2013 Fotó: Martin harvey WWF Canon Palánták környezeti nevelés program Oktatási segédanyag WWF Magyarország Alapítvány
Tartalom Bevezető Fogyasztás óra vázlat Fogyasztás tanári segédanyag - A bioszféra és az ember kapcsolata Mobilitás óra vázlat Mobilitás tanári segédanyag - A város, mint nyílt rendszer Otthon óra vázlat Otthon tanári segédanyag - Zöld otthon Bemutató eszközök: koncepció vázlatok és grafikai anyagok Adatvédelem és szerzői jogok Impresszum Készítették: Kump Edina Ferenczi Attila Ahsbahs Krisztina Benkő Dániel Címlapfotó: www.istockphoto.com Kiadja: WWF Magyarország, 1141 Álmos vezér útja 69/A www.wwf.hu, panda@wwf.hu Grafikai tervezés: Adrab Kft. - Pécs Együtt a környezettudatos ifjúságért. 2
Kedves Tanárnő, Tanár Úr! Fotó: internet A WWF Magyarország 2013. áprilistól környezeti nevelési programot indít általános iskolások számára. E program szakmai háttéranyagát tartja a kezében. A Toyota és a Toyota Fund for Europe támogatásának köszönhetően a gyerekek a fenntarthatóság témakörét fogják megismerni három interaktív tanóra keretében. A három óra három fő téma köré épül: a fogyasztás, a mobilitás és az otthon. A tanórákat úgy építjük fel, hogy azok egyrészt szorosan kapcsolódjanak egymáshoz, másrészt a gyerekek egyéb tanulmányait fizika, matematika, kémia, biológia, földrajz is felhasználjuk úgy, hogy a mindennapokban használható, valós tudást nyújtsunk. Az órák során először a tágabb környezetre koncentrálunk és az alapvető környezetvédelmi problémákat mutatjuk be. Ezután folyamatosan szűkítve a fókuszt, eljutunk az emberek mindennapi tevékenységeihez, például a napi bevásárláshoz, melyben a gyerekek már saját élményeiket is felfedezhetik. A fogyasztásról szóló tanóra során bemutatjuk, hogy mi az az életciklus, megnézzük mi mindenből áll össze egy termék, és milyen hatást gyakorol környezetére. A mobilitás témakörén belül kitekintünk a közlekedési rendszerekre, valamint az anyagok és az energia áramlására. Végül azt a kérdést járjuk körbe, hogy mit tehetnek a gyerekek otthon környezetünk megóvásáért, miért fontos például kihúzni a konnektorból a nem használt elektromos eszközöket, vagy odafigyelni a csöpögő csapokra. Nagyon fontosnak tartjuk a gyerekek minél aktívabb bevonását az órákba, a felvetett problémákra közös gondolkodás útján keresünk majd a válaszokat. Ezen felül többféle bemutatóeszközt is alkalmazunk majd, amikhez a szintén szükség lesz a gyerekek aktív közreműködésére. Sajnos a projekt keretében csak korlátozott számú iskolába áll módunk ellátogatni, azonban a program szakmai háttéranyagát igyekszünk széles körben elektronikus úton terjeszteni, így azokhoz az osztályokhoz is eljuthat, akikhez személyesen nem tudunk ellátogatni. A következőkben bemutatjuk a három tanóra felépítését, a különféle témák szakmai háttéranyagát, a foglalkozásokon felhasznált képanyagot, valamint a bemutatóeszközök grafikai anyagait is. A program előrehaladását a wwf.hu honlapon illetve a WWF Magyarország Facebook oldalán lehet figyelemmel kísérni, ahol rendszeresen beszámolunk majd az eseményekről. További információ és kapcsolat: WWF Magyarország Alapítvány www.wwf.hu Cím: Budapest, 1141 Álmos vezér útja 69/A. Postacím: Budapest, 1399. Pf. 694/112. Tel.: (1)214-5554 Fax: (1)212-9353 Adószám: 18226814-2-42 Cégbírósági bejegyzési szám: 5696 Számlaszám: Raiffeisen Bank 12001008-00222222-00200006 A programban közreműködik: Green Situ www.greensitu.hu Bemutató eszközök grafikai tervezése: Ötletgyár otletgyar.com Együtt a környezettudatos ifjúságért. 3
Fotó: Umberto Fistarol/ Wikimedia Fogyasztás Kulcsszavak: globális megközelítés, életciklus-elemzés Koncepció: A diákokat tetszőlegesen választott tárgy életútján kísérjük végig a termeléstől, szállításon keresztül a hulladék kezeléséig, így megismertetve velük a tárgyaink történetét. A foglalkozás célja rendszerszemléletű megközelítésen keresztül bemutatni a globális termelési-szállítási rendszereket, amelynek csak rövid szakaszát láthatjuk (lakóhelyünk és otthonunk), döntő része rejtve marad előlünk. A foglalkozás során ezeket a rejtett folyamatokat fedezzük fel! Óravázlat: Bevezetés (5 perc) Kiscsoportos foglalkozás (15 perc) A diákokat 10 kis csoportra osztjuk az életút-térkép szerint 10 állomásnak megfelelően. Az életút állomások mezői a foglalkozás elején üresek, minden állomást egy 2-3 fős csoport dolgoz fel. A csoportok 1-1 borítékot kapnak, amely tartalmazza az állomások üres mezőinek darabjait, 1-3 db az adott témához kapcsolódó fotót illetve egy fizikai-matematikai példát (állomástól függően). Feladatuk megállapítani, hogy a csoportnál található kirakós darab melyik állomáshoz való, a fotó kapcsán leírni 2-3 megállapítást, illetve megoldani a példát. A környezeti nevelők eközben körbejárnak a teremben és segítik a gyerekek munkáját. Bemutató (20 perc) A csoportokból egy választott diák kimegy a táblához, elhelyezi a puzzle darabot, valamint felragasztja a táblára a fotót, végül ismerteti a feladatot és a megoldást. Közben a diákok -jelentkezést követően- kérdezhetnek a foglalkozás vezetőitől. Összefoglalás (5 perc) A közösen elkészített életút térkép áttekintése, összefoglalása az oktatók által. Kötetlen beszélgetés, a következő órai foglalkozás rövid ismertetése és elköszönés. Eszközök: makett, 10 db boríték, 10 db laminált fotó, 10 db feladat, 1 csomag gyurmaragasztó Együtt a környezettudatos ifjúságért. 4
