Dr. Töltésiné Hegyi Zsuzsanna: Valami elindult - Elbírálták a MKM telematikai pályázatát 7

3/4

TARTALOM Editorial 1 Borbáth Erika: A közművelődési információs rendszer kiépítése márpedig szükséges! 2 Fésű József György: Országos Közművelődési Információs Rendszer 5 Dr. Töltésiné Hegyi Zsuzsanna: Valami elindult - Elbírálták a MKM telematikai pályázatát 7 Slézia Gabriella: A BMK pályázata a Budapesti Művelődési Otthon Hálózat Információs Rendszer" feltételeinek kialakítására 11 Gonda Emma: A Fejér Megyei Művelődési Központ közművelődési információs rendszere 14 Kolostori Gábor: Gondolatok a Borsod-Ab,a új'zemplén megyei telematikai fejlesztésről az eddig elért eredmények és a további tervek tükrében 16 Tóthné Németh Zsuzsanna: Információs Szolgálat Vas megyében 18 1 ' : ' '.. t Huszerl József - Szuhacsevné Simon Ivíária: Közösségj Kapcsolat Alapítvány - Közösségi Adattár 20 Borbáth Erika: A T,éleházákfól. 21 ", r ' < t Körösi Jánosné: Gyere közelebb! Ez'itt a Bezenyéi Teleház! 22' ' í' ;, ' ' i Nagy István: A Teleház története Neszmélyen 25 Riethmüíler János: Vigyázat, Internet! 27 Dr. Töltésiné Hegyi Zsuzsanna: Internet - Tudnivalók a hálózati információ forrásokról 29 ( A közművelődés információs rendszeréről az összeállítást készítette és gondozta: Borbáth Erika és Dr. Töltésiné Hegyi Zsuzsanna ) Mélyvíz" - Televíziós beszélgetés a Magyar Művelődési Társaságról (Szerkesztette: Izinger Anna) 36 Könyvkritika, könyvajánlás 45 Sokszínű Európa: Illúzió vagy valóság" 46 Információk 47 Kitüntetések Augusztus 20. alkalmából A SZÍN a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelenik meg SZÍN - országos közművelődési folyóirat. Megjelenik kéthavonta. A Magyar Művelődési Intézet lapja. Szerkesztő bizottság: Bóka Mária (Székesfehérvár), Gyulai Lajos (Miskolc), Jagasics Béla (Zalaegerszeg), Kary József (Eger), Slézia Gabriella (Budapesti Művelődési Központ), Szabados Péter (Kaposvár) Főszerkesztő: MÁTYUS ALIZ Kiadja a Magyar Művelődési Intézet. Felelős kiadó: FÖLDIÁK ANDRÁS A szerkesztőség címe: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Postacím: 1251 Budapest, Pf. 101. Tel: 201-5053 Fax: 201-5764 Megrendelhető a szerkesztőség címén. Évi hat szám ára ÁFA-val: 607 Ft+postaköltség Borítóterv: Szüts Eszter E számunkat Molnár Akos (Fülöpháza) rajzaival illusztráltuk. ISSN 1416-6925

E D I T O R I A L H E L E S Z T A S Á N D O R T Ó L BÚCSÚZUNK Elmondok egy történetet. Társadalmi pillanatfelvétel. Szeptember 6-án, vasárnap, miközben az Árpádhíd egyik sávja futósávként használódott - emberek valamely sportrendezvény keretében futottak az autók elől sem lezárt hídon, azaz békés egymás mellett élésben emberi tüdő és kipufogógáz - egy Mercedes, hogy haladjon is, sávot váltott, de sebessége nem engedte meg, hogy ezt anélkül tegye, hogy az előtte haladó Trabantba belefusson. A Trabant az előtte járó Volvo-ba, s ezzel egy hármas ütközés jött létre, amelyhez már a rendőrség is kiszáll. A Trabant utasai egy fiatalasszony és egy kislány, a másik két kocsié egy-egy férfi. A fiatalasszony kiszáll a Trabantból, megnézi az előtte álló Volvo hátulját, aztán a Trabantja elejét, látszik, hogy nem tudja, mi történt velük. A kislány sír. A Volvo-ból kiszálló férfi nézi az ütközési részeket, amikor a Trabant hátuljához megy, akkor fogja fel a fiatalasszony, hogy nem az ő féke volt rossz, hanem beléjük jöttek. Béna az agy, sokkban a test, még nem érkezett el az az idő, amikor jön az öröm, hogy élnek, nem sebesültek meg. A Mercedes vezetője keresi a mentségét. Nem lehetett jó a Trabant féklámpája, ő nem látta, hogy a Trabant fékezett volna. Különben nem ment volna bele. A Trabant hátulja sérült a legjobban, az egész kocsi is összenyomódott, a hátulja össze is törött. A fiatalasszony még mindig nem ura a mozdulatainak, a cselekvésének, a kislány a karjában, beül a Trabantba, megnyomja a féket és a féklámpa, miközben a kocsi hátuljából alig maradt valami, inkább csak a szélek, ég. Másfél óra telik el a hídon, a rendőrséggel, ügyintézéssel. Már tudjuk, hogy a Volvo vezetője a repülőtérre sietne. Azt is tudjuk, hogy mindhárom autó vezetője szomszéd utcákból, Óbudáról való. A rendőrök gurulóképessé teszik a Trabantot, és a motorház tetejét is annyira széthúzzák, hogy remény van a hídról távozására. A fiatalasszony megkérdezi a Mercedes vezetőjét, nem húzatná-e el hazáig. A Mercedes vezetője közli, hogy siet, nem hazafelé megy, hanem a városba, golfozni. Es miközben még egyszer rápillant áldozatára és bosszúsága tárgyára, a roncs autóra, közli, hogy ő ezért nem engedné a feleségét Trabantba ülni. A fiatalasszony ránéz. Történetesen könyvtáros. Már tudja, hogy rosszabbul is járhattak volna. A történet során a fiatalasszonyról és a kislányról nem tudjuk meg, hogy ők - át a hídon - merre szerettek volna menni. A közelmúltban helyezték örök nyugalomba tanítónkat, barátunkat, kollégánkat, társunkat - végakarata szerint családi körben. A közművelődési és szociológus szakma 1998. október 2-án vesz búcsút tőle. Találkozunk: 14-00 órakor a Farkasréti temető 938-as urna-parcellájánál.* Ha szándékodban áll néhány búcsúztató szót mondani, kérlek, előzetesen egyeztess Földiák Andrással. (201-50-53) Romhányi András Sík Endre A Magyar Szociológiai Társaság elnöke Földiák András Diósi Pál * A parcella a Bürök utcai kerítésen lévő urna-sorban van. Közelében nyílik egy hátsó kapu a Bürök utca és a Tállya utca sarkánál. Közel van a 112-es busz Kempelen Farkas utcai megállója. MÁTYUS ALIZ Közlemény A Szín 3/3-as számában közöltük Dr. Bóra Ferenc, nyugalmazott kaposvári főiskolai tanár írását A nemzeti és a globalizált kultúra címmel. Kérjük, aki szerzőnk elérhetőségéről tud valamit, értesítse a Szín szerkesztőségét, mert - hírek szerint - budapesti új lakcíme hiányában nem tudjuk kifizetni honoráriumát sem. 1

BORBÁTH ERIKA A KÖZMŰVELŐDÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIÉPÍTÉSE MÁRPEDIG SZÜKSÉGES! Számtalan, közhelynek tűnő megállapítás, kijelentés hangzik el arról nap mint nap, hogy milyen a viszonyunk a minket átölelő, behálózó sokszor gúzsbakötő információáradatról. Ilyeneket hallhatunk lépten-nyomon: AZ INFORMÁCIÓ HATALOM!, AZ INFORMÁCIÓ PÉNZ!, INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN ÉLÜNK!, HALÁLRA VAGYUNK INFORMÁLVA!, INFORMÁCIÓROBBANÁS, AKI NEM INFORMÁLT LEMARAD! A rendszeresen visszatérő kérdés: tényleg jól vagyunk informálva, tényleg a lényegről vagyunk informálva? Egyáltalán meg tudjuk fogalmazni, hogy milyen információra lenne szükségünk? Vagy ki tudjuk-e választani a hatalmas információ mennyiségből, hogy nekünk mire van szükségünk? Látszólag egyszerűen és könnyen megválaszolható kérdések ezek. Akár igennel vagy nemmel válaszolhatnánk. Azonban ha őszintén elgondolkodunk rajtuk, már kétségeink támadnak. Ha csupán azt a kérdést tesszük fel településünk önmagát jólértesült, informáltnak tartó polgárainak, hogy meg tudja-e mondani, hogy a művelődési intézményekben milyen munka folyik, milyenek az általuk nyújtott szolgáltatások, egyáltalán igénybe veszik-e ezekből a szolgáltatásokból amelyekre nekik maguknak is szükségük lehet, s ha konkrétan kell megfogalmazni, hogy milyen információra lenne ezeken kívül szükségük akkor az esetek többségében elbizonytalanodó, kitérő válaszokat kapunk. Érdemes azon elgondolkodni, hogy miért alakulhatott ki ez a helyzet. A globalizáció kérdéskörével foglalkozók természetes dolognak tekintik és azt mondják, hogy a fogyasztásorientált világban a piacnak - így az információs piacnak is - érdeke, hogy az emberek ne gondolkodjanak el a hírek tartalmán, ne hasonlítsák össze a kapott információkat, véletlenül se kérdezzenek tovább. A cél, hogy az adott termék, legyen az kultúra, tisztálkodási cikk, élelmiszer, ipari termék vagy szolgáltatás stb. eladható legyen, ugyanakkor a lényegi információk csak egy szűk réteg számára legyenek hozzáférhetők. A cél az individualizált ember, mert vele van a legkevesebb probléma, ő kezelhető" a legegyszerűbben. A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy szükséges-e ez az információhalmaz a mindennapi életünkhöz, egyáltalán tudjuk -e követni, mi az ami ténylegesen tartalommal bíró információvá válik és mit mos ki az eszünkből az újra és újra jelentkező információáradat? Ugyanakkor megfogalmazható a probléma a másik oldalról is. Milyen lenne az életünk, ha nem bombáznának bennünket nap mint nap a legkülönfélébb hírek, tudósítások, informálások? Érdekes a gondolattal eljátszani... Kicsit szokatlannak tűnhet, bogy a szakmai információs rendszer kialakításának szükségességét taglaló írás bevezető gondolatai éppen a kérdések és a kételyek. Ezekután joggal tehető fel a kérdés, hogy nem éppen a közösségek ellen ható erő-e egy ilyen információs hálózat megteremtése? Ez az a pont, amikor már egyértelműen nemmel kell felelni az utolsó kérdésre. Azért is szükséges a bevezető kérdések, dilemmák végiggondolása, mert válaszokat, használható kiutakat kell adnunk rájuk, hogy ténylegesen tudjuk az információáradatot számunkra használhatóvá tenni. Amikor a szakmai telematikai információs rendszerünket gondoljuk végig e kérdéseket folyamatosan szem előtt kell tartanunk. A leglényegesebb feladat, hogy meghatározzuk az igénybevevők körét, hogy felmérjük az információk szükségességét, felhasználását és felhasználhatóságát. Mindezeket a munkafolyamatokat meg kell tervezzük és ki kell alakítani az együttműködési rendszereket. Meggyőződésem szerint ez nagyon nehéz feladat, sokszálú, sokérdekű folyamatról van szó, amelyekben az előrelépést segítő viták is elkerülhetetlenek lesznek. A közművelődés három éves telematikai fejlesztésének alapelvei A közművelődés területén szerveződő és szükségszerűen fejlesztendő információs rendszer alapja a Nemzeti Informatikai Stratégiában felvázolt jövőkép alapelveinek az elfogadása, megvalósulásának segítése a közművelődés keretein belüli tudatos telematikai fejlesztő tevékenységgel. A szakirányú információs rendszer kialakítását az alábbi szempontok határozzák meg: az állampolgár közhasznú információkhoz való szabad hozzáférése, az információhoz való hozzájutás gyorsasága és a felhasználói igényeknek megfelelő rugalmas tájékoztatási rendszer biztosítása, az egymással kapcsolatban lévő szakterületek információs kapcsolatainak a fejlesztése, a rokon szakmák közötti kapcsolatok és együttműködés erősítése, a szakterületünkhöz kapcsolódó közérdekű információk nyilvánosságának a megteremtése, a szakirányú és közhasznú információk nemzetközi rendszerre kiterjedő gyűjtése, feldolgozása, a virtuális szakirányú könyvtárak, a virtuális képző-, iparművészeti és népművészeti gyűjtemények, dokumentációk bemutatása, az alkotóközösségek hazai és nemzetközi kapcsolatainak az erősítése, a széleskörű multikulturális kapcsolatok kialakítása. A célkitűzések megfogalmazása: szolgálja az állampolgárok információs, tájékozódási igényeit, biztosítsa a közművelődés sokszínű, sokszektorú rendszerének a nyilvánosságát, segítse a szabadidő hasznos eltöltését, járuljon hozzá a felnőttképzés, a felnőttoktatás kiteljesítéséhez, járuljon hozzá a művészeti, népművészeti értékek minél szélesebbkörű megismeréséhez, tudatosítsa a hagyományokat és a szokásokat, segítse a felnövekvő és a felnőtt nemzedékek közösségi kapcsolatainak az erősítését, segítse a szakmai csoportok, a közművelődési közhasznú szervezetek és az egyéni alkotók munkáját adjon rendszers támogatást a szakmai tevékenységet és az alkotó közösségi munkát meghatározó jogszabályi keretekről. 2

