A TANYAVILÁG GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI REAKTIVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A HOMOKHÁTSÁGBAN Az agrárium fejlesztésének alternatívái a Homokhátság tanyavilágában Megbízó: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. Készítette: 2010. július
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 1 Vezetői összefoglaló... 4 2 Helyzetelemzés... 8 2.1 Természetes és épített környezet... 8 2.1.1 Földrajzi elhelyezkedés... 8 2.1.2 Természeti tényezők... 9 2.1.3 Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok... 14 2.1.4 Közlekedés... 21 2.2 Népesség, iskolázottság... 23 2.3 Foglalkoztatás... 32 2.4 Oktatás, közművelődés, kultúra, közigazgatás... 37 2.4.1 Oktatás... 37 2.4.2 Közművelődés, kultúra... 38 2.4.3 Közigazgatás... 39 2.5 Gazdaság... 39 2.5.1 A gazdaság általános bemutatása... 39 2.5.2 A mezőgazdaság helyzete... 49 2.6 SWOT elemzés... 53 3 A stratégiai irányok bemutatása a SWOT és a meglévő stratégiai dokumentumok alapján... 67 4 Az önfenntartó fejlődés kulcstényezőinek meghatározása, a beavatkozási lehetőségek azonosítása... 73 4.1 A kulcstényezők meghatározását segítő külföldi példák bemutatása, adoptálási lehetőségei... 73 4.1.1 A dán szövetkezeti modell... 73 4.1.2 A mezőgazdasági termékek direktértékesítésének gyakorlata Ausztriában 75 4.1.3 A termelő szektor strukturális jellemzői a rendszerváltás után... 77 4.1.4 A külföldi példák adaptálásának lehetőségei és korlátai... 82 4.1.5 A mezőgazdasági termelés szerepének újrapozicionálása a tanyavilágban 83 4.2 A kulcstényezők meghatározása... 87 5 A tanyavilág fejlesztésének programja... 89 5.1 A tanyák fejlesztési programja kistérség szintjén... 89 5.1.1 Termelő, értékteremtő gazdasági tevékenység térnyerése,... 91 5.1.2 Foglalkoztatás bővítése... 96 5.1.3 A fiatalok számára is megfelelő életfeltételek kialakítása... 100 1
5.1.4 Az alacsony státuszú lakosság társadalmi reintegrálása... 103 5.1.5 A természeti és kulturális értékek megőrzése, tudatos hasznosítása.... 106 5.2 Az agráralapon történő térségfejlesztés szereplőinek azonosítása... 108 5.3 Az együttműködés feltételeinek és formáinak kidolgozása... 112 5.3.1 A termelő értékesítő területfejlesztési modell kulcskérdései:... 112 5.3.2 A modell működésével kapcsolatos követelmények... 112 5.3.3 A működés lehetséges szervezeti megoldásai... 113 5.3.4 A szervezeti megoldásokkal kapcsolatos preferenciák... 115 5.3.5 Földrajzi terjedelem, globális hatások, piac stratégia... 116 5.4 A hagyományos technológiák, agrárinnovációk és jó gyakorlatok adaptálási lehetőségei... 123 5.5 A termelési és értékesítési lehetőségek összevetése, termelési és értékesítési előterv... 124 5.6 A Modell megvalósításának bemutatása a Kerekegyházi mikrotérség példáján... 128 5.6.1 Szereplők azonosítása... 128 5.6.2 Együttműködés feltételei és formája... 128 5.6.3 Szervezeti felépítés... 133 5.6.4 Az integrátor szervezet tevékenységei... 134 5.6.5 Piaci stratégia... 137 5.6.6 Termékfilozófia... 138 5.6.7 Termelés és értékesítés lehetőségei... 140 5.6.8 Beruházási terv... 143 5.6.9 Humán erőforrás terv... 145 5.6.10 Pénzügyi terv... 146 6 A megvalósítás feltételrendszerének meghatározása... 149 6.1 Szervezés, együttműködések kialakítása... 149 6.2 Szakmai háttér... 152 6.3 Lakosság szerepvállalása... 152 6.4 Jogszabályi környezet... 152 6.4.1 Javaslatok a jogszabályi rendszer átalakításával kapcsolatosan... 158 6.5 Támogatási rendszer... 160 6.5.1 A pályázati rendszerben elérhető jelentősebb források jegyzéke... 160 6.5.2 Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez... 172 6.5.3 Javaslatok a támogatási rendszer átalakítása kapcsán... 174 Irodalomjegyzék... 176 Diagramjegyzék... 179 Táblázatjegyzék... 179 Térképjegyzék... 179 Ábra jegyzék... 180 2