Makett állomások: Állomás neve Piktogram Fotó Téma Feladat Termelés/kőolaj Kőolaj fúró torony Kőolajmező Termelés/bányászat Külszíni fejtés Bauxitbánya Termelés/mezőgazdaság Mi az a kőolaj, mit állítanak elő belőle? Külszíni fejtés, rekultiváció Betakarító gép Búzamező talajerodáció Gyártás Gyár Ipari park Gyártás során képződő CO és annak hatása a környezetre Mikor fogy el a kőolaj diagram elemzés g/t Alumínium a bauxitban Százalékszámítás Szállítás Kamion Kamionsor, autópálya A szállítás során képződő CO 2 és annak hatása 1 teherautó CO 2 kibocsátásának kiszámítása Bolt Szupermarket sziluett Szupermarket, bevásárlóközpont Helyi termék, csomagolás Otthon Ház sziluett Ház, lakótelep fotó Tudatos fogyasztás, energiahatékonyság Hol pazarlunk energiát, százalékszámítás Hulladék /újrahasznosítás Újrahasznosítható jel, sziluett Újrahasznosítható hulladék átrakó állomás Csomagolás fajták, műanyagok Hulladék/ lerakás, égetés Hulladéklerakó sziluett Pusztazámori hulladéklerakó Lerakás vs. égetés Százalék számítás, összetétel Hulladék/ veszélyes Veszélyes hulladék jel, sziluett Elefántcsontpart, veszélyeshulladék lerakó Vízvédelem, betegségek keresztrejtvény A bioszféra és az ember kapcsolata A természetes ökológiai rendszerek így Földünk is - élőlények egymásra utalt közössége. Ezek a rendszerek a szennyezéseket bizonyos mértékig képesek elviselni. A természetes ökológiai folyamatok során nincs hulladéktermelés, minden megjelenő anyag valamely másik folyamatnak a nyersanyaga. Ez a zárt kör, a civilizált ember megjelenéséig működött. A civilizált ember olyan eszközökkel és tárgyakkal vette magát körbe, amelyek kényelmesebbé teszik életét. A gyártási folyamatok során olyan korábban a természet számára ismeretlen - hulladékok keletkeznek, amelyek a bioszféra nem tud felhasználni. Az ember és természet felborulni látszik, a globális szállítási- és elosztó rendszerek már mindenhol kifejtik hatásukat Földünkön. A következőkben tárgyaink történetének legfontosabb lépéseit tekintjük át a gyártási folyamatoktól a feldolgozáson és felhasználáson keresztül egészen az életút végéig. Megvizsgáljuk, hogy az életút egyes állomásainál milyen jellegű és mértékű környezeti hatások lehetnek, végül hogy ezek a hatások a tudatos választással, vásárlással és fogyasztással hogyan mérsékelhetők, vagy akár kerülhetők el. Tárgyaink története a nyersanyagok ki- vagy megtermelésénél kezdődik. Elsőként a globális működés egyik alapvető nyersanyagát és energiahordozóját a kőolajat vesszük górcső alá, majd a külszíni bányászat által okozott környezeti károkat, végül a földhasználatból, monokultúrás mezőgazdaságból származó folyamatokat vizsgáljuk. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 5
Fotó: Mattes/ Wikimedia Kőolaj-kitermelés Napjaink egyik leggyakrabban hangoztatott problémája a kőolaj kitermelése, szállítása és felhasználása során okozott környezetkárosítás. A kőolaj ún. fosszilis energiahordozó, úgymint földgáz és kőszén együttesen az erőforrás-felhasználás 87%-át teszik ki. A fúrásos kutatás és feltárás folyamán a legkomolyabb környezeti hatást a fúróiszap és az öblítő-közegek okozhatják. Kőolaj tartalékok (kiegészítés): A kőolajipari mérnökök társaságának (SPE) internetes oldala által idézett amerikai Oil & Gas Journal tanulmánya szerint tavaly olajból 1270 milliárd hordónyi volt a világ ismert tartaléka - ebben a biztos tartalékok szerepelnek. Ez a fent említettek miatt az olaj esetében 53 milliárd hordóval nagyobb, mint a 2003-as becslés, vagyis ennyi pluszt jelentettek az újonnan felfedezett lelőhelyek, a technika fejlődése és a gazdaság változása. A 2003-as fogyasztási szintet figyelembe véve mindez azt jelentené, hogy 44,6 évnyi olajtartalék van a Földön. Bányászat A külfejtés (külszíni fejtés) a szilárd ásványi nyersanyagok kitermelésének az a módja, amelyhez a hasznosítani kívánt ásványi nyersanyag feletti, úgynevezett fedőkőzetet teljesen eltávolítják. Külfejtésnek hívják magát az ilyen módszerrel termelő bányát is, illetve annak bányaudvarát (a karriert) is. A külszíni fejtés jelentősen és hosszú távon átalakítja a természeti környezetet. A megbontott kőzetekre hulló csapadék nehézfémeket és azok vegyületeit oldhatja a talajba. Bauxit bányászat (kiegészítés): az alumíniumgyártás alapanyaga a bauxit nevű kőzet. Ha a bauxitréteg még nincs közvetlenül a felszínen, a földkéreg felső szintjét (a meddőt) letakarítják, hogy a bauxitréteg a felszínre kerüljön, majd külszíni fejtéssel kitermelik. A bauxitot először tiszta timfölddé alakítják Bayer-eljárással. Ennek lényege, hogy magas hőmérsékleten NaOH-val oldják ki az alumíniumvegyületeket. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól (ez utóbbi színét a vas-oxidtól kapja). Együtt a környezettudatos ifjúságért. 6