Feladatunknak tekintjük, hogy a közművelődési információs rendszer fejlesztésének megfogalmazott szemponjai és célkitűzései segítsék megvalósulni a Nemzeti Stratégiában is elfogadott hoszútávú koncepcionális tervet, az Intelligens település, intelligens ország" programot. Az országos program megvalósítása csak az egyes szakterületek és a települések összefogásával oldható meg. A rendszer fejlesztésében természetesen meg kell fogalmazni a teljesíthető ütemezést. A fejlesztésre vonatkozó elképzelések: A fejlesztési ütemterv meghatározásánál szintén a Nemzeti Informatikai Stratégiában elfogadott fejlsztési elképzeléseket vettük alapul, amely szerint: az első lépésben, 1998-ban szükségesnek tattjuk az országos hatáskörű intézmény, a Magyar Művelődési Intézet és a megyei közművelődési szolgáltatást és tanácsadást ellátó intézmények, szervezetek adatbázis fejlesztéséhez szükséges technikai eszközpark kiépítésének a segítését, a digitalizálás lehetőségének biztosítását, a már kialakított koncepció és stratégia alapján, a második lépésben, 1999-ben a fejlesztést ki kell terjeszteni a városokra és annak közvetlen vonzáskörzetére, a harmadik lépésben, 2000-ben válna a rendszer teljessé, amikor a fejlesztés már az un. kistérségi szinteken is kiteljesedik A technikai lehetőségek fejlesztésének ütemezésén túlmenően lényeges és meghatározó eleme kell legyen a koncepcionális gondolkodásnak a tartalmi jegyek meghatározása is. Ebben elsősorban meg kell fogalmazni az adatbázis kialakításának a szempontjait, az adatok elérésének, nyilvánosságának a rendszerét és azokat az együttműködési alapelveket, amelyek a tartalmi munka eredményességét segítik elő. Az adatbázis építésének témakörei: Nemzetközi, országos és regionális rendezvények Szakértői névjegyzékek Szakmai szervezetek címjegyzéke Nyomtatott és elektronikus dokumentumok Szolgáltatási adatbázisok (technikai, szellemi) Közművelődési statisztikai alapadatok Közművelődési információk Közhasznú szervezetek adatai Szakmai könyvtárak, videotárak adatbázisai A helyi nyilvánosság működését segítő információk A kulturális segítő munka adatbázisa A kapcsolati rendszer kiépítése: 1. Közművelődési szakmai szervezetekkel Három év alatt megközelítően 6000-8000 közművelődési szervezettel kialakítani a szakmai információs kapcsolatokat. Ezen belül megközelítően 2500 a művelődési otthon jellegű közművelődési intézmény valamint 3000-4000 a közművelődési szervezet, a közművelődési egyesület, alapítvány és a számos egyéni alkotó. A szakmai szervezetekkel kialakított együttműködés elsősorban a fejlesztési terv ütemezéséhez kapcsolódik. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a már kialakított adatbázisok, digitalizált anyagok - függetlenül az ütemezési tervtől - folyamatosan a rendszer részét képezzék,. 2. A szakmák közötti kapcsolatrendszer kiépítése -Oktatás.képzés -Közgyűjtemények -Településfejlesztés -Munkaügy -Hivatásos művészeti területek -Egészségügy, mentálhigiéné A szakmák közötti kapcsolatok kialakítása az egyes információs fejlesztési szinteknek megfelelően egyidejűleg horizontálisan és vertikálisan fejlesztendő! Az információs rendszer működtetéséhez adatok szükséges képzési fel' A közművelődési információs hálózat fejlesztésének elengedhetetlen része a megfelelő szakemberek képzése. A közművelődésben dolgozó munkatásak ilyen irányú előképzettsége rendkívül eltérő. A munkatársak jelentős része nem rendelkezik a saját adatbázis kialakításához és kezeléséhez szükséges minimális ismeretekkel sem. Ahhoz, hogy a rendszer ténylegesen működjön, feltétlenül szükséges az átfogó, azonos tartalmi követelményeket megfogalmazó képzési rendszer kialakítása. Ebben a folyamatban is együtt kell működjünk a megyei művelődési központokkal. A képzésben résztvevők körét évente a fejlesztés kiterjesztésének megfelelően kell meghatározni. Amennyiben a lehetőségek biztosítottak lesznek, a képzésnek meg is kellene előznie a fejlesztésbe bevonandók körét. Ennek alapján a városokban a képzést 1998-ban el kell indítani, hogy a fejlesztési szakaszban már szakismeretekkel rendelkező munkatársak végezhessék a tervezést és azonnal alkalmasak legyenek a rendszer működtetésére is. A feladatok ütemezése 1998-ra Az 1998. év kiemelt feladata, hogy elindítsuk az Országos Közművelődési Információs Rendszer kiépítését, hogy megteremtsük a lehetőségét az országos és a megyei információs rendszerek működtetéséhez. Ennek a feladatnak több munkafázisban kell megvalósulni. Az eltelt négy hónapban a megyei művelődési központokban dolgozó szakmai munkatársakkal végiggondoltuk és konkrét árajánlatok alapján kialakítottuk a hoszszútávon biztonságosan működő rendszer alapelveit, a megvalósításhoz szükséges technikai felszerelések körét valamint a rendszer működtetéséhez szükséges képzések tematikáját, az adatbázis fejlesztésének rendszerét. A MMI információs rendszerének fejlesztése Az elmúlt két évben a Magyar Művelődési Intézetben egy koncentrált információs rendszert fejlesztő tevékenység indult el. Ennek előzménye, bogy a Megyei Művelődési Központok és Regionális Közművelődési Szervezetek Szövetsége 5-6 évvel ezelőtt elindított egy információs fejlesztő, kapcsolatépítő tevékenységet, amelyhez az MKM Közművelődési Főosztálya eszközfejlesztési támogatást biztosított. Ez a feladat az évek során meghaladta a Szövetség szervezési lehetőségeit, s az Intézet új vezetése vállalta ennek a feladatnak a koordinálását. Ehhez a munkához azonban elengedhetetlenül szükséges volt, hogy az intézeten belül is elinduljon egy átgondolt és rendszeres feldolgozó, fejlesztő és a technikai eszközparkot, információs rendszert kiépítő tevékenység. A fejlesztéssel párhuzamosan elindítottuk a meglévő adatok digitalizálását. Mára már megközelítően 10 000 000 digitalizált adatunk van. Ezeknek az adatoknak szeretnénk folyamaosan megteremteni a nyilvánosságát. Ezt lassítja, hogy az adatok többsége személyekhez kötődik, s ez kötelezi az intézetet arra, hogy a nyilvánosság megteremtése előtt a személyiségi jogok védelmét biz- 3

tosítsuk, tehát csak engedéllyel hozhatjuk az adatokat nyilvánosságra. Ennek szervezése folyamatos. A jelenleg kialakult gyűjtőkörünk a következő: Előadó- és Vizuális Művészeti Főosztály - együttesek, rendezvények, szakértők listája; Népművészeti Főosztály - együttesek, rendezvények, szakértők, tanfolyamok listái; Nemzetiségi és Nemzetközi Főosztály -nemzetiségi önkormányzatok adatai, kisebbségkutatás, szakértők, művészeti csoportok, egyéni alkotók adatai; Művelődés-szervezeti és Felnőttnevelési Osztály -művelődési otthonok adatai, öt megye művelődési helyzetének részletes elemzése, művelődési szervezeti statisztikák; Oktatási és Szakképzési Osztály -képzőhelyek, szakértők listája, képzési tematikák, vizsgakövetelmények; Közösségfejlesztési Osztály -közösségi címlisták, szakértők listája; Szakkönyvtár és Információs Központ -tájékoztató a könyvállományról, intézeti kiadványok listája, folyóirat figyelés. 1997-ben az alábbi ütemezésben láttuk el a fejlesztést: Az egyes szakmai osztályoknak kiadott információs kérdőívek feldolgozása 1997.április vége Az adatállományok telepítése a Könyvtárban 1997. május vége Az adatok szolgáltatása a Könyvtárban 1997. június vége Az Internetes kapcsolatok működtetése 1997. november vége Kialakítottuk az adatok hitelességének és pontosságának biztosításához szükséges munkamódszereket. Az intézeten belüli fejlesztések mellett folyamatos konzultációkat tartottunk a megyei művelődési központokkal. 1998. év elején a megyei művelődési központokkal együttműködési megállapodást kötöttünk az információs rendszer fejlsztésére. A közös munka elindításánaként felmértük a megyékben meglévő adatokat és az eddig kialakított technikai eszközparkot.

