Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. A felszámolási eljárás szabályozása

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A felszámolási eljárás szabályozása Bármilyen gyönyörű a stratégia, nem árt, ha olykor az eredményére is vetünk egy pillantást. Sir Winston Churchill Készítette: dr. Szemán Eszter 2011. 1

Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A felszámolási eljárás elméleti bevezetése... 7 2.1. A csőd fogalma... 7 2.2. A csőd szabályainak európai kialakulása... 8 2.3. Csődjogi szabályok alakulása Magyarországon... 9 2.4. 1346/2000/EK rendelet... 12 3. A felszámolási eljárás szabályai... 13 3.1. A Csődtörvény általános rendelkezései, a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó alapfogalmak... 13 3.2. Felszámolási eljárás megindítása... 18 3.2.1. A felszámolási eljárás kezdeményezése... 18 3.2.2. A felszámolási eljárás iránti kérelem és a fizetésképtelenség vizsgálata 19 3.2.3. Ideiglenes vagyonfelügyelő... 22 3.2.4. A felszámoló... 24 3.3. A felszámolási eljárás lefolytatása... 28 3.3.1. A felszámolási eljárás elrendelése... 28 3.3.2. A kezdő időponthoz fűződő joghatások... 29 3.3.3. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségei... 33 3.3.4. Adós gazdálkodó szervezet vezetői, tulajdonosai felelősségégének megállapítása... 39 3.4. Egyezség a felszámolás során... 43 3.4.1. Az egyezségben részt vevő felek... 43 3.4.2. Egyezség előkészítése... 44 3.4.3. Egyezségi tárgyalás... 44 3.4.4. Egyezséghez kapcsolódó elszámolás... 46 3.5. Eljárást megszüntető kérelem... 47 3.6. A felszámoló eljárása... 48 3.6.1. Vagyoni helyzet felmérése, nyitó felszámolási mérleg... 48 2

3.6.2. Hitelezői igények nyilvántartásba vétele... 50 3.6.3. Kötelezettségekkel és követelésekkel kapcsolatos elszámolások... 52 3.6.4. Szerződések felmondása, munkáltatói jogok gyakorlása... 55 3.6.5. Követelések érvényesítése, vagyon megóvása, a megtámadási perek. 55 3.6.6. A vagyon értékesítése... 58 3.6.7. Zálogtárgy értékesítése során befolyt összeg felosztása... 60 3.6.8. Közbenső mérleg... 61 3.6.9. Kifogás... 63 3.7. A felszámolás befejezéséhez kapcsolódó feladatok... 64 3.7.1. A felszámolási zárómérleg... 64 3.7.2. Vagyonfelosztási javaslat... 68 3.7.3. Kielégítési sorrend... 69 3.7.4. A hitelezői igények kielégítési módja és esedékessége... 73 3.7.5. Az iratanyag megőrzése... 74 3.7.6. Adófizetési kötelezettség... 75 3.7.7. A felszámoló felelőssége... 75 3.8. A felszámolási eljárás befejezése... 77 3.8.1. Felszámolási eljárás befejezését elrendelő végzés... 77 3.8.2. A megmaradt vagyon sorsa... 78 3.9. Egyszerűsített felszámolás... 79 4. Az adóhatóság szerepe a felszámolási eljárás során... 81 4.1. Az adóhatóság hitelezői feladatai... 81 4.2. Az adóhatóság hatósági, ellenőrzési feladatai... 84 5. Összefoglalás... 87 Irodalomjegyzék... 91 Summary... 93 Melléklet... 95 3