Fotó: Jusin Russel/ Wikimedia Mezőgazdaság A mezőgazdaság egyik legősibb emlékekkel rendelkező tevékenységünk, feladata a lakosság élelmiszerrel, valamint az élelmiszeripar és néhány más iparág nyersanyagokkal történő ellátása. A mezőgazdaság termékeit a növények, és az állatok életműködésével állítja elő, tevékenysége szorosan kapcsolódik a földrajzi környezethez. A növényi termékek előállítását a napenergia, az éghajlat, a biológiai erőforrások, és a talaj teszi lehetővé. A növénytermelés alapozza meg az állattenyésztést is. A műtrágyák (kiegészítés): ipari termékek, szervtelen vegyületekből állnak. a természetben a kultúrnövények betakarításának következtében a termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban pótolni kell, különben a talaj kimerül és nem ad jó termést. Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával lehet pótolni. A műtrágya használatával a növények betegségekkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képessége csökken. Az élővizek (tavak, folyók, kutak) nitrát tartalma azonban károsan felhalmozódhat, amelynek oka a túltrágyázás, hígtrágyák, szennyvizek helytelen tárolása, ill. alkalmazása. Hosszú távú következmény lehet a felszíni vizek (tavak, folyók) eutrofizációja. A nyersanyagok a következő lépésben feldolgozásra kerülnek. A kitermelt kőzetekből, ércekből fémeket gyártanak, a mezőgazdaság termékeiből élelmiszer alapanyagok készülnek, amelyeket gyártósorokon csomagolnak papírba, műanyagba vagy konzervdobozokba és mindezen folyamtokhoz a fosszilis energiaforrások biztosítják a szükséges energiát. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 7
Fotó: William Avery/ Wikimedia Nincsen termelés vagy gyártási folyamat környezeti hatások nélkül! Gyártás, csomagolás Nincsen termelés vagy gyártási folyamat környezeti hatások nélkül. Egyetlen ipari tevékenység sem zajlik tökéletesen semleges környezetben. A különféle gyártási, feldolgozási és csomagolási folyamatok során különböző szilárd (termelési hulladék, iszapok, por), folyékony (ipari szennyvíz, iszap) és légnemű anyagok (pl. CO2, dioxin) keletkezhetnek. A hulladéktermelést ugyan részben mérséklik az ipari szereplők, sőt léteznek hulladékmentes, zöld megoldások is, összességében komoly kihívást jelent a hulladékok ártalmatlanítása. A világ számos pontján az ipari folyamatok melléktermékeit a folyókba engedik, a természetben rakják le, vagy szűrés nélkül engedik a levegőbe. A csomagolóanyagok (kiegészítés): A legáltalánosabban használt csomagoló anyagok a papír és a műanyag. A papír természetes eredetű és gyorsan (1-2 év alatt) lebomló anyag, amelynek előállítása friss fából jelentős energiát és sok vizet igényel. A műanyag alapanyaga a kőolaj. Hulladékként a természetbe kerülve 200-300 év alatt bomlik csak le, égetve rákkeltő, mérgező anyagok keletkeznek. Szállítás, árumozgatás: Az áruk mozgatásához, szállításához globális szállítórendszereink alakultak ki vízen, levegőben és szárazföldön is. A szállításhoz jellemzően kőolajból előállított üzemanyagot használunk (dízel, benzin, stb.) amelynek elégetése során nagy mennyiségű CO2 keletkezik. A közúti szállítás ún.: vonalas környezetkárosítást okoz a közvetlen környezetében is (zajhatás, élőlények zavarása, por). Egy gépjármű egyik fő környezetkárosító hatása elsősorban a kipufogógázokból ered. Szén-dioxid kibocsátás (kiegészítés): az ún. Kyoto-i jegyzőkönyv értelmében (1997) az EU 2012-ig 8% káros anyag kibocsátás csökkenést vállalt. A jelentős vállalás mögött a nemzeti kibocsátási kvóták kereskedési lehetősége (is) áll (a kereskedés lényege, hogy a fel nem használt kvótát, el lehetett adni más tagállamoknak, ezzel bevételt generálhatott az adott ország). A különböző vállalási időszakokban folyamatosan megfigyelhető volt, hogy ugyan az uniós államok átlagos kibocsátása csökkent (amelyet különféle ipari mértékű zöld technológiai megoldásokkal tudtak elérni), addig a közúti fuvarozás által kibocsátott káros anyag mennyisége folyamatosan növekedést mutatott. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 8
Fotó: Varga A/ Wikimedia Elosztás, disztribúció Életünk meghatározó részévé váltak a nagyáruházak, szupermarketek, ahol sokféle különböző terméket egy helyen találunk meg, ráadásul olcsón. Mindennek köszönhetően nagyon gyorsan népszerűvé váltak a fogyasztók körében, sőt a legtöbb helyen átvették a klasszikus piacok és kisboltok szerepét. Az áruházak kínálata a világ termelésének lenyomata szinte bármit megkaphatunk, olyan termékeket is, amelyeket bolygónk másik felén termeltek. Piaci súlyukkal együtt a beszállítóik életében betöltött szerepe is nőtt a szupermarketeknek. Hatásuk van arra, hogy milyen növényeket termesztenek, hogyan dolgozzák fel, és hogyan csomagolják azokat. A nagy kereskedelmi láncok döntései komolyan befolyásolják a termelők és dolgozók életét és megélhetését világszerte. Ezeknek a láncoknak igen fontos szerepe van a fogyasztói igények alakításában, mert vezető piaci helyzetüknek köszönhetően jelentősen befolyásolják, hogy a fogyasztók mit, hogyan és hol vásárolnak meg. Vásároljunk hazai termelőktől! Szupermarketek Magyarországon és külföldön (kiegészítés): A különböző nagyáruházak gyakran