FÉSŰ JÓZSEF GYÖRGY ORSZÁGOS K Ö Z M Ű V E L Ő D É S I INFORMÁCIÓS RENDSZER (OKIR) A projekt szükségessége A magyar művelődés története során létrehozott - és létrehoz - olyan egyéni és közösségi teljesítményeket, melyek nem írhatók le a művészeti és közgyűjteményi információs rendszer eszközeivel és gyakorlatával.a közművelődés helyzetének megismerése és megismertetése érdekében szükség van a hétköznapi és ünnepnapi" művelődés eseményeiről, közösségeiről szóló információk gyűjtésére, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére. A közoktatási és közgyűjteményi szakterületek több éves fejlesztésre tekinthetnek vissza, lásd pl. a SULINET, a MOKKA, vagy a MA.M.A projekteket. A közművelődési intézmények és szervezetek ezzel szemben nem kaptak támogatást informatikai fejlesztésre, nyugodtan kijelenthetjük, hogy nullpontról indulnak. Ez a lemaradás csak úgy csökkenthető, ha az Országos Közművelődési Információs Rendszer (OKIR) az Intelligens ország..." koncepció fontos elemévé válik és e koncepcióhoz kapcsolódó telematikai pályázati támogatási rendszerből és más forrásokból a fejlesztéshez szükséges pénzügyi alapok biztosíthatók hozzá. AZ OKIR-nak a SULINET, a MOKKA és a MA.MA projektekkel egyenrangúvá kell válnia. Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás, az országos telematikai pályázati keretek nyújtotta lehetőség sajnos elégtelennek látszik. Az 1998. évi pályázat kedvezőtlen tapasztalata az, hogy a fejlesztéshez szükséges minimális költségeknek csak kis részét nyerték el a pályázó közművelődési intézmények és a pályázati keretből mindössze 10 %-kal részesedtek. A pályázat előkészítése során a Közművelődési Főosztály kérte, hogy a pályázati keret harmadával (55-60 mft) rendelkezzen a közművelődési terület, de ezt a Kulturális Örökség Főosztály nem fogadta el. Ebből következően szakmai és területi szempontból egyaránt hiányosak a feltételek az induláshoz. A következő két év telematikai koncepciójának és a rendelkezésre álló pályázati keretnek az ismeretében előre látható, hogy ez a hátrány fokozódik. Amennyiben döntő változást nem érünk el, akkor a szükséges fejlesztések költségeinek töredékét képes csak biztosítani a pályázat és az eloszlás nagy területi bizonytalanságával is számolnunk kell (ti. régiók eshetnek ki belőle). Az OKIR rendszergazdája a Magyar Művelődési Intézet, ennek megfelelően az OKIR-projekt irányítását is az MMI látja el. Első körben kapcsolódnak hozzá a megyei művelődési központok és a Budapesti Művelődési Központ (1998), második körben a városi intézmények, valamint az országos szakmai szervezetek (1999), harmadik körben a községi intézmények (2000). A projekt célja Az Országos Közművelődési Információs Rendszer egy olyan interneten elérhető virtuális könyvtár", mely a művelődő (az egyetemes, nemzeti, nemzetiségi kultúrát elsajátító, alkalmazó, bemutató és fejlesztő) embert és emberi közösségeket mutatja be, vagyis nemcsak a tárgyi, a tárgyiasult kultúra világát ismerhetik meg országon belül és kívül, hanem az élő kultúrát, az alkotó és újralakotó embert. Az OKIR az ország legjelentősebb közművelődési intézményeinek és szervezeteinek tevékenységéről számot adó információs rendszer, az országos közművelődési tevékenységek és események adatbázisa. Olyan információforrás létrehozása a cél, mely jellemző képet nyújt a hagyományőrző és a nem hivatásos művészeti tevékenységekről és eseményekről, az ismeretszerző és -terjesztő, a kultúraközvetítő és közösségfejlesztő műhelyekről és szolgáltatásokról. A projekt egyik fő célkitűzése, hogy a résztvevő közművelődési intézményeket legalább alapszintű informatikai infrastruktúrával lássa el, hozzá alapképzést nyújtson. A csatlakozó intézmények feladata az adatbázis információkkal, adatokkal való feltöltése és karbantartása. A közművelődési rendezvények és a közművelődési tevékenységek adatbázisa nem egy szimpla naptárt vagy címtárt jelent, hanem az adatok jellemző tulajdonságai szerint tagozódik és sokféle szempont szerint lehet keresni benne. Pl. az egyik ilyen szempont az esemény, a közösség milyen hatókörrel rendelkezdik (országos, regionális vagy helyi). Az adatok meghatározott köre jelenik meg a különböző web-lapokon, a teljes adatbázis pedig a belső szakmai információellátást biztosítja és a szakértői információs kapcsolatokat szolgálja. Az OKIR lehetőséget biztosít többek között az elektronikus szakmai levelezéshez, elektronikus szakfolyóirat, vagy tájékoztató és/vagy fórum szerkesztéséhez, távoktatáshoz. Az OKIR jelentős hasznot képes nyújttani a belföldi és külföldi idegenforgalom számára és nem csupán a kulturális turizmus számára, ezért célszerű az adatok kezelésének és megjelenítésének rendszerét és módját ennek figyelembevételével is alakítani. Az önálló webszerver mellett több érv szól, pl. a Soros Alapítványnál NGO" címszó alatt futnak az önkormányzati intézmények. Hosszú távon és minél több intézmény számára a biztonságos megoldás egy ilyen szakmai összefogás lehet. Ez az együttműködés ajánlott, de önkéntességen alapul. A projektben indításában résztvevő intézmények'. Az 1998. évi telematikai pályázaton támogatást nyertek: MMI, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, Budapesti Művelődési Központ, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Szombathely, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Székesfehérvár. Telematikai pályázati támogatásban nem részesültek: Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Pécs, Békés Megyei Művelődési Központ Békéscsaba, Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ Debrecen, Megyei Művelődési Központ Eger, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat Szolnok, Közművelődés Háza Kht. Tatabánya, Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet Salgótarján, Pest Megyei Közművelődési Információs Központ Budapest, Somogy Megyei Művelődési Központ Kaposvár, Megyei Közművelődési Intézet Veszprém, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Zalaegerszeg. A projektben résztvevők az OKIR szolgáltatásait ingyenesen ill. kedvezményesen vehetik igénybe, vagyis saját honlap részére helyet kapnak a MMI web-szerverén és eszközt, segítséget adatbázisaik építésére és karbantartására. Cserébe adatbázisaik digitalizálását és közreadását folyamatosan végzik. AZ OKIR 1998-2000 közötti céljai 1998. A központ (önálló webszerver) folyamatos, megbízható üzemeltetéséhez szükséges feltételek (szoftver, hardver eszkö- 5

zök, egyéb üzemeltetési költségek) kialakítása a Magyar Művelődési Intézetben ajánlatkérés és ajánlattétel alapján. A résztvevő - megyei közművelődési szolgáltatást végző - intézmények adatbázisainak kialakítása, egységesítése. Szükséges segédadatbázisok készítése (helységnévtár, együttesek, személyek). Szoftverfej lesztés. Oktatás indítása a résztvevő közművelődési szakemberek számára. Felhasználói kiadvány (módszertani segédanyag) készítése a közreműködő közművelődési szakemberek számára. 1999. A központ folyamatos, megbízható üzemeltetéséhez szükséges feltételek biztosítása, az adatbázisok és a multimédia alkalmazások jelentős növekedése esetén a központi szerver bővítése (memória és tárolóegységek). A megyei közművelődési szolgáltatást ellátó intézmények számítástechnikai infrastruktúrájának továbbfejlesztése, városi közművelődési intézmények bekapcsolása az OKIR-ba. Adatbázisok építése és karbantartása, szoftverfejlesztés. Oktatás az újonnan bekapcsolódó (városi) közművelődési szakemberek számára régiónként. Felhasználói kiadvány (módszertani segédanyag) készítése a közreműködő közművelődési szakemberek számára. 2000. A központ folyamatos, megbízható üzemeltetéséhez szükséges feltételek biztosítása. Nagymennyiségű multimédia alkalmazás futtatására alkalmas CD-ROM juke-boksz beszerzése a központi szerverhez. Községi intézmények bekapcsolása az OKIR-ba. Oktatás, képzés az újonnan belépő tagok (községi intézmények munkatársai) számára régiónként. Felhasználói kiadvány (módszertani segédanyag) készítése a közreműködő közművelődési szakemberek számára. Véleményem és becslésem szerint az alábbi költségekre lesz szükség a projekt eredményes megvalósításához. A fejlesztésben érdekelt kollégák (intézményvezetők és intézményi informatikusok véleményére számítok, továbbá a projekt iránt érdeklődő, segítő szakemberek véleménye alapján szeptemberben várható egy szakmailag elfogadható és elfogadott OKIR-projekt megfogalmazás. Ebben is állapodtunk meg az MMI-ban tartott legutolsó informatikai megbeszélésen, tehát várom az észrevételeket és javaslatokat. Költségek (Mft) 1998. 1999. 2000. Telematikai pályázat 16 150 300 Megyei intézmények kiegészítő támogatása 30 (akik pályázaton nem nyertek) (telematikai pályázati eredményektől függ) Egyéb és saját forrás (adatgyűjtés, digitalizálás stb) 20 70 100 (telematikai pályázati eredményektől függ) / ÉL % M»k

