Magyarország és a régiós trendek Martin József Péter Transparency International Magyarország ügyvezető igazgató martin.jozsef.peter@transparency.hu
I. Mi a TI, mivel foglalkozik? II. Mi a korrupció és miért fontos az átláthatóság? III. Korrupcióval kapcsolatos felmérések, jelentések IV. Versenyképesség és átláthatóság
I. Mi a TI, mivel foglalkozik?
A legismertebb, korrupcióellenes, nemzetközi civil mozgalom 100 országban van jelen, központja Berlinben van Húsz éve alapították, Peter Eigen (Németország) The objective may seem optimistic [ ] but its founders are confident that it is an idea whose time has to come (Financial Times, 1993) Együttműködés(re törekvés) a kormánnyal, az üzleti szektorral és civil szervezetekkel Az átlátható üzleti és társadalmi működésért küzdünk Korrupció-mérési eszközeink: CPI korrupcióérzékelési index Global Corruption Barometer Globális Korrupciós Barométer Global Corruption Report Globális Korrupciós Jelentés National Integrity Study (NIS)
Céljaink: - Korrupció visszaszorítása - Közpénzek felhasználásának elszámoltathatósága - Közhatalmi döntések átláthatóságának elősegítése - Könnyebb hozzáférés a közérdekű adatokhoz - Etikus és versenyképesebb üzleti működés Tevékenységeink: - Jogalkotási monitoring - Pl.: párt- és kampányfinanszírozás, információszabadság - A korrupció mérése, kutatások, felmérése készítése, azok alapján advocacy - Jogsegélyszolgálat - Tréning és tanácsadási szolgáltatás - Közbeszerzés nyomon követése - Közbeszerzési monitoring önkormányzatoknak: Integritási Megállapodás (IP)
Projektalapon Főbb donorok: Civil alapok (OSI, Norvég Civil Alap, stb.), EU, TI-S, üzleti támogatók Diverzifikált finanszírozás: egy forrásból legfeljebb az éves bevétel harmada származik Az éves büdzsé kb. 130 millió HUF
II. Mi a korrupció és miért fontos az átláthatóság?
Korrupció: a közhatalommal/közbizalommal/pozícióval való visszaélés egyéni haszonszerzés érdekében (TIdefiníció) Szétzilálja a társadalmi és gazdasági kapcsolatokat Aláássa az elszámoltathatóságot és a kiszámíthatóságot Sérti az emberi méltóságot Morális kérdés, de nem csak az, mert közgazdaságilag is releváns!
Tiszta verseny: fogyasztói és termelői többlet (a tranzakcióval mindkét fél elégedett) Jólét = fogyasztói+ termelői többlet A korrupció torzítja a szabad versenyt Ha a piac nem hatékony: társadalmi költségek, holtteher-veszteség (pl.: monopol árak), jóléti veszteség
Járadékvadászat: jóléti veszteség, ami azáltal keletkezik, hogy a szabad piacot torzítják a politikai kapcsolatok A pénzkeresés egy sajátos formája, amelyben a politikai kapcsolat révén keletkezik a tőke, nem pedig a piaci teljesítmény révén A kormány üzleti csoportok hoz helyzetbe a szabályozással (koncessziók, közbeszerzés, stb.) Idetartozik a korrupció, a verseny hiánya, a gyenge szabályzás és a közvagyon átjátszása a vállalatoknak alacsony áron A vállalat számára a járadékvadászat, de a társadalom számára jóléti veszteség A korrupció eredménye a közrossz
Miért fontos az átláthatóság? 1. Világtrend a válság után A válság hatása - Az egyszerűsítés igénye - Tudatosabb fogyasztók A nemzetközi szabványok és szabályok megnövekedett szerepe (globalizáció): ICT, CSR, környzetvédelem
2. A versenyképesség eszköze Csökkenti az működési kockázatot Megtakarítás: több erőforrás jut innovációra és beruházásra Hosszú távú fenntarthatóságot biztosítja 3. A vállalat szervezeti integritása Jó reputáció Elkötelezett, motivált munkavállalók Magasabb szintű elszámoltathatóság
III. Korrupcióval kapcsolatos felmérések, jelentések