1 1. Bev vezetés mutatását Dolggozatom téémájaként a felszámoolási eljáráás szabályoozásának áátfogó bem válassztottam. A téma különösen k a gazdasáági válságg bekövetkkezte óta nagyon aktuuális, de évről é évree is tendeenciaként mutatkozikk a felszáámolási elljárások szám mának növeekedése, ahhogy az az alábbi diagramon is látszik. Forráás: http://ww ww.feketeliista.hu adataai alapján szzerkesztve (2011. ( áprillis 28-i adattok) A feelszámolássi eljárásokk egyre gyakoribbá g válásánakk okait a válságon kívül a liberralizált céggalapítási lehetőségeekre, a felelőtlen tullajdonosi m magatartássra és a felellősségi szzabályok nehézkess érvényeesítésére, esetleges hiányosságukra vezeethetjük visssza. Nem elhanyagoolható tény yező az adóószám-felfü függesztés okainak o gyarrapodása sem, s melyyet az Arrt. 1 szabállyoz. Az adószám felfüggeszztésével egyidejűleg (aaz üzletbeezárás és adóbevalllások hiáányának esetét kivééve) az adóhhatóság keezdeményeezi a cégbbíróságnál a törvénnyességi ffelügyeleti eljárás lefollytatását, issmeretlen székhelyű cég és a számviteli törvény sszerinti besszámoló letétbbe helyezzésének eelmulasztása 2 esetéében peddig a cégg megszű űntetnek nyilvvánítását. Ez E esetbenn a cégbíróság törvén nyességi felügyeleti jogkörében n eljárva 1 Adóózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvéény (a továbbiiakban: Art.) 24/A. 2 és 1744/A. Beszzámoló letétbbe helyezésénnek elmulaszttása esetén 60 6 napos, ereedménytelen adószám-felfü üggesztést követően kerül sor a megszűntneek nyilvánítás kezdeményezzésére. 2 4

megszűntnek nyilvánítja a céget és elrendeli kényszer-végelszámolását 3. Végelszámolás során, ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. 4 Mivel az ilyen végelszámolások esetén nem vizsgálják előzetesen, hogy a cég fizetőképes-e, gyakran felszámolási eljárásba fordulnak át. Tekintettel arra, hogy az adószám-felfüggesztések száma 34.589 db dolgozatom megírása idején 5, a törölt adószámok száma pedig (ami azt mutatja, hogy a felfüggesztés elrendelésének okát nem szűntette meg a cég, a törvényes működése nem állt helyre) 32.228 6, okkal feltételezhetjük, hogy a felszámolási eljárások száma ennek alapján is nőtt és nőni fog a jövőben is. Az önhibájukon kívül fizetésképtelen helyzetbe kerülőkön kívül megjelentek hazánkban azok, akik abból élnek, hogy cégeikkel tartozást halmoznak fel, majd az adósságok kifizetése előtt bedöntik vállalkozásukat. Egyes becslések szerint a társaságok felszámolásával minden évben nagyjából ezermilliárd forintot tüntetnek el, és több ezer olyan személy tevékenykedik idehaza, aki abból él, hogy előbb létrehoz egy társaságot, majd tartozásokat halmoz fel, végül az adósságok kifizetése nélkül felszámoltatja cégét, a vagyont pedig új vállalkozásba menti át. A visszafogottabb feltételezések is legalább több százra teszik a társaságokat üzletszerűen bedöntők táborát. 7 Mint azt később látni fogjuk, a felszámolási eljárás többnyire hosszadalmas, költséges eljárás, melyben a tulajdonosokkal és vezető tisztségviselőkkel szembeni felelősség érvényesítése igen nehéz. A hitelezőknek követelésük nyilvántartásba vételéért fizetniük kell, egyszerűsített felszámolás esetén valószínűleg egyáltalán nem térül meg követelésük, de az általános felszámolási eljárások esetén is csekély 3 A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.) 116. 4 Ctv. 108. (1) bek. 5 http://www.apeh.hu/felfuggeszt/felfugg_adoszam/felfugglekerdezes_egyszeru, 2011. április 29-i adat 6 http://www.apeh.hu/felfuggeszt/felfuggeszttorolt/felfuggeszttorolt_egyszeru, 2011. április 29-i adat 7 http://www.mno.hu/portal/733514 5

az esély a teljes megtérülésre. Ezen kívül a felszámoló munkájáért díjban részesül, melyet a nyilvántartásba vételi díjon felül az állam egészít ki, amennyiben a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyona nem nyújt rá fedezetet. Természetesen a realizálható költségek mellett figyelembe kell venni a felszámolási eljárás lefolytatásába fektetett humánerőforrást is, mind a hitelezők, felszámolók és bíróság részéről. Így tehát felmerül a kérdés, hogy eléri-e a célját a felszámolási eljárás a jelenlegi szabályozás mellett, melyre a vonatkozó jogszabályok áttekintését követően próbálok választ adni. Dolgozatomban a felszámolási eljárás történeti áttekintését követően feldolgoztam a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) legfőbb, felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, melybe beépítettem a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet szabályait, és bemutattam a lehetséges számviteli elszámolásokat. A dolgozat általában a Csődtörvény tematikáját követi, azonban a könnyebb megértés kedvéért azokban az esetekben eltértem attól, ahol az eljárás menetében a szükséges ismereteket a törvény más helyen részletezi. 6