DR. TÖLTESINE HEGYI ZSUZSANNA V A L A M I ELINDULT... Elbírálták a Művelődési és Közoktatási Minisztérium telematikus pályázatát A 21. század küszöbén kialakuló világméretű elektronikus kommunikációs hálózat az Internet, amely a nyílt rendszer" technológiát nemcsak számítógépek, hanem kontinensek, országok között is megvalósítja, sőt talán még az emberek közé is elviszi, óhatatlanul hat a közművelődés egészére is. Az Internet tömegessé válása új feladatokat teremt, de egyben lehetőséget is nyújt a művelődési intézmények számára a nyílt társadalom, az egyenrangú kapcsolatok és társadalmi esélyegyenlőség kialakításához. Az Internet szerepe közművelődésben Az Internet megjelenése és hatása egyaránt érinti a közművelődés rendszerének tartalmi, módszertani és formai elemeit: mint új, rohamosan terjedő elektronikus média megbódítja a világot, az emberek ismeretszerzésének és tájékozódásának egyik alapvető, mindennapi eszközévé válik; ledönti a földrajzi és (reméljük) társadalmi korlátokat, információs monopóliumokat, elősegíti a szakmai közösségek közti kötetlen kommunikáció gyors és önszervező formáinak kialakulását; a közművelődési és oktatási rendszer többi elemével együtt az Internet elérhetővé tétele a társadalmi esélyegyenlőség kialakításának egyre inkább egyik alapvető eszközévé válik. Az Internet fejlődése során, a rajta megtalálható információmennyiség növekedésével mára önálló elektronikus médiává nőtte ki magát. A hálózat átviteli sebességének növekedésével egyre újabb szolgáltatások válnak elérhetővé. Ma már a hagyományos szöveges adatok mellett természetes a hangot és álló- vagy mozgóképet tartalmazó honlapok tömeges megjelenése is. Gyakorlatilag bármilyen jellegű adat vagy tudásanyag megfelelő, kezelhető formában feldolgozható és megjeleníthető a hálón. Magyarországon a tömeges hozzáférést ma még a magas telefondíjak korlátozzák, de így is jól látszik, hogy azoknál a társadalmi rétegeknél, ahol ez a probléma megoldott (oktatási, intézményi, vállalati rendszerek) az Internet az elsődleges információszerző eszközzé válik. (Ahogy ezt egyik kollégánk kifejtette, a felesége nélkül még meglenne, de Internet nélkül... ). Megfelelő kulcsszavak segítségével a háló teljes nyilvános anyaga kereshető, de elérhetőek szakosodott adatbázisok is, amelyekben a keresés is hatékonyabb. Mindegy, hogy az adatok a világ mely pontján találhatóak, azok helyből, bármikor megtalálhatók, ami a felhasználó számára jól érzékelhető idő és pénz megtakarítást jelent. Mindez azt jelenti, hogy az Internet fejlődésével mindazok az adatok, amelyek nem találhatók meg a hálón, elvesznek (de lagalábbis háttérbe szorulnak) a társadalom egyik egyre növekvő rétege számára. Mindez megfordítva is igaz, a széles társadalmi rétegek tájékoztatásának egyre fontosabb és egyre természetesebbé váló eszköze az Internet. A közművelődési intézményeknek eredményes működésükhöz a tájékoztatásban óhatatlanul követniük kell látogatóikat erre az új médiára is. A már létező számítógépes adatbázisok megfelelő kezelőfelület és program segítségével csatlakoztathatók az Internethez. Ezáltal az adatok nyilvánosságra hozhatók és kezelhetővé tehetők minden Internet felhasználó számára, függetlenül a központi gép és az azon futó programok típusától. Külön előny, hogy az Interneten az önálló adatbázisok virtuálisan egyesíthetőek is, így a felhasználó egyetlen kérdés feltevésével egyszerre több adatbázisban is kereshet. Jó példa erre a Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósult Közös Elektronikus Katalógus (KÖZELKAT), amely segítségével egyszerre 14 magyar könyvtár katalógusában lehet keresni az Interneten. Megfelelő kialakítással elérhető, hogy az adatbázist minden jogosult saját adataival egészíthesse ki. Ez a megoldás lehetővé teheti, hogy az autonóm közművelődési intézmények is egységesen, együtt, hatékonyan tegyék közzé adataikat a hálón, például egy országos rendezvénynaptár formájában. Az Internet elterjedése társadalmi hatását tekintve egyrészről felszámolja a földrajzi és egyéb korlátokat, információs monopóliumokat, másrészről elősegíti az azonos érdeklődésű szakmai közösségek közti kötetlen kommunikáció gyors és önszervező formáinak kialakulását - azaz újra levelezünk. Az információk nyilvánossá, "közkincsé" tételének nagy forradalma abban áll, hogy a szerkesztéshez és megjelentetéshez már alapfokú számítástechnikai ismeret elegendő és a sokszorosítás, publikálás semmiféle további költséges műveletet nem igényel. A közösségek önszerveződésének forradalma pedig abból fakad, hogy míg korábban a közösségek monoton növekedése mérethatárról mérethatárra újabb és újabb technikai, gazdasági, jogi vagy társadalmi akadályokat gördített az egyének és csoportok elé, amikor azok az általuk szükségesnek vélt információkat tágabb közösségi alakzatok információháztartásába kívánták betáplálni, az Internettel egy csapásra megszűnnek ezek a korlátok. A nyilvánosság új minősége, a közvetlen kommunikációs lehetőségek, a közösséghatár átlépései és a problémamegoldásba bevonható információmennyiség növekedése révén gyorsuló ismerettermelési spirálhoz vezet. Az Internet kínálta sokféle kapcsolatépítési lehetőség, az email, az egy-egy téma köré szerveződő levelezési listák, hírcsoportok, elektronikus, az olvasók által szabadon kiegészíthető folyóiratok egyfelől a közösségfejlesztés spontán kialakuló, önszervező sejtjei, másfelől kiváló lehetőséget kínálnak magának a közművelődési szakmának, hogy létrehozzák saját vitafórumaikat, a szabad és formalitásoktól mentes vélemény és információcsere eszközeit. Bizony kell az Internet! - ismerték fel kormányzati szinten is és a két talán leghátrányosabb területen az oktatásban és a kistelepüléseken komoly költségvetési pénzekkel elindították a Sulinet és a Teleház programokat. Az Internet terjesztésének harmadik.pilléreként (bár nem kormányzati forrás) meg kell említeni, elsősorban a civil szerveződéseknek nyújtott segítségéért, a Soros Alapítvány támogatását. A fejlődés üteme alapján és nem kis részben a kiterjedt kormányzati segítség eredményeként várható, hogy néhány éven belül az Internet hozzáférés nyújtása a közművelődési alapszolgáltatások részévé válik. A magyar közművelődési rendszer szerkezetéből adódóan egy ilyen alapszolgáltatás nyújtására két intézményrendszer a közművelődési könyvtárak és a művelődési házak lehetnek képesek. A Sulinet és Teleház programok logikus folytatása tehát, kedvezményes Internet hozzáférés biztosítása lehet a közművelődési intézmények kapuin belül. 7

A közművelődési intézményeknek tehát szolgáltatási színvonaluk fejlesztéséhez, látogatottságuk megőrzéséhez és közművelődési feladataik teljesítéséhez célszerű felkészülniük tevékenységi területük bővítésére. Egyrészt a fejlődés irányát és látogatóik "fogyasztói szokásait" követve információikkal, programjaikkal, szolgáltatásaikkal megjelenhetnek az Interneten. A háló adta lehetőségeket kihasználva jobbá, gyorsabbá és közvetlenebbé tehetik szakmai kapcsolataikat. Hoszszabb távon pedig a felkészülhetnek a remélhetőleg társadalmi szükségletté és közművelődési alapszolgáltatássá váló nyilvános Internet hozzáférési pontok kialakítására. A MKM idei telematikai pályázata is ilyen irányú szándékokat sejtet, a közművelődési intézmények Internet csatlakozásának és megjelenésének támogatásával. Az Országos Közművelődési Informatikai Rendszer A Magyar Művelődési Intézet (MMI) - a Megyei Művelődési Központokkal előzetesen egyeztetve - a pályázaton egy minden közművelődési intézmény számára egységes, közös Internet megjelenést lehetővé tévő javaslattal vett részt és nyert támogatást. A kezdeményezés neve egyelőre talán kicsit riasztóan hivatalos: Országos Közművelődési Informatikai Rendszer (OKIR). Ötletesebb, kifejezőbb elnevezésekre minden javaslatot szívesen veszünk. Az OKIR rendszer kialakításával a MMI lehetőséget kíván teremteni az ország közművelődési intézményei számára az Interneten való önálló megjelenésre, honlapjaik elhelyezésére, meglévő adatbázisaik egyesítésére és egységes, bármely Internet felhasználó által elérhető módon történő megjelentetésére, valamint a közművelődési intézmények és szakemberek számára szabad, önszervező szakmai fórumok kialakítására. A rendszer a központi szerverből és az ahhoz az Interneten keresztül csatlakozó kliensekből épül fel. Az OKIR egyes szolgáltatásai valamennyi, míg más részei csak a megfelelő jogosultságokkal rendelkező felhasználók számára lesznek elérhetők. Az OKIR főbb szolgáltatásai: Igény alapján térítésmentesen helyt ad a közművelődési intézmények és más szervezetek saját készítésű honlapjai számára (2-30 MB intézményenként). A szolgáltatás csak a tároló kapacitás és az Internet elérhetőség biztosítására terjed ki. A honlapok tartalmi és formai kialakítása az igénylő intézmény feladata és felelőssége lesz. A honlapok frissítése jelszóval védett FTP hozzáféréssel történik. Kialakítja a közművelődési intézmények országos, Internetről elérhető adatbankját. Az adatbank az egyes csatlakozó intézmények tevékenységéről, programjairól, rendezvényeiről és más nyilvános adatairól tartalmaz információkat, az adatbázisoknál megszokott hatékony lekérdezési, keresési lehetőségekkel. Saját adataikat a csatlakozó intézmények - hozzáférési jogosultságuknak megfelelően - egy kliens program segítségével tarthatják karban. Az adatbank szolgáltatásai bármely Internet felhasználó részére elérhetőek lesznek. Szakmai fórum kialakítása a közművelődés területén tevékenykedő szakemberek számára: - WWW alapú szakmai vitafórum kialakítása; - elektronikus szakfolyóirat publikációk, pályázati hírek, szakmai és közhasznú információk közzétételére; - a MKM, az MMI és a közművelődési intézmények közti információcsere biztosítása elektronikus levelezési lista útján (tájékoztatók, jelentések, és más hivatalos dokumentumok, továbbítása). A közös adatbázisban sokféle információ nyilvánosságra hozatalára, reklámjára lesz lehetőség: Az intézmények főbb adatai, közművelődési és kereskedelmi jellegű szolgáltatásai, rendszeres programjai. Egyesített, országos rendezvénynaptár. Szakmai névjegyzékek (alkotó közösségek, klubok, egyesületek, előadó-, képző- és népművészek, stb.). Kiadványok. A felsorolás nem végleges, az új ötletek és igények esetén bővíthető. A fejlesztés első fázisban az MMI és a megyei (fővárosi) művelődési központok csatlakozása valósítható meg, a majd pedig a városi és községi közművelődési intézmények csatlakoztatása a cél. A szükséges számítógépes háttér megteremtése várhatóan novemberig tart, majd egy néhány hónapos próbaidőszak után a rendszerhez bármelyik közművelődési intézmény csatlakozhat. A csatlakozni kívánó intézmények megkapják a honlapjuk feltöltéséhez kellő adatokat (URL, login név és jelszó) és jogosultságokat, továbbá a közös adatbázis használatához szükséges programot. A honlapok, az adatbázis olvasás, keresés céljára, valamint a többi szolgáltatás, a levelezési lista, vitafórum és folyóirat természetesen minden Internet kapcsolattal rendelkező érdeklődő számára elérhető lesz. Országos Közművelődési Informatikai Rendszer - OKIR (tervezet) -OKIR szerver távlelügyelet ' hozzáférési jogok beállítása - honlapok elhelyezése - adatbázisok karbantartása - keresés - olvasás 8

Az OKIR adatbázis felépítése (tervezet) Táblázat / Mező Típus Kitöltés TARTALOM KERESÉS 1. Közm. Szervezetek 1.1. Név szöveg Szabad 1.2. Megye szöveg Listából 1.3. Helység szöveg szabad listából 1.4. Cím szöveg Szabad 1.5. Telefon szöveg Szabad 1.6. Fax szöveg Szabad 1.7. Email szöveg Szabad 1.8. WWW szöveg Szabad 1.9 Jelleg szöveg Listából művelődési ház, múzeum, klub, stb. @ 1.10. Fenntartó szöveg Listából önkormányzati, alapítványi, egyházi, stb 1.11. Vezető kapcsolat 3. @ 2. Szolgáltatás 2.1. Megnevezés szöveg Szabad 2.2. Jelleg szöveg Listából terembérlet, szakkör, könyvtár, tanfolyam, stb. 2.3. Időpont hét napjai -tói, -ig + egyéb szöveges (pl. minden második hét kedd 16. 00., megegyezés 2.4. Felvilágosítás kapcsolat Szabad 2.5. Csoport kapcsolat 4. 2.6. Térítési díj szöveg Szabad szerint, stb.) 2.7. Intézmény kapcsolat 1. 2.8. Ismertető feljegyzés Szabad rövid ismertető' az adott szolgáltatásról 3. Személy 3.1. Név szöveg Szabad 3.2. Jelleg szöveg Listából intézményi dolgozó, eló'adóművész, népmű vész, stb. 3.3. Tevékenység szöveg Szabad beosztás, feleló'sségi, tevékenységi kör, stb. 3.4. Helység szöveg szabad listából 3.5. Cím szöveg Szabad 3.6. Telefon szöveg Szabad 3.7. Fax szöveg Szabad 3.8. Email szöveg Szabad 3.9. WWW szöveg Szabad 3.10. Ismertető feljegyzés Szabad a személy bemutatkozó sorai 4. Csoport 4.1. Név szöveg Szabad 4.2. Jelleg szöveg szabad listából 4.3. Helység szöveg szabad listából 4.4.. Cím szöveg Szabad 4.5. Telefon szöveg Szabad 4.6. Fax szöveg Szabad 4.7. Email szöveg Szabad 4.8. WWW szöveg Szabad 4.9. Ismertető feljegyzés Szabad a csoport ismertetője saját tevékenységéről 5. Rendezvény 5.1. Név szöveg Szabad G 5.2. Megye szöveg Listából 5.3. Helység szöveg szabad listából O 5.4. Rendező szerv kapcsolat 1 szöveg szabad 5.5. Időpont besoroláshoz dátum -tói, -ig + egyéb szöveges @ 5.6. Jelleg szöveg szabad listából 5.7. Helyszín szöveg Szabad 5.8. Felvilágosítás tel. szöveg Szabad 5.9 Ismertető feljegyzés Szabad 9