Globális Korrupciós Barométer (GCB), 2013 - Kétévente zajló lakossági reprezentatív kutatás - Kutatás publikálása: 2013 nyár - 107 ország, 20 EU-tagállam - 114 ezer állampolgár - Mit gondolnak a korrupcióról? Korrupciós Percepciós Index (CPI), 2013 - Éves felmérés a közszektorban zajló korrupcióról - 177 ország rangsorol, benne a 28 EU-tagot - egy származtatott index, különféle neves intézmények korrupcióval kapcsolatos felméréseit összegzi egy mutatóban - 0-100-ig mutatja a korrupció érzékelését
Hogyan változott a korrupció mértéke az elmúlt két évben Magyarországon? GCB, 2013 2011-2012 4% 7% Csökkent Nem változott Nőtt Pedig már az előző, 2008-2010-es időszakra vonatkozó kutatás is súlyos helyzetet tükrözött 75% 21% 32% 61%
5 fokú skálán minősítve mekkora probléma az állami korrupció Magyarországon? GCB, 2013 2012 3,8 1 2 3 4 5 Egyáltalán nem probléma Globális átlag: 4,1; Régiós* átlag: 4,3 *Horvátország, Csehország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia Nagyon súlyos probléma
Hogyan értékelik az emberek a kormány korrupcióellenes munkáját? GCB, 2013 Magyarország Eredményes 15% Semleges, nem foglal állást Nem eredményes E téren sokat romlott a helyzet a 2011-es felméréshez képest 48% 37% 31% 32% 37%
Mennyire tudja egy-egy cég vagy cégcsoport a saját érdekeinek megfelelően a közjó rovására befolyásolni az államot, illetve a kormányt? GCB, 2013 Magyarország 17% 7% 11% Egyáltalán nem Kismértékben Valamelyest Nagymértékben Teljesen 19% Világ 5% 12% 35% 30% Régió 3% 17% 9% 36% 28% 41% 30%
A magyar lakosság hány százaléka gondolja az alábbi területeket nagyon vagy rendkívül korruptnak? GCB, 2013 Politikai pártok Üzleti szektor Parlament/törvényhozás Média Egészségügyi szolgáltatók Rendőrség Köztisztviselők Igazságszolgáltatás Civil szféra Egyházi intézmények Oktatási intézmények Katonaság 23 20 19 17 39 38 36 33 56 51 68 63 0% 20% 40% 60% 80% Magyarország
A magyar lakosság mennyire tartja korruptnak az alábbi területeket egy 5 fokú skálán? GCB, 2013 Politikai pártok Üzleti szektor Parlament/törvényhozás Média Rendőrség Egészségügyi szolgáltatók Köztisztviselők Igazságszolgáltatás Civil szféra Oktatási intézmények Katonaság Egyházi intézmények Egyáltalán nem korrupt 3,89 3,82 3,61 3,49 3,24 3,20 3,11 3,06 2,73 2,59 2,47 2,44 1 2 3 4 5 Magyarország Rendkívül korrupt
Mennyire különbözik a magyarországi megítélés az uniós és a régiós átlagtól? GCB, 2013 Politikai pártok Üzleti szektor Parlament/törvényhozás Média Rendőrség Egészségügyi szolgáltatók 2012 Magyarország EU-átlag Közép- és Kelet-Európa Köztisztviselők Igazságszolgáltatás Civil szféra Oktatási intézmények Katonaság Egyházi intézmények Egyáltalán nem korrupt 1 2 3 4 5 Rendkívül korrupt
Az emberek hány százaléka fizetett kenővagy hálapénzt valamely állami szolgáltatás igénybe vételekor az elmúlt egy évben? GCB, 2013 Globális átlag 27% EU-átlag 11% Magyarország 12% 0% 10% 20% 30% 40%
Mely állami szolgáltatásért fizettek a legtöbben kenőpénzt vagy hálapénzt, s az igénybe vevők hány százaléka nyúlt ehhez az eszközhöz? GCB, 2013 Globális átlag EU-átlag Magyarország 31% Rendőrség 12% Egészségügy 18% Egészségügy 0% 10% 20% 30% 40%
A magyarok hány százaléka nem jelentené a korrupciót? Miért nem? GCB, 2013 Egyéb ok miatt 1% MAGYARORSZÁG Nem tudja, hol kell bejelenteni 21% 7% 30% jelentené a korrupciót Fél a következményektől Úgysem történne semmi 41% A magyar adat kirívó a régióban. A korrupciót az EU-tagállamok közül Magyarországon jelentenék a legkevesebben.
