Fehérgyarmat Város Önkormányzat 3/2004. (III..) Önk. r e n d e l e t e egyes szociális ellátások helyi szabályairól Fehérgyarmat Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.). - ának (2) bekezdésében, 25. - ának (3) bekezdésében, 26. -ában, 32. - ának () bekezdésében, illetve (3) bekezdésében, 38. -ának (2) bekezdésében, 45. - ának () bekezdésében, 50. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész Általános Rendelkezések. A rendelet célja E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. 2. A rendelet hatálya () A rendelet hatálya kiterjed a.) a Fehérgyarmat Város önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező - magyar állampolgárokra, - bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre - a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, - a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet. (). Hatályos: 2004. VII.5-től
2 b.) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre. (2) A rendelet hatálya az Szt. 7. () bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a rendelet () bekezdésében foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról 200. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) 2 A rendelet hatálya kiterjed a a) a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 62/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) az Szt. 32/B () bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 408/7/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az igénylés időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (Szt. 3. (3) ) 3. Hatásköri rendelkezések () A képviselő- testület a jelen rendeletben szabályozott ellátásokkal kapcsolatos, az Szt.-ben és e rendeletben megállapított hatásköreinek gyakorlását - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Egészségügyi és Szociális Bizottságra ruházza át. (2) A képviselő- testület az átmeneti segéllyel kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre ruházza át. 4. E rendelet alkalmazásában a) 3 jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. (Szt. 4. ) Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet. (2). Hatályos :2004.VII.5-től 2 Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet. (3). Hatályos :2004.VII.5-től 3 Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 2.. Hatályos :2004.VII.5-től
3 kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, ; b) vagyon: ha az Szt. másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húsz-szorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; (Szt. 4. ) c) aktív korú: a 8. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy; (Szt. 4. ) d) aktív korú nem foglalkoztatott személy: az, aki (Szt. 37/A. (3) bekezdés) - a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy - számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg és a keresőtevékenységet követően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 99. évi IV. törvény / a továbbiakban: Flt. / alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy - a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal /a továbbiakban: munkaügyi központ /, illetőleg annak kirendeltségével, vagy a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal, az SZt. 37/D. -ának (2) bekezdése szerint, legalább egy év időtartamig együttműködött és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát; e) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, (Szt. 4. ) f) közeli hozzátartozó: (Szt. 4. ) - a házastárs, az élettárs, - a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató;
4 valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek. - a 8. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, g) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik, (Szt. 4. ) h) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van;(szt. 4. ) i) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; (Szt. 4. ) j) kereső tevékenység: ha az Szt. másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; (Szt. 4. ) k) a személy lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él; a személy tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a személy a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik; a személy lakcíme: bejelentett lakóhelyének illetve tartózkodási helyének címe. II. Rész Eljárási rendelkezések 5. () Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit az Szt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Irodájánál /a továbbiakban: Iroda/ kell benyújtani, a kérelemhez csatolni kell az ellátások elbírálásához szükséges adatokra vonatkozó igazolásokat, nyilatkozatokat.
5 (3) Ha a szociális ellátásra való jogosultság a jövedelmi, vagy a vagyoni viszonyok függvénye a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. (4) Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig egy év. (5) Ha az Iroda hivatalos tudomása vagy a tényállásra tekintettel beszerzett környezettanulmány megállapításai alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (6) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 5 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. (Szt. 9. ) (7) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. (Szt. 3. (2) bekezdés) Az ápolási díjat, az időskorúak járadékát és a rendszeres szociális segélyt utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani. (8) Ha a szociális ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata. (9) Az időskorúak járadékára, és az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az Egészségügyi és Szociális Bizottság kétévente legalább egyszer, a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei évente legalább egyszer felülvizsgálja. III. Rész Pénzbeli ellátások () Az önkormányzat szociális rászorultságtól függően a jogosult részére a) időskorúak járadékát, b) rendszeres szociális segélyt, c) lakásfenntartási támogatást d) ápolási díjat, e) átmeneti segélyt állapít meg. 2) 6. Hatályon kívül helyezte a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 7. (2). Hatálytalan 2004.VII.5-től
6 Időskorúak járadéka 7. () Az Egészségügyi és Szociális Bizottság időskorúak járadékában részesíti azt a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. (2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy (Szt. 32/D. (4) bekezdés) a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti; b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. c) a 2. (3) bekezdés hatálya alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. 8. () Az időskorúak járadékának havi összege (Szt. 32/C. ) a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló esetén 95%-a; b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (2) Ha az () bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani. (3) Az () bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át nem éri el. Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 3.. Hatályos: 2004.VII.5-től
7 Rendszeres szociális segély 9. () Az Önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki (Szt. 37/A. ) a) a 8. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. (2) Az () bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése a.) az () bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, b) az () bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, és vagyona sem neki, sem családjának nincs. 0. () Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. (2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap.