csábítanak minket akciókkal, melyekkel arra ösztönöznek, hogy minél többet vegyünk egy termékből, cserébe alacsonyabb egységárat ígérve. Egy angliai kutatás azonban figyelmeztet, hogy nem árt odafigyelni, mit emelünk le a polcról. Találtak olyan konzervet, melynek darabja egy pennyvel drágább volt, ha az ember akciós csomagban vette, mint ha darabonként. Volt olyan bolt is, amely az árleszállítással együtt megnövelte a nem akciós termékek árát. A szupermarketekben vásárolt áruk jelentős része érkezik külföldről, amit hazai termelőtől is meg tudnánk vásárolni (pl. kínai fokhagyma, spanyol eper) és amelyek szállítása terheli a környezet. Egyes termékek indokolatlanul sok papírral vagy műanyaggal vannak becsomagolva, hogy ezzel hívják fel magukra a vásárlók figyelmét. Az elmúlt 30 évben a szupermarketek élelmiszerpiaci részesedése világszerte nőtt. Magyarországon a 90-es években jelentek meg és népszerűségük azóta is töretlen. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 9
Fogyasztás Mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztók alkotják a gazdaság legnagyobb csoportját, hatással vannak majdnem minden állami és magándöntésre, ugyanakkor e döntések nagy többsége visszahat a fogyasztókra. A gazdaság összes kiadásainak kétharmadáért a fogyasztók felelősek. De ők a gazdaság egyetlen olyan fontos csoportja, amely nem hatékonyan szervezett, és amelynek véleménye gyakran nem talál meghallgatásra. - J. F. Kennedy, 1962. A fogyasztók az utolsó láncszemei a globalizálódó élelmiszer-ellátási láncoknak. A bevásárlóközpontok polcairól a termékek a zacskóba, autóinkba kerülnek, majd az otthoni hűtőben, spejz polcon foglalnak helyet. Fogyasztás után a pl. az élelmiszereink csomagolásából hulladék lesz. Egyes háztartásokban a papírt, műanyagot, fémet szelektíven gyűjtik, de a legtöbb helyen ezek az anyagok a mai napig a kukába kerülnek. A hulladékgyűjtő teherautók az összegyűlt szemetet lerakóra vagy hulladékégetőbe viszik ártalmatlanításra. Sajnos gyakori jelenség, hogy ha egy háztartásban túl sok hulladék keletkezik (amely már nem fért bele a kukába), akkor a felesleget egyszerűen elszállítják és lerakják az erdő, szántó, vagy mező szélén. Ökocímkék (kiegészítés): Az ökocímkék széles rendszerét azért alakították ki, hogy szabványosított módon közöljenek információt egy termék vagy szolgáltatás környezetvédelmi jellemzőiről, így segítséget nyújtva a vevőknek, fogyasztóknak vagy vállalkozásoknak zöldebb szemléletű termékek vagy szolgáltatások kiválasztásában. Vásárláskor a termékek hátoldalán, csomagolásán találhatjuk meg. Egyre több országban jelenik meg az állami közreműködéssel bevezetett hivatalos logó, ahol a terméknek szigorú, következetes, de teljesíthető feltételeknek kell megfelelnie. A magyar környezeti jelzés jele a Cédrus. Íme néhány példa az ökocímkékre és hogy mit takarnak: Környezetbarát termék (Magyarország) Környezetbarát termék (EU) Újrahasznosítás Fenntartható és felelős erdőgazdálkodás (EU) Méltányos kereskedelem Újrahasznosítás A szelektív-szigeteken, vagy a lakóházakban szelektíven összegyűjtött hulladékokat speciális gyűjtőjárművek szállítják el az újrahasznosító üzemekbe. Az üzemekben a hulladékot átvizsgálják, a műanyag palackokat darálják és mossák, a papírt áztatják és újból papírt gyártanak belőle, az üveget és a fémet pedig újraolvasztják. Az újrahasznosítással elkerülhető, hogy egyre több nyersanyagot kelljen kibányásznunk, feldolgoznunk és szállítanunk. Újrahasznosítás Magyarországon (kiegészítés): hazánkban 2009-ben összesen 3 605 400 tonna szilárd települési hulladékot szállítottak el a háztartásoktól, Pest megye lakossága termelte az országos mennyiség közel egyharmadát (32,3%), 1 164 000 tonnát. Ennek jelenleg kevesebb, mint ötödét hasznosítjuk újra. A papírt Magyarországon, az üveget Olaszországban, a műanyag palackot pedig jellemzően Kínában dolgozzák fel. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 10
Fotó: F. Moreau Lille/ Wikimedia Illegális hulladéklerakás: Az illegális hulladéklerakók egészségügyi kockázatot jelenthetnek a lakosság számára, felszámolásuk pedig jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatokra. Nem megfelelő szigetelés esetén a hulladékból a talajba jutó szennyező anyagok szennyezhetik a talajt és a talajvizet. Az illegális hulladéklerakás kifejezetten veszélyforrás, ha a lerakók üzemi vízvételi helyek (ún. csápos kutak) közelében kerülnek elhelyezésre. Amit lehet, hasznosítsuk újra, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba! Illegális hulladéklerakók Budapest közelében (kiegészítés): egy 2009-ben készült felmérés során Pest megyében 465 db illegális hulladéklerakót térképeztek fel. Ezek jelentős részén háztartási hulladékot (~40%-ot) és építési hulladékot (~30%-ot) találtak. Az illegális hulladéklerakás megelőzésére jelenleg nincsen hatékony eszköz, ráadásul a kiróható büntetés (legfeljebb 150.000 Ft) sem elég elrettentő - amennyiben hulladékot lerakó személyazonossága kiderül. Hulladéklerakás: Világszerte a legáltalánosabb gyakorlat, hogy a keletkezett háztartási hulladék lerakásra (deponálásra) kerül. az