Jelentési hajlandóság a régió országaiban GCB, 2013 ROMÁNIA MAGYARORSZÁG: CSAK 30% JELENTENÉ! HORVÁTORSZÁG SZLOVÁKIA Jelentené Nem jelentené 41 59 32 68 50 50 SZLOVÉNIA CSEHORSZÁG SZERBIA 16 84 45 55 41% 42 58
Következtetések GCB, 2013 Hasonló korrupciós trendek a régióban o A politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak (van EU-s kivétel, pl. Dánia) o Összefonódás az állam és bizonyos üzleti csoportok között (state capture, foglyul ejtett állam jelensége) minél nagyobb az átfedés a kettő között, annál nagyobb a korrupciós kockázat (pénzmozgás, szabályozás) Különbségek magyar szempontból o A magyar adatok csak néhány ponton térnek el érdemben a régiós átlagtól o Kirívó különbség: nálunk jelentenék a legkevesebben a korrupciót o Kis különbség: az üzleti szektor nálunk korruptabbnak tekintett, mint a régióban (lehetséges magyarázat: kapitalizmus elutasítottsága magasabb) o Hálapénzt fizetők aránya magasabb mint az EU-ban: a szűkös javak elosztási mechanizmusa nincs jól kitalálva, a korrupció szerves része a rendszernek
KORRUPCIÓ ÉRZÉKELÉSI INDEX 2012 CPI, 2013 177 országot rangsorol A gazdaság, a társadalom, illetve az állami intézményrendszer korrupciós fertőzöttsége alapján méri a közszektor korrupcióját 13 nemzetközi intézmény értékeléseire támaszkodva, szakértők és üzletemberek megkérdezésén alapul 0-tól 100-ig terjedő skála 0 = nagyon fertőzött korrupcióval 100 = egyáltalán nem korrupt Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták Az országok 70%-a 50 pont alatti értéket ért el a korrupció világszerte továbbra is súlyos probléma Főbb következtetések globális szinten: A közszektornak sokkal átláthatóbban kellene működnie A hatalomnak még inkább elszámoltathatónak kellene lennie A kormányoknak sokkal többet kellenne tenniük a korrupció ellen
A közszektorban érzékelt korrupció szintje a világ 177 országában: Az országok 70%-a ér el kevesebb mint 50 pontot a 100-ból 43 pont az átlag pontszám Nagyon korrupt Nagyon tiszta
RANK COUNTRY/ TERRITORY SCORE 1 Denmark 91 1 New Zealand 91 3 Finland 89 3 Sweden 89 5 Norway 86 5 Singapore 86 7 Switzerland 85 8 Netherlands 83 9 Australia 81 9 Canada 81 11 Luxembourg 80 12 Germany 78 12 Iceland 78 14 United Kingdom 76 15 Barbados 75 15 Belgium 75 15 Hong Kong 75 18 Japan 74 19 Uruguay 73 United States 19 of America 73 21 Ireland 72 22 The Bahamas 71 22 Chile 71 22 France 71 22 Saint Lucia 71 26 Austria 69 26 United Arab Emirates 69 28 Estonia 68 28 Qatar 68 30 Botswana 64 31 Bhutan 63 31 Cyprus 63 33 Portugal 62 33 Puerto Rico 62 33 Saint Vincent and the Grenadines 62 36 Israel 61 36 Taiwan 61 38 Brunei 60 38 Poland 60 40 Spain 59 41 Cape Verde 58 41 Dominica 58 43 Lithuania 57 43 Slovenia 57 45 Malta 56 46 South Korea 55 47 Hungary 54 47 Seychelles 54 49 Costa Rica 53 49 Latvia 53 RANK COUNTRY/ TERRITORY SCORE 49 Rwanda 53 52 Mauritius 52 53 Malaysia 50 53 Turkey 50 55 Georgia 49 55 Lesotho 49 57 Bahrain 48 57 Croatia 48 57 Czech Republic 48 57 Namibia 48 61 Oman 47 61 Slovakia 47 63 Cuba 46 63 Ghana 46 63 Saudi Arabia 46 66 Jordan 45 67 Macedonia FYR 44 67 Montenegro 44 69 Italy 43 69 Kuwait 43 69 Romania 43 72 Bosnia and Herzegovina 42 72 Brazil 42 72 Sao Tome and Principe 42 72 Serbia 42 72 South Africa 42 77 Bulgaria 41 77 Senegal 41 77 Tunisia 41 80 China 40 80 Greece 40 82 Swaziland 39 83 Burkina Faso 38 83 El Salvador 38 83 Jamaica 38 83 Liberia 38 83 Mongolia 38 83 Peru 38 Trinidad and Tobago 38 83 83 Zambia 38 91 Malawi 37 91 Morocco 37 91 Sri Lanka 37 94 Algeria 36 94 Armenia 36 94 Benin 36 94 Colombia 36 94 Djibouti 36 94 India 36 94 Philippines 36 94 Suriname 36
