árom könyves évforduló XX. Könyves Vándorgyűlés Rácalmás, 2012. június 30.
Előadó: Dr. Gazda István igazgató Magyar Tudománytörténeti Intézet
500 éve született uszár ál nyomdász, énekszerző, református prédikátor
Huszár Gál (1512?-1575)
Csallóközi születésű, katolikus pap, majd a reformáció első generációjához tartozó református prédikátor. Krakkóban tanult, idehaza a reformáció elveinek terjesztése miatt többször is kiközösítették. NyugatMagyarországon a Thurzók birtokán, majd Habsburg Miksa főherceg birtokán élt.
Első nyomdáját Magyaróváron állította fel, amelyhez felhasználta a korábbi sárvár-újszigeti nyomda megmaradt betűkészletét is, és azt kiegészítette a bécsi Hoffhaltertől vásárolt betűdíszekkel és hangjegyekkel.
Magyaróváron működött 1553 és 1560 között
Tipográfiájából elsőként 1558. április 1-jén három magyar nyelvű prédikáció került ki (RMNy 151)
Sztárai Mihálynak a római katolikus egyház papi intézményét gúnyoló, szatirikus, hitvitázó színműve (1559) (RMNy 158)
Heinrich Bullingernek a magyar protestánsokhoz írt hitvalló levele (1559) (RMNy 157)
Kassa város tanácsa meghívta magyar lelkésznek, állásába 1560. március 20-án iktatták be
Debrecenben szolgált 1561 elejétől 1562 májusáig Kassán fogságba került, majd sikerült Debrecenbe menekülnie 1561-ben, ahol Melius Juhász Péter református püspök szolgálatába állt. Itt építette meg a város első nyomdáját. Hamarosan megjelent énekeskönyve, az első magyar nyelvű egyházi énekgyűjtemény, 1560-as impresszummal.
A debreceni énekeskönyv címlapja és Kálmáncsehi függelékként hozzácsatolt művének címlapja (RMNy 160)
Melius több művét is megjelentette 1561
Huszár Gál nyomdászjelvénye
A Sárvár-Újszigeti nyomda egykori dísze, amelyet Huszár Debrecenben használt
Rekonstruált debreceni nyomdája Huszár Gál nyomdakészletének egy részét átengedte Meliusnak, ő pedig Nagyszombatban, Komáromban, majd Komjátiban működött tovább
1572 1573 Tíz évnyi szünet után felállítja a komjáti-semptei nyomtatóműhelyt, amelynek betűkészletét Bécsből pótolja. Elsősorban Bornemisza Péter művei kiadását vállalja.
1574-ben megjelenik A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imadsagok című (RMNy 353) evangélikus énekés imádságos könyve (komjáti énekeskönyv).
A komjáti énekeskönyvet díszítő levélmintás fejléc
A Huszár-nyomda által használt betűtípusok (1558 1577)
A Huszár-nyomda által használt betűtípusok (1558 1577)
A Huszár-nyomda könyvdíszei (1558 1577)
A Huszár-nyomda által használt iniciálék (1558 1577)
Huszár Gál 1575 folyamán Pápára költözött, október 23-án a nagy pestisjárvány áldozataként itt halt meg
Huszár Gál. Ajánló bibliográfia az első debreceni nyomdász születésének 475. évfordulójára Összeállította: Kricsfalussy Istvánné (Debrecen, 1988)
Botta István: Huszár Gál élete, művei és kora (1512 1575). (Bp., 1991)
300 éve született od éter református lelkész, irodalomtörténész, az első magyar életrajzi lexikon szerzője
Bod Péter (1712 1769)
Szent irás' értelmére vezérlő magyar leksikon (Kolozsvár, 1746) Még ugyanebben az évben Győrben, majd a következőben Debrecenben is kiadták http://mek.oszk.hu/09100/09122
A' Szent Bibliának Historiája (Szeben, 1748) http://mek.oszk.hu/01800/01852
Szent Judás Lebbeus apostol levelének rövid tanításokban foglalt magyarázatja (Szeben, 1749)
Szent Heortokrátes avagy a' keresztyének között elő-forduló innepeknek és a rendes kalendáriómban feljegyeztetett szenteknek rövid historiájok (Szeben, 1757)
Szent Hilarius... (Szeben, 1760) http://mek.oszk.hu/01800/01853/
Synopsis juris connubialis (Kolozsvár, 1763)
Magyar Athenas. Avagy az Erdélyben és Magyarországban élt tudós embereknek, nevezetesebben a kik valami, világ eleibe bocsátott írások által esméretesekké lettek, s jó emlékezeteket fenhagyták, históriájok. Melyet sok esztendők alatt, nem kevés szorgalmatossággal egybe-szedegetett, és az mostan élőknek, s ez-után következendőknek tanuságokra, s joravalo felserkentésekre közönségessé tett... (Szeben, 1766)
485 életrajzzal http://mek.oszk.hu/01800/01811
Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza állapotjának, és világ kezdetétül fogva a jelen való időig sokféle változásinak rövid historiája (Basileában, 1777) A benne lévő térképek: http://wangfolyo.blogspot.hu/2011/02/nubiapiramisai.html
Több kiadásban is megjelent Pápai Páriz Ferenc latin magyar és magyar latin szótárának Bod Péter által kiegészített változata
Mikó Imre: Bod Péter élete és munkái (Pest, 1862) http://books.google.hu/books
Sámuel Aladár: Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei (Bp., 1899) http://mek.oszk.hu/09800/09812/
Felsőcsernátoni Bod Péter önéletírása. Kiad. és bev.: Jancsó Elemér (Cluj-Kolozsvár, 1940) http://mek.oszk.hu/00600/00616
http://mek.oszk.hu/00000/00004/
100 éve született zántó ibor könyvművész, grafikus, Kossuth-díjas szakíró
Szántó Tibor (1912 2001)
Életútja állomásai 1949 1954 a Révai Nyomda művészeti instruktora a Kossuth Nyomda műszaki osztályvezetője a Grafikai Ipariskola igazgatója 1956 1962 a Móra Könyvkiadó művészeti szerkesztője 1962 1990 a Magyar Helikon Könyvkiadó művészeti és technikai vezetője
Nyomdászati szakkönyvei, tankönyvei
1951 1964
1965
1974 1976
1986
1988
Oktatási tevékenysége 1950-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára 1965-től a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára 1973-tól a Könnyűipari Műszaki Főiskola tanára
A közreműködésével szerkesztett folyóiratok 1957 1975: Magyar Grafika 1969 1977: Interpressgraphik
A közreműködésével készült nyomdászattörténeti, sajtótörténeti munkákból
1978: Tótfalusi Kis Miklós-díj
Az általa szerkesztett nyomdászati, grafikai összeállításokból
A bibliofil kiadványokból
A Szép Magyar Könyv versenyén nyertes kiadványokból 1995: Szép magyar könyv verseny életműdíja
A Magyar Anjou Legendárium (1973) a lipcsei könyvversenyen ezüstérmet nyert 1974-ben
A munkásságát bemutató kiadványokból
1978 1977
1982 1987
1992 1995
2000 2001
A neki ítélt további díjakból 1972: Gutenberg-díj; Munkácsy-díj; 1991: Bodoni-díj; Magyar Művészetért Alapítvány díja 1992: Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1996: Kossuth-díj 1999: Magyar Örökség-díj
mati.tudomanytortenet.hu