mellékletek... 180 Termelői értékesítő szervezetek Magyarországon... 180 A TÉSZ fogalma... 180 Az alapítók személye személyi kötöttség... 181 Termékhez kötöttség... 182 A rendelet hatálya alá tartozó termékek... 182 Célhoz kötöttség... 183 Alapszabályhoz kötöttség... 183 Állami elismeréshez kötöttség... 185 Jelentéskészítési kötelezettség... 186 A részvénytársaságok külön szabályai... 187 3
1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen tanulmány készítésével a Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft. bízta meg az Eco Cortex Kft t. A tanulmánykészítés célja a Homokhátság foglalkoztatásból kiesett lakosságának és a Homokhátság vidéki térségeinek gazdasági reaktiválása, elsősorban az agrárium terén. A tanulmány a vidék elmaradottságának felszámolása terén kíván egy fajta megoldást kínálni. A mezőgazdaság fejlődése, termelékenységének növekedése következtében jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, ez különösen hátrányosan érintette az alföldi tanyavilágot. A tanyasi térségek infrastrukturális ellátása mindmáig nagyon hiányos, az ott lakók munkába állása szinte reménytelen. A tanyák táji, gazdasági, néprajzi stb. szempontú értékmentése sem tűr halasztást. A tanulmány célja a nagyüzemi termelést kiegészítő alternatív mezőgazdasági és feldolgozóipari lehetőségek vizsgálata és ezek megvalósulását eredményező konkrét program kidolgozása. A tanyák épített és szellemi örökségének megóvása, környezetének védelme, a helyi közösségek erősítése. Az elérni kívánt célok: a tanyák lakosságának munkaerő piaci re integrációja, gazdasági aktivizálása, önfenntartó képességének újrateremtése a tanyák, mint ingatlanok új funkcióinak erősítése és megvalósulásuk elősegítése a környezet tájékoztatása, a téma társadalmasítása a tanyák, mint az alföldi táj elemeinek megmentése, vonzó táji környezet kialakítása a hagyományos mezőgazdasági termelési módszerek felelevenítése a tradicionális növény és állatfajták mezőgazdasági hasznosításának megteremtése, öko és biogazdálkodás elterjesztése a munka során felmerülő szervezeti, jogi, gazdasági, társadalmi, együttműködési kérdések azonosítása, javaslatok. Prekoncepció: A nagyüzemi agrárium leszűkült termékstruktúrájával és magas termelékenységével szemben az érintett területen az integrált kisüzemi megoldások képesek a rendelkezésre álló munkaerő felszívására. Cél a megtermelt termékek feldolgozása, a tárolás és értékesítés megoldása, lehetőleg helyi szinten is. A helyi termék előállítás és értékesítés korlátozza a jövedelmek szétáramlását, segíti annak akkumulálódását. Az érintett térségek legkézzelfoghatóbb fenntarthatósági témaköre 4
az olcsó energiára alapozott kistermelői tevékenység, ezért a programban a megújuló energia nem, mint energia értékesítési célú önálló termelési ág, hanem mint a kisüzemi gazdálkodást támogató elem kerül fókuszba. Maga a zöld energia témakör ebben a tanulmányban nem kerül kifejtésre, mivel egy másik, önálló tanulmány tárgyát képezi. Sokszínű, biodiverzitást eredményező kisüzemi, családi gazdálkodási méretek előtérbe helyezése lehet a megfelelő kitörési irány. A helyben előállított élelmiszer helyi értékesítésének preferálása foglalkoztatást teremt, miközben megteremtheti a térség önellátásának alapfeltételeit, így a Homokhátság hosszútávon életképes maradhat. A megtermelt élelmiszerekkel a különböző piaci rések ellátása is megcélozható. A tanulmány áttételes célja a helyi közösségek erősítése, kiemelten a mezőgazdasági termeléshez és ennek termékeinek feldolgozásához, értékesítéséhez kötődő együttműködések fejlesztése és fenntarthatóságának vizsgálata. A tanulmány előtérbe helyezi egy homokhátsági védjegy kialakítását, amely kiterjedhet a fajtahasználatára (tradicionális fajták) valamint a terület gasztronómiai különlegességeinek marketingjére