RANK COUNTRY/ TERRITORY SCORE 102 Ecuador 35 102 Moldova 35 102 Panama 35 102 Thailand 35 106 Argentina 34 106 Bolivia 34 106 Gabon 34 106 Mexico 34 106 Niger 34 111 Ethiopia 33 111 Kosovo 33 111 United Republic of Tanzania 33 114 Egypt 32 114 Indonesia 32 116 Albania 31 116 Nepal 31 116 Vietnam 31 119 Mauritania 30 119 Mozambique 30 119 Sierra Leone 30 119 East Timor 30 123 Belarus 29 123 Dominican Republic 29 123 Guatemala 29 123 Togo 29 127 Azerbaijan 28 127 Comoros 28 127 Gambia 28 127 Lebanon 28 127 Madagascar 28 127 Mali 28 127 Nicaragua 28 127 Pakistan 28 127 Russia 28 136 Bangladesh 27 136 Ivory Coast 27 136 Guyana 27 136 Kenya 27 140 Honduras 26 140 Kazakhstan 26 140 Laos 26 140 Uganda 26 144 Cameroon 25 144 Central African Republic 25 144 Iran 25 144 Nigeria 25 144 Papua New Guinea 25 144 Ukraine 25 RANK COUNTRY/ TERRITORY SCORE 150 Guinea 24 150 Kyrgyzstan 24 150 Paraguay 24 153 Angola 23 154 Republic of Congo 22 154 Democratic Republic of the Congo 22 154 Tajikistan 22 157 Burundi 21 157 Myanmar 21 157 Zimbabwe 21 160 Cambodia 20 160 Eritrea 20 160 Venezuela 20 163 Chad 19 163 Equatorial Guinea 19 163 Guinea Bissau 19 163 Haiti 19 167 Yemen 18 168 Syria 17 168 Turkmenistan 17 168 Uzbekistan 17 171 Iraq 16 172 Libya 15 173 South Sudan 14 174 Sudan 11 175 Afghanistan 8 175 North Korea 8 175 Somalia 8
Dánia, és Új-Zéland holtversenyben az első helyen állnak, mert ezekben az országokban a közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, a döntéshozatalt a közjó vezérli, a közérdekű információkhoz a polgárok széles tömegei és a civil szervezetek könnyen hozzáférnek. HELYEZÉS ORSZÁG/TERÜLET PONTSZÁM 1 DÁNIA 91 1 ÚJ-ZÉLAND 91 3 FINNORSZÁG 89 3 SVÉDORSZÁG 89 5 NORVÉGIA 86 5 SZINGAPÚR 86 Nagyon korrupt Nagyon tiszta
Afganisztán, Észak-Korea és Szomália a ranglétra utolsó helyén áll. Ezekben az országokban teljes mértékben hiányzik az elszámoltatható, felelős állami vezetés és a közintézmények nem a közjót szolgálják. HELYEZÉS ORSZÁG/TERÜLET PONTSZÁM 173 DÉL-SZUDÁN 14 174 SZUDÁN 11 175 AFGANISZTÁN 8 175 KOREA (ÉSZAK) 8 175 SZOMÁLIA 8 Nagyon korrupt Nagyon tiszta
Magyarország, tavalyhoz képest egy helyet rontva, a 47. helyen végzett a 2013-es Korrupció Érzékelési Indexben Magyarországot továbbra is súlyosan érinti a korrupció HELYEZÉS ORSZÁG PONTSZÁM 43 SZLOVÉNIA 57 45 MÁLTA 56 46 KOREA (DÉL) 55 47 MAGYARORSZÁG 54 47 SEYCHELLE-SZIGETEK 54 49 RUANDA 53 49 COSTA RICA 53 49 LETTORSZÁG 53 Nagyon korrupt Nagyon tiszta
EURÓPAI UNIÓ: MAGYARORSZÁG AZ E ALSÓ, KORRUPT HARMADBAN HELYEZÉS ORSZÁG PONTSZÁM 1 DÁNIA 91 2 FINNORSZÁG 89 2 SVÉDORSZÁG 89 4 HOLLANDIA 83 5 LUXEMBURG 80 6 NÉMETORSZÁG 78 7 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 76 8 BELGIUM 75 9 ÍRORSZÁG 72 10 FRANCIAORSZÁG 71 11 AUSZTRIA 69 11 ÉSZTORSZÁG 68 13 CIPRUS 63 16 SPANYOLORSZÁG 59 17 LITVÁNIA 57 17 SZLOVÉNIA 57 19 MÁLTA 56 20 MAGYARORSZÁG 54 21 LETTORSZÁG 53 22 HORVÁTORSZÁG 48 22 CSEHORSZÁG 48 24 SZLOVÁKIA 47 25 OLASZORSZÁG 43 25 ROMÁNIA 43 27 BULGÁRIA 41 28 GÖRÖGORSZÁG 40 14 PORTUGÁLIA 62 15 LENGYELORSZÁG 60