EU-n belül kizárólag olyan hulladéklerakó működhet, amely megfelel a szigorú törvényi és technológiai előírásoknak. A hulladéklerakók alját többrétegű védelemmel látják el, hogy a hulladékból (jellemzően a biológiai hulladékokból) kiváló folyadékok ne szivároghassanak a talajba, ezáltal veszélyeztetve felszín közeli vizeinket. Azokban az országokban, ahol a hulladék lerakása nincsen szigorúan szabályozva, ott mind természetkárosító hatást (bizonyos komponensek bejutása a talajba, biológiai rendszerekbe), és egészségügyi kockázatot (pl. rágcsálók megjelenése, baktériumok) jelentenek. A Pusztazámori hulladéklerakó (kiegészítés): Pest megyében, Pusztazámorban található Magyarország legnagyobb, szigorúan ellenőrzött körülmények között működő hulladéklerakója. A lerakás során a hulladékból ún. prizmákat építenek, majd földet és törmeléket hordanak rá, hogy ezzel segítsék a tömörödést. A keletkező ún. depóniagázt tisztítást követően kiválóan alkalmas égetésre, a lerakó üzemeltetési épületeit az ebből származó energiával üzemeltetik. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 11
Fotó: David Edgar/ Wikimedia Mobilitás Kulcsszavak: makrokörnyezet, fenntartható várostervezés Koncepció: a város, mint nyílt rendszer vizsgálata, a város és természet viszonyának bemutatása. A városi környezet erőforrás-igénye, bejövő és kimenő anyagáramok feltérképezése. Fenntartható város tervezése, különös tekintettel a mobilitásra, levegőtisztaságra és energiahasználatra. Óravázlat: Bevezetés, a korábbi foglalkozás elemeinek felidézése (5 perc) A városmakett bemutatása (5 perc) A nevelők bemutatják a kirakott városmodellt, amelyen egy nem fenntartható város képe rajzolódik ki (gyárak, szennyezett levegő, zöld felületek hiánya, üres építési telkek, közlekedési dugó, stb.). Közösen feltárjuk azokat a beavatkozási pontokat ahol környezetszennyezést csökkenthetjük, ezeket piros matricákkal jelöljük. A városmakett az óra végéig a táblán marad, így a foglalkozás ideje alatt támpontot, vonalvezetőt jelent a diákoknak. Csoportos foglalkozás (20 perc): A diákokat 4-5 fős csoportokra osztjuk. A csoportok egy borítékban megkapják táblán látható város laminált fotóját, a feladat rövid leírását, egy nagy méretű (pl. flipchart) papírt, valamint szókártyákat, amelyeken környezettudatos megoldásokat, technikákat találhatnak. Segítségképpen, a kártya hátoldalán egy, a fogalomhoz köthető rövid magyarázat is szerepel. A csoportok feladata a 20 kártya közül 10-et kiválasztani és egy olyan várost tervezni, illetve megrajzolni, ahol az általuk választott megoldások szerepelnek. A 20 kártya mellett 5 db üres kártyát is helyeztünk a borítékba, így a diákok akár saját ötletet is írhatnak fel! Megj.: a környezeti nevelők félidőnél, 5 illetve 2 percnél is figyelmeztetik a csapatokat. Bemutatás (10 perc): A csapatok bemutatják az általuk tervezett várost, a környezeti nevelők a városok rajzát elhelyezik a táblán. Összefoglalás (5 perc): A várostervezés összefoglalása, tanulságok levonása, a következő óra témájának bevezetése. Eszközök: Makett, piros matricák, szókártyák, laminált fotók, borítékok, flipchart papír, gyurmaragasztó Szókártyák: szelektív sziget; elektromos autó; tó; park; kerékpárút; tömegközlekedés; piac; állatkert; könyvtár; hulladékudvar; hőszigetelés; szélerőmű; napkollektor; napelem; ökoiskola; komposztálás; füstszűrő; turistautak; ill. 5 db üres kártya. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 12
Fotó: Internet A város mint nyílt rendszer A modern település, elsősorban az iparosodott város gazdasági, társadalmi és az ember által erősen módosított környezeti folyamatok helyszíne. Ezen folyamatok egyik következménye a sajátos városi környezeti problémák halmaza és tucatnyi a bőrünkön is érezhető hatás, úgy mint a levegőszennyezés, a városi mikroklíma és a rohanó élettel együtt járó egészségügyi tünetek. A városi belső folyamatok fenntartása lehetetlen a város környezete (mezőgazdasági területek, édesvíz forrás, közmű, stb.) nélkül. A város sérülékeny rendszere teljes mértékben függ környezeti kapcsolataitól. A bemenő és kimenő áramok zavartalan fenntartásához a természeti erőforrások folyamatos kizsákmányolására van szükség. Az évszázadok során változott az ember és a társadalom igénye. Több és jobb minőségű termékre van szükségünk, kényelmes és biztonságos otthonra, saját gépjárműre, vagy jól működő és pontos tömegközlekedési rendszerre. 