Táblázat / Mező Típus Kitöltés TARTALOM KERESÉS 6. Kiadványok 6.1. Cím szöveg Szabad 6.2. Jelleg szöveg Listából könyv, folyóirat, prospektus,stb. 6.3. Megjelenés logikai Listából egyszeri, rendszeres 6.4. Megjelenés ideje szöveg Szabad 6.5. Szerző / szerkesztő kapcsolat 3 szöveg szabad 6.6. Kiadó kapcsolat 4 szöveg szabad 6.7. Terjedelem szöveg Szabad 6.8. Ár szöveg Szabad 6.9. Felvilágosítás tel. szöveg Szabad 6.10. Tematika szöveg szabad listából 6.11. Ismertető feljegyzés Szabad 7. Állandó programok 2.1. Megnevezés szöveg Szabad 2.2. Jelleg szöveg Listából szakkör, könyvtár, klub, csoport, stb. 2.3. Időpont hét napjai -tói, -ig + egyéb szöveges (pl. minden második hét kedd 16. 00., megegyezés szerint, stb.) 2.4. Felvilágosítás kapcsolat Szabad 2.5. Csoport kapcsolat 4. 2.6. Térítési díj szöveg Szabad 2.7. Intézmény kapcsolat 1. @ 2.8. Ismertető feljegyzés Szabad rövid ismertető az adott szolgáltatásról Ha valakinek észrevétele, javaslata van az információs rendszerrel, a tervezett adatbázissal kapcsolatban, kérjük, juttassa el a Magyar Művelődési Intézetbe. 10

SLÉZIA GABRIELLA A BUDAPESTI INFORMÁCIÓS RENDSZER FELTÉTELEINEK KIALAKÍTÁSA (Egy intézmény információs elképzeléseinek bemutatása pályázatának közlése által) I. A pályázó bemutatása A Budapesti Művelődési Központot 1979-ben alapították, fővárosi fenntartású és hatókörű intézményként. Tevékenységegyüttese általánosságban hasonló a megyei művelődési központok feladatrendszeréhez, azonban az a fővárosi sajátosságok figyelembevételével alakult ki. A Budapesti Művelődési Központ a főváros - művelődési otthon jellegű intézményeinek, - civil szerveződéseinek, - művelődési közösségeinek szakmai szolgáltató intézménye. Szolgáltatásait a legszélesebben értelmezett közművelődési szakma részére, valamint a lakosság számára nyújtja. Szakmai munkáját - a művészeti munka, - a szakmai fejlesztés, képzés, továbbképzés, - az információ területén fejti ki. Információs területen Fővárosi kulturális jellegű információkat gyűjt, rendszerez és szolgáltat a lakosság és a közművelődési szakma részére. Dokumentumtárat, szakmai módszertárat működtet. Kiadványokat jelentet meg, melyek egy része a legfontosabb szakmai eseményekről tájékoztat, vagy módszertani segítséget nyújt a művelődési házakban dolgozó kollégáknak, más része a lakosság eligazodását segíti a fővárosi művelődési otthonok programjai között. II. A pályázat célja A Budapesti Művelődési Központ a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiírt 4 téma közül a "Közgyűjtemények és közművelődési intézmények telematikai infrastruktúrájának fejleszté' se és működtetése (Internet csatlakozás kiépítése; meglévő Internet csatlakozás bővítése; lokális hálózat-építés, adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása)" címűhöz kíván kapcsolódni. Célja, hogy a "Budapesti Művelődési Otthon Hálózat Információs Rendszeréinek kialakításával hozzájáruljon egy nyilvános (országos, illetve nemzetközi) információs rendszer kiépüléséhez, mely a Világhálón keresztül szolgálja a lakosság, a művelődési intézmények és szervezetek, a felhasználók igénye szerint gyűjtött és terített közművelődési információkat. Az e Hálózat által kialakított gyűjtőkör speciális abban, hogy a fővárosi, a kerületi művelődési házak, továbbá a velük együttműködő amatőr művészeti csoportok és civil szerveztek által szervezett szabadidős programokat, közhasznú tanfolyamokat, közösségi tevékenységet folytató klubokat és köröket, helyi és regionális lakossági rendezvényeket foglalja magába. Speciális gyűjtőkörének kimunkálása mellett ugyanakkor része kíván lenni egy tágabb információs rendszemek, amelyben a biátusok és párhuzamosságok átlátása után egy felhasználó központú munkamegosztás jöhet létre a különböző célú információs hálózatok között. Ennek érdekében a "Budapesti Művelődési Otthon Hálózat Információs Rendszere" szervesen kíván kapcsolódni a Magyar Művelődési Intézeten keresztül - a többi megye hasonló hálózatához. Együttműködést alakít ki fővárosi szinten a többi közművelődési, közgyűjteményi, kulturális feladatot ellátó szervezettel, intézményhálózattal. Kontaktust teremt más - nem közművelődési és/vagy kulturális célú - szakterületekkel a gyűjtőkörök kapcsolódási pontjainak, illetve határterülteinek feltérképezése érdekében. IÍÍ. Helyzetkép a fővárosban A "Budapesti Művelődési Otthon Hálózat Információs Rendszer" megszervezésének előzményei Budapest az országnak kulturális téren is a fővárosa. Szemben más megyékkel itt nem néhány nagy intézmény együttműködésére, hanem intézményi hálózatok összefogására van szükség a közművelődési információs rendszer kiépítéséhez. A kétmilliós lakosságú főváros úgy is, mint a több milliós hazai és nemzetközi turizmus központja, szak- és közművelődési könyvtári, művelődési házi, múzeumi, mozi és színházi hálózat, továbbá számos többcélú (sport, szabadidő-eltöltés stb.) létesítmény helyszíne. Ezért a Budapesti Művelődési Központ, mint a művelődési otthon jellegű intézmények megyei, módszertani intézménye alapfeladatának tekinti a művelődési házak információs rendszerének kiépítését és a főváros, illetve az ország egységes közművelődési rendszerére csatlakoztatását. 1997. januárjában a Budapesti Művelődési Központban tartott Internet-bemutatón 30 kerületi művelődési ház jelezte kapcsolódási szándékát a "Budapesti Művelődési Otthon Hálózat Információs Rendszeré"-hez. (Ld. melléklet: A Budapesti Művelődési Otthon Hálózat Információs Rendszeréhez kapcsolódó bázisintézmények szándéknyilatkozatai). Ezt követően közös www lapot hoztunk létre a Rózsa Művelődési Házzal; a művelődési házak számára az Interneten (URL: http://www.c3.hu/~muvhazak). Itt a Soros Alapítvány támogatásával a művelődési házak ingyenesen helyezhetik el bemutatkozó oldalaikat. (Azok számára is lehetőség ez, akiknek nincs Internet-csatlakozása.) Közös megjelenésünk segít tájékozódni az Internet hatalmas információ-rengetegében. Jelenleg 15 fővárosi és 17 vidéki művelődési ház található saját Web lappal ezen az URL címen. A Budapesti Művelődési Központ 1994. óta gyűjti és kiadvány formájában közzé teszi a budapesti művelődési házak állandó programjait, tanfolyamait, szabadidős tevékenységi fotmáit. Rendszeresen készít időszakos kiadványokat (Mini TÍPP - Vakációs programgyűjtemény). Naptárat állít össze a beérkező műsorfüzetek alapján a művelődési házak rendezvényeiből és egyéb szolgáltatásaiból. (TIPP rendezvénynaptár, szolgáltatások, Mini TIPP ld. melléklet.) Fenti kiadványaink közül jelenleg a TIPP című progranrgyújtemény, valamint a művelődési házak állandó szolgáltatásai és rendszeresen frissített havi rendezvényei jelennek meg a "Művelődési házak" URL címén. A fővárosban a művelődési 11