is. Az ökológiai gazdálkodásra alapozott mezőgazdaság környezeti és gazdasági szempontból egyaránt a fenntarthatóságot szolgálja, így a program szerves részét képezi. Munkamódszer A tanulmány nagyrészt szekunder információbázisra épül, mivel a témában már több mélyreható kutatás történt. A VÁTI által 2005 ben végzett vizsgálat részletes stratégiai program célkitűzésekkel zárult, melyek széles körű gazdasági és társadalmi intézkedéseket tartalmaznak, meghatározva a feladatok intézményi gazdáit is. A kutatások átfogó jellege alapvetően kormányzati intézkedésekhez vezet. Jelen munka ezzel szemben helyben megtehető és kezdeményezhető, gyakorlatiasabb megoldást ajánl, amely először mintaprojekt jelleggel valósulna meg, majd annak tapasztalatait felhasználva lehetne szélesebb körben hozzáfogni a megvalósításhoz. A javaslat sem stratégiai megfogalmazásait, sem gyakorlati javaslatait tekintve nem áll szemben a kutatási eredményekkel, sőt, azok eredményeivel szorosan összhangban áll. A stratégiai irányok meghatározására a SWOT analízis eredményei alapján került sor. A SWOT megállapításai a saját statisztikai adat elemzéseken, a korábban készült anyagok megállapításain és a témában tartott workshopon elhangzottakon 5
alapulnak. A stratégiai irányok meghatározása során felhasználtuk a SAPARD program 2004. évi felülvizsgálatához az FVM által ajánlott módszertant. Nem törekedtünk teljességre a részletesebb programkészítés során, mivel arra koncentráltunk, hogy a természeti erőforrások agrárgazdasági hasznosítása terén megtaláljuk a nagyüzemi mezőgazdasághoz képest munkaerő igényesebb, mégis lakossági, családi szinten fenntartható, hálózati, térségi szinten versenyképessé tehető szervezési gazdálkodási megoldásokat. Fejlesztési javaslatok A megoldást részben a tanyán és falun élők szociális típusú agrárfoglalkoztatásának megszervezésében látjuk, melynek keretében a jelentősebb földdel, tőkével nem, de az önellátáshoz szükséges ambícióval és munkavégző képességgel, esetleg földterülettel, tanyával rendelkezők önkormányzati szervezésű szociális termelésben vehessenek részt. Ennek a munkának az tartalma főként az önellátáshoz szükséges tapasztalatok, szaporítóanyagok megszerzése, de egyben a helyi piacok újjáélesztése, a családi és szociális termelés árufeleslegének levezetése, a helyi ellátásba történő bekapcsolása. Ezzel összefüggésben, de külön szervezési modellben történik a kisüzemi gazdálkodók integrálása, elsősorban olyan termékek előállítása terén, amelyek joggal tarthatnak számot a bevásárló központokban kevésbé kínálat által keltett piaci rés betöltőjének szerepére. Vizsgáljuk a lehetséges szervezeti megoldásokat, ezek közül a non profit szerveződéseket találtuk alkalmasabbnak, mivel ez esetben nem a profit termelés, hanem a fenntartható foglalkoztatás a fő cél. A profit érdekelt megoldások a hatalom, a döntések és a vagyon koncentrálódásához, a technologizálódáshoz, a foglalkoztatási cél háttérbe szorulásához vezetnek, mindez kizárja a hátrányos munkavállalói és termelői státuszban lévő vidéki, különösen a tanyai lakosságot. Az program megvalósítása érdekében tett legfontosabb javaslatok: Szükséges a kis és közepes gazdaságok közös együttműködés kialakításáról való meggyőzése Lépéseket, kell tenni egy közös termelő, feldolgozó, értékesítő hálózat kialakítására, amely több termékcsoport teljes vertikumát lefedi Az értékesítés és a logisztika megszervezésével, a mintagazdaság és a szociális foglalkoztatás fejlesztésével kell elkezdeni a munkát 6
Szükséges egy Non profit Kft. létrehozása, amely integrátori és menedzsment feladatokat fog ellátni A fejlesztések során vizsgálni kell a megújuló energetikai megoldások felhasználását A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás mellet, figyelmet kell fordítani a fiatalok számára vonzó környezet megteremtésére, az alacsony státuszú népesség társadalmi reintegrációjára és a természeti és kulturális értékek védelmére is Szükség van erős lobbi tevékenységre a jogszabályi környezet és a támogatási rendszer kedvező változása érdekében. 7