RÉGIÓ: Magyarország a E középmezőnyben CPI 2013 CPI 2012 Változás 1. ÉSZTORSZÁG 68 64 4 2. LENGYELORSZÁG 60 58 2 3. LITVÁNIA 57 54 3 3. SZLOVÉNIA 57 61-4 5. MAGYARORSZÁG 54 55-1 6. LETTORSZÁG 53 49 4 7. CSEHORSZÁG 48 49-1 7. HORVÁTORSZÁG 48 46 2 9. SZLOVÁKIA 47 46 1 10. ROMÁNIA 43 44-1 11. BULGÁRIA 41 41 0
E Néhány alindex Bertelsmann Fenntartható Kormányzás Mutatók IMD Versenyképességi jelentések Világgazdasági Fórum vállalatvezetők véleménye Global Insight Országkockázati besorolás Freedom House - Nations in Transit 1. Lengyelország: 73 Lengyelország: 55 Lengyelország: 52 Szlovénia : 73 Szlovénia: 68 2. Szlovénia: 57 Horvátország: 39 Szlovénia: 47 Magyarország: 63 Lengyelország: 58 3. Szlovákia: 57 Románia: 37 Horvátország: 43 Lengyelország: 63 Csehország: 58 4. Románia: 57 Szlovénia: 36 Magyarország: 39 Csehország: 52 Magyarország: 55 5. Csehország: 49 Csehország: 36 Csehország: 34 Horvátország: 52 Szlovákia: 52 6. Horvátország: 49 Magyarország: 35 Románia: 34 Szlovákia: 52 Horvátország: 50 7. Szlovákia: 29 Szlovákia: 26 Románia: 42 Románia: 50 Magyarország: 49 Megjegyzés: az országok neve után a listán elfoglalt helyezés Forrás: Transparency International
Az EU első antikorrupciós E jelentése - A megkérdezett állampolgárok 89 % szerint a korrupció széles körben elterjedt probléma (uniós átlag: 76 %) - A magyar válaszadók 82%-a azt mondta, hogy a magas szintű korrupciós ügyeket nem üldözik megfelelően (uniós átlag: 73%). - A magyar üzleti válaszadók 81 %-a vélte úgy, hogy a részrehajlás és a korrupció akadályozza a versenyt (uniós átlag: 73 %) - A verseny hiánya a közbeszerzések esetében: egy ajánlattevő van az esetek felében - Az üzletemberek 64 %-a szerint egyes cégekre szabják a feltételeket és 58 % szerint összejátszanak az ajánlatkérők az ajánlattevőkkel
A magyarországi korrupció E okai és jellemzői POLITIKA, JOGALKOTÁS A kontrollintézmények szinte mindegyike politikai befolyás alá került, a fékek és ellensúlyok rendszere összeroppant (kivéve bíróságok) Az állam foglyul ejtése (state capture) Korlátozzák a közpénzekre és a közhatalomra vonatkozó közérdekű adatok megismerhetőségét (információszabadságról szóló törvény módosítása, 2013) Az állam látszatjogszabályokat alkot, a korrupció elleni tényleges, hatékony fellépés helyett (l. közérdekű bejelentők védelme vs. NAV-ügy) Hosszú ideje megoldatlan a párt és kampányfinanszírozás
A magyarországi korrupció E okai és jellemzői GAZDASÁG Járadékvadászat, haveri kapitalizmus, államkapitalizmus Az üzleti környezet bizonytalanná vált: önkényes jogalkotás, a magántulajdon szentségének megkérdőjelezése, kiszámíthatatlanság alacsony beruházási ráta TÁRSADALOM BIZALMATLANSÁG, KÖZÖNY KORRUPCIÓ SZABÁLYKERÜLÉS