2011-ben a Föld teljes népessége elérte a 7 milliárd főt, amelynek közel 50%-a lakik városban. A város sérülékeny rendszere teljes mértékben függ környezeti kapcsolataitól A város környezeti hatásai A füst, a szén-dioxid, vízpára mellett a az ipari és közlekedési célú energiatermelés füstgázai, az ipari oldószerek és az üzemanyagok gőzei, a hulladékégetőkben keletkező mérgező komponensek is megjelentek a XX. században. Az ipari szennyvíz számos mérgező vegyületet és toxikus elemet tartalmaz, a háztartási vegyszerek, gyógyszerek maradéka, sőt már a településről lefolyó csapadékvíz is szennyezett. Összefoglalva: a városokban jelentkező környezeti problémák általános okai a szennyezőanyagok emissziója, a környezet átalakítása és a környezeti erőforrások túlhasználata. A világon számos helyen láthatunk törekvéseket a városi környezet élhetővé tétele irányában, de főként a fejlődő országokban és a metropoliszokban ez alig szempont. A lakosság koncentrálódásával (egyre kisebb alapterületen, egyre nagyobb épületek) érezhetően romlik a levegőminőség, megjelennek a szeméthegyek. Demográfia tekintetében a mai listavezető 26,5 milliós Tokiónak 2015-ben már 27,2 millió lakosa lesz. A bangladesi főváros, Dakka a világ második legnépesebb városává fejlődik, lakóinak száma 2015-ig 22,8 millióra nő. Delhi a mai 13-ról 20,9 milliósra, Kalkutta 13,3-ról 16,7 milliósra, Jakarta 11,4-ről 17,3 milliósra, Karacsi 10,4-ről 16,2 milliósra duzzad a következő 11 éven belül. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 13
Fotó: Michael Ertel/ Wikimedia Alternatívák A fenntartható közlekedés megvalósítására több eszköz is rendelkezésünkre áll, pl. technológiai megoldások, jogi szabályozás, vagy épp a szemléletformálás, a szokásokon való változtatás. Léteznek alacsony káros anyag és/vagy szén-dioxid kibocsátású megoldások, mint a biodízel, bioetanol (E85), hibrid motorok, vagy a hidrogén cellás energiatárolás. A közösségi közlekedés megfelelő szervezettség mellett az egyik leginkább kézenfekvő eszköz a városlakók energiahatékony szállítására. A zöld-város koncepciójának legextrémebb példái a világ néhány olyan mintatelepülése (pl. Gandhinagar India) ahol a zöld felületek aránya magasabb beépített területhez képest, a városban kiépített kerékpár útvonalak vezetnek a város minden pontjába, tömegközlekedés pedig környezetbarát buszokkal valósul meg. A vízfelületek és növények megkötik a szállóport, párolgásukkal ideális klímát és páratartalmat teremtenek. Ökológiai lábnyom A városban lakó ember életterét jellemzően a lakóhelye és a munkahelye jelenti. Mindennapi tevékenységei során nem érzékeli azt a hátteret (pl. mezőgazdaság, élelmiszer-termelés) amely városi életét lehetővé teszi. Azért, hogy szemléltetni tudjuk azt a természeti erőforrás mennyiséget amely egy lakos felhasznál, új mértékegységet kell bevezetnünk. Az ökológiai lábnyom kifejezés kanadai ökológusoktól származik. Azt fejezi ki, hogy egy technológiának, társadalomnak, országnak, vagy éppen egy városnak mekkora területre van szüksége a benne zajló rendszer folyamatok fenntartásához és a keletkező hulladékok olyan elhelyezéséhez, ami nem vezet a környezet állapotának romlásához. Az ökológiai lábnyom kifejezhető területi (például km2, ha), vagy fajlagos területi, például egy lakosra vetített (ha/fő), illetve technológia esetén az egységnyi termékre vetített (ha/tonna) értékkel. 2008-as adatok alapján az Egyesül Arab Emirátusok ökológiai lábnyoma 8,44 ha/fő, az Egyesült Államoké 7,19 ha/fő, Magyarországé pedig 3,59 ha/fő. A Földön az átlagos ökológia lábnyom 2,7 ha/fő, viszont ez egy főre jutó terület mindössze 1,8 ha, ami azt mutatja, hogy a szükségletek kielégítésére és a hulladékok elhelyezéséhez nagyobb területre van szükség, mint ami rendelkezésre áll. Ez alapján a Föld ökológiai hiánya (azaz az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás közötti különbség) -0,9 ha/fő. Az Amerikai Egyesült Államokban ez az érték -3,33, Magyarországon -0,91, azonban például Finnországban, Kanadában és Ausztráliában pozitív értékű. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 14
Fotó: Mario Roberto Duran Otiz Mariordo/ Wikimedia Budapest A városok környezeti hatását a már említett levegőminőségen, a települési folyékonyés a települési szilárd hulladék termelésén, azaz a városból kijövő anyagáramok minőségén lehet tetten érni. Budapesten a légszennyező anyagok koncentrációja gyakran eléri az egészségügyi határértéket. Emellett elmondható, hogy 2005-2010 között fokozatosan javul a légszennyezettségi helyzet. A pozitív tendenciát azonban ellensúlyozza a gépjárművek növekvő száma. CO 2 A Dunába kerülő szennyvíz közel 100%-a előzetes kezelésen (biológiai tisztítás) megy át, a telepített mérőberendezéseknek köszönhetően pedig előre jelezhető bármilyen szennyezés így elmondható, hogy ivóvíz-egészségügy szempontjából a fővárosi lakosság biztonságban van. A szelektív hulladékgyűjtés rendszere kiterjedt, amely 2013 során házhoz menő elszállítással fog még hatékonyabbá válni. Ugyanakkor az illegális hulladéklerakás mértéke a külvárosi területeken szinte alig változott. A foglalkozás szókártyái Szelektív sziget a közterületi szelektív szigetekről a hulladékválogató és újrahasznosító üzemekbe kerül, majd másodnyersanyag lesz belőle. A szelektálásnak köszönhetően a hulladékok újrahasznosulnak, így nem kell lerakóba vinni, vagy elégetni őket. Szélerőmű szélenergiából elektromos energiát állít elő. Környezetbarát, ún. tiszta energia, hiszen nincsen füst vagy egyéb károsanyag kibocsátása. Elektromos/hibrid autó A hibrid hajtású járművek általában egy hagyományos és egy villamos motorral is bírnak, és a kettő között egy fedélzeti számítógép váltogat üzem közben. Városi üzemben benzintakarékosabb a villanymotor, aminek az akkumulátorát egyébként a fékezéskor tölti fel a kocsi, és nincs károsanyagkibocsátás sem. Tó, vízfelület a városi vízfelületek megkötik a szálló port és hűtik a környezetüket, így kellemesebb klímát teremtenek a városban. Kerékpárút a kerékpárutak lehetőséget biztosítanak környezetbarát közlekedéshez. A kerékpározás általános és elterjed közlekedési mód Európa több országában. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 15