2 HELYZETELEMZÉS 2.1 Természetes és épített környezet 2.1.1 Földrajzi elhelyezkedés A Duna Tisza közi homokhátság Bács Kiskun, Csongrád és Pest megyét érintő tájegység. A Homokhátság 15 kistérség területén húzódik, az ott található 104 település külterületein 2001 ben kb. 180.000 ember élt. 1 Jelen tanulmány e földrajzi egységből csak a Kecskeméti kistérség mezőgazdaság és foglalkoztatás szempontú fejlesztési lehetőségeit vizsgálja. 1. térkép: A Homokhátság területe 2 1 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 2Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/0/0a/Duna%E2%80%93Tisza_k%C3%B6zi_Homokh%C3%A1t s%c3%a1g_t%c3%a9rk%c3%a9p.png 8
2. térkép: A Kecskeméti kistérség elhelyezkedése a megyében 3 A Kecskeméti kistérség az Alföldön, a Duna Tisza közén, a Homokhátság területén, Bács Kiskun megye északi részén található. Nyugaton a Duna menti síkság, délen Bugac, keleten a Tiszazug határolja. 2.1.2 Természeti tényezők A Duna Tisza köze általános környezeti viszonyai változatos képet mutatnak, de vannak olyan pozitív környezeti sajátosságok is, amelyek fejlesztési lehetőségeket nyújthatnak a mezőgazdaság és a falusi turizmus számára. A kistérség változatos termőhelyi adottságai elhelyezkedéséből adódnak. Környezete tiszta, egészséges, mely a környezetszennyező iparok hiányára vezethető 3 Forrás: http://ewww.free.fr/firbas/pic/mapl/kecsatl/08 Kmeti_kisterseg_terkepel.jpg 9
vissza, valamint nagy kiterjedésű védett terület, a Kiskunsági Nemzeti Park egy része is benyúlik a kistérségbe. A környezetszennyezés leginkább a forgalmas utak környékén jelenik meg porszennyezés formájában 4. Az éghajlat és a talaj mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszi a kistérség földjeit, a vízháztartás azonban problémákat vet fel. A természeti tényezők egyes komponenseit mezőgazdasági szempontok szerint pozitívan vagy negatívan jellemeztük. 2.1.2.1 Éghajlat A Duna Tisza köze a 2010 es év időjárásától eltekintve száraz kontinentális éghajlatú. Ez az éghajlat számos előnyös, ugyanakkor még több hátrányos tulajdonságot is magában foglal. A globális felmelegedés hatása az Alföldön érezhető legerőteljesebben hazánkban. A kontinentális éghajlat mediterrán vonásokat vesz fel: egyre melegebbek a nyarak, a csapadék kevesebb, ennek következtében a szárazodásnak indult talaj még jobban veszít vízháztartásából, az időjárás egyre változékonyabb, szélsőségesebb. Sivatagosodásról korai beszélni, megfelelő lépésekkel még megelőzhető a szárazodás fokozott elterjedése (pl.: időjárásfigyelő berendezések létesítése a kistérségben). Pozitív jellemzők A kistérség az ország legmagasabb napfénytartamú (2000 óra/év felett) területén található, ez a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező. Az évi hőösszeg 3200 3300 C. A kistérség átlagos évi középhőmérséklete 10,4 C körül alakul 5, az országos átlag 10 C 6. Negatív jellemzők Az átlagos csapadékmennyiség kb. 525 mm/év, ami időben és mennyiségben rendszertelenül esik, nagy az aszályok kialakulásának esélye, valamint a rövid idő alatt bekövetkező intenzív eső, jég. 4 Kistérségi adatbázis: www.aranyhomok.hu 5 Kistérségi adatbázis: www.aranyhomok.hu 6 www.met.hu 10