2. A felszámolási eljárás elméleti bevezetése 2.1. A csőd fogalma 8 A csődjog tág értelemben magában foglalja a jogutód nélküli megszűnéshez vezető felszámolási és végelszámolási eljárást a reorganizációt célzó csődeljárást és adósságrendezési eljárást, valamint a megszűnt társaságok vagyonának sorsát rendező vagyonrendezési eljárást. A szűk értelemben vett csődjog a fizetésképtelenségi eljárásokat takarja, a csőd- és felszámolási eljárást. A csőd szó hétköznapi értelemében különbözik a csőd jogi fogalmától, hiszen a csőd az átmenetileg fizetésképtelen adós helyzetét jellemzi, akinek célja a reorganizáció, csődegyezség megkötését kezdeményezi és ennek érdekében fizetési haladékot kap. Az Új Magyar Lexikon 9 szerint közkeletű értelemben csődnek nevezik, ha egy vállalat vagy vállalkozó tönkremegy. Átvitt értelemben (pl. csődöt mond) általában bukást, összeomlást, teljes sikertelenséget jelent. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára 10 szerint a csőd a) fizetésképtelenné válik, b) (átv.) a teljes tehetetlenség, képtelenség, eredménytelenség, kudarc állapotába jut. A csőd szó eredete egyébként az első magyar csődtörvény címéből, a Csődületről szóló 1840. évi XXII. törvénycikk címéből származik, mely a hitelezők tömeges jelentkezését, összecsődülését jelentette. A szocialista tervgazdálkodás alatt a csőd szó használata kerülendő volt, így az 1986. évi 11. törvényrendletben már a felszámolási eljárás szót használták a csődeljárás helyett; az eljárás, illetve a szó maga visszakerült ugyan a mai csődtörvényünkbe, de más tartalommal: ma egy reorganizációs típusú eljárást jelent. Ugyanakkor a köznyelvben ma is a csődbe ment kifejezést használják a végleg 8 Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, 2009. 15-17. oldal 9 Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960. 10 A Magyar Nyelv Értelmező szótára, akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. 7

fizetésképtelenné vált adósokra. Mint majd később látni fogjuk, a korábbi csődeljárás a mai felszámolási eljárásnak felelt meg, a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás a csődeljárásnak, a felszámolási eljárás pedig a mai végelszámolás megfelelője volt, nem csoda hát, hogy fogalmi keveredések vannak, gyakran a média részéről is. (Általánosan a csődbe ment kifejezést használják minden fizetésképtelenséggel összefüggő állapotra.) 2.2. A csőd szabályainak európai kialakulása 11 Már az ókori Egyiptomban és Görögországban is megjelent a csőd intézménye: ők a hitelezőkre bízták a tartozások behajtását. A római jog nem rendelkezett külön a csődjogról, az ezzel kapcsolatos kérdések a végrehajtás keretében kerültek szabályozásra. A római jogban megjelent a személyi végrehajtás, amennyiben 30 nap után sem rendezte tartozását az adós, 60 napi fogság után a hitelező megölhette, vagy eladhatta rabszolgának. I.e. IV. században már csak a követelés fogságban történő ledolgozása jelentette a személyi végrehajtást. Az állam adósai ellen vagyoni végrehajtás folyt, amikor is az adóst megfosztották összes vagyonától és az egész vagyont egyben bocsátották árverésre. Ennek az eljárásnak három szakasza volt. Az első szakaszban hirdetményt tettek közzé 30 napra (hagyaték esetében 15 napra), amely időtartam alatt a hitelezők felléphettek és zálogjogot nyerhettek az adós vagyonán, illetve ezen időtartam alatt lehetőség volt arra, hogy az adós helyett más teljesítsen. A második szakaszban gyakorlatilag egy hitelezői választmány jött létre, melynek képviselője összesítette az adósságokat, és 10 (illetve 5) napra közzétette az árverési feltételeket tartalmazó hirdetményt. Az árverési - harmadik - szakaszban a legtöbbet ígérő megkapta az adós teljes vagyonát annak aktív keresetével egyetemben és ettől kezdve ő felelt a többi hitelező felé a tartozásokért a fizetni vállalt rész erejéig. Justinianus intézkedései nyomán megjelent a curator személye, aki leltárba vette, kezelte és értékesítette az adós javait, valamint képviselte a tömeget. 11 Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, 2009. 17-25. oldal 8