Tömegközlekedés a városi lakosság energia- és költséghatékony közlekedési módja atömegközlekedés. Hátránya a lehetséges zsúfoltság, illetve hogy alkalmazkodni kell mások igényeihez. Termelői piac olya kereskedelmi egység, ahol kifejezetten a termesztőtől vásárolunk terméket. A vevő és eladó közötti kapcsolat közvetlen, megismerhetjük a termék eredetét, a vásárlással pedig a hazai termelőket támogatjuk. Állatkert az állatkertek világszerte óriási szerepet töltenek be a gén- és fajmegőrzés területein. A Föld számos faja az Állatkertek munkája nélkül (szaporítás, védelem) bizonyára kihalt volna. Könyvtár a könyvtárból kölcsönzött könyvek esetén egy egyszerű szabály érvényesül: a jobb kihasználtság miatt azaz többen is elolvashatjátok ugyanazt a könyvet - kevesebb fát kell kivágni. Hulladékudvar a hulladékudvarokban számos szelektíven gyűjtött hulladék, elektronikai és veszélyes hulladék (pl. használt sütőolaj, akkumulátor) adható le. Hulladékudvarok nélkül valószínűleg sokkal több illegális hulladéklerakónk lenne. Hőszigetelés a házunk/lakásunk megfelelő szigetelésével az energia igény (főleg a téli fűtés idején) akár a felére csökkenthető, így a fűtési költségek is. Napkollektor a napkollektor olyan általában házak tetejére szerelt szerkezet, amely a nap sugárzását hőenergiává alakítja és így pl. a meleg víz ellátásunkat ingyen tudja biztosítani. Napelem a napelem a nap sugárzását elektromos energiává alakítja. Egy modern napelemekkel felszerelt háznak lényegében nincs is szükséges lakossági áramra. Ökoiskola az Ökoiskola címet azon intézmények nyerhetik el, amelyek vállalják bizonyos környezetvédelmi megoldások bevezetését, mint pl. szelektív hulladékgyűjtés, zöld közbeszerzés, valamint a környezetvédelem az oktatási tevékenység része. Komposztálás komposztálással a zöld hulladékból (növényi nyesedék, gyümölcshéjak, tojáshéj) humuszt tudunk előállítani, amely a talaj egyik legfontosabb összetevője. A komposztáláshoz nincs másra szükség, mint egy talpalatnyi zöldfelületre és egy komposzt ládára. Füstszűrő a gyárak és erőművek kéményeire szerelt füstszűrök (ún. elektrosztatikusporleválasztók) megkötik a káros, rákkeltő és mérgező anyagokat, amelyek így nem szennyezik a levegőt. Turistautak a külvárosi környezet, aktív pihenés meghatározó elemei a turistautak. Könnyed kikapcsolódási lehetőséget, hosszabb-rövidebb túrákat kínálnak a városlakóknak. Forrás: Dr. Buzás Kálmán, Dr. Budai Péter, Horváth Adrienn - Városi környezetvédelem Együtt a környezettudatos ifjúságért. 16
Fotó: Vincent de Groot/ Wikimedia Otthon Koncepció A harmadik egyben lezáró óra egy kötetlenebb, beszélgetés melynek célja összekötni mindennapi cselekedeteinket és életvitelünket a globális kihívásokkal, problémákkal. Életszerű eseteken, mindennapi példákon keresztül keresünk olyan egyszerű megoldásokat, amelyekkel a diákok is könnyen, de hatékonyan tehetnek a környezetükért. Az otthon makett egy hétköznapi lakást és környezetét ábrázolja felülnézetben. A lakást és környezetét különböző aktivitásokat végző fiatalok töltik meg. Óravázlat Bevezetés a korábbi foglalkozások tartalmának felidézése (5 perc) Az otthon makett bemutatása (5 perc) Csoportos foglalkozás (10 perc): A diákokat 5 csoportra osztjuk, csoportonként 1 témakört kapnak. A csoportok feladata hogy megtalálják a maketten az egyes témakörökhöz (fűtés és elektromosság, vízhasználat, fogyasztás, közlekedés, természet) tartozó ún. beavatkozási pontokat (pl. standby üzemmód, csöpögő csap, égve hagyott lámpa) illetve megoldjanak egy a témakörhöz tartozó számítási példát. A szükséges eszközöket borítékban kapják meg. Nyílt foglalkozás (10 perc): A diákokkal közösen bejelöljük az összes lehetséges beavatkozási pontot, a makettre piros jelölők kerülnek oda ahol nem környezettudatos, zöld jelölt oda, ahol környezettudatos gyakorlatot látunk. Összefoglalás (15 perc): A diákokkal közösen összefoglaljuk a 3 foglalkozás tartalmát, levonjuk a tanulságokat és következtetéseket. A foglalkozás egy közös osztályfotóval zárul, amelyet feltöltünk a WWF Magyarország Facebook oldalára. Eszközök: lakás makett, feladatok, piros és zöld jelölők, borítékok, feladatok, WWF molinó. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 17