2014. január: a TI tanulmánya a magyarországi közhatalmi intézményrendszer átláthatóságáról közhatalmi döntéshozatal, közérdekű adatok megismerhetősége, választási kampányok finanszírozása, közbeszerzések világa, korrupció elleni kormányprogramok Közpolitikai és intézményi átláthatóság: siralmas Állami-kormányzati rendszer képes-e ellenállni a korrupciónak NEM Rendszerváltás óta gyenge korrupció elleni kormányzati teljesítmény MSZP- SZDSZ kormányzás időszakára (2002-2010) intézményesült a korrupció A jelenlegi kormány teljesítménye fékek és ellensúlyok szétzilálása törvények átírásával pillanatnyi érdekek érvényesítése Továbbgyengült a közpénzek elköltésének és a közhatalmi döntéseknek az átláthatósága
Új korrupciós minták Magyarországon Magyarországon intézményesült a korrupció (TI, 2008.) Magyarországon rendszerszerűvé vált a korrupció (TI, 2013.) 2010 utáni (új) korrupciós minták Centralizáció A hatalommegosztás kiiktatása (kivéve bíróságok) State capture, járadékvadászat, haveri kapitalizmus
IV. Versenyképesség és átláthatóság
Átfogó rangsor Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsora (144 ország, 2014. szeptember) 1. Svájc; 2. Szingapúr; 3. Egyesült Államok; 4. Finnország; 5. Németország; 6. Japán; 7. Hongkong; Hollandia Régióból az élboly: Észtország (29.), Csehország (37.), Litvánia Lettország - Lengyelország (41-43.) Első 8 országból 4 ugyanaz, mint a TI CPI listáján: Svájc, Finnország, Hollandia, Szingapúr Magyar versenyképesség: zuhanórepülésben Teljes listán: 60. (2013: 63. ; 2012: 60.; 2000-ben 29.) Intézményi alindexben: Magyarország a 83. helyen áll
A mainstream közgazdaságtan szerint elsősorban az intézmények minősége befolyásolja a növekedési kilátásokat Azok az országok tudnak tartósan növekedni, ahol a (gazdasági) intézmények befogadóan, hatékonyan és átláthatóan működnek. (D. Acemouglu, J. Robinson: Miért buknak el a nemzetek?) A hosszú távú növekedés a fejlett országokban a humántőke és az intézmények fejlődésétől, az üzleti környezet stabilitásától és átláthatóságától függ (D. Rodrik)
HELYEZÉS Indokolatlan befolyásszerzés 76 84 2014 Magyarország Igazságszolgáltatás befolyásolása 65 49 Régiós átlag* Állami szerződések tisztasága 79 112 Szabálytalan kifizetések és vesztegetések 52 56 Közbizalom a politikusokban Közpénzek illetéktelen felhasználása 101 79 113 110 *Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország
HELYEZÉS Vállalati etika 73 96 2014 Magyarország A kormányzati politika átláthatósága 69 119 Régiós átlag* Az állami szabályozás terhe 105 129 Az állam pazarló gazdálkodása 79 96 A kormánytisztviselők részrehajló döntései 88 122 Igazságszolgáltatás függetlensége 68 56 *Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország
HELYEZÉS Állami szerződések tisztasága 55 112 132 131 2014 Magyarország Szabálytalan kifizetések és vesztegetések Politikusokba vetett közbizalom 43 56 70 100 113 101 121 138 Csehország Lengyelország Szlovákia Közpénzek illetéktelen felhasználása 50 98 110 130
Kormánytisztviselők részrehajló döntései HELYEZÉS 67 106 122 141 2014 Magyarország Az igazságszolgáltatás függetlensége Indokolatlan befolyásszerzés 56 62 54 59 84 81 130 137 Csehország Lengyelország Szlovákia Az igazságszolgáltatás befolyásolása 49 50 76 127
HELYEZÉS Vállalati etika 57 96 94 123 2014 Magyarország A kormányzati politika átláthatósága Az állami szabályozás terhe 74 99 119 110 129 132 117 137 Csehország Lengyelország Szlovákia Az állam pazarló gazdálkodása 7 85 96 126
Köszönöm a figyelmet. http://www.transparency.hu