A római csődjog szabályait alapul véve alakultak ki az európai államokban a csődjogi előírások. A modern csődjog Itáliában alakult ki. A közadós elvesztette rendelkezési jogát a vagyona felett, melyet a hitelezők gyakoroltak. A hitelezőket hirdetmény útján idézték csődtárgyalásra, általában kényszeregyezség megkötésével fejeződött be az eljárás. 1655-ben jelent meg Rocco Mercatorum notabília című műve Nápolyban, melyben először szerepeltek olyan speciális csődjogi kifejezések, mint a csődhirdetmény, kielégítési sorrend, arány szerinti kielégítés, könyvek, számadások vizsgálata, csőd kényszeregyezség útján való megszüntetése. Ezek a jogintézmények általánossá váltak a XVI. századtól kezdve Franciaországban, Angliában, Németalföldön, Spanyolországban és a német államokban. 2.3. Csődjogi szabályok alakulása Magyarországon 12 Magyarországon 1840 előtt külön csődtörvény nem volt, a csődeljárás során a bíróságok a külföldi törvények, döntvények illetve állásfoglalások alapján jártak el. Az első csődtörvényünk az 1840. évi XX. törvénycikk a Csődületről, melynek alapján a csődeljárás lefolytatását az adós fizetési tehetetlensége okán folytatták le, azaz amikor az adós adósságai az ezek fedezetéül szolgáló vagyont meghaladták. Az adós elvesztette rendelkezési jogát a vagyona felett, mely jog a hitelezők egészére szállt át. Az eljárásnak volt egy nemperes és egy peres része, előbbiben fő szerepet a tömeggondnok játszott, aki a mai felszámolóéhoz hasonló feladatokat látott el (pl. követelések behajtása, vagyon kezelése), a peres eljárásban pedig, ahol a követelések valódiságát, mennyiségét és a kielégítési sorrendet állapították meg, a perügyelő képviselte a csődhitelezők összességét. Csődtömegnek nevezték a közadós hitelezők javára fordítandó vagyona értékét, hat kielégítési osztály volt és megjelent a mai felszámolási költség előde, a tömegköltség. 12 Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, 2009. 25-40. oldal 9

Az 1881. évi XVII. törvénycikk megkülönböztette egymástól a közönséges és a kereskedelmi csődöt (mely a kereskedőkre és a kereskedelmi társaságokra vonatkozott). A közönséges csőd megnyitásának a feltétele annak a valószínűsítése volt, hogy az adós tartozásai meghaladták vagyonát, a kereskedelmi csőd esetében pedig akkor is elrendelték, ha az adós fizetéseit megszüntette. Az eljárásban megjelent az adóson és hitelezőn kívül a csődbiztos (bíró), tömeggondnok (csődvagyon kezelése) és a csődválasztmány. A vagyon felosztása a tömeggondnok felosztási terve alapján, meghatározott sorrendben történt. Az eljárás véget érhetett egyezség megkötésével is. 1915-ben vezették be a csődön kívüli kényszeregyezséget, mivel a törvényben szabályozott eljárás nagyon lassú és költséges volt. A két eljárás párhuzamosan nem folyhatott. A csődön kívüli kényszeregyezséget az adós kezdeményezhette, ezzel mintegy megakadályozva a csődeljárás megindítását, csődvédelmet kérve hitelezői ellen. Az 1930-as években ez az eljárás nagy népszerűségnek örvendett, a csődeljárások száma elenyésző volt ehhez képest. Az 1871. évi kereskedelmi törvény szabályozta a felszámolási eljárást, amely a nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszűnéséhez vezetett. Az 1986. évi 11. törvényrendelet (Ftvr.) bevezetésével csődeljárás új neve a felszámolási eljárásra változott, melynek a lefolytatása nemperes eljárásként a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe került. Az eljárás a gazdálkodó szervezet tartós fizetésképtelensége esetén lehetett elrendelni, melyet a Magyar Közlönyben tettek közzé a hitelezőket felhívva követeléseik bejelentésére. A közzététel joghatása abban állt, hogy ettől kezdve az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett, valamennyi tartozás lejárttá vált, valamint a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni. 10