Fotó: Demeester/ Wikimedia Zöld otthon A legtöbb emberi szükséglet kielégítéséhez energia-befektetés szükséges. Az emberiség a felhasznált energia jelentős részét az életfeltételek biztosítására használja, ilyen a fűtés, világítás, tisztálkodás. Az energia 40-50%-a erre fordítódik a mérsékelt égöv országaiban, ennek legnagyobb része a fűtés. Az energia gazdálkodásával nap, mint nap foglalkozunk, akár tudatosan tesszük ezt, akár nem. Személyes döntéseink tartalmaznak energiagazdálkodást is érintő elhatározásokat, ilyenek a lakás világításának megoldása, fűtés módja és mértéke, háztartási gépeink megválasztása és a szabadidő eltöltésének módja. Így könnyen belátható, hogy korunk egyik nagy kihívása az energia ésszerű használata, amely a környezet állapotán és a gazdaság fejlődésén túl, kihat egészségünkre és utódaink életére is. Néhány egyszerű megoldással is akár 5-10%-kal is csökkenthetjük energiafelhasználásunkat. Magyarországon a környezet szennyezése igen komoly probléma. Szén-dioxidkibocsátásunk magas, mert energiaforrásaink 82%-a fosszilis eredetű. 2004-ben a lakosság az összes szén-dioxid-kibocsátás 30%-áért felelt, elsősorban épületeink minőségének és életvitelünknek köszönhetően. A végfelhasználók között ez a legmagasabb érték. Ez a közvetlen kibocsátás a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik, melyhez mi leginkább fűtésünkkel, vízmelegítésünkkel és főzésünkkel járulunk hozzá. Energiahatékonyság Kibocsátásunk mértékét jelentősen csökkenthetjük, ha fokozzuk energiahatékonyságunkat. Energiahatékonyság alatt azokat a lehetőségeket értjük, amelyeket a különböző műszaki megoldások által érhetünk el, de odafigyeléssel, néhány egyszerű megoldással is akár 5-10%-kal is csökkenthetjük az áramfogyasztásunkat (lásd lejjebb). Az energia útját tekintve, vagyis az energialánc során az elsődleges energiahordozótól a felhasználásig végig lehetőségünk van növelni ennek mértékét. Az energialánc utolsó lépése maga az ember. Az egyéni életformánk meghatározza, hogy milyen energiaszolgáltatások fenntartására van szükség és mennyi fosszilis energiaforrás kitermelése szükséges, hogy az energiaigényünket kielégíthessük. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 18
Fotó: Mattes/ Wikimedia Hatékonysági paradoxon Az energiahatékonyság javítását elősegítő technológiai fejlesztések kiemelkedően fontosak a környezetvédelem szempontjából, ugyanakkor érdemes odafigyelnünk, nehogy beleessünk az úgynevezett hatékonysági paradoxon csapdájába. Például ha a boltban található legenergiahatékonyabb, vagyis A+++ energiaosztályú hűtőt vásároljuk meg, azzal jelentősen hozzájárulunk energiahatékonyságunk növeléséhez. Azonban itt könnyen beleléphetünk a csapdába, mert ha ebből a lehető legnagyobb méretűt szerezzük be, akár még növekedhet is energiafogyasztásunk. Ugyanígy nem érhetünk el eredményt, ha például a kevesebbet fogyasztó hűtőnknek köszönhető megtakarításainkat még több energiafogyasztó berendezés vásárlására fordítjuk. Energiatakarékosság Összefoglalva tehát ahhoz, hogy valódi eredményt elérhessünk erőforrásaink és környezetünk megóvása, illetve a pénztárcánk szempontjából, nem elegendő csupán a hatékonyságot növelnünk, annak szorosan össze kell függnie a fogyasztás visszafogásával, vagyis az energiatakarékossággal is. Jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg mindennapjaink során, már egészen apró figyelmességekkel is, melyekhez az alábbiakban nyújtunk segítséget. Áramfelhasználás 1 1. Használjunk energiatakarékos izzókat! A hagyományos izzók ugyan olcsók, használatuk azonban óriási energiaveszteséggel jár, mivel a felvett energia csupán 5%-át alakítják fénnyé, a többit hővé. Ezzel szemben a kompakt fénycsövek vagy a LED-ek 80%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, élettartamuk pedig százszorosa, mint a hagyományos villanykörtéknek. 2 2. Csak ott világítsunk, ahol éppen tartózkodunk, és mindig oltsuk le a villanyt, ha már nincs rá szükség. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 19
Fotó: istockphoto.com 3 3. Csak ott világítsunk erős fénnyel, ahol tevékenykedünk, pl. konyhapult felett, íróasztalnál. Máshol kisebb fényerejű, kevesebbet fogyasztó lámpák is megfelelnek. 4 4. Tavasztól őszig hosszabbak a nappalok. Időzítsük úgy tevékenységeinket, hogy a fényigényesebbeket még természetes fénynél elvégezhessük. 5 5. Használjunk «tekerős zseblámpát», amely dinamós áramfejlesztővel működik. Utazásra, kirándulásra vihetünk ilyet, ehhez nem kell elemet venni, LED-ekkel világít. 6 6. Csak azt a gépet vegyük meg, amelyre valóban szükségünk van. Az új készülék helyet igényel, és növelni fogja a villanyszámlát. Válasszuk az «A» energiaosztályba tartozó készüléket! 7 7. Ha végleg elromlott egy régi hűtőszekrény vagy mosógép, cseréljük le egy energiatakarékos, víztakarékos modellre. A régi készüléket adjuk le a forgalmazónál, illetve az erre szakosodott gyűjtőudvarban. Ha lehet, még javíttassuk meg! 8 8. Az elektromos berendezéseket kapcsoljuk ki, ha épp nem használjuk őket, vagy elmegyünk otthonról. 9 9. Mobiltelefonunk töltőjét húzzuk ki a konnektorból, ha már nem használjuk, mivel a rácsatlakoztatott telefon nélkül is fogyaszt áramot (az átlagos üzemmód egy hatodát). Erről könnyen megbizonyosodhatunk, csak érintsük meg használaton kívül, de a konnektorba bedugva - a termelődő hőtől meleg lesz. 10 10. Vásároljunk billenő kapcsolóval ellátott elosztót, így nem kell egyenként kihúzni a csatlakozó aljzatból azokat a készülékeket, amelyek stand-by üzemmódban maradnak kikapcsolva. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 20