Az átlagos évi maximális hóvastagság 20 cm körüli, a legalacsonyabb az országban. Az átlagos szélsebesség 7,5 km/óra körül alakul, ez országos viszonylatban átlagosnak mondható, viszont időnként viharos erejű szelek is keletkezhetnek, ami az amúgy is sérülékeny talajra nincs jó hatással. 2.1.2.2 Talaj A kistérség legnagyobb részben homokos, réti és erdőtalajon terül el. A talaj vízelnyelése és vízvezető képessége ugyan nagy, vízraktározó, víztartó képessége viszont gyenge. Országos szinten mezőgazdasági termelésre átlagosnak mondható a terület. Bács Kiskun megye legnagyobb területe 100 140 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A talajvíz tengerszint feletti magassága 100 120 méter, a földfelszínről átlagosan 0,5 7 méter mélyen található, az utóbbi időben azonban folyamatosan csökkent, tíz év alatt kb. két három métert 7. Pozitív jellemzők A tanyák a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területeken épültek. A homoktalaj gyorsan melegszik fel tavasszal. Helyenként előfordul csernozjom, réti vagy vékony homokos talajtípus, melynek kedvező a vízgazdálkodása, jó a termőképessége. Kertgazdálkodásra és gyümölcstermesztésre különösen alkalmas termőterület. Negatív jellemzők 8 A homoktalaj hőgazdálkodása kedvezőtlen, hővezető képessége rossz, szervesanyag tartalma alacsony. Nagyobb kiterjedésű futóhomok területek alakulhatnak ki. A talaj minőségének romlásához vezet a földterületek elhanyagolása, valamint az erdőirtás, a kivágott fák pótlására viszont nagy vízigényű fákat telepítettek. 7 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 8 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet: Tanyakutatás 2005 (www.alfoldinfo.hu) 11
A talajvíz egyre mélyebbre süllyed, csökken az öntözésre alkalmas víz mennyisége, valamint nitrátot is tartalmaz, ami ugyancsak a szárazodást segíti. A szikes területek mezőgazdasági művelésre alkalmatlanabbak, mert hiába van bennük nagy mennyiségű tápanyag, a növények a magas sótartalom miatt nem tudják felvenni azt. 9 A korábban épített csatornák, melyek a nedves időszak felesleges vizeit vezették el, a száraz időszakban is működtek, a csapadék talajba szivárgását megakadályozták. Az ivóvízbázisra veszélyt jelentenek az illegális fúrt kutak is, melyek a vízzáróréteget is átüthetik. 2.1.2.3 Energia és vízforrások A kistérség egészét tekintve a közművesítettség az országos átlag körüli értéket mutat, a tanyáké azonban jóval elmarad ettől. A tanyák villamosáram ellátottsága, víz, gázellátása, csatornázottsága alacsony szintű. A kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége szintén alacsony színvonalú. A belvíz és árvízvédelmi rendszer jól kiépített, funkciójának megfelelően működik, azonban karbantartásra szorul. Az öntözőrendszer sok helyen kiépült, de a csapadékvíz tározók kihasználatlanok, az öntözés során gyakran nem a legkorszerűbb, legmodernebb víztakarékos módszert (vízcsepegtetés) használják. Az infrastruktúra kiépítése, annak ellenére, hogy a domborzat sík, költséges, ugyanis a külterületek kiterjedése nagy. A tanyák megváltozott funkciója azonban megköveteli a modern infrastrukturális kiépítettséget. Míg korábban leginkább gazdasági funkciót láttak el, a jelenben a lakófunkció a legjellemzőbb, emellé társul a gazdasági, néhány helyen az üdülési, a turisztikai funkció is. A lakatlan, gazdátlan, kihasználatlan ingatlanok (tanyák, földek) száma növekszik. Az infrastrukturális problémákra új technológiák is megoldást nyújthatnak. A megújuló energiaforrások kistérségi, kombinált felhasználása a közművesítés hiányos voltának problémájára megoldást kínálhat. A magas napsütéses órák száma kedvező tényező a napenergia hasznosítását tekintve. A mezőgazdaság bőséges biomasszaforrás, az állattenyésztési és növénytermesztési melléktermékek energetikailag hasznosíthatók, a biogázból hő és villamos energia állítható elő. A szélenergia alkalmazása szigetszerű üzemmódban, más megújuló energiaforrással összekapcsolva megoldhatja az egymástól távol elhelyezkedő tanyák 9 http://www.tuja.hu/kerteszeti lexikon/szikes talaj.html 12