Kötelező volt egyezségi tárgyalást tartani, melyen a tárgyaláson részt venni jogosult hitelezők kétharmadának hozzájárulásával - a többiekre nézve - kényszeregyezség születhetett. Egyezség hiányában az eljárás befejezésére zárótárgyalást követően került sor, melyet megelőzően a felszámoló zárómérleget és vagyon felosztási javaslatot készített. A kielégítési sorrendben öt kategória szerepelt, ebből az első háromba tartozó követeléseket privilegizáltként esedékességkor kellett megfizetni. A végelszámolást a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezései szabályozták. A régi Gt. hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságok esetén az Ftvr. szerinti egyszerűsített felszámolási eljárásra került sor. Az 1992. január 1-jén hatályba lépett 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) egyben szabályozta a csődeljárást, felszámolási eljárást és a végelszámolást is utóbbit részben párhuzamosan a régi Gt-vel. A Cstv. bevezette a kötelező csőd intézményét: abban az esetben, ha az adós tartozásait 90 napon belül nem tudta rendezni, csődeljárást kellett indítania. Az eljárásban 90+30 nap haladékot kapott, ha sikertelen volt az eljárás, automatikusan átfordult felszámolási eljárásba. A Cstv. öt lényeges módosításon esett át (módosító novellák). Első ízben kivették a Cstv-ből a kötelező csőd intézményét, és több ponton módosították a felszámolási eljárás szabályait. A második módosítás alkalmával a zálogjogos hitelezőket kívánták privilegizált helyzetbe hozni. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében került sor a Cstv. ismételt módosítására, melyre elsősorban az 1346/2000/EK rendelet problémamentes, közvetlen alkalmazhatósága érdekében volt szükség. A következő módosításra az új Gt-vel és a Ctv-vel való összhang megteremtése érdekében volt szükség, végül 2009-ben történt az utolsó nagyobb módosítás, melyben a csődeljárást reformálták meg. 11

2.4. 1346/2000/EK rendelet Az Európai Uniós csatlakozás óta Magyarországon is közvetlenül alkalmazni kell a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendeletet. A rendelet azokat a fizetésképtelenségi eljárásokat szabályozza, ahol az adós vagyona az unió több tagállama területén található, ilyen esetekben a tagállami eljárások összehangolására volt szükség. Két eljárást különböztet meg: a főeljárást, melyet az a tagállam indíthat meg, amely területén az adós fő érdekeltségi központja (COMI) 13 található (ez nem feltétlenül a székhelyet jelenti), és a területi eljárást, melyet azokban a tagállamokban lehet megindítani, ahol az adós telephellyel 14 rendelkezik. A rendelet alapján felszámolási (fizetésképtelenségi) főeljárás lefolytatására (kezdeményezésére) hazánkban akkor van lehetőség, ha Európai Unió más tagállamában is tevékenységet végző (telephellyel rendelkező) adós Magyarországon van a cégjegyzékbe bejegyezve. Más tagállamban bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen pedig akkor indítható főeljárás, ha bizonyítható, hogy a cégcsoport fő érdekeltségi központja (pl. ügyvezetés vagy irányítás helye) Magyarországon van. Független területi eljárás (a főeljárás előtt önállóan megindított területi eljárást) a más tagállamban székhellyel (fő érdekeltségi központtal) rendelkező adós Magyarországon működő fióktelepe, kereskedelmi képviselete, más telephelye ellen indítható, ha a hitelező követelése a telephely működéséből fakad. Másodlagos területi eljárás akkor indítható, ha az adós ellen másik tagállamban főeljárás indult és Magyarországon telephelye van. Ebben az esetben a másodlagos területi eljárás a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül elrendelhető. A rendelet alapján indított eljárásokban a magyar Csődtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 13 COMI: centre of main interests, az a hely, ahol az adós érdekeltségeinek kezelését rendszeresen végzi, és ez harmadik személyek részéről megállapítható. (Rendelet bevezetőjének (13) bekezdése) 14 A telephely fogalma a rendelet értelmében bármely olyan működési hely, ahol az adós nem átmeneti jellegű tevékenységet emberi erőforrásokkal és termékekkel folytat. (I. fejezet 2. cikk h) pont) 12