házak informatikai háttere változatos képet mutat. Az intézmények 10 %-a rendelkezik korszerűnek nevezhető gépparkkal és jobbára pályázat útján nyert saját Internet hozzáféréssel. A legtöbb művelődési házban kevés és elavult a technikai eszközpark, minimális a számítástechnikai ismeret és az információs hálózatra adaptálásban (Web lap szerkesztés) való jártasság. Ezért a kulturális programok digitalizálása az esetek 90 hagyományos %-ában úton történik - postai úton érkezik a műsorfüzet és manuálisan rögzítjük az adatokat az erre a célra létrehozott adatbázisban. A budapesti művelődési otthon jellegű intézmények szinte teljes köre működtet ma már információs szolgáltatást. Az intézmények saját programjaik ismertetésén kívül közhasznú információk gyűjtéseié, illetve egy-egy szakterületről szóló minél teljesebb körű szolgáltatásra is vállalkoznak. Ily módon például a Budapesti Művelődési Központ a fővárosi művelődési házak állandó programjairól és gyermek rendezvényeiről, az Almássy téri Szabadidő Központ a fővárosban működő táncházakról, a Petőfi Csarnok pedig a könnyű zenei programokról tudja tájékoztatni - telefonon, személyesen, illetve írásos formában - az érdeklődőket. A házak közötti információáramlást gátolja, hogy ezek a gócpontok nincsenek egymással összekapcsolva, az összegyűjtött és feldolgozott anyagok sokszor elavulnak, mire a felhasználóhoz érkezneli. Ezen a helyzeten a Budapesti Művelődési Központ gyűjtő kiadványai csak részben tudnak segíteni, hiszen a nyomtatott programgyűjtemények kevéssé alkalmasak a korszerű tájékoztatásra. Az aktuális információt csak elektronikus úton lehet igazán frissen tartani, gyorsan továbbítani. IV. A "Budapesti Művelődési Otthon Hálódat Információs Rendszer" működtetésének alapelvei A Hálózat a rendszergazda (Budapesti Művelődési Központ) és a bázis intézmények (kerületi szándéknyilatkozatot tevő intézmények) információs rendszerbe szerveződéséből áll. Az egyes intézmények megfelelő kapacitású számítógéppel és internetcsatlakozással - egységesen képzett szakemberek által - helyben jegyzik az általuk kerületükből összegyűjtött adatokat. A gyűjtött információt egy közös program alapján dolgozzák fel. A digitalizált információ az Interneten eljut a Budapesti Művelődési Központba, ott az adott program feldolgozza és prezentálhatóvá teszi azt. A Budapesti Művelődési Központ mint rendszergazda; gyűjtőkör-harmonizációt kezdeményez (a feladatmegosztás, a párhuzamosságok, a hiátusok kiszűrése terén) a fővárosban - a közgyűjteményi és közművelődési intézmények, civil szervezetek és szerveződések, továbbá a közoktatási idegenforgalmi és területfejlesztési - információs rendszerekkel. A "Budapesti Művelődési Otthon Hálózat Információs Rendszer" tagja a többi megyével együtt kiépített országos közművelődési hálózatnak, amelynek rendszergazdája a Magyar Művelődési Intézet. A Magyar Művelődési Intézet feladata, bogy a megyében/fővárosban összegyűjtött közművelődési információk országos adatai az Interneten - egy helyre telepítve - nyilvánosságot kapjanak. V. A Budapesti Művelődési Központ feladatai 1998-2000-ig Feladataink 4 fő területre koncentrálódnak: 1. Gyűjtőkör-kialakítás, harmonizáció/együttműködések kialakítása 2. Információs adatbázisok bővítése, dokumentumok digitalizálása 3. Képzés, szakmai fórumok, műhelyek működtetése 4- Lcácossági ("teleházas") szolgáltatás kialakítása, működtetése 1998- ban: Az információ gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges infrastruktúra kiépítése. Lokális hálózat kialakítása a Budapesti Művelődési Központban. Intézményünkben a hálózat üzemeltetésével, az oktatással foglalkozó munkatársak továbbképzése. Az Internet-használat alaptudnivalóinak, illetve a gyűjtendő adatok számítógépes rögzítésének betanítása azoknak a művelődési házi szakembereknek, ahol a technikai feltételek biztosítottak. Webszerkesztő szolgáltatás nyújtása a művelődési intézmények számára - saját honlap elkészítése, illetve rendszeres frissítése. A honlapok közös helyen, a Művelődési házak" Internet címén is elérhetőek lesznek. Az információszolgáltatással foglalkozó intézmények, hálózatok, feltérképezése, a gyűjtőkörök tisztázása, az adatok cseréjéről történő megállapodások megkötése. A közművelődési információk gyűjtésének felosztása az együttműködő fővárosi intézmények között. Az alapadatok - illetve feltétlenül gyűjtendő adatok - körének meghatározása. On-line segítségvonal szervezése. (Beindítása 1999-ben.) Szaktanácsadás a számítógépek, a modem összeállításánál, installálásánál; az üzemeltetésnél felmerülő problémák elhárítása, szükség esetén a helyszínen. Teleházas szolgáltatás biztosítása a lakosság számára önköltségi áron. A Házunkkal kapcsolatot tartó civil szerveződések, művelődési közösségek számára gyors kapcsolattartás megteremtése (email használat). Együttműködési megállapodás kötése a Magyar Művelődési Intézettel (tevékenység-megosztás, képzési program megszervezése stb.). 1999- ben: Az egységes információ gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges infrastruktúra kialakítása a kerületi művelődési házakban. A gyűjtendő adatok számítógépes rögzítésének betanítása a hálózatban résztvevő intézmények munkatársai számára. A beküldött adatok feldolgozása, elérhető helyen történő elhelyezése az Interneten. Webszerkesztő szolgáltatás nyújtása a művelődési intézmények számára - saját honlap elkészítése, illetve rendszeres frissítése. Az Interneten elhelyezett adatok számára home page" készítése. On-line segítségvonal beindítása - 1 évre. (Szükség szerint meghosszabbítható.) Információs adatbázisaink bővítése. Igény szerint alapfokú számitógép-kezelői tanfolyam, webszerkesztő tanfolyam, az Internet-használat alaptudnivalóinak oktatása művelődési intézmények szakalkalmazottal (művelődési közösségvezetők, civil szervezetek és más igénylők) részére. Teleházas szolgáltatás bővítése a lakosság számára önköltségi áton. Együttműködési megállapodások kötése tevékenység és gyűjtőkör megosztás céljából, más információszolgáltatással foglalkozó intézményekkel és hálózatokkal (FSZEK, Zöldpont, NIOK, Tourinform stb.). 12

Kapcsolatfelvétel további kulturális intézményekkel, hálózatokkal (színházak, mozik, szervezőirodák stb.). Igényfelmérés a közművelődési programok felhasználóinak nagyobb csoportjainál (diákok - Sulinet; lakossági szerveződések - nagycsaládosok; kisebbségi önkormányzatok stb.). 2000-ben: Gondozzuk és bővítjük Webszerkesztő szolgáltatásunkat a művelődési intézmények számára - saját honlap elkészítése, illetve rendszeres frissítése terén. Képzési formáinkat népművelők számára az Internet felhasználásának lehetőségeiről. (Kidolgozott tematika szerint.) Kapcsolatainkat más intézményekkel és hálózatokkal. Teleházas szolgáltatásunkat a lakosság számára. Új feladataink Dokumentum és módszertárunk digitalizálása. Dokumentum és módszertárunk egyedi gyűjtésekkel rendelkezik a fővárosi közművelődési intézmények történetéről, statisztikai adatairól a 80-as évektől kezdődően. Módszertárunkban a népművelés és utódszakmáinak kiadványai, folyóiratai egyaránt megtalálhatóak. Az anyag digitalizálásával a szakma számára hiánypótló szolgáltatás jöhetne létre. Lehetőséget teremtünk amatőr művészeti csoportjaink és egyesületeink számára referencia-anyagaik elkészítéséhez. (Bartók Táncegyüttes, Theatrum Színiakadémia Művészeti Szakiskola, Bárdos Kóms, Vándor Kórus, Oratórium Kórus stb.). Kontaktus teremtése más - nem közművelődési és/vagy kulturális intézményekkel, hálózatokkal - a gyűjtőkörök kapcsolódási pontjainak illetve határterületeinek feltérképezése miatt. A fejlett világban robbanásszerű fejlődést mutat az elektronikus médián keresztül szolgáltatott információforgalmazás. A felzárkózni nem képes országok informatikai lemaradása valamennyi fontos ágazatnál jelentkezik. Érinti a gazdaságot, az egészségügyet, a képzést, a kutatást. Nem kivétel ez alól a rekreáció és a művészet, vagy a művelődés sem. Magyarországon az ipar, és más piacosított területek rendelkeznek az informatikára fordítható tőkével. A kultúra területén néhány prioritást élvező hálózat (iskolák, könyvtárak) állami támogatást kaptak információs hálózatuk eszközparkjához. Ez rendkívül fontos lépés volt a kulturális terület felzárkóztatása érdekében. Ugyanakkor a Művelődési Otthon Hálózat Információs Rendszerének kialakítása nélkül az ország kulturális információrendszere is kiépítbetetlen. Részben a művelődési otthon jellegű intézmények speciális gyűjtőköre, részben szerteágazó kapcsolati rendszerük összeépíthetősége miatt. Különösen időszerű ez a feladat, ha azt a szándékot is tekintetbe vesszük, miszerint Budapest közép-európai metropolisszá igyekszik válni. Nagy hiátus keletkezne ezen hálózat információi nélkül. 13

GONDA EMMA A FEJÉR MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZMŰVELŐDÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZERE Magunkat láttatni s a világot látni." Helyzetértékelés, tervek Intézményünk három éve kezdte kialakítani azt a számítógépes feldolgozási rendszert, s ezzel együtt azt a számítógép parkot, mely képes profi" módon az információgyűjtést, feldolgozást és szolgáltatást a mindenkor lehető legjobb támogatni, és az érdeklődőket a művelődési-kulturális élet információival ellátni. A Megyei Művelődési Központok tevékenyégi köréhez szorosan hozzátartozik a megye településein élő és dolgozó népművelők, könyvtárosok és sok esetben a pedagógusok munkájának segítése is. Az 1980-90-es évek fordulóján az információszolgáltatás divat" lett. Többen estek abba a hibába, hogy a technika és a képzelet adta lehetőségeket korlátlannak értelmezve, kezdtek el információt gyűjteni, rendszerezni", szolgáltatni. Ez sok esetben párhuzamos gyűjtőköröket eredményezett. Ez az időszak egyáltalán nem az egységesedés, a kapcsolódási pontok megkeresésének időszaka volt, mindenki a saját elképzeléseit kívánta megvalósítani, esetleg ráerőltetni a többiekre, de csírájában már ekkor is megfigyelhető volt az együttműködési szándék. A számítógép eleinte csak mint szövegszerkesztő, kiadványszerkesztő és adatbázis kezelő eszköz működött. Ez a szerepe ma sem vitatható, hiszen az információszolgáltatás előkészítő munkáit könnyítheti, segítheti a számítógépes feldolgozás. Majdnem minden intézmény készített és készít ma is nyomdai vagy házinyomdai" eljárással kiadványokat, katalógusokat, címjegyzékeket, újságokat. Ezek az anyagok igen fontos szerepet töltenek be az adott megye információs életében. A Gutenberg galaxist nem kell feltétlenül elhagynunk ahhoz, hogy a Neumann galaxisban is élhessünk. Az Internet megjelenése és terjedése jelentős változást hozott, hiszen nem csak az igazolódott be, hogy különféle rendszerekben, programokkal feldolgozott anyagok, információk képesek egy nagy rendszerben egymás mellett tökéletesen funkcionálni, hanem az is tapasztalható lett, hogy az információátadás technikai oldalról szinte teljesen elveszítette idő- és térbeli korlátait. Ez nem jelent mást, mint hogy az információ a rendszerbe kerülés pillanatától kezdve azonnal elérhető és eljuttatható bárhonnan bárhová. De az is egyértelművé vált, hogy szükséges valamiféle munkamegosztás, hiszen az információkat nem csak termelni és a rendszerre feljuttatni kell folyamatosan, hanem karbantartani, frissíteni, adott esetben törölni. Visszaállhat a rend, mindenki többé kevésbé a saját munkaterületeivel tud foglalkozni, s saját anyagainak Internetesítése" a feladata. Az Internet olyan lehetőségeket kínál számunkra, melyeket úgy gondoljuk igen széles körben tudnunk kamatoztatni az információhoz jutás ill. az információ adás területén egyaránt. Az informatika, az egyik olyan szakterület ahol a megyei nagyobb intézmény segítséget adhat a kisebb intézményeknek, s így több intézmény együttműködése hozhatja csak meg a várható legteljesebb eredményt. A Megyei Művelődési Központ az 1997-es év folyamán csatlakozott az Internet hálózathoz (egy a Soros Alapítványtól nyert támogatással). Hamar kiderült, hogy a meglévő technikai feltételeink hiányosak az Internet adta lehetőségek kihasználásához. Ezért már 1998-ban megkezdtük gépparkunk bővítését. Intézményünk központi szerepet kíván betölteni a megyében működő művelődési otthonok között, szolgáltatásaival segíteni, támogatni kívánja azok munkáját. 1997. folyamán a régi tanácsadó szerep felelevenítése és erősítése érdekében új kiadványt hoztunk létre Hírlevél néven, mely eljut megyénk összes településéhez. Sok esetben kiadványunk az aktuális pályázati felhívások közlésével hiánypótló feladatot is ellát. Személyes kapcsolataink révén és a Hírlevelet is felhasználva próbálunk segítséget nyújtani, tanácsokat adni a számítógépes fejlesztési lehetőségekről, az esetleges technikai, számítástechnikai pályázati lehetőségekről is. Információt nyújtunk az általunk már megkezdett Internetes tevékenységről, és annak tapasztalatairól. Segítjük azokat az intézményeket, melyek valamilyen technikai jellegű problémával fordulnak hozzánk. A Nemzeti Informatikai Stratégiában felvázolt jövőkép lényeges és meghatározó vonása az információs társadalom kialakítása hazánkban. Az információkhoz való szabad hozzáférés, a digitalizáció széles körű elterjedése, a virtuális könyvtárak szerepének növekedése, az információs hálózatok közötti együttműködés kiterjesztése, a globalizáció", az információs technológia gyorsléptékű fejődése mind-mind fontos pillére a közművelődési rendszer létrehozásának. Terveink ismertetése során fontosnak tartjuk kiemelni, hogy Fejér megye négy nagy intézménye, a Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Megyei Levéltár, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Megyei Művelődési Központ egyeztette információs munkájának alapelveit, az egyeztető tárgyalások után létrejött az intézmények közötti Együttműködési megállapodás, mely alapjaiban egységes, összehangolt munkát, az Interneten való összehangolt megjelenést, egymás számára kölcsönös átlépési lehetőséget biztosít. A munka összehangolásával biztosítja a jövőben az azonos gyűjtőkörök kiküszöbölését ill. egységessé tételét, s a további fejlesztések összehangolását, természetesen figyelembe véve az egyes intézmények eltérő tevékenységi rendszerét. Bíztatónak tűnik a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Digital Regia kezdeményezése is, melyhez a megyeszékhelyen működő közgyűjtemények és művelődési intézmények csatlakozása előnyös, hiszen a lakosság számára ebben az esetben még több helyen férhető hozzá a város, adott esetben a régió és a megye életét meghatározó információk halmaza. A Fejér Megyei Művelődési Központ Információs rendszerének hároméves tervét 1998 áprilisában a Telematikai pályázatra" benyújtott, anyagunkat a következő pontokban foglaltuk össze. 14