energiaellátásának egy részét. A kistérség termálvízkészlete felhasználható az önkormányzati épületek, melegházak felfűtésére, ehhez viszont szükséges a megfelelő hőszigetelés, illetve fűtési mód kiválasztása (pl.: padlófűtés). Az esetlegesen előforduló metántartalom kiszűrése további beruházást igényel, azonban elégetéséből villanyáram termelődik, valamint hő képződik, ami ugyancsak hasznosítható. A kistérségi adatbázis 10 szerint a települések ivóvízellátását többnyire rétegvízből oldják meg. Az ivóvíz minősége II. osztályú, leginkább vas és mangán, egy egy településen azonban metán, arzén vagy nátriumszennyezett. A talajvízszint magassága 0,5 7 méter között van a földfelszíntől. A településekhez víztározók is tartoznak. Vas Mangán Arzén Metán Nátrium Nincs adat Ágasegyháza Felsőlajos Jakabszállás Lajosmizse Nyárlőrinc Ballószög Felsőlajos Fülöpháza Kecskemét Helvécia Fülöpháza Jakabszállás Orgovány Kunbaracs Jakabszállás Kerekegyháza Lakitelek Kerekegyháza Ladánybene Tiszakécske Ladánybene Szentkirály Orgovány Tiszaug Szentkirály Városföld Tiszaug Városföld 1. táblázat: A kistérség települései vízszennyezettségük szerint, 2007 11 Megoldandó problémát jelent a víz szennyezettségének megszüntetése, a helyi vízkészlet optimalizálása, a víz visszapótlásának lehetővé tétele. Ez nem csak a mezőgazdasági területek öntözése, hanem a lakosság vízellátása, a települések közművesítése (víz, csatorna) szempontjából is fontos lenne. A természet biztosítja az éghajlat, a talaj megfelelő kombinációját a mezőgazdasági művelés sikeressé tételéhez, a probléma a vízkészlet szűkösségében jelentkezik. A talaj minőségének javítása, annak megőrzése, védelme fontos jövőbeli feladat. A természeti tényezők megfelelő kihasználása, az értékek megőrzése a 10 www.aranyhomok.hu 11 www.aranyhomok.hu 13
fenntartható mezőgazdasági szemléletet követeli meg, ami magas szintű, helyi viszonyokra adaptált szakmai hozzáértést és szellemi hátteret igényel. 2.1.3 Településszerkezet, térszerkezeti sajátosságok 12 A kistérség a megyeszékhely (Kecskemét) mellett három várost (Tiszakécske, Lajosmizse, Kerekegyháza), egy nagyközséget (Lakitelek) és tizenhárom községet (Helvécia, Orgovány, Ballószög, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld, Szentkirály, Ágasegyháza, Ladánybene, Felsőlajos, Tiszaug, Fülöpháza, Kunbaracs) foglal magában. A Földrajzi elhelyezkedés c. fejezetben található 2. térképen látható a települések egymáshoz képesti elhelyezkedése. A 2008 as állandónépesség szám alapján a kistérség települései több csoportra bonthatók: százezer fő fölötti település (Kecskemét, a lakosság 64,12% a), 11 és 12 ezer fő közötti település (2 település, a lakosság 13,52% a), 1000 és 6500 fő közötti település (11 település, a lakosság 20,31% a), 1000 fő alatti település (4 település, a lakosság 2,06% a). A kistérség különböző településcsoportjain élők aránya 2008 ban (%) 2,06% 20,31% 64,12% 13,52% 1000 fő alatt 1000 és 6500 fő között 11 és 12 ezer fő között 100000 fő fölött 1. diagram: A Kecskeméti kistérség lakosságának megoszlása a különböző nagyságú települések között 2008 ban 13 12 A helyzetelemzés során Kecskemét nélkül is vizsgáltuk a kistérségre jellemző településszerkezeti sajátosságokat, azzal a céllal, hogy a megyeszékhely és kistérségi központ adatai nélkül pontosabb képet kapjunk. 13 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 14
