek pl.,gomba. Ha már megtörtént a baj se szégyelljük,legyintsünk rá, hogy úgyse látja senki, nem számít, mert az időben elkezdett kezelés hamar helyrehozhatja a beteg körmöt vagy a bőrfelületet. Hosszabb ideje tartó körömgomba is gyógyítható - nem rövid idő alatt,akár 1/2-1 év is lehet,melyhez aktív részvétel: rendszeres napi szintű gombaölő ecsetelés (páciens) és havonta 1X szakember általi pedikűr ajánlott. Természetesen a pedikűrös csak vélelmezi a bajt,az egyértelmű diagnózis felállítása bőrgyógyász feladata. Csomag ajánlataim: G ombastop Csomag : - Pedikűr (teljes ár: 2000,-) - Gombásköröm kezelés (teljes ár:500,-/köröm) Csomag ár : 2400,-tól 6000,-ig L ábszépség Csomag : - Pedikűr (teljes ár: 2000,-) - Shellac (teljes ár: 3500.-) Csomag ár : 4500,-
Árváltozás 2014.04.01-től
MÁRCIUSI HÍRLEVÉL Húsvéti népszokások, tavaszi népszokások Oldal 5 Húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe: a keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézus feltámadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését is. A húsvét időpontját 325-ben állapította meg a niceai zsinat a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot kijelölve. Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték. Éppen ezért sokszor fedezhető fel ellentmondás a húsvéti motívumokban és népszokásokban. Böjti játékok A negyvennapos böjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, amelyet Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. Ilyenkor nemcsak a hús fogyasztása volt tilos, hanem a lakodalom, bálozás, zenés mulatságok is tiltva voltak. Böjt idején gyóntak, áldoztak, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek kibékülni. Az ifjúság körében az étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak ellenére jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, amelyeket főként böjti vasárnapokon végeztek. Ilyen volt például a körtánc jellegű karikázás, a csárdás jellegű szinalázás, az ifjú leányok arcpirító, avatórítus nyomát őrző ulicskázása, vagy az ún. mancsozás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, melyeket legények faragtak a nekik tetsző leányoknak. Szeged környékén is divatosak voltak a sportjellegű népi játékok, így például a csülközés, a labdázás, és a köcsögdobálás. Barkaszentelés Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, ún. virágvasárnap, vagy latin elnevezése szerint pálma vasárnap. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a pálma az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslásoktól is megvédett. Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka. Itt is megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a virágvasárnapi barkaszentelés, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villám elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek és a bolhák, és egyéb rontásokat hozhat a gazdára. Azonban emellett jósló, varázsló, rontás elleni, bajelhárító szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, vagy a mestergerendán elhelyezett vagy tűzbe dobott szemek megvédenek a bajtól, villámcsapástól, de éppenséggel gyomorégés vagy torokfájás ellen is kitűnőek. Kiszehajtás, villőzés Virágvasárnapi jellegzetes szokás szerint egy szalmabábút többnyire menyecskének öltöztettek. A kisze vagy más néven banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője, amelyet a lányok énekelve végigvittek a falun, majd pedig vízbe hajítottak vagy elégettek. A kisze öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, nemsokára férjhez megy, vagy ha véletlenül visszafordul a banya, akkor joggal lehet tartani attól, hogy visszajön a betegség a faluba, vagy rosszra fordul az idő. Miután levetkőztették és vízbe hajították, a lányok vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek, és hogy egészségesek maradjanak. A kiszehajtás után sok helyen a villőzés következett. A lányok villőnek nevezett faágakkal járták a házakat, ezeket a faágakat felszalagozták, olykor kifújt tojással díszítették. A kisze kivitele a tél kivitelét, a villő behozatala pedig a tavasz behozatalát jelképezte. Folytatás a következő oldalon...
MÁRCIUSI HÍRLEVÉL Oldal 6 Húsvéti népszokások, tavaszi népszokások (folytatás a 4.oldalról) A nagyhét szokásai "A harangok Rómába mennek" - tartja a mondás, és valóban: nagycsütörtökön megszűnik a harangozás, és legközelebb nagyszombaton szólal meg újra. Liturgikus eredetű szokás a nagycsütörtöki lábmosás (célja, hogy alázatra nevelje a hatalmasokat) és a pilátuségetés, amikor egy Pilátust jelképező szalmabábut égetnek el. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, és a jó termés reményében spenótot főztek. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. Ezt a napot a népi babona szerencsétlennek tartotta, amikor tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka, ilyenkor nem gyújtottak tüzet, nem sütöttek kenyeret (merthogy kővé vált volna), nem fontak, nem szőttek. Azonban úgy hitték: aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog majd a betegség. Az ilyen, ún. nagypénteki aranyvíznek szépségvarázsló erőt is tulajdonítottak. Nagyszombati tevékenységnek számított a féregűzés, amely az egész nagyhéthez kötődő nagytakarítás része, de ugyanígy e nap szokása volt a ház körülseprése, hogy a boszorkányokat, kígyókat, békákat elhajtsák. Jellegzetes szertartás volt ilyenkor a tűzszentelés, keresztelő víz szentelése. A nagyszombaton megtartott feltámadási körmenet jellegzetesen közép-európai, magyar, német és osztrák szertartás. Ételszentelés Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszentelése a templomban. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A tojás az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes húsvéti étellé. Sok helyen használták mágikus célokra a szentelt ételek maradékait: a kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, máshol pedig tűzbe vetették a maradékot, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből. Egyéb szokások Húsvétvasárnapra virradó éjszaka volt szokás a Jézuskeresés, amikor meg kellett találni a faluban elrejtett Krisztus szobrot. A húsvéti határjárás célja egyházi jelentése mellett a tavaszi vetések mágikus védelme volt. A zöldágjárás a természet megújulását jelképező énekes játék volt, a kakaslövés pedig farsanghoz, lakodalmakhoz és aratáshoz is köthető népi szokás, de a húsvét egyik jellegzetességének is számított. Locsolás Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat. A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az- Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még. Mások szerint: Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká. Köszönöm, hogy elolvastad! Remélem tetszett ez a szám is. Iratkozz fel a hírlevélre, úgy biztos nem maradsz le a következőkről sem!