3. A felszámolási eljárás szabályai 3.1. A Csődtörvény 15 általános rendelkezései, a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó alapfogalmak A felszámolási eljárás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Ez az eljárás a megyei (fővárosi) bíróságok előtt folyó nemperes eljárás. Meg kell különböztetnünk egymástól a felszámolási eljárás kezdő időpontját a felszámolás kezdő időpontjától, az előbbi a felszámolás iránti kérelem bírósághoz érkezésének időpontja, míg az utóbbi a felszámolási eljárást elrendelő végzés közzétételének (jogerőre emelkedésének) napját jelenti. Ez az időpont, amelytől kezdődően a vagyonnal történő rendelkezés, a képviselet, továbbá az eljárás alá vont szervezettel szembeni igények érvényesítése a törvényben meghatározott speciális rendelkezések alapján történik. Az eljárás alanyai az adós, a hitelezők, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a bíróság által kirendelt felszámoló szervezet felszámolóbiztosa. Az adós 16 az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. Szükséges tisztázni a gazdálkodó szervezet 17 fogalmát, hiszen az eltér a Ptk. 18 fogalom-meghatározásától. A Cstv. alapján gazdálkodó szervezetnek minősül a 15 1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (a továbbiakban: Csődtörvény, illetve Cstv.) 16 Cstv. 3. (1) bekezdés b) pont 17 Cstv. 3. (1) bekezdés a) pont 18 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) 685 c) pont 13

gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközműtársulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található. Tehát nem terjed ki a törvény hatálya az egyéni vállalkozókra - akkor sem, ha egyéni cégként bejegyzésre kerültek, az államra, a helyi önkormányzatokra, a költségvetési szervekre, egyesületre, alapítványra társadalmi szervre, köztestületre, MRP szervezetre, illetőleg befektetési alapra Hitelezőnek 19 minősül a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, a felszámolás kezdő időpontja után pedig hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó, függő követeléseket is, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette. Az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló feladatainak ismertetésére a felszámolási eljárásba való belépésükkor, az eljárás folyamatának leírása közben kerül sor. 19 Cstv. 3. (1) bekezdés c) pont 14

Vagyonnak minősül a csődtörvény szerint mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít. 20 A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A gazdálkodó szervezet vagyona alatt a tulajdonában (kezelésében) levő vagyont értjük. 21 A törvény konkrétan meghatározza azokat a vagyontárgyakat, amelyeket kivesz a felszámolási eljárás hatálya alól. Ezek olyan vagyontárgyak, amelyek rendeltetésük vagy a hozzájuk fűzött kiemelkedő társadalmi érdek folytán, vagy más értelemszerű okból, pl. forgalomképtelenek, nem lehetnek a felszámolási eljárás tárgyai. Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába: 22 a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel; b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület; d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel; 20 Cstv. 3. (1) bekezdés e) pont 21 Cstv. 4. (1)-(2) bekezdés 22 Cstv. 4. (3)-(5) bekezdés 15

e) a 38. (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; f) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj. A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni. A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának. A hitelezők érdekeik védelmére és képviseletük ellátására hitelezői választmányt 23 alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri a felszámoló tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja a Cstv-ben meghatározott jogköröket. Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Ha a gazdálkodó szervezetnél több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A hitelezői választmány működtetéséhez később is csatlakozhatnak hitelezők. 23 Cstv. 5/A. 16

Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a közzétételtől számított 40 napon belül bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha a határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott. 17

3.2. Felszámolási eljárás megindítása 3.2.1. A felszámolási eljárás kezdeményezése A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy a cégbíróság értesítése alapján - ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte, a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre), illetve hivatalból folytatható le, amennyiben csődeljárás során az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak. Ekkor a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg, és elrendeli az adós felszámolását. Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud, vagy pedig nem kíván élni. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. Az adós által benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, a legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, és az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek. Csatolni kell továbbá az adós hitelezőinek névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját, valamint azt, hogy az adós mely 18

követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított és a nem biztosított hitelezői igények, továbbá az eljárás közzétételi költségének befizetését igazoló okiratot. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyításához szükséges iratokat csatolni kell. Amennyiben a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg a végelszámolási eljárás során, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell. 24 Kényszer-végelszámolás esetében a végelszámoló nem kezdeményez felszámolási eljárást, csak tájékoztatja annak szükségességéről az illetékes cégbíróságot, és a cégbíróság kezdeményezésére hivatalból kerül elrendelésre a felszámolási eljárás. 3.2.2. A felszámolási eljárás iránti kérelem és a fizetésképtelenség vizsgálata Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. Az adós 24 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (a továbbiakban: Ctv.) 108. (1) bekezdés 19

köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, koncesszió esetén pedig tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja 25, ha - azt nem az arra jogosult terjesztette elő (pl. ha olyan személy terjeszti maga ellen elő, aki nem tartozik a felszámolási eljárás hatálya alá, vagy nem minősül a törvény szerint hitelezőnek); - azt a moratórium időszakában terjesztették elő - mivel a fizetési haladék időtartama alatt a nem teljesítéshez vagy késedelmes teljesítéshez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be; - a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el; - az adós a kérelmező és a legfőbb szerv egyetértése hiányzik; - az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul egyszerre két főeljárás nem lehet folyamatban, ezért a később indult eljárást meg kell szüntetni; - a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg a teljesítési határidőt követő 15 napon belül az adóst fel kell hívni a teljesítésre, ennek hiánya elutasítási ok; - a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el mivel ekkor a kérelem idő előtti. 25 Cstv. 25. 20

A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását közvetlenül csődeljárás előzte meg, amelynek során az adós 30 napnál hosszabb fizetési haladékot vett igénybe. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye. Ez fenyegetettség hatására megkötött egyezség esetén fordul elő, amikor az adós nem szeretne felszámolási eljárással megszűnni, de tartozásait átmenetileg nem tudja rendezni és a felszámolási eljárást kezdeményező hitelezővel egyezség megkötését kezdeményezi. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette (az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye, amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki), vagy b) az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy 21

d) az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy e) a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására. 26 Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. 3.2.3. Ideiglenes vagyonfelügyelő 27 Az eljárás alanyai közé tartozik az adóson és a hitelezőn kívül az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló is. A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti -, ha a kérelmet előterjesztő hitelező valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, és ha az ideiglenes vagyonfelügyelő díját megelőlegezi, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi. Az ideiglenes vagyonfelügyelő felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel és tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. 26 Cstv. 27. 27 Cstv. 24/A. 22

Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő a tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének időtartama alatt létrejött - olyan adós által kötött szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amely fedezetelvonásra irányul. Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik (pl. ha legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot), az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság - a fizetésképtelenségre tekintet nélkül - soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A bíróság felszámolást elrendelő végzésének végrehajtására a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart abban az esetben, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az adós nem fizetésképtelen. A bíróság azonban - a vagyonfelügyelő 23

eljárását kérő hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel ezt megelőzően is megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben, és nincs az adós ellen olyan másik felszámolási eljárás folyamatban, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérték. Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte. Az ideiglenes vagyonfelügyelőre megfelelően alkalmazni kell a felszámolókra vonatkozó rendelkezéseket is. 3.2.4. A felszámoló 28 A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kijelöli a felszámolót. A kijelölésnél nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró. Az eljáró felszámoló kijelölése a Csődtörvény szerint átlátható módszertan és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az adós gazdálkodó szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelmet, az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet székhelyének, fióktelepeinek földrajzi elhelyezkedését is. Gyakorlati tapasztalatok szerint az elektronikus kijelölés nem működik az eljárás költségeinek csökkentését célzó módon, a földrajzi távolságok megnőttek a rendszer 28 Cstv. 27/A. 24