A 2001 es népszámlálás során az egyes településekhez tartozó területileg elkülönülő lakóövezeteket külön mérték fel, az így felosztott külterületeket népességnagyságcsoport szerint osztályozták. Egy településhez több külterület is tartozhat, melyek 0 9 főtől akár az ötszáz főt meghaladó nagyságot is elérhetik. A 2001 es népszámlálási adatok 133 külterületet különböztettek meg a kistérség 18 településén. A 100 199 főt számláló kategóriában volt a legtöbb (33 db), legkevesebb a 0 9 fős kategóriában (9 db). A 133 külterületből 26 tartozott Kecskeméthez, a második legtöbb Helvéciához (19 db), a legkevesebb külterülettel rendelkező település Felsőlajos és Fülöpháza volt (2 2 db). A kistérségben egy településhez átlagosan 78 km 2 nyi külterület tartozott, egy külterület átlagosan 10,56 km 2 területet ölelt el. A 2001 es népszámlálási adatok alapján a lakosság 17,35% a élt külterületen, ez kb. 29 ezer embert jelent, ugyanakkor a kistérségi lakóegységek 18,95% a (13.510 db) volt külterületi. A lakóegységek átlagosan 33,82% a a települések külterületeihez tartozott, legnagyobb mértékben Fülöpházán (62,55%), Tiszaugon viszont a lakóegységek mindössze 4,99% a volt külterületen. Egy külterületen kb. 101 lakóegység található, melyekben átlagosan 218 an élnek, így elmondható, hogy kistérségi szinten egy külterületi lakóegységre 2,15 fő jut. 1. ábra Külterületi népesség a Homokhátságon (VÁTI, 2006.) 15
Kecskemét a kistérség összterületének 21,67% án terül el, a többi település a fennmaradó 78,33% ot teszi ki. A kecskeméti külterületek az összkülterület 20,43% án fekszenek, a települések külterületei összesen 79,57% ot tesznek ki. A belterületek eloszlása más képet mutat, az összes belterületi km 2 43,76% a található Kecskeméten, a fennmaradó 56,24% pedig a többi település belterületein osztozik. A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség nagyságcsoportja szerint (%) 80% 70% 60% 50% 40% 30% Kecskemét Többi település Összesen 20% 10% 0% 500 X 200 499 100 199 50 99 30 49 10 29 0 9 Népességnagyság kategóriák 2. diagram: A külterületi lakóegységek aránya a külterület népesség nagyságcsoportja szerint 2001 es népszámlálási adatok alapján 14 A 2. diagramon látható, hogy a kistérségben az 500 lakosnál nagyobb külterületeken található a lakóegységek 41% a, ezen belül a lakások kb. 75% a Kecskemét területéhez tartozik. A további kategóriákban is fellelhető Kecskemét torzító hatása, az eloszlás teljesen más képet mutat. Amíg az ötszáz fő fölötti kategóriában Kecskeméten található a lakóegységek kb. 75% a, a 0 9 és a 30 49 fős kategória hiányzik külterületeinek sorából. A kistérség többi településén azonban a 200 499 főt számláló külterületeken található a legtöbb lakóegység, valamint jelentős lakásállománnyal rendelkeznek még a 100 199 lakosú külterületek is. 14 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 16
A további adatokat elemezve elmondható, hogy a külterületi lakóegységszám Kecskemét külterületein a kistérségi átlag valamivel több, mint kétszerese. Az átlagos külterületi lakóegységek száma a településeken másfélszeres a kistérségi átlaghoz viszonyítva. Kecskemét külterületein az átlagos lakos lakóegységenként 15% kal magasabb a kistérségi átlagnál. Kecskeméten egy belterületi km 2 re kb. másfélszer annyi lakóegység, egy kecskeméti külterületi km 2 re kétszer annyi lakóegység jut, mint a kistérségi átlag. A többi település ugyanezen értékei 61 és 75,5% között vannak. A lakosságra vonatkozó, ugyanezen kategóriákba szedett adatok is hasonló képet mutatnak, erről bővebb információkat a Népesség, iskolázottság c. fejezet tartalmaz. 2000 2008 as időszak népsűrűségátlaga (fő/km 2 ) 400 300 200 100 0 Kecskeméti kistérség Kecskemét Kistérség Kecskemét nélkül Bács Kiskun megye Megye Kecskemét nélkül Átlag 115,65 340,57 52,98 64,94 54,04 3. diagram: Népsűrűségi adatok a 2000 2008 as időszak átlagában 15 A régiós átlaghoz képest (71 80 fő/km 2 ) a Kecskeméti kistérség népsűrűsége (115,65 fő/km 2 ) kiemelkedő, magasabb a 2008 as megyei és az országos átlagnál (108 fő/km 2 ), Bács Kiskun megye kistérségei közül a legsűrűbben lakott. A Kecskeméttel csökkentett adatok viszont jóval alacsonyabb eredményt mutatnak: a Kecskeméti kistérség a kistérségek között a negyedik legsűrűbben lakott helyre csúszik, és a 15 Forrás: saját szerkesztés ksh.hu alapján 17