1998. a MKM és a BM által kiírt pályázatok segítségével a Megyei Művelődési Központ gépparkjának fejlesztése a későbbiekben leírt feladatok ellátásának érdekében; a MMK Internet csatlakozásának fenntartása, a megyei közművelődési WWW elkészítése (WWW elkészítésénél figyelembe véve az együttműködési megállapodás pontjait); a MMK információs rendszerének csatlakoztatása a Magyar Művelődési Intézet információs rendszeréhez és szerveréhez; a MMK rendszerének csatlakozása az országos és helyi rendszerekhez (pl. NIIF, TIR, Digital Regia); a megye művelődési otthonainak segítése az esetleges Internet csatlakozás, használat kérdéseiben; a Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézettel közösen számítástechnikai képzés elindítása; a MMK és a megye művelődési otthonai által 1998 év során (ill. korábban készített) videó, foto anyagok digitalizálásának megkezdése; a meglévő információs adatok feldolgozása, adatbázissá/okká szervezése; a már meglévő adatok viszonylag egységes formába öntése (a meglévő lehetőségek szerint, lsd. Együttműködési megállapodás) ; a MMK Szakkönyvtár adatfeldolgozásának, katalogizálásának megkezdése (a meglévő lehetőségek szerint, lsd. Együttműködési megállapodás). 1999. az 1998-ban elkezdett technikai fejlesztés folytatása a MMK-ban; az 1998-ban elkezdett szakmai, tartalmi munka folytatása (képzés, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás, katalogizálás, WWW frissítés); a megye nagyobb művelődési intézményeinek informatikai berendezésekkel való ellátásához szükséges pályázatoknál szaktanácsadás; az újabb intézmények bekapcsolása a megyei (és így az országos) információs rendszerbe; segítségnyújtás az újonnan bekapcsolódók WWW készítéséhez; a négy együttműködő nagy intézmény közös tevékenységének tapasztalatai és az 1999-2000. év munkájának ütemezése; az adatok digitalizálásának folytatása, a négy intézmény digitalizáló műhelymunkájának" összehangolása, egymás segítése speciális esetekben; a megye kisebb településeinek kapcsolódásának előkészítése, ill. a már működő kapcsolatok erősítése. 2000. a megye kistelepülésein működő művelődési intézmények informatikai berendezésekkel való ellátásához szükséges pályázatoknál szaktanácsadás, közös előkészítő tevékenység pl. a könyvtárral (kistelepüléseken intézményi összemosódás, pl. klubkönyvtár, ÁMK, stb.); az újabb intézmények bekapcsolása a hálózatba; segítségnyújtás az újonnan bekapcsolódók WWW készítéséhez; az 1998-ban elkezdett technikai fejlesztés folytatása a MMK-ban; az 1998-ban elkezdett szakmai, tartalmi munka folytatása (képzés, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás, katalogizálás, WWW folyamatos frissítése, stb.); folyamatos Internet szolgáltatás (WWW az adatok digitalizálásának folytatása, a négy intézmény digitalizáló műhelymunkájának" összehangolása, egymás segítése speciális esetekben. A pályázaton elnyert 2 millió forintos támogatás lehetővé teszi, bogy a Fejér Megyei Művelődési Központ információs terveinek megvalósítását tovább folytathassa. 15

KOLOSTORI GÁBOR GONDOLATOK A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TELEMATIKAI FEJLESZTÉSRŐL AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK ÉS A TOVÁBBI TERVEK TÜKRÉBEN Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közművelődési szolgáltatás összevont intézményként, a Pedagógiai és Közművelődési Intézet keretein belül működik. A Pedagógiai és Közművelődési Intézet Közművelődési Alrendszere önálló épületben, Miskolc belvárosában helyezkedik el. Intézetünk helyzetéből adódóan a Közművelődési Alrendszer jó kapcsolatokat épített ki a közoktatás területével is. Az utóbbi években sikerült kialakítani megyénkben a decentrumok és bázishelyek rendszerét, amelynek keretében elsőként Kazincbarcikán, Sárospatakon, Mezőkövesden és Encsen (ez kb. 70%-os lefedettséget jelent) alakult decentrum. Ezt a rendszert még 2-3 város bevonásával tervezzük teljessé tenni. A decentrumok elsősorban információs kistérségi központokként próbálják a közművelődési intézmények közötti jobb kapcsolattartást élénkíteni. A bázishelyek az egyes közművelődési területek koordinálása érdekében az adott terület kiemelkedő képviselőinek irányításával jöttek létre. így alakult meg a Miskolci Galériában a vizuális művészetek bázishelye, Kazincbarcikán a Játszóház, kismesterségek bázishelye, a miskolci Ady Endre Művelődési Központban, a Szinvavölgyi Néptánc Egyesület székhelyén a Mozgásművészeti bázishely. Mint a decentrumok rendszerét, a bázishelyeket is ki kívánjuk bővíteni, például az ének-zenei, a színjátszó, a művelődésigazgatási és az informatikai bázishelyekkel. A decentrumok és a bázishelyek kapcsolatának alapja az informatikai együttműködés, így kiváló lehetőség kínálkozik a Közművelődési Információs Hálózat megszervezésénél az eddig kiépült rendszerek továbbfejlesztésére. A közművelődési intézmények számítástechnikai állapota sajnos nem tart lépést a kiépülő információs rendszerrel. A 176 közművelődési intézményből 30-ban van valamilyen típusú számítógép. Ezek a gépek többségükben 386-os PC-k, és java részben gazdasági, számviteli feladatokat látnak el. Internetes elérhetőség még városi szinten is alig akad. A Pedagógiai és Közművelődési Intézet Közművelődési Alrendszerénél is csak 1997 második felében nyílott lehetőség informatikai fejlesztésre. A meglévő 386-os PC mellé sikerült a Megyei Önkormányzat támogatásával két Pentium típusú számítógépet beszerezni, amelyeken megindult az Intézet közművelődési adatbázisának kialakítása. Elmondható, hogy a megye közművelődési intézményeiben működő számítógépek jóval elmaradnak mind számban, mind teljesítményben az elképzelt Közművelődési Információs Hálózat igényeitől. A gépek hálózati kapcsolatban nem állnak egymással. A Közművelődési Információs Hálózat kialakításához nélkülözhetetlen szakemberek képzése pedig még jobban elmarad az elvárt igényektől, mint az infrastrukturális háttér. Az Intézetben, és a már működő bázishelyeken a kulturális örökség részét képező adatmennyiség jelentős része képi információ, így az adatbevitel során egyre inkább érezhetővé vált a vizuális alkotások digitalizálásának megoldatlansága. A létrejövő számítógépes eszközpark segítségével ezen problémák is orvosolhatóvá válnak. A megyei Közművelődési Információs Hálózat kialakításánál első lépésként figyelembe kell venni az országos rendszerhez való szerves kapcsolódást. Az együttműködés kialakítását követően, ill. azzal párhuzamosan az ún. második lépcsős partnerekkel való együttműködés kialakítása a legfontosabb. Ez a szint a jelenlegi decentrumok, ill. bázisbelyek rendszerébe illeszkedne be. Ez a hálózat nagyjából a megyei területfejlesztési koncepció területi felosztását követve kisebb egységekre (8-10 régióra) osztja a megyét. A Közművelődési Információs Hálózat megyei központja az itt kialakítandó alközpontokkal tartja a napi kapcsolatot. Erre a rendszerre az ütemtervnek megfelelően épülnének rá a kistelepülések információs egységei. Az információs szolgáltatás a teljes kialakítást követően egy külön e célra kialakítandó program segítségével a következő szerkezeti rendszernek megfelelően áramoltatná az adatokat: A primer információk - amelyek az intézmény saját adatait, programjait, szolgáltatásait jelentik - a rendszerben őt követő lépcsőfokon keresztül kerülnek be a hálózatba. Ezen hálózati elemek felfelé szintén csak az őt követő egységgel tartják a közvetlen kapcsolatot. Így minden intézmény csak egy egység felé szolgáltatja adatait, ám a rendszer lehetőségeiből adódóan egymással ettől függetlenül tudják a közvetlen kapcsolatot tartani. Az adatok heti, ill. havi rendszerességgel frissítésre kerülnek. A központ, s minden alközpont feladatai közé tartozik majd a közvetlenül alá tartozó adatszolgáltató egységek információinak egységesítése és továbbítása. Országos Központ i Megyei Központ Második lépcsős intézmények (városi szint, decentrumok, bázishelyek) Harmadik lépcsős intézmények (kistelepülések, stb.) 16