használatával, míg korábban általában a cég székhelyének megyéjéből rendeltek ki felszámolót, most akár az ország másik végéből is, ami megnehezíti a felszámoló és az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének kapcsolatfelvételét, valamint az adóellenőrzés lefolytatását. A közeljövőben remélhetőleg várható e téren változás, mivel a szakma, a leginkább érintettek: az adóhatóság és a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete sem tartja megfelelőnek ezt a rendszert. A felszámoló kijelöléséről szóló végzés indokolásában és a közzétételben fel kell tüntetni, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót jelöli ki, és meg kell jelölni az eltérés indokait is. Felszámolóként az a gazdálkodó szervezet jelölhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg 29. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi. A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki büntetlen előéletű és nem áll felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján, annak nevében jár el. A felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok: Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság, a) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, b) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője, 29 114/2006 (V. 12.) Korm.rendelet 25

c) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak 30 többségi befolyással 31 rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet 32 folytató más szervezetben. Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy, a) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője, illetve közeli hozzátartozója, b) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője, c) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, illetve aki ilyen vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója, d) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő, e) aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy - a rendes gazdálkodás körébe eső ügyleteken kívül - az adóssal üzleti kapcsolatban állt. A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől -, illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni a bíróságnak. A felszámoló azt is köteles bejelenteni a bíróságnak, ha a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása megszűnt. Ebben az esetben a felszámoló öt munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni. 30 Ptk. 685. b) pont 31 Ptk. 685/B. 32 Cstv. 27/C. (3) bekezdés a) pont 26

Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlésről a nyilvántartó szerv haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, megyei bíróságnak, illetve a Fővárosi Bíróságnak. A bíróság erre irányuló kifogás hiányában is felmenti a felszámolót, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. Ilyen ok lehet például, ha a felszámoló nem tesz eleget közbenső mérlegkészítési kötelezettségének. A végzésben a bíróság új felszámolót is kijelöl. A felszámoló felmentését ezekre az okokra hivatkozva a hitelezői választmány (választmány hiányában a hitelezők képviselője) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót jelöl ki. A bíróság végzést hoz a felszámoló felmentéséről és új felszámoló kijelöléséről akkor is, ha azt a hitelezői csoportok mindegyikében a hitelezők több mint a fele kéri, azzal, hogy a szavazatok számításánál az egyezségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A hitelezők a felszámoló felmentését a súlyos, vagy ismétlődő jogszabálysértésre történő hivatkozás nélkül csak egyszer, az első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül kérhetik. A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban 27

történő alkalmazását is. A felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet továbbá: a) külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat ellátására, b) a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység elvégzésére, c) jogszabály által kötelezően előírt esetben, d) ha azt az a)-c) pontokban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére előzetesen engedélyezi. 3.3. A felszámolási eljárás lefolytatása 3.3.1. A felszámolási eljárás elrendelése 33 A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul elrendeli a végzés Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A közzétételnek tartalmaznia kell: a) a bíróság nevét és az ügy számát; b) az adósnak (valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve tröszt vállalatainak 34 ) a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni; c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját; d) azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg; 33 Cstv. 28-29. 34 Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. 28

e) a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napját); f) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be; g) a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét; h) a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számla számát; i) ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét); j) az egyéb lényeges körülményeket. A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti: - az illetékes adó- és vámhatóságot, egészségbiztosítási szervet és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, - az állami foglalkoztatási szervet, - a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot, - a bíróság Gazdasági Hivatalát, - az adós székhelye szerint illetékes levéltárat, - az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót, - az ingatlanügyi hatóságot. 3.3.2. A kezdő időponthoz fűződő joghatások Mint már korábban említettem, a felszámolás kezdő időpontja a fenti végzés közzétételének napja. Ehhez az időponthoz fontos anyagi jogi és eljárásjogi hatások fűződnek. 29