8 (3) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban részvevő aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel az önkormányzat munkaszerződést köt, melyet a polgármester ír alá.. () A rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az aktív korú nem foglalkoztatott személy az önkormányzattal és a Munkaügyi Központtal együttműködni köteles. (2) Az önkormányzattal történő együttműködés a nyilvántartásba vétetéssel, a segélyre való jogosultság vizsgálatában és felülvizsgálatában történő közreműködéssel, az önkormányzat által felajánlott megfelelő munka elfogadásával valósul meg. (3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a Munkaügyi Központ Kirendeltségénél nyilvántartásba vétetni magát, és a Munkaügyi Központ Kirendeltsége által előírt időpontban jelentkezési kötelezettségét teljesíteni, valamint a részére felajánlott megfelelő munkát elfogadni. 2. () A rendszeres szociális segély megállapítására vonatkozó kérelemben fel kell tüntetni többek között a kérelmező iskolai végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat is. (2) A kérelem benyújtását követően meg kell vizsgálni a jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételeit, és ezek fennállása esetén a kérelmező foglalkoztatásának lehetőségét. Amennyiben az önkormányzat a foglalkoztatást biztosítani tudja, a kérelmezőt a munka felajánlásáról, a munkakör, a munkaidő, a munkavégzés helye, a foglalkoztatás kezdő- és befejező időpontja és a munkabér megjelölése mellett haladéktalanul értesíteni kell. (3) Ha az önkormányzat a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásának időpontjától az Egészségügyi és Szociális Bizottság megállapítja a rendszeres szociális segélyt. (4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban az önkormányzattal és a Munkaügyi Központtal való együttműködés kötelezettséget, a következményekre való figyelmeztetéssel egyetemben, külön is elő kell írni. 3. () Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetve a megállapított ellátás folyósítását meg kell szüntetni annak (Szt. 37/B. )
9 a) a személynek, aki aa) egyéb, az Szt. 4. () bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege a 9. () bekezdés a) pontjában megjelölt személy esetében nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, a b) pontban megjelölt személy esetében pedig a 70 %-át, ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, ac) a 2. (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki ba) bb) bc) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt, a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatását a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. katonai szolgálatot teljesít, bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, be) bf) keresőtevékenységet folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali tagozatos tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerinti képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, (2) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. (Szt.37/C) Ápolási díj 4. () Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (Szt. 40. ) Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 4.. Hatályos: 2004.VII.5-től
0 (2) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 8. év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak is, aki 8. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni gondozását végzi, amennyiben az ápoló családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 50 %-át nem haladja meg. A jövedelem számítása során az ápolt jövedelme nem vehető figyelembe. A (2), (3) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha, a nevelt gyermek; az örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő; a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. (4) A (3) bekezdés alapján ápolási díj megállapítására akkor van mód, ha a) az ápolt ápolása munkából és jövedelemből való kiesést eredményez, b) az ápoltnak nincs más, ápolásra alkalmas hozzátartozója, c) az ápolás házigondozás keretében nem végezhető el. 5. () Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha (Szt. 42. () bekezdés) a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. 6. () Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a.) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) a 5. - ban megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be e) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. (2) 2 Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (Szt.42 (3)) 7. () Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos (Szt. 43. ) a.) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és b.) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. (2) A háziorvos az igazolását az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbeteg- Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 5. (). Hatályos: 2004.VII.5-től 2 Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 5. (2). Hatályos: 2004.VII.5-től
2 szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. Az ápolási díjat kérelmező, illetve az önkormányzat az () bekezdés b) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tiszti főorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti. 8. () A 4. (2) bekezdésében szabályozott esetekben az ápolási díj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. (2) A 4. (3) bekezdése alapján megállapított ápolási díj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-a. (3) Amennyiben az ápoló két vagy több személy ápolását végzi, az ápolási díj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének20%-a. Átmeneti segély 9. () A polgármester átruházott hatáskörben eljárva- átmeneti segélyben részesíti a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociálisan rászorult személyek közül különösen azt, aki a) baleset, betegség, tartós táppénzes állomány, b) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzése, c) átmenetileg ellátatlanná válás miatt anyagi segítségre szorul. (2) Az átmeneti segélyre való jogosultság elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át. (3) Átmeneti segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek, illetve a közös háztartásban élőknek együttesen számítva legfeljebb 3 alkalommal adható. Az alkalmanként adott átmeneti segély összege legalább 3.000 Ft, legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. (4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pld.: rendkívüli haláleset, elemi csapás / a szociális rászorultság vizsgálata nélkül, az összes körülményhez igazodó mértékű átmeneti segély nyújtható.
3 Lakásfenntartási támogatás 20. Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja. 2. 2 () A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004-ben 600 Ft. 2004. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert költség összegét az éves költségvetésről szóló rendeletben állapítja meg a képviselő-testület. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm d ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 3 22. () A kérelmeket évente 2 alkalommal, április és október hónapokban lehet benyújtani. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás alkalmanként hat hónapra állapítható meg. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás összege havi 2.500 Ft. 4 23. Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 6. (). Hatályos: 2004. VII.5-től. 2 Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 6. (2). Hatályos: 2004.VII.5-től. 3 Megállapította a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 6. (3). Hatályos: 2004.VII.5-től. 4 Hatályon kívül helyezte a 9/2004.(VII.5.) Önk. rendelet 7. (2). Hatálytalan 2004.VII. 5-től.
4 IV. RÉSZ Természetben nyújtott szociális ellátások 24. () Az önkormányzat a következő természetbeni szociális ellátásokat biztosítja az arra jogosultaknak: a) közgyógyellátás b) adósságkezelési szolgáltatás. (2) Az adósságkezelési szolgáltatásról a Képviselő- testület külön rendeletet alkot. (3) Átmeneti segély és lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, az Szt. 47. (2) bekezdésében meghatározott módokon. Közgyógyellátás 25. () Az Egészségügyi és Szociális Bizottság évre közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, akinek - a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át, egyedül élő esetén a 200%-át és - a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a család összjövedelmének 20%-át, egyedül élő esetén a saját jövedelemnek a 5 %-át. Vegyes rendelkezések 26. () E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004. március. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet 2. (3) bekezdése Magyarország EU csatlakozása napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló /2003.(VII.8.) Önk. számú rendelet. (4) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Fehérgyarmat, 2004.02.9.
5 /:Dr. Nemes István :/ /:Dr. Balku János:/ polgármester jegyző