A Közművelődési Információs Hálózat alapvető céljának tekintjük a megyei közművelődési intézményrendszer, valamint az ezen intézményekhez kötődő kulturális szervezetek bemutatását. A hálózat kiépítése kiterjed a megye minden településére. Célunk, bogy naprakész tájékoztatást nyújtsunk az intézmények szolgáltatásairól, programjairól, és mindezen adatokból egy folyamatosan bővülő archívumot alakítsunk ki. Ezzel a lépéssel a közhasznú információs szolgáltatásokat nyújtó adatbázisok létrehozását is ösztönözni szeretnénk. A Közművelődési Információs Hálózat céljának tekinti a megye más kulturális intézményeivel egy egységes Kulturális Információs Rendszer kialakítását. Hosszú távon szeretnénk rendszeres kapcsolatot kialakítani a helyi és regionális (nyomtatott és elektronikus) médiákkal, civil szervezetekkel, helyi önkormányzati szövetségekkel (pl. Zempléni Településszövetség, Őrhegy Egyesület). A létrejövő Információs Hálózatot nyitottá kívánjuk tenni a közoktatás, a területfejlesztés és az idegenforgalom felé, célként tűzve ki velük közös adatbázis kialakítását. A megyei Közművelődési Információs Hálózat három éves fejlesztési ütemezése 1998. a MKM és a BM által kiírt pályázatok segítségével a megyei központ kialakítása; ennek bekapcsolása az országos rendszerbe; a II. félévtől a kialakított továbbképzési helyszínen a közművelődési (és más, kulturális területen dolgozó) munkatársak informatikai képzésének beindítása ( számítástechnikai alapok, az Internet használata, adatrögzítés, adatbevitel, stb. - egyeztetés és igények szerinti rugalmas szervezésben) ; a már rendelkezésre álló adatok egységes formába öntése és számítógépbe vitele (ahol erre már megvan a lehetőség) ; a megye más kulturális intézményeiben kialakuló információs rendszerek összehangolása. 1999. a megye nagyobb művelődéi intézményeinek megfelelő informatikai berendezésekkel való ellátása; ezeknek bekapcsolása a megyei (és ezzel az országos) információs rendszerbe; az egységes megyei kulturális információs adatbázis működésének beindulása; az adatok digitalizálásának folytatása; az aktuális információk, programok folyamatos szolgáltatása; a megye kisebb településein működő közművelődési intézmények bevonásának előkészítése; a továbbképzések folytatása. 2000. a megye kisebb településein működő közművelődési intézmények megfelelő informatikai berendezésekkel való ellátása; ezeknek bekapcsolása a megyei (és ezzel az országos) információs rendszerbe; az adatok digitalizálásának folytatása; az aktuális információk, programok folyamatos szolgáltatása; a továbbképzések folytatása. A megyei kulturális információk hatékonyságát növelendő a megye négy intézménye (Hermán Ottó Múzeum, II. Rákóczi Ferenc Megyei könyvtár, Megyei Levéltár és Intézményünk) együttműködési megállapodást kötött, és elhatározta, hogy a már meglévő, és a most kialakítandó adatbázisaikat egységes formára igazítva létrehozzák a megyei Közgyűjteményi és Közművelődési Információs Rendszert, és a közösen meghatározott adataikat e felületen jelenítik meg. Az önálló országos hálózattal rendelkező intézmények megyei szintű adatait a következő alapvető formában egységesítjük: Település Intézmény (szervezet) Program Szolgáltatás Mindegyik csoport csak kiindulási helyként szolgál, mintegy megközelítési lehetőség, bármelyik úton elindulva el lehet jutni a programokig, vagy a szolgáltatásokig és viszont, de el tudunk jutni a többi intézményig, valamint - a fejlesztési ütemnek megfelelően- az országos rendszereken keresztül akár az ország bármelyik településéig is. Az intézmény (szervezet) csoportban elsősorban a rendszerben közreműködő intézmények bemutatása (rövid leírás, tájékoztatás, stb.), valamint az ott dolgozó munkatársak adatai találhatók meg. A szervezet megjelölés hosszú távon lehetővé tenné a nem intézményi (egyesületi, alapítványi, stb.) kulturális szervezetek bemutatását, végső soron egy teljes körű megyei kulturális információs bázis kialakítását. A program csoportban a közreműködő szervezetek aktuális programjai, rendezvényei szerepelnének, lehetőleg minél nagyobb időbeni áttekintéssel. A szolgáltatás csoportjában az adott szervezet kulturális és egyéb szolgáltatásai lennének feltüntetve. A megvalósuló Internetes adatszolgáltatási rendszer különböző elemeit (Település, Intézmény, Program, Szolgáltatás) más-más mértékben tudják feltölteni a csatlakozó szervezetek, de végső formájában egy egységes kulturális képet tudnak nyújtani megyénkről. A beviendő adatokat egy erre a célra létrejött munkacsoport határozza meg és osztja fel egymás között. Mindegyik intézmény a saját rendszerén belül dolgozza fel adatait, azoknak egységesítése, frissítése a négy megyei intézmény hatókörén belül történik. O O O) O o o Q) O O) Az eddigi pályázati eredmények tükrében a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei közművelődési informatikai fejlesztés kimozdult a holtpontról, és remélhetőleg legalább az eddigi ütemnek megfelelően fejlődik majd tovább. 17

TÓTHNÉ NÉMETH ZSUZSANNA INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT VAS MEGYÉBEN A Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata és Vas Megye Önkormányzata által közösen fenntartott Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ és annak Információs Szolgálata immár 13 éve várja a látogatókat a jelenlegi helyén. Alapvető feladatunk a kulturális értékteremtés, megőrzés és továbbadás. A hétköznapok nyelvére lefordítva ez abban nyilvánul meg, hogy a Szolgálatnál dolgozó munkatársak a mindennapok során felmerülő valamennyi probléma megoldását vállalják. Úgynevezett első szűrőként" működünk, s ez, ha figyelembe vesszük a Szonda Ipsos felmérését, mely szerint átlagos napokon is kis híján kétezer ember jön be a Központba, nem kis teljesítmény. Átlagos alatt azt kell érteni, hogy aznap nincs többszáz embert megmozgató színházi előadás, vagy színháztermi rendezvény. Ha ebből csak minden harmadik kedves vendégünk érdeklődik valami iránt... Az intézmény alapfeladatai közt szerepel az információgyűjtés, és a mindezeken alapuló szolgáltató tevékenység. A feladat sokszínűségét, sokrétűségét bizonyítja - az információ hatalom" -, szlogenen túl olyan divat" is, mely a kor követelménye. Egyidejűleg növekedik meg robbanásszerűen a hírek száma, és rövidül le azok élettartama". E kettős kihívásnak egyidejűleg kell megfelelnünk és megtalálni azt a módot, hogy mi hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló információs anyagot a leghatékonyabban használni. Feldolgozzuk a közművelődési intézmények Vas megyei statisztikáját. Megyei eseménynaptárunkat folyamatosan gondozzuk" - és közreadjuk. Jelentős lakossági érdeklődés mellett, a helyi és országos médiákat is rendszeresen tájékoztatjuk. A megye más intézményeivel, kulturális szerveződéseivel formális és informális csatornákon keresztül tartjuk a kapcsolatot. Kulturális rendezvényeinket AJÁNLÓ című havi kiadványunkban - műsorfüzetben, - röplapokon tesszük közzé. Soros Alapítványi támogatás eredményeként önálló e-mail címmel rendelkezünk és lehetőségünk van internetre való felkerülésre is. Maga az informatika rendkívül bonyolult, és nagy iramban fejlődik ahhoz, hogy naprakész, friss ismeretekkel rendelkezzenek a kulturális munkában résztvevők. Az igény viszont, ami belőlünk indul ki és a művelődési intézményt látogató közönség naponta megújuló tudásvágyából táplálkozik az, hogy képesek legyünk információkat szolgáltatni. Tudjuk segíteni a felénk forduló kíváncsi látogatót. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központként alaptevékenységünkből fakadó feladatunk kialakítani annak képességét, hogy szervezetten nyújthassunk szakmai segítséget a megye városai és kistelepülései kulturális intézményei számára. Ehhez szükséges bekapcsolódnunk országos és nemzetközi kommunikációs csatornák információáramlásába. A számítógép mára kétségtelenül az irodák, a művelődésszervező tevékenységet végző munkatársak nélkülözhetetlen munkaeszközévé vált. Mindennapjainkban ezekkel dolgozunk, nyomtatunk, szöveget és táblázatokat szerkesztünk, E-mailt és faxot küldünk és fogadunk. A számítógépek és kiegészítőik sajátossága, hogy erkölcsi avulásuk jóval hamarabb bekövetkezik, mintsem fizikailag tönkremennének. A számítástechnika fejlődésének köszönhetően a nemrégiben még korszerűnek számító, méregdrágán megvásárolt gépeink felett már el is járt az idő. Éppen ezért vásárláskor, annak megtervezésekor érdemes körültekintőnek lenni. Így nem költünk feleslegesen hardwerre és az sem fordulhat elő, hogy számítógépünk a használni kívánt szoftverekhez kicsinek bizonyul. Mindezen elvek figyelembevételével tervezzük meg azt a számítógépes belső hálózatot, amely az intézményben működő gépeket és a rajtuk futó adatbázisokat kötné össze, és így a meglévő adatokkal együtt azok ismerete is birtokába juthatna valamennyi kollégánknak. Hisz az adatok tömege áll rendelkezésünkre akár csupán papíron, de gépre vitt állapotban is. De ezeket rendezgetni, egységesíteni, a gépek összeköttetéseit ténylegesen létrehozni nagy, ám rendkívül széles távlatokat magában rejtő, fontos feladat. Emellett a belső kommunikációkat is fejleszteni kell. A cetlik, üzenetek helyett a számítógépek között, elektronikusan továbbított üzenetek azon kívül, hogy nem vesznek el, utólag nyomon is követhetőek. Ezenkívül a rendszer alkalmas a részfeladatok egyeztetésére, ami az összetettebb, több ember összehangolt munkáját igénylő projekteknél jelenthet segítséget. Művelődési intézményünkben 1992-93. évek során kiépült egy működőképes hálózat, amely az akkori igények alapján azok megvalósítására készült. Az idő azonban eljárt e konstrukció felett és Művelődési Központunknak nem volt financiális lehetősége a korszerűsítésre. Csupán kicsi, lokális bővítéseket eszközölhettünk. így a rendszer használhatatlanná vált. A most kiírt pályázat lehetőséget jelent számunkra, hogy ezt az akkor még úttörőnek számító vállalkozást új, korszerűbb formában életre kelthessük és ezzel együtt csatlakozzunk nagyobb rendszerekhez. Mivel a Soros Alapítvány C3 központján keresztül csak egy home-page telepíthető, az intézmény célkitűzéseivel és már megnyert pályázatával összefüggésben elengedhetetlen önálló Internet-szerver telepítése: információs adatbázisok (homelapok) építése és nemzetközi internetes vizuális-művészeti akciók lebonyolítása céljából. A Médium Art Management által 1999-re kifejlesztésre kerül a Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál multimédiás adatbázisa (három nyelven tesszük hozzáférhetővé). Ezzel párhuzamosan egyéb nemzetközi programok home-lapjára teszünk javaslatot (pl. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, Régi Zene Nyári Akadémia, Bloom Day, stb.) Az így üzembe helyezett szerver állomás folyamatos internet hozzáférést tesz lehetővé az intézmény szakmai csoportjai, munkatársai számára. Információs előzmények Intézményünk valamennyi rendezvényéről összesítjük a tudnivalókat, ezen túlmenően Szombathely és Vas megye kulturális és sportrendezvényeiről is gyűjtjük az információkat. Elsődlegesesen a szolgáltatás jelleget tartjuk fő szempontnak. Napi kapcsolatot tartunk a látogatókkal, ez a közönségkapcsolat az óvodástól a nyugdíjas korosztályig terjed.. A lakosságkapcsolat ily módon alappillére szakmai munkánknak. 18