megyei, valamint a Kecskemét nélkül számított megyei átlagnál is alacsonyabb az átlaga. A kistérség területe 1483,07 km 2. A 8445,15 km 2 területű Bács Kiskun megye 17,56% át teszi ki, a megyei népesség 32,47% a élt itt 2008 ban. A tíz kistérség 119 településéből 18 tartozik a Kecskeméti kistérséghez, ez a települések 15,13% a. A Kecskeméti kistérség közvetlen szomszédai a megyében: a Kunszentmiklósi, a Kiskőrösi és a Kiskunfélegyházi kistérség. A kistérség 18 településéből 9 et számítottak Kecskemét agglomerációjába, ez a szám 1996 ban még 18 volt. 16 A Kecskeméti nagyvárosi településegyüttesbe tartozó települések: Kecskemét, Ballószög, Felsőlajos, Helvécia, Kerekegyháza, Ladánybene, Lajosmizse, Nyárlőrinc, Városföld. 17 A városok mikrotérségi vonzáscentrumként működnek. Az agglomerációba tartozó településekre érdemes külön figyelmet fordítani. Az utóbbi években országos szinten szuburbanizációs folyamatok indultak meg, a városokból a közeli kisebb településekre történő kiköltözések következtében alvóvárosok jöttek létre. Az ingázók mindennapjaikat a nagyvárosban élik, aludni, pihenni járnak haza. Ennek a folyamatnak a tanyák is részévé váltak: a tanyák egy része a mezőgazdasági funkciótól eltolódott a lakó, valamint a pihenési funkció felé, hétvégi házak alakultak a tanyavilágban. Kecskemét oktatási, kulturális, szolgáltatási vonzereje pozitívumként könyvelhető el mind a megyeszékhely, mind a környező települések számára. Ugyanakkor a Kecskeméttől való nagymértékű függés megakadályozza a helyi közösségek kialakulását, fennmaradását. A kitelepülők kapcsolataikkal a városhoz tartoznak, a helyi közösségben kisebb szerepet vállalnak, nem alakul ki kötődés, illetve a helyi közösség felhígul. A kitelepülés mögött megélhetési problémák is meghúzódhatnak, a magas városi lakhatási költségek miatt az olcsóbb, értékvesztett tanyák vonzóvá válnak. Gondot okozhat azonban a tanyasi életmód tapasztalatának, a földművelés, az állattenyésztés ismeretének hiánya. Tájidegen épületek, megműveletlen földek terjedhetnek el. A tanyák olyan területekre épültek, melyek körül mezőgazdasági művelésre alkalmas földek terülnek el. Fennáll a veszély, hogy az újonnan 16 Dr. Varga István (2005): A nagyvárosi agglomerációk hatása a kistérségi szerveződések alakulására (tanulmány), Pécs 17 www.kozlonyok.hu/kozlonyok/kozlonyok/25/pdf/2008/1.pdf (Letöltés dátuma: 2010.07.08.) 18
kitelepülők olyan területre építkeznek, mely értékes termőföld, ezzel elveszik a helyet a mezőgazdasági termelés elől, valamint a földjeiket nem művelik. A tanyák a mezőgazdaság szempontjából igen előnyös működési formák: egymástól távol helyezkednek el, és egy egy tanyához nagyobb terület tartozik, ami a földművelésnek és állattenyésztésnek is kedvező. A tanyák nagyobb arányú közművesítése (víz, villany, internet) lehetővé tenné az ott élők életminőségének javulását, vonzóbbá válnának. Csökkenne az elvándorlások, nőne a bevándorlások száma, a szakképzettséggel, magasabb végzettséggel rendelkezők számára is megtartó erőt jelentene. A Homokhátságon 53.709 tanyát tartottak nyilván a VÁTI 2006. évi felmérése szerint a Homokhátságon, a nem csak papíron, hanem valóban létező tanyák ¾ e volt működő (lakott, használt). A tanyák lakossága mintegy 100ezer fő(!). A működő tanyák száma cca 27.200 volt, az összes nyilvántartottnak a fele. Ebből 17600 lakó, 9600 gazdasági funkcióval rendelkezett. A lakófunkción belül 7800 önellátó gazdálkodást folytat, 7 ezerben laknak erre más nem képes idősek, s 2700 a nyaralótanya. A működő tanyák zöme el van látva villamos energiával, de még így is 1561 tanyán nem volt villany a felmérés időszakában. 2. ábra: A homokhátsági tanyák funkcionális összetétele 2006 ban a VÁTI felmérése szerint 19